This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 32017O0009
Guideline (EU) 2017/697 of the European Central Bank of 4 April 2017 on the exercise of options and discretions available in Union law by national competent authorities in relation to less significant institutions (ECB/2017/9)
Az Európai Központi Bank (EU) 2017/697 iránymutatása (2017. április 4.) az uniós jogszabályokban biztosított választási lehetőségek és mérlegelési jogkörök illetékes nemzeti hatóságok által a kevésbé jelentősnek minősülő intézmények tekintetében történő gyakorlásáról (EKB/2017/9)
Az Európai Központi Bank (EU) 2017/697 iránymutatása (2017. április 4.) az uniós jogszabályokban biztosított választási lehetőségek és mérlegelési jogkörök illetékes nemzeti hatóságok által a kevésbé jelentősnek minősülő intézmények tekintetében történő gyakorlásáról (EKB/2017/9)
HL L 101., 2017.4.13, p. 156–163
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
In force: This act has been changed. Current consolidated version: 31/03/2022
13.4.2017 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 101/156 |
AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2017/697 IRÁNYMUTATÁSA
(2017. április 4.)
az uniós jogszabályokban biztosított választási lehetőségek és mérlegelési jogkörök illetékes nemzeti hatóságok által a kevésbé jelentősnek minősülő intézmények tekintetében történő gyakorlásáról (EKB/2017/9)
AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról szóló, 2013. október 15-i 1024/2013/EU tanácsi rendeletre (1), és különösen annak 6. cikke (1) bekezdésére, valamint 6. cikke (5) bekezdésének a) és c) pontjára,
mivel:
(1) |
Az Európai Központi Bank (EKB) felelős az egységes felügyeleti mechanizmus (SSM) hatékony és következetes működéséért. Felügyeli a rendszer működését valamennyi részt vevő tagállamban a magas színvonalú felügyelet következetes alkalmazásának biztosítása és a felügyeleti eredmények következetességének biztosítása érdekében. Az EKB iránymutatásokat bocsáthat ki az illetékes nemzeti hatóságok részére, amelyeknek megfelelően az illetékes nemzeti hatóságoknak a felügyeleti feladatokat el kell látniuk és a felügyeleti határozatokat meg kell hozniuk. |
(2) |
Az EKB-nak biztosítania kell a hitelintézetekre vonatkozó prudenciális követelmények következetes alkalmazását a részt vevő tagállamokban, az 1024/2013/EU rendelet és a 468/2014/EU európai központi banki rendelet (EKB/2014/17) (2) alapján. |
(3) |
Az EKB – mint az 1024/2013/EU rendelet alapján erre hatáskörrel rendelkező hatóság – az (EU) 2016/445 európai központi banki rendeletnek (EKB/2016/4) (3) megfelelően több, az uniós jogszabályokban biztosított választási lehetőséget és mérlegelési jogkört gyakorolt a jelentősnek minősülő hitelintézetek tekintetében. |
(4) |
Noha a kevésbé jelentősnek minősülő intézmények vonatkozásában elsődlegesen az illetékes nemzeti hatóságok felelősek a releváns választási lehetőségek és mérlegelési jogkörök gyakorlásáért, az EKB SSM-en belül betöltött átfogó felvigyázási szerepe lehetővé teszi számára, hogy – ahol szükséges – elősegítse a választási lehetőségek és mérlegelési jogkörök következetes gyakorlását a jelentős és a kevésbé jelentősnek minősülő intézmények vonatkozásában. Ez biztosítja, hogy a) a részt vevő tagállamokban valamennyi hitelintézet prudenciális felügyelete következetes és eredményes módon kerüljön végrehajtásra, b) a pénzügyi szolgáltatások egységes szabálykönyve a részt vevő tagállamokban valamennyi hitelintézetre következetesen kerüljön alkalmazásra, és c) e hitelintézetek a legmagasabb minőségű felügyelet alatt álljanak. |
(5) |
Egyrészről a felügyeleti követelményeknek a jelentős és a kevésbé jelentősnek minősülő intézmények tekintetében egységes alkalmazásának szükségessége, és másrészről az arányosság elve közötti egyensúly biztosítására törekedve az EKB azonosított néhányat az általa az (EU) 2016/445 rendeletben (EKB/2016/4) gyakorolt választási lehetőségek és mérlegelési jogkörök közül, amelyeket az illetékes nemzeti hatóságoknak azonos módon kell gyakorolniuk a kevésbé jelentősnek minősülő intézmények felügyelete során. |
(6) |
Az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 89. cikkének (3) bekezdése, 178. cikke (1) bekezdésének b) pontja és 282. cikkének (6) bekezdése alapján a szavatolótőke és a tőkekövetelmények tekintetében, valamint az ugyanezen rendelet 471. cikkének (1) bekezdésében és 478. cikke (3) bekezdésének a) és b) pontjában rögzített átmeneti rendelkezések alapján az illetékes hatóságok számára biztosított választási lehetőségek és mérlegelési jogkörök hatással vannak a kevésbé jelentősnek minősülő intézmények szavatolótőkéjének és tőkemegfelelési mutatóinak szintjére és minőségére. E választási lehetőségek és mérlegelési jogkörök prudens és következetes alkalmazása több okból is szükséges. Biztosítani fogja, hogy a) a pénzügyi ágazaton kívüli befolyásoló részesedésekhez kapcsolódó kockázatokat megfelelően kezeljék, b) a nemteljesítés fogalommeghatározását következetesen használják a sajáttőke-követelmények megfelelősége és összehasonlíthatósága tekintetében, és c) azon nem lineáris kockázati profilú ügyletek vagy olyan fizetési oldalak és ügyletek esetében, amelyeknél az alapul szolgáló eszköz hitelviszonyt megtestesítő értékpapír és amelyeknél az intézmény nem tudja meghatározni a delta értéket vagy adott esetben a módosított átlagos hátralévő lejáratot, a sajáttőke-követelményeket prudens módon számítsák ki. A biztosítókban lévő tulajdoni részesedések és a halasztott adókövetelések levonására vonatkozó átmeneti rendelkezések harmonizált alkalmazása biztosítani fogja, hogy a szavatolótőke 575/2013/EU rendelettel bevezetett szigorúbb meghatározását a részt vevő tagállamokban valamennyi hitelintézet megfelelő időn belül végrehajtsa. |
(7) |
A kitettségeknek az 575/2013/EU rendelet 395. cikkének (1) bekezdésében rögzített nagykockázat-vállalási határértékek alkalmazása alóli mentességéhez kapcsolódó választási lehetőségeket és mérlegelési jogköröket következetesen kell alkalmazni a jelentős és a kevésbé jelentősnek minősülő intézményekre egyaránt, a részt vevő tagállamokban a hitelintézetek számára egyenlő versenyfeltételek megteremtése, a bizonyos kitettségekből eredő koncentrációs kockázatok korlátozása, valamint annak biztosítása érdekében, hogy az SSM egészében azonos minimumkövetelményeket alkalmazzanak az ugyanezen rendelet 400. cikkének (3) bekezdésében meghatározott feltételeknek való megfelelés értékelésére. Így különösen korlátozni kell az 575/2013/EU rendelet 129. cikkének (1), (3) és (6) bekezdésének hatálya alá tartozó fedezett kötvényekből eredő koncentrációs kockázatokat, valamint a tagállamok regionális kormányzataival vagy helyi önkormányzataival szembeni vagy ezek által garantált kitettségeket, amennyiben e követelésekhez az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címének 2. fejezete alapján 20 %-os kockázati súlyt kellene hozzárendelni. A csoporton belüli kitettségek esetében, beleértve a részesedéseket vagy más tulajdonformákat is, biztosítani kell, hogy az e kitettségeknek a nagykockázat-vállalási határértékek alkalmazása alóli teljeskörű mentesítéséről szóló határozat az (EU) 2016/445 rendelet (EKB/2016/4) I. mellékletében foglaltak szerinti körültekintő értékelésen alapuljon. Indokolt közös kritériumok alkalmazása annak értékelése során, hogy az olyan regionális vagy központi hitelintézetekkel szembeni kitettség (a részesedéseket vagy más tulajdonformákat is beleértve), amelyekkel a hitelintézet a jogszabályi vagy alapszabályi rendelkezéseknek megfelelően hálózati kapcsolatban áll, és amelyek az említett rendelkezések alapján a hálózaton belül a készpénz-elszámolási műveletekért felelősek, megfelel-e az (EU) 2016/445 rendelet (EKB/2016/4) II. mellékletében foglalt, a nagykockázat-vállalási határértékek alóli mentességre vonatkozó feltételeknek. Ezen alkalmazásnak biztosítania kell, hogy az ugyanazon hálózatban kapcsolatban álló jelentős és kevésbé jelentősnek minősülő intézményeket következetes módon kezeljék. Az 575/2013/EU rendelet 400. cikkének (2) bekezdésében biztosított választási lehetőség ezen iránymutatás szerinti gyakorlása csak abban az esetben alkalmazandó, ha az érintett tagállam nem gyakorolta az 575/2013/EU rendelet 493. cikkének (3) bekezdésében biztosított választási lehetőséget. |
(8) |
Az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (5) 24. cikkének (4) és (5) bekezdése alapján a likviditásfedezeti követelmények kiszámítása céljára a betétbiztosítási rendszer hatálya alá tartozó stabil lakossági betétek kiáramlásainak kiszámítása tekintetében az illetékes hatóságok számára biztosított választási lehetőségeket és mérlegelési jogköröket következetesen kell gyakorolni a jelentős és a kevésbé jelentősnek minősülő intézmények esetében az azonos betétbiztosítási rendszerhez tartozó hitelintézetek azonos kezelése érdekében, |
ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYMUTATÁST:
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. cikk
Tárgy és hatály
Ez az iránymutatás az uniós jogszabályokban az illetékes hatóságok számára biztosított bizonyos általános alkalmazású választási lehetőségeket és mérlegelési jogköröket határoz meg, amelyeket az illetékes nemzeti hatóságoknak a kevésbé jelentősnek minősülő intézmények tekintetében a vonatkozó választási lehetőségeknek és mérlegelési jogköröknek az EKB által az (EU) 2016/445 rendeletben (EKB/2016/4) történt gyakorlásával teljes mértékben összhangban álló módon kell gyakorolniuk.
2. cikk
Fogalommeghatározások
Ezen iránymutatás alkalmazásában az 575/2013/EU rendelet 4. cikkében, az 1024/2013/EU rendelet 2. cikkében, a 468/2014/EU rendelet (EKB/2014/17) 2. cikkében és az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikkében szereplő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni.
II. FEJEZET
A JELENTŐS INTÉZMÉNYEKRE ALKALMAZANDÓ JOGGAL VALÓ TELJES ÖSSZEHANGOLÁST IGÉNYLŐ VÁLASZTÁSI LEHETŐSÉGEK ÉS MÉRLEGELÉSI JOGKÖRÖK GYAKORLÁSA A KEVÉSBÉ JELENTŐSNEK MINŐSÜLŐ INTÉZMÉNYEK TEKINTETÉBEN
I. SZAKASZ
Szavatolótőke
3. cikk
Az 575/2013/EU rendelet 89. cikkének (3) bekezdése: pénzügyi ágazaton kívüli befolyásoló részesedések kockázati súlyozása és tiltása
Az 575/2013/EU rendelet 90. cikkének sérelme nélkül és a tőkekövetelmények 575/2013/EU rendelet harmadik részének megfelelően történő kiszámítása céljára az illetékes nemzeti hatóságok megkövetelik, hogy a kevésbé jelentős intézmények 1 250 %-os kockázati súlyt alkalmazzanak a következők közül a nagyobbra:
a) |
az 575/2013/EU rendelet 89. cikkének (1) bekezdésében említett, a hitelintézet figyelembe vehető tőkéjének 15 %-át meghaladó befolyásoló részesedések összege; és |
b) |
az 575/2013/EU rendelet 89. cikkének (2) bekezdésben említett befolyásoló részesedések teljes összege, amennyiben az meghaladja a hitelintézet figyelembe vehető tőkéjének 60 %-át. |
II. SZAKASZ
Tőkekövetelmények
4. cikk
Az 575/2013/EU rendelet 178. cikke (1) bekezdésének b) pontja: az ügyfél nemteljesítése
Az illetékes nemzeti hatóságok megkövetelik a kevésbé jelentős intézményektől, hogy az 575/2013/EU rendelet 178. cikke (1) bekezdésének b) pontjában megjelölt kitettségi kategóriák esetében a „90 napon túl késedelmes” szabályt alkalmazzák.
5. cikk
Az 575/2013/EU rendelet 282. cikkének (6) bekezdése: fedezeti halmazok
Az 575/2013/EU rendelet 282. cikkének (6) bekezdésében említett ügyletek vonatkozásában az illetékes nemzeti hatóságok megkövetelik a kevésbé jelentős intézményektől, hogy az 575/2013/EU rendelet 274. cikkében meghatározott piaci árazás szerinti módszert alkalmazzák.
III. SZAKASZ
Nagykockázat-vállalás
6. cikk
Az 575/2013/EU rendelet 400. cikkének (2) bekezdése: mentességek
Az illetékes nemzeti hatóságok a mentességekre vonatkozó, az 575/2013/EU rendelet 400. cikkének (2) bekezdésében biztosított választási lehetőséget a kevésbé jelentősnek minősülő intézmények tekintetében e cikkel és a melléklettel összhangban gyakorolják.
a) |
Az 575/2013/EU rendelet 400. cikke (2) bekezdésének a) pontjában felsorolt kitettségek a fedezett kötvények névértékének 80 %-áig mentesülnek az említett rendelet 395. cikke (1) bekezdésének alkalmazása alól, feltéve, hogy az említett rendelet 400. cikkének (3) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülnek. |
b) |
Az 575/2013/EU rendelet 400. cikke (2) bekezdésének b) pontjában felsorolt kitettségek a kitettségértékük 80 %-áig mentesülnek az említett rendelet 395. cikke (1) bekezdésének alkalmazása alól, feltéve, hogy az említett rendelet 400. cikkének (3) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülnek. |
c) |
Az 575/2013/EU rendelet 400. cikke (2) bekezdésének d) pontjában felsorolt kitettségek teljes mértékben mentesülnek az említett rendelet 395. cikke (1) bekezdésének alkalmazása alól, feltéve, hogy az említett rendelet 400. cikkének (3) bekezdésében meghatározott és az ezen iránymutatás mellékletében tovább részletezett feltételek teljesülnek. |
d) |
Az 575/2013/EU rendelet 400. cikke (2) bekezdésének e)–k) pontjában felsorolt kitettségek teljes mértékben, illetve a 400. cikk (2) bekezdésének i) pontja esetén a megengedett maximális összegig mentesülnek az említett rendelet 395. cikke (1) bekezdésének alkalmazása alól, feltéve, hogy az említett rendelet 400. cikkének (3) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülnek. |
e) |
Az illetékes nemzeti hatóságok megkövetelik a kevésbé jelentős intézményektől, hogy értékeljék az 575/2013/EU rendelet 400. cikke (3) bekezdésében, valamint az ezen iránymutatás mellékletében meghatározott, az adott kitettségre alkalmazandó feltételek teljesülését. Az illetékes nemzeti hatóság bármikor ellenőrizheti ezt az értékelést, és ebből a célból kérheti a kevésbé jelentős intézményektől a mellékletben említett dokumentáció benyújtását. |
f) |
Ez a cikk csak akkor alkalmazandó, ha az érintett tagállam nem gyakorolta az 575/2013/EU rendelet 493. cikkének (3) bekezdése szerinti, az adott kitettség részleges vagy teljes mentesítésére vonatkozó választási lehetőséget. |
IV. SZAKASZ
Likviditás
7. cikk
Az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 24. cikkének (4) és (5) bekezdése: stabil lakossági betétek kiáramlásai
Az illetékes nemzeti hatóságok megkövetelik a kevésbé jelentős intézményektől, hogy 3 %-os szorzót alkalmazzanak az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 24. cikkének (4) bekezdésében említett, betétbiztosítási rendszer hatálya alá tartozó stabil lakossági betétek összegére, feltéve, hogy a Bizottság az említett felhatalmazáson alapuló rendelet 24. cikke (5) bekezdésének megfelelően megadta előzetes jóváhagyását, amelyben tanúsítja, hogy a 24. cikk (4) bekezdésében foglalt valamennyi feltétel teljesül.
V. SZAKASZ
Az 575/2013/EU rendelet átmeneti rendelkezései
8. cikk
Az 575/2013/EU rendelet 471. cikkének (1) bekezdése: mentesség a biztosítókban lévő tulajdoni részesedésnek az elsődleges alapvető tőkeelemekből való levonása alól
(1) A 2018. január 1. és 2018. december 31. közötti időszakban az illetékes nemzeti hatóságok az 575/2013/EU rendelet 471. cikke (1) bekezdésének megfelelően engedélyezhetik a kevésbé jelentős intézmények számára, hogy ne vonják le a biztosítókban, viszontbiztosítókban és biztosítási holding társaságokban meglévő tulajdoni részesedéseket az elsődleges alapvető tőkeelemekből.
(2) 2019. január 1-jétől az illetékes nemzeti hatóságok megkövetelik a kevésbé jelentős intézményektől, hogy a biztosítókban, viszontbiztosítókban és biztosítási holding társaságokban meglévő tulajdoni részesedéseket levonják az elsődleges alapvető tőkeelemekből.
(3) Ez a cikk az illetékes nemzeti hatóságok által az 575/2013/EU rendelet 49. cikkének (1) bekezdése alapján hozott határozatok sérelme nélkül alkalmazandó.
9. cikk
Az 575/2013/EU rendelet 478. cikke (3) bekezdésének a) és b) pontja: a pénzügyi ágazatbeli szervezetben lévő jelentős befektetéseknek és a jövőbeni nyereségtől függően érvényesíthető halasztott adóköveteléseknek az elsődleges alapvető tőkeelemekből való levonása során alkalmazandó százalékos arányok
Az illetékes nemzeti hatóságok a pénzügyi ágazatbeli szervezetben lévő jelentős befektetéseknek és a jövőbeni nyereségtől függően érvényesíthető halasztott adóköveteléseknek az elsődleges alapvető tőkeelemekből való levonása során alkalmazandó százalékos arányokra vonatkozó, az 575/2013/EU rendelet 478. cikke (3) bekezdésének a) és b) pontjában biztosított választási lehetőséget a következők szerint gyakorolják:
a) |
Az 575/2013/EU rendelet 478. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában az említett rendelet 469. cikke (1) bekezdésének a) és c) pontja alkalmazásában az alkalmazandó százalékos arány 2018. január 1-jétől 100 %. |
b) |
Az 575/2013/EU rendelet 478. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában az alkalmazandó százalékos arány 2018. január 1-jétől 100 %. |
c) |
A b) ponttól eltérően abban az esetben, ha a nemzeti jog az 575/2013/EU rendelet 478. cikkének (2) bekezdése szerint a nemzeti jog 10 éves átmeneti időszakról rendelkezik, az alkalmazandó százalékos arány:
|
d) |
Az illetékes nemzeti hatóságok nem alkalmazzák a b) és a c) pontot azokra a kevésbé jelentős intézményekre, amelyekre ezen iránymutatás hatálybalépésének időpontjában a Bizottság által jóváhagyott szerkezetátalakítási terv vonatkozik. |
e) |
Amennyiben a d) pont hatálya alá tartozó hitelintézetben a szerkezetátalakítási terv időtartama alatt a halasztott adókövetelések prudenciális kezelését érintő módosítás nélkül más hitelintézet részesedést szerez vagy azzal egyesül, az illetékes nemzeti hatóságok a d) pont szerinti mentességet a részesedésszerző hitelintézetre, az egyesülés eredményeként létrejövő új hitelintézetre vagy arra a hitelintézetre, amelybe az eredeti hitelintézet beolvadt, ugyanolyan mértékben alkalmazzák, mint amennyiben az a megszerzett, összeolvadt vagy beolvadt hitelintézetre alkalmazták. |
f) |
A b) és a c) pontban megjelölt levonások hatásának előre nem látott, olyan növekedése esetén, amely az illetékes nemzeti hatóság megítélése szerint lényeges, a kevésbé jelentős intézmények nem alkalmazhatják a b) vagy a c) pontot. |
g) |
Amennyiben a b) és a c) pont nem alkalmazandó, az illetékes nemzeti hatóságok megkövetelik a kevésbé jelentős intézményektől a nemzeti jogszabályok alkalmazását. |
Ez a cikk nem érinti az ezen iránymutatás hatálybalépésének időpontja előtt fennálló nemzeti jogot, amennyiben e nemzeti jog az a)–c) pontban meghatározottaknál magasabb százalékos arányokat állapít meg.
III. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
10. cikk
Hatálybalépés és végrehajtás
(1) Ez az iránymutatás az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Az illetékes nemzeti hatóságoknak 2018. január 1-jétől kell megfelelniük ennek az iránymutatásnak, a 7. cikk kivételével, amelynek 2019. január 1-jétől kell megfelelniük.
11. cikk
Címzettek
Ennek az iránymutatásnak a címzettjei a részt vevő tagállamok illetékes nemzeti hatóságai.
Kelt Frankfurt am Mainban,2017. április 4-én.
az EKB Kormányzótanácsa részéről
az EKB elnöke
Mario DRAGHI
(1) HL L 287., 2013.10.29., 63. o.
(2) Az Európai Központi Bank 468/2014/EU rendelete (2014. április 16.) az Egységes Felügyeleti Mechanizmuson belül az Európai Központi Bank és az illetékes nemzeti hatóságok, valamint a kijelölt nemzeti hatóságok közötti együttműködési keretrendszer létrehozásáról (SSM-keretrendelet) (EKB/2014/17) (HL L 141., 2014.5.14., 1. o.).
(3) Az Európai Központi Bank (EU) 2016/445 rendelete (2016. március 14.) az uniós jogszabályokban biztosított választási lehetőségek és mérlegelési jogkör gyakorlásáról (EKB/2016/4) (HL L 78., 2016.3.24., 60. o.).
(4) Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).
(5) A Bizottság (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. október 10.) az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a hitelintézetekre vonatkozó likviditásfedezeti követelmények tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 11., 2015.1.17., 1. o.).
MELLÉKLET
A nagykockázat-vállalási korlát alóli, az 575/2013/EU rendelet 400. cikke (2) bekezdésének d) pontja, valamint az ezen iránymutatás 6. cikkének c) pontja szerinti mentesség értékelésére vonatkozó feltételek
1. |
Az illetékes nemzeti hatóságok megkövetelik a kevésbé jelentős intézményektől, hogy a következő kritériumokat vegyék figyelembe annak értékelése során, hogy az 575/2013/EU rendelet 400. cikke (2) bekezdésének d) pontjában említett valamely kitettség az 575/2013/EU rendelet 400. cikke (3) bekezdésének megfelelően a nagykockázat-vállalási korlát alóli mentesség feltételeinek megfelel-e.
|
2. |
Az (1) bekezdésben meghatározott feltételeken túlmenően az illetékes nemzeti hatóságok megkövetelik a kevésbé jelentős intézményektől, hogy annak értékeléséhez, hogy az 575/2013/EU rendelet 400. cikkének (2) bekezdésének d) pontjában előírtak szerint a hitelintézettel hálózati kapcsolatban álló regionális vagy központi szerv felelős-e a készpénz-elszámolási műveletekért, figyelembe vegyék azt, hogy a regionális vagy központi szerv belső szabályzata vagy társasági szerződése tartalmaz-e kifejezetten ilyen felelősségeket, többek között az alábbiakat:
|
3. |
Az illetékes nemzeti hatóságok az (1) és (2) bekezdésben előírt feltételek teljesülésének ellenőrzése céljából kérhetik, hogy a kevésbé jelentős intézmények nyújtsák be a következő dokumentációt.
|
(1) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/59/EU irányelve (2014. május 15.) a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 190. o.).
(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).