Csomagolás és csomagolási hulladék (2026-tól)

FŐBB PONTOK

• A rendelet minden csomagolásra és csomagolási hulladékra kiterjed – anyagtól vagy származástól (ipari, kiskereskedelmi, háztartási stb.) függetlenül –, és ily módon kiegészíti a meglévő európai uniós (EU) hulladékgazdálkodási jogszabályokat.
• Csak a rendeletnek megfelelő csomagolás forgalmazható szabadon az EU-ban. Az uniós tagállamok kifejezett eltérő rendelkezés hiányában nem írhatnak elő a rendelettel ellentétes további nemzeti követelményeket.
• A csomagolást úgy kell megtervezni, hogy azzal az emberi egészséget és a környezetet védjék, és a káros anyagok jelenlétét minimálisra szorítsák. Minden csomagolásnak újrahasznosíthatónak kell lennie, ami azt jelenti, hogy:
  • azt anyagában történő újrafeldolgozásra tervezték;
  • a csomagolás a hulladékká válásakor nagy mennyiségben gyűjthető, válogatható és újrafeldolgozható – a csomagolás nagy léptékű újrafeldolgozására vonatkozó követelmény 2035-ben lép hatályba.
• A rendelet létrehozza a 2030-tól alkalmazandó újrafeldolgozhatósági teljesítményosztályok rendszerét, és 2038-tól szigorúbb kötelezettségeket vezet be az újrafeldolgozhatóságra.

Fenntarthatóság

• A műanyag csomagolással szemben előírt a fogyasztás utáni műanyaghulladékból hasznosított minimális újrafeldolgozott tartalom – a gyógyszercsomagolás, a csecsemőknek és kisgyermekeknek szánt élelmiszerek csomagolásának, az orvostechnikai eszközöknek, a veszélyes áruk szállításának és a komposztálható műanyagoknak a kivételével.
• A komposztálható csomagolásnak meg kell felelnie az ipari komposztálási szabványoknak. A tagállamok meghatározott csomagolástípusok esetében előírhatják a komposztálhatóságot, ha a megfelelő infrastruktúra rendelkezésre áll.
• A csomagolást úgy kell megtervezni, hogy tömegét és térfogatát a funkcionalitás fenntartása mellett minimálisra csökkentsék. A forgalmazás, illetve a fogyasztói elfogadottság nem indokolja a csomagolás tömegének vagy térfogatának megnövelését.
• Tilos az olyan csomagolás, amelynek célja a termék érzékelt térfogatának növelése (pl. kettős falak, álaljzat révén) – hacsak azt formatervezésiminta-oltalom vagy védjegy nem védi.
• Az újrahasználható csomagolással szemben elvárt, hogy:
  • azt úgy alakítsák ki, hogy rendeltetésszerű használat mellett több forgási ciklusban is fel lehessen használni;
  • megfeleljen a biztonsági, higiéniai és újrafeldolgozhatósági követelményeknek;
  • lehetővé tegye a címkézést és az újratöltést a termék minőségének veszélyeztetése nélkül.

Kötelezettségek

• A gyártók felelnek saját csomagolásuk teljes életciklusáért, beleértve a hulladékgazdálkodást. Kiterjesztett gyártói felelősségüknek:
  • fedeznie kell a szükséges gyűjtési, válogatási és újrafeldolgozási költségeket;
  • modulált díjak révén a környezettudatos tervezésre és az újrafeldolgozhatóságra kell ösztönöznie;
  • biztosítania kell a pénzügyi átláthatóságot és elszámoltathatóságot.
• A tagállamok kötelesek:
  • az egy főre jutó csomagolási hulladék mennyiségét fokozatosan csökkenteni – a 2030-ra, 2035-re és 2040-re kitűzött célszámok mentén;
  • valamennyi csomagolási hulladék szelektív gyűjtése, válogatása és újrafeldolgozása tekintetében gondoskodni a megfelelő infrastruktúráról;
  • 2025-re a 65 %-os újrafeldolgozási arányt valamennyi csomagolási hulladék esetében elérni, 2030-ra pedig ezt 70 %-ra kell növelniük, a különböző anyagokra vonatkozó konkrét célértékek figyelembevétele mellett;
  • biztosítani, hogy 2029-re létrejöjjenek az egyszer használatos műanyag vagy fém italos dobozok betétdíjas rendszerei, kivéve, ha azoknál már most jellemző a magas szelektív gyűjtési arány.
• A gyártóknak és importőröknek:
  • megfelelőségértékeléseket kell végezniük (gyártók) vagy biztosítaniuk kell, hogy megfelelőségértékelésre sor került (importőrök), és öt évig, illetve újrahasználható csomagolás esetén 10 évig meg kell őrizniük a műszaki dokumentációt;
  • EU-megfelelőségi nyilatkozatot kell kiállítaniuk (gyártó), amelyben kijelentik, hogy a csomagolásuk megfelel a rendelet követelményeinek;
  • gondoskodniuk kell a megfelelő címkézésről és dokumentációról;
  • meg nem felelés gyanúja esetén korrekciós intézkedéseket kell hozniuk (pl. visszahívás vagy visszavonás), és erről tájékoztatniuk kell a hatóságokat.
• A beszállítóknak a gyártók rendelkezésére kell bocsátaniuk minden, a megfelelés igazolásához szükséges információt és dokumentációt.
• A forgalmazóknak ellenőrizniük kell, hogy a csomagolás megfelel-e az uniós szabályoknak, és hogy a gyártók/importőrök teljesítették-e kötelezettségeiket, és kérésre a hatóságok rendelkezésére kell bocsátaniuk a vonatkozó információkat.
• A logisztikai szolgáltatóknak biztosítaniuk kell, hogy a kezelés, raktározás és feladás ne veszélyeztesse a csomagolás megfelelőségét.
• A csomagolásihulladék-gazdálkodási üzemeltetőknek a hatóságok és a gyártók számára évente jelentést kell tenniük a csomagolási hulladékkal kapcsolatos adatokról a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségek alátámasztásához.

Harc a túlzott mértékű csomagolás ellen

• 2030-ra a gazdasági szereplőknek biztosítaniuk kell, hogy az általuk megtöltött gyűjtőcsomagolásban, szállítási és e-kereskedelmi csomagolásban az üres tér mértéke nem haladja meg az 50 %-ot.
• A fogyasztói csomagolásban minimálisra kell csökkenteni az üres teret a funkcionalitás fenntartása mellett.
• 2030-tól tilos bizonyos, az V. mellékletben szereplő csomagolási formák használata. A tagállamoknak lehetőségük van az ott fel nem sorolt anyagokra a 2025 előtt korlátozásokat fenntartani. A mikrovállalkozások mentesülhetnek a helyszínen fogyasztott élelmiszerek és italok egyszer használatos csomagolásának tilalma alól, ha nem állnak rendelkezésre megvalósítható alternatívák.
• Az új szabályok korlátozásokat vezetnek be az egyszer használatos műanyag csomagolásra:
  • az értékesítés helyén az áruk gyűjtőcsomagolására használt egyszer használatos fóliák, illetve olyan csomagolások tekintetében, amelyek arra ösztönzik a fogyasztókat, hogy egynél több terméket vásároljanak;
  • az 1,5 kg-nál kisebb tömegű előrecsomagolt gyümölcs- és zöldségfélék esetében;
  • a szállodákban, bárokban és éttermekben fogyasztott ételeknél és kitöltött italoknál;
  • fűszerek, szószok, kávékrémesítők és cukor egyesével csomagolt adagjainál;
  • a szállodákban használt kisméretű, egyszer használatos kozmetikumoknál és testápolási termékeknél;
  • a legtöbb nagyon könnyű műanyag zacskónál.
• Az újrahasználható csomagolást bevezető gazdasági szereplőknek gondoskodniuk kell az adott csomagolás gyűjtésére és újrafelhasználására szolgáló rendszer meglétéről.
• Az újrahasználható csomagolást használó gazdasági szereplőknek részt kell venniük az újrahasználati rendszerekben, és biztosítaniuk kell, hogy a csomagolást a további újrahasználat előtt helyreállítják.
• Az újratöltési lehetőségeket kínáló üzemeltetőknek tájékoztatniuk kell a fogyasztókat arról, hogy ehhez milyen tárolóedények használhatók, a higiéniai előírások és a biztonsági szabályok ismertetése mellett. 2030-tól a nagy kiskereskedőknek törekedniük kell arra, hogy az értékesítési terület 10 %-át újratöltő állomás működtetésére használják.
• 2030-ra a szállítási csomagolások 40 %-ának újrahasználhatónak kell lennie, 2040-re pedig az ambiciózus 70 %-ot kell megcélozni.
• 2030-ra a gyűjtőcsomagolások 10 %-ának újrahasználhatónak kell lennie, és e célszám 2040-re 25 %-ra nő.
• 2030-ra az italforgalmazóknak biztosítaniuk kell, hogy a termékek 10 %-a újrahasználható csomagolásban legyen, ami 2040-re 40 %-ra emelkedik.
• Mentességet élvezhetnek a mikrovállalkozások, a kis italforgalmazók és bizonyos ágazatok. Bizonyos feltételek mellett a tagállamoknak lehetőségük van arra, hogy további ágazatokat is kizárjanak; hogy lehetővé tegyék a forgalmazók számára, hogy csoportosulásokat hozzanak létre; és hogy mentesítsék a kis szigeteken vagy alacsony népsűrűségű területeken tevékenykedőket.
• Az elvitelre szánt ételeket vagy italokat kínáló éttermeknek és kávézóknak:
  • 2027-re lehetővé kell tenniük a fogyasztók számára, hogy az elvitelre szánt élelmiszereket és italokat – többletköltség nélkül – a saját maguk által hozott edényekbe csomagoltassák;
  • 2028-ra az elvitelre szánt tételekhez újrahasználható csomagolást kell kínálniuk – többletköltség felszámítása nélkül.

Műanyag hordtasakok

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a könnyű műanyag hordtasakok éves felhasználása 2025-re ne haladja meg az egy főre jutó 40 zacskót.

• Az e cél elérésére irányuló intézkedések magukban foglalhatnak forgalmazási korlátozásokat, gazdasági ösztönzőket és nemzeti csökkentési célokat.
• Tilos a nagyon könnyű zacskók használata – hacsak azokat nem higiéniai célból vagy az élelmiszer-pazarlás megelőzése miatt használják. A tagállamok dönthetnek arról, hogy saját területükön az ilyen nagyon könnyű hordtasakoknak komposztálhatónak kell-e lenniük.