—

nyilvánítsa a jelen megsemmisítés iránti keresetet elfogadhatónak és megalapozottnak;

—

részlegesen semmisítse meg az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló 2014/145/KKBP határozat módosításáról szóló, 2022. március 9-i (KKBP) 2022/397 tanácsi határozatot, (1) amennyiben az Alexander Vinokurovra vonatkozik;

—

részlegesen semmisítse meg az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló 269/2014/EU rendelet végrehajtásáról szóló, 2022. március 9-i (EU) 2022/396 tanácsi végrehajtási rendeletet, (2) amennyiben az Alexander Vinokurovra vonatkozik;

—

az Európai Unió Tanácsát kötelezze az eljárás során felmerülő összes költség és kiadás viselésére;

—

a felperes számára tartson fenn minden egyéb jogot, követelést, jogalapot és fellépést.

1.

Az első jogalap azon alapul, hogy a sérelmet okozó jogi aktust nem támasztják alá kellően pontos és konkrét indokok. E jogalap alátámasztására a felperes különösen arra hivatkozik, hogy a Tanács indokolása tevékenységi ágazatokra vonatkozik, holott a (KKBP) 2022/397 határozatban említett kritériumok csupán meghatározott személyeket érintenek. A felperes emellett a jelentős bevételi források biztosítására vonatkozó kritérium pontosságának hiányára, valamint arra hivatkozik, hogy az indokok a Tanács által felhozott egyetlen releváns kritériumnak sem felelnek meg. Végül a felperes szerint az intézkedések vagy a politikák támogatására vagy végrehajtására vonatkozó indok különbözik a releváns, az Oroszországi Föderáció kormányának nyújtott „anyagi vagy pénzügyi” támogatásra vonatkozó kritériumtól.

2.

A második jogalap a Tanács által állítólagosan elkövetett nyilvánvaló értékelési hibán alapul a Tanács által alkalmazott releváns kritériumok, nevezetesen az orosz döntéshozók számára nyújtott anyagi vagy pénzügyi támogatás, az Orosz Föderáció kormányától kapott előnyök vagy az e kormány számára biztosított jelentős bevételi forrás tekintetében.

3.

A harmadik jogalap az arányosság elvének megsértésén alapul, mivel a felvételi kritériumok kiterjesztése révén ezentúl olyan személyek is szankcionálhatók, akiknek a helyzete nem függ össze az ukrajnai helyzettel. A felperes így arra hivatkozik, hogy a Tanács intézkedésének tárgyát a bizonyos tevékenységi ágazatok által biztosított jelentős bevételi források képezik, ugyanakkor a Tanács nem veszi figyelembe sem a felperesnek az ezen ágazatokban meglévő piaci részesedését, sem a felperes említett társaságokban meglévő tőkerészesedését.

4.

A negyedik jogalap a felperes védelemhez és hatékony bírói jogvédelemhez való jogának a megsértésén alapul.