Csatlakozási partnerség Horvátországgal

A Horvátországgal létrejött csatlakozási partnerség célja, hogy segítséget nyújtson a horvát hatóságok azon törekvéseihez, amelyek a csatlakozási kritériumok, különösképpen a politikai kritériumok (más néven koppenhágai kritériumok) teljesítésére irányulnak. Részletesen ismerteti az ország csatlakozásának előkészítésével kapcsolatos elveket és prioritási területeket, különösképpen a joganyag átültetését, és keretet ad a közösségi alapokból biztosított előcsatlakozási támogatás megtervezésének.

JOGI AKTUS

A Tanács 2008/119/EK határozata (2008. február 12.) a Horvátországgal létrejött csatlakozási partnerségben szereplő elvekről, prioritásokról és feltételekről, valamint a 2006/145/EK határozat hatályon kívül helyezéséről. [Hivatalos Lap L 42., 2008.2.16.]

ÖSSZEFOGLALÓ

Mióta 2005. október 3-án megkezdődtek a csatlakozási tárgyalások, a Horvátországgal létrejött csatlakozási partnerség a legfontosabb eszköz arra, hogy irányt mutasson a horvát hatóságoknak az Európai Unióhoz (EU) történő csatlakozás előkészítéséhez. Ez a partnerség az előcsatlakozási stratégia egyik eszköze.

A Horvátországgal létrejött csatlakozási partnerség jogi alapja a nyugat-balkáni országokkal kötött partnerségeket létrehozó 533/2004/EK rendelet. A partnerség rugalmas eszköz, mely az elért eredményeknek és a további törekvéseknek megfelelően módosítható. Ennek megfelelően a prioritásokat a Bizottság véleménye alapján határozzák meg a csatlakozási kérelem benyújtásakor. Jelentések alapján szükség esetén módosítják a prioritásokat.

A csatlakozási partnerséget és azok későbbi módosításait az EU Tanácsa fogadja el a Bizottság javaslatára, minősített többséggel.

CÉLKITŰZÉS

A csatlakozási partnerség célkitűzésének egységes jogi keretek között kell megvalósulnia:

• reformokra szoruló prioritási területek;
• iránymutatás az ezekhez a prioritásokhoz nyújtott pénzügyi támogatáshoz;
• a partnerség elvei és feltételei.

A csatlakozási partnerségben megállapított prioritások teljesítése érdekében Horvátország nemzeti programot fogad el a közösségi vívmányok átvételére (NPAA) vonatkozóan). Ez a program tartalmazza a partnerség végrehajtásának módját és ütemtervét.

A partnerség végrehajtásának ellenőrzése a stabilizációs és társadalmi megállapodás keretén belül történik a Bizottság által az elért eredményekről szóló éves jelentések segítségével.

KIEMELT TERÜLETEK

A prioritások a jogszabályokra és azok végrehajtására vonatkozó realisztikus és megvalósítható célkitűzéseket tartalmaznak. Ezek Horvátországnak az alábbiaknak való megfelelésén alapulnak:

• az 1993-ban meghatározott koppenhágai kritériumok (DE) (EN) (FR);
• a stabilizációs és társulási folyamat végrehajtásának feltételei (a Tanács 1997. április 27-i és 1999. június 21-i és 22-i következtetései);
• a 2000-ben elfogadott Zágrábi Nyilatkozat (EN);
• a 2003-as theszaloníki cselekvési program;
• a 2005. október 3-án elfogadott tárgyalási keret.

A Horvátországgal létrejött csatlakozási partnerség az alábbiakat tartalmazza:

• a legfontosabb prioritások, melyek rövid távú prioritások. A stabilizációs és társadalmi megállapodásban foglalt kötelezettségek teljesítése; a közigazgatás és az igazságügy megreformálása; harc a korrupció ellen; az alkotmányos törvény alkalmazása a nemzeti kisebbségekre; a menekültek visszatelepülési folyamatának befejezése; a régióban élő különböző népességek egymással történő megbékélése; együttműködés a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntető törvényszékkel (EN) (FR); a függőben levő kétoldalú kérdések megoldása, különösképpen a határokat és a halászatot illetően, valamint az üzleti környezet és a gazdaság növekedési lehetőségek javítása;
• a demokráciára és jogállamiságra vonatkozó politikai követelmények (közigazgatás, igazságügyi rendszer, korrupció elleni harc), emberi jogok és kisebbségvédelem, regionális kérdések és nemzetközi kötelezettségek (ökológiai védelem és a halászat védelme, menekültek visszatelepülése, visszatelepülő menekülők újbóli beilleszkedése, háborús bűncselekményekkel kapcsolatos eljárások, igazságügyi, rendőri és regionális együttműködés és határokkal kapcsolatos, valamint kétoldalú kérdések);
• gazdasági követelmények a makrogazdasági stabilitás a pénzügyi átláthatóság és az államadósság-kezelés garantálása érdekében, az egészségügy, a szociális védelem és a nyugdíjak kezelésének javítása érdekében, valamint a vállalatok létrehozásának megkönnyítése, a privatizációs intézményi keret javítása és az állami vállalatok átszervezése érdekében, valamint a munkaerőpiac támogatása érdekében;
• képesség a tagsággal járó kötelezettségek teljesítésére, a joganyag azon 33 fejezetének elfogadása és végrehajtása a 35 fejezetből (tematikus felosztás az EU jogszabályainak politikái alapján), amely a csatlakozási tárgyalások alapját képezi.

Az ebben a partnerségben meghatározott prioritások képezik a Bizottság jövőbeli értékeléseinek alapját. Az értékelés a Horvátország által elér eredmények rendszeres vizsgálatát jelenti, ideértve a közösségi vívmányok elfogadását és hatályba léptetését.

PÉNZÜGYI KERETEK

Horvátország a csatlakozáshoz való felkészítésre fordítható pénzügyi támogatásban részesül az előcsatlakozási eszköz (IAP) keretén belül a 2007–2013-as időszakban. Az IPA felváltja a Phare, az ISPA, a SAPARD és a CARDS eszközöket, melyekből Horvátország a 2000 és 2006 közötti időszakban részesült.

Az IPA keretein belül előirányzott támogatás magában foglalja a 2009–2011-es időszakra vonatkozó többéves indikatív pénzügyi keretet (MIFF) és a Horvátországnak ítélt támogatást, azaz körülbelül 749,8 millió eurót (beleértve 2007-et és 2008-at). Az ország az Európai Beruházási Bankból (EBB (DE) (EN) (FR)) is jogosult támogatásra (kölcsönökre és vissza nem térítendő támogatásokra), az EU déli szomszédaira vonatkozó külső hitelnyújtási megbízásoknak megfelelően.

Ebben az összefüggésben a partnerség referenciaként szolgál annak meghatározásához, hogy mire használhatók az alapok. Mindazonáltal a pénzügyi eszközöket létrehozó döntések és a programozási dokumentumok megteremtik a pénzügyi támogatás jogi keretét. Emellett a stabilizációs és társulási megállapodás, a koppenhágai kritériumok és a partnerségben meghatározott prioritások megszegése okot adhatnak a pénzügyi támogatás megvonására.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

A Bizottság véleménye (2004. április 20.) Horvátország Európai Unióhoz történő csatlakozási kérelméről [COM(2004) 257 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

Az Európai Tanács következtetései (Brüsszel, 2004. december 16. és 17..

Az Európai Tanács döntött a csatlakozási tárgyalások megnyitásáról Törökországgal.

BILATERÁLIS KAPCSOLATOK

Stabilizációs és társulási megállapodás egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Horvát Köztársaság közötti társulás létrehozásáról [Hivatalos Lap L 26., 2005.1.28.].

PÉNZÜGYI TÁMOGATÁS

A Tanács 1085/2006/EK rendelete (2006. július 17.) egy előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) létrehozásáról [Hivatalos Lap L 210., 2006.7.31.].

Többéves indikatív pénzügyi keret (MIFF) a következő célokra:

• 2008–2010 [COM(2006) 672 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé];
• 2009–2011 [COM(2007) 689 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

Többéves indikatív tervezési dokumentum a 2007 és 2009 közötti időszakra Horvátországra vonatkozóan (EN).

ÉRTÉKELÉS

A beszámolók (EN ) elérhetők az Európai Bizottság Bővítési Főigazgatóságának weboldalán.

Utolsó frissítés: 29.05.2008