Az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló egyezmény (Espooi Egyezmény) és a jegyzőkönyv a stratégiai környezeti vizsgálatról (SKV-jegyzőkönyv)

FŐBB PONTOK

Az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló egyezmény (Espooi Egyezmény)

Az egyezmény magában foglalja a környezetről és fejlődésről szóló riói nyilatkozat 19. elvét.

• Az I. mellékletében felsorolt tevékenységekre alkalmazandó (például a nyersolaj-finomítókra, a repülőterekre, a hőerőművekre, a vízerőművekre, a szélerőműparkokra, a közutakra, a vasutakra, a nagy átmérőjű olaj- és gázvezetékekre, a gázra és a vegyi anyagokra).
• Az elővigyázatosság elvének és a megelőzés elvének megfelelően előírja, hogy a káros környezeti hatásokat már a tevékenységek tervezésének korai szakaszában előre kell jelezni, továbbá kezelni kell azért, hogy megelőzzék/mérsékeljék és nyomon kövessék azok határokon átterjedő jelentős káros környezeti hatását.
• Előírja továbbá, hogy az az állam, amelyben a tevékenységet tervezik (kibocsátó fél), vizsgálja meg e tevékenység más államokra (hatásviselő felek) gyakorolt környezeti hatásait.
• A kibocsátó fél köteles értesíteni a hatásviselő felet az olyan tevékenységről, amely valószínűleg jelentős országhatáron átterjedő környezeti hatást fog gyakorolni.
• A hatásviselő félnek tudomásul kell vennie az értesítést, és jeleznie kell, hogy kíván-e részt venni az értékelési eljárásban.
• A kibocsátó félnek környezeti hatásvizsgálati dokumentációt kell készítenie, majd észrevételezésre be kell nyújtania a hatásviselő fél/felek hatóságai és nyilvánossága felé.
• Az érintett feleknek konzultálniuk kell egymással például az alternatív vagy az enyhítést célzó intézkedésekről.
• A kibocsátó félnek úgy kell határoznia tervezett tevékenységekről, hogy figyelembe veszi a környezeti hatásvizsgálati dokumentációt, a beérkezett észrevételeket, valamint a konzultációk eredményét.
• A végleges döntést, továbbá az annak alapjául szolgáló indokokat és megfontolásokat ismertetni kell a hatásviselő féllel.
• Az érintett feleknek el kell dönteniük, hogy végeznek-e a projekt végrehajtását követően elemzést, és ha igen, milyen mértékben.

Jegyzőkönyv a stratégiai környezeti vizsgálatról (SKV) (kijevi jegyzőkönyv)

Az SKV-jegyzőkönyv a fenntartható fejlődés és az átlátható tervezés környezetvédelmi irányításban történő előmozdításának érdekében alakít ki egy nemzetközi jogi keretet.

A jegyzőkönyv előírja, hogy bizonyos olyan tervekre és/vagy programokra nézve, amelyeknek valószínűleg jelentős környezeti hatásai lesznek, stratégiai környezeti vizsgálatot végezzenek. Előírja továbbá a szakpolitikák és jogszabályok nem kötelező értékelését.

• Foglalkozik a hatóságok által a nemzeti és a helyi szinten, különböző területeken készített tervekkel és programokkal is.
• A jegyzőkönyv részes feleinek először is azt kell meghatározniuk, hogy egy terv/program a jegyzőkönyv hatálya alá tartozik-e.
• A felek kötelesek környezetvédelmi jelentést összeállítani, amely tartalmazza a jegyzőkönyvben meghatározott információkat.
• A döntéshozatal előtt a hatóságoknak (környezetvédelmi és egészségügyi hatóságoknak), valamint a nyilvánosságnak lehetőségek kell biztosítani arra, hogy kifejthessék véleményüket a terv/program tervezetéről és a környezeti jelentésről.
• A terv/program elfogadása során figyelembe kell venni a hatóságok és a nyilvánosság észrevételeit, a környezeti jelentés megállapításait és az enyhítést célzó intézkedéseket. A hatóságok és a nyilvánosság részére hozzáférést kell biztosítani az elfogadott dokumentumhoz, és tájékoztatni kell őket arról, hogy észrevételeiket milyen módon vették figyelembe.
• A jegyzőkönyv részes felei felelősek az elfogadott terv/program jelentős hatásainak nyomon követéséért.