1.

Úgy kell-e értelmezni az uniós jogot, különösen a 2000/78/EK irányelvnek (1) az Alapjogi Charta 21. cikkével összefüggésben értelmezett 1., 2. és 6. cikkét, hogy azzal ellentétes a olyan nemzeti rendelkezés, amely az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetést megvalósító díjazási rendszert olyan díjazási rendszerrel váltja fel, amelyben a köztisztviselő besorolását továbbra is a díjazás szempontjából figyelembe vett, a korábbi díjazási rendszer alapján egy bizonyos átsorolási hónapra (2015. február) vonatkozóan nem megkülönböztetésmentesen megállapított évek határozzák meg, és ennek során e besorolás az eredetileg megállapított korábbi szolgálati idő tekintetében kétségtelenül kiigazításra kerül egy összehasonlítási referencia-időpont megállapításával, amelynek esetében azonban a 18. életév betöltését követő időszakok tekintetében csak a felerészben figyelembe veendő egyéb időszakokat vonják felülvizsgálat alá, és amelynek esetében azon időszak négy évvel történő kiterjesztését, amelyben korábbi szolgálati időt kell figyelembe venni, azzal biztosítják, hogy a felerészben figyelembe veendő egyéb időszakokat csak annyiban kell figyelembe venni az összehasonlítási referencia-időpont megállapítása során, amennyiben az a felerészben figyelembe veendő négy évet meghaladja (felerészben figyelembe veendő négy év átalány jellegű levonása)?

2.

Más választ kell-e adni az első kérdésre azon eljárások vonatkozásában, amelyekben a 2019. évi második Dienstrechts-Novelle (a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény 2019. évi második módosítása) hatálybalépése előtt már megállapítottak ugyan egy új előmeneteli referencia-időpontot, ez azonban még nem gyakorolt hatást a köztisztviselő illetménybeli helyzetére, mivel a hatóság még nem hozott döntést az uniós jog közvetlen alkalmazásával, és amelyekben az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetést megvalósító módon meghatározott előmeneteli referencia-időpont tekintetében jelenleg újból meg kell állapítani az összehasonlítási referencia-időpontot az időközben meghatározott előmeneteli referencia-időpont figyelembevétele nélkül, és a felerészben figyelembe veendő egyéb időszakokra nem vonatkozik az átalány jellegű levonás?

3.

Úgy kell-e értelmezni az uniós jogot, különösen a 2000/78 irányelvnek az Alapjogi Charta 21. cikkével összefüggésben értelmezett 1., 2. és 6. cikkét, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti rendelkezés, amelynek alapján a díjazás szempontjából figyelembe vett évek és az illetménybeli helyzet újbóli megállapítása ellenére a valamely belföldi helyi hatósággal fennálló képzési jogviszonyban töltött időszakokat csak akkor kell figyelembe venni az összehasonlítási referencia-időpont megállapítása során, ha a köztisztviselő 2000. március 31. után lépett szolgálati jogviszonyba, és ellenkező esetben ezen időszakokat csak felerészben figyelembe veendő időszakokként számítják be, és ezáltal ezen időszakokra kiterjed az átalány jellegű levonás, mindamellett e rendelkezés jellemzően a hosszabb szolgálati idővel rendelkező köztisztviselőket hozza hátrányos helyzetbe?