Objektív adatok a hatékonyabb igazságszolgáltatásért: Az uniós igazságügyi eredménytábla

Az éves uniós igazságügyi eredménytábla olyan információs eszköz, amely valamennyi uniós ország igazságszolgáltatási rendszerének minőségéről, függetlenségéről és hatékonyságáról objektív, megbízható és összehasonlítható adatok szolgáltatása révén segíti az Európai Uniót (EU) a hatékonyabb igazságszolgáltatás elérésben.

JOGI AKTUS

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Központi Banknak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: A 2015. évi uniós igazságügyi eredménytábla (COM(2015) 116 final, 2015.3.9.)

ÖSSZEFOGLALÓ

Az éves uniós igazságügyi eredménytábla olyan információs eszköz, amely valamennyi uniós ország igazságszolgáltatási rendszerének minőségéről, függetlenségéről és hatékonyságáról objektív, megbízható és összehasonlítható adatok szolgáltatása révén segíti az Európai Uniót (EU) a hatékonyabb igazságszolgáltatás elérésben.

MI AZ IGAZSÁGÜGYI EREDMÉNYTÁBLA CÉLJA?

Az igazságügyi eredménytábla segít a lehetséges hiányosságok azonosításában, és az uniós országok arra való ösztönzésében, hogy az igazságügy terén végrehajtsák a szükséges szerkezeti reformokat. A hatékony igazságszolgáltatási rendszerek ösztönzik a gazdasági növekedést, ez indokolja az EU éves gazdaságpolitikai koordinációs folyamatában, az európai szemeszterben betöltött jelentős szerepüket.

FŐBB PONTOK

A 2015. évi eredménytábla főbb megállapításai a következők:

• Noha az igazságszolgáltatási rendszerek hatékonysága tekintetében némi javulás tapasztalható az uniós országokban, a helyzet uniós országonként eltérő.
• Az információs és kommunikációs technológia (IKT) igazságszolgáltatási rendszerek terén történő alkalmazásának ösztönzésére irányuló erőfeszítések ellenére néhány uniós országban továbbra is eltérések tapasztalhatók az IKT-eszközök - például a bíróságok és a felek közötti elektronikus kommunikáció - hozzáférhetőségének és alkalmazásának tekintetében.
• Az uniós országok többségében a bírák több mint 20%-a vett részt folyamatos uniós jogi képzésben. Ez meghaladja azt az éves célkitűzést, amely szerint a gyakorló jogászok 5%-át kell képzésben részesíteni ahhoz, hogy 2020-ig elérjék az 50%-os célt.
• Az uniós országok többsége lehetővé teszi a nyilvánosság számára a polgári és kereskedelmi ítéletekhez való díjmentes online hozzáférést.
• A legtöbb uniós országnak még el kell érnie a női/férfi bírák 40-60%-os arányán alapuló nemi egyensúlyt.

További információkért lásd az Európai Bizottság honlapjának az uniós igazságügyi eredménytáblával kapcsolatos oldalát.

utolsó frissítés 20.08.2015