AZ ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁG VÉGZÉSE (fellebbezési tanács)

2009. október 12.

T‑283/09. P. sz. ügy

Laleh Aayhan és társai

kontra

Európai Parlament

„Fellebbezés – Közszolgálat – Kisegítő alkalmazottak – Fellebbezési határidő – Késedelem – Nyilvánvalóan elfogadhatatlan fellebbezés”

Tárgy: Az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékének (második tanács) F‑65/07. sz., Aayhan és társai kontra Parlament ügyben 2009. április 30‑án hozott ítélete (az EBHT‑ban még nem tették közzé) ellen benyújtott és ezen ítélet hatályon kívül helyezésére irányuló fellebbezés.

Határozat: Az Elsőfokú Bíróság a fellebbezést elutasítja. Laleh Aayhan és a Parlament 78 másik kisegítő alkalmazottja, akik neve az ítélethez mellékelt listán szerepel, maguk viselik saját költségeiket.

Összefoglaló

Eljárás – Keresetindítási határidők – Jogvesztés – Vis maior – Fogalom

(A Bíróság alapokmánya, 45. cikk)

A Bíróság alapokmánya 45. cikkének második bekezdésében szereplő „előre nem látható körülmény” vagy „vis maior” fogalmai megkövetelik, hogy minden gondosság ellenére rendkívüli, a felperes szándékától független és elkerülhetetlennek tűnő nehézségek álljanak fenn. E fogalmak egyfelől objektív, az érdekelt érdekkörén kívül eső és rendkívüli körülményekre vonatkozó elemet foglalnak magukban, másfelől pedig olyan szubjektív elemet, amely azzal függ össze, hogy az érdekelt köteles védekezni a rendkívüli esemény következményei ellen, megtéve ennek során – anélkül, hogy túlzott áldozatot hozna – a megfelelő intézkedéseket. Az érdekeltnek gondosan kell ügyelnie különösen az eljárás lefolyására, és többek között gondot kell fordítania a megállapított határidők betartására. A vis maior fogalma tehát nem vonatkozik arra az esetre, amikor a gondos és körültekintő személynek objektíve módjában állt volna megakadályozni a keresetindítási határidő lejártát. Ilyen eset az, amikor a fellebbezés elkésettségének fő oka az, hogy az érdekelt ügyvédje „külföldön nem kézbesíthető ajánlott küldeményt” adott fel, és ebből következően nem tartott be a postai szolgáltató számára az ilyen küldemény megfelelő továbbításához szükséges bizonyos szempontokat.

(lásd a 19. és 20. pontot)

Hivatkozás: a Bíróság 209/83. sz., Ferriera Valsabbia kontra Bizottság ügyben 1984. július 12‑én hozott ítéletének (EBHT 1984., 3089. o.) 22. pontja; a Bíróság C‑195/91. P. sz., Bayer kontra Bizottság ügyben 1994. december 15‑én hozott ítéletének (EBHT 1994., I‑5619. o.) 31. és 32. pontja; a Bíróság C‑325/03. P. sz., Zuazaga Meabe kontra OHIM ügyben 2005. január 18‑án hozott végzésének (EBHT 2005., I‑403. o.) 25. pontja; a Bíróság C‑242/07. P. sz., Belgium kontra Bizottság ügyben 2007. november 8‑án hozott végzésének (EBHT 2007., I‑9757. o.) 17. pontja.