52010PC0061

[pic] | EURÓPAI BIZOTTSÁG |

Brüsszel, 24.2.2010

COM(2010) 61 végleges

2010/0039 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség (FRONTEX) felállításáról szóló 2007/2004/EK tanácsi rendelet módosításáról

{SEC(2010) 149}{SEC(2010) 150}

INDOKOLÁS

1. A JAVASLAT HÁTTERE

A javaslat okai és céljai

Ez a javaslat az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség (FRONTEX) felállításáról szóló 2007/2004/EK tanácsi rendeletnek azokkal a módosításaival foglalkozik, amelyek a Frontex Ügynökség jól meghatározott és helyes működésének biztosításához szükségesek az elkövetkezendő években. A javaslat célja a rendelet kiigazítása az elvégzett értékelések és gyakorlati tapasztalok tükrében, az Ügynökség megbízatásának egyértelművé tétele, valamint a felismert hiányosságok kezelése.

Háttér-információk

A Frontex Ügynökséget 2004-ben hozták létre, és 2005-ben kezdte meg működését. A Bizottság – a hágai programban előírtaknak megfelelően – 2008. február 13-án elfogadta a FRONTEX Ügynökség értékeléséről és jövőbeni fejlesztéséről szóló közleményt (COM(2008) 67 végleges), amelyet hatásvizsgálat kísért.

A közlemény rövid és középtávú ajánlásokat határozott meg, és az Ügynökség jövőbeni fejlesztésével kapcsolatos, hosszú távú elképzeléseket indított útjukra.

2008-ban a Tanács és az Európai Parlament üdvözölte a közleményt, és osztoztak a Bizottság azon értékelésében, hogy az Ügynökség igen sikeres volt a kezdetektől fogva, továbbá felszólítottak az Ügynökség további megerősítésére. Ez a törekvés később a Tanács és az Európai Tanács számos következtetésében tükröződött: a Bevándorlási és Menekültügyi Paktumban, valamint a 2009. december 10–11-i Európai Tanács által elfogadott stockholmi programban, amely az Ügynökség – többek között annak jogi kerete felülvizsgálatán keresztül történő – megerősítésére szólított fel. Az Ügynökség által az Unió integrált határigazgatásában és annak általános jövőbeli irányvonalában játszott szerep tehát erőteljes intézményközi konszenzus tárgyát képezi.

A fent említett, a FRONTEX Ügynökség értékeléséről és jövőbeni fejlesztéséről szóló bizottsági jelentésen túlmenően 2008-ban – a Frontex-ről szóló rendelet 33. cikkében előírtaknak megfelelően – független értékelésre került sor. Ezen értékelés alapján a Frontex igazgatótanácsa egy sor, az Ügynökség jogalapjának megváltoztatására irányuló ajánlással fordult a Bizottsághoz.

Ez a javaslat a 2008. évi közlemény valamennyi ajánlását, valamint – a hatásvizsgálatban leírtak kivételével – az igazgatótanács azon ajánlásait tükrözi, amelyek az Ügynökség jogi kerete felülvizsgálatának igényével foglalkoznak.

Meglévő rendelkezések

Az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség felállításáról szóló, 2004. október 26-i 2007/2004/EK tanácsi rendelet.

A gyorsreagálású határvédelmi csapatok felállítására szolgáló eljárás bevezetéséről, valamint a 2007/2004/EK tanácsi rendeletnek ezen eljárás tekintetében történő módosításáról és a kiküldött határőrök feladatai és hatáskörei szabályozásáról szóló, 2007. július 11-i 863/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet.

Az Európai Unió Tagállamainak Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség székhelyének kijelöléséről szóló, 2005. április 26-i 2005/358/EK tanácsi határozat.

2. KONZULTÁCIÓ AZ ÉRDEKELTEKKEL; HATÁSVIZSGÁLAT

A közlemény nyomán széleskörű eszmecserékre került sor a Tanácsban és az Európai Parlamentben. A civil társadalom és a tudományos világ szintén szervezett eszmecseréket a Frontex-nek az Unió bevándorlási politikájában játszott szerepéről.

Az Ügynökség igazgatótanácsának üléseivel összefüggésben a tagállamokkal is rendszeres megbeszélésekre és információcserére került sor. Az Ügynökség folyamatosan jelentéseket tett tevékenységeiről az igazgatótanácsban és az intézményekben, valamint a jogalap által előírt különféle jelentéseken keresztül. Ezeken túlmenően a FRONTEX Ügynökséggel foglalkozó bizottsági tisztviselők és az Ügynökségnél dolgozó megfelelő tisztviselők között is konzultációkra került sor.

2009. szeptember 10-én a Frontex az osztrák hatóságokkal közösen, az ausztriai Badenben értekezletet szervezett a Bizottság elnökletével az igazgatótanács tagjai, illetve képviselői számára, az Ügynökség jogi keretének felülvizsgálatáról. A Bizottság a bevándorlási és menekültügyi bizottság keretében a tagállamokkal is konzultált a bizottság 2008. október 5-én tartott ülésén.

Hatásvizsgálat

Hatásvizsgálat elvégzésére is sor került – bizottsági szolgálati munkadokumentum SEC(2010) 149. Értékelték az Ügynökség legfőbb célkitűzéseit és tevékenységeit tükröző, alábbi „építőkövekkel” kapcsolatos további lehetőségeket:

- A műszaki eszközök közös műveletekben történő alkalmazására vonatkozó meglévő rendelkezések – többek között a tagállamok ilyen eszközökhöz való hozzájárulására szolgáló mechanizmusok – felülvizsgálata;

- A határőrök közös műveletekben való rendelkezésre állásának javítását szolgáló mechanizmusok;

- Az Ügynökség által a műveletek előkészítésében, összehangolásában és végrehajtásában játszott szerep felülvizsgálata, beleértve az Ügynökség és a tagállamok közötti feladatmegosztást is;

- Az Ügynökség megbízatásának kiszélesítése a harmadik országokkal a határigazgatás területén folytatott együttműködésben;

- Az Ügynökség felhatalmazása személyes adatok gyűjtésére és feldolgozására;

- Az Ügynökség felhatalmazásának felülvizsgálata a visszatérési műveletek tekintetében;

- Az Ügynökség felhatalmazása a tagállamok határigazgatás területén nyújtott teljesítménye értékelésének elősegítésére.

A politikai lehetőségeket a következő kritériumok tükrében értékelték:

- Elősegíti-e a szóban forgó lehetőség a felismert hiányosságok kezelését, azaz a vonatkozó célkitűzés(ek) megfelelőbb elérését?

- Kihatással van-e a szóban forgó lehetőség harmadik országokra?

- Van-e költségvetési vonzata a szóban forgó lehetőségnek az Ügynökségre vagy a tagállamokra nézve?

- Melyek az alapvető jogokra gyakorolt esetleges kihatások?

A hatásvizsgálatban az előnyben részesített lehetőség a következő, további lehetőségek kombinációjából áll:

- Felülvizsgált mechanizmus a tagállamok eszközökhöz való kötelező hozzájárulásával, kiegészítve a saját eszközök Frontex által történő fokozatos megvásárlásával/bérletével, további igény- és költségelemzések alapján;

- A tagállamok részéről a humán erőforrásokhoz való kötelező hozzájárulásra szolgáló felülvizsgált mechanizmus, kiegészítve a tagállamok által a Frontex-hez tartósan kirendelt, nemzeti szakértői jogállású határőrök bázisával;

- A közös műveletek végrehajtását illetően az Ügynökség számára megosztott vezetői szerep biztosítása az operatív tervre, az értékelésre, és az események bejelentésére vonatkozó, a Frontex által végrehajtandó részletes szabályokkal;

- Annak lehetővé tétele a Frontex számára, hogy technikai segítségnyújtási projekteket finanszírozzon és hajtson végre harmadik országokban, valamint hogy összekötő tisztviselőket küldjön ki harmadik országokba;

- Az illegális bevándorlást megszervező bűnszövetkezetek elleni küzdelemmel kapcsolatos személyes adatok feldolgozására irányuló, korlátozott felhatalmazás biztosítása a Frontex számára azzal a feltétellel, hogy az ilyen adatok Frontex által történő feldolgozása az Ügynökség feladatai szempontjából jogszerű, valamint szükséges és arányos;

- A Frontex számára koordináló szerep biztosítása a közös visszatérési műveletek végrehajtása terén;

- A tagállamokban az operatív kockázatok és követelmények elemzésére irányuló felhatalmazás biztosítása a Frontex számára.

A hatásvizsgálati testület 2009. december 8-án és 2010. január 11-én adott véleményeit követően alaposan felülvizsgáltuk a hatásvizsgálatot, különösen a problémameghatározás, az alapforgatókönyv, az általános és az operatív célok meghatározása, valamint a szubszidiaritással, az arányossággal, és a költségekkel kapcsolatos szakaszok tekintetében.

A jogalkotási javaslat teljes mértékben a javasolt megoldást tükrözi, azzal az eltéréssel, hogy a Frontex korlátozott felhatalmazást kap az illegális bevándorlást szervező bűnszövetkezetekkel kapcsolatos személyes adatok feldolgozására. A Bizottság úgy véli, hogy ki kell használni valamennyi lehetőséget a bevándorlók becsempészése és az emberkereskedelem elleni küzdelemben. Azonban inkább az idei év folyamán előterjesztendő átfogó információcsere-stratégia keretében kívánunk visszatérni erre a kérdésre, figyelembe véve az előttünk álló mérlegelési folyamat eredményét is, arra vonatkozóan, hogy miként fejleszthetjük tovább az igazságügy és belügy terén tevékenykedő ügynökségek közötti együttműködést a stockholmi program előírásának megfelelően.

3. A JAVASLAT JOGI ELEMEI

Összefoglalás

A 2007/2004/EK tanácsi rendelet legfontosabb módosítási javaslatai a hatásvizsgálatban előnyben részesített lehetőség térnyeréséhez szükséges változtatásokat tükrözik. Ezen túlmenően, néhány alapvetően adminisztratív jellegű, kisebb módosítás került be a javaslatba, az igazgatótanács ajánlásainak, valamint az új ügynökségek létrehozására irányuló, más bizottsági javaslatokban alkalmazott „szabvány” rendelkezéseknek a figyelembe vételével.

Jogalap

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 74. cikke, valamint 77. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontja.

Ez a javaslat a gyorsreagálású határvédelmi csapatok felállítására szolgáló eljárás bevezetéséről szóló 863/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel 2007-ben módosított, a Frontex Ügynökség felállításáról szóló 2007/2004/EK tanácsi rendelet módosítására irányul, amely rendeletek az Európai Közösséget létrehozó szerződés azonos rendelkezésein – azaz a 62. cikk (2) bekezdésének a) pontján, valamint a 66. cikken – alapultak.

A szubszidiaritás elve

A 74. cikk előírja, hogy a Tanács intézkedéseket fogad el a tagállamok illetékes szervezeti egységei között, illetve az ezen egységek és a Bizottság között az e cím által szabályozott területeken történő igazgatási együttműködés biztosítására.

A 77. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontja felhatalmazza az Uniót, hogy a külső határokon a személyek ellenőrzésének és a határátlépések eredményes felügyeletének biztosítása, valamint a külső határok integrált határőrizeti rendszerének fokozatos bevezetése céljából politikát alakítson ki.

Ez a javaslat az említett rendelkezések által megállapított korlátokon belül helyezkedik el, és tiszteletben tartja különösen a Szerződésben meghatározott megosztott hatásköröket, amelyben továbbra is a tagállamok feladata külső határaik ellenőrzése. E javaslat jelesül fenntartja azt az elvet, amely szerint az Ügynökség által összehangolt műveletek keretében a kiküldött határőrök kizárólag a fogadó tagállam határőreinek utasítására – és főszabályként ezek jelenlétében – végezhetnek feladatokat és gyakorolhatják hatásköreiket. A belépésnek a Schengeni határ-ellenőrzési kódexszel összhangban történő megtagadásáról kizárólag a fogadó tagállam határőre dönthet. Az Ügynökségre e tekintetben nem ruháznak döntéshozatali jogkört.

A javaslat célkitűzéseit, amelyek arra irányulnak, hogy az operatív együttműködés integrált igazgatását – a már meglévő rendelkezések alapvető korlátozásainak tiszteletben tartása mellett – továbbfejlesszék, a tagállamok külön-külön nem tudják kielégítően megvalósítani.

Az arányosság elve

Az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikke kimondja, hogy az EU intézkedései nem léphetik túl az e szerződés célkitűzéseinek eléréséhez szükséges mértéket. Az Unió által választott jogszabályi formának lehetővé kell tennie, hogy a javaslat elérje célkitűzését, és azt a lehető leghatékonyabban lehessen végrehajtani.

A javasolt kezdeményezés – a rendelet módosítása – a szervezett illegális bevándorlás elleni küzdelemre irányuló schengeni vívmányok továbbfejlesztését képezi, és biztosítja a tagállamok illetékes szervezeti egységei, valamint az ezen egységek és a Bizottság közötti együttműködést. A javaslat ezért megfelel a szubszidiaritás elvének.

A jogi aktus típusának megválasztása

Javasolt jogi aktus: rendelet.

Más jogi aktus nem felelne meg, mivel ez a javaslat rendeletet módosít.

4. KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A javaslat egy már meglévő rendeletet módosít egy európai ügynökség megbízatása és működése tekintetében. A Frontex Ügynökséggel kapcsolatos támogatás már az uniós költségvetés részét képezi.

5. KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK

A Szerződésekhez csatolt különféle jegyzőkönyvek és a harmadik országokkal megkötött társulási megállapodások következményei

E javaslat jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés harmadik részének V. címében megtalálható, így alkalmazni kell az Egyesült Királyság, Írország és Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyvekben és a schengeni jegyzőkönyvben leírt „változó geometria” rendszerét. A javaslat a schengeni vívmányokra épül. Következésképpen figyelembe kell venni a különböző jegyzőkönyvekkel kapcsolatos alábbi következményeket:

Egyesült Királyság és Írország

Az Egyesült Királyság és Írország az EUSz.-hoz és az EUMSz.-hoz csatolt, a schengeni vívmányokról szóló jegyzőkönyv 4. cikkével, valamint a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2000. május 29-i 2000/365/EK tanácsi határozat 8. cikkének (2) bekezdésével összhangban nem vesz részt e rendeletben.

Dánia

Az EUSz.-hoz és az EUMSz.-hoz csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyv szerint Dánia nem vesz részt a Tanács olyan intézkedéseinek elfogadásában, amelyek az EUMSz. harmadik részének V. címe alá tartoznak.

Ez a javaslat a schengeni vívmányokra épül, és a jegyzőkönyv 4. cikke szerint a Tanácsnak a schengeni vívmányok kiegészítésére irányuló javaslatról vagy kezdeményezésről hozott határozatát követő hat hónapon belül Dánia dönt arról, hogy nemzeti jogában végrehajtja-e ezt a határozatot.

Izland és Norvégia

Izland és Norvégia tekintetében e javaslat a schengeni vívmányok rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság közötti, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodás[1] értelmében.

Svájc

Svájc tekintetében e javaslat a schengeni vívmányok rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodás[2] értelmében.

Liechtenstein

Liechtenstein tekintetében ez a javaslat a schengeni vívmányok rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv[3] értelmében.

A javasolt módosítások rövid áttekintése

1. cikk, Az Ügynökség létrehozása

- Az Ügynökség működését lehetővé tévő jogi keret egyértelművé tétele

1a. cikk, Fogalommeghatározások

- A „fogadó tagállam” fogalmának egyértelművé tétele

- A Frontex közös támogató csapatok fogalmának bevezetése

- A műszaki eszközök fogalmának felülvizsgálata

2. cikk, Fő feladatok

- (1) bekezdés c) pont: a kockázatelemzéssel kapcsolatos munka kiszélesítése

- (1) bekezdés d) pont: a kutatással kapcsolatos munka megerősítése

- (1) bekezdés f) pont: a közös visszatérési műveletek összehangolása lehetőségének bevezetése

- (1) bekezdés h) pont: az információs rendszerek kifejlesztésével és működtetésével kapcsolatos új feladat

- (1) bekezdés i) pont: az Eurosur-nak nyújtott segítséggel kapcsolatos új feladat

- (1a) bekezdés: az a kötelezettség, hogy a pl. közös műveletekben vagy közös visszatérési műveletekben részt vevő valamennyi személyzet kapjon megfelelő alapjogi képzést

- (2) bekezdés, harmadik francia bekezdés: a tagállamok harmadik országokkal folytatott operatív tevékenységeivel kapcsolatosan az igazgatótanácsnak való jelentéstételi mechanizmus bevezetése.

3. cikk, Közös műveletek és kísérleti projektek a külső határokon

- (1) bekezdés: operatív terv kidolgozására, előzetes kockázatelemzés elvégzésére irányuló kötelezettség bevezetése, valamint lehetőség biztosítása az Ügynökség számára arra, hogy befejezze a műveleteket, ha a feltételek már nem teljesülnek

- (2) bekezdés: új – határőrökből álló bázis (FJST) létrehozására irányuló kötelezettség bevezetése az Ügynökség számára

- (4) bekezdés: arra irányuló kötelezettség bevezetése, hogy a műveletek értékelési jelentéseit a művelet végét követő 60 napon belül eljuttassák az igazgatótanács részére,

- (5) bekezdés: fokozott pénzügyi támogatás lehetősége

3a. cikk, A közös műveletek és kísérleti projektek szervezési vonatkozásai (új)

Egy olyan új cikk bevezetése, amely az (1) bekezdésében megállapítja a valamennyi művelet tekintetében kidolgozandó operatív terv kidolgozására irányuló kötelezettséggel kapcsolatos általános feltételeket. Ez a cikk előírja az operatív tervek tartalmára és elemeire, a vonatkozó feladatokra és felelősségi körökre, a csapatok összetételére, a parancsokra és ellenőrzésekre, a jelentéstételi mechanizmusokra – azaz az értékelésre és az események bejelentésére –, a műszaki eszközökre, valamint az alkalmazandó joghatóságra vonatkozó rendelkezéseket.

A (2) és (3) bekezdés kötelezettséget ír elő arra vonatkozóan, hogy az Ügynökségnek és a kérelmező tagállamnak meg kell állapodnia az operatív tervben, továbbá az Ügynökségnek biztosítania kell valamennyi szervezési kérdés operatív végrehajtását.

3b. cikk, A Frontex közös támogató csapatok (FJST) összetétele és kiküldése (új)

Új cikk bevezetése, amely a következőkről rendelkezik:

(1) bekezdés: az FJST rendelkezésére bocsátandó határőrök profiljaival és számával kapcsolatos általános feltételek

(2) bekezdés: az Ügynökség kötelezettsége az FJST-hez való hozzájárulásra

(3) bekezdés: tagállami kötelezettség határőrök rendelkezésre bocsátására, kiküldés céljából

(4) bekezdés: a csapatok tagjainak azon kötelezettsége, hogy feladataikat az alapvető jogok és az emberi méltóság teljes körű tiszteletben tartásával végezzék

(5) bekezdés: az FJST-t érintő kommunikációnak a nemzeti kapcsolattartó pontokon keresztül kell történnie

(6) bekezdés: FJST tagok kiküldésekor az Ügynökség kötelezettsége koordinátor kinevezésére

(7) bekezdés: az Ügynökség kötelezettsége a tagállamok FJST-ben részt vevő határőrei költségeinek fedezésére

4. cikk, Kockázatelemzés

Kötelezettség bevezetése a tagállamok számára, a külső határokon felmerülő veszélyekkel kapcsolatos szükséges tájékoztatás biztosítására.

Új francia bekezdés beillesztése, amely kötelezettséget teremt az Ügynökség számára a tagállamoknak a külső határokon felmerülő kihívásokkal szembeni kapacitásának rendszeres értékelésére.

5. cikk, Képzés

A tagállamok számára kötelezettség beillesztése az egységes alaptantervnek a nemzeti határőrök képzésébe történő beépítésére, valamint annak kifejezett megemlítése, hogy az alapjogi aspektusok részét képezik a képzésnek, amint az a Frontex munkaprogramja esetében már megvalósult.

6. cikk, Kutatás

Az Ügynökség szerepének megerősítése a vonatkozó kutatási tevékenységekben elért eredmények nyomon követésében és elősegítésében.

7. cikk, Műszaki eszközök

A műszaki eszközökre vonatkozó rendelkezések a következőképpen módosulnak:

(1) bekezdés: Az Ügynökség műszaki eszközök megvételére vagy bérletére vonatkozó felhatalmazásának egyértelművé tétele, és a nehézfelszerelések nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályok.

(2) bekezdés: az Ügynökség kötelezettsége a műszakieszköz-adatbázissal (TEP) kapcsolatos központi nyilvántartás létrehozására és vezetésére

(3) bekezdés: tagállami kötelezettség a TEP-hez való hozzájáruláshoz, az Ügynökség igényeit fedező, minimális eszközpark létrehozása érdekében

(4) bekezdés: a TEP Ügynökség által történő irányítására vonatkozó szabályok

(5) bekezdés: az eszköztípusonkénti minimális mennyiség visszatérítésére vonatkozó szabályok, a kiküldéssel és a támogatható költségekkel kapcsolatos feltételek

(6) bekezdés: az Ügynökség kötelezettsége a TEP részét képező eszközök összetételére és kiküldésére vonatkozó jelentéstételre, valamint az igazgatótanács ezt követő intézkedése

8. cikk, A külső határokon fokozott technikai és operatív segítségnyújtást szükségessé tevő körülményekkel szembesülő tagállamok támogatása

Törölték, mivel ezt a területet már megfelelően lefedik a közös műveletekre, műszaki eszközökre, és a Frontex közös támogató csapatokra vonatkozó rendelkezések.

8e. cikk, Operatív terv

(1) bekezdés: az új 3a. cikk rendelkezéseinek következtében szükségessé váló kiigazítások

8h. cikk, Költségek

(1) bekezdés: az FJST költségeinek visszatérítésére vonatkozó rendelkezés beillesztése

9. cikk, Visszatérési együttműködés

(1) bekezdés: az EU visszatérítési politikájának egyértelművé tétele, pénzügyi rendelkezések, valamint a tagállamok azon lehetőségének beillesztése, hogy az Ügynökséget kérhetik valamely visszatérési művelet összehangolásának biztosítására.

(2)-(3) bekezdés: az Ügynökség azon kötelezettsége, hogy a közös visszaküldési műveletek során – a visszatoloncolás ellenőrzése és az alapvető jogok tisztelete tekintetében – alkalmazandó magatartási kódexet fogadjon el.

(4) bekezdés: a tagállamok azon kötelezettsége, hogy az Ügynökséget tájékoztassák a tervezett visszatérési műveleteikről és az Ügynökségtől kért támogatás mértékéről. Az Ügynökség kötelezettsége gördülő operatív terv kidolgozására, amelyről az igazgatótanács határoz.

(5) bekezdés: az Ügynökség vonatkozó harmadik országok meghatározásával kapcsolatos szerepének egyértelművé tétele

11. cikk, Információcsere-rendszerek

Az Ügynökség szerepének – azaz az információcsere megkönnyítésére irányuló kötelezettségének – módosítása.

Az Ügynökség új kötelezettségének beillesztése, a minősített információk cseréjére alkalmas információs rendszer kifejlesztésére és működtetésére.

11a. cikk, Adatvédelem (új)

Az Ügynökség azon kötelezettsége, hogy a 45/2001/EK rendelettel összhangban dolgozzon fel adatokat, továbbá az igazgatótanács azon kötelezettsége, hogy megállapítsa a fent említett rendelet alkalmazására szolgáló intézkedéseket.

11b. cikk, A minősített és a nem minősített érzékeny információk védelmére vonatkozó biztonsági szabályok (új)

Az Ügynökség azon kötelezettsége, hogy a minősített információkra a 2001/844/EK határozat elveit alkalmazza. A Bizottság által ilyenként elfogadott és végrehajtott nem minősített érzékeny információk feldolgozására irányuló kötelezettség.

13. cikk, Együttműködés az Európai Unió ügynökségeivel és szerveivel, valamint a nemzetközi szervezetekkel

A más uniós ügynökségekkel és szervekkel való együttműködés lehetőségének beillesztése

14. cikk, A harmadik országokkal való operatív együttműködés és a harmadik országok illetékes hatóságaival való együttműködés elősegítése

A következő bekezdések beillesztése:

(2) bekezdés: az Ügynökség számára lehetőség arra, hogy összekötő tisztviselőket küldjön harmadik országokba

(3) bekezdés: az összekötő tisztviselők feladatainak leírása

(4) bekezdés: az Ügynökség lehetősége uniós finanszírozás igénybevételére, technikai segítségnyújtási projekteket indítására harmadik országokban, valamint megfigyelők hívására.

(5) bekezdés: a tagállamok kötelezettsége az Ügynökség szerepének egyértelművé tételére a harmadik országokkal megkötött kétoldalú megállapodásaikban

(7) bekezdés: az összekötő tisztviselők kiküldése és munkamegállapodásoknak a harmadik országokkal való megkötése a Bizottság előzetes jóváhagyásának függvénye

15a. cikk, Székhely-megállapodás (Új)

Az Ügynökség és a fogadó tagállam közötti székhely-megállapodás szükségességének és feltételeinek egyértelművé tétele.

17. cikk, Személyzet

(3) bekezdés: az Ügynökség személyzete szerepének egyértelművé tétele, amely előírja a szakképzett személyzet operatív tevékenységekben való részvételét

20. cikk, Az igazgatótanács hatásköre

(2) bekezdés h) pont: a Bizottság előzetes hozzájárulása szükséges az Ügynökség szervezeti felépítésének és személyzeti politikájának elfogadásához, illetve módosításához (új)

(2) bekezdés i) pont: egy, az Ügynökség többéves tervének jóváhagyására vonatkozó rendelkezés beillesztése (új)

(4) bekezdés: az Ügynökség által a vonatkozó kutatási tevékenységekben játszott megerősített szerep tükrözése

21. cikk, Az igazgatótanács összetétele

(1) bekezdés: a hivatali idő meghosszabbíthatóságával kapcsolatos korlátozás törlése

(3) bekezdés: a megkötött társulási megállapodásokra való hivatkozás beillesztése

25. cikk, Az ügyvezető igazgató feladatai és hatáskörei

(3) bekezdés g) pont: az operatív tervek végrehajtására irányuló kötelezettség beillesztése.

2010/0039 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

[…]

az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség (FRONTEX) felállításáról szóló 2007/2004/EK tanácsi rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 74. cikkére, valamint 77. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontjára,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére,

a javaslat nemzeti parlamentek részére történt továbbítását követően,

a rendes jogalkotási eljárás keretében eljárva,

mivel:

1. Az előretekintő és átfogó, szolidaritáson és felelősségvállaláson alapuló európai migrációs politika kidolgozása továbbra is az Európai Unió egyik kiemelt szakpolitikai célkitűzése.

2. A külső határokkal kapcsolatos uniós politika célja egy olyan, az ellenőrzés és a határőrizet egységes és magas szintjét biztosító integrált irányítás megvalósítása, amely a személyek Európai Unión belüli szabad mozgásának szükséges következménye, és amely a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség alapvető alkotóeleme. Ennek érdekében meg kell állapítani a külső határok ellenőrzésére irányuló előírásokra és eljárásokra vonatkozó közös szabályokat.

3. A közös szabályok hatékony végrehajtása a tagállamok közötti operatív együttműködés fokozottabb összehangolását igényli.

4. E rendelet tiszteletben tartja a különösen az Európai Unió alapjogi chartája által rögzített alapvető jogokat és alapelveket, nevezetesen az emberi méltóságot, a kínzás és az embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés tilalmát, a szabadsághoz és biztonsághoz való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot, a menedékjogot, a származási országba való visszaküldés tilalmát, a megkülönböztetésmentességet, a gyermekek jogait, valamint a hatékony jogorvoslathoz való jogot. E rendeletet a tagállamoknak e jogokkal és alapelvekkel összhangban kell alkalmazniuk.

5. A Tanács 2004-ben elfogadta az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség (Frontex) (a továbbiakban: Ügynökség) felállításáról szóló 2007/2004/EK rendeletet[4], amely Ügynökség 2005 májusában kezdte meg működését.

6. A 2007/2004/EK rendeletet 2007-ben a gyorsreagálású határvédelmi csapatok felállítására szolgáló eljárás bevezetéséről szóló 863/2007/EK rendelet[5] módosította.

7. A külső határok forgalomellenőrzés és őrizet révén történő eredményes igazgatásának elő kell segítenie az illegális bevándorlás és az emberkereskedelem elleni küzdelmet, és csökkentenie kell a tagállamok belső biztonságát, közrendjét, közegészségügyét és nemzetközi kapcsolatait fenyegető veszélyeket.

8. A külső határoknál végzett határellenőrzés végrehajtása nem csupán azoknak a tagállamoknak az érdeke, amelyek külső határainál azt elvégzik, hanem valamennyi olyan tagállamé, amely belső határain megszüntette a határellenőrzést.

9. A polgárok szolgálatában álló, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséggel kapcsolatos, az Európai Tanács 2009. december 10-11-i ülésén elfogadott többéves program (stockholmi program) az Európai Unió külső határainak igazgatása terén a Frontex által játszott szerep egyértelművé tételére és fokozására szólít fel.

10. Ezért – különösen az Ügynökség műveleti kapacitásainak erősítése érdekében – felül kell vizsgálni az Ügynökség megbízatását, biztosítva egyúttal, hogy az összes meghozott intézkedés arányos legyen a kitűzött célokkal és teljes mértékben tiszteletben tartsa az alapvető jogokat, valamint a menekültek és a menedékkérők jogait, így elsősorban a visszaküldés tilalmát.

11. A külső határok igazgatásának operatív kérdéseit illetően meg kell erősíteni a tagállamok részére történő tényleges segítségnyújtás jelenlegi lehetőségeit a rendelkezésre álló műszaki eszközök vonatkozásában; az Ügynökségnek megfelelő pontossággal meg kell tudnia tervezni a közös műveletek vagy kísérleti projektek összehangolását.

12. A tagállamok és/vagy az Ügynökség által kötelezően biztosított, szükséges műszaki eszközök minimális szintje nagymértékben hozzá fog járulni az Ügynökség által összehangolt, tervezett műveletek megfelelőbb tervezéséhez és végrehajtásához.

13. Az Ügynökség kezeli a tagállamok által biztosított műszaki eszközök jegyzékeit, hozzájárulva ezáltal az anyagi források „összegyűjtéséhez”. E jegyzékeknek tartalmazniuk kell az Ügynökség tevékenységeinek végzéséhez szükséges műszaki eszközök minimális számú kategóriáját.

14. A hatékony műveletek biztosítása érdekében a tagállamoknak megfelelő számú, szakképzett határőrt kell rendelkezésre bocsátaniuk a közös műveletekben és kísérleti projektekben való részvétel céljából; e célból az Ügynökség által kiküldhető határőr-csapatokat kell létrehozni.

15. Az Ügynökségnek hozzá kell tudnia járulni a tagállamok által az Ügynökséghez tartósan kirendelt határőrökből álló csapatokhoz, amelyekre – feladataik és hatásköreik gyakorlása során – a tagállamok által közvetlenül a csapatokhoz kiküldött határőrökével azonos jogi keretek vonatkoznak. Az Ügynökségnek ki kell igazítania a kirendelt nemzeti szakértőkre vonatkozó belső szabályzatát annak érdekében, hogy a közös műveletek és kísérleti projektek során a fogadó állam közvetlen utasításokat adhasson a határőröknek.

16. A részt vevő tagállamok és az Ügynökség között a műveletek megkezdése előtt megállapított, jól meghatározott operatív terv – beleértve az értékelést és az események bejelentésére irányuló kötelezettséget is – a műveletek koordinálásának szempontjából összehangoltabb működési renddel nagymértékben hozzá fog járulni e rendelet célkitűzéseihez.

17. Az események jelentésére szolgáló rendszert az Ügynökség arra használja, hogy a megfelelő hatóságoknak és az igazgatótanácsnak továbbítson minden, különösen a 2007/2004/EK rendeletnek vagy a Schengeni határ-ellenőrzési kódexnek, illetve az alapvető jogoknak a közös műveletek és kísérleti projektek során történt megsértéseivel kapcsolatos, szavahihető állításokra vonatkozó információt.

18. A kockázatelemzés a külső határoknál végzett műveletek lefolytatása tekintetében kulcsfontosságú elemnek bizonyult. Annak minőségét a tagállamok rendelkezésére álló nemzeti struktúrák, eszközök és források értékelésére szolgáló módszerrel történő kiegészítésével kell javítani.

19. Az Ügynökség európai szinten folyó – az alapjogokra is kiterjedő – képzést biztosít a határőrök nemzeti oktatói számára, valamint további képzéseket és szemináriumokat szervez az illetékes nemzeti szolgálatok tisztviselői számára a külső határok ellenőrzésére és őrizetére, illetve a tagállamokban illegálisan tartózkodó, harmadik országbeli állampolgárok visszaküldésére vonatkozóan. Az Ügynökség a tagállamokkal együttműködve képzési programokat szervezhet a tagállamok területén. Ebből a szempontból a tagállamoknak határőreik nemzeti képzési programjaiba be kell építeniük az Ügynökség munkájának eredményeit.

20. Az Ügynökség nyomon követi és elősegíti a működési területére vonatkozó tudományos kutatási eredményeket, és az ilyen információkat továbbítja a Bizottság és a tagállamok felé.

21. A tagállamokban illegálisan tartózkodó, harmadik országbeli állampolgárok visszaküldésének operatív vonatkozásai a legtöbb tagállamban a külső határok ellenőrzéséért felelős hatóságok hatáskörébe tartoznak. Mivel e feladatok uniós szinten történő megvalósítása egyértelműen hozzáadott értékkel bír, az Ügynökség ennek megfelelően – az uniós visszatérési politikával teljes mértékben összhangban – biztosítja a szükséges segítséget a tagállamok közös visszatérési műveleinek megszervezéséhez és összehangolja azokat, továbbá meghatározza az úti okmányok megszerzésének helyes gyakorlatát, illetve a tagállamok területén illegálisan tartózkodó, harmadik országbeli állampolgárok visszaküldése során alkalmazandó magatartási kódexet. Uniós finanszírozási eszközök nem tehetők elérhetővé olyan tevékenységek és műveletek számára, amelyeket nem az Európai Unió Alapjogi Chartájával összhangban hajtanak végre.

22. Feladatának teljesítése érdekében és a feladatának teljesítéséhez szükséges mértékben az Ügynökség – a Szerződés vonatkozó rendelkezéseivel összhangban megkötött munkamegállapodások keretében – együttműködhet az Europollal, az Európai Menekültügyi Támogató Hivatallal, az Európai Unió Alapjogi Ügynökségével és más uniós ügynökségekkel és szervekkel, harmadik országok illetékes hatóságaival, valamint a 2007/2004/EK rendelet hatálya alá tartozó ügyekben illetékes nemzetközi szervezetekkel. Az Ügynökség az Európai Unió külkapcsolati politikájának keretében megkönnyíti a tagállamok és a harmadik államok közötti operatív együttműködést.

23. A 2007/2004/EK rendelet hatálya alá tartozó ügyekben harmadik országokkal folytatott együttműködés egyre fontosabbá válik. Egy szilárd együttműködési modellnek a megfelelő harmadik országokkal való létrehozása érdekében az Ügynökség számára biztosítani kell a lehetőséget technikai segítségnyújtásra irányuló projektek megindítására és finanszírozására, valamint összekötő tisztviselők harmadik országba történő kiküldésére. Az Ügynökség számára biztosítani kell a lehetőséget, hogy harmadik országok képviselőit – a szükséges képzés biztosítását követően – meghívja a tevékenységeiben való részvételre. A harmadik országokkal való együttműködés kiépítése az európai határigazgatási normák – így az alapvető jogok és az emberi méltóság tiszteletben tartásának – elterjesztése szempontjából is fontos.

24. A személyzet vonatkozásában a nyitott és átlátható alkalmazási feltételek, valamint az egyenlő bánásmód biztosítása érdekében az Ügynökség személyzetére és ügyvezető igazgatójára az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzata és az Európai Közösségek egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételei (a továbbiakban: személyzeti szabályzat) vonatkoznak, beleértve a szakmai titoktartási szabályokat, illetve az egyéb, ezzel egyenértékű titoktartási kötelezettségeket.

25. A személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet[6] alkalmazni kell a személyes adatok Ügynökség által való feldolgozására. Ezért az európai adatvédelmi biztosnak figyelemmel kell kísérnie a személyes adatok Ügynökség általi feldolgozását, és hatáskörrel rendelkezik arra, hogy az Ügynökségtől a vizsgálódásaihoz szükséges valamennyi információba betekintést nyerjen.

26. Amennyiben a tagállamok személyes adatokat dolgoznak fel, a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelvet[7] teljes mértékben alkalmazni kell.

27. Az információtechnológiai rendszerek operatív igazgatásának biztosítása során az Ügynökség – a legmagasabb szakmai követelmények figyelembe vétele mellett – az európai és nemzetközi normákat követi.

28. Mivel e rendelet célkitűzéseit – nevezetesen az Európai Unió tagállamainak külső határain való operatív együttműködés integrált igazgatásának létrehozását – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, ezért azok uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvével összhangban az Unió intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben meghatározott arányosság elvével összhangban ez a rendelet az e célok megvalósításának érdekében szükséges minimumra szorítkozik, és nem lépi túl az azokhoz feltétlenül szükséges mértéket.

29. Izland és Norvégia tekintetében ez a rendelet az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között létrejött, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek a továbbfejlesztését képezi, amelyek az e megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról szóló, 1999. május 17-i 1999/437/EK tanácsi határozat[8] 1. cikkének A) pontjában említett területre vonatkoznak. Következésképpen az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság küldöttségei tagként vesznek részt az Ügynökség igazgatótanácsának munkájában, bár szavazati joguk korlátozott.

30. Svájc tekintetében ez a rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról aláírt megállapodás[9] értelmében vett schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztése, amelyek a megállapodásnak az Európai Közösség nevében való megkötéséről szóló 2008/146/EK tanácsi határozat 3. cikkével összefüggésben az 1999/437/EK határozat 1. cikkének A., B. és G. pontjában említett területhez tartoznak.

31. Liechtenstein tekintetében ez a rendelet a Tanács az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség között létrejött, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv értelmében vett schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztése, amelyek a 2008/261/EK tanácsi határozat[10] 3. cikkével összefüggésben az 1999. május 17-i 1999/437/EK tanácsi határozat 1. cikkének A., B. és G. pontjában említett területhez tartoznak.

32. Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyv értelmében Dánia nem vesz részt az Európai Unió működéséről szóló szerződés harmadik részének V. címe szerinti intézkedések Tanács által történő elfogadásában, az azon harmadik országokat meghatározó intézkedések kivételével, „amelyek állampolgárainak a tagállamok külső határainak átlépésekor vízummal kell rendelkezniük”, illetve azon intézkedések kivételével, „amelyek az egységes vízumformátumra vonatkoznak”. Ez a javaslat a schengeni vívmányokra épül, a Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyv 4. cikke értelmében pedig az Európai Unió működéséről szóló szerződés harmadik részének V. címében „szabályozott, a schengeni vívmányok továbbfejlesztésére irányuló javaslaton vagy kezdeményezésen alapuló tanácsi intézkedés elfogadását követő hat hónapon belül Dánia dönt arról, hogy nemzeti jogában végrehajtja-e ezt az intézkedést.”

33. Ez a rendelet a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyeknek alkalmazásában az Egyesült Királyság a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2000. május 29-i 2000/365/EK tanácsi határozatnak[11] megfelelően nem vesz részt. Az Egyesült Királyság ezért nem vesz részt annak elfogadásában, és a rendelet vagy annak alkalmazása rá nézve nem kötelező.

34. Ez a rendelet a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyeknek alkalmazásában Írország az Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2002. február 28-i 2002/192/EK tanácsi határozatnak[12] megfelelően nem vesz részt. Írország ezért nem vesz részt annak elfogadásában, és a rendelet vagy annak alkalmazása rá nézve nem kötelező.

35. Az Ügynökség – az igazgatótanács által eseti alapon meghatározott szabályokkal összhangban – megkönnyíti az olyan operatív fellépések megszervezését, amelyben a tagállamok igényt tarthatnak az Írország és az Egyesült Királyság által esetlegesen felajánlott szakértelemre és eszközökre. Ennek érdekében Írország és az Egyesült Királyság képviselőit meg kell hívni az igazgatótanács üléseire azért, hogy az ilyen operatív fellépéseket előkészítő tanácskozásokon teljes mértékben részt tudjanak venni.

36. Gibraltár határainak megállapítása a Spanyol Királyság és az Egyesült Királyság között vita tárgyát képezi.

37. E rendelet Gibraltár határaira való alkalmazhatóságának felfüggesztése nem jelent semmiféle változást az érintett államok helyzetére nézve,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk Módosítás

A 2007/2004/EK rendelet a következőképpen módosul:

(1) Az 1. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Figyelembe véve azt, hogy a külső határok ellenőrzése és őrizete a tagállamok felelőssége, az Ügynökség a vonatkozó uniós joggal, nemzetközi joggal, a nemzetközi védelemhez való hozzáféréssel kapcsolatos kötelezettségekkel és alapvető jogokkal összhangban megkönnyíti és hatékonyabbá teszi a külső határok igazgatására vonatkozó meglévő és jövőbeli európai uniós intézkedések, különösen a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex[13] alkalmazását azáltal, hogy biztosítja a tagállamok ezen intézkedések végrehajtása érdekében tett lépéseinek összehangolását, és ezzel hozzájárul a személyek ellenőrzésének és az Európai Unió tagállamai külső határőrizetének hatékony, magas és egységes szintű megteremtéséhez.”

(2) Az 1a. cikk a következőképpen módosul:

a) a 2. pont helyébe a következő szöveg lép:

„2. »fogadó tagállam«: az a tagállam, amelynek területére, vagy amellyel szomszédos területre egy gyorsreagálású határvédelmi csapatot küldenek ki, vagy amelynek területén közös művelet vagy kísérleti projekt végrehajtására kerül sor;”

b) a 4. pont helyébe a következő szöveg lép:

„4. »a csapatok tagjai«: a gyorsreagálású határvédelmi csapatokban vagy a Frontex közös támogató csapatában szolgálatot teljesítő tagállami határőrök, akik nem a fogadó tagállam határőrei;”

c) a szöveg a következő 7. ponttal egészül ki:

„7. »műszaki eszköz«: a közös műveletek, kísérleti projektek, gyorsreagálású határvédelmi csapatok, visszatérési műveletek vagy technikai segítségnyújtási projektek során alkalmazott bármilyen műszaki eszköz.”

(3) A 2. cikk a következőképpen módosul:

a) az (1) bekezdés a következőképpen módosul:

i. a c) és d) pont helyébe a következő szöveg lép:

„c) kockázatelemzés végzése, beleértve a tagállamoknak a külső határoknál megjelenő fenyegetések és nyomás leküzdésére irányuló képességének értékelését;

d) külső határok ellenőrzését és határőrizetét érintő kutatások kidolgozásában való részvétel;”

ii. az f) pont helyébe a következő szöveg lép:

„f) a közös visszatérési műveletek megszervezéséhez szükséges támogatás, többek között – kérelemre – azok összehangolásának biztosítása a tagállamok részére;”

iii. a szöveg a következő h) és i) ponttal egészül ki:

„h) a külső határokon felmerülő kockázatokra vonatkozó információk gyors és megbízható cseréjét lehetővé tevő információs rendszerek – többek között a 2005/267/EK tanácsi határozattal létrehozott információs és koordinációs hálózat[14] – kifejlesztése és működtetése;

i) európai határőrizeti rendszer kialakításához és működtetéséhez szükséges támogatás biztosítása, valamint – adott esetben – közös információmegosztási környezet kifejlesztése, beleértve a rendszerek kölcsönös átjárhatóságát.”

b) a szöveg a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„Az Ügynökség által szervezett műveleti tevékenységekben való részvételt megelőzően az összes határőrnek és egyéb tagállami személyzetnek, valamint az Ügynökség személyzetének képzésben kell részesülnie a vonatkozó uniós és nemzetközi jogra, így az alapvető jogokra és a nemzetközi védelemhez való hozzáférésre vonatkozóan.”

c) A (2) bekezdés utolsó albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A tagállamok tájékoztatják az Ügynökséget a külső határokon az Ügynökség keretén kívül végzett operatív tevékenységekről. Az ügyvezető igazgató rendszeresen, de évente legalább egy alkalommal tájékoztatja az igazgatótanácsot ezekről az ügyekről.”

(4) A 3. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„3. cikk

Közös műveletek és kísérleti projektek a külső határokon

1. Az Ügynökség értékeli, jóváhagyja és összehangolja a tagállamok által javasolt közös műveleteket és kísérleti projekteket, beleértve a tagállamoknak a fokozottabb technikai és operatív segítségnyújtást szükségessé tevő körülményekkel kapcsolatos kérelmeit.

Az Ügynökség önmaga is kezdeményezhet a tagállamokkal együttműködve megvalósítandó közös műveleteket és kísérleti projekteket.

Az Ügynökség dönthet úgy, hogy műszaki eszközeit a közös műveletekben vagy kísérleti projektben részt vevő tagállamok rendelkezésére bocsátja.

A közös műveleteket és kísérleti projekteket alapos kockázatelemzésnek kell megelőznie.

Az Ügynökség be is fejezheti a közös műveleteket és kíséreli projekteket, amennyiben már nem állnak fenn e kezdeményezések folytatásának feltételei.

2. Az Ügynökség – a 3b. cikk rendelkezéseivel összhangban – létrehozza a határőröknek a „Frontex közös támogató csapatok” elnevezésű bázisát, az (1) bekezdésben említett közös műveletek és kísérleti projektek keretében történő esetleges kiküldés céljából. A humán erőforrások és műszaki eszközök kiküldéséről a 3a. és 7. cikkel összhangban határoz.

3. A közös műveletek és kísérleti projektek gyakorlati megszervezése során az Ügynökség a 16. cikkben meghatározott szakosított részlegein keresztül is működhet.

4. Az Ügynökség értékeli a közös műveletek és kísérleti projektek eredményeit, és a részletes értékelési jelentéseket a tevékenység befejezését követő 60 napon belül továbbítja az igazgatótanács részére. Az Ügynökség az eredményekről a 20. cikk (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott éves jelentésben közzéteendő, átfogó, összehasonlító elemzést készít a jövőbeli műveletek és projektek minőségének, összehangoltságának és hatékonyságának javítása céljából.

5. Az Ügynökség dönthet úgy, hogy az Ügynökségre alkalmazandó pénzügyi szabályokkal összhangban a saját költségvetéséből származó támogatásokkal finanszírozza vagy társfinanszírozza az (1) bekezdésben említett közös műveleteket és kísérleti projekteket.”

(5) A szöveg a következő 3.a., 3b. és 3c.cikkekkel egészül ki:

„3a. cikk

A közös műveletek és kísérleti projektek szervezési vonatkozásai

1. Az ügyvezető igazgató operatív tervet dolgoz ki a 3. cikk (1) bekezdésében említett tevékenységekre vonatkozóan. Az ügyvezető igazgató és a fogadó tagállam a tevékenység tervezett megkezdése előtt kellő időben megállapodik a szervezési vonatkozásokat részletesen tartalmazó operatív tervben.

Az operatív terv a következőket tartalmazza:

a) a helyzet leírása, a kiküldetés eljárási módjával és céljaival együtt, a műveleti célt is beleértve;

b) a közös művelet vagy kísérleti projekt előrelátható időtartama;

c) az a földrajzi terület, ahol a közös műveletre vagy kísérleti projektre sor kerül;

d) a feladatok és a különleges utasítások leírása a kiküldött határőrök számára, ideértve a fogadó tagállamban az adatbázisokba való engedélyezhető betekintésre és a viselhető, illetve tartható, engedélyezhető szolgálati fegyverekre, lőszerekre és felszerelésekre vonatkozókat is;

e) a kiküldött határőrök csapatainak összetétele;

f) parancsnoklási és ellenőrzési rendelkezések, beleértve a fogadó állam azon határőreinek neve és rendfokozata, akik a kiküldött határőrökkel és az Ügynökséggel való együttműködésért felelnek, különösen azon határőröké, akik a kiküldetés időtartama alatt a csapatok parancsnoki tisztét betöltik, valamint a csapatok helye a parancsnoklási rendben;

g) közös műveletek vagy kísérleti projektek során kiküldendő műszaki eszközök, beleértve az olyan külön előírásokat, mint a használati útmutató, az igényelt személyzet, szállítási és egyéb logisztika, valamint a pénzügyi rendelkezések;

h) az események bejelentésére, az értékelési jelentéssel kapcsolatos teljesítménymutatókra, valamint a végleges értékelésnek a 3. cikk (4) bekezdésével összhangban történő benyújtásának végső időpontjára vonatkozóan részletes rendelkezéseket tartalmazó jelentési és értékelési rendszer.

i) a tengeri műveletek tekintetében az alkalmazandó joghatósággal kapcsolatos különös követelmények, valamint a közös művelet elvégzésének helye szerinti földrajzi területre vonatkozó tengerjogi rendelkezések.

2. Az operatív terv bármilyen módosítását vagy kiigazítását az ügyvezető igazgatónak és a fogadó tagállamnak egyaránt jóvá kell hagynia. A módosított vagy kiigazított operatív terv egy másolatát az ügynökség haladéktalanul megküldi a résztvevő tagállamoknak.

3. Az Ügynökség – összehangolással kapcsolatos feladatai részeként – biztosítja valamennyi szervezési vonatkozás operatív végrehajtását, beleértve az Ügynökség valamely alkalmazottjának az e cikkben említett közös műveletekben és kísérleti projektekben való jelenlétét.

3b. cikk

A Frontex közös támogató csapatok összetétele és kiküldése

1. Az ügyvezető igazgató javaslatára az igazgatótanács szavazati joggal rendelkező tagjainak abszolút többségével határoz a Frontex közös támogató csapatok számára rendelkezésre bocsátandó határőrök profiljáról és összlétszámáról. A határőrök profiljában és összlétszámában beálló további változások tekintetében ugyanezen eljárás alkalmazandó. A Frontex közös támogató csapatokhoz a tagállamok a különféle meghatározott profilokon alapuló nemzeti bázison keresztül járulnak hozzá, a kívánt profiloknak megfelelő határőrök kinevezésével.

2. Az Ügynökség a 17. cikk (5) bekezdése értelmében a tagállamok által nemzeti szakértőkként kirendelt hozzáértő határőrökkel járul hozzá a Frontex közös támogató csapatokhoz. E célból a tagállamok nemzeti szakértőkként kirendelt határőrökkel nyújtanak hozzájárulást az Ügynökség számára. Az ilyen kirendelések maximális időtartama tizenkét hónapos időszakonként nem haladhatja meg a hat hónapot. E személyeket e rendelet alkalmazásában kiküldött határőröknek kell tekinteni, és a 10. cikkben említett feladatokat és hatásköröket látják el. A 3c., 10. és 10b. cikk alkalmazásában a szóban forgó határőröket kirendelő tagállamot kell az 1a. cikk (3) bekezdésében meghatározott „származási tagállamnak” tekinteni. Az Ügynökség által ideiglenesen alkalmazott, határellenőrzési feladatok elvégzésére irányuló képzettséggel nem rendelkező egyéb személyzet a közös műveletek és kísérleti projektek során kizárólag koordinációs feladatok teljesítésére küldhető ki.

3. A tagállamok az ügynökség kérésére a határőröket kiküldés céljából rendelkezésre bocsátják, kivéve, ha a tagállam a nemzeti feladatok ellátását jelentősen érintő rendkívüli helyzettel szembesül. E kérelmet az igényelt kiküldetés előtt legalább harminc nappal kell benyújtani. Ez nem befolyásolja a származási tagállam önállóságát a személyzet kiválasztása és kiküldetésük időtartamának megválasztása terén.

4. A Frontex közös támogató csapatok tagjai a feladataik ellátása során kötelesek az alapvető jogokat és az emberi méltóságot teljes mértékben tiszteletben tartani. A feladataik ellátása során hozott valamennyi intézkedésnek arányosnak kell lennie az azok által elérni kívánt céllal. A csapatok tagjai számára feladataik ellátása és hatáskörük gyakorlása során tilos nem, faji vagy etnikai származás, vallás vagy meggyőződés, életkor vagy szexuális irányultság alapján történő hátrányos megkülönböztetés alkalmazása.

5. Az Ügynökség a 8g. cikkel összhangban koordinátort nevez ki minden olyan közös műveletre vagy kísérleti projektre, amelynek keretében a Frontex közös támogató csapat tagjainak kiküldésére kerül sor.

6. Az Ügynökség – a 8h. cikkel összhangban – fedezi azokat a tagállami költségeket, amelyek határőreiknek a Frontex közös támogató csapatok számára – az 1. cikknek megfelelően – történő rendelkezésre bocsátásával kapcsolatosan merültek fel.

3c. cikk

A Frontex közös támogató csapatoknak adott utasítások

1. A Frontex közös támogató csapatok kiküldetése során a csapatok számára, az utasításokat a 3a. cikk (1) bekezdésében említett operatív tervvel összhangban a fogadó tagállam adja ki.

2. Az ügynökség a 3b. cikk (5) bekezdésében említett koordinátora útján közölheti a fogadó tagállammal ezen utasításokkal kapcsolatos véleményét. Amennyiben így jár el, a fogadó tagállam figyelembe veszi ezt a véleményt.

3. A 8g. cikkel összhangban a fogadó tagállam minden szükséges támogatást megad az ügynökség koordinátorának, ideértve a Frontex közös támogató csapatokhoz való korlátlan hozzáférést a kiküldetés teljes időtartama alatt.

4. Feladataik ellátása és hatásköreik gyakorlása során a Frontex közös támogató csapatok tagjaira továbbra is származási tagállamuk fegyelmi eljárásai vonatkoznak.”

(6) A 4. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„4. cikk

Kockázatelemzés

Az Ügynökség közös integrált kockázatelemzési modellt dolgoz ki és alkalmaz.

Az Ügynökség általános és egyedi esetre vonatkozó kockázatelemzést egyaránt készít, amelyeket mind a Tanács, mind a Bizottság részére továbbít. A tagállamok e célból biztosítják az Ügynökség számára a külső határokon tapasztalható helyzetre és esetleges fenyegetésekre vonatkozó, valamennyi szükséges információt.

Az Ügynökség rendszeresen értékeli a tagállamoknak a felmerülő kihívásokkal – beleértve az Európai Unió külső határainál a jelenlegi és jövőbeli fenyegetésekkel és nyomással – szembeni ellenállásra irányuló kapacitását. Az Ügynökség ezért értékeli a tagállamok határellenőrzéssel kapcsolatos nemzeti struktúráit, eszközeit és forrásait. Ezen értékelések eredményeit legalább évente egyszer ismerteti az Ügynökség igazgatótanácsával.

Az Ügynökség a közös integrált kockázatelemzési minta eredményeit felhasználja a határőrök képzésének az 5. cikkben említett egységes alaptanterve kidolgozásakor.”

(7) Az 5. cikk első bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Az Ügynökség létrehozza és továbbfejleszti a határőrök képzésének egységes alaptanterveit, illetve európai szinten képzést biztosít a tagállamok nemzeti határőreinek oktatói részére. A tagállamok felhasználják az egységes alaptantervet nemzeti határőreik képzése során, beleértve az alapvető jogokra és a nemzetközi védelemhez való hozzáférésre vonatkozó képzést is.”

(8) A 6. és a 7. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„6. cikk

A kutatások nyomon követése és elősegítése

Az Ügynökség nyomon követi és elősegíti a külső határok ellenőrzésének és őrizetének terén elért tudományos kutatási eredményeket, és ezeket az információkat továbbítja a Bizottságnak és a tagállamoknak.”

„7. cikk

Műszaki eszközök

1. Az Ügynökség – a rá alkalmazandó pénzügyi szabályokkal összhangban – kiküldendő műszaki eszközöket vásárolhat vagy bérelhet külső határellenőrzési célokra a közös műveletek, kísérleti projektek, gyorsreagálású határvédelmi csapatok, visszatérési műveletek vagy technikai segítségnyújtási projektek során. Az Ügynökségre nézve jelentős költségekkel járó eszközök vásárlására alapos igény esetén, valamint előzetes költség–haszonelemzés alapján kerülhet sor. Amennyiben az Ügynökség a közös műveletekben felhasználandó, nyílttengeri vagy parti járőrhajókhoz vagy járművekhez hasonló, fontos műszaki eszközöket vásárol illetve bérel, a következő rendelkezéseket kell alkalmazni:

- vétel esetén az Ügynökség hivatalosan megállapodik valamely tagállammal, hogy az utóbbi biztosítja az eszköz nyilvántartásba vételét;

- bérlet esetén az eszközt valamely tagállamban kell nyilvántartásba vetetni.

A műszaki eszközök nyilvántartása helye szerinti tagállam vagy a beszállító biztosítja a szükséges szakértőket és műszaki személyzetet a műszaki eszközök jogi szempontból megfelelő és biztonságos módon történő üzemeltetése érdekében.

2. Az Ügynökség a külső határok ellenőrzését szolgáló, a tagállamok vagy az Ügynökség tulajdonát képező műszaki eszközökből álló, műszakieszköz-bázis keretében központi nyilvántartást hoz létre és vezet az eszközökről. A műszakieszköz-bázis tartalmazza az e cikk (5) bekezdésével összhangban meghatározott műszaki eszközök típusonkénti minimális számát. A műszakieszköz-bázisban szereplő eszközöket a 3., 8a. és 9. cikkben említett tevékenységek során alkalmazzák.

3. A tagállamok hozzájárulnak a (2) bekezdésben említett műszakieszköz-bázishoz. Amennyiben valamely eszköz egy adott év tekintetében a minimális számú eszközök részét képezi, a tagállamok – az Ügynökség kérésére – műszaki eszközeiket 30 napon belül kiküldés céljából rendelkezésre bocsátják, kivéve, ha nemzeti feladataik ellátását jelentősen érintő, kivételes helyzettel szembesülnek. A tagállamok műszakieszköz-bázishoz való hozzájárulását évente felülvizsgálják.

4. Az Ügynökség a következőképpen vezeti a műszakieszköz-bázisra vonatkozó nyilvántartást:

38. eszköztípus és művelettípus szerinti besorolás;

39. tulajdonos (tagállam, Ügynökség, egyéb) szerinti besorolás;

40. a szükséges eszközök teljes mennyisége;

41. adott esetben személyzeti igények;

42. egyéb információk, például nyilvántartásba vételi adatok, szállítási és karbantartási előírások, az alkalmazandó nemzeti export szabályozások, műszaki utasítások, illetve az eszköz helyes kezeléséhez szükséges egyéb, vonatkozó információk.

5. Az Ügynökség finanszírozza azon eszközök kiküldését, amelyek részét képezik a valamely tagállam által egy adott év tekintetében biztosított minimális számú eszköznek . A minimális számú eszközök körébe nem tartozó eszköz kiküldését az Ügynökség a támogatható kiadások legfeljebb 60%-áig társfinanszírozhatja.

Az igazgatótanács az ügyvezető igazgató javaslatára a 24. cikkel összhangban évente határozza meg a szabályokat, beleértve az eszköztípusonként szükséges minimális összes darabszámot, a kiküldési feltételeket, valamint a költségek visszatérítését – . Költségvetési okokból ezt a döntést az igazgatótanácsnak március 31-ig kell meghoznia.

Az eszközök minimális darabszámára az Ügynökség tesz javaslatot szükségletei, és különösen annak alapján, hogy a szóban forgó évre vonatkozó munkaprogramjával összhangban el tudja végezni a közös műveleteket, kísérleti projekteket és visszatérési műveleteket.

6. Az Ügynökség havonta jelenti az igazgatótanácsnak a műszakieszköz-bázis részét képező eszközök összetételét és kiküldését. Amennyiben az (5) bekezdésben említett minimális eszközszámot nem érik el, az ügyvezető igazgató haladéktalanul tájékoztatja az igazgatótanácsot. Az igazgatótanács sürgősen döntést hoz a műszaki eszközök kiküldésének elsőbbségi rendjéről, és a meghatározott hiányosságok orvoslása céljából megteszi a megfelelő lépéseket. Tájékoztatja a Bizottságot a megállapított hiányosságokról és a megtett lépésekről. A Bizottság ezt követően – saját értékelésével együtt – tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot.”

(9) A 8. cikket el kell hagyni.

(10) A 8e. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

a) az f) és g) pont helyébe a következő szöveg lép:

„f) parancsnoklási és ellenőrzési rendelkezések, beleértve a fogadó állam azon határőreinek neve és rendfokozata, akik a gyorsreagálású határvédelmi csapatokkal való együttműködésért felelnek, különösen azon határőröké, akik a kiküldetés időtartama alatt a csapatok parancsnoki tisztét betöltik, valamint a csapatok helye a parancsnoklási rendben.

„g) a csapatokkal együtt kiküldendő műszaki eszközök, beleértve az olyan különös követelményeket, mint a használati útmutató, az igényelt személyzet, szállítási és egyéb logisztika, valamint a pénzügyi rendelkezések.”

b) a szöveg a következő h) és i) pontokkal egészül ki:

„h) az események bejelentésére, az értékelési jelentéssel kapcsolatos teljesítménymutatókra, valamint a végleges értékelésnek a 3. cikk (4) bekezdésével összhangban történő benyújtásának végső időpontjára vonatkozóan részletes rendelkezéseket tartalmazó jelentési és értékelési rendszer.

i) a tengeri műveletek tekintetében az alkalmazandó joghatósággal kapcsolatos különös követelmények, valamint a közös művelet elvégzésének helye szerinti földrajzi területre vonatkozó tengerjogi rendelkezések.”

(11) A 8h. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„1. Az ügynökség teljes mértékben fedezi a tagállamoknak a határőreik 3. cikk (2) bekezdésében, valamint a 8a. és 8c. cikkekben említett célokra való rendelkezésre bocsátásával kapcsolatban felmerült alábbi költségeit:”

(12) A 9. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„9. cikk

Visszatérési együttműködés

1. Az Ügynökség – az Unió visszatérítési politikájára, és különösen a 2008/115/EK irányelvre[15] – is figyelemmel biztosítja a szükséges segítséget a tagállamok közös visszatérési műveleteinek megszervezéséhez, valamint a részt vevő tagállamok kérésére biztosítja azok összehangolását. Az Ügynökség határozhat úgy, hogy a rá alkalmazandó pénzügyi szabályokkal összhangban a költségvetéséből eredő támogatásokkal finanszírozza vagy társfinanszírozza az e bekezdésben említett műveleteket és projekteket. Az Ügynökség igénybe veheti a visszatérés terén rendelkezésre álló uniós pénzügyi eszközöket is. Az Ügynökség gondoskodik arról, hogy a tagállamokkal kötött támogatási megállapodásaiban bármely pénzügyi támogatást a az Európai Unió Alapjogi Chartájának tiszteletben tartásától tegyen függővé.

2. Az Ügynökség az illegálisan tartózkodó harmadik országokbeli állampolgárok légi úton történő visszaküldésére vonatkozó magatartási kódexet dolgoz ki, amelyet a Ügynökség által koordinált valamennyi közös visszatérési művelet során alkalmazni kell. A kódex leírja azt a közös, egységesített eljárást, amely leegyszerűsíti a kitoloncolásra szolgáló közös légi járatok megszervezését, illetve garantálja, hogy a kitoloncolásra emberséges módon, valamint az alapvető jogok – különösen az emberi méltóság, a kínzás és az embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés tilalmának elvei, a szabadsághoz és biztonsághoz való jog, a személyes adatok védelméhez való jog, és a megkülönböztetésmentesség – teljes körű tiszteletben tartásával kerüljön sor.

3. A magatartási kódex különös figyelmet fordít a 2008/115/EK irányelv 8. cikkének (6) bekezdésében megállapított azon kötelezettségre, hogy gondoskodni kell a kitoloncolás hatékony ellenőrzési rendszeréről. A közös visszatérési műveletek esetében független ellenőrzést kell végezni, amelynek ki kell terjednie az adott művelet egészére, az indulást megelőző szakasztól a kitoloncolt személyek visszafogadó államnak történő átadásig. Ezenfelül a Bizottság rendelkezésére kell bocsátani az ellenőrző szerv – a magatartási kódexnek és kiváltképpen az alapvető jogoknak való megfelelésre is kitérő – észrevételeit, amelyek részét képezik a belső visszatérési műveleti zárójelentésnek. Az ellenőrző szerv jelentéseit bele kell illeszteni az éves jelentéstételi mechanizmusba a kitoloncolási műveletek átláthatósága és következetes értékelése érdekében.

4. A tagállamok havonta egyszer tájékoztatják az Ügynökséget a visszatérés tekintetében fennálló helyzetükről, és jelzik, hogy milyen mértékben van szükségük az Ügynökség segítségére vagy az általa végzett összehangolásra. Az Ügynökség gördülő operatív tervet dolgoz ki, hogy biztosítsa a kérelmező tagállamok számára a szükséges operatív támogatást, beleértve a 7. cikk (1) bekezdésében említett műszaki eszközöket. Az igazgatótanács az ügyvezető igazgató javaslatára a 24. cikkel összhangban meghatározza a gördülő operatív terv tartalmát és működési rendjét.

5. Az Ügynökség együttműködik a 14. cikkben említett, megfelelő harmadik országok illetékes hatóságaival, megállapítja az úti okmányok beszerzésének és az illegálisan jelen lévő harmadik országbeli állampolgárok visszaküldésének helyes gyakorlatát.”

(13) A 10. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„2. A kiküldött határőrök feladataik ellátása és hatáskörük gyakorlása során betartják az uniós jogot, az alapvető jogokat, és a fogadó tagállam nemzeti jogát.”

(14) A 11. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„11. cikk

Információcsere-rendszerek

Az Ügynökség minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy megkönnyítse a feladatai szempontjából lényeges információk cseréjét a Bizottsággal és a tagállamokkal. Kifejleszti és működteti a minősített információknak a Bizottsággal és a tagállamokkal történő cseréjére alkalmas információs rendszert. Az e rendszer hatálya alá tartozó információk cseréje nem foglalja magában a személyes adatok cseréjét.”

(15) A szöveg a következő 11a. és 11b. cikkekkel egészül ki:

„11a. cikk

Adatvédelem

Az igazgatótanács megállapítja a 45/2001/EK rendelet Ügynökség általi alkalmazásának szabályait, köztük az ügynökség adatvédelmi tisztviselőjére vonatkozókat is.

11b. cikk

A minősített és a nem minősített érzékeny információk védelmére vonatkozó biztonsági szabályok

1. Az ügynökség alkalmazza a Bizottságnak a 2001/844/EK, ESZAK, Euratom bizottsági határozat[16] mellékletében megállapított biztonsági szabályait, amelyek többek között a minősített információk cseréjére, feldolgozására és tárolására vonatkoznak.

2. Az Ügynökség alkalmazza a nem minősített érzékeny információk tekintetében az Európai Bizottság által elfogadott és végrehajtott biztonsági elveket.”

(16) A 13. és a 14. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„13. cikk

Együttműködés az Európai Unió ügynökségeivel és szerveivel, valamint a nemzetközi szervezetekkel

Az Ügynökség együttműködhet az Europollal, Európai Menekültügyi Támogató Hivatallal, az Európai Unió Alapjogi Ügynökségével és az Európai Unió más ügynökségeivel és szerveivel, valamint az e rendelet hatálya alá tartozó ügyekben illetékes nemzetközi szervezetekkel az e szervezetekkel megkötött munkamegállapodások keretében, a Szerződés vonatkozó rendelkezéseivel és az e szervezetek hatásköréről szóló rendelkezésekkel összhangban.

„14. cikk

A harmadik országokkal való operatív együttműködés és a harmadik országok illetékes hatóságaival való együttműködés elősegítése

1. A tevékenységi körébe tartozó ügyekben és a feladatai teljesítéséhez szükséges mértékben az Ügynökség elősegíti a tagállamok és harmadik országok közötti operatív együttműködést az Európai Unió külkapcsolati politikájának keretében, így az alapvető jogok vonatkozásában is.

2. Az Ügynökség összekötő tisztviselőket küldhet ki harmadik országokba, akik feladataik ellátása során a lehető legmagasabb szintű védelemben részesülnek, és akik a tagállamok összekötő tisztviselőinek a 377/2004/EK tanácsi rendelet[17] alapján létrehozott helyi vagy regionális együttműködési hálózatának részét képezik. Összekötő tisztviselők kizárólag olyan harmadik országokba küldhetők ki, amelyek határigazgatási gyakorlata tiszteletben tartja az emberi jogok minimális normáit. A kiküldés tekintetében elsőbbséget kell biztosítani azoknak a harmadik országoknak, amelyek kockázatelemzés alapján az illegális bevándorlás vonatkozásában származási vagy tranzitországnak minősülnek. Az Ügynökség kölcsönösségi alapon az adott harmadik országokból kiküldött összekötő tisztviselőket is fogadhat határozott időtartamra. Az igazgatótanács az ügyvezető igazgató javaslatára a 24. cikk rendelkezéseivel összhangban évente fogadja el az elsőbbségi jegyzéket.

3. Az összekötő tisztviselők feladata többek között – az uniós jog betartása mellett és az alapvető jogokkal összhangban – kapcsolatok kiépítése és fenntartása a kirendelésük szerinti harmadik országok illetékes hatóságaival az illegális bevándorlás megelőzése és az elleni küzdelem, valamint az illegális bevándorlók visszaküldésének elősegítése céljából.

4. Az Ügynökség – az Unió külkapcsolati politikáját támogató, megfelelő eszközök rendelkezéseivel összhangban – uniós finanszírozásban részesülhet. Technikai segítségnyújtási projekteket indíthat és finanszírozhat harmadik országokban az e rendelet hatálya alá tartozó ügyekben. Az Ügynökség harmadik országok, más uniós ügynökségek és szervek, illetve nemzetközi szervezetek képviselőit is felkérheti, hogy vegyenek részt a 3., 4. és 5. cikkben említett tevékenységeiben. Ezeket a képviselőket az Ügynökség – részvételüket megelőzően – megfelelő képzésben részesíti.

5. A 2. cikk (2) bekezdésében említetteknek megfelelően harmadik országokkal kétoldalú megállapodások megkötésekor a tagállamok adott esetben az Ügynökség szerepére és hatásköreire vonatkozó rendelkezéseket is belefoglalhatnak azokba, különösen az Ügynökség által a 3. cikkben említett tevékenységek során kiküldött csapatok tagjai végrehajtási jogköreinek gyakorlására vonatkozóan.

6. Az Ügynökség a Szerződés vonatkozó rendelkezéseivel összhangban együttműködhet a harmadik országoknak e rendelet hatálya alá tartozó ügyekben illetékes hatóságaival, az e hatóságokkal kötött munkamegállapodások keretében.

7. A (2) és (6) bekezdésben említett tevékenységekhez a Bizottság előzetes kedvező véleménye szükséges.”

(17) A szöveg a következő 15a. cikkel egészül ki:

„15a. cikk

Székhely-megállapodás

Az Ügynökségnek a székhelye szerinti tagállamban történő elhelyezésére és az ezen állam által nyújtandó szolgáltatásokra vonatkozó szükséges szabályokat, valamint az Ügynökség ügyvezető igazgatójára, igazgatótanácsának tagjaira, személyzetére és családtagjaikra az ügynökségnek otthont adó tagállamban alkalmazandó konkrét szabályokat az ügynökség és a székhelye szerinti tagállam közötti székhely-megállapodásban kell meghatározni. A székhely-megállapodás az igazgatótanács jóváhagyását követően köthető meg. Az Ügynökség székhelye szerinti tagállamnak a lehető legkedvezőbb feltételeket – így többnyelvű, európai szemléletű iskolázatást, és megfelelő közlekedési kapcsolatokat – kell biztosítania az ügynökség megfelelő működéséhez.”

(18) A 17. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A 3b. cikk (5) bekezdésének végrehajtása céljából, kizárólag az Ügynökségnek az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzatának hatálya alá tartozó alkalmazottja, valamint az Ügynökség által az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek II. címe alapján alkalmazott személy jelölhető ki a 8g. cikk szerinti koordinátornak. A 3b. cikk (2) bekezdésének végrehajtása céljából kizárólag a tagállamok által az Ügynökséghez kirendelt nemzeti szakértők rendelhetők a Frontex közös támogató csapatokhoz. Az Ügynökség az említett cikkel összhangban kijelöli azokat a nemzeti szakértőket, akik a Frontex közös támogató csapatokhoz rendelendők.”

(19) A 17. cikk az alábbi (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„4. Az igazgatótanács – a Bizottsággal egyetértésben – elfogadja a szükséges végrehajtási szabályokat az Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata 110. cikkében megállapított szabályoknak megfelelően.

5. Az igazgatótanács elfogadhatja azokat a rendelkezéseket, amelyek lehetővé teszik a tagállamokból kiküldött nemzeti szakértők alkalmazását az Ügynökségnél. Az említett rendelkezések figyelembe veszik a 3b. cikk (2) bekezdésének követelményeit, különösen azt, hogy a nemzeti szakértőket kiküldött határőröknek kell tekinteni, valamint, hogy a 10. cikkben említett feladatokkal és hatáskörökkel rendelkeznek.

(20) A 20. cikk a következőképpen módosul:

a) A (2) bekezdés a következőképpen módosul:

i. a h) pont helyébe a következő szöveg lép:

„h) meghatározza az Ügynökség szervezeti felépítését, és elfogadja az Ügynökség személyzeti politikáját, különösen a többéves személyzeti politikai tervet, és ez utóbbit – az általános költségvetési rendelet[18] 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendelet vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően – benyújtja a Bizottságnak és – a Bizottság kedvező véleményének megszerzését követően – a költségvetési hatóságnak;”

ii. a szöveg következő i) ponttal egészül ki:

„i) elfogadja az Ügynökségnek az Ügynökség tevékenységeire vonatkozó, jövőbeli hosszú távú stratégia körvonalazására szolgáló többéves tervét.”

b) A (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„4. Az igazgatótanács tanácsot adhat az ügyvezető igazgatónak bármely, a külső határok operatív igazgatásának kialakításához szorosan kapcsolódó kérdésben, beleértve a 6. cikkben meghatározott kutatásokkal kapcsolatos tevékenységeket is.”

(21) A 21. cikk a következőképpen módosul:

a) Az (1) bekezdés utolsó mondatának helyébe a következő szöveg lép:

„E hivatali idő meghosszabbítható.”

b) A (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„3. A schengeni vívmányok végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez társult országok részt vesznek az Ügynökség munkájában. Ezen országok mindegyike az igazgatótanácsban egy képviselővel és egy póttaggal rendelkezik. Társulási megállapodásaik vonatkozó rendelkezései alapján megállapodásokat dolgoztak ki, amelyek többek között meghatározzák ezen országok Ügynökség munkájában való részvételének természetét és mértékét, valamint annak részletes szabályait, beleértve a pénzügyi hozzájárulásokra és a személyzetükre vonatkozó rendelkezéseket is.”

(22) A 25. cikk (3) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

„g) végrehajtja a 3a. és 8g. cikkben említett operatív tervet.”

(23) A 33. cikk a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az értékelésben elemzik az Ügynökségnek az Ügynökség utasításai alapján eljáró független határőrökre vonatkozó foglalkoztatási szükségleteit, beleértve az e célból esetlegesen életbe léptetendő jogi keret részletes leírását is.

(2b) Az értékelés külön elemzést tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a rendelet alkalmazásának megfelelően miként tartották tiszteletben az Európai Unió Alapjogi Chartáját.”

2. cikk Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban a Szerződéseknek megfelelően.

Kelt Brüsszelben,

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

[1] HL L 176., 1999.7.10., 36. o.

[2] HL L 53., 2008.2.27., 52. o.

[3] HL L […], […], […]. o.

[4] HL L 349., 2004.11.25., 1. o.

[5] HL L 199., 2007.7.31., 30. o.

[6] HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

[7] HL L 281., 1995.11.23., 31. o.

[8] HL L 176., 1999.7.10., 31. o.

[9] HL L 53., 2008.2.27., 52. o.

[10] HL L 83., 2008.3.26., 3. o.

[11] HL L 131., 2000.6.1., 43. o.

[12] HL L 64., 2002.3.7., 20. o.

[13] HL L 105., 2006.4.13., 1. o.

[14] HL L 83., 2005.4.1., 48. o.

[15] HL L 348., 2008.12.24., 98. o.

[16] HL L 317., 2001.12.03., 1. o.

[17] HL L 64., 2004.3.2., 1. o.

[18] A 652/2008/EK, Euratom bizottsági rendelettel (HL L 181., 2008.7.10., 23. o.) módosított 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet (HL L 357., 2002.12.31., 72. o.).