Biztonságosabb tranzakciók az interneten

FŐBB PONTOK

Európai digitális személyiadat-tárcák

• A tagállamoknak 2026 decemberéig be kell vezetniük az európai digitális személyiadat-tárcákat. A tárcák lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy magukat biztonságosan azonosítsák, illetve bizonyos személyes adataikat az online és offline köz- és magánszolgáltatások igénybevételéhez igazolják, továbbá azt, hogy digitális dokumentumokat tároljanak, mutassanak fel és osszanak meg az EU egész területén.
• Az európai digitális személyiadat-tárcák, valamint az azok nyújtásához alapul szolgáló elektronikus azonosítási rendszer megfelelőségét a tagállamok által kijelölt megfelelőségértékelő szervezetek tanúsítják.

Elektronikus azonosítás

• Adott tagállamban kiadott elektronikus azonosítót (eID) az összes többi uniós országban is el kell ismerni. Ez kizárólag abban az esetben van így, ha az elektronikus azonosító megfelel a rendeletben előírt követelményeknek, illetve amennyiben azt a Bizottság felé bejelentették és listán közzétették. Az elektronikus azonosítók kölcsönös elismerése 2018. szeptember 28. óta kötelező, és EU-szerte megkönnyíti a biztonságos elektronikus tranzakciókat.
• Az elektronikus azonosítási rendszereknek a három biztonsági szint (alacsony, jelentős, magas) közül egyet hozzá kell rendelniük az adott rendszer keretében kiadott elektronikus azonosító eszközhöz. A kölcsönös elismerés kizárólag akkor kötelező, amikor az illetékes közigazgatási szerv a „jelentős” vagy a „magas” szintet használja az adott online szolgáltatás eléréséhez.
  • A tagállamoknak a Bizottságnak az eID-rendszerekről történő értesítése során – többek között – a következőkkel kapcsolatban kell információval szolgálniuk:
  • biztonsági szintek és az adott rendszer szerinti elektronikus azonosítók kibocsátója;
  • az alkalmazandó felügyeleti és felelősségi rendszerek; és
  • az egyedi személyazonosító adatok nyilvántartásba vételét intéző szerv.

Bizalmi szolgáltatások

Az európai digitális személyazonosságról szóló rendelet meghatározása szerint a bizalmi szolgáltatás rendszerint díjazás ellenében nyújtott szolgáltatás, amelynek része az:

• elektronikus aláírások tanúsítványainak, elektronikus bélyegzők tanúsítványainak, weboldal-hitelesítő tanúsítványoknak vagy egyéb bizalmi szolgáltatások nyújtására vonatkozó tanúsítványoknak a kibocsátása;
• elektronikus aláírások tanúsítványainak, elektronikus bélyegzők tanúsítványainak, weboldal-hitelesítő tanúsítványoknak vagy egyéb bizalmi szolgáltatások nyújtására vonatkozó tanúsítványoknak az érvényesítése;
• elektronikus aláírások vagy elektronikus bélyegzők létrehozása;
• elektronikus aláírások vagy elektronikus bélyegzők érvényesítése;
• elektronikus aláírásoknak, elektronikus bélyegzőknek, elektronikus aláírások tanúsítványainak vagy elektronikus bélyegzők tanúsítványainak a megőrzése;
• távoli elektronikus aláírást létrehozó eszközök vagy távoli elektronikus bélyegzőt létrehozó eszközök kezelése;
• elektronikus attribútumtanúsítványok kibocsátása;
• elektronikus attribútumtanúsítványok érvényesítése;
• elektronikus időbélyegzők létrehozása;
• elektronikus időbélyegzők érvényesítése;
• ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatások nyújtása;
• ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatásokon keresztül továbbított adatok és a kapcsolódó bizonyítékok érvényesítése;
• elektronikus adatok és elektronikus dokumentumok elektronikus archiválása;
• elektronikus adatok rögzítése elektronikus főkönyvbe.

Az EU-ban működő bizalmi szolgáltatók akkor tekinthetők „minősített” szolgáltatóknak, ha eleget tesznek az európai digitális személyazonosságról szóló rendelet vonatkozó követelményeinek. E szolgáltatók valamennyi uniós országban jogosultak minősített bizalmi szolgáltatásokat nyújtani (például minősített elektronikus aláírásokat, bélyegzőket vagy tanúsítványokat).

Ami a nemzetközi vonatkozásokat illeti, az EU-n kívüli országok szolgáltatói által kínált bizalmi szolgáltatások az EU-ban letelepedett, minősített bizalmi szolgáltatást nyújtók által biztosított minősített szolgáltatásokkal jogilag egyenértékűnek tekinthetők azután, hogy erről végrehajtási jogi aktusok útján, vagy az EU és az EU-n kívüli ország, illetve valamely nemzetközi szervezet között létrejött megállapodás formájában gondoskodnak.

Felügyelet

• A tagállamoknak egy vagy több felügyeleti szervezetet is ki kell jelölniük e rendelet keretében az európai digitális személyiadat-tárcákkal és a bizalmi szolgáltatásokkal kapcsolatos felügyeleti tevékenységek ellátására. E szervezeteknek – adott esetben – az adatvédelmi hatóságokkal és a kiberbiztonságért felelős hatóságokkal együtt kell működniük.
• Valamennyi bizalmi szolgáltatóra vonatkozik a felügyeleti kötelezettség, ahogy a kockázatkezelés és a biztonsági szabálysértés bejelentésének kötelezettsége is.
• Az EU-ban székhellyel rendelkező minősített bizalmi szolgáltatókra szigorú felügyelet vonatkozik. Ebbe beletartozik a felügyeleti szervek általi előzetes engedélyezés és a legalább kétévenkénti ellenőrzés, amelyet egy olyan szervezet végez, amely az előbbi szolgáltatók tekintetében a rendelet követelményeinek való megfelelést is vizsgálja.
• A nem minősített bizalmi szolgáltatóknál „laza” felügyelet érvényesül: a felügyeleti szerv kizárólag akkor jár el, ha tudomására jut, hogy a nem minősített bizalmi szolgáltató vagy az általa nyújtott bizalmi szolgáltatás vélhetően nem felel meg e rendelet követelményeinek.

Irányítás

Létrejön az európai digitális személyazonossággal foglalkozó együttműködési csoport (a továbbiakban: „együttműködési csoport”) azzal a céllal, hogy támogassa és megkönnyítse a tagállamok közötti, határokon átnyúló együttműködést és információcserét a bizalmi szolgáltatások, az európai digitális személyiadat-tárcák és a bejelentett elektronikus azonosítási rendszerek terén.

Végrehajtási jogi aktusok

Az európai digitális személyazonosságról szóló rendelet EU-szerte egységes és helyes végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadott el, amelyek részletes technikai, eljárási és szervezeti szabályokat fogalmaznak meg.

Ezek a végrehajtási jogi aktusok együttesen számos területen kiegészítik és operacionalizálják a rendeletet, és többek között meghatározzák az interoperabilitási követelményeket, biztonsági és tanúsítási szabványokat hoznak, értesítési és információcsere-eljárásokat határoznak meg a bizalmi listák formátumaival, a biztonsági incidensekre adott válaszlépésekkel, továbbá irányítási és felügyeleti rendelkezésekkel együtt, valamint megállapítják az eID-rendszerek, a bizalmi szolgáltatások és az európai digitális személyiadat-tárcák működési feltételeit.

A végrehajtási jogi aktusok a technikai és üzemeltetési szempontok széles körét lefedik, és nem csak a fent felsorolt területekre korlátozódnak. Rendszeresen frissülnek, hogy megfeleljenek a technológiai fejlesztéseknek, a felmerülő biztonsági kockázatoknak és a változó normáknak, ideértve a Bizottság és a tagállamok által közösen kidolgozott architektúra és referenciakeretet (ARF); és valamennyi tagállamban közvetlenül alkalmazandók.