Jó úton halad a két európai műholdas navigációs rendszer

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

1285/2013/EU rendelet az európai műholdas navigációs rendszerek létrehozásáról és üzemeltetéséről

1104/2011/EU határozat a Galileo program keretében megvalósuló globális navigációs műholdrendszer nyújtotta kormányzati ellenőrzésű szolgáltatáshoz való hozzáférés szabályairól

2014/496/KKBP határozat az európai globális navigációs műholdrendszer kiépítésének, üzemeltetésének és használatának egyes, az Európai Unió biztonságát befolyásoló vonatkozásairól

MI A RENDELET ÉS A HATÁROZATOK CÉLJA?

• Az 1285/2013/EU rendelet
  • meghatározza a két uniós műholdas navigációs rendszer – Galileo és EGNOS (európai geostacionárius navigációs lefedési szolgáltatás) – irányítására és finanszírozására vonatkozó szabályokat. Mindkét infrastruktúra műholdakat és egy földiállomás-hálózatot foglal magában.
  • Célja, hogy kielégítse a két program igényeit, különösen az irányítás és a biztonság terén, biztosítsa hatékony és eredményes pénzgazdálkodásukat, valamint használatuk előmozdítását.
• Az 1104/2011/EU határozat a Galileo program keretében megvalósuló globális navigációs műholdrendszer nyújtotta kormányzati ellenőrzésű szolgáltatáshoz (a továbbiakban: PRS) való hozzáférés szabályait állapítja meg.
• A 2014/496/KKBP határozat az európai globális navigációs műholdrendszer kiépítésének, üzemeltetésének és használatának egyes, az Európai Unió biztonságát befolyásoló vonatkozásairól szól.

FŐBB PONTOK

Galileo

• A program célja, hogy létrehozza és üzemeltesse az első olyan globális műholdas rádiónavigációs és helymeghatározó infrastruktúrát (navigációs, idő- és helymeghatározó adatokat szolgáltató rendszert), amelyet kifejezetten polgári célokra terveztek, és amelyet Európában és világszerte a köz- és magánszféra számos szereplője igénybe vehet. Az új rendszert úgy tervezték meg, hogy a már kialakított – mint például az USA globális helymeghatározó rendszere (GPS) vagy Oroszország GLONASS rendszere vagy Kína BeiDou navigációs műholdrendszere (BDS) – vagy potenciálisan kialakítandó rendszerektől függetlenül működjön.
• A nyilvános szolgáltatáson (OS) kívül PRS-t is nyújt, amelyet kizárólagosan a kormányok által felhatalmazott felhasználóknak, olyan érzékeny alkalmazások céljára tartanak fenn, amelyek a szolgáltatás magas fokú folytonosságát igénylik, továbbá hozzájárul a COSPAS-SARSAT rendszer keresési és mentési támogatási szolgáltatásához (SAR);
• A létrehozott rendszer interoperábilis egyéb globális műholdas navigációs rendszerekkel. Ez az interoperabilitás lehetővé teszi a gyártók számára, hogy egynél több rendszer feldolgozására képes terminálokat hozzanak létre.

Az (EU) 2016/413 végrehajtási határozat meghatározza a Galileo program alapján létrehozott infrastruktúra számos, többek között a következő földi központjainak földrajzi helyét:

• két irányítóközpont – Németországban és Olaszországban;
• egy biztonsági megfigyelőközpont, mely két helyszín, Franciaország és az Egyesült Királyság (1) között oszlik meg;
• egy referenciaközpont – Hollandiában.

A Brexittel kapcsolatos tárgyalások tükrében az (EU) 2018/115 végrehajtási határozat az Egyesült Királyságban  (1) található biztonsági megfigyelőközpont Egyesült Királyságból (1) Spanyolországba történő áthelyezésének elindításával módosította az (EU) 2016/413 határozatot.

EGNOS

• célja a meglévő globális műholdas rádiónavigációs rendszerekből (a továbbiakban: GNSS), valamint a Galileo program keretében létrehozott rendszer révén nyújtott nyilvános szolgáltatásból érkező nyílt jelek minőségének a javítása;
• bizonyos kifinomult, biztonsági szempontból kritikus alkalmazásokat is kínál, mint például a repülőgépek mind függőlegesen, mind vízszintesen történő irányítása a leszállópálya megközelítésekor vagy hajók szűk csatornákon keresztül történő navigációja.

Finanszírozás

Az Unió 2014–2020 között körülbelül 7 milliárd euró összegű finanszírozást bocsát rendelkezésre a kapcsolódó tevékenységekhez. Az Európai Bizottság általános felelősségi körébe tartozik a két program, és a finanszírozást is a Bizottság kezeli.

A finanszírozás a következőkre irányul:

• a Galileo program kiépítési szakaszának teljesítése (pl. az űrbeli és a földi infrastruktúra megépítése és védelme) 2020. december 31-ig;
• a Galileo program hasznosítási szakasza (azaz az űrbeli és a földi infrastruktúra irányítása, karbantartása, fejlesztése és védelme);
• az EGNOS program hasznosítási szakasza (azaz az űrbeli és a földi infrastruktúra irányítása, karbantartása, fejlesztése és védelme);
• a Galileo és az EGNOS program irányítása és nyomon követése.

Végrehajtásról szóló jelentés

A Bizottság 2017-ben jelentést tett közzé a Galileo és az EGNOS program végrehajtásáról. A jelentés megállapítja, hogy a Galileo és az EGNOS programok megvalósították az adott időszakra vonatkozóan megállapított összes célkitűzést, és előrehaladás figyelhető meg a program végrehajtására vonatkozóan 2020-ig meghatározott valamennyi célkitűzés megvalósítása tekintetében.

Európai GNSS Ügynökség és Európai Űrügynökség (ESA)

A rendelet meghatározza az Európai GNSS Ügynökség és az Európai Űrügynökség (a továbbiakban: ESA) szerepköreit, továbbá hangsúlyozza a Galileo és EGNOS programokban részt vevő szervezetek (különösen a Bizottság, az Európai GNSS Ügynökség és az ESA, a Bizottság általános felelőssége mellett) közötti szigorú feladat- és felelősségmegosztást.

GNSS

A GNSS-re vonatkozóan két további határozat említésre méltó:

• Az 1104/2011/EU határozat azokat a szabályokat állapítja meg, amelyek értelmében uniós országok, a Tanács, a Bizottság, az EKSZ, uniós ügynökségek, harmadik országok és nemzetközi szervezetek a Galileo program keretében létrehozott GNSS által nyújtott PRS-hez hozzáférnek. A PRS egy, érzékeny alkalmazások céljára fenntartott biztonságos és kódolt szolgáltatás, melynek krízishelyzetekben, egyéb szolgáltatások megszakadása esetén is üzemképesnek kell maradnia. Kizárólag felhatalmazott felhasználók – elsősorban állami hatóságok, például a rendőrség, a határ ellenőrzéséért vagy a polgárok védelméért felelős hatóságok – férhetnek hozzá.
• A 2014/496/KKBP határozat a GNSS kiépítésének, üzemeltetésének és használatának egyes, az Európai Unió biztonságát befolyásoló vonatkozásairól szól. Meghatározza a Tanács és az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője feladatait, melyek célja az európai globális navigációs műholdrendszer kiépítéséből, üzemeltetéséből és használatából eredő, az Unió vagy egy vagy több uniós tagállam biztonságát érintő fenyegetések elhárítása, illetve a GNSS kiépítéséből, üzemeltetéséből és használatából eredő, az Unió, illetve egy vagy több tagállamának alapvető érdekeit súlyosan sértő kár mérséklése, különösen amennyiben a nemzetközi helyzet uniós fellépést tesz szükségessé, illetve, ha a rendszert vagy magát a szolgáltatást veszély fenyegeti.

MIKORTÓL HATÁLYOS A RENDELET ÉS A HATÁROZATOK?

Az 1285/2013/EU rendelet 2014. január 1. óta hatályos.

Az 1104/2011/EU határozat 2011. november 5. óta hatályos.

A 2014/496/KKBP határozat 2014. július 22. óta hatályos.

HÁTTÉR

További információk:

• A világűr (Európai Bizottság).

FŐ DOKUMENTUMOK

Az Európai Parlament és a Tanács 1285/2013/EU rendelete (2013. december 11.) az európai műholdas navigációs rendszerek létrehozásáról és üzemeltetéséről, valamint a 876/2002/EK tanácsi rendelet és a 683/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 1–24. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 1104/2011/EU határozata (2011. október 25.) a Galileo program keretében megvalósuló globális navigációs műholdrendszer nyújtotta kormányzati ellenőrzésű szolgáltatáshoz való hozzáférés szabályairól (HL L 287., 2011.11.4., 1–8. o.)

A Tanács 2014/496/KKBP határozata (2014. július 22.) az európai globális navigációs műholdrendszer kiépítésének, üzemeltetésének és használatának egyes, az Európai Unió biztonságát befolyásoló vonatkozásairól és a 2004/552/KKBP együttes fellépés hatályon kívül helyezéséről (HL L 219., 2014.7.25., 53–55. o.)

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a Galileo és az EGNOS program végrehajtásáról és az Európai GNSS Ügynökség teljesítményéről (COM(2017) 616 final, 2017.10.23.)

A Bizottság (EU) 2016/413 végrehajtási határozata (2016. március 18.) a Galileo program alapján létrehozott rendszer földi infrastruktúrája földrajzi helyének meghatározásáról, az infrastruktúra működéséhez szükséges intézkedések meghozataláról, valamint a 2012/117/EU végrehajtási határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 74., 2016.3.19., 45–49. o.)

Az (EU) 2016/413 végrehajtási határozat későbbi módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

Az Európai Parlament és a Tanács 912/2010/EU rendelete (2010. szeptember 22.) az Európai GNSS Ügynökség létrehozásáról, az európai műholdas rádiónavigációs programokat üzemeltető struktúrák létrehozásáról szóló 1321/2004/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről és a 683/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 276., 2010.10.20., 11–21. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

utolsó frissítés 16.07.2020

---

(1) Az Egyesült Királyság kilépett az Európai Unióból, és 2020. február 1-jétől harmadik országgá (nem uniós országgá) vált.