A hitelgondozókra és a hitelfelvásárlókra vonatkozó keretrendszer

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

(EU) 2021/2167 irányelv a hitelgondozókról és a hitelfelvásárlókról

MI AZ IRÁNYELV CÉLJA?

• Harmonizálja a nemteljesítő hitelmegállapodásból származó hitelezői jogok hitelgondozóira* és hitelfelvásárlóira* vonatkozó szabályokat.
• Célja, hogy elősegítse a nemteljesítő hitelek* másodlagos piacainak fejlődését az Európai Unióban (EU), és ugyanakkor biztosítsa azt, hogy az ilyen jellegű hitelek értékesítése nem veszélyezteti a hitelfelvevők jogait.

FŐBB PONTOK

Az irányelv – néhány egyértelműen meghatározott kivételtől eltekintve – a nemteljesítő hitelmegállapodásból származó hitelezői jogok hitelgondozóira és hitelfelvásárlóira egyaránt alkalmazandó.

A hitelgondozók engedélyezése

A hitelgondozók kötelezettségei a következők:

• engedélyt kell szerezniük az illetékes nemzeti hatóságtól;
• meg kell felelniük bizonyos feltételeknek (ennek elmulasztása a kérelem elutasításának alapját képezi), nevezetesen:
  • jogi személyeknek kell lenniük, amelyek az adott uniós tagállamban bejegyzett székhellyel rendelkeznek vagy központi ügyintézésük helye ott található;
  • igazolniuk kell, hogy irányító vagy ügyviteli szervének tagjai jó hírnévvel rendelkeznek; ehhez a következőket kell bizonyítaniuk: az érintettek nem szerepelnek bűnügyi nyilvántartásban, nem nyilvánították őket fizetésképtelenné, és megfelelő ismeretekkel és tapasztalattal rendelkeznek ahhoz, hogy tevékenységüket hozzáértő és felelősségteljes módon folytassák;
  • megbízható irányítási rendszerekkel és megfelelő belső kontrollmechanizmusokkal kell rendelkezniük;
  • be kell tartaniuk a hitelfelvevők védelmével, tisztességes és gondos kezelésével, valamint a hitelfelvevők panaszainak ingyenes rögzítésével és kezelésével kapcsolatos szabályokat;
  • a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni fellépés érdekében megfelelő eljárásokat kell alkalmazniuk;
  • a nemzeti jog alapján jelentéstételi és közzétételi követelmények hatálya alá kell tartozniuk.

Az illetékes nemzeti hatóságok kötelezettségei a következők:

• engedélyezési eljárást kell alkalmazniuk a hitelgondozók esetében, amely előírja számukra annak igazolását, hogy minden feltételnek megfelelnek;
• 90 napon belül dönteniük kell az engedély megadásáról vagy elutasításáról;
• felügyeleti, vizsgálati és szankcionálási hatáskörrel kell rendelkezniük, és jogosultnak kell lenniük arra, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetén visszavonják az engedélyt;
• fenn kell tartaniuk egy online nyilvántartást, amely valamennyi hitelgondozó számára elérhető;
• bizonyos feltételek mellett lehetővé kell tenniük, hogy azok a hitelgondozók, amelyek valamely tagállamban engedéllyel rendelkeznek, az Unió más tagállamaiban is folytathassák tevékenységüket.

A hitelfelvásárlók és a hitelgondozók a hitelfelvevőkkel fennálló kapcsolataikban kötelesek:

• jóhiszeműen, méltányosan és szakmaian eljárni;
• a hitelfelvevőnek olyan információt nyújtani, amely nem megtévesztő, nem pontatlan és nem hamis;
• tiszteletben tartani és védeni a hitelfelvevők személyes adatait és magánéletét;
• olyan módon kommunikálni a hitelfelvevővel, amely nem minősül zaklatásnak, kényszerítésnek vagy jogtalan befolyásolásnak;
• a hitelezői jogok átruházását követően és az első követelésbehajtás előtt, továbbá a hitelfelvevők kérésére bármikor tájékoztatni a hitelfelvevőket az alábbiakról:
  • az átruházás időpontja, valamint a hitelfelvásárló kiléte és elérhetőségei,
  • a hitelfelvevő tartozása (részletezve a tőke, kamatok, díjak és egyéb költségek formájában fizetendő összegeket),
  • nyilatkozat arról, hogy továbbra is minden vonatkozó uniós és nemzeti jogszabály alkalmazandó,
  • az illetékes nemzeti hatóságok neve, címe és elérhetőségei.

A tájékoztatáshoz való jog

A hitelintézetek kötelezettségei a következők:

• a potenciális hitelfelvásárlók számára tájékoztatást nyújtanak a hitelezői jogokról, hogy maguk is felmérhessék a fennálló hitel visszafizetésének valószínűségét;
• félévente tájékoztatják az illetékes hatóságokat a hitelfelvásárlók adatairól és az átruházott hitelportfóliók kintlevőségének összesített egyenlegéről (ideértve azok számát és összegét).

A hitelezői jogok átruházását végző hitelfelvásárlók kötelesek félévente (illetve lehetőség szerint negyedévente) megadni az illetékes hatóságoknak az új felvásárló adatait, továbbá egyéb információkat (például a kintlevőség összesített egyenlegét).

A tagállamok feladata, hogy az irányelv megsértése esetén alkalmazandó, megfelelő közigazgatási szankciókat és korrekciós intézkedéseket alakítsanak ki.

Az Európai Bankhatóság iránymutatásokat és technikai szabványokat ad ki az irányelv részletes szempontjaira vonatkozóan.

Az irányelv módosítja a 2008/48/EK irányelvet (lásd az összefoglalót) és a 2014/17/EU (lásd az összefoglaló) irányelvet.

Az Európai Bizottság a következőkről tesz jelentést:

• a szabályozási keret megfelelőségéről az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa részére 2023. december 29-ig;
• az irányelv általa elvégzett értékeléséről a Parlament, a Tanács és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság részére 2026. december 29-ig.

MIKORTÓL ALKALMAZANDÓK EZEK A SZABÁLYOK?

• Az irányelvet 2021. december 28-ig kellett átültetni a nemzeti jogba. Ezeket az új szabályokat 2023. december 30-tól kell alkalmazni.
• Azok a jogalanyok, amelyek már 2023. december 30-án hitelgondozói tevékenységeket végeznek a nemzeti joggal összhangban, folytathatják tevékenységüket a székhely szerinti tagállamaikban 2024. június 29-ig, vagy – ha ez korábban következik be – az ezen irányelv szerinti engedélyük megszerzéséig.

HÁTTÉR

• Egy bankhitel általában akkor minősül nemteljesítőnek, ha több mint 90 nap telik el anélkül, hogy a hitelfelvevő a megállapított törlesztőrészleteket vagy kamatokat megfizetné, vagy ha a hitel visszafizetése valószínűtlenné válik.
• A nemteljesítő hitelek hatékony kezelése csökkenti azt a kockázatot, amelyet e hitelek a bankok mérlegében jelentenek, és lehetővé teszi a bankok számára, hogy a vállalkozások és magánszemélyek számára történő hitelezésre összpontosítsanak.

KULCSFOGALMAK

FŐ DOKUMENTUM

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/2167 irányelve (2021. november 24.) a hitelgondozókról és a hitelfelvásárlókról, valamint a 2008/48/EK és a 2014/17/EU irányelv módosításáról (HL L 438., 2021.12.8., 1–37. o.)

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az Európai Parlament és a Tanács 2014/17/EU irányelve (2014. február 4.) a lakóingatlanokhoz kapcsolódó fogyasztói hitelmegállapodásokról, valamint a 2008/48/EK és a 2013/36/EU irányelv és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 60., 2014.2.28., 34–85. o.)

A 2014/17/EU irányelv későbbi módosításait beépítették az eredeti szövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1–337. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Az Európai Parlament és a Tanács 1092/2010/EU rendelete (2010. november 24.) a pénzügyi rendszer európai uniós makroprudenciális felügyeletéről és az Európai Rendszerkockázati Testület létrehozásáról (HL L 331., 2010.12.15., 1–11. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Az Európai Parlament és a Tanács 1093/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 12–47. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Az Európai Parlament és a Tanács 2008/48/EK irányelve (2008. április 23.) a fogyasztói hitelmegállapodásokról és a 87/102/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 133., 2008.5.22., 66–92. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

utolsó frissítés 27.04.2022