(1)

A 93/109/EK tanácsi irányelv (2) számos tekintetben módosításra szorul. Az irányelvet az áttekinthetőség érdekében célszerű átdolgozni.

(2)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 20. cikke (2) bekezdése első albekezdésének b) pontja és 22. cikkének (2) bekezdése az állampolgárságuktól eltérő tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok számára ugyanolyan feltételekkel biztosítja az aktív és passzív választójogot az európai parlamenti választásokon, mint a fogadó tagállam állampolgárainak. Az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a továbbiakban: a Charta) 39. cikke is megerősíti ezt a jogot, amely konkrétan érvényre juttatja az egyenlőség elvét és a Charta 21. cikkében foglalt, állampolgárság alapján történő hátrányos megkülönböztetés tilalmát. E jog egyben az EUMSZ 20. cikke (2) bekezdése első albekezdésének a) pontjában és 21. cikkében, valamint a Charta 45. cikkében rögzített szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogból is következik.

(3)

Az állampolgárságuktól eltérő tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok aktív és passzív választójogának az európai parlamenti választásokon történő gyakorlására vonatkozó részletes szabályokat a 93/109/EK irányelv határozza meg.

(4)

Az uniós polgárságról szóló 2020. évi jelentésben a Bizottság hangsúlyozta, hogy frissíteni, pontosítani és erősíteni kell az európai parlamenti választásokon való aktív és passzív választójog gyakorlására vonatkozó szabályokat annak biztosítása érdekében, hogy a szabályok támogassák a mobilis uniós polgárok széles körű és inkluzív részvételét. Erre való tekintettel és figyelembe véve a 93/109/EK irányelv egymást követő választásokon történő alkalmazása során szerzett tapasztalatokat, valamint szem előtt tartva a Szerződések módosításaival bevezetett változtatásokat, az említett irányelv több rendelkezését naprakésszé kell tenni.

(5)

Az EUMSZ 22. cikkének (2) bekezdése nem sérti az EUMSZ 223. cikkének (1) bekezdését, amely az európai parlamenti választásokra valamennyi tagállamban egységes eljárást ír elő valamennyi tagállamban közös elveknek megfelelően.

(6)

Annak érdekében, hogy azok az uniós polgárok, akik olyan tagállamban rendelkeznek lakóhellyel, amelynek nem állampolgárai (a továbbiakban: a nem állampolgár uniós polgárok), az európai parlamenti választásokon ugyanolyan feltételek mellett gyakorolhassák aktív és passzív választójogukat, mint a fogadó tagállam állampolgárai, tisztázni kell az e választásokon való nyilvántartásba vételre és az azokon való részvételre irányadó feltételeket az érintett tagállam állampolgárságával rendelkező uniós polgárok és a nem állampolgár uniós polgárok közötti egyenlő bánásmód biztosítása érdekében. Mindenekelőtt a lakóhelyük szerinti tagállamban az európai parlamenti választásokon aktív és passzív választójogukkal élni kívánó uniós polgárokat egyenlő bánásmódban kell részesíteni a választójog gyakorlásának feltételeként teljesítendő tartózkodási időtartamok és az e feltétel teljesítésének igazolásához szükséges bizonyítékok tekintetében.

(7)

Tiszteletben kell tartani az uniós polgároknak azt a jogát, hogy maguk válasszák meg azt a tagállamot, amelyben részt kívánnak venni az európai parlamenti választásokon, ugyanakkor megfelelő intézkedéseket kell hozni annak biztosítására, hogy senki se szavazhasson vagy indulhasson jelöltként több mint egy országban;

(8)

A nemzetközi és az európai normáknak megfelelően, többek között a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában foglalt követelményekkel, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény rendelkezéseivel összhangban a tagállamoknak nem csupán el kell ismerniük és tiszteletben kell tartaniuk az uniós polgárok aktív és passzív választójogát, hanem meg is kell könnyíteniük választójoguk gyakorlását a választási részvétel útjában álló lehető legtöbb akadály megszüntetésével.

(9)

Annak megkönnyítése érdekében, hogy az uniós polgárok a lakóhelyük szerinti országban gyakorolhassák aktív és passzív választójogukat, e polgárokat a választás napja előtt kellő időben fel kell venni a választói névjegyzékbe. A névjegyzékbe való felvételre vonatkozó alaki követelményeknek a lehető legegyszerűbbeknek kell lenniük. A névjegyzékbe való felvételhez elegendőnek kell lennie annak, ha az érintett uniós polgárok érvényes személyazonosító okmányt és hivatalos nyilatkozatot mutatnak be, amelyek tartalmazzák a választásokon való részvételi jogosultságukat igazoló elemeket. A névjegyzékbe vételt követően a nem állampolgár uniós polgároknak ugyanolyan feltételek mellett kell a választói névjegyzékben maradniuk, mint az érintett tagállam állampolgárságával rendelkező uniós polgároknak, mindaddig, amíg megfelelnek a választójog gyakorlásához szükséges feltételeknek. Adott esetben lehetővé kell tenni, hogy az uniós polgárok megadják az illetékes hatóságoknak a kapcsolattartási adataikat, hogy e hatóságok rendszeresen tájékoztathassák őket.

(10)

Bár a tagállamok hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy a területükön kívül lakóhellyel rendelkező állampolgárok rendelkeznek-e aktív vagy passzív választójoggal az európai parlamenti választásokon, az a körülmény, hogy a nem állampolgár uniós polgárokat felvették a lakóhelyük szerinti tagállam választói névjegyzékébe, önmagában véve nem indokolhatja a származás szerinti tagállamuk választói névjegyzékéből való törlésüket más típusú választások esetében.

(11)

Annak érdekében, hogy egyenlő bánásmódot biztosítsanak azon nem állampolgár uniós polgárok számára, akik a lakóhelyük szerinti tagállamban tartott választáson kívánják gyakorolni passzív választójogukat, ezeket a polgárokat ugyanazoknak az alátámasztó okiratoknak a bemutatására kell kötelezni, mint azokat a jelölteket, akik az érintett tagállam állampolgárai. Annak megállapítása érdekében azonban, hogy az említett polgárok rendelkeznek-e az EUMSZ 20. cikke (2) bekezdése első albekezdésének b) pontjában és 22. cikkének (2) bekezdésében meghatározott joggal, a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy megköveteljék olyan hivatalos nyilatkozat bemutatását, amely tartalmazza a szóban forgó választásokon való részvételi jogosultságuk igazolásához szükséges elemeket.

(12)

A származás szerinti tagállamban és a lakóhely szerinti tagállamban egyaránt nyilvántartásba vett választópolgárok és jelöltek pontos azonosításának megkönnyítése érdekében lehetővé kell tenni a tagállamok számára annak előírását, hogy a lakóhely szerinti tagállamban a választói névjegyzékbe való felvétel vagy jelöltként való indulás iránti kérelem benyújtásakor az uniós polgárok által megadott adatok között a személyi azonosító szám vagy az érvényes személyazonosító vagy úti okmány sorszáma is szerepeljen.

(13)

Azokat az uniós polgárokat, akiket az illetékes hatóság által hozott egyedi büntetőjogi vagy polgári jogi határozattal megfosztottak aktív vagy passzív választójoguktól, a lakóhely szerinti tagállamban tartott európai parlamenti választásokon ki kell zárni ennek a jognak a gyakorlásából. Lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy olyan hivatalos nyilatkozat benyújtását követeljék meg a választói névjegyzékbe vételt kérelmező uniós polgártól, amely megerősíti, hogy nem fosztották meg őt aktív választójogától. Amennyiben az uniós polgárok a lakóhelyük szerinti országban jelöltként indulnak, elő kell írni számukra olyan nyilatkozat bemutatását, amely megerősíti, hogy nem fosztották meg őket attól a joguktól, hogy az európai parlamenti választásokon jelöltként induljanak.

(14)

A lakóhely szerinti tagállam számára lehetővé kell tenni annak ellenőrzését, hogy azokat az uniós polgárokat, akik kifejezésre juttatták azon kívánságukat, hogy passzív választójogukkal éljenek, nem fosztották-e meg ettől a joguktól a származásuk szerinti tagállamban. Amennyiben valamely tagállam erre vonatkozó megkeresést kap a lakóhely szerinti tagállamtól, olyan határidőn belül kell megadnia a szükséges megerősítést, amely lehetővé teszi a jelöltség elfogadhatóságának tényleges értékelését. A kicserélt személyes adatok kizárólag ebből a célból kezelhetők. Tekintettel a választójog alapvető fontosságára, ha a származás szerinti tagállam nem nyújt időben tájékoztatást az uniós polgár helyzetéről, az nem eredményezheti a passzív választójogtól való megfosztást a lakóhely szerinti tagállamban. Amennyiben a releváns információk rendelkezésre bocsátására egy későbbi időpontban kerül sor, a lakóhely szerinti tagállamnak a nemzeti joga szerinti eljárásokkal összhangban megfelelő intézkedéseket kell életbe léptetnie annak érdekében, hogy a származás szerinti tagállamukban passzív választójoguktól megfosztott, de a jelöltek jegyzékébe már felvett vagy már megválasztott uniós polgárok ne lehessenek választhatók, illetve ne tölthessenek be képviselői tisztséget.

(15)

Mivel a tagállamokban a más tagállam állampolgárával kapcsolatos közigazgatási eljárás szükségszerűen több intézkedést tartalmaz, mint a saját állampolgárok esetében, a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy a kérelem benyújtására vonatkozóan a saját állampolgáraik számára előírttól eltérő határidőt állapítsanak meg a jelöltként indulni kívánó, nem állampolgár uniós polgárok számára. A határidő eltérésének arra a mértékre kell korlátozódnia, amely szükséges és arányos ahhoz, hogy a származás szerinti tagállamtól kapott tájékoztatást kellő időben figyelembe lehessen venni. Egy ilyen külön határidő megállapítása azonban nem érintheti a többi tagállam számára az ezen irányelv szerinti értesítési kötelezettségek tekintetében meghatározott határidőket.

(16)

A többszörös szavazás vagy ugyanazon személy azonos választáson való többszörös jelöltségének elkerülése érdekében a tagállamoknak meg kell osztaniuk egymással az aktív választójoggal rendelkező uniós választópolgárok és a passzív választójoggal rendelkező uniós polgárok által bemutatott hivatalos nyilatkozatokból összegyűjtött információkat. Mivel a tagállamok különböző adatok alapján azonosítják a polgárokat, tervbe kell venni közös adatkészlet kialakítását annak érdekében, hogy pontosan azonosítsák az aktív választójoggal rendelkező uniós választópolgárokat és a passzív választójoggal rendelkező uniós polgárokat, valamint hogy megakadályozzák őket abban, hogy egynél többször szavazzanak vagy induljanak jelöltként. A kicserélt személyes adatokat az említett célok eléréséhez szükséges minimumra kell korlátozni. A tagállamoknak az információkat kellő idővel a választás napja előtt át kell adniuk. A tagállamoknak az információcserét oly módon kell végezniük, hogy az ne rójon szükségtelen adminisztratív terheket az illetékes hatóságaikra. A választói névjegyzékbe való felvételre, valamint a jelöltként való indulás iránti kérelmek benyújtására vonatkozó nemzeti rendelkezések sérelme nélkül a lakóhely szerinti tagállamnak legkésőbb hat héttel a választási időszak kezdete előtt meg kell kezdenie a rendelkezésre álló adatok átadását. A tagállamok között kicserélt adatoknak a lehető legpontosabbaknak kell lenniük, és a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy azokat a választói névjegyzékbe való felvételre, valamint a jelöltként való indulás iránti kérelmek benyújtására vonatkozó nemzeti rendelkezésekre frissítsék.

(17)

A többszörös szavazás vagy ugyanazon személy azonos választásokon való többszörös jelöltségének elkerülése érdekében folytatott, tagállamok közötti információcsere nem akadályozhatja meg állampolgáraikat abban, hogy más típusú választásokon szavazzanak vagy jelöltként induljanak. A nemzeti hatóságok közötti kommunikáció megkönnyítése érdekében a tagállamok számára elő kell írni, hogy jelöljenek ki egy kapcsolattartó pontot az említett információcseréhez. A Bizottság korábban kifejlesztett egy keretet, amelyet saját felelősségükre kizárólag a tagállamok használhatnak a szükséges adatok cseréjéhez. Az említett keretet be kell építeni ebbe az irányelvbe a tagállamok illetékes hatóságai közötti információcsere további támogatása érdekében. A tagállamok a személyes adatok ezzel kapcsolatos kezelése tekintetében külön-külön adatkezelőként járnak el. Az említett keret a tagállamoknak csak a választási területükön lakóhellyel rendelkező olyan uniós polgárok adataihoz adhat hozzáférést, akik kifejezetten kérték, hogy az érintett tagállam vegye fel őket a választói névjegyzékébe, vagy kifejezetten jelezték, hogy az érintett tagállamban kívánnak jelöltként indulni, valamint azon saját állampolgáraik adataihoz, akik kifejezetten kérték, hogy a lakóhelyük szerinti tagállamban vegyék fel őket a választói névjegyzékbe, vagy kifejezetten jelezték, hogy a lakóhelyük szerinti tagállamban kívánnak jelöltként indulni.

(18)

A keret működésével kapcsolatos feladatoknak, kötelezettségeknek és műszaki előírásoknak az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) IV. fejezetével összhangban történő meghatározása céljából a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (4) megfelelően kell gyakorolni.

(19)

A választójoggal és a választási eljárásokkal kapcsolatos információk hozzáférhetősége az EUMSZ 20. cikke (2) bekezdése első albekezdésének b) pontjában és 22. cikkének (2) bekezdésében foglalt jog hatékony gyakorlásának alapvető eleme. Ez különösen azt jelenti, hogy az említett információkat nemcsak a fogyatékossággal élő személyek számára kell akadálymentessé tenni, hanem az olyan személyek – így különösen az idősebbek – számára is hozzáférhetőnek kell lenniük, akik hiányos digitális készségekkel rendelkeznek, és ennek érdekében biztosítani kell, hogy a kommunikáció ne kizárólag egy csatornán keresztül történjen.

(20)

A választási eljárások összefüggésében a megfelelő tájékoztatás hiánya hatással van a polgárokra az őket uniós polgárként megillető jogok részét képező választójoguk gyakorlása során. Hatással van továbbá arra is, hogy az illetékes hatóságok milyen mértékben képesek jogaik gyakorlására és kötelezettségeik teljesítésére. Elő kell írni a tagállamok számára, hogy jelöljenek ki olyan hatóságokat, amelyeknek kifejezetten az a feladata, hogy megfelelő tájékoztatást nyújtsanak az uniós polgárok számára az őket az EUMSZ 20. cikke (2) bekezdése első albekezdésének b) pontja és 22. cikkének (2) bekezdése alapján megillető jogokról, valamint az európai parlamenti választásokon való részvételre és azok megszervezésére vonatkozó nemzeti szabályokról és eljárásokról. A kommunikáció hatékonysága érdekében a tájékoztatást világosan és közérthetően kell nyújtani. Ez azt jelenti, hogy a tájékoztatást úgy kell nyújtani, hogy azt az érintett személy értse, vagy észszerűen elvárható legyen, hogy értse.

(21)

A választásra vonatkozó információk hozzáférhetőségének javítása érdekében ezt a tájékoztatást az Unió legalább egy másik olyan, a fogadó tagállam hivatalos nyelvétől eltérő hivatalos nyelvén is közzé kell tenni – például egy általánosan elérhető weboldalon –, amelyet a területén tartózkodó lehető legtöbb uniós polgár széles körben megért. Az ilyen más nyelvekre lefordított információk kizárólag tájékoztatási célt szolgálhatnak, joghatással nem bírhatnak. Amennyiben kérdés merül fel az e fordításokban szereplő információk pontosságával kapcsolatban, kizárólag az érintett tagállam hivatalos nyelvén vagy nyelvein kiadott változat minősülhet jogilag kötelezőnek. A tagállamok területük vagy régióik meghatározott részein az Unió különböző hivatalos nyelveit használhatják, attól függően, hogy az ott tartózkodó uniós polgárok legnagyobb csoportja milyen nyelvet ért.

(22)

Az EUMSZ 22.cikke (2) bekezdésének megfelelően az ezen irányelv általános szabályaitól való bármely eltérést csak valamely tagállam sajátos problémái indokolhatják, és annak meg kell felelnie a Charta 52. cikkében foglalt követelményeknek, beleértve azt a követelményt is, hogy az aktív és passzív választójog európai parlamenti választásokon való gyakorlása csak törvény által, valamint az arányosság és a szükségesség elveinek tiszteletben tartásával korlátozható. Ezenfelül bármely eltérésnek összhangban kell lennie a Charta 47. cikkének előírásaival.

(23)

Sajátos problémák különösen olyan tagállamokban merülhetnek fel, ahol a választójogi korhatárt elért uniós, ott lakóhellyel rendelkező, de nem saját állampolgárok aránya nagyon jelentősen meghaladja az átlagot. Az ilyen polgároknak a választójoggal rendelkező személyek teljes számához viszonyított több mint 20 %-át kitevő számaránya indokolja a választójoggal kapcsolatos eltéréseket. Az ilyen eltéréseknek az ottlakás időtartamának kritériumán kell alapulniuk.

(24)

Azon tagállamok számára, amelyekben a választójogi korhatárt elért nem állampolgár uniós polgárok számaránya meghaladja az ott lakóhellyel rendelkező, választójogi korhatárt elért uniós polgárok 20 %-át, lehetővé kell tenni, hogy az EUMSZ 22. cikke (2) bekezdésének megfelelően különleges rendelkezéseket állapíthassanak meg a jelöltlisták összetétele tekintetében.

(25)

Figyelembe kell venni azt a tényt, hogy egyes tagállamokban az ott lakóhellyel rendelkező, más tagállam állampolgárságával rendelkező személyek választójoggal rendelkeznek a tagállam nemzeti parlamentjének megválasztása során. Következésképp ezen irányelv egyes rendelkezéseinek alkalmazásától azokban a tagállamokban el lehet tekinteni.

(26)

A választójog gyakorlására és az ezen irányelv alkalmazására vonatkozó statisztikai adatok hasznosak lehetnek annak meghatározásához, hogy mely intézkedések szükségesek ahhoz, hogy az uniós polgárok hatékonyan gyakorolhassák választójogukat. Az ilyen statisztikai adatok segíthetnek értékelni az uniós polgárok választásokban való részvételének támogatása érdekében bevezetett intézkedéseket, és hatékonyabb megoldások létrejöttét eredményezhetik. Adott esetben különösen a nem állampolgár uniós polgárok választásokban való részvételére vonatkozó statisztikai adatok – például a választói névjegyzékbe felvett szavazókra és a nyilvántartásba vett jelöltekre, valamint a részvételi arányra vonatkozó adatok, továbbá az állampolgárságra, az életkorra, a nyelvre és a helyszínre vonatkozó aggregált adatok – bizonyulhatnak hasznosnak a magas részvételi arányt és a választójog gyakorlásának elősegítését célzó uniós és nemzeti szakpolitikai intézkedések szempontjából. Az ilyen adatokat – az alkalmazandó adatvédelmi szabályok teljes tiszteletben tartása mellett – többek között felmérések útján, illetve az állami vagy adminisztratív forrásokból való információszerzést szolgáló bármely más módon lehet gyűjteni. Az európai választási együttműködési hálózat támogathatná ezt a folyamatot azáltal, hogy közös referenciákat dolgoz ki a nem állampolgár uniós polgárok választásokban való részvételével kapcsolatos adatok gyűjtését illetően.

(27)

Az európai parlamenti választásokra vonatkozó adatgyűjtés javítása érdekében be kell vezetni a tagállami végrehajtás rendszeres nyomon követését és az arra vonatkozó rendszeres jelentéstételt. A Bizottság többek között azáltal támogatja az ilyen nyomon követést és jelentéstételt, hogy kellő idővel az európai parlamenti választások dátumát megelőzően kérdőívet küld a tagállamoknak az uniós polgárok választásokban való részvételével kapcsolatban. Az említett kérdőívet az európai választási együttműködési hálózat tagjaival együttműködésben kell kidolgozni. A Bizottságnak ezzel egyidejűleg értékelnie kell ezen irányelv alkalmazását, és mindegyik európai parlamenti választást követően az említett értékelés eredményét tartalmazó jelentést kell az Európai Parlament és a Tanács elé terjesztenie.

(28)

A személyes adatoknak a nem állampolgár uniós polgárok választásokban való részvételére vonatkozó statisztikai adatok előállítása céljából történő gyűjtését és kezelését, valamint az említett adatoknak a nyilvánosság és a Bizottság rendelkezésére bocsátását az (EU) 2016/679 és az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (5) maradéktalanul megfelelve kell végezni, beleértve a célhoz kötöttség, az adattakarékosság, a korlátozott tárolhatóság, valamint az integritás és bizalmas jelleg elvének betartását is. Így különösen a személyes adatok statisztikai célból folytatott kezelését – az (EU) 2016/679 rendelet 89. cikke (1) bekezdésével, valamint az (EU) 2018/1725 rendelet 13. cikkével összhangban – megfelelő garanciák mellett kell végezni. E tekintetben az adatokat a magánélet védelmét erősítő olyan technológiák használatával kell megosztani, amelyeket kimondottan az említett elvek végrehajtására dolgoztak ki. Az ezen irányelv alkalmazásában kezelt statisztikai adatokat olyan mértékben kell aggregálni, hogy az egyéneket ne lehessen azonosítani, és az adatokat az aggregálást megelőzően anonimizálni kell.

(29)

A Bizottságnak legalább két európai parlamenti választást követően, észszerű határidőn belül saját értékelést kell végeznie ezen irányelv alkalmazásáról.

(30)

Lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy előírják a nem állampolgár uniós polgárok számára, hogy a hivatalos nyilatkozatok részeként további meghatározott adatokat is benyújtsanak a választójoguk gyakorlásával összefüggésben. A változó nemzeti körülmények és gyakorlatok figyelembe vétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az ilyen adatok listáját – kizárólag annak további elemekkel való kiegészítése révén – módosítsa. Az említett felhatalmazás gyakorlása során elfogadott minden intézkedésnek az irányelv céljának eléréséhez szükségesnek és azzal arányosnak kell lennie. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (6) megállapított elvekkel összhangban kerüljön sor. Így különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével kapcsolatos minden információhoz időben történő hozzáférés biztosítása érdekében a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértői rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(31)

A tagállamok a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény megerősítésével, az Unió pedig az említett egyezmény 2010/48/EK határozat révén történő megkötésével (7) kötelezettséget vállaltak arra, hogy gondoskodnak az említett egyezmény betartásáról. A fogyatékossággal élő személyek inkluzív és egyenlő választási részvételének támogatása érdekében, a nem állampolgár uniós polgárok aktív és passzív választójogának az európai parlamenti választásokon történő gyakorlására vonatkozó részletes szabályoknak megfelelően figyelembe kell venniük a fogyatékossággal élő polgárok és az idősebb polgárok szükségleteit.

(32)

Az ezen irányelv végrehajtása során kezelt személyes adatokra az (EU) 2016/679 és az (EU) 2018/1725 rendelet alkalmazandó.

(33)

Az európai adatvédelmi biztossal az (EU) 2018/1725 rendelet 42. cikkének (1) bekezdésével összhangban konzultációra került sor, és a biztos 2022. január 17-én hivatalos észrevételeket tett.

(34)

Ez az irányelv tiszteletben tartja a különösen a Chartában – különösen annak 21. és 39. cikkében – elismert alapvető jogokat és alapelveket. Ennek megfelelően ezen irányelvet az említett jogokkal és alapelvekkel összhangban kell végrehajtani, biztosítva többek között a személyes adatok védelméhez való jogot, a megkülönböztetésmentességhez való jogot, az aktív és passzív választójogot az európai parlamenti választásokon, a mozgás és a tartózkodás szabadságát, valamint a hatékony jogorvoslathoz való jogot.

(35)

Az ezen irányelv nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó kötelezettség csak azokat a rendelkezéseket érinti, amelyek a korábbi irányelvekhez képest jelentős mértékben módosultak. A változatlan rendelkezések átültetésére vonatkozó kötelezettség a korábbi irányelvekből ered.

(36)

Ez az irányelv nem érinti a III. melléklet B. részében meghatározott irányelveknek a nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségeket,