Használt kifejezés

Fogalommeghatározás

Irányított kibocsátások

Szennyező anyagok kibocsátása a környezetbe bármilyen vezetéken, csövön, kéményen stb. keresztül. Ide értendők a felülről nyitott biofilterekből eredő kibocsátások is.

Folyamatos mérés

A telephelyen tartósan beszerelt „automatizált mérőrendszerrel” végzett mérések.

Tisztasági nyilatkozat

A hulladék előállítója/birtokosa által kiadott írásbeli dokumentum, amely igazolja, hogy a szóban forgó üres hulladéktároló (pl. hordó, tartály) tisztasága megfelel az átvételi kritériumoknak.

Diffúz kibocsátások

Az elvezetetlen kibocsátások (pl. por, szerves vegyület, szag kibocsátása), amelyek származhatnak „területi” forrásokból (pl. tartályokból) vagy „pontforrásokból” (pl. vezetékek illesztékeiből). Ez magában foglalja a szabadtéri prizmás komposztálásból származó kibocsátást is.

Közvetlen kibocsátás

Kibocsátás fogadó víztestbe a szennyvíz további kezelése nélkül.

Kibocsátási tényezők

A kibocsátás becslése érdekében ismert adatokkal, például az üzemre/folyamatra vonatkozó adatokkal vagy forgalomadatokkal megszorozható számok.

Meglévő üzem

Újnak nem minősülő üzem.

Fáklyázás

Az ipari műveletekből származó hulladékgázok éghető vegyületeinek elégetésére szolgáló, nyílt lánggal végzett magas hőmérsékletű oxidáció. A fáklyázást elsősorban a tűzveszélyes gázok biztonsági okokból való elégetésére vagy nem rutinszerű üzemi feltételek esetén alkalmazzák.

Szállópernye

A tűztérből származó vagy a füstgáz áramában keletkező, és a füstgázzal terjedő részecskék.

Illékony kibocsátások

Pontforrásokból származó diffúz kibocsátások.

Veszélyes hulladék

A 2008/98/EK irányelv 3. cikkének 2. pontjában meghatározott veszélyes hulladék.

Közvetett kibocsátás

Közvetlen kibocsátásnak nem minősülő kibocsátás.

Biológiailag lebomló folyékony hulladék

Biológiai eredetű, viszonylag nagy víztartalmú hulladék (például zsírelválasztók tartalma, szerves iszapok, étkezési hulladék).

Jelentős üzemfejlesztés

Az üzem konstrukciójának vagy technológiájának jelentős változtatása a feldolgozó és/vagy kibocsátáscsökkentő technika vagy technikák és kapcsolódó berendezések jelentős módosításaival vagy cseréjével.

Mechanikai-biológiai hulladékkezelés (MBH)

Vegyes szilárd hulladék kezelése a mechanikai kezelés és a biológiai kezelés, például az aerob és anaerob kezelés együttes alkalmazásával.

Új üzem

A létesítmény területén e BAT-következtetések közzétételét követően létesített üzem, vagy egy üzem e BAT-következtetések közzétételét követően a létesítmény meglévő alapjain történő, teljeskörű cseréje.

Kibocsátott mennyiség

A hulladékkezelő üzemből kikerülő kezelt hulladék.

Pasztaszerű hulladék

Nem szabadon folyó iszap.

Rendszeres mérés

Meghatározott időközönként végzett, manuális vagy automatikus módszerekkel történő mérés.

Hasznosítása

A 2008/98/EK irányelv 3. cikkének (15) bekezdésében meghatározott hasznosítás.

Újrafinomítás

Hulladékolaj átalakítása alapolajjá.

Regenerálás

Olyan kezelések és folyamatok, amelyek elsődleges célja, hogy újra alkalmassá tegyék a kezelt anyagokat (például elhasznált aktív szén vagy elhasznált oldószer) az eredetihez hasonló felhasználásra.

Érzékeny terület

Speciális védelmet igénylő terület, például:

Felszíni feltöltés

Folyékony vagy iszapos hulladékok elhelyezése gödrökben, medencékben, derítőtavakban stb.

Fűtőértékkel bíró hulladékok kezelése

Fahulladék, hulladékolaj, műanyaghulladékok, hulladék oldószerek stb. kezelése tüzelőanyag létrehozása céljából vagy fűtőértékük jobb hasznosítása érdekében.

VFC

Illékony fluorozott szénhidrogének: fluorozott (hidro)karbonokat, különösen fluorozott-klórozott szénhidrogéneket (CFC), részlegesen halogénezett klórozott-fluorozott szénhidrogéneket (HCFC) és fluorozott szénhidrogéneket (HFC) tartalmazó illékony szerves vegyületek.

VHC

Illékony szénhidrogének: kizárólag hidrogén- és szénatomokat tartalmazó illékony szerves vegyületek (pl. etán, propán, izobután, ciklopentán).

VOC

Illékony szerves vegyületek a 2010/75/EU irányelv 3. cikkének (45) bekezdésében meghatározottak szerint.

Hulladékbirtokos

A 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) 3. cikkének (6) bekezdésében meghatározott hulladékbirtokos.

Bemenő hulladék

A hulladékkezelő üzembe beszállított, kezelendő hulladék.

Vízalapú folyékony hulladék

Vizes folyadékokat, savakat/lúgokat vagy szivattyúzható iszapot tartalmazó, biológiailag lebomló folyékony hulladéknak nem minősülő hulladék (pl. emulziók, elhasznált savak, vizes tengeri hulladék).

AOX

A Cl-ként kifejezett szervesen kötött adszorbeálható halogének a szervesen kötött adszorbeálható klórt, brómot és jódot foglalják magukban.

Arzén

Az As-ként kifejezett arzén az összes szervetlen és szerves, oldott vagy részecskékhez kötött arzénvegyületet foglalja magában.

BOI

Biokémiai oxigénigény. A szerves és/vagy szervetlen anyag 5 nap (BOI5) vagy 7 nap (BOI7) alatt történő biokémiai oxidációjához szükséges oxigénmennyiség.

Kadmium

A Cd-ként kifejezett kadmium az összes szervetlen és szerves, oldott vagy részecskékhez kötött kadmiumvegyületet foglalja magában.

CFC

Fluorozott-klórozott szénhidrogének: szén-, klór- és fluoratomokat tartalmazó illékony szerves vegyületek.

Króm

A Cr-ként kifejezett króm az összes szervetlen és szerves, oldott vagy részecskékhez kötött krómvegyületet foglalja magában.

Hat vegyértékű króm

A Cr(VI)-ként kifejezett hat vegyértékű króm magában foglalja az összes olyan krómvegyületet, amelynél a króm +6 oxidációs állapotban van.

KOI

Kémiai oxigénigény. A szerves anyag teljes kémiai oxidációjához (szén-dioxiddá alakulásához) szükséges oxigénmennyiség. A KOI a szerves vegyületek tömegkoncentrációjának mutatójaként szolgál.

Réz

A Cu-ként kifejezett réz az összes szervetlen és szerves, oldott vagy részecskékhez kötött rézvegyületet foglalja magában.

Cianid

A CN--ként kifejezett szabad cianid.

Por

Összes (levegőben) szálló por.

HOI

Szénhidrogén-olajindex. A szénhidrogén-oldószerrel kinyerhető vegyületek összessége (ide értve a hosszú láncú és elágazó, alifás, aliciklikus, aromás vagy alkil-szubsztituált aromás szénhidrogéneket).

HCl

Az összes szervetlen gáznemű klórvegyület HCl-ként kifejezve.

HF

Az összes szervetlen gáznemű fluorvegyület HF-ként kifejezve.

H2S

Hidrogén-szulfid. A karbonil-szulfid és a merkaptánok kivételével.

Ólom

A Pb-ként kifejezett ólom az összes szervetlen és szerves, oldott vagy részecskékhez kötött ólomvegyületet foglalja magában.

Higany

A Hg-ként kifejezett higany az összes szervetlen és szerves, gáznemű, oldott vagy részecskékhez kötött higanyvegyületet foglalja magában.

NH3

Ammónia.

Nikkel

Az Ni-ként kifejezett nikkel az összes szervetlen és szerves, oldott vagy részecskékhez kötött nikkelvegyületet foglalja magában.

Szagkoncentráció

Az EN 13725 szabvány szerint normál körülmények között dinamikus olfaktometriával mért európai szagegység (ouE) egy köbméter levegőben.

PCB

Poliklórozott bifenil.

Dioxin jellegű PCB-k

A 199/2006/EK bizottsági rendeletben (5) felsorolt poliklórozott bifenilek.

PCDD/F

Poliklórozott dibenzo-p-dioxinok/-furánok.

PFOA

Perfluor-oktánsav.

PFOS

Perfluoroktán-szulfonsav.

Fenolindex

A fenolvegyületek EN ISO 14402 szabvány szerint mért és fenolkoncentrációként kifejezett összessége.

TOC

A teljes szervesszén-tartalom C-ként kifejezve (vízben), amely magában foglal minden szerves vegyületet.

Összes N

Az N-ként kifejezett összes nitrogén a szabad ammóniát és ammóniumot (NH4–N), a nitriteket (NO2–N), a nitrátokat (NO3–N) és a szervesen kötött nitrogént foglalja magában.

Összes P

A P-ként kifejezett összes foszfor az összes szervetlen és szerves, oldott vagy részecskékhez kötött foszforvegyületet foglalja magában.

TSS

Összes lebegő szilárd részecske. Az összes (vízben) lebegő szilárd részecske tömegkoncentrációja üvegszálas szűrőkkel végzett szűréssel és gravimetriás módszerrel mérve.

TVOC

Az összes illékony szerves vegyület C-ként kifejezve (a levegőben).

Cink

A Zn-ként kifejezett cink az összes szervetlen és szerves, oldott vagy részecskékhez kötött cinkvegyületet foglalja magában.

Betűszó

Meghatározás

EMS

Környezetközpontú irányítási rendszer

EoLV

A 2000/53/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) 2. cikkének (2) bekezdésében meghatározott elhasználódott jármű

HEPA

Nagy hatásfokú részecskeszűrő

IBC

Köztes ömlesztettáru-tartály

LDAR

Szivárgásészlelés és -javítás

LEV

Helyi elszívó szellőzőrendszer

POP

A 850/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (7) meghatározott tartósan megmaradó szerves szennyező anyag.

WEEE

A 2012/19/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (8) 3. cikkének (1) bekezdésében meghatározott elektromos és elektronikus berendezések hulladékai.

Mérés típusa

Átlagolási időszak

Meghatározás

Folyamatos

Napi átlag

Egynapos időszakban mért átlagérték, érvényes óránkénti vagy félóránkénti átlagok alapján számítva.

Időszakos

A mintavételi időszakban mért átlagérték

Három egymást követő, egyenként legalább 30 percen át tartó mérés átlagértéke (9).

Technika

Leírás

a.

A hulladék paramétereinek jellemzésére és előzetes elfogadására irányuló eljárások kidolgozása és végrehajtása

Ezen eljárások célja, hogy még a hulladék üzembe történő beérkezése előtt biztosítsák az adott hulladék kezelésére szolgáló műveletek műszaki (és jogi) alkalmasságát. Magukban foglalják a bemenő hulladékra vonatkozó információk összegyűjtését, valamint adott esetben akár a hulladék összetételének mintavétellel és paramétermeghatározással történő megállapítását. A hulladék kockázatalapú előzetes elfogadási eljárása során mérlegelik többek között a hulladék veszélyességét, a folyamatbiztonságot érintő kockázatait, a munkahelyi biztonsággal kapcsolatos és környezeti hatásokat, valamint a korábbi hulladékbirtokos(ok) által rendelkezésre bocsátott információkat.

b.

Hulladékátvételi eljárások kidolgozása és végrehajtása

Az átvételi eljárások célja a hulladék előzetes elfogadási szakaszban megállapított paramétereinek igazolása. Meghatározzák a hulladék üzembe történő beérkezésekor ellenőrizendő tényezőket, valamint a hulladék átvételére és visszautasítására vonatkozó kritériumokat. Az eljárások kiterjedhetnek a hulladék mintavételezésére, vizsgálatára és elemzésére is. A hulladék kockázatalapú átvételi eljárása során mérlegelik többek között a hulladék veszélyességét, a folyamatbiztonságot érintő kockázatait, a munkahelyi biztonsággal kapcsolatos és környezeti hatásokat, valamint a korábbi hulladékbirtokos(ok) által rendelkezésre bocsátott információkat.

c.

A hulladék nyomonkövetési és nyilvántartási rendszerének kidolgozása és megvalósítása

A hulladék nyomonkövetési és nyilvántartási rendszere az üzemben található hulladék helyének és mennyiségének nyomon követésére szolgál. Megtalálható benne a hulladék előzetes elfogadási eljárása során keletkezett minden információ (pl. a hulladék az üzembe történő beérkezésének időpontja, egyedi azonosító száma, a korábbi hulladékbirtokos(ok) adatai, az előzetes elfogadási és átvételi elemzések eredményei, a telephelyen lévő hulladék, többek között minden veszélyes hulladék tervezett kezelési útvonala, jellege és mennyisége), valamint az átvétel, tárolás, kezelés és/vagy a telephelyről való elszállítás során keletkezett minden információ. A hulladék kockázatalapú nyomonkövetési rendszerének keretében mérlegelik többek között a hulladék veszélyességét, a folyamatbiztonságot érintő kockázatait, a munkahelyi biztonsággal kapcsolatos és környezeti hatásokat, valamint a korábbi hulladékbirtokos(ok) által rendelkezésre bocsátott információkat.

d.

A kimeneti teljesítmény minőségirányítási rendszerének kidolgozása és megvalósítása

A kimeneti teljesítmény minőségirányítási rendszerének kidolgozását és megvalósítását magában foglaló, meglévő EN-szabványokra is épülő technikát annak garantálására alkalmazzák, hogy a hulladékkezelés eredménye összhangban legyen a várakozásokkal. Ez az irányítási rendszer a hulladékkezelési teljesítmény ellenőrzését és optimalizálását is lehetővé teszi, és e célból magában foglalhatja a szóban forgó anyagok összetevőinek anyagáram-elemzését a hulladékkezelési folyamat egészén keresztül. A kockázatalapú anyagáram-elemzés során mérlegelik többek között a hulladék veszélyességét, a folyamatbiztonságot érintő kockázatait, a munkahelyi biztonsággal kapcsolatos és környezeti hatásokat, valamint a korábbi hulladékbirtokos(ok) által rendelkezésre bocsátott információkat.

e.

A hulladékok szétválogatása

A hulladékokat tulajdonságaik szerint szétválogatják, így a tárolás és a kezelés könnyebbé, valamint környezetvédelmi szempontból biztonságosabbá válik. A hulladékok szétválasztása fizikai elkülönítésen, valamint a hulladék tárolási idejére és helyére vonatkozó információk azonosítását szolgáló eljárásokon alapul.

f.

A hulladékok kompatibilitásának biztosítása keverés, elegyítés előtt.

A kompatibilitás biztosításához különféle ellenőrzéseket és vizsgálatokat kell végrehajtani a keverés, elegyítés vagy más kezelési művelet során esetlegesen végbemenő nemkívánatos és/vagy potenciálisan veszélyes vegyi reakciók (pl. polimerizáció, gázfejlődés, exoterm reakció, bomlás, kristályképződés, kiválás) meghatározása érdekében. A kockázatalapú kompatibilitási vizsgálatok során mérlegelik többek között a hulladék veszélyességét, a folyamatbiztonságot érintő kockázatait, a munkahelyi biztonsággal kapcsolatos és környezeti hatásokat, valamint a korábbi hulladékbirtokos(ok) által rendelkezésre bocsátott információkat.

g.

A beérkező szilárd hulladék szétválogatása

A beérkező szilárd hulladék szétválogatásának (10) célja, hogy a nemkívánatos anyagok ne kerülhessenek be a hulladékkezelés következő szakaszába. Magában foglalhatja az alábbiakat:

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

a.

Optimális tárolási helyszín

Ilyen technikák lehetnek a következők:

Új üzemek esetében általánosan alkalmazható.

b.

Megfelelő tárolási kapacitás

A hulladék felhalmozódásának megakadályozását célzó intézkedések, például:

Általánosan alkalmazható.

c.

A tárolóhelyek biztonságos üzemeltetése

Ilyen intézkedések lehetnek a következők:

d.

A csomagolt veszélyes hulladék elkülönített tárolása és kezelése

Adott esetben a csomagolt veszélyes hulladék külön kijelölt helyen történő tárolása és kezelése.

Anyag/paraméter

Szabvány(ok)

Hulladékkezelési folyamat

Az ellenőrzés minimális gyakorisága (11)  (12)

Az alábbiakhoz kapcsolódó ellenőrzés

Adszorbeálható szervesen kötött halogének (AOX) (13)  (14)

EN ISO 9562

Vízalapú folyékony hulladék kezelése

Naponta egyszer

BAT 20

Benzol, toluol, etil-benzol, xilol (BTEX) (13)  (14)

EN ISO 15680

Vízalapú folyékony hulladék kezelése

Havonta egyszer

Kémiai oxigénigény (KOI) (15)  (16)

Nem áll rendelkezésre EN-szabvány

Minden hulladékkezelés, a vízalapú folyékony hulladékok kezelésének kivételével

Havonta egyszer

Vízalapú folyékony hulladék kezelése

Naponta egyszer

Szabad cianid (CN–) (13)  (14)

Többféle EN-szabvány áll rendelkezésre (pl. EN ISO 14403-1 és -2)

Vízalapú folyékony hulladék kezelése

Naponta egyszer

Szénhidrogén-olajindex (HOI) (14)

EN ISO 9377-2

Fémhulladék aprítóberendezésekkel történő mechanikai kezelése

Havonta egyszer

Elektromos és elektronikus berendezések illékony fluorozott szénhidrogéneket (VFC-k) és/vagy illékony szénhidrogéneket (VHC-k) tartalmazó hulladékainak kezelése

Hulladékolaj újrafinomítása

Fűtőértékkel bíró hulladékok fizikai-kémiai kezelése

Kitermelt szennyezett talaj vizes mosása

Vízalapú folyékony hulladék kezelése

Naponta egyszer

Arzén (As), kadmium (Cd), króm (Cr), réz (Cu), nikkel (Ni), ólom (Pb), cink (Zn) (13)  (14)

Különböző EN-szabványok állnak rendelkezésre (például EN ISO 11885, EN ISO 17294-2, EN ISO 15586)

Fémhulladék aprítóberendezésekkel történő mechanikai kezelése

Havonta egyszer

Elektromos és elektronikus berendezések illékony fluorozott szénhidrogéneket (VFC-k) és/vagy illékony szénhidrogéneket (VHC-k) tartalmazó hulladékainak kezelése

Hulladék mechanikai-biológiai kezelése

Hulladékolaj újrafinomítása

Fűtőértékkel bíró hulladékok fizikai-kémiai kezelése

Szilárd és/vagy pasztaszerű hulladék fizikai-kémiai kezelése

Elhasznált oldószerek regenerálása

Kitermelt szennyezett talaj vizes mosása

Vízalapú folyékony hulladék kezelése

Naponta egyszer

Mangán (Mn) (13)  (14)

Vízalapú folyékony hulladék kezelése

Naponta egyszer

Hat vegyértékű króm (Cr(VI)) (13)  (14)

Többféle EN-szabvány áll rendelkezésre (pl. EN ISO 10304-3, EN ISO 23913)

Vízalapú folyékony hulladék kezelése

Naponta egyszer

Higany (Hg) (13)  (14)

Többféle EN-szabvány áll rendelkezésre (pl. EN ISO 17852, EN ISO 12846)

Fémhulladék aprítóberendezésekkel történő mechanikai kezelése

Havonta egyszer

Elektromos és elektronikus berendezések illékony fluorozott szénhidrogéneket (VFC-k) és/vagy illékony szénhidrogéneket (VHC-k) tartalmazó hulladékainak kezelése

Hulladék mechanikai-biológiai kezelése

Hulladékolaj újrafinomítása

Fűtőértékkel bíró hulladékok fizikai-kémiai kezelése

Szilárd és/vagy pasztaszerű hulladék fizikai-kémiai kezelése

Elhasznált oldószerek regenerálása

Kitermelt szennyezett talaj vizes mosása

Vízalapú folyékony hulladék kezelése

Naponta egyszer

Perfluor-oktánsav (13)

Nem áll rendelkezésre EN-szabvány

Minden hulladékkezelés

Hathavonta egyszer

Perfluoroktán-szulfonsav (13)

Fenolindex (16)

EN ISO 14402

Hulladékolaj újrafinomítása

Havonta egyszer

Fűtőértékkel bíró hulladékok fizikai-kémiai kezelése

Vízalapú folyékony hulladék kezelése

Naponta egyszer

Összes nitrogén (összes N) (16)

EN 12260, EN ISO 11905-1

Hulladék biológiai kezelése

Havonta egyszer

Hulladékolaj újrafinomítása

Vízalapú folyékony hulladék kezelése

Naponta egyszer

Teljes szervesszén-tartalom (TOC) (15)  (16)

EN 1484

Minden hulladékkezelés, a vízalapú folyékony hulladékok kezelésének kivételével

Havonta egyszer

Vízalapú folyékony hulladék kezelése

Naponta egyszer

Összes foszfor (összes P) (16)

Különböző EN-szabványok állnak rendelkezésre (pl. EN ISO 15681-1 és -2, EN ISO 6878, EN ISO 11885)

Hulladék biológiai kezelése

Havonta egyszer

Vízalapú folyékony hulladék kezelése

Naponta egyszer

Összes lebegő szilárd részecske (TSS) (16)

EN 872

Minden hulladékkezelés, a vízalapú folyékony hulladékok kezelésének kivételével

Havonta egyszer

Vízalapú folyékony hulladék kezelése

Naponta egyszer

Anyag/Paraméter

Szabvány(ok)

Hulladékkezelési folyamat

Az ellenőrzés minimális gyakorisága (17)

Az alábbiakhoz kapcsolódó ellenőrzés

Brómozott égésgátlók (18)

Nem áll rendelkezésre EN-szabvány

Fémhulladék aprítóberendezésekkel történő mechanikai kezelése

Évente egyszer

BAT 25

Fluorozott-klórozott szénhidrogének (CFC-k)

Nem áll rendelkezésre EN-szabvány

Elektromos és elektronikus berendezések illékony fluorozott szénhidrogéneket (VFC-k) és/vagy illékony szénhidrogéneket (VHC-k) tartalmazó hulladékainak kezelése

Hathavonta egyszer

BAT 29

Dioxin jellegű PCB-k

EN 1948-1, -2 és -4 (19)

Fémhulladék aprítóberendezésekkel történő mechanikai kezelése (18)

Évente egyszer

BAT 25

PCB-ket tartalmazó berendezések szennyeződésmentesítése

Háromhavonta egyszer

BAT 51

Por

EN 13284-1

Hulladék mechanikai kezelése

Hathavonta egyszer

BAT 25

Hulladék mechanikai-biológiai kezelése

BAT 34

Szilárd és/vagy pasztaszerű hulladék fizikai-kémiai kezelése

BAT 41

Elhasznált aktív szén, hulladék katalizátorok és kitermelt szennyezett talaj hőkezelése

BAT 49

Kitermelt szennyezett talaj vizes mosása

BAT 50

HCl

EN 1911

Elhasznált aktív szén, hulladék katalizátorok és kitermelt szennyezett talaj hőkezelése (18)

Hathavonta egyszer

BAT 49

Vízalapú folyékony hulladék kezelése (18)

BAT 53

HF

Nem áll rendelkezésre EN-szabvány

Elhasznált aktív szén, hulladék katalizátorok és kitermelt szennyezett talaj hőkezelése (18)

Hathavonta egyszer

BAT 49

Hg

EN 13211

Elektromos és elektronikus berendezések higanyt tartalmazó hulladékainak kezelése

Háromhavonta egyszer

BAT 32

H2S

Nem áll rendelkezésre EN-szabvány

Hulladék biológiai kezelése (20)

Hathavonta egyszer

BAT 34

Fémek és félfémek a higany kivételével

(pl. As, Cd, Co, Cr, Cu, Mn, Ni, Pb, Sb, Se, Tl, V) (18)

EN 14385

Fémhulladék aprítóberendezésekkel történő mechanikai kezelése

Évente egyszer

BAT 25

NH3

Nem áll rendelkezésre EN-szabvány

Hulladék biológiai kezelése (20)

Hathavonta egyszer

BAT 34

Szilárd és/vagy pasztaszerű hulladék fizikai-kémiai kezelése (18)

Hathavonta egyszer

BAT 41

Vízalapú folyékony hulladék kezelése (18)

BAT 53

Szagkoncentráció

EN 13725

Hulladék biológiai kezelése (21)

Hathavonta egyszer

BAT 34

Poliklórozott dibenzo-p-dioxinok/-furánok (PCDD/F) (18)

EN 1948-1, -2 és -3 (19)

Fémhulladék aprítóberendezésekkel történő mechanikai kezelése

Évente egyszer

BAT 25

Összes illékony szerves vegyület (TVOC)

EN 12619

Fémhulladék aprítóberendezésekkel történő mechanikai kezelése

Hathavonta egyszer

BAT 25

Elektromos és elektronikus berendezések illékony fluorozott szénhidrogéneket (VFC-k) és/vagy illékony szénhidrogéneket (VHC-k) tartalmazó hulladékainak kezelése

Hathavonta egyszer

BAT 29

Fűtőértékkel bíró hulladékok mechanikai kezelése (18)

Hathavonta egyszer

BAT 31

Hulladék mechanikai-biológiai kezelése

Hathavonta egyszer

BAT 34

Szilárd és/vagy pasztaszerű hulladék fizikai-kémiai kezelése (18)

Hathavonta egyszer

BAT 41

Hulladékolaj újrafinomítása

BAT 44

Fűtőértékkel bíró hulladékok fizikai-kémiai kezelése

BAT 45

Elhasznált oldószerek regenerálása

BAT 47

Elhasznált aktív szén, hulladék katalizátorok és kitermelt szennyezett talaj hőkezelése

BAT 49

Kitermelt szennyezett talaj vizes mosása

BAT 50

Vízalapú folyékony hulladék kezelése (18)

BAT 53

PCB-ket tartalmazó berendezések szennyeződésmentesítése (22)

Háromhavonta egyszer

BAT 51

Technika

Leírás

a.

Mérés

Szivárgásfelderítési módszerek, optikai gázérzékelési technikák, szolárokkultációs fluxusmérés vagy differenciálabszorpció. A leírásokat lásd a 6.2. szakaszban.

b.

Kibocsátási tényezők

A kibocsátási tényezők alapján a kibocsátások kiszámítása, rendszeresen (pl. kétévente) mérésekkel validálva.

c.

Anyagmérleg

Diffúz kibocsátások kiszámítása az anyagmérleg alapján, amely figyelembe veszi az oldószerek bejuttatott mennyiségét, a levegőbe történő irányított kibocsátásokat, a vízbe történő kibocsátásokat, a folyamat eredményének oldószertartalmát és a folyamat (pl. desztillálás) maradványanyagait.

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

a.

A tartózkodási idő minimalizálása

A (potenciálisan) bűzös hulladék tároló- vagy szállítórendszerekben (pl. csövekben, tartályokban, tárolókban) való tartózkodási idejének minimalizálása, különösen anaerob körülmények között. Adott esetben a hulladékmennyiség szezonális csúcsértékeinek elfogadására külön előírás alkalmazható.

Csak nyitott rendszerekre vonatkozik.

b.

Kémiai kezelés végrehajtása

Vegyi anyagok használata a bűzt kibocsátó vegyületek képződésének megakadályozása vagy csökkentése érdekében (pl. a kénhidrogén oxidációja vagy kicsapatása).

Nem alkalmazható, ha emiatt a kívánt kimeneti minőség romlana.

c.

Az aerob tisztítás optimalizálása

Vízalapú folyékony hulladék aerob kezelése esetén magában foglalhatja az alábbiakat:

Nem vízalapú folyékony hulladék aerob kezelése esetén lásd: BAT 36.

Általánosan alkalmazható.

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

a.

A potenciális diffúz kibocsátási források számának minimalizálása

Ilyen technikák lehetnek a következők:

Általánosan alkalmazható.

b.

Szivárgásálló berendezések kiválasztása és használata

Ilyen technikák lehetnek a következők:

Meglévő üzemek esetében az üzemeltetési követelmények korlátozhatják az alkalmazási kört.

c.

A korrózió gátlása

Ilyen technikák lehetnek a következők:

Általánosan alkalmazható.

d.

A diffúz kibocsátások megfékezése, összegyűjtése és kezelése

Ilyen technikák lehetnek a következők:

A zárt berendezések vagy épületek alkalmazását biztonsági szempontok (például robbanás vagy oxigénfogyasztás kockázata) korlátozhatják.

A zárt berendezések vagy épületek alkalmazását a hulladék mennyisége is behatárolhatja.

e.

Párásítás

A diffúz porkibocsátás lehetséges forrásainak (pl. hulladéktároló, közlekedési területek, nyitott kezelési folyamatok) párásítása vízzel vagy vízköddel.

Általánosan alkalmazható.

f.

Karbantartás

Ilyen technikák lehetnek a következők:

Általánosan alkalmazható.

g.

Hulladékkezelő és -tároló területek tisztítása

Ide olyan technikák tartoznak, mint például a teljes hulladékkezelő terület (termek, közlekedők, tárolóterek stb.), szállítószalagok, berendezések és tartályok rendszeres tisztítása.

Általánosan alkalmazható.

h.

Szivárgásészlelő és -javító (LDAR) program

Lásd: 6.2. szakasz. Amennyiben szerves vegyületek kibocsátása várható, kockázatalapú LDAR-programot dolgoznak ki és valósítanak meg különös tekintettel az üzem kialakítására, valamint a szóban forgó szerves vegyületek mennyiségére és jellegére.

Általánosan alkalmazható.

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

a.

Megfelelő üzemtervezés

A megfelelő kapacitású gázvisszanyerő rendszerről való gondoskodást és a szivárgásálló nyomáskiegyenlítő szelepek alkalmazását jelenti.

Új üzemek esetében általánosan alkalmazható.

A gázvisszanyerő rendszerek meglévő üzemekben utólag is kiépíthetők.

b.

Üzemirányítás

A gázrendszer kiegyensúlyozását és fejlett folyamatirányítási rendszer alkalmazását foglalja magában.

Általánosan alkalmazható.

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

a.

A fáklyák megfelelő kialakítása

A füstmentes és megbízható működés, valamint a felesleges gázok hatékony égésének biztosítása érdekében optimalizálni kell a fáklyacsúcsok magasságát, nyomását, gőzzel, levegővel vagy gázzal való ellátását, típusát stb.

Az új fáklyákra általánosan alkalmazható. Meglévő üzemekben az alkalmazási kört korlátozhatja pl. a karbantartásra rendelkezésre álló idő.

b.

Ellenőrzés és nyilvántartás a fáklyák kezelése keretében

Ide tartozik a fáklyázásra szánt gáz mennyiségének folyamatos ellenőrzése. Egyéb paraméterek (pl. a gázáram összetétele, hőtartalma, segédgázok aránya, gyorsaság, tisztítógázáram, szennyező anyag-kibocsátás [pl. NOX, CO, szénhidrogének], zaj) becslése is történhet. A fáklyázások nyilvántartása általában az események időtartamára és számára terjed ki, és lehetővé teszi a kibocsátások számszerűsítését, valamint a jövőbeli fáklyázási események esetleges megelőzését.

Általánosan alkalmazható.

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

a.

A berendezések és épületek megfelelő elhelyezése

A zajszintek a zajkibocsátó és a zajvevő közötti távolság növelésével, épületek zajvédő falként történő használatával, valamint az épületek kijáratainak vagy bejáratainak áthelyezésével csökkenthetők.

Meglévő üzemek esetében a berendezések vagy az épületek kijáratainak vagy bejáratainak áthelyezését a helyhiány vagy a magas költségek korlátozhatják.

b.

Operatív intézkedések

Ilyen technikák lehetnek a következők:

Általánosan alkalmazható.

c.

Alacsony zajszintű berendezések

Többek között tengelymotorok, kompresszorok, szivattyúk és fáklyák.

d.

Zaj- és rezgéscsökkentő berendezések

Ilyen technikák lehetnek a következők:

Az alkalmazhatóságot a helyhiány korlátozhatja (meglévő üzemek esetében).

e.

Zajcsökkentés

A zaj terjedése csökkenthető akadályoknak (pl. védőfalaknak, töltéseknek és épületeknek) a zajkibocsátók és a zajvevők közé történő elhelyezésével.

Csak meglévő üzemek esetében alkalmazható, mivel az új üzemek tervezése már szükségtelenné teszi e technika alkalmazását. Meglévő üzemek esetében az akadályok behelyezését a helyhiány korlátozhatja.

Fémhulladék aprítóberendezésekkel történő mechanikai kezelése tekintetében az aprítóberendezésekben történő deflagráció kockázata által szabott korlátok között alkalmazható.

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

a.

Vízgazdálkodás

A vízfogyasztás optimalizálásához többek között az alábbi intézkedések alkalmazhatók:

Általánosan alkalmazható.

b.

Víz visszaforgatása

A vizet az esetlegesen szükséges kezelés után újra felhasználják az üzemben. Az újbóli felhasználás mértékét az üzem vízmérlege, a szennyeződés összetétele (pl. bűzös vegyületek jelenléte) és/vagy a vízáram jellemzői (pl. tápanyagtartalma) korlátozzák.

Általánosan alkalmazható.

c.

Folyadékot át nem eresztő felület

Attól függően, hogy a hulladék a talaj- és/vagy vízszennyezés tekintetében milyen kockázatokat rejt, a hulladékkezelő terület (pl. a hulladék fogadására, mozgatására, tárolására, kezelésére és elszállítására használt terület) teljes felületét úgy alakítják ki, hogy az a szóban forgó folyadék számára áthatolhatatlan legyen.

Általánosan alkalmazható.

d.

Tartályok, edények túlfolyásának és megrongálódásának veszélyét és hatásait csökkentő technikák

Attól függően, hogy a tartályban, edényben lévő folyadék a talaj- és/vagy vízszennyezés tekintetében milyen kockázatokat rejt, ilyen technikák lehetnek a következők:

Általánosan alkalmazható.

e.

A hulladéktároló és -kezelő területek tetőszerkezettel való ellátása

Attól függően, hogy a hulladék a talaj- és/vagy vízszennyezés tekintetében milyen kockázatokat rejt, a hulladékot fedett területen tárolják és kezelik, hogy megelőzzék esővízzel történő érintkezését, ezzel minimalizálva a talaj felszínén elfolyó szennyezett víz mennyiségét.

Az alkalmazhatóságnak korlátot szabhat a tárolt vagy kezelt hulladék nagy mennyisége (pl. fémhulladék aprítóberendezésekkel történő mechanikai kezelése esetében).

f.

Vízáramok elkülönítése

Az egyes vízáramok (pl. talaj felszínén elfolyó víz, technológiai víz) gyűjtése és kezelése elkülönítetten történik a szennyező anyag-tartalom és a kezelési technikák kombinációja szerint. Különösen a nem szennyezett szennyvízáramot különítik el a kezelést igénylő szennyvízáramoktól.

Új üzemek esetében általánosan alkalmazható.

A meglévő üzemekre a vízgyűjtő rendszer kialakításához kapcsolódó korlátok között általánosan alkalmazható.

g.

Megfelelő elvezető infrastruktúra

A hulladékkezelő terület elvezető infrastruktúrához kapcsolódik.

A kezelési és tárolási területekre hulló csapadékot a mosóvízzel, esetlegesen kiömlött folyadékokkal stb. együtt összegyűjtik az elvezető infrastruktúrában, és a szennyező anyag-tartalomtól függően visszaforgatják a rendszerbe vagy további kezelésre továbbítják.

Új üzemek esetében általánosan alkalmazható.

A meglévő üzemekre a vízelvezető rendszer kialakításához kapcsolódó korlátok között általánosan alkalmazható.

h.

Szivárgások észlelését és javítását lehetővé tevő tervezési és karbantartási előírások

Az esetleges szivárgások rendszeres ellenőrzését a kockázat alapján hajtják végre, és a berendezéseket szükség esetén javítják.

Föld alatti alkotóelemek számának minimalizálása. Föld alatti alkotóelemek használatakor az azokban lévő hulladék talaj- és/vagy vízszennyezéssel kapcsolatos kockázatait figyelembe véve másodlagos tározót hoznak létre a föld alatti alkotóelemek számára.

A föld feletti alkotóelemek használata új üzemek esetében általánosan alkalmazható. A fagyás kockázata azonban korlátot szabhat ennek.

Meglévő üzemek esetében a másodlagos tározó létrehozásának lehetősége korlátozott lehet.

i.

Megfelelő tárolási pufferkapacitás

A normáltól eltérő üzemi körülmények során keletkező szennyvíz számára megfelelő tárolási pufferkapacitást hoznak létre kockázatalapú megközelítés alapján (pl. a szennyező anyag jellemzőinek, a további szennyvízkezelés hatásának és a fogadó környezetnek a figyelembevételével).

A szennyvíz csak megfelelő intézkedések (pl. ellenőrzés, kezelés, újrahasználat) végrehajtása után bocsátható ki ebből az ideiglenes tárolóból.

Új üzemek esetében általánosan alkalmazható.

Már létező üzemek esetében az alkalmazhatóságot korlátozhatja a rendelkezésre álló hely és a vízgyűjtő rendszer kialakítása.

Technika (23)

Jellemző szennyező anyagok

Alkalmazhatóság

a.

Kiegyenlítés

Minden szennyező anyag

Általánosan alkalmazható.

b.

Semlegesítés

Savak, lúgok

c.

Fizikai elválasztás, pl. szűrővel, szitaszűrővel, homokfogóval, zsírfogóval, olaj-víz elválasztó vagy elsődleges ülepítő tartállyal

Nagy méretű szilárd anyagok, lebegő szilárd részecskék, olaj/zsír

d.

Adszorpció

Adszorbeálható oldott, biológiailag nem lebontható vagy gátló hatású szennyező anyagok, pl. szénhidrogének, higany, szervesen kötött adszorbeálható halogének (AOX)

Általánosan alkalmazható.

e.

Lepárlás/rektifikálás

Oldott, biológiailag nem lebontható vagy gátló hatású szennyező anyagok, amelyek lepárolhatók, pl. egyes oldószerek

f.

Kicsapatás

Kicsapatható oldott, biológiailag nem lebontható vagy gátló hatású szennyező anyagok, pl. fémek, foszfor

g.

Kémiai oxidálás

Oxidálható oldott, biológiailag nem lebontható vagy gátló hatású szennyező anyagok, pl. nitritek, cianid

h.

Kémiai redukció

Redukálható oldott, biológiailag nem lebontható vagy gátló hatású szennyező anyagok, pl. hat vegyértékű króm (Cr(VI))

i.

Bepárlás

Oldható szennyező anyagok

j.

Ioncsere

Ionos oldott, biológiailag nem lebontható vagy gátló hatású szennyező anyagok, pl. fémek

k.

Sztrippelés

Kiöblíthető szennyező anyagok, pl. kén-hidrogén (H2S), ammónia (NH3), egyes adszorbeálható szervesen kötött halogének (AOX), szénhidrogének

l.

Eleveniszapos eljárás

Biológiailag lebontható szerves vegyületek

Általánosan alkalmazható.

m.

Membrán-bioreaktor

n.

Nitrifikáció/denitrifikáció, amennyiben a kezelés biológiai kezelést foglal magában

Összes nitrogén, ammónia

Magas kloridkoncentráció esetén (pl. 10 g/l felett), és ha a kloridkoncentrációnak a nitrifikáció előtti csökkentését nem indokolják környezeti előnyök, a nitrifikáció nem minden esetben alkalmazható. A nitrifikáció nem alkalmazható, ha a szennyvíz hőmérséklete alacsony (pl. 12 °C alatti).

o.

Koagulálás és flokkulálás

Lebegő szilárd részecskék és részecskéhez kötött fémek

Általánosan alkalmazható.

p.

Ülepítés

q.

Szűrés (pl. homokszűrés, mikroszűrés, ultraszűrés)

r.

Flotálás

Anyag/paraméter

BAT-AEL-értékek (24)

Hulladékkezelési folyamat, amelyre a BAT-AEL vonatkozik

Teljes szervesszén-tartalom (TOC) (25)

10–60 mg/l

10–100 mg/l (26)  (27)

Kémiai oxigénigény (KOI) (25)

30–180 mg/l

30–300 mg/l (26)  (27)

Összes lebegő szilárd részecske (TSS)

5–60 mg/l

Szénhidrogén-olajindex (HOI)

0,5–10 mg/l

Összes nitrogén (összes N)

1–25 mg/l (28)  (29)

10–60 mg/l (28)  (29)  (30)

Összes foszfor (összes P)

0,3–2 mg/l

1–3 mg/l (27)

Fenolindex

0,05–0,2 mg/l

0,05–0,3 mg/l

Szabad cianid (CN-) (31)

0,02–0,1 mg/l

Adszorbeálható szervesen kötött halogének (AOX) (31)

0,2–1 mg/l

Fémek és félfémek (31)

Arzén (As-ként kifejezve)

0,01–0,05 mg/l

Kadmium (Cd-ként kifejezve)

0,01–0,05 mg/l

Króm (Cr-ként kifejezve)

0,01–0,15 mg/l

Réz (Cu-ként kifejezve)

0,05–0,5 mg/l

Ólom (Pb-ként kifejezve)

0,05–0,1 mg/l (32)

Nikkel (Ni-ként kifejezve)

0,05–0,5 mg/l

Higany (Hg-ként kifejezve)

0,5–5 μg/l

Cink (Zn-ként kifejezve)

0,1–1 mg/l (33)

Arzén (As-ként kifejezve)

0,01–0,1 mg/l

Kadmium (Cd-ként kifejezve)

0,01–0,1 mg/l

Króm (Cr-ként kifejezve)

0,01–0,3 mg/l

Hat vegyértékű króm (Cr(VI)-ként kifejezve)

0,01–0,1 mg/l

Réz (Cu-ként kifejezve)

0,05–0,5 mg/l

Ólom (Pb-ként kifejezve)

0,05–0,3 mg/l

Nikkel (Ni-ként kifejezve)

0,05–1 mg/l

Higany (Hg-ként kifejezve)

1–10 μg/l

Cink (Zn-ként kifejezve)

0,1–2 mg/l

Anyag/paraméter

BAT-AEL-értékek (34)  (35)

Hulladékkezelési folyamat, amelyre a BAT-AEL vonatkozik

Szénhidrogén-olajindex (HOI)

0,5–10 mg/l

Szabad cianid (CN–) (36)

0,02–0,1 mg/l

Adszorbeálható szervesen kötött halogének (AOX) (36)

0,2–1 mg/l

Fémek és félfémek (36)

Arzén (As-ként kifejezve)

0,01–0,05 mg/l

Kadmium (Cd-ként kifejezve)

0,01–0,05 mg/l

Króm (Cr-ként kifejezve)

0,01–0,15 mg/l

Réz (Cu-ként kifejezve)

0,05–0,5 mg/l

Ólom (Pb-ként kifejezve)

0,05–0,1 mg/l (37)

Nikkel (Ni-ként kifejezve)

0,05–0,5 mg/l

Higany (Hg-ként kifejezve)

0,5–5 μg/l

Cink (Zn-ként kifejezve)

0,1–1 mg/l (38)

Arzén (As-ként kifejezve)

0,01–0,1 mg/l

Kadmium (Cd-ként kifejezve)

0,01–0,1 mg/l

Króm (Cr-ként kifejezve)

0,01–0,3 mg/l

Hat vegyértékű króm (Cr(VI)-ként kifejezve)

0,01–0,1 mg/l

Réz (Cu-ként kifejezve)

0,05–0,5 mg/l

Ólom (Pb-ként kifejezve)

0,05–0,3 mg/l

Nikkel (Ni-ként kifejezve)

0,05–1 mg/l

Higany (Hg-ként kifejezve)

1–10 μg/l

Cink (Zn-ként kifejezve)

0,1–2 mg/l

Technika

Leírás

a.

Védelmi intézkedések

Ezek többek között a következők:

b.

A véletlen eseményekből/balesetekből származó kibocsátások kezelése

Rendelkezésre állnak kidolgozott eljárások és műszaki előírások a balesetekből és váratlan eseményekből származó kibocsátások – pl. kiömlött anyagból eredő kibocsátások, tűzoltáshoz használt víz vagy biztonsági szelepeken keresztüli kibocsátások – kezelésére (az esetleges tározók tekintetében).

c.

Váratlan események/balesetek nyilvántartására és értékelésére használt rendszer

Ilyen technikák lehetnek a következők:

Technika

Leírás

a.

Energiahatékonysági terv

Az energiahatékonysági terv magában foglalja a tevékenység(ek) fajlagos energiafogyasztásának meghatározását és kiszámítását, főbb éves teljesítménymutatók (pl. a feldolgozott hulladékra vonatkozó, kWh/tonnában kifejezett fajlagos energiafogyasztás) kidolgozását, valamint adott időszakokra vonatkozó fejlődési célkitűzések és kapcsolódó tevékenységek megtervezését. A tervet a hulladékkezelés sajátosságaihoz igazítják a végrehajtott folyamat(ok), kezelt hulladékáram(ok) stb. tekintetében.

b.

Energiamérleg-kimutatás

Az energiamérleg-kimutatás a forrás típusaira (pl. villamos energia, gáz, hagyományos folyékony fűtőanyagok, hagyományos szilárd fűtőanyagok, hulladék) lebontva határozza meg az energiafogyasztást és -termelést (ideértve a kivitelt). Ide tartoznak a következők:

Az energiamérleg-kimutatást a hulladékkezelés sajátosságaihoz igazítják a végrehajtott folyamat(ok), kezelt hulladékáram(ok) stb. tekintetében.

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

a.

Ciklon

Lásd a 6.1. szakaszt.

A ciklonokat főként a durva szemcséjű por elsődleges szétválasztására használják.

Általánosan alkalmazható.

b.

Szövetbetétes szűrő

Lásd a 6.1. szakaszt.

Nem minden esetben alkalmazható az aprítóberendezéshez közvetlenül csatlakoztatott elszívó csatornák esetében, amennyiben a deflagráció szövetbetétes szűrőre kifejtett hatását nem lehet csökkenteni (pl. nyomáscsökkentő szelepek használatával).

c.

Nedves mosás

Lásd a 6.1. szakaszt.

Általánosan alkalmazható.

d.

Víz befecskendezése az aprítóberendezésbe

Az aprítandó hulladékot az aprítóberendezésbe fecskendezett vízzel nedvesítik. A befecskendezett víz mennyiségét az aprítandó hulladék mennyisége szerint szabályozzák (amelyet az aprítóberendezés motorja által fogyasztott energia nyomon követésével lehet meghatározni).

A maradvány port tartalmazó hulladékgázt a ciklon(ok)ba és/vagy a nedves mosóba továbbítják.

Csak a helyi feltételekhez (pl. alacsony hőmérséklet, aszály) kapcsolódó korlátok között alkalmazható.

Paraméter

Mértékegység

BAT-AEL-értékek

(A mintavételi időszak átlaga)

Por

mg/Nm3

2-5 (39)

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

a.

Deflagrációkezelő terv

Ide tartoznak a következők:

Általánosan alkalmazható.

b.

Nyomáscsökkentő csappantyúk

A nyomáscsökkentő csappantyúkat azzal a céllal szerelik be, hogy csökkentsék a deflagrációs nyomáshullámokat és ezzel megelőzzék a jelentős károkat és azt követő kibocsátásokat.

c.

Előaprítás

A fő aprítóberendezés előtt alacsony sebességű aprítóberendezés alkalmazása.

Új létesítmények esetében általánosan alkalmazható a bemenő anyag függvényében.

Jelentős üzemfejlesztés esetén alkalmazható, amennyiben nagyszámú deflagrációt igazoltak.

Technika

Leírás

a.

Hűtőközegek és olajok eltávolításának és felfogásának optimalizálása

Az elektromos és elektronikus berendezések VFC-ket és/vagy VHC-ket tartalmazó hulladékaiból minden hűtőközeget és olajat eltávolítanak és vákuumos szívórendszerrel felfognak (pl. a hűtőközeget legalább 90 %-ban eltávolítják). A hűtőközegeket elkülönítik az olajoktól, és az olajokat gázmentesítik.

A kompresszorban maradó olaj mennyiségét minimálisra csökkentik (annak érdekében, hogy a kompresszor ne csepegjen).

b.

Kriogén kondenzáció

A szerves vegyületeket például VFC-ket/VHC-ket tartalmazó hulladékgázt kriogén kondenzáltatásra továbbítják, ahol megtörténik cseppfolyósításuk (a leírást lásd a 6.1. szakaszban). A cseppfolyósított gázt túlnyomásos tartályban tárolják a további kezelések előtt.

c.

Adszorpció

A szerves vegyületeket például VFC-ket/VHC-ket tartalmazó hulladékgázt adszorpciós rendszerekbe vezetik (a leírást lásd a 6.1. szakaszban). Az elhasznált aktív szén regenerálásához fűtött levegőt szivattyúznak a szűrőbe a szerves vegyületek deszorbeálása érdekében. A regenerációs hulladékgázt ezután sűrítik és hűtik, ezzel cseppfolyósítva a szerves vegyületeket (bizonyos eseteken kriogén kondenzációval). A cseppfolyósított gázt túlnyomásos tartályban tárolják. A kompressziós szakaszban visszamaradó hulladékgázt általában visszavezetik az adszorpciós rendszerbe a VFC/VHC-kibocsátások minimalizálása érdekében.

Paraméter

Mértékegység

BAT-AEL-értékek

(A mintavételi időszak átlaga)

Összes illékony szerves vegyület (TVOC)

mg/Nm3

3–15

Fluorozott-klórozott szénhidrogének (CFC-k)

mg/Nm3

0,5-10

Technika

Leírás

a.

Inert légkör

A zárt berendezésben (pl. zárt aprítóberendezésben, zúzógépben, por- és habgyűjtőkben) lévő oxigén koncentrációját inert gáz (pl. nitrogén) befecskendezésével csökkentik (pl. 4 térfogat %-ra).

b.

Mesterséges szellőztetés

A zárt berendezésben (pl. zárt aprítóberendezésben, zúzógépben, por- és habgyűjtőkben) lévő szénhidrogének koncentrációját mesterséges szellőztetéssel csökkentik az alsó robbanási határérték 25 %-ának kisebb értékre.

Technika

Leírás

a.

Adszorpció

Lásd a 6.1. szakaszt.

b.

Bioszűrő

c.

Termikus oxidáció

d.

Nedves mosás

Paraméter

Mértékegység

BAT-AEL-értékek

(A mintavételi időszak átlaga)

Összes illékony szerves vegyület (TVOC)

mg/Nm3

10-30 (40)

Paraméter

Mértékegység

BAT-AEL-értékek

(A mintavételi időszak átlaga)

Higany (Hg)

μg/Nm3

2-7

Technika

Leírás

a.

Adszorpció

Lásd a 6.1. szakaszt.

b.

Bioszűrő

Lásd a 6.1. szakaszt.

Magas (5–40 mg/Nm3) NH3-tartalom esetén a bioszűrő alkalmazása előtt szükség lehet a hulladékgáz előkezelésére (pl. vizes vagy savas mosására) a közeg pH-értékének szabályozása és az N2O bioszűrőben végbemenő képződésének korlátozása érdekében.

Bizonyos egyéb bűzös vegyület (pl. merkaptánok, H2S) a bioszűrő közegének savasodását okozhatja, ami miatt szükségessé válhat a hulladékgáz vizes vagy lúgos mosással történő előkezelése a bioszűrőbe továbbítás előtt.

c.

Szövetbetétes szűrő

Lásd a 6.1. szakaszt. A szövetbetétes szűrőt a hulladék mechanikai-biológiai kezelése esetén alkalmazzák.

d.

Termikus oxidáció

Lásd a 6.1. szakaszt.

e.

Nedves mosás

Lásd a 6.1. szakaszt. Vizes, savas és lúgos mosást alkalmaznak a bioszűrővel, termikus oxidációval vagy aktív szenes adszorpcióval kombináltan.

Paraméter

Mértékegység

BAT-AEL-értékek

(A mintavételi időszak átlaga)

Hulladékkezelési folyamat

NH3  (41)  (42)

mg/Nm3

0,3-20

Minden biológiai hulladékkezelés

Szagkoncentráció (41)  (42)

ouE/Nm3

200–1 000

Por

mg/Nm3

2-5

Hulladék mechanikai-biológiai kezelése

Összes illékony szerves vegyület (TVOC)

mg/Nm3

5-40 (43)

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

a.

Vízáramok elkülönítése

A komposztprizmákból szivárgó csurgalékvizet elkülönítik a talaj felszínén elfolyó víztől (lásd 19f. BAT).

Új üzemek esetében általánosan alkalmazható.

A meglévő üzemekre a vízrendszer kialakításához kapcsolódó korlátok között alkalmazható.

b.

Víz visszaforgatása

A technológiai vízáramok (pl. a folyékony fermentációs maradék anaerob folyamatokban történő víztelenítéséből származó víz) visszaforgatása vagy a lehető legtöbb egyéb vízáram (pl. kondenzált víz, öblítővíz, talaj felszínén elfolyó víz) használata. A visszaforgatás mértékét az üzem vízmérlege, a szennyeződés összetétele (pl. nehézfémek, sók, kórokozók, bűzös vegyületek jelenléte) és/vagy a vízáram jellemzői (pl. tápanyagtartalma) korlátozzák.

Általánosan alkalmazható.

c.

Csurgalékvíz képződésének minimalizálása

A hulladék nedvességtartalmának optimalizálása a csurgalékvíz képződésének minimalizálása érdekében.

Általánosan alkalmazható.

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

a.

Féligáteresztő membránburkolatok használata

Az aktív komposztprizmákat féligáteresztő membránnal takarják le.

Általánosan alkalmazható.

b.

A műveleteket az időjárási körülményekhez igazítják

Ilyen technikák lehetnek a következők:

Általánosan alkalmazható.

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

a.

A hulladékgázáram elkülönítése

A BAT 3 szerinti kimutatásban meghatározott magas szennyező anyag-tartalmú hulladékgázáram elkülönítése az alacsony szennyező anyag-tartalmú hulladékgázáramtól.

Új üzemek esetében általánosan alkalmazható.

A meglévő üzemekre a levegőrendszer kialakításához kapcsolódó korlátok között alkalmazható.

b.

A hulladékgáz visszaforgatása

Az alacsony szennyező anyag-tartalmú hulladékgáz visszavezetése a biológiai folyamatba, majd a szennyező anyagok koncentrációjától függő hulladékgáz-kezelés végrehajtása (lásd: BAT 34).

A hulladékgáz biológiai folyamatban való alkalmazását korlátozhatja a hulladékgáz hőmérséklete és/vagy szennyező anyag-tartalma.

Újrafelhasználás előtt szükség lehet a hulladékgázban lévő vízgőz lecsapatására. Ilyen esetekben hűtésre van szükség és a kondenzvizet lehetőség szerint visszavezetik (lásd: BAT 35) vagy kezelik a kibocsátás előtt.

Technika

Leírás

a.

Adszorpció

Lásd a 6.1. szakaszt.

b.

Bioszűrő

c.

Szövetbetétes szűrő

d.

Nedves mosás

Paraméter

Mértékegység

BAT-AEL-értékek

(A mintavételi időszak átlaga)

Por

mg/Nm3

2-5

Technika

Leírás

a.

Anyagok visszanyerése

Vákuumdesztilláció, oldószeres extrakció, filmbepárlás stb. eredményeként keletkezett szerves maradékanyagok felhasználása aszfalttermékekben stb.

b.

Energia-visszanyerés

Vákuumdesztilláció, oldószeres extrakció, filmbepárlás stb. eredményeként keletkezett szerves maradékanyagok felhasználása energia kinyerésére.

Technika

Leírás

a.

Adszorpció

Lásd a 6.1. szakaszt.

b.

Termikus oxidáció

Lásd a 6.1. szakaszt. Többek között a hulladékgáz továbbítása technológiai tüzelőberendezéshez vagy kazánhoz.

c.

Nedves mosás

Lásd a 6.1. szakaszt.

Technika

Leírás

a.

Adszorpció

Lásd a 6.1. szakaszt

b.

Kriogén kondenzáció

c.

Termikus oxidáció

d.

Nedves mosás

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

a.

Anyagok visszanyerése

A desztillálás maradékanyagaiból bepárlással nyerik vissza az oldószereket.

Az alkalmazhatóságot korlátozhatja a visszanyert oldószer mennyiségéhez képest aránytalanul nagy energiaigény.

b.

Energia-visszanyerés

A desztillálás maradékanyagait energia kinyerésére használják.

Általánosan alkalmazható.

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

a.

A melléktermék-gázok visszavezetése gőzkazánba

Kondenzátorokból származó melléktermék-gáz továbbítása az üzemet ellátó gőzkazánhoz.

Nem minden esetben alkalmazható halogénezett oldószerek hulladékainak kezelésére, a PCB-k és/vagy PCDD/F képződésének és kibocsátásnak megelőzése érdekében.

b.

Adszorpció

Lásd a 6.1. szakaszt.

A technika alkalmazási körét biztonsági megfontolások korlátozhatják (pl. az aktívszén ágy öngyulladásra hajlamos ketonok jelenlétében).

c.

Termikus oxidáció

Lásd a 6.1. szakaszt.

Nem minden esetben alkalmazható halogénezett oldószerek hulladékainak kezelésére, a PCB-k és/vagy PCDD/F képződésének és kibocsátásnak megelőzése érdekében.

d.

Kondenzáció vagy kriogén kondenzáció

Lásd a 6.1. szakaszt.

Általánosan alkalmazható.

e.

Nedves mosás

Lásd a 6.1. szakaszt.

Általánosan alkalmazható.

Paraméter

Mértékegység

BAT-AEL-értékek (44)

(A mintavételi időszak átlaga)

Összes illékony szerves vegyület (TVOC)

mg/Nm3

5-30

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

a.

Hővisszanyerés kemencéből származó füstgázból

A visszanyert hő felhasználható például az égési levegő előmelegítésére vagy gőzfejlesztésre, amelyet szintén felhasználnak az elhasznált aktív szén regenerálásakor.

Általánosan alkalmazható.

b.

Közvetett fűtésű kemence

A kemence tartalmának és a tüzelőtérben keletkező füstgázok érintkezésének elkerülésére közvetett fűtésű kemencét használnak.

A közvetett fűtésű kemencékben általában fémből készült cső található, és az alkalmazhatóságot korróziós problémák korlátozhatják.

A meglévő üzemek utólagos átalakításának gazdasági korlátai is lehetnek.

c.

Folyamatintegrált technikák a levegőbe történő kibocsátás csökkentése érdekében

Ilyen technikák lehetnek a következők:

Általánosan alkalmazható.

Technika

Leírás

a.

Ciklon

Lásd a 6.1. szakaszt. A technikát más kibocsátáscsökkentő technikákkal együttesen alkalmazzák.

b.

Elektrosztatikus porleválasztó (ESP)

Lásd a 6.1. szakaszt.

c.

Szövetbetétes szűrő

d.

Nedves mosás

e.

Adszorpció

f.

Kondenzáció

g.

Termikus oxidáció (45)

Technika

Leírás

a.

Adszorpció

Lásd a 6.1. szakaszt.

b.

Szövetbetétes szűrő

c.

Nedves mosás

Technika

Leírás

a.

A tároló és kezelő területek bevonattal ellátása

Ilyen technikák lehetnek a következők:

b.

Szabályzat kidolgozása a személyzet beléptetésére vonatkozóan a szennyeződés széthordásának megelőzése érdekében.

Ilyen technikák lehetnek a következők:

c.

A berendezések optimalizált tisztítása és víztelenítése

Ilyen technikák lehetnek a következők:

d.

Levegőbe történő kibocsátások szabályozása és nyomon követése

Ilyen technikák lehetnek a következők:

e.

Hulladékkezelési maradékanyagok ártalmatlanítása

Ilyen technikák lehetnek a következők:

f.

Oldószeres mosás esetén az oldószer visszanyerése

A szerves oldószert összegyűjtik és desztillálják a folyamaton belüli újrafelhasználáshoz.

Technika

Leírás

a.

Adszorpció

Lásd a 6.1. szakaszt.

b.

Bioszűrő

c.

Termikus oxidáció

d.

Nedves mosás

Paraméter

Mértékegység

BAT-AEL-értékek (46)

(A mintavételi időszak átlaga)

Hidrogén-klorid (HCl)

mg/Nm3

1-5

Összes illékony szerves vegyület (TVOC)

3-20 (47)

Technika

Jellemző szennyező(ok) anyagok, melyek mennyiségét így csökkentik

Leírás

Adszorpció

Higany, illékony szerves vegyületek, hidrogén-szulfid, bűzös vegyületek

Az adszorpció olyan heterogén reakció, amelyben a gázmolekulákat adott vegyületeket megkötő szilárd vagy folyékony felületen visszatartják és így távolítják el a szennyvízáramból. Miután a felület telítődött, kicserélik vagy az adszorbeált tartalmat az adszorbens regenerálásának keretében deszorbeálják. Deszorbeálás után a szennyező anyagok koncentrációja általában magasabb, ezeket vagy visszanyerik vagy ártalmatlanítják. A legáltalánosabban használt adszorbens a szemcsés aktív szén.

Bioszűrő

Ammónia, hidrogén-szulfid, illékony szerves vegyületek, bűzös vegyületek

A hulladékgázáramot szerves anyagból (tőzeg, hanga, komposzt, gyökérfa, kéreg, puhafa vagy ezek kombinációja) vagy inert anyagból (agyag, aktív szén, poliuretán) álló szűrőágyon vezetik át, amelyet az ott természetesen előforduló mikroorganizmusok biológiai úton szén-dioxiddá, szervetlen sókká és biomasszává oxidálnak.

A bioszűrőt a bemenő hulladék típusának megfelelően tervezik. A szűrőágyhoz a vízvisszatartó képesség, térfogatsűrűség, porozitás, szerkezeti integritás szempontjából megfelelő anyagot választják ki. Fontos szempont a szűrőágy megfelelő magassága és felületének nagysága. A bioszűrőt szellőztető és légkeringető rendszerhez csatlakoztatják, hogy biztosítsák a levegő egyenletes eloszlását a szűrőágyon és a hulladékgáz megfelelő tartózkodási idejét a szűrőágyban.

Kondenzáció és kriogén kondenzáció

Illékony szerves vegyületek

A kondenzáció az oldószerek gőzeit távolítja el a hulladékgázáramból azáltal, hogy hőmérsékletét a harmatpontja alá csökkenti. A kriogén kondenzáció esetén az üzemi hőmérséklet akár – 120 °C is lehet, de a gyakorlatban általában – 40 °C és – 80 °C közötti a hőmérséklet a kondenzációs készülékben. A kriogén kondenzációt minden illékony szerves vegyület és illékony szervetlen szennyező anyag esetén lehet alkalmazni, függetlenül azok gőznyomásától. Az alacsony hőmérséklet igen magas kondenzációs hatékonyságot tesz lehetővé, ami miatt különösen alkalmas az illékony szerves vegyületek kibocsátásának végső szabályozására.

Ciklon

Por

A ciklonszűrőket a nehezebb részecskék eltávolítására használják, amelyek a szeparátorban létrehozott forgó mozgás során „kiesnek” a hulladékgázból.

A ciklonokat szemcsés anyag (elsősorban PM10 méretű) szabályozására használják.

Elektrosztatikus porleválasztó (ESP)

Por

Az elektrosztatikus porleválasztók a részecskéket elektromosan feltöltik, és elektromos erőtér hatása alatt leválasztják. Az elektrosztatikus porleválasztók a legkülönbözőbb feltételek mellett képesek üzemelni. A száraz elektrosztatikus porleválasztókban mechanikusan (például rázással, rezgéssel, sűrített levegővel) távolítják el a begyűjtött anyagot, a nedves elektrosztatikus porleválasztókban pedig valamilyen megfelelő folyadékkal, általában vízzel öblítik le.

Szövetbetétes szűrő

Por

A szövetbetétes szűrők, más néven zsákszűrők, finom szövésű vagy nemezes anyagból készülnek, és a gázt ezen áramoltatják át a részecskék eltávolítása érdekében. A szövetbetétes szűrőhöz olyan szövetanyagot kell választani, amely megfelel az adott hulladékgáz tulajdonságainak és a maximális üzemi hőmérsékletnek.

HEPA-szűrő

Por

A nagy hatásfokú részecskeszűrők (HEPA) a finompor kiszűrésére szolgálnak. A szűrőközeg nagy térfogatsűrűségű papírból vagy nemezelt üvegszálból készül. A szűrőközegen átáramoltatott hulladékgázáramból a szűrő összegyűjti a szálló port.

Termikus oxidáció

Illékony szerves vegyületek

A hulladékgázáramban lévő éghető gázok és szagosító anyagok oxidációja a következő eljárással: a szennyező anyag-keverék felfűtése égetőkamrában levegővel vagy oxigénnel a keverék öngyulladási hőmérséklete fölé, majd magas hőmérséklet fenntartása, amíg a keverék teljesen el nem ég szén-dioxiddá és vízzé.

Nedves mosás

Por, illékony szerves vegyületek, gáznemű savas vegyületek (lúgmosók), gáznemű lúgos vegyületek (savmosók)

Gáznemű vagy szemcsés szennyező anyag eltávolítása a gázáramból folyékony oldószerbe, általában vízbe vagy vizes oldatba történő tömegátvitel útján. Adott esetben kémiai reakciót is magában foglal (pl. savas vagy lúgos mosás). Bizonyos esetekben a vegyületek visszanyerhetők az oldószerből.

Szivárgásészlelő és -javító (LDAR) program

Illékony szerves vegyületek

A szerves vegyületek illékony kibocsátásainak csökkentésére irányuló strukturált koncepció, a szivárgó komponensek felderítése, majd azt követő kijavítása vagy kicserélése révén. Jelenleg szivárgásfelderítési (lásd az EN 15446 szabványt) és optikai gázérzékelési technikák állnak rendelkezésre a szivárgások felderítésére.

Szivárgásfelderítési módszer: Az első lépés a felderítés, melyhez hordozható szervesvegyület-elemző készüléket használnak, amely méri a berendezés közelében a koncentrációt (pl. lángionizáció vagy fotoionizáció révén). A második lépés az összetevő burkolása, hogy közvetlen mérést lehessen végezni a kibocsátási forrásnál. Ezt a második lépést egyes esetekben matematikai korrelációs görbék helyettesítik, melyek hasonló összetevők kapcsán végzett nagyszámú korábbi mérés eredményeiből készített statisztikákon alapulnak.

Optikai gázérzékelési módszerek: az optikai gázérzékelés kisméretű, könnyű súlyú kézi kamerákat használ, melyek valós időben vizualizálni tudják a gázszivárgásokat, amelyek a képfelvételen „füstként” jelennek meg, az érintett összetevő rendes képével együtt – ezzel a módszerrel könnyen és gyorsan lokalizálni lehet a jelentősebb szervesvegyület-szivárgásokat. Az aktív érzékelőrendszerek szórt infravörös lézerfénnyel alkotnak képet, amely visszaverődik a komponensről és környezetéről. A passzív rendszerek a berendezés és környezetének természetes infravörös sugárzásán alapulnak.

Diffúz VOC-kibocsátások mérése

Illékony szerves vegyületek

A szivárgásfelderítési és optikai gázérzékelési módszerek leírását lásd a szivárgásészlelő és -javító program ismertetésénél.

A létesítmény kibocsátásainak teljes átvilágítása és számszerűsítése a kiegészítő módszerek megfelelő kombinációjával, így pl. szolárokkultációs fluxusméréssel (Solar occultation flux, SOF) vagy differenciálabszorpciós fényérzékeléssel és távméréssel (DIAL) valósítható meg. Az így kapott eredmények felhasználhatók az időbeli trendek értékelésére, keresztellenőrzésekre, illetve a folyamatban lévő LDAR program módosítására/jóváhagyására

Szolárokkultációs fluxusmérés (SOF): E technika alapja egy széles sávú infravörös vagy ultraviola/látható napfény-spektrum rögzítése és Fourier-elv szerinti spektrometrikus elemzése egy adott földrajzi útvonal mentén, keresztezve a szélirányt és a VOC-felhőket.

Differenciálabszorpciós fényérzékelés és távmérés (DIAL): A DIAL egy differenciálabszorpciós fényérzékelést és távmérést alkalmazó lézeralapú technológia, amely a rádióhullám-alapú RADAR optikai megfelelője. A technika a lézer fénynyalábjainak a légköri aeroszolok által történő visszaverésén, valamint a teleszkóppal begyűjtött visszaverődő fény spektrumtulajdonságainak elemzésén alapul.

Technika

Jellemző szennyező(ok) anyagok, melyek mennyiségét így csökkentik

Leírás

Eleveniszapos eljárás

Biológiailag lebontható szerves vegyületek

Az oldott szerves szennyező anyagok oxigénnel történő, a mikroorganizmusok anyagcseréjét felhasználó biológiai oxidációja. A (levegőként vagy tiszta oxigénként beadott) oldott oxigén jelenlétében a szerves összetevők szén-dioxiddá, vízzé vagy egyéb metabolitokká és biomasszává (azaz eleveniszappá) alakulnak át. A mikroorganizmusok szuszpenzióként vannak jelen a szennyvízben, és levegőztetésük mechanikusan történik. Az eleveniszap-keverék egy elválasztó létesítménybe kerül, ahol az újrafeldolgozás során a levegőztető tartályba helyezik.

Adszorpció

Adszorbeálható oldott, biológiailag nem lebontható vagy gátló hatású szennyező anyagok, pl. szénhidrogének, higany, szervesen kötött adszorbeálható halogének (AOX)

Olyan szétválasztási módszer, amelyben a folyadékban (például szennyvíz) található vegyületeket (például szennyező anyagok) megköti egy szilárd felület (általában aktív szén).

Kémiai oxidálás

Oxidálható oldott, biológiailag nem lebontható vagy gátló hatású szennyező anyagok, pl. nitritek, cianid

A szerves vegyületek kevésbé káros és biológiailag könnyebben lebontható vegyületekké oxidálódnak. Ilyen technikák például a nedves oxidáció, az ózonnal vagy hidrogén-peroxiddal végzett oxidáció, amelyet katalizátorok vagy UV-sugárzás alkalmazásával gyorsíthatnak. Kémiai oxidálást használnak bűzt, ízváltozást, elszíneződést okozó szerves vegyületek lebontására és fertőtlenítés céljából is.

Kémiai redukció

Redukálható oldott, biológiailag nem lebontható vagy gátló hatású szennyező anyagok, pl. hat vegyértékű króm (Cr(VI))

A kémiai redukció során a szennyező anyagokat hasonló, de kevésbé káros vagy veszélyes vegyületekké alakítják át.

Koagulálás és flokkulálás

Lebegő szilárd részecskék és részecskéhez kötött fémek

A koagulálás és a flokkulálás a lebegő szilárd anyagok szennyvízből történő kiválasztására használatos, rendszerint egymást követő lépésekben végzett eljárások. A koagulálás úgy történik, hogy a lebegő szilárd anyagok töltésével ellentétes töltésű koaguláló szereket adnak a szennyvízhez. A flokkulálás pedig polimerek hozzáadását jelenti, aminek során a mikrorészecskék egymásnak ütköznek, és nagyobb egységekbe, úgynevezett flokkokba rendeződnek. A képződött flokkok elválasztása ezután ülepítéssel, flotálással vagy szűréssel történik.

Lepárlás/rektifikálás

Biológiailag nem lebontható vagy gátló hatású oldott szennyező anyagok, amelyek lepárolhatók, pl. egyes oldószerek

A desztillálás az eltérő forráspontú vegyületek részleges elpárologtatás és újrakondenzálás útján történő szétválasztására szolgáló technika.

A szennyvíz desztillálásakor az alacsony forráspontú szennyező anyagok gőz fázisba való átvitelükkel eltávolításra kerülnek a szennyvízből. A desztillálást lemezekkel és töltőanyaggal ellátott tornyokban, illetve egy utánuk elhelyezett lecsapatóban végzik.

Kiegyenlítés

Minden szennyező anyag

Az áramok és a szennyező anyag-terhelések tartályokkal vagy más kezelési technikákkal való kiegyenlítése.

Bepárlás

Oldható szennyező anyagok

Desztillálás (lásd feljebb) alkalmazása a magas forráspontú anyagok vizes oldatának sűrítéséhez további felhasználás, kezelés vagy ártalmatlanítás (például a szennyvíz elégetése) céljából, a víz átvitelével gőz fázisba. A műveletre általában erős vákuumot használó többlépcsős egységekben kerül sor, az energiaigény csökkentése érdekében. A vízgőzök kondenzálva vannak újrafelhasználás vagy szennyvízként való kibocsátás érdekében.

Szűrés

Lebegő szilárd részecskék és részecskéhez kötött fémek

Egy porózus közegen való átirányítás (pl. homokszűrés, mikroszűrés és ultraszűrés) révén a szilárd anyagoknak a szennyvíztől való elválasztása.

Flotálás

A szilárd vagy folyékony részecskék leválasztása a szennyvízről azáltal, hogy a finom gázbuborékokhoz (általában levegőhöz) tapadnak. A folyadék felszínére kerülő részecskék összegyűlnek, és onnan fölözővel eltávolíthatók.

Ioncsere

Ionos oldott, biológiailag nem lebontható vagy gátló hatású szennyező anyagok, pl. fémek

A nem kívánt vagy veszélyes ionos tartalmi elemek szennyvízből való leválasztása és cseréje elfogadhatóbb ionokra ioncserélő gyanta segítségével. A szennyező anyagokat átmenetileg visszatartják, majd regeneráló vagy mosófolyadékba engedik vissza.

Membrán-bioreaktor

Biológiailag lebontható szerves vegyületek

Az eleveniszap-tisztítás és a membránszűrés kombinációja. Két változatát alkalmazzák: a) külső visszaforgatás az eleveniszap-tartály és a membránmodul között; és b) a membránmodul bemerítése a levegőztetett eleveniszap-tartályba, ahol a szennyvizet átszűrik egy üreges szálakból álló membránon, a biomassza pedig a tartályban marad.

Membránszűrés

Lebegő szilárd részecskék és részecskéhez kötött fémek

A mikroszűrés (MF) és az ultraszűrés (UF) olyan membránszűrési folyamatok, amelyek a membrán egyik oldalán visszatartják és koncentrálják a szennyező anyagokat, például a szennyvizekben lévő lebegő részecskéket és kolloidrészecskéket.

Semlegesítés

Savak, lúgok

A szennyvíz pH-értékének semleges (körülbelül 7-es) szintre való módosítása vegyi anyagok hozzáadása révén. A pH-érték növelésére általában nátrium-hidroxidot (NaOH) vagy kalcium-hidroxidot (Ca (OH)2), a pH-érték csökkentésére pedig általában kénsavat (H2SO4), hidrogén-kloridot (HCl) vagy szén-dioxidot (CO2) használnak. A semlegesítés során bekövetkezhet egyes szennyező anyagok kicsapódása.

Nitrifikáció/denitrifikáció

Összes nitrogén, ammónia

Kétlépéses folyamat, amelyet jellemzően a biológiai szennyvíztisztítás részeként alkalmaznak. Az első lépés az aerob nitrifikáció, melynek során a mikroorganizmusok az ammóniumot (NH4 +) oxidáció révén köztes termékként nitritté (NO2 –), majd nitráttá alakítják (NO3 –). A következő, oxigén nélküli lépés a denitrifikáció, melynek során a mikroorganizmusok nitrogéngázzá redukálják a nitrátot.

Olaj-víz szeparáció

Olaj/zsír

Az olaj és a víz szétválasztását, majd az olaj gravitációs úton történő eltávolítását jelenti. A művelethez elválasztó vagy az emulziók destabilizálására szolgáló vegyszereket, például fémsókat, ásványi sókat, adszorbenseket és szerves polimereket alkalmazó emulziódestabilizáló készülékeket használnak.

Ülepítés

Lebegő szilárd részecskék és részecskéhez kötött fémek

A lebegő részecskék elkülönítése gravitációs ülepítéssel.

Kicsapatás

Kicsapatható oldott, biológiailag nem lebontható vagy gátló hatású szennyező anyagok, pl. fémek, foszfor.

A feloldott szennyező anyagok oldhatatlan vegyületekké történő alakítása kicsapószer hozzáadásával. A szilárd csapadék elválasztása ezután ülepítéssel, flotálással vagy szűréssel történik.

Sztrippelés

Kiöblíthető szennyező anyagok, pl. kén-hidrogén (H2S), ammónia (NH3), egyes adszorbeálható szervesen kötött halogének (AOX), szénhidrogének.

A kiöblíthető szennyező anyagokat a folyadékon átáramoltatott gázfázissal (pl. gőz, nitrogén, levegő) távolítják el vizes fázisból. Ezeket később további használat vagy ártalmatlanítás céljából eltávolítják (pl. kondenzáció útján). Az eltávolítás hatékonysága javítható a hőmérséklet növelésével vagy a nyomás csökkentésével.

Technika

Leírás

Szétválasztás légárammal

A légárammal történő szétválasztás (más néven légosztályozás) különböző szemcseméretű száraz keverékek méret szerinti elkülönítését jelenti a 10 mes és mes-alatti szemcseméret-tartományon belül. A légosztályozók (vagy szélosztályozók) a rosták mellett kiegészítő berendezések olyan alkalmazásokban, ahol a kereskedelmi forgalomban kapható rosták mérete alatti elválasztó pontokra van szükség, és a sziták és rosták helyettesítő berendezései olyan nyers elválasztások esetén, ahol a légosztályozás speciális előnyei érvényesíthetők.

Fémszeparátor

A vasfémek és nemvasfémek osztályozására mágneses mezőt alkalmazó tekercset használnak, az azonosított anyagok elkülönítésére szolgáló légsugarat processzor szabályozza.

Nemvasfémek elektromágneses leválasztása

A nemvasfémek osztályozása örvényáramú szeparátorokban történik. Az örvényáramot mágneses ritkaföldfémekből vagy kerámiából készült rotorok hozzák létre a szállítószalag bemeneténél. A rotor a szállítószalagtól függetlenül, nagy sebességgel forog. A folyamat a rotorral azonos polaritású nem mágneses fémekben ideiglenes mágneses erőket gerjeszt, amelyeket a létrehozott taszítás révén el lehet különíteni a többi anyagtól.

Kézi szétválasztás

A személyzet vizuális vizsgálattal válogatja szét a válogatósoron vagy padlón lévő anyagokat, vagy a kívánt anyagoknak az általános hulladékáramból való elkülönítésével, vagy a kimeneti anyagáramnak a szennyeződésektől való megtisztításával. Ezzel a technikával általában újrahasznosítható anyagokat (üveg, műanyag stb.) és szennyező anyagokat, veszélyes anyagokat vagy túlméretes anyagokat (pl. WEEE) kezelnek.

Mágneses szétválasztás

A vasfémeket az őket vonzó mágnesek használatával különítik el. A művelethez többek között szalagos mágneses szeparátorok vagy mágneses dobszeparátorok alkalmazhatók.

Közeli infravörös spektroszkópia (NIRS)

Az anyagok osztályozásához a közeli infravörös érzékelő teljes szélességében végigpásztázza a szállítószalagot, a különböző anyagok jellemző spektrumára vonatkozó információt az adatprocesszorhoz továbbítja, amely az azonosított anyagok elkülönítésére szolgáló légsugarat szabályozza. A NIRS a fekete anyagok szétválogatására általában nem alkalmas.

Ülepítő-úsztató tartályok

A szilárd anyagok az eltérő anyagsűrűség miatt két anyagáramra válnak szét.

Méret szerinti szétválasztás

Az anyagokat részecskeméretük alapján osztályozzák. A művelet dobrostákban, lineáris és cirkuláris rázórostákban, billenőrostákban, síkrostákban, alternáló rostákban vagy mozgórostélyokkal hajtható végre.

Rázóasztal

Az anyagok szétválasztása sűrűségük és méretük szerint történik, miközben azok (nedves rázóasztalos vagy sűrűség szerinti nedves szeparálás esetén iszapban) áramlanak a megdöntött, előre-hátra billegő asztalon.

Röntgensugaras rendszerek

Az anyagok összetevőit röntgensugár segítségével választják szét a különböző anyagsűrűség, halogéntartalom vagy szervesanyag-tartalom alapján. Az anyagok jellemzőire vonatkozó információt a rendszer az adatprocesszorhoz továbbítja, amely az azonosított anyagok elkülönítésére szolgáló légsugarat szabályozza.

Balesetkezelési terv

A balesetkezelési terv a környezetközpontú irányítási rendszer (EMS) része (lásd: BAT 1), az üzem által rejtett veszélyeket és kapcsolódó kockázatokat azonosítja és a kockázatok kezelésére szolgáló intézkedéseket határozza meg. Figyelembe veszi azoknak a jelenlévő vagy várhatóan jelenlévő szennyező anyagoknak a kimutatását, amelyek a környezetbe jutás esetén következményekkel járnának.

Maradékanyag-kezelési terv

A maradékanyag-kezelési terv a környezetközpontú irányítási rendszer (EMS) része (lásd: BAT 1), intézkedéseket fogalmaz meg a 1) hulladék kezeléséből származó maradékanyagok képződésének minimalizálása, 2) az újrahasználat, regenerálás, újrafeldolgozása és/vagy energia-visszanyerés optimalizálása, valamint a 3) maradékanyagok megfelelő ártalmatlanítása terén.