Harmadik országok állampolgárai – a huzamos tartózkodásra vonatkozó szabályok

FŐBB PONTOK

• A huzamos tartózkodási jogállás megszerzéséhez a harmadik országok állampolgárainak már legalább öt éve – jogszerűen és folyamatosan – valamely uniós országban kell élniük.
• Az öt év számításakor engedélyezhető ezen belül ennek kevesebb mint hat hónapig tartó megszakítása, illetve legfeljebb összesen tíz hónap távollét.
• A harmadik országok állampolgárainak bizonyítaniuk kell, hogy stabil és rendszeres gazdasági erőforrásból tudják magukat és családjukat fenntartani, valamint, hogy rendelkeznek betegbiztosítással.
• A nemzeti hatóságoknak a kérelmek beérkezésétől számított hat hónapon belül határozatot kell hozniuk azokról, a megfelelő dokumentumokat is mellékelve.
• A hatóságok közrendi vagy közbiztonsági okokra hivatkozva elutasíthatják a tartózkodási jogállásra irányuló kérelmeket, gazdasági okokból azonban nem.
• A sikeres kérelmezők legalább öt évig érvényes, automatikusan megújuló tartózkodási engedélyt kapnak.
• A huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkezők elveszíthetik jogállásukat,
  • ha azt csalás útján szerezték meg;
  • kiutasítási végzés esetén, amelyet azért hoztak, mert az illetőt a közrendre vagy közbiztonságra nézve komoly fenyegetésnek tartják; vagy
  • ha tizenkét egymást követő hónapra elhagyják az EU területét.
• A huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkezők az adott ország állampolgáraival egyenlő bánásmódban részesülnek a foglalkoztatáshoz, az oktatáshoz, a társadalombiztosításhoz, az adózáshoz és az egyesülés szabadságához hasonló területeken. Bizonyos esetekben azonban az uniós országok korlátozhatják ezt az egyenlő bánásmódot.
• A huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkezők elmehetnek másik uniós országba is, hogy ott három hónapnál hosszabb ideig éljenek, dolgozzanak vagy tanuljanak, feltéve, ha eleget tesznek bizonyos feltételeknek. Elkísérhetik őket családtagjaik is.
• Az uniós országok között nemzeti kapcsolattartó pontok küldik meg, illetve fogadják a vonatkozó információkat.
• Nem vonatkozik a jogszabály a harmadik országbeli állampolgárok egyes kategóriáira, így például a diákokra vagy az au pair tevékenységet végző személyekhez és az idénymunkásokhoz hasonlóan ideiglenes munkát ellátó személyekre.

A jogszabály hatálya nem terjed ki az Egyesült Királyságra (¹), Írországra, illetve Dániára, ahol különleges intézkedések vannak hatályban a bevándorlás- és a menedékügyi politikára vonatkozóan.

2011-ben módosították az irányelvet annak a menekültekhez és hontalanokhoz hasonló, nemzetközi védelmet élvező harmadik országbeli állampolgárokra való kiterjesztése érdekében is.