21.7.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 194/39

(1)

Az Európa 2020 stratégiáról szóló bizottsági közlemény (1) előtérbe helyezi a tudásra és innovációra alapozott gazdaság fontosságát.

(2)

Az Európa 2020 stratégia céljainak részleteit leginkább az európai digitális menetrend (2) és az Innovatív Unió (3) kiemelt kezdeményezések taglalják. A digitális menetrend keretében végrehajtandó lépések egyike, hogy a közpénzekből finanszírozott kutatások eredményeit a tudományos adatok és publikációk szabadon hozzáférhető közzététele révén kell terjeszteni. Az Innovatív Unió kezdeményezés a mobilitás elősegítése és a határokon átnyúló együttműködés akadályainak felszámolása érdekében az Európai Kutatási Térség (EKT) keretrendszerének létrehozását sürgeti. A kezdeményezésben kifejtik továbbá, hogy ösztönözni kell a közpénzekből finanszírozott kutatások publikációinak és adatainak szabadon hozzáférhetővé tételét, az Unió kutatási keretprogramjai által támogatott projektek esetében pedig általános alapelvvé kell tenni a publikációkhoz való hozzáférést.

(3)

2007. február 14-én a Bizottság elfogadta a Tudományos információk a digitális korban: hozzáférés, terjesztés és megőrzés című közleményét (4), amelyhez egy szolgálati munkadokumentumot is csatolt. Ez a munkadokumentum a tudományos publikációknak és a kutatási eredmények megőrzésének jelenlegi, uniós helyzetéről nyújtott áttekintést, és érintette a vonatkozó szervezeti, jogi, műszaki és pénzügyi témákat is.

(4)

2007 novemberében a közleményt a Tanács „Tudományos információk a digitális korban: hozzáférés, terjesztés és megőrzés” témához kapcsolódó következtetései követték. A Tanács következtetéseiben felkérte a Bizottságot az uniós kutatási keretprogramok által finanszírozott projektek eredményeként megjelenő tudományos publikációk nyílt hozzáférésével való kísérletezésre; emellett a következtetések a tagállamok által végrehajtandó intézkedéscsomagokat is magukban foglalták. A tanácsi következtetések által érintett területek némelyikén történt előrelépés, de a célok megvalósítása nem volt teljes körű, és a tagállamok fejlődése is egyenlőtlen volt. Uniós lépés szükséges az európai kutatási potenciál legteljesebb körű kihasználására.

(5)

A nyílt hozzáférésre vonatkozó szakpolitikák célja, hogy az olvasók a kiadási folyamat lehető legkorábbi szakaszában és díjmentesen elérjék a lektorált tudományos publikációkat és a kutatási adatokat, valamint hogy a tudományos kutatások eredményei használhatók és újból felhasználhatók legyenek. Ezeket a politikákat a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokból eredő kihívások figyelembevételével kell végrehajtani.

(6)

A tudományos kutatások eredményeinek nyílt hozzáférésére vonatkozó szakpolitikáknak minden, közpénzből finanszírozott kutatásra érvényesnek kell lenniük. Az ilyen politikák révén várhatóan javulnak majd a kutatások elvégzésének feltételei, mivel ritkábban kell majd kétszer ugyanazt a munkát elvégezni, és az információ megtalálásához és lehívásához szükséges idő minimálisra csökken. Ezáltal gyorsul a tudományos fejlődés, és könnyebbé válik az Unión belüli és kívüli együttműködés. Az ilyen jellegű politikák eleget tesznek a tudományos közösség azon kérésének is, hogy legyen átfogóbb a tudományos információkhoz való hozzáférés.

(7)

A társadalmi szereplők számára a kutatási ciklusban való interakció lehetővé tétele javítja az innovációs eredmények minőségét, relevanciáját, elfogadhatóságát és fenntarthatóságát azáltal, hogy integrálja a társadalom elvárásait, szükségleteit, érdekeit és értékrendjét. A nyílt hozzáférés a tagállamok kutatásért és innovációért felelős szakpolitikáinak egyik legfontosabb összetevője, mivel a kutatási eredményeket mindenki számára elérhetővé teszi, és előreviszi a társadalmi szerepvállalást.

(8)

A tudományos eredményekhez való szélesebb körű hozzáférés az üzleti élet számára is hasznot hajt majd. Különösen a kis- és középvállalkozások fogják bővíteni innovatív kapacitásaikat. A tudományos információkhoz való hozzáférést szabályozó szakpolitikáknak ezért a magánvállalkozások számára is meg kell könnyíteniük a hozzáférést.

(9)

Az internet alapvetően megváltoztatta a tudomány és a kutatás világát. A kutatási közösségek például már régebb óta kísérleteznek a tudományos publikációk regisztrálásának, tanúsításának, terjesztésének és megőrzésének új módszereivel. A kutatási és finanszírozási politikáknak alkalmazkodniuk kell ehhez az új környezethez. Indokolt ajánlani a tagállamoknak, hogy dolgozzák át és fejlesszék a tudományos publikációk nyílt hozzáférését szabályozó politikáikat.

(10)

A tudományos kutatási adatokhoz való nyílt hozzáférés javítja az adatok minőségét, csökkenti a kutatás kétszeri elvégzésének szükségességét, felgyorsítja a tudományos haladást és segít a tudományos csalások visszaszorításában. A tudományos adatokkal foglalkozó magas szintű munkacsoport 2010 októberében készült zárójelentésében (5) (Riding the wave: How Europe can gain from the rising tide of scientific data – A hullám hátán: Hogyan fordíthatja Európa a tudományos adatáradatot a maga hasznára) hangsúlyozta a tudományos folyamat során létrejött megbízható adatok megosztásának és megőrzésének kritikus fontosságát. Az adathozzáférésre vonatkozó szakpolitikai lépések ezért sürgősek, és tagállami végrehajtásuk ajánlott.

(11)

A tudományos kutatási eredmények megőrzése közérdeket szolgál. Ez hagyományosan a könyvtárak – különösen a kötelespéldány-tárolást végző tagállami könyvtárak – felelőssége. A létrejött kutatási eredmények mennyisége óriási tempóban nő. A mechanizmusoknak, az infrastruktúráknak és a szoftvereknek lehetővé kell tenniük a kutatási eredmények digitális formában történő hosszú távú megőrzését. A megőrzés fenntartható finanszírozása döntő fontosságú, mivel a digitalizált tartalom biztonságos tárolásának költségei továbbra is viszonylag magasak. A kutatási eredmények megőrzésének és jövőbeli hasznosíthatóságának fontossága miatt az e területre vonatkozó szakpolitikák létrehozását vagy megerősítését indokolt ajánlani a tagállamok számára.

(12)

A tagállamok által fejlesztendő szakpolitikákat – az alkotmányjogi helyzettől és a kutatási szakpolitika meghatározására vonatkozó felelősségi körök megoszlásától függően – tagállami vagy szubnacionális szinten indokolt meghatározni.

(13)

A tudományos információs rendszert alátámasztó stabil elektronikus infrastruktúra javítani fogja a tudományos információkhoz való hozzáférést és azok hosszú távú megőrzését. Ez serkentheti a kutatási együttműködéseket. Az Információs és kommunikációs technológiai infrastruktúra az elektronikus tudomány szolgálatában című bizottsági közlemény (6) szerint az elektronikus infrastruktúra „olyan környezet, amelyben a kutatási erőforrások (hardver, szoftver és tartalom) egyszerűen megoszthatók és elérhetők mindenkor, amikor az a színvonalasabb és hatékonyabb kutatás érdekében szükséges”. Ezért javasolt az ilyen infrastruktúrák további fejlesztése és uniós szintű összekapcsolása.

(14)

A nyílt hozzáférés irányába tett globális igyekezet az UNESCO a tudományos információkhoz és kutatásokhoz való nyílt hozzáférés előrelendítésében vállalt saját feladatáról szóló átdolgozott stratégiájában (7) és az OECD közfinanszírozású kutatási adatokhoz való hozzáférésről szóló nyilatkozatában (8) is megmutatkozik. A tagállamoknak részt kell vállalniuk ebből az egész bolygót érintő törekvésből, valamint példát kell mutatniuk a kölcsönösség elvére épülő, nyílt és közreműködő kutatási környezet javításával.

(15)

A kiadói ágazat átmeneti állapota miatt fontos, hogy az érdekelt felek közösen vigyék végbe az átállást, és gondoskodjanak a tudományos művek kiadásának fenntartható megoldásairól.

(16)

2011. december 12-én a Bizottság elfogadott egy csomagot, amely a nyílt adatokról szóló közleményt, a közszféra információinak további felhasználásáról szóló, 2003. november 17-i 2003/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (9) módosító irányelvre vonatkozó javaslatot, és a Bizottság birtokában lévő dokumentumokra vonatkozó új szabályokat tartalmazta. A csomag egységes keretben szemléltette a Bizottság nyílt adatokra irányuló stratégiáját, e keret számos intézkedést, többek között ezt az ajánlást is magában foglalja.

(17)

Ezt az ajánlást egy közlemény kíséri, amelyben a Bizottság meghatározza a kutatási eredményekhez való nyílt hozzáférésre vonatkozó saját szakpolitikáját és elképzelését. A közlemény vázolja továbbá a Bizottság mint a tudományos kutatásokat az uniós költségvetésből finanszírozó testület által hozandó jövőbeni lépéseket.

(18)

Ezen ajánlással és a kísérő közleménnyel együtt a Bizottság elfogadja „Az Európai Kutatási Térség megerősítése – Partnerség a kiválóságért és a növekedésért” című közleményét, amely az Európai Kutatási Térség megvalósításának legfontosabb elemeit tartalmazza, például a tudományos ismeretek megfelelő áramlását és átadását, valamint az azokhoz való optimális hozzáférést,

1.

Készítsenek a közpénzekből finanszírozott kutatások eredményeként megírt tudományos publikációk terjesztésére és az azokhoz való nyílt hozzáférésre vonatkozó átlátható szakpolitikákat. Ezeknek az alábbiakat kell magukban foglalniuk:

Biztosítsák, hogy a szakpolitikák eredményeként:

2.

Biztosítsák, hogy a kutatások közfinanszírozásának kezeléséért felelős kutatásfinanszírozó intézmények és az állami támogatásban részesülő felsőoktatási intézmények az alábbiak révén végrehajtják a szakpolitikákat:

3.

Készítsenek a közpénzekből finanszírozott kutatások eredményeként létrejött kutatási adatok terjesztésére és az azokhoz való nyílt hozzáférésre vonatkozó, világos szakpolitikákat. Ezeknek az alábbiakat kell magukban foglalniuk:

Biztosítsák, hogy a szakpolitikák eredményeként:

4.

Erősítsék meg a tudományos információk megőrzését az alábbiak által:

5.

Fejlesszék tovább a tudományos információkat terjesztő rendszert alátámasztó elektronikus infrastruktúrákat az alábbiak által:

6.

Biztosítsák a tagállami elektronikus infrastruktúrák együttműködését uniós és globális szinten az alábbiak által:

7.

Vegyenek részt a tagállami, uniós és/vagy nemzetközi szintű, számos érdekelt fél között zajló párbeszédben, amely a tudományos információkhoz való nyílt hozzáférés és az információk megőrzésének előremozdításáról folyik. A résztvevőknek különösen az alábbiakkal ajánlott foglalkozniuk:

8.

Jelöljenek ki az év végéig egy tagállami kapcsolattartó pontot, amely feladatai az alábbiak lesznek:

9.

Tájékoztassák a Bizottságot az ajánlás különböző összetevőivel kapcsolatban – a meghatározandó és elfogadandó alaki követelményekkel összhangban – tett lépésekről 18 hónappal azután, hogy ez az ajánlás megjelent az Európai Unió Hivatalos Lapjában, majd ezt követően kétévente. A Bizottság ez alapján fogja áttekinteni az Európai Unió egészében elért haladást, majd értékeli, hogy szükségesek-e további lépések az ajánlásban meghatározott célkitűzések eléréséhez.