A városok részvétele az uniós politikák kialakításában és megvalósításában
Mivel az uniós polgárok 72%-a él városokban, fontos, hogy a városi térségek álláspontjai és igényei megjelenjenek az uniós politikai döntéshozatalban. A városok a növekedés hajtóerejét jelentik, ezért döntő fontosságúak az EU Európa 2020 stratégiájában megfogalmazott, intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéssel kapcsolatos céljának eléréséhez.
JOGI AKTUS
A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az uniós szakpolitikák városi dimenziója - az uniós városfejlesztési menetrend legfontosabb elemei (COM(2014) 490 final, 2014. július 18.).
ÖSSZEFOGLALÓ
Mivel az uniós polgárok 72%-a él városokban, fontos, hogy a városi térségek álláspontjai és igényei megjelenjenek az uniós politikai döntéshozatalban. A városok a növekedés hajtóerejét jelentik, ezért döntő fontosságúak az EU Európa 2020 stratégiájában megfogalmazott, intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéssel kapcsolatos céljának eléréséhez.
MI ENNEK A KÖZLEMÉNYNEK A CÉLJA?
Célkitűzések
E nyilvános konzultáció elindításával az Európai Bizottság célja, hogy megismerje a minden szinten részt vevő vagy érintett polgárok és szervezetek, illetve a tudományos és vállalkozói közösség álláspontját. A politikai döntéshozók fellépése mindeddig lassú és elszigetelt volt. Itt az ideje az Unióban egy új városfejlesztési menetrend kialakításának.
FŐBB SZEMPONTOK
|
1.
|
A városok jelenlegi helyzete
|
•
|
A nagymértékű munkanélküliség, a szegénységben élő munkavállalók növekvő száma, valamint az ellenőrizetlen városi terjeszkedés nyomás alá helyezi a közszolgáltatásokat. A városoknak nincs kellő kapacitásuk a strukturális változások felvállalására és előidézésére, emellett jelentős teljesítménybeli eltérések tapasztalhatók.
|
|
•
|
A 2008-2011 közötti időszakban eltérés volt megfigyelhető az Unióhoz 2004 óta csatlakozott országok (az úgynevezett EU-13) fővárosi és nagyvárosi régióinak, valamint a régebbi uniós országok (EU-15) ilyen régióinak teljesítménye között. Az említett időszakban az EU-13 fővárosi és nagyvárosi régiói rosszabbul teljesítettek, mint bármely más régiók, különösen a második szintű és a kisvárosi régiókkal összehasonlítva. Ez a jelenség ellentétesen alakul az EU-15 városaiban tapasztalhatókkal, ahol ilyen különbség nem észlelhető.
|
|
•
|
Az európai városok számos előnyt is nyújtanak. A nagyvárosi térségek fontos gazdasági szerepet töltenek be, mivel magasabb a termelékenység és dinamikus a munkaerőpiac. Ez vonzza a képzettebb munkaerőt, és lendületet ad az innovációnak. Számos városban tapasztalható társadalmi sokféleség, amely városok nagyon különböző kisebbségi csoportoknak adnak otthont. Végül, de nem utolsósorban a városok erőforrás-hatékonyabb életvitelt kínálnak, mivel az egy főre jutó földterület- és energiaigény kisebb, mint más térségekben. A városok tehát főszereplők az uniós célkitűzések teljesítésében.
|
|
|
2.
|
A jelenlegi európai várospolitika
|
•
|
A várospolitika, a városok irányítása, az autonómia, a felhatalmazás és a nemzeti szakpolitikákban való részvétel jelentős eltéréseket mutat az uniós országok között, és csak néhány országban van e szakterülettel foglalkozó minisztérium.
|
|
•
|
Uniós szinten egyetértés tapasztalható az európai városfejlesztés tárgyában, az uniós országok pedig kormányközi szinten működnek együtt a városokat érintő kérdésekben.
|
|
•
|
A városfejlesztést az EU regionális politikája és a strukturális alapok támogatják, ám számos más uniós szakpolitika is rendelkezik kifejezett városi vetülettel (így az energiapolitika, a környezetvédelem, az éghajlat-és a közlekedéspolitika).
|
|
•
|
A politikai döntéshozatal nem használja ki teljes mértékben a városi szinten rendelkezésre álló szakértelmet vagy ismeri el a helyi hatóságok alapvető szerepét a nemzeti vagy az uniós politikai célkitűzések megvalósításában.
|
|
|
3.
|
Új menetrend. Az EU városi menetrendjének kialakítása céljával a következőket kívánják meghatározni a konzultáció révén:
|
•
|
a menterend célkitűzései;
|
|
•
|
hogyan nyújthat az uniós fellépés leginkább hozzáadott értéket;
|
|
•
|
a városfejlesztés mely szempontjai számára lenne előnyös a különböző szektorok és kormányzati szintek közötti összehangoltabb megközelítés;
|
|
•
|
mire összpontosítson a menetrend - általános keretre vagy korlátozott számú városi kihívásra;
|
|
•
|
az uniós városi menetrend alapjául szolgáló városfejlesztési modell;
|
|
•
|
hogyan járulhatnak jobban hozzá az érdekelt felek az uniós szakpolitikákhoz;
|
|
•
|
be kell-e vonni jobban a városokat minden szinten a döntéshozatalba;
|
|
•
|
melyek a legjobb módjai egy erősebb városi tudásalap támogatásának és a tapasztalatcserének;
|
|
•
|
milyen szerepet töltsenek be a helyi, regionális, nemzeti és uniós szintek az uniós városfejlesztési menetrend kidolgozásában és végrehajtásában.
|
|
KÖVETKEZŐ LÉPÉSEK
A konzultációra 2014. július 8. és 2014. szeptember 26. között került sor. Az eredmények részletes elemzését követően a Bizottságnak kell meghatároznia a jövőbeni lépéseket.
További információk az Európai Bizottság Regionális és Várospolitikai Főigazgatóságának honlapján érhetők el.
Utolsó frissítés: 16.12.2014
Top 
