02007R0168 — HU — 27.04.2022 — 001.001
Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül
Módosította:
▼B
A TANÁCS 168/2007/EK RENDELETE
(2007. február 15.)
az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének létrehozásáról
1.
FEJEZET
TÁRGY, CÉL, HATÁLY, FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGI TERÜLETEK
1. cikk
Tárgy
Létrejön az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (a továbbiakban: az Ügynökség).
▼M1
2. cikk
Cél
Az Ügynökség célja, hogy az alapvető jogokkal kapcsolatban támogatást és szakértelmet biztosítson az érintett uniós intézményeknek, szerveknek, hivataloknak és ügynökségeknek, valamint a tagállamoknak az uniós jog végrehajtása során annak érdekében, hogy amikor saját hatáskörükön belül intézkedéseket hoznak vagy fellépéseiket meghatározzák, segítségükre legyen az alapvető jogok teljes mértékű tiszteletben tartásában.
3. cikk
Hatály
(1)
Az Ügynökség feladatait az Unió hatáskörein belül a 2. cikkben meghatározott cél megvalósítása érdekében látja el.
(2)
Feladatainak ellátása során az Ügynökség az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 6. cikkében meghatározott alapvető jogokra hivatkozik.
(3)
Az Ügynökség az Unióban és a tagállamokban az uniós jog végrehajtása során előforduló alapjogi kérdésekkel foglalkozik, kivéve az Unió vagy a tagállamok által a közös kül- és biztonságpolitikához kapcsolódóan vagy annak keretében hozott intézkedéseket vagy folytatott tevékenységeket.
▼B
4. cikk
Feladatok
(1)
A 2. cikkben meghatározott cél elérése és a 3. cikkben meghatározott hatáskörein belül az Ügynökség:
▼M1
a)
releváns, objektív, megbízható és összehasonlítható információkat és adatokat gyűjt, rögzít, elemez és terjeszt, beleértve a kutatásoknak és megfigyeléseknek a tagállamok, az uniós intézmények, szervek és hivatalok, a kutatóközpontok, a nemzeti szervek, a nem kormányzati szervezetek, a harmadik országok és a nemzetközi szervezetek által és különösen az Európa Tanács illetékes szervei által közölt eredményeit is;
▼B
b)
a Bizottsággal és a tagállamokkal együttműködve módszereket és szabványokat dolgoz ki az adatok összehasonlíthatóságának, objektivitásának és megbízhatóságának európai szinten történő javítása érdekében;
▼M1
c)
tudományos kutatásokat és felméréseket végez, előkészítő tanulmányokat és megvalósíthatósági tanulmányokat készít, ilyen munkákban közreműködik vagy ösztönzi azokat, többek között adott esetben – amennyiben ez prioritásaival, valamint éves és többéves munkaprogramjával összeegyeztethető – az Európai Parlament, a Tanács vagy a Bizottság kérésére is;
d)
az uniós intézmények és a tagállamok számára – az uniós jog végrehajtása során – saját kezdeményezésére, illetve az Európai Parlament, a Tanács vagy a Bizottság kérésére konkrét témakörökben következtetéseket és véleményeket dolgoz ki és tesz közzé;
▼B
e)
évente jelentést tesz közzé a tevékenységi körébe tartozó alapjogi kérdésekről, bemutatva a bevált gyakorlatok példáit is;
f)
elemzései, kutatásai és felmérései alapján tematikus jelentéseket tesz közzé;
g)
évente jelentést tesz közzé tevékenységéről; és
h)
kommunikációs stratégiát alakít ki és előmozdítja a civil társadalommal folytatott párbeszédet annak érdekében, hogy jobban ráébressze a közvéleményt az alapvető jogok fontosságára, és aktívan tájékoztassa azt a munkájáról.
▼M1
(2)
Az (1) bekezdésben említett következtetések, vélemények és jelentések az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 293. cikkének értelmében a Bizottságtól származó javaslatokat vagy a jogalkotási eljárások során az intézmények által kialakított álláspontokat csak akkor érinthetik, ha az (1) bekezdés d) pontjával összhangban az adott intézmény ezt kérte. Nem foglalkoznak a jogi aktusok EUMSZ 263. cikke értelmében vett jogszerűségével és azzal a kérdéssel sem, hogy egy tagállam az EUMSZ 258. cikkének értelmében nem teljesítette a Szerződésekből eredő valamely kötelezettségét.
▼M1
(3)
Az (1) bekezdés e) pontjában említett jelentés elfogadása előtt konzultációt kell folytatni a tudományos bizottsággal.
(4)
Az Ügynökség az (1) bekezdés e) és g) pontjában említett jelentéseket minden évben legkésőbb június 15-ig benyújtja az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság, a Számvevőszék, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, valamint a Régiók Bizottsága részére.
▼M1
5. cikk
Tevékenységi területek
Az Ügynökség a feladatait az éves és többéves munkaprogramja alapján végzi, amelyeknek összhangban kell állniuk a rendelkezésre álló pénzügyi és humán erőforrásokkal. Ez nem érinti az Ügynökség által a 4. cikk (1) bekezdésének c) és d) pontja értelmében az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak vagy a Bizottságnak az éves és többéves munkaprogramok által meghatározott területeket nem érintő megkereséseire adott válaszokat, feltéve hogy ezt az Ügynökség pénzügyi és humán erőforrásai lehetővé teszik.
▼M1
5a. cikk
Éves és többéves programozás
(1)
Az (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (
1
) 32. cikkének megfelelően az igazgató minden évben elkészíti a programozási dokumentum tervezetét, amely különösen az éves és többéves munkaprogramot tartalmazza.
(2)
Az igazgató benyújtja az igazgatótanácsnak a programozási dokumentum tervezetét. Az igazgató minden évben legkésőbb január 31-ig benyújtja a programozási dokumentum igazgatótanács által jóváhagyott tervezetét az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak. A Tanácsban a Tanács illetékes előkészítő szerve megvitatja a többéves munkaprogram tervezetét, és felkérheti az Ügynökséget a tervezet ismertetésére.
(3)
Az igazgató minden évben legkésőbb január 31-ig benyújtja a programozási dokumentum tervezetét a 8. cikk (1) bekezdésében említett nemzeti összekötő tisztviselőknek és a tudományos bizottságnak is, hogy a vonatkozó tagállamok és a tudományos bizottság véleményt nyilváníthassanak a tervezetről.
(4)
A Tanács illetékes előkészítő szervében folytatott megbeszélés eredménye és a Bizottságtól, a tagállamoktól és a tudományos bizottságtól beérkezett vélemények figyelembevételével, az igazgató elfogadás céljából benyújtja az igazgatótanácsnak a programozási dokumentum tervezetét. Az igazgató benyújtja az elfogadott programozási dokumentumot az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a 8. cikk (1) bekezdésében említett nemzeti összekötő tisztviselőknek.
▼B
2.
FEJEZET
MUNKAMÓDSZEREK ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS
6. cikk
Munkamódszerek
(1)
Az objektív, megbízható és összehasonlítható információk biztosítása érdekében az egyes tagállamokban működő különféle szervezetek és szervek szakértelmére támaszkodva, valamint a nemzeti hatóságok adatgyűjtésbe való bevonásának szükségességét figyelembe véve:
a)
információs hálózatokat hoz létre és koordinál, valamint használja a meglévő hálózatokat;
b)
külső szakértői találkozókat szervez; és
c)
szükség esetén ad hoc munkacsoportokat állít fel.
(2)
Tevékenységének folytatása során a kiegészítő jelleg szavatolása, valamint a források lehető legjobb felhasználásának biztosítása érdekében az Ügynökség adott esetben figyelembe veszi elsősorban a következő szervek által összegyűjtött információkat és megkezdett tevékenységeket:
▼M1
a)
uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek, valamint tagállami szervek, hivatalok és ügynökségek;
▼B
b)
az Európa Tanács, az Európa tanácsi figyelő és ellenőrző mechanizmusok eredményeire és tevékenységeire, valamint az Európa Tanács emberi jogi biztosára hivatkozással; valamint
c)
az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), az Egyesült Nemzetek Szervezete és más nemzetközi szervezetek.
(3)
Az Ügynökség szerződéses kapcsolatokat alakíthat ki, és konkrétan más szervekkel az általa rájuk bízott feladatok elvégzése érdekében alvállalkozói megállapodásokat köthet. Az Ügynökség a megfelelő együttműködés és közös vállalkozások előmozdítása érdekében – különösen a 8. és 9. cikkben említett nemzeti és nemzetközi szervezeteknek – támogatást is nyújthat.
▼M1
7. cikk
Kapcsolatok az érintett uniós intézményekkel, szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel
Az Ügynökség biztosítja az érintett uniós intézményekkel, szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel való megfelelő koordinációt. Az együttműködés feltételeit adott esetben egyetértési megállapodásban kell meghatározni.
▼B
8. cikk
Tagállami és nemzetközi szintű szervezetekkel való együttműködés
▼M1
(1)
Valamennyi tagállam kinevez egy kormánytisztviselőt nemzeti összekötő tisztviselőnek.
A nemzeti összekötő tisztviselők az Ügynökség számára az elsődleges kapcsolattartók a tagállamokban.
Az Ügynökségnek és a nemzeti összekötő tisztviselőknek a kölcsönös és szoros együttműködés szellemében kell együtt dolgozniuk egymással.
Az Ügynökség a nemzeti összekötő tisztviselőkhöz eljuttatja valamennyi, a 4. cikk (1) bekezdésével összhangban elkészített dokumentumot.
▼B
(2)
Feladatai végrehajtásának elősegítése érdekében az Ügynökség együttműködik az alábbiakkal:
a)
az alapvető jogok területén illetékes tagállami kormányzati szervezetek és köztestületek, ideértve a nemzeti emberi jogi intézményeket is; és
b)
az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), különösen a Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHIR), az ENSZ és egyéb nemzetközi szervezetek.
▼M1
(3)
Az együttműködésre vonatkozó, (2) bekezdés szerinti igazgatási megállapodásnak összhangban kell lennie az uniós joggal, és azt az igazgató által benyújtott tervezet alapján, a Bizottság véleménynyilvánítását követően az igazgatótanácsnak kell elfogadnia. Amennyiben a Bizottság e megállapodással nem ért egyet, az igazgatótanács köteles újra megvizsgálni, szükség esetén módosítani, és az összes tag kétharmados többségével elfogadni azt.
9. cikk
Együttműködés az Európa Tanáccsal
Az átfedések elkerülése, valamint a kiegészítő jelleg és a hozzáadott érték szavatolása érdekében az Ügynökség összehangolja a tevékenységeit az Európa Tanács tevékenységeivel, különösen az éves és többéves munkaprogramja és a 10. cikkel összhangban a civil társadalommal folytatott együttműködés tekintetében.
Az Unió e célból az EUMSZ 218. cikkében előírt eljárásnak megfelelően megállapodást köt az Európa Tanáccsal annak érdekében, hogy ez utóbbi és az Ügynökség között szoros együttműködés alakuljon ki. Az említett megállapodásnak tartalmaznia kell, hogy a 12. és a 13. cikkel összhangban az Európa Tanács az Ügynökség igazgatótanácsába és végrehajtó bizottságába egy-egy független személyt nevez ki.
▼B
10. cikk
Együttműködés a civil társadalommal; alapjogi platform
(1)
Az ügynökség szorosan együttműködik a nemzeti, európai vagy nemzetközi szintű, az alapvető jogok területén – ideértve a rasszizmus és az idegengyűlölet elleni küzdelmet is – működő nem kormányzati szervezetekkel és civil társadalmi intézményekkel. E célból az Ügynökség együttműködési hálózatot (alapjogi platformot) hoz létre, amely az alapvető jogok terén tevékenykedő nem kormányzati szervezetekből, szakszervezetekből és munkáltatói szervezetekből, az érintett szociális és szakmai szervezetekből, egyházakból, vallási, filozófiai és nem felekezeti szervezetekből, valamint egyetemekből, továbbá európai és nemzetközi szervek és szervezetek szakértőiből áll.
(2)
Az alapjogi platform lehetővé teszi az információcserét és az ismeretgyűjtést. Szoros együttműködést biztosít az Ügynökség és az érdekelt felek között.
(3)
Az alapjogi platform nyitva áll minden, az (1) bekezdés szerinti kompetens és érdekelt fél előtt. Az Ügynökség a munkája prioritásaival összefüggő egyedi igényeknek megfelelően az alapjogi platform tagjaihoz fordulhat.
(4)
Az Ügynökség különösen az alábbiakra hívja fel az alapjogi platformot:
▼M1
a)
tegyen javaslatokat az igazgatótanács számára az 5a. cikk alapján elfogadandó éves és többéves munkaprogram kidolgozására;
▼B
b)
az igazgatótanácsnak adjon visszajelzést és javasoljon követő intézkedéseket a 4. cikk (1) bekezdésének e) pontjában foglalt éves jelentéssel kapcsolatban; valamint
c)
tájékoztassa az igazgatót és a tudományos bizottságot az Ügynökség munkája szempontjából lényeges konferenciák, szemináriumok és értekezletek eredményeiről és ajánlásairól.
(5)
Az alapjogi platform koordinálása az igazgató irányításával történik.
3.
FEJEZET
SZERVEZET
11. cikk
Az Ügynökség szervei
Az Ügynökség szervei a következők:
c)
a tudományos bizottság; valamint
12. cikk
Igazgatótanács
▼M1
(1)
Az igazgatótanácsnak az alapvető jogok terén alapos ismeretekkel és a köz- vagy magánszférabeli szervezetek irányítása terén megfelelő tapasztalattal, többek között igazgatási és költségvetési készségekkel rendelkező személyekből kell állnia, az alábbiak szerint:
▼B
a)
egy független nemzeti emberi jogi intézmény vagy egyéb közszféra- vagy magánszférabeli szervezet irányításában felelősségteljes feladatot ellátó, minden egyes tagállam által kinevezett, független személy;
b)
egy, az Európa Tanács által kinevezett független személy; és
c)
a Bizottság két képviselője.
▼M1
A tagállamok, a Bizottság és az Európa Tanács a nők és férfiak egyenlő képviseletének megvalósítására törekszenek az igazgatótanácsban.
▼B
(2)
Az igazgatótanács valamennyi tagját képviselheti egy, a fenti követelményeknek megfelelő és ugyanazon eljárással kinevezett póttag. Az Ügynökség az igazgatótanács tagjainak és póttagjainak listáját weboldalán közzéteszi, és azt rendszeresen frissíti.
▼M1
(3)
Az igazgatótanács tagjainak és póttagjainak hivatali ideje öt évre szól. A korábbi tagok és póttagok egy további, nem egymást követő hivatali időre újra kinevezhetők.
(4)
A tagok és póttagok hivatali ideje – a megbízatás lejártától vagy az elhalálozástól eltekintve – kizárólag lemondással szűnik meg. Amennyiben azonban valamely tag vagy póttag már nem felel meg a függetlenségi követelményeknek, köteles haladéktalanul lemondani és erről értesíteni a Bizottságot és az igazgatót. A hivatali idő lejártától eltérő esetekben az érintett félnek a hivatali idő fennmaradó részére új tagot vagy új póttagot kell kineveznie. Az érintett félnek a hivatali idő fennmaradó részére akkor is új tagot vagy új póttagot kell kineveznie, ha az igazgatótanács a tagjai egyharmadának vagy a Bizottságnak a javaslata alapján megállapítja, hogy az adott tag vagy póttag már nem felel meg a függetlenségi követelményeknek. Amennyiben a hivatali idő fennmaradó része két évnél kevesebb, az új tag vagy póttag hivatali ideje a teljes ötéves időtartamra meghosszabbítható.
(5)
Az igazgatótanács az e cikk (1) bekezdése a) pontja szerint kinevezett tagjai közül két és fél évre választja meg elnökét és alelnökét, valamint a végrehajtó bizottságnak a 13. cikk (1) bekezdésében említett másik két tagját; a megbízatás egyszer újítható meg.
Az igazgatótanács elnökét és alelnökét az igazgatótanács az e cikk (1) bekezdése a) és c) pontjában említett tagjainak kétharmados többségével kell megválasztani. A végrehajtó bizottságnak a 13. cikk (1) bekezdésében említett másik két tagját az igazgatótanács az e cikk (1) bekezdése a) és c) pontjában említett tagjainak többségével kell megválasztani.
▼B
(6)
Az igazgatótanács biztosítja, hogy az Ügynökség a rábízott feladatokat elvégezze. Az igazgatótanács az Ügynökség tervező és ellenőrző szerve. Feladatai közé tartozik különösen, hogy:
▼M1
a)
elfogadja az Ügynökség éves és többéves munkaprogramját;
b)
elfogadja a 4. cikk (1) bekezdésének e) és g) pontjában említett éves jelentéseket, ez utóbbiban összehasonlítva különösen az elért eredményeket az éves és többéves munkaprogram célkitűzéseivel;
▼B
c)
kinevezi és szükség esetén felmenti az Ügynökség igazgatóját;
d)
elfogadja az Ügynökség éves költségvetési tervezetét és végleges költségvetését;
▼M1
e)
e cikk (7a) és (7b) bekezdésének megfelelően az Ügynökség személyzete tekintetében gyakorolja a 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendeletben (
2
) megállapított, az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata (a továbbiakban: a személyzeti szabályzat) és az Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek (a továbbiakban: az alkalmazási feltételek) által a kinevező hatóságra, valamint a szerződéskötésre jogosult hatóságra ruházott hatásköröket (a továbbiakban: a kinevezésre jogosult hatóság hatáskörei);
▼B
f)
a 20. cikk (5) bekezdésével összhangban elkészíti az Ügynökség bevételeire és kiadásaira vonatkozó éves becslést, és azt megküldi a Bizottságnak;
g)
az igazgató által benyújtott tervezet alapján és azután, hogy arról a Bizottság, a tudományos bizottság és az (1) bekezdés b) pontjában említett személy véleményt nyilvánított, elfogadja az Ügynökség eljárási szabályzatát;
h)
a 21. cikk (11) bekezdésével összhangban, az igazgató által benyújtott tervezet alapján és azután, hogy a Bizottság arról véleményt nyilvánított, elfogadja az Ügynökség pénzügyi szabályzatát;
▼M1
i)
a személyzeti szabályzat 110. cikkének (2) bekezdésével összhangban elfogadja a végrehajtási szabályokat a személyzeti szabályzat és az alkalmazási feltételek végrehajtása céljából;
▼B
j)
a 17. cikk (2) bekezdésével összhangban az átláthatóságra és a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó intézkedéseket fogad el;
k)
a 14. cikk (1) és (3) bekezdésével összhangban kinevezi és visszavonja a tudományos bizottság tagjait;
l)
a (4) bekezdésnek megfelelően megállapítja, hogy az adott tag vagy póttag már nem felel meg a függetlenségi követelményeknek;
▼M1
m)
biztonsági stratégiát fogadjon el, beleértve az EU-minősített adatok cseréjére vonatkozó szabályokat is;
n)
szabályokat fogadjon el a tagjait és a tudományos bizottság tagjait érintő összeférhetetlenség megelőzésére és kezelésére; és
o)
elfogadja és rendszeresen frissítse a 4. cikk (1) bekezdésének h) pontjában említett kommunikációs stratégiát.
▼B
(7)
A (6) bekezdés a), b), c), d), e), g), h), k) és l) pontjában említett feladatok kivételével az igazgatótanács átruházhatja feladatait a végrehajtó bizottságra.
▼M1
(7a)
Az igazgatótanácsnak a személyzeti szabályzat 110. cikkének (2) bekezdésével összhangban, a személyzeti szabályzat 2. cikkének (1) bekezdése és az alkalmazási feltételek 6. cikke alapján határozatot kell elfogadnia, amelyben a kinevezésre jogosult hatóság vonatkozó hatásköreit átruházza az igazgatóra, és meghatározza azon feltételeket, amelyek mellett e hatáskör-átruházás felfüggeszthető. Az igazgatót fel kell hatalmazni e hatáskörök továbbruházására.
(7b)
Amennyiben rendkívüli körülmények szükségessé teszik, az igazgatótanács határozat útján ideiglenesen felfüggesztheti a kinevezésre jogosult hatóság hatásköreinek az igazgatóra történő átruházását és az igazgató általi további átruházását, és azokat maga gyakorolhatja, vagy valamelyik tagjára vagy a személyzetnek az igazgatótól eltérő tagjára ruházhatja át.
▼M1
(8)
Az igazgatótanács határozatait főszabály szerint az összes tag többségével fogadja el.
A (6) bekezdés a)–e), g), k) és l) pontjában említett határozatokat az összes tag kétharmados többségével kell elfogadni.
A 25. cikk (2) bekezdésében említett határozatokat egyhangúlag kell meghozni.
Az igazgatótanács minden tagja, illetve távollétében helyettese, egy szavazattal rendelkezik. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
Az Európa Tanács által kinevezett személy csak a (6) bekezdés a), b) és k) pontjában említett határozatok meghozatalakor szavazhat.
(9)
A rendkívüli ülések lehetőségének sérelme nélkül, az elnök az igazgatótanácsot évente kétszer hívja össze. Az elnök saját kezdeményezésére, vagy a Bizottság kérésére, vagy az igazgatótanács tagjai legalább egyharmadának kérésére rendkívüli ülést hív össze.
(10)
A tudományos bizottság elnöke vagy alelnöke, valamint a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének igazgatója megfigyelőként vehet részt az igazgatótanács ülésein. Az egyéb érintett uniós ügynökségek és szervek, valamint más, a 8. és 9. cikkben említett nemzetközi szervek igazgatói a végrehajtó bizottság meghívására megfigyelőként szintén részt vehetnek az üléseken.
13. cikk
Végrehajtó bizottság
(1)
Az igazgatótanácsot a végrehajtó bizottság segíti. A végrehajtó bizottságnak kell felügyelnie az igazgatótanács által elfogadandó határozatokkal kapcsolatban szükséges előkészítő munkát. A végrehajtó bizottságnak különösen költségvetési és humánerőforrás-ügyekben kell ellenőrzést végeznie.
(2)
A végrehajtó bizottság feladata továbbá, hogy:
a)
az igazgató által készített tervezet alapján felülvizsgálja az Ügynökség 5a. cikkben említett programozási dokumentumát, és elfogadás céljából benyújtsa azt az igazgatótanácsnak;
b)
felülvizsgálja az Ügynökség éves költségvetésének tervezetét, és elfogadás céljából benyújtsa azt az igazgatótanácsnak;
c)
felülvizsgálja az Ügynökség tevékenységeiről szóló éves jelentés tervezetét, és elfogadás céljából benyújtsa azt az igazgatótanácsnak;
d)
az igazgató által készített tervezet alapján a csalási kockázatokkal arányos, csalás elleni stratégiát fogadjon el az Ügynökség számára, figyelembe véve a végrehajtandó intézkedések költségeit és hasznát;
e)
biztosítsa a belső és külső ellenőrzési jelentésekből és értékelésekből, valamint az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vagy az Európai Ügyészség (EPPO) vizsgálataiból származó megállapítások és ajánlások megfelelő nyomon követését;
f)
az igazgató 15. cikk (4) bekezdésében meghatározott feladatainak sérelme nélkül, az igazgatási és költségvetési irányítás felügyeletének megerősítése céljából segítséget és tanácsadást nyújtson részére az igazgatótanácsi határozatok végrehajtásához.
(3)
Ha sürgős okokból szükséges, a végrehajtó bizottság az igazgatótanács nevében ideiglenes határozatokat hozhat, többek között a kinevezésre jogosult hatóság hatáskörei átruházásának felfüggesztésére vonatkozóan a 12. cikk (7a) és (7b) bekezdésében említett feltételekkel összhangban, valamint a költségvetési ügyekre vonatkozóan is.
(4)
A végrehajtó bizottság az igazgatótanács elnökéből és alelnökéből, az igazgatótanács által a 12. cikk (5) bekezdése szerint megválasztott két másik igazgatótanácsi tagból, valamint a Bizottság igazgatótanácsbeli képviselőinek egyikéből áll.
Az igazgatótanácsnak az Európa Tanács által kinevezett tagja részt vehet a végrehajtó bizottság ülésein.
(5)
A végrehajtó bizottságot az elnök hívja össze. A végrehajtó bizottság bármelyik tagjának kérésére is összehívható. A végrehajtó bizottságnak határozatait a jelenlévő tagok többségével kell elfogadnia. Az Európa Tanács által kinevezett személy az olyan határozatokkal kapcsolatos pontokban szavazhat, amelyek tekintetében a 12. cikk (8) bekezdésével összhangban szavazati joggal rendelkezik az igazgatótanácsban.
(6)
Az igazgató szavazati jog nélkül vesz részt a végrehajtó bizottság ülésein.
▼B
14. cikk
Tudományos bizottság
▼M1
(1)
A tudományos bizottságnak tizenegy független, az alapvető jogok területén magasan képzett, a tudományos minőség és a kutatási módszertanok terén megfelelő kompetenciákkal rendelkező személyből kell állnia. Átlátható pályázati felhívást és kiválasztási eljárást, valamint az Európai Parlament illetékes bizottságával történő konzultációt követően az igazgatótanácsnak kell kineveznie a tizenegy tagot, és jóváhagynia az érdemek alapján összeállított tartaléklistát. Az igazgatótanácsnak egyenlő földrajzi képviseletről kell gondoskodnia, és a nők és férfiak egyenlő képviseletének megvalósítására kell törekednie a tudományos bizottságban. Az igazgatótanács tagjai nem lehetnek tagjai a tudományos bizottságnak. A tudományos bizottság kinevezésének részletes feltételeit a 12. cikk (6) bekezdésének g) pontjában említett eljárási szabályzatban kell meghatározni.
▼B
(2)
A tudományos bizottság tagjainak hivatali ideje öt évre szól. A hivatali idő nem megújítható.
▼M1
(3)
A tudományos bizottság tagjainak függetlennek kell lenniük. Másik személy kizárólag saját kérésükre léphet helyükbe, vagy akkor, ha feladataik ellátásában folyamatosan akadályoztatva vannak. Amennyiben azonban valamely tag már nem felel meg a függetlenségi követelményeknek, köteles haladéktalanul lemondani és erről értesíteni a Bizottságot és az igazgatót. Az igazgatótanács tagjai egyharmadának vagy a Bizottságnak a javaslatára szintén bejelentheti, hogy tovább már nem áll fenn a függetlenség, és visszavonhatja az érintett személy kinevezését. Az igazgatótanácsnak a hivatali idő fennmaradó részére a tartaléklistán rendelkezésre álló első személyt kell kineveznie. Amennyiben a hivatali idő fennmaradó része két évnél kevesebb, az új tag hivatali ideje a teljes ötéves időtartamra meghosszabbítható. Az Ügynökség a tudományos bizottság tagjainak listáját honlapján közzéteszi, és azt rendszeresen frissíti.
▼B
(4)
A tudományos bizottság saját elnökét és alelnökét egyéves hivatali időtartamra választja meg.
(5)
A tudományos bizottság szavatolja az Ügynökség munkájának tudományos minőségét és irányítja az Ügynökség munkáját ebből a célból. Ebből a célból az igazgató a lehető leghamarabb bevonja a tudományos bizottságot a 4. cikk (1) bekezdésének a), b), c), d), e), f) és h) pontjával összhangban összeállítandó valamennyi dokumentum elkészítésébe és közzétételébe.
▼M1
A tudományos bizottságnak különösen az Ügynökség munkájában alkalmazott tudományos kutatási módszertannal kapcsolatban kell tanácsadást nyújtania az igazgató és az Ügynökség részére.
▼B
(6)
A tudományos bizottság határozatait kétharmados többséggel hozza. A tudományos bizottságot évente négy alkalommal annak elnöke hívja össze. Szükség esetén az elnök saját kezdeményezésére vagy a tudományos bizottság legalább négy tagjának kérésére írásbeli eljárást indít vagy rendkívüli ülést hív össze.
15. cikk
Az igazgató
(1)
Az Ügynökséget az igazgatótanács által a (2) bekezdésben meghatározott együttműködési („egyeztetési”) eljárással összhangban kinevezett igazgató vezeti.
Az igazgatót érdemei, az alapvető jogok területén szerzett tapasztalatai, valamint igazgatási és vezetői képességei alapján nevezik ki.
(2)
Ez az együttműködési eljárás a következő:
a)
a pályázati felhívást és egy átlátható kiválasztási eljárást követően a Bizottság által elkészített lista alapján a jelentkezők, mielőtt kinevezésükre sor kerülne, felkérést kapnak, hogy forduljanak a Tanácshoz és az illetékes európai parlamenti bizottsághoz és válaszoljanak a kérdésekre;
b)
az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa ekkor véleményt nyilvánít és megadja a preferenciája szerinti rangsort;
c)
az igazgatótanács ezeket a véleményeket figyelembe véve jelöli ki az igazgatót.
▼M1
(3)
Az igazgató hivatali ideje öt év.
Az említett ötéves időtartam végét megelőző tizenkét hónap folyamán a Bizottság értékelést végez különösen a következők megvizsgálása érdekében:
a)
az igazgató teljesítménye;
b)
a következő években az Ügynökségre váró feladatok és az Ügynökséggel szemben támasztott követelmények.
Az igazgatótanács – a Bizottság javaslata alapján, az értékelést figyelembe véve – az igazgató hivatali idejét egyszer, legfeljebb ötéves időtartamra meghosszabbíthatja.
Az igazgatótanácsnak az igazgató hivatali idejének meghosszabbítására vonatkozó szándékáról tájékoztatnia kell az Európai Parlamentet és a Tanácsot. Egy hónapon belül azelőtt, hogy az igazgatótanács hivatalosan döntést hoz e hivatali idő meghosszabbításáról, az igazgatót felkérhetik, hogy az Európai Parlament illetékes bizottsága előtt tegyen nyilatkozatot és válaszoljon a bizottság tagjai által feltett kérdésekre.
Amennyiben az igazgató hivatali idejét nem hosszabbítják meg, az utódja kinevezéséig marad hivatalban.
(4)
Az igazgató felelős a következőkért:
a)
a 4. cikkben említett feladatok ellátása és különösen a 4. cikk (1) bekezdésének a)–h) pontjával összhangban kidolgozandó dokumentumok elkészítése és közzététele, a tudományos bizottsággal együttműködve;
b)
az Ügynökség 5a. cikkben említett programozási dokumentumának elkészítése és végrehajtása;
d)
az igazgatótanács által elfogadott határozatok végrehajtása;
e)
a 21. cikkel összhangban az Ügynökség költségvetésének végrehajtása;
f)
az Ügynökségnek a célkitűzéseihez viszonyított teljesítményét mérő hatékony ellenőrzési és értékelési eljárások végrehajtása szakmailag elismert normák és teljesítménymutatók szerint;
g)
cselekvési terv készítése a jelentős kiadásokkal járó programok és tevékenységek teljesítményét értékelő visszamenőleges értékelések megállapításainak nyomon követésére, az (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló rendelet 29. cikkével összhangban;
h)
jelentéstétel évente az igazgatótanácsnak az ellenőrzési és értékelési rendszer eredményeiről;
i)
az Ügynökség csalás elleni stratégiájának elkészítése és jóváhagyás céljából a végrehajtó bizottság elé terjesztése;
j)
cselekvési terv kidolgozása a belső és külső ellenőrzési jelentések és értékelések megállapításai, valamint az OLAF vizsgálatainak megállapításai nyomán, és jelentéstétel az elért eredményekről a Bizottságnak és az igazgatótanácsnak;
k)
együttműködés a nemzeti összekötő tisztviselőkkel;
l)
együttműködés a civil társadalommal, beleértve az alapjogi platformnak a 10. cikkel összhangban történő koordinálását is.
▼B
(5)
Az igazgató feladatait függetlenül látja el. Az igazgató saját tevékenységéért az igazgatótanácsnak tartozik elszámolással, és szavazati jog nélkül vesz részt annak ülésein.
(6)
Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor felkérheti az igazgatót, hogy bármilyen, az Ügynökség tevékenységeihez kapcsolódó kérdésről szóló meghallgatáson jelenjen meg.
▼M1
(7)
Kötelezettségszegés, nem megfelelő teljesítmény vagy ismétlődő vagy súlyos szabálytalanságok esetén az igazgató hivatali idejének lejárta előtt az igazgatótanács tagjai kétharmadának vagy a Bizottságnak a javaslata alapján hozott igazgatótanácsi határozattal menthető fel.
▼B
4.
FEJEZET
MŰKÖDÉS
16. cikk
Függetlenség és közérdek
(1)
Az Ügynökség feladatait teljes függetlenségben végzi.
(2)
Az igazgatótanács tagjai és póttagjai, a tudományos bizottság tagjai, valamint az igazgató vállalják, hogy a köz érdekében járnak el. E célból érdekeltségi nyilatkozatot tesznek, amelyben vagy kijelentik, hogy nincsenek olyan érdekeltségeik, amelyekről feltételezhető, hogy veszélyeztethetik függetlenségüket, vagy megnevezik azokat a közvetlen vagy közvetett érdekeltségeiket, amelyekről feltételezhető, hogy veszélyeztethetik függetlenségüket. A hivatali idő megkezdésekor a nyilatkozatot írásban kell megtenni, amelyet felül kell vizsgálni, amennyiben az érdekeket illetően változások történnek. A nyilatkozatot az Ügynökség honlapján közzéteszi.
17. cikk
Átláthatóság és a dokumentumokhoz való hozzáférés
(1)
Az Ügynökség a tevékenységeinek lehető legmagasabb szintű átláthatósága biztosítása érdekében jó igazgatási gyakorlatot dolgoz ki.
Az Ügynökség birtokában lévő dokumentumokra az 1049/2001/EK rendeletet kell alkalmazni.
(2)
Az igazgatótanács az Ügynökség működésének megkezdését követő hat hónapon belül elfogadja az (1) bekezdés gyakorlati végrehajtásával kapcsolatos külön szabályokat. Ezek többek között a következőkre nézve tartalmaznak szabályokat:
b)
az Ügynökség munkájának közzététele, beleértve a tudományos bizottság munkáját is; és
c)
az 1049/2001/EK rendelet végrehajtását célzó szabályok.
▼M1
(3)
Az Ügynökségnek az 1049/2001/EK rendelet 8. cikke szerint hozott határozatai ellen az EUMSZ 228., illetve 263. cikke értelmében panasszal lehet fordulni az ombudsmanhoz, vagy keresetet lehet benyújtani az Európai Unió Bíróságához (Bíróság).
▼B
18. cikk
Adatvédelem
Az Ügynökség vonatkozásában a 45/2001/EK rendeletet kell alkalmazni.
▼M1
19. cikk
Az ombudsman által végzett felügyelet
Az Ügynökség működése az EUMSZ 228. cikkével összhangban az ombudsman felügyelete alá tartozik.
▼B
5.
FEJEZET
PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK
20. cikk
A költségvetés kidolgozása
(1)
Az Ügynökség tervezett bevételeit és kiadásait minden – a naptári évvel egybeeső – pénzügyi évre vonatkozóan el kell készíteni, és azt az Ügynökség költségvetésében fel kell tüntetni.
(2)
Az Ügynökség költségvetésében feltüntetett bevételeknek és kiadásoknak egyensúlyban kell lenniük.
▼M1
(3)
Az Ügynökség bevételének – az egyéb források sérelme nélkül – az Unió általános költségvetésében (a Bizottságra vonatkozó szakaszban) szerepeltetett uniós támogatást kell magában foglalnia.
▼B
Ezeket a bevételeket kiegészíthetik:
a)
a 4. cikkben felsorolt feladatok végrehajtásának keretében nyújtott szolgáltatásokért kapott kifizetések; és
b)
a 8., a 9. vagy a 28. cikkben említett szervezetektől vagy országoktól származó pénzügyi hozzájárulások.
(4)
Az Ügynökség kiadásai a személyzet illetményét, az igazgatási és infrastrukturális költségeket, valamint a működési kiadásokat foglalják magukban.
(5)
Az igazgatótanács az igazgató által kidolgozott tervezet alapján évente összeállítja az Ügynökség következő pénzügyi évi tervezett bevételeit és kiadásait. Az előzetes létszámtervet is magában foglaló előirányzatot az igazgatótanács legkésőbb március 31-ig továbbítja a Bizottság részére.
(6)
Az előirányzatot a Bizottság az Európai Unió előzetes költségvetési tervezetével együtt megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak (a továbbiakban: költségvetési hatóságnak).
▼M1
(7)
Az előirányzat alapján a Bizottság felveszi az Unió általános költségvetésének előzetes tervezetébe azokat a tervezett összegeket, amelyeket a létszámtervre vonatkozóan szükségesnek ítél meg, valamint az általános költségvetésre terhelendő támogatás összegét, és ezt az EUMSZ 314. cikkének megfelelően a költségvetési hatóság elé terjeszti.
▼B
(8)
A költségvetési hatóság engedélyezi az Ügynökségnek juttatandó támogatási előirányzatokat. A költségvetési hatóság elfogadja az Ügynökség létszámtervét.
(9)
Az Ügynökség költségvetését az igazgatótanács fogadja el. Az Ügynökség költségvetése az Európai Unió általános költségvetésének végleges elfogadását követően válik véglegessé. Az Ügynökség költségvetését adott esetben ennek megfelelően ki kell igazítani.
(10)
Az igazgatótanács a lehető leghamarabb értesíti a költségvetési hatóságot bármilyen olyan projekt végrehajtására irányuló szándékáról, amely jelentős pénzügyi kihatással lehet az Ügynökség költségvetésének finanszírozására, különösen ingatlannal kapcsolatos projektek, például épületek bérlése vagy megvétele esetén. Az igazgatótanács erről tájékoztatja a Bizottságot.
Ha a költségvetési hatóság valamely ága jelzi véleményezési szándékát, akkor véleményét a projektről szóló értesítés időpontjától számított hat héten belül megküldi az igazgatótanácsnak.
21. cikk
A költségvetés végrehajtása
(1)
Az Ügynökség költségvetését az igazgató hajtja végre.
(2)
Az Ügynökség számvitelért felelős tisztviselője az előzetes elszámolást és az adott pénzügyi évre vonatkozó költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló jelentést legkésőbb a pénzügyi évet követő március 1-jéig továbbítja a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének. A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet (
3
) (a költségvetési rendelet) 128. cikkének megfelelően összevonja az intézmények és a decentralizált szervek előzetes elszámolásait.
(3)
Legkésőbb a pénzügyi évet követő március 31-ig a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője az Ügynökség előzetes elszámolását és az adott pénzügyi évre vonatkozó költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló jelentését továbbítja a Számvevőszéknek. Az adott pénzügyi évre vonatkozó költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló jelentést az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak is továbbítani kell.
(4)
A Számvevőszék által a költségvetési rendelet 129. cikkével összhangban az Ügynökség előzetes elszámolására vonatkozóan tett észrevételek kézhezvételét követően az igazgató saját felelősségi körén belül elkészíti az Ügynökség végleges elszámolását, és azt véleményezés céljából továbbítja az igazgatótanácsnak.
(5)
Az igazgatótanács véleményezi az Ügynökség végleges elszámolását.
(6)
Az igazgató a pénzügyi évet követően legkésőbb július 1-jéig továbbítja a végleges elszámolást és az igazgatótanács véleményét az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság és a Számvevőszék részére.
(7)
A végleges elszámolást közzé kell tenni.
(8)
Az igazgató legkésőbb szeptember 30-ig megküldi az észrevételekre adott válaszát a Számvevőszéknek. Az igazgató ezt a választ az igazgatótanácsnak is megküldi.
(9)
A költségvetési rendelet 146. cikke (3) bekezdésének megfelelően az igazgató benyújt az Európai Parlamenthez annak kérésére minden olyan információt, amely a mentesítési eljárás adott pénzügyi évre történő szabályszerű lebonyolításához szükséges.
(10)
Az Európai Parlament a Tanács minősített többséggel elfogadott ajánlása alapján az n + 2. év április 30-a előtt mentesíti az igazgatót az n. évi költségvetés végrehajtása alól.
(11)
Az igazgatóság a Bizottsággal folytatott konzultációt követően egyhangúlag elfogadja az Ügynökségre vonatkozó pénzügyi szabályokat. A pénzügyi szabályzat a 2343/2002/EK, Euratom rendelettől kizárólag abban az esetben térhet el, ha ezt az Ügynökség működése kifejezetten megköveteli, és ahhoz a Bizottság előzetesen hozzájárult.
22. cikk
A csalás elleni küzdelem
(1)
A csalás, a korrupció és egyéb törvénytelen tevékenységek elleni küzdelem érdekében az 1703/1999/EK rendelet rendelkezéseit korlátozás nélkül kell alkalmazni az Ügynökségre.
(2)
Az Ügynökség csatlakozik az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) belső vizsgálatairól szóló, 1999. május 25-i, az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Közösségek Bizottsága közötti intézményközi megállapodáshoz (
4
), és haladéktalanul meghozza a teljes személyzetére alkalmazandó megfelelő rendelkezéseket.
(3)
A finanszírozásra vonatkozó határozatok és az azokból következő végrehajtási megállapodások és eszközök kifejezetten rendelkeznek arról, hogy a Számvevőszék és az OLAF szükség esetén az ügynökségi finanszírozás kedvezményezettjeinél és a szétosztásért felelős személyzetnél helyszíni ellenőrzést végezhet.
6.
FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
23. cikk
Jogállás és székhely
(1)
Az Ügynökség jogi személyiséggel rendelkezik.
(2)
Az Ügynökség valamennyi tagállamban az adott tagállam jogában a jogi személyeknek biztosított legteljesebb jogképességgel rendelkezik. Az Ügynökség különösen ingó és ingatlan vagyont szerezhet és idegeníthet el, továbbá bíróság előtt eljárhat.
(3)
Az Ügynökséget az igazgató képviseli.
(4)
Az Ügynökség a Rasszizmus és Idegengyűlölet Európai Megfigyelőközpontjának jogutódja. Az Ügynökségre száll a Megfigyelőközpont valamennyi joga, valamint jogi és pénzügyi kötelezettsége. A Megfigyelőközpont által e rendelet elfogadása előtt kötött munkaszerződések továbbra is érvényben maradnak.
(5)
Az Ügynökség székhelye Bécsben van.
▼M1
24. cikk
Személyzet
(1)
Az Ügynökség személyzetére és igazgatójára a személyzeti szabályzatot és az alkalmazási feltételeket, valamint az Unió intézményei által a személyzeti szabályzat és az alkalmazási feltételek alkalmazásának céljából közösen elfogadott szabályokat kell alkalmazni.
(2)
Az igazgatótanács elfogadhat olyan rendelkezéseket, amelyek lehetővé teszik, hogy az Ügynökség a tagállamok kirendelt nemzeti szakértőit alkalmazza.
▼B
25. cikk
Nyelvhasználati szabályok
(1)
Az Ügynökségre az 1958. április 15-jei 1. rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2)
Az Ügynökség belső nyelvhasználatára vonatkozó rendelkezésekről az igazgatótanács határoz.
(3)
Az Ügynökség működéséhez szükséges fordítási szolgáltatásokat az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja biztosítja.
▼M1
26. cikk
Kiváltságok és mentességek
Az Ügynökségre alkalmazni kell az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyvet.
▼B
27. cikk
A Bíróság joghatósága
(1)
Az Ügynökség szerződéses felelősségét az adott szerződésre alkalmazandó jog határozza meg.
A Bíróság az Ügynökség által kötött szerződésben foglalt választottbírósági kikötés alapján rendelkezik hatáskörrel.
(2)
A szerződésen kívüli felelősség esetén az Ügynökség a tagállamok jogában közös általános elveknek megfelelően megtéríti az Ügynökség vagy annak alkalmazottai által feladataik ellátása során okozott károkat.
Az ilyen jellegű kártérítési viták esetén a Bíróság rendelkezik hatáskörrel.
▼M1
(3)
Az Ügynökség ellen indított peres eljárásokban a Bíróság az EUMSZ 263. és 265. cikkében előírt feltételek szerint rendelkezik hatáskörrel.
▼B
28. cikk
A tagjelölt országok, valamint a stabilizációs és társulási megállapodást kötött országok részvétele és hatásköre
(1)
Az Ügynökség munkájában a tagjelölt országok megfigyelőként vehetnek részt.
▼M1
(2)
Az (1) bekezdésben említett részvételt és annak feltételeit – figyelemmel az egyes országok egyedi státuszára – az érintett társulási tanács határozatával kell meghatározni. A határozatban meg kell állapítani különösen azt, hogy ezen országok a 4. és 5. cikkben rögzített keretek között milyen jelleggel, mértékben és módon vesznek majd részt az Ügynökség munkájában, beleértve az Ügynökség kezdeményezéseiben való részvételre, a pénzügyi hozzájárulásra és a személyzetre vonatkozó rendelkezéseket is. A határozatnak összhangban kell lennie e rendelettel, valamint a személyzeti szabályzattal és az alkalmazási feltételekkel. A határozatban rendelkezni kell arról, hogy a részt vevő ország kinevezhet a 12. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett személyekre vonatkozóan előírt szakmai követelményeket teljesítő független személyt, aki az igazgatótanácsban szavazati jog nélkül, megfigyelőként vesz részt. A társulási tanács határozata alapján az Ügynökség – az érintett országnak az uniós joghoz való fokozatos felzárkózásához szükséges mértékben – a 3. cikk (1) bekezdésének hatályán belül foglalkozhat az adott ország alapjogi kérdéseivel.
(3)
A Tanács a Bizottság javaslatára, egyhangúlag eljárva határozhat úgy, hogy valamely olyan országot, amellyel az Unió stabilizációs és társulási megállapodást kötött, felkér az Ügynökségben megfigyelőként való részvételre. Ebben az esetben a (2) bekezdés megfelelően alkalmazandó.
▼B
7.
FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
▼M1 —————
▼B
30. cikk
▼M1
Értékelések és felülvizsgálat
▼B
(1)
Az Ügynökség előzetesen és utólagosan rendszeresen értékeli azon tevékenységeit, amelyek jelentős kiadásokkal járnak. Ezen értékelések eredményeiről az igazgató értesíti az igazgatótanácsot.
(2)
Az Ügynökség évente megküldi a költségvetési hatóság részére az értékelési eljárások kimenetelére vonatkozó összes információt.
▼M1
(3)
A Bizottság 2027. április 28-ig, majd azt követően ötévenként értékelést készíttet, hogy felmérje különösen az Ügynökség és annak munkamódszereinek hatását, eredményességét és hatékonyságát. Az értékelés során figyelembe kell venni az igazgatótanács, valamint az egyéb, uniós és nemzeti szinten érdekelt felek részéről megfogalmazott véleményeket.
(4)
Minden második, a (3) bekezdésben említett értékelés alkalmával az Ügynökség által a célkitűzései, megbízatása és feladatai tekintetében elért eredményeket is értékelni kell. Az értékelésben ki lehet térni különösen arra, hogy szükség van-e az Ügynökség megbízatásának esetleges módosítására, és arra, hogy az ilyen módosítás milyen pénzügyi következményekkel járna.
(5)
A Bizottság benyújtja az igazgatótanácsnak a (3) bekezdésben említett értékelés következtetéseit. Az igazgatótanácsnak meg kell vizsgálnia az értékelés következtetéseit, és az Ügynökséget, annak munkamódszereit és megbízatásának hatályát érintő esetlegesen szükséges módosításokkal kapcsolatban ajánlásokat kell megfogalmaznia a Bizottságnak.
(6)
A Bizottság a (3) bekezdésben említett értékelés megállapításairól és az igazgatótanács (5) bekezdésben említett ajánlásairól jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Az említett értékelés megállapításait és az említett ajánlásokat közzé kell tenni.
▼M1 —————
▼B
32. cikk
Az Ügynökség működésének kezdete
Az Ügynökség 2007. március 1-jén kezdi meg működését.
33. cikk
Hatályvesztés
(1)
Az 1035/97/EK rendelet 2007. március 1-jétől hatályát veszti.
(2)
A hatályon kívül helyezett rendeletekre való hivatkozásokat az e rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni.
34. cikk
Hatálybalépés és alkalmazás
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2007. március 1-jétől kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
