Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a módosítás iránti kérelem elleni felszólalásra, amelyet a közzététel időpontjától számított három hónapon belül lehet megtenni.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

„Osmaniye Yer Fıstığı”

EU-szám: PDO-TR-02901 – 2023.1.30.

OFJ ( ) OEM (X)

1.   Elnevezés (OEM vagy OFJ)

„Osmaniye Yer Fıstığı”

2.   Tagállam vagy harmadik ország

Törökország

3.   A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1.   A termék típusa [a XI. mellékletben szereplő felsorolás alapján]

1.6. osztály: Gyümölcs, zöldségfélék és gabonafélék, frissen vagy feldolgozva

3.2.   Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

Az „Osmaniye Yer Fıstığı” (Arachis hypogaea L. subs. hypogaea var. hypogaea a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjának Arachis nemzetségébe tartozó földimogyoró-típus, amelyet héjjal együtt vagy héj nélkül forgalmaznak; héjjal együtt, héj nélkül nyersen vagy pörkölten forgalmaznak.

Az „Osmaniye Yer Fıstığı” három fő részből áll; a termés héjából, a maghéjból és a hengeres alakú magból. A magok két sziklevélből és egy embrióból állnak, amelyeket a maghéj borít. Tömeg alapján a sziklevelek a földimogyoró-mag átlagosan 91,0–94,0 %-át teszik ki, míg a maghéj és az embrió külön-külön annak 4,0 %-t és 3,0 %-át. A nagy vagy közepes méretű magok hossza 10–24 mm, a szélessége pedig 7–14 mm.

A keményítőtartalom 0,5–5,0 %, a szacharóztartalom pedig 4,0 % és 7,0 % közötti. A héjától megtisztított földimogyoró-magok cellulóztartalma 2,0 %, hamutartalma 3,0 %. Az „Osmaniye Yer Fıstığı” magja 20,0–30,0 % fehérjét és 18,0 % szénhidrátot tartalmaz. A feldolgozatlan „Osmaniye Yer Fıstığı” nedvességtartalma 5,0–7,0 %. A pörkölés következtében a nedvességtartalom körülbelül 2,0 %-ra csökken és segítségével megakadályozható, hogy a mogyoró penészesedés miatt megromoljon, valamint a keserű íz kialakulása is.

100 gramm pörkölt mag mintegy 600 kalóriát biztosít. Az olajtartalom körülbelül 45,0–60,0 %. A mogyoróolaj megközelítőleg 80,0 %-a telítetlen zsírsavakból áll. A földimogyoró telítetlenzsírsav-tartalmának 45,0 %-a olajsav, 35,0 %-a pedig linolénsav. A magok 0,05 % tokoferolt tartalmaznak.

100 g mag 680,0–890,0 mg káliumot, 20,0–80,0 mg kálciumot, 90,0–340,0 mg magnéziumot, 250,0–660,0 mg foszfort, 190,0–240,0 mg ként, 2,0–50,0 mg cinket, 1,0–50,0 mg mangánt, 2,0–100,0 mg vasat, 1,0–30,0 mg rézt, 75,0–110,0 mg alumíniumot és 3,0–8,0 mg nikkelt tartalmaz.

A héj redői mélyek, a rostok részben csíkosak, a külső héj színe a krémszínűtől a héj nélküli nyers pisztácia világosbarna színéig változó. A maghéjjal borított héjas nyers magok természetes színe a rózsaszínes világospirostól a sötétpirosig terjed, és ez a szín a pörköléssel világos–sötétbarna színre változik. A pörköléssel a maghéj ropogóssá és általában könnyedén lehámlóvá válik, így a magokról a maghéj elkezd lemorzsolódni. A pörkölés következtében továbbá a magok színe krémszínűről világos karamellszínűre változik. A pörkölés nem csak a magok színét változtatja meg, hanem a pörkölt aroma és íz kialakulását is biztosítja. A pörköléssel csökken a magok nedvességtartalma, így a pörkölési eljárás után a mogyoró állaga ropogósabb lesz.

A héj nélküli „Osmaniye Yer Fıstığı” földimogyorót a feldolgozó üzemben osztályozzák méret szerint. Ha 100 g termék 32–34 földimogyorót tartalmaz, a terméket nagynak; ha 34–36 földimogyorót tartalmaz, közepesnek, ha pedig 36–38 földimogyorót tartalmaz, akkor kis méretűnek osztályozzák, mivel a méret meghatározza az árat.

3.3.   Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében) és nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

–

3.4.   Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

Az ültetésnek, a megtermékenyítésnek, a betakarításnak, a szárításnak, a héj eltávolításának és a pörkölésnek egyaránt a 4. pontban meghatározott földrajzi területen belül kell történnie.

3.5.   A bejegyzett elnevezést viselő termék szeletelésére, aprítására, csomagolására stb. vonatkozó egyedi szabályok

–

3.6.   A bejegyzett elnevezést viselő termék címkézésére vonatkozó egyedi szabályok

Az „Osmaniye Yer Fıstığı” csomagjain a következő információkat kell feltüntetni kézzel írott vagy nyomtatott formában, olvashatóan és letörölhetetlen módon:

—	a vállalat kereskedelmi neve és címe, rövid neve és címe vagy lajstromozott védjegye,

—	tételszám,

—	az áru neve, azaz „Osmaniye Yer Fıstığı”,

—	nettó tömeg,

—	a következő logó.

4.   A földrajzi terület tömör meghatározása

Az „Osmaniye Yer Fıstığı” előállításának földrajzi területe Osmaniye tartomány határain belül helyezkedik el. Osmaniye tartománynak 7 körzete van: Merkez, Bahçe, Düziçi, Hasanbeyli, Kadirli, Sumbas és Toprakkale.

Osmaniye tartomány Törökország földközi-tengeri térségének keleti területén, Çukurova régióban található, a keleti hosszúság 35°52' és 36°42’, valamint északi szélesség 36°57' és 37°45’ között helyezkedik el.

5.   Kapcsolat a földrajzi területtel

Természeti tényezők

A földimogyoró minőségét az összes tényező között az éghajlat, a páratartalom, a talajviszonyok és az emberi tényezők befolyásolják.

Éghajlat

Az „Osmaniye Yer Fıstığı” ellenáll a hidegnek, és nem igényli a bőséges fényt és meleget. A hőmérséklet emelkedésével az „Osmaniye Yer Fıstığı” tenyészidőszaka lerövidül, szélsőséges hőmérséklet esetén pedig a kisebb mértékű fotoszintézis miatt csökken a hozam. Az „Osmaniye Yer Fıstığı” számára a 22–28 °C közötti átlaghőmérséklet az ideális, és 25 °C-on a csírázás a vetés után 7–8 nappal, a virágzás ezt követően 40–50 nap múlva, a termés érése pedig a virágzás után 60 nappal kezdődik. A földimogyoró ideális fejlődésének előfeltétele, hogy a hőmérséklet ne csökkenjen 18–20 °C alá, különösen ültetéskor. A hőmérséklet és a nappali fény tekintetében megfelelő éghajlati viszonyok lehetővé teszik, hogy a növény jobban fotoszintetizáljon és több szénhidrát, azaz cukor szaporodjon fel benne. A magas cukortartalom biztosítja az édes íz érzetét.

Osmaniye tartományban a legmagasabb hőmérsékleti értékek júliusban mérhetők. Különösen a terméshozás időszakában, amely a legfontosabb időszak az „Osmaniye Yer Fıstığı” számára, a hőmérsékletértékek júniusban, júliusban és augusztusban nem csökkennek 25 °C alá, és még a szeptemberi 25 °C feletti értékek is ideális hőmérsékleti viszonyokat jelentenek a földimogyorónak.

Osmaniye tartomány hőmérsékleti viszonyainak megfelelően az „Osmaniye Yer Fıstığı” földimogyorót késő áprilisban és május elején ültetik, és a növény 90–140 nap alatt fejlődik ki. A rágcsálnivalónak termesztett mogyorók érési időszaka 140–160 nap, az olajáért termesztett mogyoró érési időszaka pedig 115–125 nap. A hőmérsékleti követelményeknek megfelelően az „Osmaniye Yer Fıstığı” földimogyorót Osmaniye tartományban április 10. és május 20. között termesztik első növényként, második növénykultúraként pedig közvetlenül a búza vagy az árpa után, és a második növényként történő ültetést június 25-ig befejezik.

Az „Osmaniye Yer Fıstığı” csapadékigénye összesen 500–600 mm a tenyészidőszakban, amelynek egyenletesen kell megoszlania. Osmaniye tartomány csapadékrendszerére tekintettel a földimogyoró öntözés nélkül gazdaságosan termeszthető. Mivel július és augusztus a száraz hónapok, az öntözés feltétlenül szükséges, és a földimogyoró-táblákat felszíni öntözési módszerek, például barázdás öntözés útján öntözik.

Páratartalom

A havi relatív páratartalom Osmaniye tartományban a hosszú távú átlag alapján 55,63 és 65,75 % között változik. Áprilisban az összes csapadék mennyisége 7,48–85,60 mm közötti, a hosszú távú átlag és a csapadékértékek alapján. Osmaniye tartományban az éves páratartalom és páratartalom-eloszlás megfelelő az „Osmaniye Yer Fıstığı” növekedéséhez, és a növény által megkövetelt páratartalom-értékeken belül van.

Talaj

Bár az „Osmaniye Yer Fıstığı” talaj szempontjából nem túl válogatós; a jó vízelvezetésű, laza, homokos agyagos, magas szervesanyag-tartalmú kalciumtalajok és hordalékos talajok az ideálisak a termesztéshez. Az „Osmaniye Yer Fıstığı” számára különösen a Çukurova körüli (ideértve Osmaniye tartományt is) terra-rossa (vörös mediterrán talajok) és hordalékos talajok az igen kedvezőek. Az „Osmaniye Yer Fıstığı” más földimogyorókhoz képest kerekdedebb. A magas szervesanyag-tartalmú talaj laza szerkezetének köszönhetően a földimogyoró jobban növekszik és kerekdedebb lesz.

Az „Osmaniye Yer Fıstığı” számára ideális talaj pH-értéke 6,0 és 6,5 közötti, mivel a földimogyoró nagyon savas és lúgos talajokban nem növekszik jól. Az Osmaniye talaj pH-értéke 6,0 és 6,5 között van, és a talaj áteresztőképessége és talajvízszintje szintén alkalmas az „Osmaniye Yer Fıstığı” növekedéséhez. Mivel a termések a talaj alatt fejlődnek, a talajvízszint magassága fontos tényező. A szerves anyagok mellett az osmaniyei talaj foszfor-, kálium- és vastartalma is fontos az „Osmaniye Yer Fıstığı” növekedéséhez, mivel a pH és a magas vastartalom közvetlen kapcsolatban áll a magas olajtartalommal és a magas olajsav/linolénsav-aránnyal (1,89–2,06). A magas olajtartalomnak köszönhetően kellemes ízű és olajos érzetet kelt a szájban. A talaj magas vastartalma továbbá rózsaszínes világospiros színt kölcsönöz a földimogyorónak.

Az „Osmaniye Yer Fıstığı” telepítésekor figyelembe veendő másik fontos szempont az ugyanazon a területen egymás után történő telepítésből eredő hátrányok. Ez növeli a szárrothadás (Sclerotium rolfsii) és az aflatoxin-képződés kockázatát, amely rendkívül káros az emberi egészségre. E kockázat csökkentése érdekében Osmaniye tartományban a földimogyorót vetésforgó figyelembevételével termesztik.

Az „Osmaniye Yer Fıstığı” tenyészidőszaka alatt a talajt folyamatosan kapálják és lazítják. Az „Osmaniye Yer Fıstığı” földimogyorót első növényként április 10. és május 20. között ültetik 75–90 cm-es sortávolsággal, 5–9 cm mélységben, 15–20 cm-rel a sor felett, a búza betakarítása után pedig második terményként. Az „Osmaniye Yer Fıstığı” kezdeti fejlődési időszaka 10–20 nap, vegetatív fejlődési időszaka 25–35 nap, virágzási időszaka 30–40 nap, a termésképződési időszak 30–35 nap, a betakarítási időszak pedig 10–20 nap.

Emberi tényező

A talajelőkészítésen, a vetőmagvetésen, a gyomirtáson és az öntözésen kívül az „Osmaniye Yer Fıstığı” betakarítási idejének meghatározásához ismeretekre és tapasztalatokra is szükség van, mivel az befolyásolja a betakarított termék minőségét. A korai betakarítás következtében a magok zsugorodnak, az olajtartalom csökken és a terméshozam is csökken, míg a késői betakarítás következtében a termék kitörik a szárról és a talajban marad. A betakarítás időpontjának előrejelzése, amelyhez ismeretekre és tapasztalatokra van szükség, az aflatoxin – az Aspergillus flavus és az Aspergillus parasiticus másodlagos metabolitjai – képződési kockázatának csökkentése érdekében is fontos, amely mérgező, mutagén és teratogén hatásokkal jár.

Osmaniye tartományban az „Osmaniye Yer Fıstığı” betakarításával, talaj-előkészítésével, magjának elvetésével, gyomirtásával és öntözésével foglalkozó mezőgazdasági termelők továbbá a növényt és a terméseket felfordítják, és a mogyorók betakarítása után legfeljebb 3 napig szárítják őket. Így a nedvességtartalom, amely kezdetben 45–50 %, a termés kicséplése után 20–25 %-ra csökken, a polcokon (ún. „sergen”) történő szárítás után pedig kevesebb mint 10 %-ra. A földimogyoró-magok elvetésétől egészen a szárítás szakaszáig az „Osmaniye Yer Fıstığı” termesztői a földimogyoró betakarítását, szárítását és tárolását az éghajlati és a talajviszonyoktól függően nagy hozzáértéssel és alapossággal végzik.

Betakarítás

Az „Osmaniye Yer Fıstığı” termesztése mellett a betakarítás és a betakarítás utáni szakaszok is nagy jelentőséggel bírnak abból a szempontból, hogy a lehető legjobban ki lehessen használni a termesztett növényt, és azt a lehető legkisebb veszteséggel lehessen bevezetni a piacokra. A legfontosabb momentum az „Osmaniye Yer Fıstığı” időben történő betakarítása; mivel a korai betakarítás végén a magok zsugorodni kezdenek, az olaj aránya alacsony és a hozam csökken; késői betakarítás esetében pedig a termés kitörik a szárról és a talajban marad. A traktorokhoz a betakarítás céljára speciális szerszámokat csatlakoztatnak és a betakarítást általában betakarító ekékkel végzik.

Az „Osmaniye Yer Fıstığı” betakarítása és kicséplése után a nedvességtartalmat üvegházban történő szárítással csökkentik, majd kezdetét veszi a tárolási szakasz. A nedvességtartalomnak mind a héjban, mind belül 10 % alattinak kell lennie.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

–

---

(1)   HL L 343., 2012.12.14., 1. o.