A reziliencia építése a fejlődő országokban

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

A Bizottság közleménye (COM(2012) 586 final): Az EU rezilienciapolitikája: Az élelmiszerválságok tanulságai

ÖSSZEFOGLALÓ

MI ENNEK A KÖZLEMÉNYNEK A CÉLJA?

E közlemény célja, hogy az e régióban szerzett tapasztalatokból levont tanulságok alkalmazásával hatékonyabbá tegye a katasztrófáknak kitett és sérülékeny országok sebezhetőségének csökkentését célzó uniós hozzájárulást azáltal, hogy központi célként tűzi ki a reziliencia* fogalmát.

FŐBB PONTOK

• A humanitárius szükségletek csökkentése, a szegénység enyhítése és a bizonytalanság kezelése rendszeres erőfeszítéseket követelnek a sebezhető népességcsoportok rezilienciájának építése érdekében.
• Sokrétű és hosszú távú stratégiákra van szükség, amelyek egyaránt célozzák a válságok okainak enyhítését és azon kapacitások megerősítését, amelyekkel megfelelőbb módon kezelhetők a bizonytalanságok és a változások.
• A jobb szolgáltatások, lehetőségek, valamint a sokk- és a stresszhatásokkal szembeni védelem javítani fogja a legsebezhetőbb rétegek megélhetését. A válságok megjelenésekor a kockázatkezelés korábbi, hatékonyabb választ eredményez az azonnali szükségletek kezelésére, korlátolja a veszteséget és gyorsítja a helyreállítást.
• A rezilienciaszempontokat – a kockázatkezelést és a sebezhetőség csökkentését – megfelelően kell beépíteni valamennyi fejlődési és helyreállítási stratégiába.

Az EU válasza az afrikai élelmiszerválságokra

Az afrikai élelmiszerválságokat követően az EU humanitárius fejlesztési választ léptetett életbe. Az életmentő tevékenységeken felül e segítségnyújtás hozzájárult továbbá a helyreállítási folyamathoz is, például magvak és szerszámok rendelkezésre bocsátása révén és a vízgazdálkodás javításával.

A hosszú távú rezilienciastratégiák segítik az érintett országokat és közösségeket a válság utáni helyreállításban és a jövőbeni válságokkal szembeni ellenálló képességük felépítésében.

A SHARE* és az AGIR* rezilienciakezdeményezések javítják a humanitárius segítségnyújtás és a fejlesztési segély közötti kölcsönhatást. A rövid távú segítségnyújtás javul, ha felismerik a segélyezés, a rehabilitáció és a fejlesztés (LRRD) közötti kapcsolatot. Az EU elkötelezi magát, hogy hosszabb távon felszámolja az élelmiszer-ellátás bizonytalanságát kiváltó okokat a megélhetési feltételek visszaállítása, a szociális védelmi rendszerek és a katasztrófavédelmi rendszerek megerősítése, valamint a táplálkozási feltételek javítása által.

A kezdeményezések a Szubszaharai-Afrika élelmezésbiztonságára – és az élelmiszerválságokra – összpontosítanak. Ez a megközelítés azonban ugyanúgy alkalmazható más régiókra és a sebezhetőség más típusaira is, így például olyan régiókra is, amelyeket az alábbi jelenségek fenyegetnek:

• áradások
• ciklonok
• földrengések
• szárazság
• szélviharok és szökőárak
• éghajlatváltozás
• élelmiszerár-növekedések.

E megközelítés 3 kulcselemre épül:

• 1.

  Válságokra való felkészülés kockázatértékelés alapján;

• 2.

  A megelőzés és a felkészültség előtérbe helyezése;

• 3.

  A válságreagálás javítása.

A közlemény egy 10 pontos tervet ismertet a reziliencia fokozására irányulóan, amely magában foglalja a reziliencia növeléséről folytatott párbeszéd szorgalmazását az EU-n kívüli országokkal olyan elérhető csatornákon, mint az Egyesült Nemzetek, valamint a fejlett és feltörekvő országokat tömörítő G8-ak és G20-ak fórumai. A tervet megerősítették és kibővítették „A válság által sújtott országok rezilienciájára vonatkozó, a 2013 és 2020 közötti időszakra szóló cselekvési tervben”, amely arra hívja fel az EU-s és EU-n kívüli országokat, hogy:

• támogassák az AGIR-t, a SHARE-t és egyéb, más kontextusban és térségekben elindított rezilienciakezdeményezéseket;
• foglalják bele a katasztrófakockázat-kezelést a rezilienciafejlesztési tervbe;
• szorgalmazzák az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra, a katasztrófakockázat-csökkentésre és a rezilienciára irányuló integrált megközelítéseket;
• foglalják bele a rezilienciát az élelmezés- és táplálkozásbiztonsági programba;
• erősítsék meg a segítségnyújtási mechanizmusokat a veszélyeztetett lakosságcsoportok számára, támogassák a szociális védelemre irányuló nemzeti megközelítések fejlesztését;
• terjesszék ki a kockázatcsökkentésre irányuló finanszírozási mechanizmusokat országos és helyi szinten egyaránt, ideértve a biztosítási és katasztrófakötvényeket is;
• támogassák a helyi magánszféra kialakítását, a növekedési lehetőségeket és a sebezhető népességcsoportok rezilienciájának megerősítését szolgáló hosszú távú megoldásokat;
• támogassák a helyi szervezetek által indított helyi kezdeményezéseket;
• alakítsanak ki városi reziliencia-módszertanokat, -tesztelést és -értékelést;
• alakítsanak ki a krónikus menekültáradatok kihívásaira irányuló rezilienciamegközelítéseket;
• támogassák a helyi szintű reziliencia- és kapacitásfejlesztést az„EU segítségnyújtási önkéntesei” kezdeményezés (megvitatás alatt) keretében;
• gyarapítsák a rezilienciával kapcsolatos ismereteket és tényanyagot;
• alakítsanak ki közös érdekképviseleti megközelítéseket;
• nyújtsanak a rezilienciára irányuló működőképes útmutatást az Európai Bizottságnak és egyéb partnereknek;
• használjanak továbbfejlesztett kockázatfelmérési, kockázatkezelési és rezilienciamérési módszertanokat és eszközöket; továbbá
• alkalmazzanak és fejlesszenek ki rugalmas pénzügyi eszközöket és fedezeteket.

HÁTTÉR

A Száhil övben és az Afrika szarván kialakult ismétlődő élelmezési és táplálkozási válságok emberek millióit sújtják, széles körű éhínséget eredményezve, és az embereket állandó szegénységben tartva. Ez a helyzet alátámasztja, hogy hosszú távú és szisztematikus megközelítést kell kidolgozni a sebezhető országok és népességcsoportok rezilienciájának építéséhez.

KULCSFOGALMAK

* Reziliencia: egy egyén, háztartás, közösség, ország vagy régió azon képessége, hogy a stressz- és sokkhatásokkal szemben ellenálljon, azokhoz alkalmazkodjon, és azokból gyorsan felépüljön.

* SHARE: az Afrika szarva rezilienciájának javítását szolgáló kezdeményezés.

* AGIR: Globális szövetség a Száhil öv rezilienciájáért.

JOGI AKTUS

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak – Az EU rezilienciapolitikája: Az élelmiszerválságok tanulságai (COM(2012) 586 final, 2012.10.3.)

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

A Tanács következtetései az EU rezilienciapolitikájáról, Brüsszel, 2013. május 28.

Bizottsági szolgálati munkadokumentum: A válság által sújtott országok rezilienciájára vonatkozó, 2013 és 2020 közötti időszakra szóló cselekvési terv (SWD(2013) 227 final, 2013.6.19.)

utolsó frissítés 25.11.2015