Šis dokumentas gautas iš interneto svetainės „EUR-Lex“
Statisztikai célú területi egységek nómenklatúrája (NUTS)
ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:
1059/2003/EK rendelet a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról
MI A RENDELET CÉLJA?
- Az 1059/2003/EK rendelet meghatározza a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) – amely az Európai Unió (EU) gazdasági területének földrajzi felosztására szolgáló hierarchikus rendszer – kezelésére vonatkozó szabályokat az európai regionális statisztikák begyűjtése, kidolgozása és összehangolása, az EU strukturális alapjaira való jogosultsági szintek értékelése és az EU regionális politikáinak kialakítása céljából.
- Továbbá szabályokat tartalmaz az osztályozás jövőbeni módosításaira vonatkozóan. A cél ezzel annak biztosítása, hogy az adatok meghatározott időszak alatt ugyanarra a regionális egységre vonatkoznak. Ez különösen a statisztikai idősorok tekintetében fontos.
- Azóta már többször módosították, többek között a következő rendeletek:
- az 1888/2005/EK, 176/2008/EK és 517/2013/EU rendeletek az új uniós tagállamok csatlakozásának figyelembevétele érdekében;
- az 105/2007/EK, a 31/2011/EU, 1319/2013/EU, a 868/2014/EU és az (EU) 2016/2066 rendelet, valamint az (EU) 2019/1755 és az (EU) 2023/674 felhatalmazáson alapuló rendelet, amelyek a mellékleteket módosították az osztályozás módosításainak figyelembevétele érdekében;
- az (EU) 2017/2391 módosító rendelet, amely bevezette a NUTS-osztályozáshoz kapcsolódó területi tipológiák jogállását – lásd alább.
FŐBB PONTOK
A hierarchikus NUTS-osztályozás
Valamennyi tagállam tekintetében a regionális albontásoknak háromszintű hierarchiája van, amely a népességre vonatkozó alsó és felső küszöbértéken alapul.
- NUTS 1. főbb társadalmi-gazdasági régiók, pl. a német Länder, a belga Gewesten/Régions, lengyel, illetve román makrorégiók.
- NUTS 2. Alaprégiók regionális politikák alkalmazására, pl. a belga vagy holland tartományok, az osztrák Bundesländer, a cseh oblaszti.
- NUTS 3. Meghatározott célú kisebb régiók, pl. a francia départements, a bolgár oblaszti, az olasz tartományok.
A harmadik szint a második szint albontása, a második szint az első szint albontása, az első szint pedig a tagállamok albontása. A NUTS nem fedi le a helyi (települési) szintet. Amennyiben valamely tagállam teljes népessége egy adott NUTS-szint tekintetében az alsó küszöbérték alatt van, az a tagállam maga alkotja annak a szintnek a NUTS területi egységét.
Osztályozási szempontok
A tagállamok meglévő közigazgatási egységeit figyelembe kell venni a NUTS rendszerében. Az a NUTS-szint, amelyhez valamely meglévő közigazgatási szint tartozik, a közigazgatási egységeinek átlagos népességmérete alapján kerül meghatározásra a következők szerint.
| Szint | Népesség alsó határa | Népesség felső határa |
|---|---|---|
| NUTS 1 | 3 millió | 7 millió |
| NUTS 2 | 800 000 | 3 millió |
| NUTS 3 | 150 000 | 800 000 |
Ha valamely tagállamban nincs megfelelő méretű közigazgatási szint az osztályozás egy adott szintjére nézve, az adott szintet megfelelő számú egymással határos kisebb közigazgatási egységek összevonásával kell létrehozni. Az így létrejövő összevont egységek „nem közigazgatási szintet” képeznek, ahol minden egyes nem közigazgatási egységnek figyelembe kell vennie a fent bemutatott népességküszöböket. Kivételek sajátos földrajzi, társadalmi-gazdasági, történelmi, kulturális vagy környezeti körülmények között fordulnak elő, különösen a szigeteken és a legkülső régiókban.
Az (EU) 2017/2391 módosító rendelet az uniós statisztikák alkalmazásában megteremti a területi tipológiák jogi elismertségét. Ez lehetővé teszi, hogy a tematikus statisztikai rendeletek és szakpolitikai kezdeményezések az uniós statisztikák gyűjtése céljából hivatkozhassanak ezekre a tipológiákra, és/vagy hogy a szakpolitikában meghatározott területeket, például városokat, városi, vidéki vagy tengerparti területeket és régiókat célozzanak meg.
A rendelet a meglévő területi tipológiákra vonatkozik, amelyek vagy a NUTS 3. szinten (pl. városi-vidéki tipológia, nagyvárosi régiók) vagy a helyi közigazgatási egységeken (pl. urbanizációs fok, városok, tengerparti területek) alapulnak. A rendelet kiterjed továbbá a tipológiák kiszámításához szükséges 1 km2-es térképrács-szintre is, amely a rácscellák népességeloszlásán és sűrűségén alapul. Meghatározza továbbá a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok Európai Bizottság általi elfogadásának feltételeit, amennyiben szükséges.
A jelenlegi, -től hatályos NUTS-osztályozás 92 régiót tartalmaz a NUTS 1 szinten, 242-ot a NUTS 2 szinten és 1166 régiót a NUTS 3 szinten.
A végrehajtási jogi aktus, a 11/2008/EK rendelet értelmében ha a NUTS-osztályozást módosítják, az érintett tagállam a korábban továbbított adatok helyettesítése céljából az új regionális bontás idősorait továbbítja a Bizottsághoz.
MIKORTÓL ALKALMAZANDÓ A RENDELET?
A határozat óta alkalmazandó.
HÁTTÉR
- Az 1970-es évek óta az EU létrehozta a NUTS-osztályozást, mint a terület földrajzi felosztásának egységes, koherens rendszerét a regionális statisztikák készítése és az EU strukturális alapjaira való jogosultság szintjének objektív, mennyiségi kritériumok alapján történő értékelése érdekében.
- Minden tagállamnak megvan a saját – hol többé, hol kevésbé központosított – kormányzási rendszere és igazgatási struktúrája. Az országok népességük, területük és fejlettségi szintjük tekintetében is jelentős eltéréseket mutatnak. A NUTS rendszerét az Eurostat hozta létre kifejezetten a körülmények e sokféleségét szem előtt tartva.
- További információk:
FŐ DOKUMENTUM
Az Európai Parlament és a Tanács 1059/2003/EK rendelete () a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról (HL L 154., , 1–41 o.)
Az 1059/2003/EK rendelet későbbi módosításait belefoglalták az eredeti szövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.
utolsó frissítés