Az ipari létesítmények környezeti adatainak jelentése és az ipari kibocsátások portáljának létrehozása

FŐBB PONTOK

Az (EU) 2024/1244 rendelet az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról szóló 166/2006/EK rendelet helyébe lép (lásd az összefoglalót). A korábbi rendeletet azonban 2026-ban is felhasználják majd azoknak adatok a jelentésére, amelyeket 2027-ben tesznek közzé. Az ipari szereplők ezért az új IEPR szerinti első jelentésüket 2028-ban nyújtják majd be.

A portál díjmentes hozzáférést kínál a környezeti adatokhoz, és lehetővé teszi azok terjesztését. A felhasználók különböző kritériumok alapján kereshetik az adatokat, például a szennyező anyag típusával, a helyével, az érintett környezeti elemekkel, a kibocsátó üzemmel stb. kapcsolatban. Ez a hozzáférés fokozza a tudatosságot, lehetővé teszi a szabad véleménycserét, valamint lehetővé teszi a nyilvánosság számára, hogy hatékonyabban részt vegyen a döntéshozatalban, amelyek mind hozzájárulnak a jobb környezethez. A teljes adatkészletet könnyen le lehet tölteni.

A portál tartalmában a következők szerepelnek:

• a levegőbe, a vízbe és a talajba kibocsátott szennyező anyagokkal, valamint a szennyvízben és a hulladékban lévő szennyező anyagok telephelyről történő elszállításával kapcsolatos adatok; a portál 94, a rendelet II. mellékletében felsorolt szennyező anyagot követ nyomon, beleértve az üvegházhatású gázokat, a nehézfémeket, a peszticideket, az per- és polifluorozott ónhidrogén anyagokat, valamint a klórozott szerves anyagokat;
• az energia-, víz- és releváns nyersanyagok-felhasználására vonatkozó adatok, valamint kontextusadatok, például üzemórák és termelési szintek;
• információk a rendelet I. mellékletében felsorolt tevékenységekről, amelyek teljes mértékben összhangban vannak a felülvizsgált ipari kibocsátási irányelvvel (IED 2.0), és a következő ágazatokra terjednek ki:
  • energiatermelés,
  • fémtermelés és fémfeldolgozás,
  • ásvány- és vegyipar,
  • akkumulátorgyártás,
  • hulladékgazdálkodás és szennyvízkezelés,
  • papír és faanyag feldolgozása,
  • nagy létszámú állattartás és akvakultúra,
  • az élelmiszer- és italgyártás, valamint
  • egyéb tevékenységek, például textilgyártás és bőrcserzés;
• nemzeti szinten bemutatott, a kibocsátási tendenciákról (por, nitrogén-oxidok és a kén-dioxid) és a nagy tüzelőberendezések energiafogyasztásáról szóló külön adatkészlet;
• a szennyezőanyag-szállítást mutató külön adatkészlet;
• amennyiben rendelkezésre áll, a diffúz forrásokból eredő kibocsátásokra vonatkozó információk.

Az IEPR által bevezetett fő változások

• Nagyobb összhang a felülvizsgált IED 2.0-vel. A jelentés immár a létesítmény szintjén történik, valamint a technológiai teljesítményhez és az IED 2.0 engedélyekhez kapcsolódik. Ez segíti az IED 2.0 végrehajtását.
• Az IEPR lehetővé teszi az I. mellékletben felsorolt tevékenységek és a II. mellékletben felsorolt szennyező anyagok jegyzékeinek naprakésszé tételét válaszolva a tudományos fejlődésre és az uniós környezeti jogszabályokban bekövetkezett változásokra, az Európai Bizottság által elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén.
• Több adat áll rendelkezésre az energia-, víz- és nyersanyag-fogyasztásról, a gazdasági szereplők tevékenységére vonatkozó kontextusadatok mellett, amelyek így teljesebb képet nyújtanak a nyilvánosság számára a környezeti hatásokról.
• Egyértelmű módszereket határoz meg a kibocsátások és a telephelyről történő elszállítások meghatározására, ezáltal javítva az adatok minőségét.
• A megfelelés megkönnyítése érdekében egyszerűsítették az akvakultúra- és az állatállomány-ágazat jelentéstételi folyamatait.

Az IEPR működése – éves jelentéstételi ciklus

• Az ipari létesítmény üzemeltetői évente jelentést nyújtanak be illetékes nemzeti hatóságaiknak. Ezek a jelentések a levegőbe és a vízbe, valamint a talajba kibocsátott szennyező anyagokkal, valamint a szennyvízben és a hulladékban lévő szennyező anyagok telephelyről történő elszállításával, az erőforrás-fogyasztással és a kontextuális adatokkal kapcsolatosak.
• A nemzeti hatóságok a jelentési év végétől számított 11 hónapon belül összegyűjtik és ellenőrzik ezeket az adatokat, illetve azokat elektronikusan továbbítják a Bizottság részére.
• A Bizottság az Európai Környezetvédelmi Ügynökség segítségével beépíti az uniós tagállamok, Izland, Liechtenstein, Norvégia, Szerbia és Svájc által bejelentett információkat az IEPR-be, és azokat egy hónapon belül közzéteszi.

Az IEPR működése – a jelentések formátuma, tartalma és gyakorisága

• Az (EU) 2019/1741 végrehajtási határozat a következőket írja elő:
  • a tagállamoknak a jelentéstételre kijelölt elektronikus formátumot kell kidolgozniuk;
  • a szükséges adminisztratív adatokat legkésőbb a beszámolási évet követő év szeptember 30-ig kell benyújtani a Bizottságnak;
  • a részletes tematikus információkat az adott jelentési évet követő év november 30-ig kell benyújtani a Bizottsághoz.
• Ezt a határozatot – amely kifejezetten az ((EU) 2019/1010 rendelet által módosított) Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartást érintő változásokat vezetett be – az új IEPR által bevezetett módosítások beépítése céljából vizsgálják felül.

A nyilvánosság részvétele

A rendelet eszközként szolgál az Aarhusi Egyezmény teljesítéséhez, ezáltal nagyobb mértékben vonja be a nyilvánosságot a környezetvédelmi döntéshozatalba.

Végrehajtási és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

A Bizottság 2025 végéig fogadja el a vonatkozó felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusokat, hogy lehetővé tegye az új rendelet kellő időben történő alkalmazását.