52009PC0423

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 10.8.2009

COM(2009) 423 végleges

Javaslat:

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételéről

INDOKOLÁS

A 2006. május 17-i intézményközi megállapodás [1] a pénzügyi keret vonatkozó fejezeteinek felső korlátain felül évi legfeljebb 500 millió EUR összegű rugalmassági mechanizmus révén lehetővé teszi az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (a továbbiakban: EGF) igénybevételét. Az alapból érkező hozzájárulásokra vonatkozó támogathatósági szabályok az európai globalizációs alkalmazkodási alap létrehozásáról szóló, 2006. december 20-i 1927/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben[2] találhatók.

A Bizottság szolgálatai az 1927/2006/EK rendelettel és különösen annak 2., 3., 4., 5. és 6. cikkével összhangban alaposan megvizsgálták a Németország által benyújtott kérelmet.

Az értékelés legfontosabb elemei a következőképpen foglalhatók össze:

Az EGF/2009/002 DE/Nokia ügy

1. A Bizottság 2009. február 6-án kapta meg a német hatóságok kérelmét, 2009. május 20-ig pedig a tagállam által benyújtott kiegészítő információkat. A kérelem az 1927/2006/EK rendelet 2. cikkének a) pontjában található egyedi beavatkozási kritériumokon alapult, és a rendelet 5. cikkében említett 10 hetes határidőn belül nyújtották be.

2. Németország e kérelmet az 1927/2006/EK rendelet 2. cikkének a) pontjában található beavatkozási kritérium alapján nyújtotta be, amely szerint legalább 1 000 főt kell elbocsátani 4 hónapos időszak alatt egy vállalkozáson belül egy tagállamban, beleértve a beszállítói vagy felhasználói termelői körében elbocsátott munkavállalókat is. A kérelem részletezte, hogy egy vállalkozáson – a Nokia GmbH-n – belül, 4 hónapos referenciaidőszak alatt (2008. július 30-tól 2008. november 29-ig) 1 337 fő elbocsátására került sor.

3. Az elbocsátások és a világkereskedelem fő strukturális változásai közötti kapcsolat elemzése az alábbi információkon alapul. Az elbocsátások oka a Nokia távközlési csoport által a bochumi gyár bezárásáról hozott határozat volt. Németország jelezte, hogy az elbocsátások a mobiltelefon-gyártók körében fennálló általános tendenciából[3] következnek: a gyártók igyekeznek termelésüket az ázsiai és csendes-óceáni térség feltörekvő piacaira áthelyezni, ahol is a mobiltelefonok iránti kereslet nagymértékben növekszik. Mobiltelefon-gyártást Kínán kívül Dél-Koreába, Indiába, Mexikóba, illetve Brazíliába is helyeztek már át. A kérelmező szerint az alacsony bérszínvonalú országok a K+F-tevékenységek elhelyezése tekintetében is vonzóvá váltak. Utalást tett a mobiltelefonok olyan kutatás-fejlesztési (K+F) központjaira, amelyeket a Nokia Kínában, Hongkongban, Makaón, illetve Taiwanon alakított ki.

4. A kérelem az alábbiak szerint mutatja be a helyi és regionális szinten gyakorolt hatást:

Az elbocsátásokkal érintett területek a következők: Bochum városa, Arnsberg közigazgatási régiója a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrája NUTS II szintjén, valamint Észak-Rajna-Vesztfália tartomány NUTS I szinten. Az érintett fő felelős szervek a Bochumi Munkaügyi Központ, a Szövetségi Foglalkoztatási Hivatal központi hivatala, az Észak-Rajna-Vesztfália-i regionális igazgatóság, Észak-Rajna-Vesztfália munkaügyi, egészségügyi és szociális ügyekkel foglalkozó minisztériuma, az Észak-Rajna-Vesztfália-i IG Metall, a Nokia GmbH és a PEAG Transfergesellschaft (átmeneti vállalat).

A kérelmező kijelenti, hogy az elbocsátott munkavállalók négy munkaügyi kirendeltség, azaz Bochum, Gelsenkirchen, Recklinghausen és Dortmund körzetébe tartoznak, amelyek mindegyikét hagyományosan jelentősen magasabb munkanélküliségi ráta jellemez, mint Észak-Rajna-Vesztfália egyéb részeit és Németország egészét. 2008 decemberében a munkanélküliség szintje például Bochum esetében elérte a 10,2 %-ot, Gelsenkirchen esetében a 12,3 %-ot, Recklinghausen esetében a 10,7 %-ot és Dortmund esetében a 12,2 %-ot, míg ugyanezen érték Észak-Rajna-Vesztfália esetében 8,1 %, Németországra kivetítve pedig 7,4 % volt. A jelenlegi gazdasági és pénzügyi válságban az érintett térségek foglalkoztatási helyzete különösen sérülékenynek tűnik, mivel Bochumban és Dortmundban autógyártási (Opel), valamint acélipari tevékenység folyik, Gelsenkirchenben még mindig tart a szénbányászatról az egyéb munkaerőigényes ágazatokra való átállás, Recklinghausen az autóipar egyik nagy beszállítójától (Hella) függ, valamint a vegyipar az autóipar számára gyárt szintetikus anyagokat.

Következtetésként elmondható, hogy ilyen körülmények között az elbocsátások jelentős negatív következményekkel járhattak a helyi gazdasági helyzetre nézve.

5. A kérelem 1 337 elbocsátást érint a Nokia GmbH-nál, amelyből 1 316 esetben lehet szó támogatásról.

6. Az 1927/2006/EK rendelet 6. cikkében meghatározott kritériumok teljesítését tekintve a kérelem az alábbi elemeket tartalmazza: a német hatóságok megerősítették, hogy az EGF pénzügyi hozzájárulása nem helyettesíti azokat az intézkedéseket, amelyek meghozatala a nemzeti jog vagy kollektív szerződés alapján a vállalkozások felelőssége. A német hatóságok biztosítékot nyújtottak arra, hogy a fellépések az egyes munkavállalóknak nyújtanak segítséget, és nem vállalkozások vagy ágazatok szerkezetátalakítására irányulnak. A német hatóságok megerősítették, hogy a támogatható intézkedésekre más közösségi pénzügyi eszközből nem folyósítanak támogatást.

Összefoglalva tehát, a fenti okokból kifolyólag a Bizottság javasolja a Németország által benyújtott, a Nokia GmbH-nál történt elbocsátásokat érintő EGF/2009/002 DE/Nokia kérelem elfogadását, mivel bizonyítást nyert, hogy ezek az elbocsátások a világkereskedelemben bekövetkezett olyan fő strukturális változások miatt történtek, amelyek komoly, a foglalkoztatást és a helyi gazdaságot befolyásoló gazdasági zavarokhoz vezettek. A Bizottság támogatható személyre szabott intézkedésekből álló összehangolt intézkedéscsomagra tett javaslatot, amelyen belül az EGF-ből igényelt hozzájárulás 5 553 850 EUR összeget tenne ki.

Finanszírozás

Az EGF éves összköltségvetése 500 millió EUR. 2009-ben korábbi kérelmekre már igénybe vettek 7 523 850 EUR-t, így a rendelkezésre álló összeg 492 476 150 EUR.

A Bizottság által az alapból történő juttatásra tett javaslat a kérelmező által szolgáltatott információn alapul.

A Németország által az alapból a Nokia GmbH által elbocsátott alkalmazottak érdekében folyósítandó támogatásra benyújtott kérelem alapján a személyre szabott szolgáltatások finanszírozandó összehangolt csomagjának teljes becsült összege a következő:

EGF/2009/002 DE/ NOKIA | Összesen: 5 553 850 EUR |

E kérelem vizsgálatának fényében[4], valamint figyelembe véve az alapból folyósítható támogatásnak az 1927/2006/EK rendelet 10. cikkével összhangban meghatározott maximális összegét, továbbá az előirányzatok átcsoportosításához megállapított mozgásteret, a Bizottság javaslatot tesz az Európai Unió Globalizációs Alkalmazkodási Alapjából történő, összesen 5 553 850 EUR összegű kifizetés folyósítására, amely a pénzügyi keret 1a. fejezetében kerül beállításra.

Ez a támogatási összeg lehetővé teszi, hogy – az 1927/2006/EK rendelet 12. cikkének (6) bekezdésében szereplő előírással összhangban – 2009 utolsó négy hónapjában támogatások kifizetésére továbbra is rendelkezésre álljon az EGF számára elkülönített éves maximális összeg több mint 25 %-a.

Az alapból történő forrásallokációra tett javaslat révén a Bizottság a 2006. május 17-i intézményközi megállapodás 28. pontjával összhangban kezdeményezi az egyszerűsített háromoldalú eljárást, hogy biztosítsa a költségvetési hatóság két ágának egyetértését az alap igénybevételének szükségességét és az igényelt összegeket illetően. A Bizottság felkéri a költségvetési hatóság két ága közül azt, amelyik a megfelelő politikai szinten előbb jut egyetértésre az igénybevételre irányuló javaslattervezet ügyében, hogy szándékáról értesítse a másik ágat és a Bizottságot.

Amennyiben a javaslatot a költségvetési hatóság bármelyik ága ellenzi, úgy hivatalos háromoldalú egyeztetésre kerül sor.

A Bizottság – a 2006. május 17-i intézményközi megállapodás 28. pontjának megfelelően – átcsoportosítási kérelmet is benyújt annak érdekében, hogy a 2009. évi költségvetésbe külön kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatokat vezessenek be.

Javaslat:

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételéről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között létrejött, a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodásra[5] és különösen annak 28. pontjára,

tekintettel az európai globalizációs alkalmazkodási alap létrehozásáról szóló, 2006. december 20-i 1927/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre[6] és különösen annak 12. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára[7],

mivel:

(1) Az Európai Unió létrehozta az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot (EGF), hogy kiegészítő támogatást nyújtson a világkereskedelemben bekövetkezett fő strukturális változások következményei által sújtott munkavállalók számára a munkaerőpiacra történő újbóli beilleszkedésükhöz.

(2) A 2006. május 17-i intézményközi megállapodás az alap igénybevételét évi 500 millió EUR felső korlátig engedélyezi.

(3) Németország a távközlési ágazatban történt elbocsátásokra tekintettel 2009. február 6-án az EGF igénybevételére irányuló kérelmet nyújtott be. A kérelem eleget tesz az 1927/2006/EK rendelet 10. cikkében lefektetett, a pénzügyi hozzájárulás meghatározásához kapcsolódó követelményeknek, ezért a Bizottság 5 553 850 EUR felhasználását javasolja.

(4) Az EGF-ből tehát a Németország által benyújtott kérelemre történő pénzügyi hozzájárulás folyósítása érdekében forrást kell felszabadítani,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

Az Európai Unió 2009. évi általános költségvetésének keretén belül igénybe kell venni az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot, hogy az 5 553 850 EUR összeg a kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatokban rendelkezésre álljon.

2. cikk

Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

[1] HL C 139., 2006.6.14., 1. o.

[2] HL L 406., 2006.12.30., 1. o.

[3] E tendenciát az EGF/2007/003 DE/BenQ (SEC(2007)1142) és az EGF/2007/004 FI/Perlos (SEC(2007)1228) kérelem bizottsági értékelése már megállapította.

[4] A Németország által a Bizottságnak benyújtott közlemény az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételének alkalmazásáról (SEC(2009)1094), amely ismerteti a kérelemről a Bizottság által készített elemzést.

[5] HL C 139., 2006.6.14., 1. o.

[6] HL L 406., 2006.12.30., 1. o.

[7] HL C […]., […]., […]. o.