Egységes európai égbolt (SES)

FŐBB PONTOK

Az (EU) 2024/2803 rendeletnek több alapvető célkitűzése is van:

• a légiforgalmi szolgáltatás széttagoltságának mérséklése a zökkenőmentesen működő európai hálózat és egy integráltabb európai légtér létrehozása érdekében;
• a légtérhasználat hatékonyabbá tétele, a késések csökkentése és a léginavigációs szolgáltatók (ANSP) működési költségeinek mérséklése a légitársaságok szintjén;
• a fenntarthatóság előmozdítása, a légi közlekedés környezeti hatásának minimalizálása az éghajlati szempontból optimalizált repülési útvonalak előírásával és a kibocsátások csökkentésével;
• az ATM magas szintű biztonságának biztosítása az Európai Unióban (EU);
• az innováció ösztönzése, ezáltal felgyorsítva az ATM-rendszerek korszerűsítését célzó új technológiák és digitális megoldások kifejlesztését és bevezetését;
• a légiforgalmi szolgáltatási kapacitás növelése, és így annak biztosítása, hogy az ATM-rendszer felkészült legyen a gyorsan növekvő légi forgalom kezelésére.

A rendelet hatálya

A rendelet a következőkre vonatkozik:

• EU tagállamok és nemzeti hatóságok. A rendelet rendelkezéseket fogalmaz meg a nemzeti hatóságok intézményi felépítésére vonatkozóan, és a polgári-katonai együttműködéssel is foglalkozik.
• Léginavigációs szolgáltatók (ANSP-k). A léginavigációs szolgáltatások irányításáért felelős szervezetek.
• Légtérfelhasználók. Idetartoznak a légitársaságok, az áruszállítók és más légijármű-üzemeltetők.
• Repülőterek. Különösen azok, amelyek jelentős forgalmat bonyolítanak le.
• A hálózatkezelő. A hálózati funkciók végrehajtásának elősegítéséért, különösen a légiforgalmiáramlás-szervezés EU-szerte történő koordinálásáért felelős központi szerv.
• A teljesítmény-felülvizsgálati testület. A testületet azért hozták létre, hogy segítse az Európai Bizottság munkáját a monopol helyzetben lévő léginavigációs szolgáltatók gazdasági szabályozásának megvalósításában.

Kulcsfontosságú intézkedések

A rendelet számos fejlesztést vezet be azzal a céllal, hogy célkitűzései teljesüljenek.

• Több választási lehetőség a léginavigációs szolgáltatók számára a szolgáltatásnyújtás megszervezésével kapcsolatban, beleértve a szolgáltatások piaci beszerzésének lehetőségét. Ehhez társulnak azok a jogi változtatások, amelyek a támogatási szolgáltatások (adatok, kommunikáció, meteorológia, radarok stb.) piacának kialakulásához szükségesek.
• Egyszerűsített gazdasági szabályozás, valamint egy állandó és független teljesítmény-felülvizsgálati testület, amely tanácsot ad a Bizottságnak a rendelet hatékonyabbá és a szolgáltatások költséghatékonyabbá tétele kérdésében.
• Egyértelmű árszabályozás a drónforgalom irányításához szükséges, monopol helyzetben lévő upstream szolgáltatások terén.
• Szigorúbb követelmények a nemzeti szabályozó hatóságok léginavigációs szolgáltatóktól (szabályozott szervezetektől) való függetlenségével kapcsolatban.
• Egy jól összehangolt, egész Európára kiterjedő, operatív légiforgalmi hálózatot kezelő szerv, amely a hálózati infrastruktúra kiépítését is koordinálja és támogatja.

Intézményi felépítés

A rendelet szigorúbb követelményeket ír elő annak biztosítására, hogy a nemzeti felügyeleti hatóságok (nemzeti szabályozók) függetlenek legyenek a léginavigációs szolgáltatóktól (szabályozott szervezetektől). Ez a függetlenség különösen a döntéshozatalt érinti, és a tagállamoknak szabályokat kell hozniuk az összeférhetetlenség elkerülésére. Ha a nemzeti biztonsági hatóság (NSA) jogilag nem különül el a léginavigációs szolgáltatótól, a tagállamnak be kell mutatnia, hogy hogyan teljesülnek a függetlenségi követelmények. Ezenkívül a nemzeti biztonsági hatóság nem kérhet vagy fogadhat el utasításokat a léginavigációs szolgáltató felett hatáskörrel rendelkező hatóságon belüli rangszervezettől. Az új követelmények 2026. december 2-án lépnek hatályba.

Emellett egyértelmű különbség van a következők között:

• az e rendelet alapján létrehozott nemzeti biztonsági hatóság, amelynek feladatai e rendelet végrehajtásával – főként a légiforgalmi szolgáltatások gazdasági szabályozásával – kapcsolatosak; és
• az EASA-alaprendelet alapján létrehozott illetékes nemzeti hatóság, amelynek feladatai a repülésbiztonsági felügyelettel függnek össze.

A két hatóság egy helyen is működhet (közös hatóság), de a nemzeti biztonsági hatóság határozatait a közös hatóság egyéb határozataitól függetlenül kell meghozni.

Tanúsítás

A rendelet beépíti a léginavigációs szolgáltatók tanúsítására vonatkozó meglévő követelményeket az EASA-alaprendeletbe, és egyértelművé teszi a nemzeti hatóságok tanúsítási folyamatban betöltött szerepét. Emellett alapvető követelményeket vezet be a légiforgalmi adatszolgáltatásra vonatkozóan.

A szolgáltatásnyújtásra vonatkozó követelmények

A rendelet meghatározza a légiforgalmi szolgáltatók és meteorológiai szolgáltatók tagállamok általi kizárólagos kijelölésének feltételeit. Emellett követelményeket és feltételeket vezet be a léginavigációs szolgáltatások (közelkörzeti légiforgalmi szolgáltatások, kommunikáció, radar, meteorológia, adatszolgáltatás stb.) beszerzésére vonatkozóan, amennyiben ezeket a szolgáltatásokat nem közvetlenül a légiforgalmi szolgáltató nyújtja.

Teljesítmény- és díjszámítási rendszerek

A rendeletben a teljesítmény- és díjszámítási rendszerekre vonatkozó felülvizsgált szabályok is szerepelnek, melyek célja a monopol helyzetben lévő léginavigációs szolgáltatók szabályozása. Ezek a 2030-től kezdődő időszakot érintik majd. Teljesítménycélokat a következő három fő teljesítményterületen kell meghatározni.

• Környezet és éghajlat. A légi közlekedés környezetre és klímára gyakorolt hatásának minimalizálása.
• Kapacitás. A légi forgalom volumenének kezelésére való felkészültség fokozása.
• Költséghatékonyság. A költségek megfelelő szintjének biztosítása, a léginavigációs szolgálatoknál a túlzott mértékű díjak megelőzése.

A célokat uniós szinten a Bizottság határozza meg, a teljesítmény-felülvizsgálati testület támogatásával. A Bizottság ezt követően kiértékeli és jóváhagyja a tagállamok által benyújtott kötelező erejű nemzeti célokat. A megfelelés biztosítása érdekében a nyomon követés és jelentéstétel rendszeres. Emellett a biztonságot továbbra is figyelemmel kísérik.

A hálózatkezelő szerepének megerősítése

A hálózatkezelő feladata, hogy hozzájáruljon a hálózati funkciók végrehajtásához, ami valamennyi operatív érdekelt fél felelőssége. A legfontosabb feladatok a következők:

• a légiforgalmiáramlás-szervezés összehangolása és a légtér hatékony használatának biztosítása, különösen a zsúfolt, túlterhelt területeken;
• az európai hálózaton belüli forgalom volumenének kezeléséhez szükséges megfelelő kapacitás biztosításának összehangolása;
• az új technológiák bevezetésének támogatása és az ATM-infrastruktúra működésének nyomon követése a hálózat egészében.

Innováció és digitalizáció

A rendelet kiemeli az innováció fontosságát az ATM-rendszer korszerűsítésében, különösen a SESAR-projekt („Egységes európai égbolt” légiforgalmi szolgáltatási kutatás) innovációs szakaszában, és olyan közös projektekben, amelyek fókuszában a következők állnak:

• nagy teljesítményű, szabványosított és interoperábilis ATM-infrastruktúra kifejlesztése digitálisabb és még inkább adatvezérelt technológiákkal;
• az új technológiák léginavigációs szolgáltatók és más érdekelt felek általi bevezetésének koordinálása, ami a hatékonyság és a csökkentett környezeti hatás tekintetében az uniós hálózat előnyére válik.

Fenntarthatóság

A rendeletben a légi közlekedés környezeti lábnyomának csökkentésére irányuló intézkedések is megfogalmazásra kerülnek, az EU tágabb értelemben vett éghajlat-politikai céljaihoz, többek között az európai zöld megállapodáshoz igazodva. Idetartozik többek között:

• a hálózat összehangolásának javítása és a repülési útvonalak optimalizálása a torlódások, az üzemanyag-fogyasztás és a kibocsátások csökkentése érdekében;
• a léginavigációs szolgáltatók éghajlat-politikai és környezetvédelmi teljesítményének javítására irányuló célszámok meghatározása;
• a légitársaságok jobb környezeti teljesítményét segítő pénzügyi ösztönzők támogatása, esetleg a fenntartható légijármű-üzemanyagok vagy a hatékonyabb légi járművek használatának támogatása.