Csatlakozási tárgyalások

A csatlakozási tárgyalások azokkal a feltételekkel állnak kapcsolatban, amelyek teljesülése esetén egy ország beléphet az EU-ba. A tárgyalások az uniós joganyag (a vívmányok) elfogadására és végrehajtására fókuszálnak. A cél az, hogy a tagjelölt ország teljesítse a tagság feltételeit, amelyet gyakran „koppenhágai kritériumoknak” neveznek. E kritériumokat 1993-ban az Európai Tanács egyik ülésén fogadták el Koppenhágában.

A koppenhágai kritériumok a következők:

1. Politikai kritériumok, amelyek a demokráciát, a jogállamiságot, az emberi jogok érvényesülését és a kisebbségi jogok és védelmét garantáló stabil intézményeket követelnek meg.
2. Gazdasági kritériumok, amelyek a működő piacgazdaságot és az Unión belüli versenyerőkkel való megbirkózás képességét írják elő.
3. A tagsággal járó kötelezettségek vállalására való képesség.

A csatlakozási tárgyalások egy tagjelölt országgal csak akkor veszik kezdetüket, amikor az összes tagállam kormánya egyhangú határozatot hoz, amelyet az Európai Tanács megerősít. A tárgyalások az uniós tagállamok és a tagjelölt ország kormányai közti kormányközi konferenciák keretében zajlanak. A tárgyalások segítik a tagjelölt országokat az uniós tagságra való felkészülésben.

Amikor a tárgyalások az összes szakpolitikai területre vonatkozóan lezárultak, és az EU is megbizonyosodott afelől, hogy befogadóképessége tekintetében készen áll a bővítésre, az esetleges védintézkedéseket és átmeneti intézkedéseket is magukban foglaló feltételeket egy csatlakozási szerződésben rögzítik. E szerződéshez szükséges az Európai Parlament hozzájárulása, valamint a Tanács egyhangú jóváhagyó határozata. A tagjelölt ország ekkor írhatja alá a szerződést. Ezt követően az összes szerződő félnek saját alkotmányos szabályai szerint ratifikálnia kell a szerződést.