Az adminisztratív terhek csökkentése

Az Európai Bizottság célul tűzte ki, hogy megkönnyítse a vállalatokra nehezedő bürokratikus terheket. Ennek érdekében javaslatot tesz arra, hogy öt éven belül 25%-kal csökkentsék az adminisztratív terheket. Ilyen mértékű csökkentés a GDP 1,5%-os, azaz 150 milliárd EUR-s növekedését eredményezné.

JOGI AKTUS

A Bizottság jelentése a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának (2007. január 24.) – Az adminisztratív terhek csökkentésének cselekvési programja az Európai Unióban [COM(2007) 23 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

ÖSSZEFOGLALÓ

A Bizottság megállapította, hogy a felülvizsgált lisszaboni stratégia és a jobb szabályozás programja célkitűzéseinek megvalósítása érdekében csökkenteni kell a vállalatok által viselt adminisztratív költségeket *. A vállalatok kénytelenek egyes adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésével sok időt tölteni ahelyett, hogy ezt az időt alapvető üzleti tevékenységükre fordítanák.

Az adminisztratív költségek a jogszabályokban foglalt adatszolgáltatási kötelezettségből erednek. Az adminisztratív költségek csökkentését célzó program építőelemei az adatszolgáltatási kötelezettségek. Valójában könnyebb ezeket a kötelezettségeket, mint a jogszabályok egészét összehasonlítani. Az adminisztratív költségek csökkentését célzó intézkedések az adatszolgáltatási követelmények egyszerűsítésére korlátozódnak, és az alapjogszabály alapvető elveit nem módosítják.

Az adminisztratív költségek forrása lehet a nemzetközi jog, a közösségi jog, a nemzeti vagy éppen a regionális jog. Ennélfogva a nemzetközi jogot, valamint a közösségi jog egy részét át kell ültetni a nemzeti jogba. Megosztott felelősségről van tehát szó, amely az Európai Unió intézményei és tagállamai között fenntartott partnerséget tesz szükségessé.

Az adminisztratív költségek felmérése uniós szinten

Ez a cselekvési program közösségi adminisztratív költségmodellt alkalmaz. Ez a standard költségmodellre (SCM) épül, és több változatot is tartalmaz. A standard költségmodellt Hollandia dolgozta ki. Ennek célja a jogszabályokban foglalt adatszolgáltatási kötelezettségek azonosítása, amelyek arra kötelezik a vállalatokat, hogy bizonyos számú információt bocsássanak a hatóságok vagy harmadik felek rendelkezésére. Ezenfelül értékeli a vállalatok által a szükséges információk szolgáltatásához felhasznált belső és külső erőforrásokat.

A standard költségmodellt jelenleg tizenhét tagállam alkalmazza. Ennek ellenére a Bizottság úgy látja, hogy valódi közösségi adminisztratív költségmodellt (EU SCM) kell kidolgozni. Az uniós standard költségmodell a standard költségmodellen alapul, de attól elsősorban az adatszolgáltatási kötelezettség hatálya alá tartozó csoportok köre tekintetében eltér. Utóbbi jóval átfogóbb, és magában foglalja a vállalatokat, az önkéntes szektort, az állami hatóságokat és az állampolgárokat. Az uniós standard költségmodell legfőbb újítása tehát az, hogy vizsgálja a túlszabályozás mértékét *.

A cselekvési program célja az, hogy legkésőbb 2008 novemberére felmérje a közösségi jogszabályok által támasztott adminisztratív költségeket. Az adminisztratív költségek uniós szintű felmérése az alábbi három célt szolgálja:

• a jogszabályokból eredő valamennyi adatszolgáltatási kötelezettség pontos azonosítása. Az adminisztratív költségek csökkentését célzó program építőelemei az adatszolgáltatási kötelezettségek, nem pedig a jogszabályok teljes szövege. Szükség van az ilyen kötelezettségek egyértelmű osztályozására, mind közösségi, mind pedig nemzeti szinten;
• a felmérendő adatszolgáltatási kötelezettségek harmonizálása. Minimális harmonizációra van szükség a tagállamok adatainak összehasonlításához és közös csökkentési célok meghatározásához. A harmonizáció különböző szempontokat érint, többek között a következőket: az adatszolgáltatási kötelezettségek eredetének osztályozása, a szabványosított költséghányadok, az érintett adminisztratív tevékenységek típusa és az érintett alapsokaság, a „hatékony vállalat” meghatározása, valamint az érintett szervezetek. Gyakorlati okokból a harmonizáció a kezdeti időszakban a vállalatokra irányuló intézkedésekre nem vonatkozna;
• a felmérendő adatszolgáltatási kötelezettségek kiválasztása. A Bizottság gyakorlati okokból azt javasolja, hogy kizárólag a közösségi rendeleteket és irányelveket, valamint a nemzeti jogba való átültetésüket célzó rendelkezéseket vizsgálják. A Bizottság továbbá úgy véli, hogy az adatszolgáltatási kötelezettségek felmérését az alábbi prioritást élvező területekre kell korlátozni: társasági jog, gyógyszerészeti jogszabályok, munkakörnyezet/munkaviszony, adójog (héa), statisztika, mezőgazdaság és mezőgazdasági támogatások, élelmiszer-biztonság, közlekedés, halászat, pénzügyi szolgáltatások, környezetvédelem, kohéziós politika és közbeszerzés. A Bizottság elsősorban ezeken a területeken kíván fellépni, ahol az adminisztratív költségek a legmagasabbak.

Az adminisztratív terhek csökkentésére vonatkozó közösségi stratégia létrehozása

A Bizottság elsőként azt javasolja, hogy az EU egészére vonatkozóan határozzanak meg 25%-os átfogó célt az adminisztratív költségek csökkentésére. Ezt a célkitűzést öt éven belül kell megvalósítani.

E célkitűzés elérésének érdekében a Bizottság egyes terhek csökkentését irányozza elő azokon a területeken, ahol azonnali cselekvésre van mód. Így a hatályos jogszabályok néhány kisebb módosításával rövid időn belül és egyszerűen jelentős eredményeket lehet elérni. A Bizottság 11 olyan ágazatot határozott meg, ahol az adminisztratív terhek 1,3 milliárd EUR-val csökkenthetők.

A tagállamoknak is költségcsökkentő határozatokat kell elfogadniuk, hiszen a költségek jelentős része közvetlenül a nemzeti és regionális előírásokból ered.

E célkitűzések megvalósítása érdekében a Bizottság az adminisztratív terhek csökkentése közös elveinek kidolgozását javasolja, amelyek a következők:

• a jelentéstételi követelmények gyakorisága csökkenjen a szükséges minimumra;
• vizsgálják felül, hogy ugyanazt az adatszolgáltatási kötelezettséget nem írták-e elő többször;
• ösztönözzék a webalapú információgyűjtést;
• a tájékoztatási követelményekre vonatkozó küszöbérték bevezetésével korlátozzák a kis- és középvállalkozásokra nehezedő terheket;
• azokat a piaci szereplőket célozzák meg, akik az egyes ágazatokban a legmagasabb adminisztratív költségeket viselik;
• csökkenjenek vagy szűnjenek meg az adatszolgáltatási követelmények, ha olyan jogszabályi követelményekhez kapcsolódnak, amelyek időközben hatályukat vesztették vagy módosultak;
• adjanak magyarázatokat azokhoz az összetett jogszabályokhoz, amelyek lelassíthatják az üzleti tevékenységeket.

Szervezet

A Bizottság végül meghatározza a program szervezeti felépítését. Többek között külső tanácsadók bevonására szólít fel, akik feladata a közösségi jog adminisztratív költségeinek felmérése. A Bizottság a program végrehajtása során szorosan együtt fog működni a tagállamokkal.

A következő lépések

A Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy a felmérést 2009-ig végezzék el, és legkésőbb 2008 októberéig határozzanak meg az adminisztratív terhek csökkentésére vonatkozó nemzeti szintű célokat.

Felhívja az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy a lehető leghamarabb fogadja el a prioritást élvező területekhez kapcsolódó intézkedéseket.

Végül vállalja, hogy biztosítja a program végrehajtása terén elért haladás rendszeres nyomon követését.

Utolsó frissítés: 12.02.2007