Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52011PC0609

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Európai Unió társadalmi változás és innováció programjáról

/* COM/2011/0609 végleges - 2011/0270 (COD) */

52011PC0609

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Európai Unió társadalmi változás és innováció programjáról /* COM/2011/0609 végleges - 2011/0270 (COD) */


{SEC(2011)1130 final}

{SEC(2011)1131 final}

INDOKOLÁS

1.           A JAVASLAT HÁTTERE

· Háttér-információk

Európa társadalmainak a megnövekedett globális versenyből, a technológiai fejlődés gyors üteméből, a demográfiai trendekből és az éghajlatváltozásból eredő számos kihívással kell szembenézniük. A közelmúltban kibontakozott gazdasági és pénzügyi válság, amely valamennyi tagállamot és EU régiót sújtotta, súlyosbította a helyzetet. A foglalkoztatási és szociális politika területén az Uniónak továbbra is összetett problémákat kell megoldania, például:

– magas munkanélküliségi arány, különösen az alacsony képzettségűek, a fiatalok, az idősebb munkavállalók, a migránsok és a fogyatékossággal élők között;

– egyre széttagoltabb munkaerőpiac, ahol rugalmasabb munkavégzési formák és egyéb kihívások jelennek meg, amelyek hatással vannak a munkahelyi biztonságra és a munkakörülményekre;

– a demográfiai változások miatt csökkenő létszámú munkaerő és a szociális védelem rendszereire nehezedő növekvő nyomás ;

– a munkahelyi és családi gondozási feladatok összeegyeztetésének, valamint a munka és a magánélet közötti fenntartható egyensúly elérésének nehézségei, amelyek akadályozzák a személyes fejlődést és a családfejlesztést;

– a szegénységi küszöb alatt és társadalmi kirekesztettség körülményei között élők elfogadhatatlanul magas száma.

A válság az EU-27 tagállamok gazdaságai közötti szoros kapcsolatokra és az átgyűrűződő hatásokra is rámutatott, különösen az euró tekintetében, amiből adódóan az egyik országban végrehajtott vagy elmaradt reformok hatással vannak a többiek teljesítményére is. Ezért az uniós szintű összehangolt fellépés eredményesebben tudja megválaszolni ezeket a kihívásokat, mintha a tagállamok külön-külön lépnének fel. A reformok költséghatékonyságához arra is szükség van, hogy a lehető legnagyobb mértékben tényeken alapuljanak. A politikai döntéshozók és egyéb érintett felek bevonása a kollektív tanulási folyamatba és az új megközelítések kialakításába és tesztelésébe valószínűleg az Európa 2020 stratégia nagyobb elfogadottságát, az iránta való határozottabb felelősségvállalást és elkötelezettséget eredményezheti. Ebben az összefüggésben a szociális innováció, és különösen a társadalmi kísérletek, nagyon hatékony eszközök lehetnek az Európa 2020 végrehajtásához szükséges reformokhoz és politikai kiigazításokhoz.

A szociális innovációs megközelítés Unión belüli nagyobb léptékű kialakítását és terjesztését azonban számos tényező gátolja, köztük az alábbiak:

– a civil társadalmi szervezetek, a szociális vállalkozások és a szociális vállalkozók, illetve a közszféra szervezetei szükségleteinek és képességeinek elégtelen ismerete;

– a tevékenységek és az erőforrások széttagoltsága, az átláthatóság és a láthatóság hiánya, korlátozott pénzügyi támogatás, a szervezeteket a szociális innováció kialakítása és végrehajtása során segíteni tudó technikai készségek elégtelensége;

– az állampolgárok és vállalkozások bevonásának alacsony szintje;

– a jó gyakorlatok nem megfelelő terjesztése és továbbfejlesztése;

– nem kellően hatékony módszerek alkalmazása az intézkedések és politikák hatásvizsgálatára.

Míg a társadalmi-gazdasági problémák megoldása főleg a tagállamok és a régiók feladata, és a döntéseket az állampolgárokhoz lehető legközelebb kell meghozni, az Unió szerepe a konkrét reformok iránti igény felvetése, a változásokat akadályozó tényezők és ezek megszüntetése lehetőségeinek azonosítása, a meglevő uniós szintű szabályok betartásának biztosítása, a jó gyakorlatok megosztásának és a kölcsönös tanulásnak az ösztönzése, valamint a szociális innováció és európai léptékű megközelítés támogatása.

· A javaslat indoklása

Az Európai Unió társadalmi változás és innováció programja három meglevő eszközön alapul:

– az 1672/2006/EK határozattal létrehozott Progress program;

– az EURES;

– a 283/2010/EU határozattal létrehozott, foglalkoztatási és társadalmi befogadási célú európai Progress mikrofinanszírozási eszköz.

A Progress program

Hatáskörén belül az Unió foglalkoztatási és szociális politikájának fő törekvése a kollektív fellépés biztosítása és a politikák tagállamok közötti eredményes összehangolása. A keretet a Szerződés (EUSZ) biztosítja, amely a fellépések két fő típusát határozza meg, az összehangolást (a tagállamok között együttműködés ösztönzését célzó intézkedések elfogadása) és jogalkotást (minimális követelmények irányelvek útján történő elfogadása).

A foglalkoztatási és szociális kérdések területén a tagállamok közötti együttműködés elősegítésének eddigi tapasztalata számos olyan tényezőre mutatott rá, amely hat az összehangolt politikai válaszok sikerére, beleértve a fő tényezők egységes elvi megközelítését és azok egymástól való függését (pl. mivel magyarázható az aktív keresők szegénysége, hogyan lehet kezelni az egészségügyi egyenlőtlenségeket), a közös terminológiát és mérési módszert a nyomon követés és az összehasonlító teljesítményértékelés érdekében, az összehasonlítható adatokat, valamint a különböző érdekelt felek céljai, értékei és érdekei közötti konvergenciát vagy szinergiát.

Létrehozása óta a Progress program hozzájárult az eredményes politikai válaszok megfogalmazásához. Az új Európa 2020 stratégiának megfelelően megerősített politikai keretek még inkább felvetik a tényeken alapuló politikai döntéshozatal iránti igényt annak érdekében, hogy az uniós politikák és jogalkotás reagálni tudjon a társadalmi-gazdasági kihívásokra. A Progress program utódja segíteni fogja a Bizottságot feladatai végrehajtásában a következő területeken:

– az érintett politikai fejleményekre vonatkozó tények feltárása és bizonyítékok gyűjtése;

– a tagállamok által az Unió közös prioritásai és célkitűzései megvalósításában elért eredmények nyomon követése és az arról szóló jelentéstétel;

– az uniós jog eredményes és egységes alkalmazásának biztosítása;

– a munkakörülményekre vonatkozó uniós jog modernizálása az intelligens szabályozás elvének megfelelően.

EURES

A szerződésben rögzített négy szabadságjog egyike, a munkavállalók szabad mozgása, hozzájárul az Unió gazdasági fejlődéséhez és társadalmi kohéziójához. A földrajzi mobilitásnak azonban számos akadálya van az Unióban: jogi és adminisztratív akadályok, lakhatási költségek, a nyugdíjak átvihetősége, nyelvi korlátok, az álláslehetőségek átláthatóságának hiánya, az álláskeresők és állásajánlatok közötti közvetítés támogatásának hiánya. Az EURES célja a munkaerő-piaci átláthatóság javítása azáltal, hogy az álláslehetőségeket közzéteszi az EURES foglalkoztatási mobilitási portálon és támogatást nyújt a nemzeti és a határokon átnyúló tájékoztatási, tanácsadási és orientációs szolgálatok számára.

Ugyanakkor a nemrég kibontakozott gazdasági válság, valamint a jobban személyre szabott szolgáltatások iránti igény következtében megváltozott az állami foglalkoztatási szolgálatok (ÁFSz) szerepe. Az ÁFSz-eknek egész életen át tartó tanulást kell biztosítaniuk a szolgáltatások széles köre révén (pl. képességfelmérés, képzés, pályaorientáció, a munkakörök és a profilok egymáshoz rendelése, ügyféltanácsadás), a munkaerőpiactól legtávolabb kerültek igényeinek figyelembe vétele mellett. Emellett az EURES-nek új munkamódszereket kell előmozdítania magántulajdonú foglalkoztatási szolgálatokkal.

Európai Progress mikrofinanszírozási eszköz

Az önfoglalkoztatás a munkanélküliek előtt álló egyik út a munka világába. Az új vállalkozások létrehozásán és megerősítésén keresztül megvalósuló munkahelyteremtés központi szerepet játszik az Európa 2020 célkitűzéseinek elérésében: az Unióban az új munkahelyek jelentős részét újonnan alapított cégek hozzák létre, és ezeknek a munkahelyeknek közel 85%-át mikrovállalkozások létesítik. Az Unió e tekintetben azonban még messze van lehetőségei teljes kiaknázásától. A vállalkozásalapítás előtt álló egyik legnagyobb akadály a finanszírozás nehéz elérhetősége, különösen a mikrohitelek területén, amit a közelmúltbeli gazdasági válság csak súlyosbított. Európa mikrofinanszírozási szektora még kiforratlan. A növekedés érdekében az uniós mikrohitel-intézményeknek megfelelő finanszírozási modelleket kell kialakítaniuk és fenntartaniuk. Ezért egyértelműen erősíteni kell az intézményi kapacitásépítést (különösen a bankszektoron kívüli mikrohitel-intézmények esetében) a vállalkozásindítás költségeinek fedezése és a veszélyeztetett helyzetű célcsoportok hitelfelvételének finanszírozása érdekében.

Az Európai Unió társadalmi változás és innováció programjának célja, hogy növelje az EU foglalkoztatási és szociális területen való fellépésének koherenciáját, együttesen kezelve a Progress programot, az EURES-t és az európai Progress mikrofinanszírozási eszközt. Emellett a program lehetőséget ad a végrehajtás egyszerűsítésére is közös rendelkezések révén, amelyek közé tartoznak például a közös általános célkitűzések, közös fellépés-típusok, valamint a jelentéstétel és az értékelés racionalizálása. Ugyanakkor a program a három területre (Progress, EURES, mikrofinanszírozás és szociális vállalkozás) vonatkozó korlátozott számú egyedi rendelkezést is tartalmaz a jogszabályi előírások figyelembe vétele érdekében (beleértve a komitológiai szabályokat, amelyek csak a Progress területre vonatkoznak, valamint a földrajzi lefedettséget és egyedi jelentéstételi és értékelési előírásokat a mikrofinanszírozás és a szociális vállalkozás területén).

· A javaslat célja

A program az alábbi általános célkitűzések elérésére törekszik: 

(a) az uniós célkitűzések iránti felelősségvállalás megerősítése a főbb uniós és nemzeti politikai döntéshozók és más érdekelt felek körében a foglalkoztatás, a szociális és a munkakörülmények területén, az uniós és tagállami szintű konkrét, összehangolt fellépés érdekében;

(b) megfelelő, hozzáférhető és hatékony szociális védőrendszerek és munkaerőpiacok létrehozásának támogatása és a politikai reform elősegítése jó kormányzás, kölcsönös tanulás és szociális innováció előmozdításával;

(c) az uniós jog modernizálása az intelligens szabályozási elveknek megfelelően, és annak biztosítása, hogy a munkakörülményekre vonatkozó uniós jogot eredményesen alkalmazzák

(d) a munkavállalók földrajzi mobilitásának előmozdítása és a munkalehetőségek ösztönzése nyitott és mindenki számára hozzáférhető uniós munkaerőpiacok létrehozásával;

(e) a foglalkoztatás és társadalmi befogadás előmozdítása a mikrohitelek elérhetőségének és hozzáférhetőségének javításával a sérülékeny csoportok és a mikrovállalkozások számára, illetve a finanszírozás hozzáférhetőségének javítása a szociális vállalkozások számára.

A Progress program „nemek közötti egyenlőségre” és „megkülönböztetésmentességre” vonatkozó szakaszai a jogérvényesülés új eszközeibe fogják beépíteni. A célkitűzései elérése során az Európai Unió társadalmi változás és innováció programja ugyanakkor előmozdítja a nemek közötti egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség érvényesítését.

2.           AZ ÉRDEKELTEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK EREDMÉNYEI ÉS HATÁSVIZSGÁLATOK

· Az érdekelt felekkel folytatott konzultáció

A jelenlegi Progress program felülvizsgálatának részeként a Bizottság két szakaszból álló konzultációt szervezett:

1. A program főbb érdekeltjei képviselőiből álló munkacsoportot hoztak létre, amely ajánlásokat készített a Bizottság számára a jövőbeli eszköz tervéről, célkitűzéseiről, végrehajtásáról és finanszírozásáról.

2. 2011. április 4. és május 27. között nyilvános online konzultációt tartottak a Progress program utódeszközéről.

1. Az EURES munkacsoport és az állami foglalkoztatási szolgálatok vezetői 2011 során külön üléseken foglalkoztak az EURES jövőjével.

A mikrohitelek tekintetében a Bizottság kikérte az uniós mikrofinanszírozási szektort képviselő Európai Mikrofinanszírozási Hálózat, valamint az Európai Szociális Alap és az Európai Beruházási Alap (amely a Bizottság nevében végrehajtja a Progress mikrofinanszírozási eszközt) és az Európai Beruházási Bank irányító hatóságainak a véleményét. Ezen kívül a Bizottság szolgálatai által a mikrofinanszírozásról és a szociális vállalkozás támogatásáról szervezett két munkaértekezlet megállapításait is figyelembe vették.

· Hatásvizsgálat

A foglalkoztatás, a szociális ügyek és a társadalmi összetartozás főigazgatósága hatáskörébe tartozó pénzügyi eszközök, azaz az Európai Szociális Alap, az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap, a Progress program, az EURES és a Progress mikrofinanszírozási eszköz összesített hatásvizsgálatát végezték el[1]. A hatásvizsgálat három választási lehetőséget értékelt:

– 1. választási lehetőség: a szakpolitika változatlanul hagyása: e lehetőség választásával a Progress program, az EURES és a Progress mikrofinanszírozási eszköz továbbra is az Európai Szociális Alappal párhuzamosan, külön működő eszközök maradnának.

– 2. választási lehetőség: új, integrált társadalmi változás és innováció program: az új program három különálló, de egymást kiegészítő területből áll: Progress, EURES, illetve mikrofinanszírozás és szociális vállalkozás.

– 3. választási lehetőség: a foglalkoztatási és szociális ügyekkel foglalkozó egységes eszköz: ennek az eszköznek lenne egy megosztott irányítási területe (az Európai Szociális Alap) és egy közvetlen irányítási területe.

A hatásvizsgálat megállapította, hogy a 2. opció részesítendő előnyben, mert az járna a legtöbb előnnyel a hatékonyság növelése, a kritikus tömeg, a következetesség és eredményesség tekintetében, miközben elkerülné a politikai és intézményi kockázatokat is.

3.           A JAVASLAT JOGI ELEMEI

· Jogalap

A javaslat a Szerződés 46. cikke d) pontján, 149. cikkén, 153. cikke (2) bekezdése a) pontján és 175. cikke harmadik bekezdésén alapul.

· A szubszidiaritás és az arányosság elve

Mivel a javasolt társadalmi változás és innováció program célkitűzései a tagállamok által nem valósíthatók meg kielégítő módon, az Unió az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvének megfelelően intézkedéseket fogadhat el . Az abban a cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl a célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.

4.           KÖLTSÉGVETÉSI HATÁSOK

A program végrehajtásához szükséges pénzügyi előirányzat a 2014. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakra 958,19 millió EUR (a jelenlegi árakon).

2011/0270 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az Európai Unió társadalmi változás és innováció programjáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 46. cikke d) pontjára, 149. cikkére, 153. cikke (2) bekezdése a) pontjára és 175. cikke harmadik bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentek számára való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[2],

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére[3],

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1) Az „Európa 2020 költségvetése” című bizottsági közleménynek[4] megfelelően, amely az Unió finanszírozási eszközeinek racionalizálását és egyszerűsítését ajánlja, valamint azt, hogy az uniós hozzáadott értéket, a hatásokat és az eredményeket helyezzék jobban a középpontba, e rendelet létrehozza az Európai Unió társadalmi változás és innováció programját (a továbbiakban: a program) a Progress közösségi foglalkoztatási és társadalmi szolidaritási program létrehozásáról szóló, 2006. október 24-i 1672/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat[5], a munkavállalók Unión belüli szabad mozgásáról szóló, 2011. április 5-i 492/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet[6], az 1612/68/EGK rendelet állásajánlatok és álláspályázatok közvetítése tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2002. december 23-i 2003/8/EK bizottsági határozat[7], és a foglalkoztatási és társadalmi befogadási célú európai Progress mikrofinanszírozási eszköz létrehozásáról szóló, 2010. március 25-i 283/2010/EU európai parlamenti és tanácsi határozat[8] alapján végrehajtott tevékenységek folytatása és továbbfejlesztése érdekében (a továbbiakban: az eszköz) .

(2) 2010. június 17-én az Európai Tanács jóváhagyta a Bizottságnak a foglalkoztatást és az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó Európa 2020 stratégiára vonatkozó javaslatát, amely öt kiemelt célt (köztük a munkahelyteremtéssel, a szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelemmel, illetve az oktatással foglalkozó három célt) és hét kiemelt kezdeményezést határozott meg, és ezáltal az elkövetkezendő évtized egységes politikai keretét képezi. Az Európai Tanács szorgalmazta valamennyi megfelelő EU eszköz és politika teljes körű mozgósítását a közös célkitűzések elérésének támogatása érdekében, és magasabb szintű összehangolt fellépésre kérte fel a tagállamokat.

(3) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 148. cikke (4) bekezdésének megfelelően 2010. október 21-én a Tanács iránymutatásokat fogadott el a foglalkoztatási politikákról, amelyek – a Szerződés 121. cikkének megfelelően elfogadott, a tagállamok és az Unió gazdasági politikáiról szóló szélesebb körű iránymutatásokkal együtt – magukban foglalják az Európa 2020 integrált iránymutatásokat. A programnak a kiemelt kezdeményezések végrehajtásának támogatása mellett hozzá kell járulnia az Európa 2020 integrált iránymutatások, elsősorban a 7., 8. és 10. iránymutatás alkalmazásához, különös tekintettel a szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai platformjára, valamint az „Új készségek és munkahelyek menetrendje” és a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezésekre.

(4) A szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai platformja és az Innovatív Unió kiemelt kezdeményezések kimondják, hogy a szociális innováció hatékony eszköz a lakosság elöregedése, a szegénység, a munkanélküliség, az új munkavégzési módok és életvezetés, illetve az állampolgárok társadalmi igazságosság, oktatás és egészségügy iránti elvárásai által felvetett szociális kihívások megválaszolására. A programnak az állami, a magán- és a harmadik ágazatban az alkalmazási körébe eső politikai területeken támogatnia kell a szociális innováció fokozását célzó intézkedéseket, megfelelően figyelembe véve a regionális és helyi hatóságok szerepét. Támogatnia kell különösen az innovatív megoldásoknak és gyakorlatnak a társadalmi kísérletek eszközével történő azonosítását, értékelését és továbbfejlesztését, hogy eredményesebben tudja segíteni a tagállamokat munkaerőpiacuk és szociális védelemre vonatkozó politikáik reformjában. Ösztönöznie kell továbbá az állami, a magán- és a harmadik ágazat több államot érintő partnerségeit és hálózatba szerveződését, valamint támogatnia kell bevonásukat a sürgető társadalmi szükségletek és kihívások kezelésére szolgáló új megközelítések kialakításába és megvalósításába.

(5) Az Európa 2020 stratégiával összhangban a programnak egységes megközelítést kell alkalmaznia a foglalkoztatás elősegítése és a társadalmi kirekesztés és szegénység elleni küzdelem során. A végrehajtását racionalizálni és egyszerűsíteni kell, mégpedig olyan közös rendelkezésekkel, amelyek többek között tartalmazzák az általános célkitűzéseket, a fellépések típusait, a nyomon követési és értékelési szabályozásokat. A programnak az egyértelmű EU hozzáadott értékkel rendelkező nagy projekteket is előtérbe kell helyeznie a kritikus tömeg elérése érdekében és hogy csökkenjen az igazgatási teher mind a kedvezményezettek, mind a Bizottság számára. Emellett nagyobb mértékben kell alkalmazni az egyszerűsített költségelszámolási módokat (átalányösszeg és átalányfinanszírozás), különösen a mobilitási programok végrehajtásakor. A programnak egyablakos hozzáférést kell biztosítania a mikrofinanszírozást szolgáltatók számára, amelyek mikrohitelekhez, kapacitásépítéshez és műszaki segítségnyújtáshoz nyújtanak finanszírozást. Végezetül a programnak évenként elosztott tartalékkeret létrehozásával költségvetési rugalmasságot kell biztosítania a politikai prioritásoknak megfelelően.

(6) Az Uniónak szilárd analitikai alapot kell kiépítenie a foglalkoztatási és szociális területen a politikai döntéshozatal támogatásához. Az ilyen tudásalap növeli a nemzeti intézkedések által nyújtott értéket azáltal, hogy annak uniós dimenziót kölcsönöz; emellett adatgyűjtés, statisztikai eszközök és módszerek kialakítása és közös mutatók révén összehasonlítást biztosít, elősegítve azt, hogy teljes képet kapjunk a foglalkoztatás, szociális politika és munkakörülmények területéről az egész Unióban, és hogy a programok és politikák hatékonyságának és eredményességének értékelése magas színvonalon történjen.

(7) Az Unió kitüntetett helyzetben van ahhoz, hogy uniós platformot biztosítson a foglalkoztatási és szociális kérdések területén a tagállamok közötti politikai véleménycsere és kölcsönös tanulás számára. A más országokban alkalmazott politikák és azok eredményeinek ismerete nagyobb mozgásteret biztosít a politikai döntéshozók számára, új politikák kialakítását idézi elő és ösztönzi a nemzeti reformokat.

(8) Az uniós szociális politika központi kérdése annak biztosítása, hogy érvényesüljenek a minimális normák, és a munkakörülmények folyamatosan javuljanak az Unióban. Az Unió fontos szerepet játszik annak biztosításában, hogy a jogszabályi kereteket az intelligens szabályozás elveinek megfelelően hozzáigazítsák a fejlődő munkavégzési módokhoz és az új egészségügyi és biztonsági kockázatokhoz, és nagy szerepe van a munkavállalók jogainak védelmére vonatkozó EU szabályok jobb betartását célzó intézkedések finanszírozásában is.

(9) A különböző szintű civil társadalmi szervezetek a politikai döntéshozatali folyamatban való részvételük és a szociális innovációhoz való hozzájárulásuk révén fontos szerepet játszhatnak a program célkitűzéseinek elérésében.

(10) Az Unió a tisztességes munkaügyi normák nemzetközi előmozdításával elkötelezte magát a globalizáció szociális dimenziójának megerősítése iránt, akár közvetlenül a harmadik országokkal szemben, akár közvetve, nemzetközi szervezetekkel folytatott együttműködésen keresztül. Ennek megfelelően a célkitűzései elérésének elősegítésére megfelelő kapcsolatokat kell kialakítania a programban részt nem vevő harmadik országokkal, tekintettel az ezen országok és az Unió közötti ide vonatkozó megállapodásokra. Ennek része lehet ezen harmadik országok képviselőinek részvétele kölcsönös érdekű rendezvényeken (mint konferenciák, munkaértekezletek és szemináriumok), amelyeket a programban résztvevő országokban tartanak. Emellett fejleszteni kell az együttműködést az érintett nemzetközi szervezetekkel, különösen a Nemzetközi Munkaügyi Szervezettel (ILO), az Európa Tanáccsal és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel (OECD) a program olyan módon történő végrehajtása érdekében, amely figyelembe veszi ezen szervezetek szerepét.

(11) A Szerződés 45. és 46. cikkének megfelelően a 492/2011/EU rendelet rögzíti azokat a rendelkezéseket, amelyek célja a munkavállalók szabad mozgásának megvalósítása a tagállamok közötti és a Bizottsággal való szorosabb együttműködés biztosítása révén. Az EURES-nek elő kell mozdítania a munkaerőpiacok jobb működését a munkavállalók országok közötti mobilitásának megkönnyítésével, nagyobb átláthatósággal a munkaerőpiacon, az állásajánlatok és álláspályázatok közvetítésének biztosításával és a tevékenységek támogatásával a munkaerő-felvételi, tanácsadási és orientációs szolgáltatások területén, mind nemzeti, mind határokon átnyúló szinteken, ezáltal hozzájárulva az Európa 2020 stratégia célkitűzéseihez.

(12) Az EURES alkalmazási körét szélesíteni kell uniós szintû, célzott mobilitási programok kialakítása és támogatása érdekében, hogy a feltárt munkaerõ-piaci hiányok esetében az üres álláshelyeket be lehessen tölteni. A Szerzõdés 47. cikkének megfelelõen a programnak elõ kell segítenie a fiatal munkavállalók mobilitását.

(13) Az Európa 2020 stratégia, és különösen a 7. iránymutatás kimondja, hogy az önfoglalkoztatás és a vállalkozások döntő szerepet játszanak az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés elérésében[9].

(14) A hitelekhez való hozzáférés hiánya a vállalkozásalapítás előtt álló egyik legnagyobb akadály, különösen a munkaerőpiactól legtávolabb került emberek számára. Ezen a területen az uniós és nemzeti szintű erőfeszítések fokozására van szükség a mikrofinanszírozás elérhetőségének növelése és az arra legjobban rászorulók – különösen a munkanélküliek és a sérülékeny csoportok – igényének kielégítése érdekében, akik mikrovállalkozásokat szeretnének beindítani vagy fejleszteni akár önfoglalkoztatás keretében is, de nem jutnak hitelhez. Első lépésként 2010-ben az Európai Parlament és a Tanács létrehozta az eszközt.

(15) Ahhoz, hogy a mikrofinanszírozás elérhetőbb legyen az Unió most kialakuló mikrofinanszírozási piacán, a mikrofinanszírozás szolgáltatók intézményi kapacitásának a növelésére van szükség, különösen a bankrendszeren kívüli mikrofinanszírozási intézmények esetében, az „Európai kezdeményezés a mikrohitel fejlesztésére” című bizottsági közleménynek[10] megfelelően.

(16) A szociális vállalkozások Európa pluralista szociális piacgazdaságának sarkkövei. A társadalmi változásokat innovatív megoldásokkal ösztönözhetik, és így értékesen járulhatnak hozzá az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek eléréséhez. A programnak javítania kell a szociális vállalkozások finanszírozáshoz való hozzáférését, és ezáltal hozzájárulhat a Bizottság által indított „társadalomtudatos vállalkozás” kezdeményezéshez[11].

(17) A nemzetközi pénzügyi intézetek, különösen az Európai Beruházási Bank csoport tapasztalatainak kiaknázása érdekében a mikrofinanszírozásra és a szociális vállalkozásokra vonatkozó intézkedéseket a Bizottságnak közvetett módon kell végrehajtania úgy, hogy a költségvetés-végrehajtási feladatokat pénzügyi intézetekre bízza a költségvetési rendeletnek megfelelően. Az Unió forrásainak felhasználása összpontosítja a nemzetközi pénzügyi intézetek és más beruházók előnyeit, egységesíti a megközelítéseket és ezáltal megkönnyíti a mikrovállalkozások – köztük az önfoglalkoztatók – és a szociális vállalkozások számára a finanszírozáshoz jutást. Ezáltal az Unió hozzájárulása segíti a kialakulóban levő szociális vállalkozási szektor és mikrofinanszírozási piac fejlődését az Unióban, és ösztönzi a határokon átnyúló tevékenységeket.

(18) A Szerződés 8. és 10. cikke alapján a programnak valamennyi tevékenységében támogatnia kell a nemek közötti egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség érvényesítését. A nemek közötti egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség kérdéseivel a program tevékenységei során rendszeres monitoring és értékelés keretében kell foglalkozni.

(19) A Szerződés 9. cikke alapján a programnak biztosítania kell, hogy az uniós politikák és tevékenységek meghatározása és végrehajtása során figyelembe veszik a nagy mértékű foglalkoztatás előmozdítására, a megfelelő szociális biztonság garantálására és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemre vonatkozó követelményeket.

(20) Annak érdekében, hogy a nagyközönséghez szóló kommunikáció hatékonyabb legyen és a Bizottság kezdeményezte kommunikációs fellépések között erősebb szinergia jöjjön létre, az e rendelet alapján az információs és kommunikációs tevékenységekre juttatott források hozzájárulnak majd az Európai Unió politikai prioritásairól szóló intézményi kommunikációhoz is, amennyiben azok e rendelet általános céljaihoz kapcsolódnak.

(21) Mivel e rendelet célkitűzései a tagállamok által nem valósíthatóak meg kielégítő módon, és a léptékük és hatásaik miatt uniós szinten jobban meg lehet őket valósítani, az Unió intézkedéseket fogadhat el az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvének megfelelően. Az abban a cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl a célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.

(22) Ez a rendelet a program időtartamára meghatározza az éves költségvetési eljárásban fő referenciát képező teljes keretösszeget a költségvetési hatóság számára az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között a költségvetési kérdésekben történő együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, {…}-i intézményközi megállapodás 17. pontja értelmében.

(23) Az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni a kiadási ciklus egészében, ideértve a szabálytalanságok megelőzését, feltárását és kivizsgálását, a kárba veszett, tévesen kifizetett vagy helytelenül felhasznált források visszatéríttetését és adott esetben a bírságokat.

(24) Végrehajtási hatáskört kell a Bizottságra ruházni annak biztosítása érdekében, hogy egységes feltételekkel valósítsák meg a programban az EURES intézkedéseket és a mikrofinanszírozási és szociális vállalkozási területekre vonatkozó fellépéseket.

(25) A program Progress területének intézkedéseivel kapcsolatos végrehajtási hatáskört a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és a tanácsi rendeletnek[12] megfelelően kell gyakorolni.

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. cím Közös rendelkezések

1. cikk Tárgy

3. Ez a rendelet létrehozza az Európai Unió társadalmi változás és innováció programját (a továbbiakban: a program), amelynek célja, hogy hozzájáruljon az Európa 2020 stratégia, annak kiemelt céljai és integrált iránymutatásai végrehajtásához, pénzügyi támogatást nyújtva az Európai Unió célkitűzéseinek megvalósításához a foglalkoztatás magas szintjének előmozdítása, a megfelelő szociális védelem biztosítása, a társadalmi kirekesztés és a szegénység elleni küzdelem és a munkakörülmények javítása tekintetében.

4. A program 2014. január 1-jétől 2020. december 31-ig tart.

2. cikk Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

(b) „Szociális vállalkozás”: olyan vállalkozás, amelynek elsődleges célkitűzése szociális hatás elérése, nem pedig nyereség termelése a tulajdonosok és az érintett felek számára. Piaci körülmények között működik, árukat termel és szolgáltatásokat nyújt vállalkozás alapú és innovatív módon, a feleslegeket pedig elsősorban szociális célok elérésére használja fel. Elszámoltatható és átlátható módon irányítják, különösen a munkavállalók, az ügyfelek és az üzleti tevékenységében érintett felek bevonása révén. (b)

(c) „Mikrohitel”: 25 000 EUR-t meg nem haladó kölcsön. (c)

(d) „Mikrovállalkozás”: tíznél kevesebb munkavállalót alkalmazó vállalkozás – beleértve az önfoglalkoztatókat is –, amelynek éves forgalma és/vagy éves mérlegfőösszege nem haladja meg a 2 millió EUR-t, a 2003. május 6-i 2003/361/EK bizottsági ajánlás mikro-, kis és közepes méretű vállalkozásra vonatkozó meghatározásának[13] megfelelően.

(e) „Mikrofinanszírozás”: magában foglalja a személyek és mikrovállalkozások számára nyújtott garanciákat, ellengaranciákat, mikrohitelt, sajáttőkét és kvázi-sajáttőkét.

3. cikk A program felépítése

1. A program az alábbi három egymást kiegészítő területet foglalja magában:

a)      A Progress terület, amely támogatást nyújt az Unió foglalkoztatási és szociális politikájának és a munkakörülményekre vonatkozó jogszabályoknak kidolgozásához, végrehajtásához, nyomon követéséhez és értékeléséhez, és előmozdítja a tényeken alapuló politikai döntéshozatalt és innovációt a szociális partnerekkel, civil társadalmi szervezetekkel és más érdekelt felekkel együttműködve;

b)      Az EURES terület, amely támogatjaaz EURES hálózat által végzett tevékenységeket – azaz az EGT tagállamok, a Svájci Államszövetség és más érdekelt felek által kijelölt szakmai szolgáltatásokat – az információcsere és -terjesztés, illetve az együttműködés más formáinak kialakítása érdekében, a munkavállalók földrajzi mobilitásának előmozdítása céljából ;

c)      A mikrofinanszírozás és szociális vállalkozás területe, amely elősegíti a vállalkozások finanszírozáshoz jutását, különösen a munkaerőpiactól legtávolabb került emberek és a szociális vállalkozások esetében.

2. A program 1–14. cikkében rögzített közös rendelkezéseket kell alkalmazni az 1. cikk a), b) és c) pontjában meghatározott mindhárom területre, amelyek mindegyikére külön rendelkezések is vonatkoznak.

4. cikk A program általános célkitűzései

1. A program az alábbi általános célkitűzések elérésére törekszik:

(a) Az uniós célkitűzések iránti felelősségvállalás megerősítése a főbb uniós és nemzeti politikai döntéshozók és más érdekelt felek körében a foglalkoztatás, a szociális és a munkakörülmények területén, az uniós és tagállami szintű konkrét, összehangolt fellépés érdekében;

(b) Megfelelő, hozzáférhető és hatékony szociális védőrendszerek és munkaerőpiacok létrehozásának támogatása és a politikai reform elősegítése jó kormányzás, kölcsönös tanulás és szociális innováció előmozdításával;

(c) Az uniós jog modernizálása az intelligens szabályozási elveknek megfelelően, és annak biztosítása, hogy a munkakörülményekre vonatkozó uniós jogot eredményesen alkalmazzák

(d) A munkavállalók földrajzi mobilitásának előmozdítása és a munkalehetőségek ösztönzése nyitott és mindenki számára hozzáférhető uniós munkaerőpiacok létrehozásával;

(e) A foglalkoztatás és társadalmi befogadás előmozdítása a mikrofinanszírozás elérhetőségének és hozzáférhetőségének javításával a sérülékeny csoportok és a mikrovállalkozások számára, illetve a finanszírozás hozzáférhetőségének javítása a szociális vállalkozások számára.

2. A fenti célkitűzések megvalósítása során a program az alábbiakra is törekszik:

(a) A nők és férfiak közötti egyenlőség előmozdítása, valamint a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés megakadályozása;

(b) annak biztosítása, hogy a foglalkoztatás magas szintjének előmozdítására, a megfelelő szociális biztonság garantálására és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemre vonatkozó követelményeket figyelembe veszik az uniós politikák és tevékenységek meghatározása és végrehajtása során.

5. cikk Költségvetés

1. A program végrehajtásához szükséges pénzügyi elõirányzat a 2014. január 1. és 2020. december 31. közötti idõszakra 958,19 millió EUR[14].

2. Az alábbi indikatív százalékos részarányokat kell a 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott területeknek juttatni:

(a) 60% a Progress terület számára, amelynek legalább 17%-át a társadalmi kísérletek, mint az innovatív módszerek tesztelésének és értékelésének a továbbfejlesztést szolgáló módszere előmozdítására kell juttatni;

(b) 15% az EURES terület számára;

(c) 20% a mikrofinanszírozás és szociális vállalkozások terület számára.

A fennmaradó 5%-ot a politikai prioritásoknak megfelelően kell évente felosztani a területek között.

3. A Bizottság az (1) bekezdésben említett előirányzatot igénybe veheti a technikai és/vagy adminisztratív segítségnyújtást céljára, különösen az ellenőrzés, a fordítási tevékenység kihelyezése, a szakértői ülések, és a Bizottság és a kedvezményezettek kölcsönös érdekét szolgáló tájékoztatási és kommunikációs tevékenységek esetében.

4. Az éves előirányzatokat a költségvetési hatóságnak kell engedélyeznie a többéves pénzügyi keretben meghatározott felső határokon belül.

6. cikk Tevékenységtípusok

Az alábbi típusú fellépések finanszírozhatók a program keretében:

1. Elemző tevékenységek:

(a) Adatok és statisztikák gyűjtése, valamint közös módszertanok, osztályozások, mutatók és referenciaértékek kifejlesztése,;

(b) felmérések, tanulmányok, elemzések és jelentések, többek között szakértői hálózatok finanszírozásán keresztül;

(c) értékelések és hatásvizsgálatok;

(d) az uniós jog átültetésének és alkalmazásának nyomon követése és értékelése;

(e) a társadalmi kísérletek, mint az innovatív megoldások tesztelésére és értékelésére szolgáló módszerek kidolgozása és megvalósítása az utóbbiak továbbfejlesztése érdekében;

(f) a fenti elemzési tevékenységek eredményeinek terjesztése.

2. Kölcsönös tanulási, tudatosságépítési és terjesztési tevékenységek:

(a) információcsere a jó gyakorlatokról, az innovatív megközelítésekről és tapasztalatokról és azok terjesztése, szakértői értékelések, összehasonlító teljesítményértékelés és kölcsönös tanulás európai szinten;

(b) a Tanács elnöksége által szervezett események, konferenciák és szemináriumok;

(c) gyakorlati jogi és politikai szakemberek és EURES-tanácsadók képzése;

(d) iránymutatások, jelentések és oktatási anyagok tervezetének elkészítése és közzétételük;

(e) tájékoztatási és kommunikációs tevékenységek;

(f) az Unió politikájára és jogszabályaira, valamint a munkaerő-piacra vonatkozó információk cseréjét és terjesztését biztosító információs rendszerek fejlesztése és karbantartása.

3. Támogatás a főbb szereplők számára az alábbiak vonatkozásában:

(a) azon kulcsfontosságú uniós szintű hálózatok működési költségeinek a támogatása, amelyek tevékenységei kapcsolódnak és hozzájárulnak a Progress terület célkitűzéseihez;

(b) a nemzeti közigazgatások és a tagállamok által kijelölt, a földrajzi mobilitásért felelős szakszolgálatok, valamint a mikrohitelnyújtók kapacitásának fejlesztése;

(c) munkacsoportok szervezése nemzeti tisztviselőkből a közösségi jog végrehajtásának figyelemmel kísérése érdekében;

(d) szakértői testületek, nemzeti, regionális és helyi hatóságok, valamint foglalkoztatási szolgálatok európai szintű hálózatba szervezése és együttműködése;

(e) európai szintű megfigyelő szervezetek finanszírozása;

(f) a nemzeti közigazgatások közötti személyzetcserék.

4. A személyek Unión belüli mobilitását előmozdító intézkedések, különösen az álláskeresők és az állásajánlók közvetítéséhez szükséges többnyelvű digitális platform kialakítása, valamint célzott mobilitási programok az üres álláshelyek betöltésére a felismert munkaerő-piaci hiányosságok esetében, és/vagy a munkavállalók adott csoportjainak, mint például a fiataloknak a segítése.

5. A mikrofinanszírozás és a szociális vállalkozások támogatása, elsősorban az Unió éves költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló XXX/2012 rendelet [új költségvetési rendelet] első részének VIII. címében meghatározott pénzügyi eszközök, valamint támogatások révén.

7. cikk Együttes fellépés

A program támogatható tevékenységeit más uniós eszközökkel együtt is meg lehet valósítani, feltéve, hogy az ilyen közös fellépés mind a program, mind a többi érintett eszköz célkitűzéseinek megfelel.

8. cikk Összhang és kiegészítő jelleg

1. A Bizottság a tagállamokkal együttműködésben biztosítja, hogy a program tevékenységei összhangban vannak más uniós intézkedésekkel és kiegészítik azokat, különösen az Európai Szociális Alap (ESZA) keretében és olyan területeken, mint a társadalmi párbeszéd, a jogérvényesülés és az alapvető jogok, az oktatás, a szakképzési és ifjúságpolitika, a kutatás és innováció, a vállalkozás, az egészségügy, a bővítés és a külső kapcsolatok, valamint az általános gazdaságpolitika. The activities supported by the programme shall comply with Union and national law, including state aid rules.

2. A program által támogatott tevékenységek megfelelnek az uniós és tagállami jogszabályoknak, köztük az állami támogatásra vonatkozó jogszabályoknak.

9. cikk Együttműködés bizottságokkal

A Bizottság a szakpolitikákkal, az eszközökkel és a program szempontjából fontos intézkedésekkel foglalkozó bizottságokkal létrehozza a szükséges kapcsolatokat annak biztosítása érdekében, hogy rendszeresen és megfelelő módon tájékozódjanak a program végrehajtásának eredményeiről.

10. cikk Az eredmények terjesztése és a kommunikáció

1. A program keretében végrehajtott intézkedések eredményeiől megfelelő tájékoztatást kell nyújtani és terjeszteni kell hatásuk, fenntarthatóságuk és a hozzáadott uniós érték maximalizálása érdekében.

2. A kommunikációs tevékenységek az Európai Unió politikai prioritásairól szóló intézményi kommunikációhozis hozzájárulnak, amennyiben kapcsolódnak e rendelet célkitűzéseihez.

11. cikk Pénzügyi céltartalékok

1. A Bizottság a programot az Unió éves költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló XXXX/2012 rendeletnek [új költségvetési rendelet] (a továbbiakban: költségvetési rendelet) megfelelően irányítja[15].

2. Átalányösszeg, egységre vetített költségskála és átalányfinanszírozás alkalmazható a program résztvevőinek nyújtott támogatás, különösen a 6. cikk (4) bekezdésében említett mobilitási programok tekintetében.

12. cikk Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

1. A Bizottság megfelelõ megelõzõ intézkedéseket hoz annak biztosítása érdekében, hogy amikor az e rendelet szerint finanszírozott intézkedéseket végrehajtják, az Unió pénzügyi érdekei csalás, korrupció és más jogellenes tevékenységek ellen védelemben részesüljenek eredményes ellenõrzések, valamint – szabálytalanságok felfedezése esetén – a tévesen kifizetett összegek behajtása, szükség esetén pedig hathatós, arányos és visszatartó büntetések révén, a Szerzõdés 325. cikkének, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelmérõl szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendeletnek[16] és a költségvetési rendeletnek megfelelõen.

2. A Bizottság vagy képviselői és az Európai Számvevőszék hatáskörrel rendelkeznek, hogy dokumentumok alapján és a helyszínen ellenőrizzék a kedvezményezetteket, illetve az uniós támogatáshoz jutott vállalkozókat és alvállalkozókat, valamint harmadik feleket. Az OLAF felhatalmazást kap, hogy az ilyen finanszírozásban közvetlenül vagy közvetve részesülő gazdasági szereplők helyszíni ellenőrzését és vizsgálatát elvégezze az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról szóló, 1996. november 11-i 2185/96/EK, Euratom tanácsi rendeletben[17] meghatározott eljárásoknak megfelelően annak megállapítása érdekében, hogy történt-e csalás, korrupció vagy más jogellenes tevékenység az uniós finanszírozást érintő támogatási megállapodás, határozat vagy szerződés kapcsán.

3. Az 1. és 2. bekezdés sérelme nélkül az e rendelet végrehajtásából származó határozatok, megállapodások és szerződések kifejezetten feljogosítják a Bizottságot, ideértve az OLAF-ot és az Európai Számvevőszéket, hogy ilyen ellenőrzéseket, helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezzenek el.

13. cikk Nyomon követés

A program rendszeres nyomon követése, szakpolitikai és finanszírozási prioritásainak szükséges kiigazítása érdekében a Bizottság két évente nyomonkövetési jelentéseket készít és küld az Európai Parlament és a Tanács számára. E jelentéseknek tartalmazniuk kell a program eredményeit és azt, hogy milyen mértékben vették figyelembe a nemek közötti egyenlőségre és a megkülönböztetésmentességre vonatkozó megfontolásokat, ideértve a hozzáférhetőség kérdéseit, a program tevékenységei során.

14. cikk Értékelés

1. A program félidős értékelését 2017. végéig kell elvégezni a célkitűzései teljesítésében elért eredmények felmérése, a forrásfelhasználás hatékonyságának megállapítása és az uniós hozzáadott érték megállapítása érdekében.

2. A programidőszak után legkésőbb két évvel a Bizottság elvégzi a hatások és az uniós hozzáadott érték utólagos értékelését, és az értékelésről szóló jelentést megküldi az Európai Parlament, a Tanács, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága számára.

II. cím Különleges rendelkezések

I. fejezet Progress terület

15. cikk Egyedi célkitűzések

A 4. cikkben meghatározott általános célkitűzések mellett a Progress terület egyedi célkitűzései a következők:

(a) jó minőségű összehasonlító elemzési tudásbázis kialakítása és terjesztése annak biztosítása érdekében, hogy az Unió foglalkoztatási és szociális politikája és munkakörülményekre vonatkozó jogszabályai szilárd tényeken alapuljanak és tükrözzék az egyes tagállamok és egyéb résztvevő országok szükségleteit, kihívásait és körülményeit;

(b) az eredményes és inkluzív információmegosztás, a kölcsönös tanulás és az Unió foglalkoztatási és szociális politikájával és munkakörülményekre vonatkozó jogszabályaival kapcsolatos párbeszéd elősegítése uniós, nemzeti és nemzetközi szinten annak érdekében, hogy ez segítse a tagállamokat és egyéb résztvevő országokat politikáik kialakítása és az uniós jog végrehajtása során;

(c) pénzügyi támogatás nyújtása a politikai döntéshozók számára a szociális és munkaerő-piaci politikai reformok tesztelése érdekében; a fő szereplők társadalmi kísérletek megtervezéséhez és végrehajtásához szükséges kapacitásának kiépítése, valamint a vonatkozó tudásbázis és szakértelem elérhető tétele;

(d) pénzügyi támogatás nyújtása az uniós és nemzeti szervezeteknek az Unió foglalkoztatási és szociális politikája és munkakörülményekre vonatkozó jogszabályai kialakításához, előmozdításához és támogatásához szükséges kapacitásaik növelése érdekében

16. cikk Részvétel

1. A Progress terület nyitva áll majd az alábbi országok előtt:

(a) a tagállamok;

(b) az EFTA és EGT tagállamok az EGT-megállapodásnak megfelelően;

(c) a tagjelölt és potenciális tagjelölt országok, az uniós programokban történő részvételükre vonatkozó keretmegállapodásokban meghatározott általános elveknek és általános feltételeknek és kikötéseknek megfelelően.

2. A Progress terület nyitva áll valamennyi állami és/vagy magán szervezet, szereplő és intézmény , különösen a következők előtt:

(a) a nemzeti, regionális és helyi hatóságok;

(b) a foglalkoztatási szolgálatok;

(c) az uniós jog által létrehozott szakmai testületek;

(d) a szociális partnerek;

(e) nem kormányzati szervezetek, különösen az uniós szintűek;

(f) felsőoktatási intézmények és kutatóintézetek

(g) értékelő és hatásvizsgáló szakemberek;

(h) nemzeti statisztikai hivatalok;

(i) a média.

3. A Bizottság együttműködhet nemzetközi szervezetekkel, különösen az Európa Tanáccsal, az OECD-vel, az ILO-val és a Világbankkal.

4. A Bizottság együttműködhet a programban részt nem vevő harmadik országokkal. Az ilyen harmadik országok képviselői részt vehetnek olyan kölcsönös érdekű rendezvényeken (például konferenciákon, munkaértekezleteken és szemináriumokon), amelyeket a programban résztvevő országokban tartanak, és részvételük költségét a program fedezheti.

17. cikk A Bizottságra ruházott végrehajtási jogkör

1. A Progress végrehajtásához szükséges és az alábbiakkal kapcsolatos intézkedéseket a 18. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálati eljárásnak megfelelően kell elfogadni:

(a) a középtávú politikát és finanszírozási prioritásokat meghatározó többéves munkaterveket;

(b) az éves munkaterveket, beleértve a kedvezményezettek ajánlati felhívást követő kiválasztására vonatkozó kritériumokat.

2. A Progress terület végrehajtásához szükséges valamennyi további intézkedést a 18. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

18. cikk Bizottság

1. A Bizottság munkáját egy bizottság segíti. E bizottság a 182/2011/EU rendelet szerinti bizottság.

2. Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

3. Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

19. cikk Átmeneti intézkedések

A 2014. január 1-je előtt az 1672/2006/EK határozat (3. cikkében említett 1., 2. és 3. pontja) alapján kezdeményezett intézkedések továbbra is annak a határozatnak a hatálya alá esnek. Az említett intézkedések tekintetében a határozat 13. cikkében említett bizottság helyébe az e rendelet 18. cikkében meghatározott bizottság lép.       

II. fejezet EURES terület

20. cikk Egyedi célkitűzések

A 4. cikkben meghatározott általános célkitűzések mellett a Progress terület egyedi célkitűzései a következők:

(a) Annak biztosítása, hogy az álláslehetőségek, álláspályázatok és a kapcsolódó információk átláthatóak legyenek a potenciális pályázók és a munkaadók számára; ezt az információk országok közötti, régiók közötti és határokon átnyúló cseréjével és terjesztésével kell elérni szabványos átjárhatósági módok alkalmazásával;

(b) munkaerő-felvételi és elhelyezkedési szolgáltatások kialakítása az állásajánlatok és álláspályázatok európai szintű közvetítése révén; ennek magában kell foglalnia az elhelyezkedés minden fázisát a felvételre való előzetes felkészítéstől kezdve a felvétel utáni segítségnyújtásig a pályázó sikeres munkaerő-piaci integrációjának biztosítása érdekében; ide tartoznak a célzott mobilitási programok az üres álláshelyek betöltésére a felismert munkaerő-piaci hiányosságok esetében, és/vagy a munkavállalók adott csoportjainak, mint például a fiataloknak a segítése.

21. cikk Részvétel

1. A Progress terület nyitva áll majd az alábbi országok előtt:

(a) a tagállamok területén letelepedett jogi személyek;

(b) az EFTA és EGT tagországok az EGT-megállapodásnak és az egyrészről az Európai Közösség és annak tagállamai, másrészről a Svájci Államszövetség közötti, a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodásnak[18] megfelelően.

2. Az EURES terület nyitva áll valamennyi állami és magánszervezet, szereplő és a tagállamok vagy a Bizottság által kijelölt intézmény előtt, amelyek teljesítik az EURES hálózatban való részvétel feltételeit a 2003/8/EK bizottsági határozat[19] értelmében. Ilyen testületek és szervezetek különösen:

(a) a nemzeti, regionális és helyi hatóságok;

(b) a foglalkoztatási szolgálatok;

(c) a szociális partnerszervezetek és más érdekelt felek.

III. fejezet A mikrofinanszírozás és a szociális vállalkozás területe

22. cikk Egyedi célkitűzések

A 4. cikkben meghatározott általános célkitűzések mellett a mikrofinanszírozási és vállalkozási terület egyedi célkitűzései a következők:

2. Mikrofinanszírozás hozzáférhetőségének és elérhetőségének növelése az alábbiak számára:

(a) olyan személyek, akik elveszítették munkahelyüket, vagy akiket ez a veszély fenyeget, vagy akiknek nehézséget jelent a munkaerőpiacra való belépés vagy visszatérés, valamint olyan, a társadalmi kirekesztődés által fenyegetett vagy sérülékeny személyek, akik a hagyományos hitelpiachoz való hozzáférés tekintetében hátrányos helyzetben vannak, és akik saját mikrovállalkozásukat szeretnék elindítani vagy továbbfejleszteni;

(b) mikrovállalkozások, különösen az a) pontban említett személyeket alkalmazók;

3. A mikrohitel-szolgáltatók intézményi kapacitásának kiépítése;

4. A szociális vállalkozások fejlesztésének támogatása, különösen a finanszírozáshoz való hozzáférés elősegítése révén.

23. cikk Részvétel

1. A mikrofinanszírozás és a szociális vállalkozás területén való részvétel nyitva áll a nemzeti, regionális vagy helyi szinten a 16. cikk (1) bekezdésében említett országokban létrehozott és ott az alábbiakat szolgáltató állami és magánszervezetek előtt:

(a) mikrofinanszírozás egyének és mikrovállalkozások számára;

(b) finanszírozás szociális vállalkozások azámára.

2. A végső kedvezményezettek elérése és versenyképes és életképes mikrovállalkozások létrehozása érdekében az 1. bekezdés a) pontja szerinti tevékenységeket folytató állami és magánszervezeteknek szorosan együtt kell működniük a mikrohitel végső kedvezményezettjeit képviselő szervezetekkel és az ilyen végső kedvezményezettek számára mentorálási és oktatási programokat nyújtó szervezetekkel, különösen az ESZA támogatásban részesülőkkel.

3. Az 1. bekezdés a) pontja szerinti tevékenységeket folytató állami és magánszervezeteknek a kormányzás, az irányítás és az ügyfelek védelmét magas színvonalon kell biztosítaniuk a mikrohitel nyújtására vonatkozó európai magatartási kódex elveinek megfelelően, és annak megakadályozására kell törekedniük, hogy a személyek és vállalkozások túlzottan eladósodjanak.

24. cikk Pénzügyi hozzájárulás

Az egzüttes fellépések kivételével a mikrofinanszírozás és a szociális vállalkozás területén odaítélt költségvetési előirányzat minden pénzügyi eszköz segítségével végrehajtott fellépés teljes költségét fedezi, beleértve a pénzügyi közvetítők felé történő fizetési kötelezettséget, mint például a garanciális veszteségeket, az uniós forrásokat kezelő nemzetközi pénzügyi intézmények kezelési díjait, valamint minden más támogatható kiadást.

25. cikk Irányítás

1. A 6. cikk (5) bekezdésében említett eszközök és támogatások végrehajtása érdekében a Bizottság megállapodásokat köthet az az Unió éves költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló XXX/2012 rendelet [2012. évi új költségvetési rendelet] 55. cikke (1) bekezdése b) pontjának iii) és iv) alpontjaiban felsorolt intézményekkel, és különösen az Európai Beruházási Bankkal és az Európai Beruházási Alappal. E megállapodások rendelkezései részletesen szabályozzák a pénzügyi intézményekre bízott feladatok végrehajtását, ideértve azokat a rendelkezéseket is, amelyek szerint biztosítaniuk kell a meglévő uniós vagy nemzeti pénzügyi eszközök kiegészítését és az azokkal való koordinációt, és a források tagállamok és egyéb résztvevő országok közötti kiegyensúlyozott elosztását. Egyes pénzügyi eszközöket – mint a kockázatmegosztási eszközöket, tőkeeszközöket és adósságinstrumentumokat – megfelelő befeketési eszközbe való befektetésen keresztül is ki lehet adni.

2. Az e cikk 1. bekezdésében említett megállapodások a nemzetközi pénzügyi intézmények vonatkozásában kötelezettséget írnak elő a források és bevételek – beleértve az osztalékokat és visszatérítéseket – újrabefektetésére a 6. cikk (5) bekezdésében említett tevékenységek esetén, a program megkezdésének napjától számított tíz évig.

3. A [költségvetési rendelet] 18. cikke (2) bekezdésének megfelelően egy pénzügyi eszköz bevételeit és kifizetéseit ahhoz a pénzügyi eszközhöz kell rendelni. A már az előző többéves pénzügyi keretben létrehozott pénzügyi eszközök esetében az előző időszakban kezdődött műveletek bevételeit és kifizetéseit a jelenlegi időszak pénzügyi eszközéhez kell rendelni.

4. A nemzetközi pénzügyi intézményekkel kötött megállapodások lejártakor vagy a speciális beruházási eszköz beruházási időszakának a lejárta után a bevételek és az egyenleg Uniót illető részét be kell fizetni az Unió általános költségvetésébe.

5. A nemzetközi pénzügyi intézmények és adott esetben az alapkezelők írásos megállapodásokat kötnek a 23. cikkben említett állami és magánszervezetekkel. Ezek a megállapodások rögzítik, hogy az említett szolgáltatást nyújtó állami és magánszervezetek a mikrofinanszírozási és szociális vállalkozási terület keretében rendelkezésükre bocsátott forrásokat kötelesek a 22. cikkben meghatározott célkitűzésekkel összhangban felhasználni, valamint adatokat szolgáltatni a 26. cikkben említett éves jelentések összeállításához.

26. cikk Végrehajtási jelentések

1. A nemzetközi pénzügyi intézmények és adott esetben az alapkezelők éves végrehajtási jelentéseket küldenek a Bizottság számára, amelyek leírják a támogatásban részesült tevékenységeket és azok pénzügyi végrehajtását, a finanszírozás és a beruházások elosztását és hozzáférhetőségét ágazatonként és kedvezményezett típusonként, az elfogadott és a visszautasított kérelmeket, az érintett állami és magánszervezetekkel kötött szerződéseket, a finanszírozott intézkedéseket és azok eredményeit, beleértve a társadalmi hatásokat, a munkahelyteremtést és a vállalkozásoknak nyújtott támogatás fenntarthatóságát.

2. Az ezekben a éves végrehajtási jelentésekben szolgáltatott információknak a 13. cikkben meghatározott két évenkénti monitoring jelentésekben is szerepelniük kell. Ezeknek a monitoring jelentéseknek tartalmazniuk kell a 283/2010/EU határozat 8. cikke (2) bekezdésében meghatározott éves jelentéseket.

27. cikk Értékelés

1. A 14. cikk (2) bekezdésében meghatározott záró értékelésnek tartalmaznia kell a 283/2010/EU határozat 9. cikkében meghatározott záró értékelést.

2. A Bizottság legkésőbb a nemzetközi pénzügyi intézményekkel kötött megállapodások lejárta után egy évvel elvégzi a mikrofinanszírozási és szociális vállalkozási terület külön záró értékelését.

28. cikk Módosítások

Az 283/2010/EK határozat következőképpen módosul:

(a) A 5. cikk (4) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

'4. „(4) Az eszköz lejártakor az egyenleg Uniót illető részét rendelkezésre kell bocsátani mikrofinanszírozás és szociális vállalkozások támogatásának céljára a XX/201X/ rendeletnek megfelelően.”

(b) A 8. cikk (3) és (4) bekezdését el kell hagyni.

29. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, […]-án/-én.

az Európai Parlament részéről                      a Tanács részéről

az elnök                                                          az elnök

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS JAVASLATOKHOZ

1.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

              1.1.    A javaslat/kezdeményezés címe

              1.2.    A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)

              1.3.    A javaslat/kezdeményezés típusa

              1.4.    Célkitűzés(ek)

              1.5.    A javaslat/kezdeményezés indokolása

              1.6.    Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

              1.7.    Tervezett irányítási módszer(ek)

2.           IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

              2.1.    A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

              2.2.    Irányító és ellenőrző rendszer

              2.3.    A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

              3.1.    A kiadások a többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik?

              3.2.    A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

              3.2.1. A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

              3.2.2. Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

              3.2.3. Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

              3.2.4. A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

              3.2.5. Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

              3.3.    A bevételre gyakorolt becsült pénzügyi hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS JAVASLATOKHOZ

1. A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI 1.1. A javaslat/kezdeményezés címe

Az Európai Unió társadalmi változás és innováció programjáról szóló rendelet

1.2. A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)[20]

Jelenleg: Foglalkoztatás és szociális ügyek, közösségi foglalkoztatáspolitikák/közösségi foglalkoztatáspolitikai eszközök: Progress (04 04 01), Eures (04 03 04), EPMF (04 04 15)

Jövőbeli többéves pénzügyi tervek: 1. fejezet (szociális fejlesztési program)

1.3. A javaslat/kezdeményezés típusa

þA javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul

¨ A javaslat/kezdeményezés kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedésre irányul

¨ A javaslat/kezdeményezés jelenlegi intézkedés meghosszabbítására irányul

¨ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek megfelelően módosított intézkedésre irányul

1.4. Célkitűzések 1.4.1. A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzések

A program célja, hogy hozzájáruljon az Európa 2020 stratégia és kiemelt céljai (szegénység, foglalkoztatás és oktatás) és integrált iránymutatásai (különösen a 7., 8. és 10. iránymutatás) végrehajtásához az Európai Unió célkitűzéseinek pénzügyi támogatása révén, a foglalkoztatás magas szintjének előmozdítása, a megfelelő szociális védelem biztosítása, a társadalmi kirekesztés és a szegénység elleni küzdelem és a munkakörülmények javítása területén.

1.4.2. Egyedi célkitűzés(ek) és a tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

Egyedi célkitűzések:

1. jó minőségű összehasonlító elemzési tudásbázis kialakítása és terjesztése annak biztosítása érdekében, hogy az Unió foglalkoztatási és szociális politikája és munkakörülményekre vonatkozó jogszabályai szilárd tényeken alapuljanak és tükrözzék az egyes tagállamok és egyéb résztvevő országok szükségleteit, kihívásait és körülményeit;

2. az eredményes és inkluzív információmegosztás, a kölcsönös tanulás és az Unió foglalkoztatási és szociális politikájával és munkakörülményekre vonatkozó jogszabályaival kapcsolatos párbeszéd elősegítése uniós, nemzeti és nemzetközi szinten annak érdekében, hogy ez segítse a tagállamokat és egyéb résztvevő országokat politikáik kialakítása és az uniós jog végrehajtása során;

3. pénzügyi támogatás nyújtása a politikai döntéshozók számára a szociális és munkaerő-piaci politikai reformok tesztelése érdekében; a fő szereplők társadalmi kísérletek megtervezéséhez és végrehajtásához szükséges kapacitásának kiépítése, valamint a vonatkozó tudásbázis és szakértelem elérhető tétele;

4. pénzügyi támogatás nyújtása az uniós és nemzeti szervezeteknek az Unió foglalkoztatási és szociális politikája és munkakörülményekre vonatkozó jogszabályai kialakításához, előmozdításához és támogatásához szükséges kapacitásaik növelése érdekében

A tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

04 04 01 és 04 01 04 10

Egyedi célkitűzések:

1. Annak biztosítása, hogy az álláslehetőségek, álláspályázatok és a kapcsolódó információk átláthatóak legyenek a potenciális pályázók és a munkaadók számára; ezt az információk országok közötti, régiók közötti és határokon átnyúló cseréjével és terjesztésével kell elérni szabványos átjárhatósági módok alkalmazásával;

2. Munkaerő-felvételi és elhelyezkedési szolgáltatások kialakítása az állásajánlatok és álláspályázatok európai szintű közvetítése révén; ennek magában kell foglalnia az elhelyezkedés minden fázisát a felvételre való előzetes felkészítéstől kezdve a felvétel utáni segítségnyújtásig a pályázó sikeres munkaerő-piaci integrációjának biztosítása érdekében; ide tartoznak a célzott mobilitási programok az üres álláshelyek betöltésére a felismert munkaerő-piaci hiányosságok esetében, és/vagy a munkavállalók adott csoportjainak, mint például a fiataloknak a segítése.

A tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

04 03 04 és 04 01 04 04

Egyedi célkitűzések:

1. Mikrofinanszírozás hozzáférhetőségének és elérhetőségének növelése az alábbiak számára:

(a) olyan személyek, akik elveszítették munkahelyüket, vagy akiket ez a veszély fenyeget, vagy akiknek nehézséget jelent a munkaerőpiacra való belépés vagy visszatérés, valamint olyan, a társadalmi kirekesztődés által fenyegetett vagy sérülékeny személyek, akik a hagyományos hitelpiachoz való hozzáférés tekintetében hátrányos helyzetben vannak, és akik saját mikrovállalkozásukat szeretnék elindítani vagy továbbfejleszteni;

(b) mikrovállalkozások, különösen az a) pontban említett személyeket alkalmazók;

2. A mikrohitel szolgáltatók intézményi kapacitásának kiépítése;

3. A szociális vállalkozások fejlesztésének támogatása, különösen a finanszírozáshoz való hozzáférés elősegítése révén.

4. A tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

04 04 15 és 04 01 04 11

Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

A program végső célja, hogy pozitív változást idézzen elő a tásadalmi-gazdasági helyzetben, azaz nagyobb fokú foglalkoztatottságot, kevesebb szegénységet, nagyobb mértékű társadalmi befogadást és jobb munkakörülményeket teremtsen. Az intézkedések középpontjában az Európa 2020 inkluzív növekedési célkitűzéséhez és a kapcsolódó kiemelt célokhoz való hozzájárulás áll, mivel nagy hozzáadott értékű támogatást nyújtanak a kiemelt kezdeményezések főbb tevékenységeihez: az „Új készségek és munkahelyek menetrendjéhez”, „A szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai platformjához” és a „Mozgásban az ifjúsághoz.

A program azonban csak nagyon korlátozott hatást tehet a társadalmi-gazdasági helyzet tényleges változásaira. Az utódeszköz fő célja és szerepe ezért inkább az, hogy a fenti végső cél elérése érdekében modern, eredményes és innovatív EU foglalkoztatás- és szociális politika kialakítását, összehangolását és végrehajtását segítse az alábbiak révén:

– az EU politikai döntéshozatali folyamatának támogatása a jogszabályalkotás területén, az intelligens szabályozás elveivel összhangban, erősebb politikai összehangolás/gazdasági kormányzás révén;

– az EU foglalkoztatás- és szociális politikája transznacionális dimenziójának előtérbe helyezése; ennek előmozdításához a tagállamok összehangolt fellépése szükséges;

– a tagállamok közös és egymást kölcsönösen erősítő fellépésének támogatása ez EU-szintű együttműködés megszilárdítása, a kölcsönös tanulás és szociális innováció elősegítése érdekében;

– a munkavállalók (különösen a fiatalok) felvételét és elhelyezkedését támogató szolgáltatások kialakítása az állásajánlatok és álláspályázatok európai szintű közvetítése révén, elősegítve ezáltal a munkavállalók földrajzi mobilitását;

– a finanszírozás hozzáférhetőségének elősegítése a vállalkozók számára, különösen a munkaerőpiactól legtávolabb kerültek és a szociális vállalkozások számára.

1.4.3. Az eredmények és hatások mutatói

A jelenlegi Progress programban alkalmazott eredményalapú irányítási megközelítés és az éves teljesítmény monitoring hatékonynak bizonyult a program eredményeinek kimutatásában és növelte az Unió elszámoltathatóságát. Erre a tapasztalatra építve az új program beavatkozási logikája világos (amikor az SMART – konkrét, mérhető, teljesíthető, releváns és határidőhöz kötött – egyedi célkitűzések hozzájárulnak az általános célkitűzések eléréséhez) és ennek megfelelő hatás- és eredménymutatói vannak. Nem szabad elfelejteni, hogy a Progress területhez kapcsolódó tevékenységek az Európa 2020 stratégia céljaihoz kapcsolódnak; önmagukban nem járnak javak és szolgáltatások nyújtásával. A Progresshez kapcsolódó tevékenységeknek azonban közvetett hatásuk van az EU foglalkoztatási és szociálpolitikájának fejlődésére, mivel a jobb szakpolitikai döntéshozatal jobb társadalmi-gazdasági eredményekkel jár. Mivel a Progress terület elsősorban politikai jellegű, a mutatók megállapítása problematikus; ugyanez érvényes a mennyiségi célok kijelölésére is globálisabb szinten (ebben az esetben a mérés elsősorban közvetett mutatókra épül).

Nagyon nehéz ezért a Progress négy egyedi célkitűzését valóban „mérhetővé” tenni, mivel egyediek, teljesíthetők, realisták és időfüggők (a program végére). A kölcsönös tanulási eseményeket például nem lehet mennyiségileg értékelni, mivel számuk és témáik a tagállamok érdekeitől függnek, valamint attól, hogy kívánnak-e ilyen eseményeket vendégül látni és részt venni ezeken; az ismeretek mennyisége is a szakpolitika-fejlesztési szükségletek függvénye. Ennélfogva szubjektív változók használata ajánlott – ilyen az érdekeltek elégedettsége vagy tudása, az EU foglalkoztatási és szociálpolitikában betöltött szerepének megítéléséról készülő felmérések, valamint a Progress eredményeinek tervezett és valóságos felhasználása. Hasonló okokból nem lehet egyedi félidős célokat sem kitűzni minden esetben. Ennek ellenére a megközelítés megfelel az eredményalapú irányítás elveinek, amely hatékony célokat tervez magához a tevékenységhez közeli szinten.

A mutatók listáját lásd a 2.1.2. szakaszban.

1.5. A javaslat/kezdeményezés indokolása 1.5.1. Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek)

A program arra törekszik, hogy támogassa a Bizottságot, a tagállamokat és a főbb érintett feleket olyan eredményes politikai reformok kialakítása, összehangolása és végrehajtása során, amelyek célja az alábbi hosszú távú kihívások megválaszolása:

– magas munkanélküliségi arány, különösen az alacsony képzettségűek, az idősebb munkavállalók, a migránsok és a fogyatékossággal élők között;

– egyre széttagoltabb munkaerőpiac, ahol rugalmasabb munkavégzési formák és egyéb kihívások jelennek meg, amelyek hatással vannak a munkahelyi biztonságra és a munkakörülményekre;

– a demográfiai változások (elöregedő lakosság) miatt csökkenő létszámú munkaerő és a szociális védelem rendszereire nehezedő, növekvő nyomás ;

– a szegénységi küszöb alatt és társadalmi kirekesztettség körülményei között élők elfogadhatatlanul magas száma.

Rövid távon a program az alábbi problémákat/szükségleteket próbálja megoldani:

– az egész EU-ra vonatkozó alapos, összehasonlítható és hozzáférhető tények, statisztikák és mutatók szükségessége annak biztosítása érdekében, hogy a foglalkoztatás- és szociális politika és a jogszabályok tükrözzék az egyes tagállamok szükségleteit, kihívásait és körülményeit;

– az EU-szintű kölcsönös tanulás szükségessége, hogy a politikai döntéshozók és az érintett felek jobban megértsék az EU célkitűzéseket és politikákat nagyobb felelősséget érezzenek irántuk;

– a politikai döntéshozók megfelelő pénzügyi támogatásának szükségessége az innovatív megoldások tesztelése, értékelése és továbbfejlesztése érdekében;

– a korlátozott európai földrajzi mobilitás és az álláskeresők és állásajánlatok közötti közvetítés elégtelen támogatása;

– a szociális vállalkozások, a munkanélküliek, a munkahelyük elvesztésének veszélye által fenyegetett személyek és a hátrányos helyzetű csoportokba tartozó személyek, így például a fiatalok, idősebbek vagy migránsok finanszírozáshoz vagy mikrohitelekhez való hozzáférésének alacsony szintje.

1.5.2. Az uniós részvételből adódó többletérték

Az EU egyedülálló helyzetben van ahhoz, hogy európai platformot biztosítson a foglalkoztatási és szociális kérdések területén a tagállamok (beleértve az EGT és a tagjelölt országokat) közötti politikai véleménycsere és kölcsönös tanulás számára. A más országokban alkalmazott szakpolitikák ismerete nagyobb mozgásteret biztosít a politikai döntéshozók számára, innovatív politikák kialakítását váltja ki és ösztönzi a nemzeti reformokat.

Az EU fellépése növeli a nemzeti intézkedések által nyújtott értéket azáltal, hogy európai dimenziót kölcsönöz az adatok gyűjtése és összehasonlítása, a statisztikai eszközök, módszerek és közös mutatók kialakítása számára annak érdekében, hogy teljes képet kapjunk a foglalkoztatási és szociális helyzetről. Az ilyen európai szintű tényalap az egyes tagállamok főbb foglalkoztatási és szociális kihívásai alapos elemzésének előfeltétele; valamint az Európa 2020 célok felé haladás nyomon követése és az európai szemeszter keretében előírt ország-specifikus ajánlások megfogalmazása szempontjából is alapvető fontosságú.

Az intelligens szabályozás programjának egyik elismert fő prioritása az EU jogszabályok jobb alkalmazásának szükségessége. A jogszabályok modernizálása az azonos versenyfeltételek megteremtése és az EU jogvédelem közös szintjének mindenki számára történő biztosítása érdekében az egészségügy, a munkahelyi biztonság és a munkajog területén EU szinten érhető el a legjobban. Szintén az EU tudja a legjobban finanszírozni az EU szabályok betartását javító intézkedéseket és rendszeresen felülvizsgálni az EU jogszabályok alkalmazását az összes tagállamban.

Az EU szintjén lehet legjobban kezelni a főbb európai szintű civil társadalmi hálózatok kapacitásának fejlesztését az Unió szociálpolitikai céljainak támogatása és továbbfejlesztése érdekében.

Az új programnak, különösen az EURES területnek köszönhetően a tagállamok élvezhetik az EU munkaerőpiacon belüli nagyobb mobilitást, amely segíthet a hiányszakmák és nehezen betölthető álláshelyek betöltésében és ezáltal fellendíti a gazdasági tevékenységet és hozzájárul a gazdasági növekedéshez. A nagyobb európai munkaerő-piaci mobilitás a belső határok nélküli terület megteremtése, a gazdasági és szociális kohézió és az aktív európai polgárság erősítése szempontjából is alapvető fontosságú. Ezért az EU intézményeknek, különösen a Bizottságnak, amely rendelkezik az igazgatási forrásokkal, a szakértelemmel és az EURES-hez hasonló transznacionális hálózatok összehangolásának képességével, támogatniuk kell és elő kell segíteniük a munkavállalók földrajzi mobilitásának növelését célzó intézkedéseket. A Bizottság értéket is tud hozzáadni az EURES hálózathoz a szabad mozgás előtt álló maradék akadályok megszüntetését, a jó gyakorlatokra vonatkozó tapasztalatcsere elősegítését és az EURES hálózat tagjai között kölcsönös tanulás biztosítását célzó politikák kidolgozása révén.

A mikrohitelek elérhetőségének növelését a legjobban európai szinten lehet elérni: először is a Bizottság az Európai Beruházási Alappal együttműködésben felhasználhatja az európai Progress mikrofinanszírozási eszköz és más EU-szintű mikrofinanszírozási kezdeményezések tapasztalatait. A mikrofinanszírozási intézmények az összes tagállamban kihasználhatják ennek a szakértelemnek az előnyeit anélkül, hogy nemzeti, regionális vagy helyi hatóságaiknak a saját erőforrásaikat kellene felhasználniuk hasonló rendszerek létrehozására.

Az EU-szintű fellépés megalapozhatja a jövőbeli határozottabb nemzeti és regionális fellépést, és ezért az átfogó támogató ökoszisztéma létrehozása érdekében tartalmaznia kell a közvetítők és multiplikátorok kapacitásfejlesztését és mozgósítását.

Ezenkívül a pénzügyi erőforrások európai szintű összevonása révén további finanszírozást lehet bevonni olyan harmadik fél beruházóktól, mint az Európai Beruházási Bank, amely a Progress mikrofinanszírozás keretében az EU 100 millió EUR hozzájárulásának megfelelő összeget biztosított. Ez érvényes egy olyan EU-szintű szociális vállalkozásokba való befektetési alapra is, amely várhatóan további forrásokat vonhat be más beruházóktól.

1.5.3. Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

A Progress program (2007-2013) félidõs értékelése megállapítja, hogy a célkitûzései alapvetően megfelelnek a Bizottság lisszaboni stratégiában és az Európa 2020 stratégiában meghatározott célkitûzéseinek. A program keretében végzett tevékenységek fő típusai (elemzés és kölcsönös tanulási tevékenységek, a főbb szereplők támogatása) eredményesen érik el annak célkitűzéseit. Az éves tervezési, végrehajtási és nyomon követési ciklus és a tevékenységek értékelése általában megfelelőnek mondható, azonban az éves finanszírozás prioritások mellett ajánlott egy többéves tervezési ciklus létrehozása a hosszú távú stratégiai politikai célkitűzések meghatározása érdekében.

Az EURES hálózat (2006-2008) egyik utólagos értékelése azt mutatja, hogy a többi EU hálózattal összehasonlítva az EURES sokkal nagyobb mértékben helyezi előtérbe a foglalkoztatási lehetőségeket és hogy ez az egyetlen olyan hálózat, amely egyedi állásközvetítési szolgáltatásokat kíván nyújtani. Az EURES foglalkoztatási mobilitási portált nagyra értékelik az álláskeresők, állásváltoztatók és a munkaadók, akik egyértelmű előnyöket látnak abban, hogy egész Európára vonatkozóan tudnak álláshelyekhez hozzáférni, illetve azokat EU-szerte meg tudják hirdetni.

Mivel az EU csak 2010 második felében kezdett támogatást nyújtani a mikrofinanszírozáshoz, független értékelést még nem végeztek. Az érintett felek (az európai mikrofinanszírozási szektort képviselő Európai Mikrofinanszírozási Hálózat) visszajelzése alapján az EU-szintű mikrofinanszírozási eszköz teljesíti az elvárásaikat Ösztönzi nemzeti vagy regionális támogatási rendszerek létrehozását; méretgazdaságosságot biztosít és/vagy minimalizálja a kudarc kockázatát olyan területeken, ahol az egyes tagállamok nem tudják a szükséges kritikus tömeget elérni; és a kisebb nemzeti rendszerekhez képest nagyobb multiplikátor-hatása van.

1.5.4. Összhang és lehetséges szinergia egyéb pénzügyi eszközökkel

A Bizottság a tagállamokkal együttműködésben biztosítja, hogy a program tevékenységei más uniós intézkedésekkel összhangban állnak, azokat kiegészítik, de nem kettőzik meg, különösen az Európai Szociális Alap (ESZA) keretében, valamint olyan területeken, mint a társadalmi párbeszéd, a jogérvényesülés és az alapvető jogok, az oktatás, a szakképzési és ifjúságpolitika, a kutatás és innováció, a vállalkozás, az egészségügy, a bővítés és a külső kapcsolatok, és az általános gazdaságpolitika.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

1.6. A fellépés és a pénzügyi hatás időtartama

þ A javaslat/kezdeményezés határozott időtartamra vonatkozik

– þ  A javaslat/kezdeményezés 2014. január 1-jétől 2020. december 31-ig érvényes.

– þ  A pénzügyi hatás 2014-től 2020-ig tart.

¨ A javaslat/kezdeményezés határozatlan időtartamra vonatkozik

– Beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

– azt követően: rendes ütem.

1.7. Tervezett irányítási módszer(ek)

þ A Bizottság által gyakorolt közvetlen centralizált irányítás

¨ Közvetett centralizált irányítás a következőknek történő hatáskör-átruházással:

– ¨  végrehajtó ügynökségek

– ¨  a Közösségek által létrehozott szervek

– ¨  tagállami közigazgatási /közfeladatot ellátó szervek

– ¨  az Európai Unióról szóló szerződés V. címe értelmében külön intézkedések végrehajtásával megbízott, a költségvetési rendelet 49. cikke szerinti vonatkozó jogalapot megteremtő jogi aktusban meghatározott személyek

¨ Megosztott irányítás a tagállamokkal

¨ Decentralizált irányítás harmadik országokkal

þ Nemzetközi szervezetekkel közös irányítás

A centralizált közvetlen irányítási mód (a költségvetési rendelet 53a. cikke) vonatkozik a Progress és az EURES területeken végrehajtott összes tevékenységre. A mikrofinanszírozás és szociális vállalkozás területen végzett tevékenységek végrehajtása a közös irányítási mód szerint történik (a megállapodásokat a Bizottság olyan nemzetközi pénzügyi intézetekkel köti meg, mint az EBB/EBA).

2. IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK 2.1. A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések 2.1.1. A nyomon követésre és értékelésre vonatkozó rendelkezések

A program nyomon követése két évenként történik annak érdekében, hogy értékelni lehessen az általános és egyedi célkitűzések felé történt előrelépés eredményeit és ugyanakkor meg lehessen tenni a szükséges kiigazításokat a politika és a finanszírozási prioritások terén. A nyomon követés annak az értékelésére is eszközt biztosít, hogyan érvényesítik a nemek közötti egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség követelményeit az integrált program tevékenységei során. Ahol ennek van jelentősége, a mutatókat nem, kor és fogyatékosság szerint is le kell bontani.

A program félidős és utólagos értékelés tárgyát is képezi.. A félidős értékelés célja a program célkitűzései felé történt előrelépés eredményeinek felmérése és annak meghatározása, hogy erőforrásait eredményesen használták-e fel, továbbá a hozzáadott európai érték vizsgálata. A félidős értékelési jelentést 2017 végéig kell benyújtani és a program utódeszközének előkészítése során fel kell használni. A záró értékelés ezen kívül megvizsgálja a program hatását. Az utólagos értékelést legkésőbb 2022 végéig kell benyújtani.

A mikrofinanszírozási és szociális vállalkozási terület hosszabb időtartama miatt (a beruházások csak az eszköz elindítása után tíz évvel érnek véget) ennek a területnek az egyedi záró értékelése legkésőbb a Bizottság és az Európai Beruházási Alap között kötött megállapodások lejárta után egy évvel történik meg.

2.1.2. Teljesítménymutatók

Általános célkitűzések

Mutatók || A jelenlegi helyzet || Hosszú távú célok

Az uniós célkitűzések iránti felelősségvállalás megerősítése a főbb uniós és nemzeti politikai döntéshozók és más érdekelt felek körében a foglalkoztatás, a szociális és a munkakörülmények területén az uniós és tagállami szintű konkrét, összehangolt fellépések érdekében

Az érintett felek aktív részvétele uniós és tagállami szinten a közös kihívásokról szóló vitákban és a megválaszolásukat szolgáló konkrét intézkedések megtételében || Nincs egységes módszer az érintett felek politikai vitába történő részvételének mérésére. A közelmúltban végzett értékelések[21] azt mutatták, hogy az érintett felek részvétele a politikai kérdéstől függően és az egyes tagállamok között változik. A legutóbbi éves PROGRESS teljesítményjelentés arra mutat, hogy az (uniós, nemzeti, regionális vagy helyi) hatóságok hajlamosak szorosabb kapcsolatokat fenntartani egymással, mint a szociális partnerekkel és civil szervezetekkel. || Az összes érintett fél egyformán aktív részvétele EU szinten és valamennyi tagállamban.

A megfelelő ország-specifikus ajánlások elfogadása || A mutató az először 2011. júniusában közzétett ország-specifikus ajánlásokon alapul. Az előző NSR jelentések Bizottság általi értékelése és az előző ország-specifikus integrált ajánlások azt mutatták, hogy a tagállamok legalább háromnegyedének politikái vagy stratégiái összhangban vannak az EU célkitűzésekkel. || Valamennyi tagállam elfogadja az ország-specifikus ajánlásokat a foglalkoztatás, szociális ügyek és munkakörülmények területén (ahogyan azt a következő nemzeti reformprogramokban leírt stratégiák és politikák tanúsítják)

Megfelelő, hozzáférhető és eredményes szociális védőrendszerek és munkaerőpiacok létrehozásának támogatása és a politikai reform elősegítése a jó kormányzás, a kölcsönös tanulás és a szociális innováció előmozdításával

 A szociális innováció eredményei felhasználásának hatása az aktív munkaerő-piaci és szociális védelmi politikák kidolgozására és végrehajtására || A szociális innováció támogatása az intézkedések új területe. Hiányzik a szociális innováció eredményeinek az aktív munkaerő-piaci és szociális védelmi politikákban történő teljes körű alkalmazására vonatkozó rendszeresebb megközelítés. || Valamennyi tagállam bemutat legalább egy példát nemzeti reformprogramjában a rendelkezésre álló szociális innovációs eredmények tervezett és tényleges alkalmazására az aktív munkaerő-piaci és szociális védelmi politikájának kialakítása és végrehajtása során.

A szociális innovációval kapcsolatos tudatosság || Mint fent. || Mint fent.

Az uniós jog modernizálása az intelligens szabályozási elveknek megfelelően, és annak biztosítása, hogy a munkakörülményekre vonatkozó uniós jogot eredményesen alkalmazzák

Az alábbiakból tevődik össze: a) az átfogóan felülvizsgált jogi szabályozás (irányelvek)            b) az ebből következő, a meglevő jogszabályok felülvizsgálatára (elhagyására, egyesítésére) vagy új jogszabályok kezdeményezésére vonatkozó érdemi javaslatok száma || a) Egy irányelv (a munkaidőről szóló irányelv) jelenleg felülvizsgálat alatt áll. b) n.a. || a) az összes munkakörülményekkel kapcsolatos kérdésekről szóló irányelvet átfogóan felülvizsgálják a program végére. b) Ahol jelentősége van, a Bizottság intézkedést kezdeményez a meglevő jogszabályok módosítására, tisztázására vagy egyszerűsítésére, vagy új jogszabályok kezdeményezésére, amennyiben ezt hatásvizsgálat indokolja, és adott esetben az EU szociális partnerekkel történt konzultációt követően.

a EU jogszabályoknak való megfelelés a tagállamokban (átültetési arány és töredezettségi tényező) || 2010-ben a munkajogi irányelvek esetében az átültetési arány 98,3% volt és az egészségügyi és munkahelyi biztonsági irányelveknél 100% ; az ezeknek megfelelő töredezettségi tényező 5%, illetve 0% volt. A történeti elemzés azt mutatja, hogy ezek az arányok új jogszabályok bevezetése után általában rosszabbodnak. A meglevő jogszabályok módosítására, tisztázására vagy egyszerűsítésére, vagy új jogszabályok kezdeményezésére vonatkozó lehetséges bizottsági intézkedések tükrében fontos fenntartani a magas átültetési arányt és alacsony töredezettségi tényezőt. || 100% átültetési arány és ennek megfelelő alacsony, 0% töredezettségi tényező

Aktív végrehajtás és érvényesítés || Jelenleg az aktív végrehajtás és érvényesítés minőségi felmérése folyik (értékelések és független szakértői hálózatok útján) és irányelvenként és országonként változik. || Csaknem minden tagállam aktívan végrehajtja és érvényesíti valamennyi munkakörülményekre vonatkozó irányelvet (minőségi értékelés)

A munkavállalók földrajzi mobilitásának előmozdítása és a munkalehetőségek fellendítése nyitott és mindenki számára hozzáférhető uniós munkaerőpiacok létrehozásával

A földrajzi mobilitás hatása a tagállamok GDP-jére || Léteznek előzetes próbálkozások egyes országokra gyakorolt hatások modellezésére és értékelésére (pl. Egyesült Királyság és Írország), de az egész Uniót még nem fedik le. Az 2008. évi európai foglalkoztatási jelentés becslése szerint az EU-8 országokból jövő mobilitási hullámok 2007-ig további 0,4%-kal javították az ír GDP-t és 0,3%-kal az Egyesült Királyság GDP-jét. || A földrajzi mobilitásnak a tagállamok GDP-jére gyakorolt hatását felmérik az egész Unióban és a hatás pozitív. A hosszú távú előrejelzés szerint 2015-re további 1,7%-kal javul a GDP Írországban és 0,6%-kal az Egyesült Királyságban a bővítés előtt helyzethez képest.

A földrajzi mobilitás hatása a betöltetlen álláshelyek / hiányszakmák csökkentésére || Léteznek előzetes próbálkozások egyes országokra gyakorolt hatások modellezésére és értékelésére, de az egész Uniót még nem fedik le. || A földrajzi mobilitás betöltetlen álláshelyek / hiányszakmák csökkentésére gyakorolt hatását felmérik az egész Unióban és a hatás pozitív.

A mobil munkavállalók munkaerő-piaci részvételének és foglalkoztatási arányának különbsége a befogadó ország és a származási ország között || Az EU-n belüli mobilitás értelmében mobil munkavállalók általában magasabb foglalkoztatási arányt érnek el, mint a nem mobil munkavállalók. || Az Eurostat munkaerő felmérése és más statisztikákból származó információk rendelkezésre állnak.

A foglalkoztatás és társadalmi befogadás előmozdítása a mikrofinanszírozás rendelkezésre állásának és hozzáférhetőségének javításával a sérülékeny csoportok és a mikrovállalkozások számára, illetve a finanszírozás hozzáférhetőségének javítása a szociális vállalkozások számára

Az EU támogatásában részesült, újonnan létrehozott vagy összevont vállalkozások száma || 0 || 51 000 (amelyből 1000 szociális vállalkozás)

Vállalkozások alapítása vagy fejlesztése révén létrehozott vagy megtartott munkahelyek száma || A CIP keretprogram értékelése szerint mikrohitelenként 1,2 munkahely jött létre. ||

Azoknak a személyeknek a profilja (lehetőleg kor, nem, kisebbség, fogyatékosság, foglalkozatási státusz szerint), akik EU mikrofinanszírozási támogatással vállalkozást hoztak létre vagy fejlesztettek tovább || Nincs adat || A kedvezményezettek 50%-a munkanélküli vagy hátrányos helyzetű csoporthoz tartozik

Egyedi célkitűzések

Mutatók || Legutóbbi ismert eredmények || Középtávú célok

1. 1. Jó minőségű összehasonlító elemzési tudásbázis kialakítása és terjesztése annak biztosítása érdekében, hogy az Unió foglalkoztatási és szociális politikája és munkakörülményekre vonatkozó jogszabályai szilárd tényeken alapuljanak és tükrözzék az egyes tagállamok és egyéb résztvevő országok szükségleteit, kihívásait és körülményeit

Az érintett felek elégedettsége a program által létrehozott tudással és annak tervezett felhasználásával || Különböző érintett felek (Bizottság, EP, nemzeti közigazgatások, végrehajtó szervek, szociális partnerek, nem kormányzati szervezetek, stb.) felhasználják a jelenlegi Progress program által megteremtett tudást. A 2010. évi felmérés azt mutatja, hogy azok, akik tisztában vannak ezekkel a megteremtett ismeretekkel (az érdekeltek körülbelül 50%-a) hasznosnak tartják azokat (a válaszoló érintett felek körülbelül 85%-a) és felhasználják azokat (felhasználásukat tervezik). || A program által létrehozott tudásról ismerettel bíró érintett felek körének növelése (a főbb eredmények ismertségének növelése: a válaszoló érintett felek 75%-a), és a magas elégedettségi arány fenntartása (a válaszoló érintett felek legalább 85%-a)

Azoknak foglalkoztatási főigazgatóság által indított politikai kezdeményezéseknek az aránya, amelyek a program által létrehozott tudáson alapulnak || Nem áll rendelkezésre adat. || Valamennyi EU foglalkoztatási és szociálpolitikai kezdeményezés és munkakörülményekre vonatkozó intézkedés figyelembe veszi a program által létrehozott tudást

Új (addig nem létező) tudás (ötletek, fogalmak, megközelítések, modellek, előretekintő elemzés) létrehozására fordított források aránya[22] || Nincs pontos becslés, de az említett típusú tudás létrehozására juttatott költségvetési részarány 10-20% körül van Ez a részarány várhatóan növekedni fog, különösen a szociális innováció hangsúlyos szerepének tükrében. || A költségvetés legalább 25%-át fordítják új (addig nem létező) tudás (ötletek, fogalmak, megközelítések, modellek, előretekintő elemzés) létrehozására

2. Az eredményes és inkluzív információmegosztás, a kölcsönös tanulás és az Unió foglalkoztatási és szociális politikájával és a munkakörülményekre vonatkozó jogszabályaival kapcsolatos párbeszéd elősegítése uniós, nemzeti és nemzetközi szinten annak érdekében, hogy a program segítse a tagállamokat és egyéb résztvevő országokat politikáik kialakítása és az uniós jog végrehajtása során

Az EU politikák és célkitűzések (ideértve a nemek közötti egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség érvényesítését, valamint a hozzáférés egyenlőségét) jobb megértéséből származó tervezett nyereség || A 2010. évi felmérésben a válaszadók mintegy 89%-a állította, hogy jobban megértette az EU politikai célkitűzéseit a Progress által finanszírozott rendezvényeken való részvétel után. || 10 érintett félből 9 állította, hogy jobban megértette az EU-politikákat és -célkitűzéseket a program által finanszírozott rendezvényeken való részvétel után.

Azoknak a kölcsönös tanulási/információ- megosztási eseményeknek az aránya, amelyek inkluzív jellegűek és teljesítik a konzultációra vonatkozó minimális előírásokat || A 2010. évi nyomon követési felmérés alapján a Progress által finanszírozott kölcsönös tanulási rendezvényeken nagyra értékelik a megvitatott kérdések egyértelműségét és a megfelelő döntéshozók bevonását (öt válaszoló érintett félből négynek volt pozitív véleménye); a többi érintett fél (szociális partnerek, civil szervezetek, stb.) bevonását illetően valamivel kevésbé pozitív a vélemény. || 5 érintett félből 4 állítja, hogy a kölcsönös tanulási / tájékoztatási rendezvények inkluzívak és a konzultációra vonatkozó valamennyi előírást teljesítik.

Az információknak a résztvevők és más döntéshozók és érintett felek által politikai döntéshozatal / támogatás céljából történő deklarált (szándékozott/tényleges) felhasználása || A Progress által finanszírozott rendezvények utólagos felmérése 2010-ben azt mutatta, hogy a résztvevők mintegy kétharmada szándékozott használni vagy ténylegesen használta az információkat politikai döntéshozatal vagy támogatás céljából. A lényeges kihívás (különösen a kölcsönös tanulási rendezvények esetében) azonban a megszerzett információk más megfelelő döntéshozókkal és érintett felekkel (pl. a részt nem vevőkkel) történő megosztása. || - 4 bevont résztvevőből 3 állítja, hogy a megszerzett információkat használja (ténylegesen vagy szándékában áll ). - Az információk jobb megosztása más döntéshozókkal és érintett felekkel (nem résztvevőkkel)

3. Pénzügyi támogatás nyújtása a politikai döntéshozók számára a szociális és munkaerő-piaci politikai reformok tesztelése érdekében; a fő szereplők társadalmi kísérletek megtervezéséhez és végrehajtásához szükséges kapacitásának kiépítése és a vonatkozó tudásbázis és szakértelem elérhetővé tétele.

Az információknak a résztvevők és más döntéshozók és érintett felek által politikai döntéshozatal / támogatás céljából történő deklarált (szándékozott/tényleges) felhasználása || A szociális innováció támogatása új támogatási terület, ezért nincs összehasonlítási alap. || Az ilyen tevékenység újszerűsége miatt az várható, hogy a bevont résztvevők akár kétharmada állítja, hogy ténylegesen használja a társadalmi kísérletek révén megszerzett információkat politikai döntéshozatal / képviselet céljára vagy további szociális kísérletekhez.

Az EU foglalkoztatási és szociális politikájának területén a szociális kísérletek kialakításához és végrehajtásához a megfelelő feltételek (pénzügyi források, megfelelő know-how és szakértelem hozzáférhetősége) megléte: a főbb szereplők megfelelő kapacitása || A szociális innováció támogatása új támogatási terület, ezért nincs összehasonlítási alap. || Az EU foglalkoztatási és szociálpolitikai területén a szociális kísérletek kialakításának és végrehajtásának valamennyi fő előfeltételét (pénzügyi források, megfelelő know-how hozzáférhetősége, a főbb szereplők kapacitása) kielégítőnek találják (pl. értékelés révén)

4. Pénzügyi támogatás nyújtása uniós és nemzeti szervezeteknek az Unió foglalkoztatási és szociális politikája és a munkakörülményekre vonatkozó jogszabályai kialakításához, előmozdításához és támogatásához szükséges kapacitásaik növelése érdekében

Megerősített szervezetek és hálózatok, amelyeket az EU és a tagállamok politikai döntéshozói és más érintett felek hasznos információforrásként elismernek || Nincs átfogó összehasonlítási alap valamennyi típusú szervezet és hálózat tekintetében, amelyeket az új programban támogatni terveznek. Jelenleg (2011) csak arra van adat, hogy általánosságban 10 válaszoló érintett félből akár 9,, és 4 válaszoló döntéshozóból és tisztségviselőből különösen mintegy 3 úgy véli, hogy a legjobban teljesítő főbb EU hálózatok és civil szervezetek hasznos információforrások. || 4 felmért döntéshozóból és egyéb érintett félből 3 elismeri, hogy a legtöbb támogatott szervezet és hálózat hasznos információforrás az EU és a tagállamok politikáját illetően.

A kapacitás tervezett változása[23] annak érdekében, hogy az EU foglalkoztatási és szociális politikáját és jogszabályait a támogatott kapacitáserősítési intézkedésekben résztvevők (egyének vagy adott esetben szervezetek) továbbfejlesszék, előmozdítsák, és a végrehajtását támogassák || A támogatott kapacitáserősítési intézkedésekben résztvevők (egyének vagy adott esetben szervezetek) ilyen típusú önértékelésének nincs átfogó összehasonlítási alapja. A Progress által finanszírozott főbb EU hálózatok és civil szervezetek hasonló teljesítményméréseinek első eredményei pozitív változást mutatnak, különösen a politikai döntéshozatalra és érdekképviseletre vonatkozó egyedi tudás megszerzését illetően, míg valamivel kevesebb siker látható a belső szervezet fejlesztésében. || A támogatott kapacitáserősítési intézkedésekben résztvevők közül négyből három állítja, hogy javult az EU foglalkoztatási és szociálpolitikai és a jogszabályok továbbfejlesztésére, végrehajtásának előmozdítására és támogatására szolgáló kapacitása.

5. Annak biztosítása, hogy az álláslehetőségek, álláspályázatok és a kapcsolódó információk átláthatóak legyenek a potenciális pályázók és a munkaadók számára . Az EURES foglalkoztatási mobilitási portálon az álláshelyek és önéletrajzok száma.

Az EURES portálon található összes állásajánlat és CV: jelenleg az EURES portálon több mint 1°000°000 álláshely és 600°000 önéletrajz van. || Jelenleg az EURES portálon több mint 1°000°000 álláshely és 600°000 önéletrajz van || Az álláshelyek száma várhatóan évente 3%-kal növekszik.

A foglalkoztatási mobilitási portálon elérhető felvételek / elhelyezkedések és álláshirdetések száma || Jelenleg becslések szerint 150°000 személy helyezkednek el évente || Az EURES-ért felelős szolgálatok „Az állami foglalkoztatási szolgálatok teljesítménymérési rendszereinek értékelése és ajánlások a földrajzi mobilitási mutatóra vonatkozóan” címmel vizsgálatba kezdett az EURES 2020 mutatók meghatározása érdekében.

6. Munkaerőfelvételi és elhelyezési szolgáltatások fejlesztése az állásajánlatok és álláspályázatok európai szintű közvetítése révén

Az EURES által elősegített, országok közötti foglalkoztatásba lépők száma. Az elhelyezkedések számának évi 3%-kal történő növekedése (a jelenlegi becsült érték évi 150°000 elhelyezkedés) || A Bizottság a közelmúltban indított előkészítő fellépést az „Első EURES állásod” című, első célzott mobilitási programhoz. Becslések szerint ez két-háromezer fiatal munkavállaló elhelyezkedéséhez fog hozzájárulni. || Lásd fent.

7. A mikrofinanszírozás rendelkezésre állásának és elérhetőségének növelése

EU támogatással a végső kedvezményezettek számára közvetítők által nyújtott mikrohitelek száma. (A teljes beruházási időszak végéig 50°000 mikrohitel nyújtása.) || 0 || A teljes beruházási időszak végéig 50°000 mikrohitel nyújtása.

Összes mikrohitel összeg euróban (közel 450 millió EUR, ami az EUR hozzájárulás ötszöröződéséből következik) || Nincs adat || Összesen 500 millió EUR (ami az uniós hozzájárulás ötszörösét jelenti)

Profile of final beneficiaries (age, gender, minority, employment status…) that have received a microloan with EU support. Az EU támogatással mikrohitelt kapott végső kedvezményezettek profilja (kor, nem, kisebbség, foglalkoztatási státusz …) (A kedvezményezettek 50%-a munkanélküli vagy hátrányos helyzetű csoporthoz tartozik) || Nincs adat || A kedvezményezettek 50%-a munkanélküli vagy hátrányos helyzetű csoporthoz tartozik

8. A mikrohitel-szolgáltatók intézményi kapacitásának kiépítése

Kapacitásépítést szolgáló finanszírozással támogatott, mikrohitelt nyújtó intézmények száma (a támogatási időszak végéig 50 mikrohitel nyújtó intézmény kap támogatást) Nem áll rendelkezésre || Nincs adat || A teljes beruházási időszak végéig 50 mikrohitel nyújtó intézmény támogatása

Az intézményi kapacitás szintje finanszírozás, emberi erőforrások, működésirányítás, rendszerek és infrastruktúra tekintetében (a szektor kapacitása meghaladja a 2009-ben mért szintet). || 2009-ben a kapacitás-építés terén feltárt gyengeségek: a vállalkozás indítási és működési költségei fedezésének nehézségei, a teljesítmény mérésére és elemzésére szolgáló rendszerek fejletlensége; az emberi erőforrás-menedzsment számára csak átlagos kapacitás állt rendelkezésre és hiányzott a nem banki mikrohitel-szolgáltatók hálózatépítési és együttműködési kapacitása[24]. || A szektor 2009-ben mért kapacitásának növekedése

9. A szociális vállalkozások fejlesztésének támogatása

A kezdeményezés révén támogatott szociális vállalkozások száma (1°000 támogatott szociális vállalkozás) || 0 || A teljes beruházási időszak végéig 900 szociális vállalkozás támogatása

A szociális vállalkozások számára nyújtott beruházások volumene (270 millió EUR, ami az EU hozzájárulás háromszorosa) || 0 || 270 millió, ami az EU hozzájárulás háromszorosának felel meg

2.2. Irányító és ellenőrző rendszer 2.2.1. Felismert kockázat(ok)

A Progress program keretében a közvetlen centralizált irányítás része a) számos szerződés és támogatás odaítélése meghatározott tevékenységekhez (ami az EURES területre is vonatkozik); b) számos nem kormányzati szervezet működési támogatása; c) együttműködés nemzetközi szervezetekkel (a közös irányítási mód szerint megvalósított mikrofinanszírozás és szociális vállalkozás területére is vonatkozik). A fő kockázat az, hogy (különösen) a kisebb szervezetek hogyan tudják eredményesen ellenőrizni a költségeket és biztosítani a végrehajtott műveletek átláthatóságát.

2.2.2. Tervezett ellenőrzési mód(ok)

A program jellege miatt az előirányzatok eredményes kezelése halmozott ellenőrzési rendszeren alapul, amely belső ellenőrzési szabványokat, a foglalkoztatási Főigazgatóságon (DG EMPL) belüli műveletek ellenőrzését és a tagállamok műveleteinek ellenőrzését foglalja magában.

A költségvetés végrehajtása érdekében bevezetett pénzügyi folyamatok az 1. modellen alapulnak (a működési egységek szintjén mintavétételes ellenőrzéssel kiegészítve). Ez a szervezési mód figyelembe veszi a „négy szem elvét ”a költségvetési rendelettel teljes összhangban.

A műveletek kettős ellenőrzésen mennek keresztül. Valamennyi műveletet ellenőrzi a pénzügyi ellenőr (FVA – első szintű előzetes ellenőrzés) és további előzetes dokumentumvizsgálaton alapuló ellenőrzést végez a kiegészítő ellenőr (CVA – második szintű előzetes ellenőrzés), amely ellenőrzés tárgya az összes olyan művelet 10–20%-a, amelyek a költségvetés legalább 50%-át teszik ki. Kivételesen, amennyiben a továbbruházott felhatalmazás útján engedélyezésre jogosult tisztviselő (AOSD) nem bizonyosodott meg arról, hogy az alapul szolgáló műveletek szabályosak, a végső kifizetés előtt helyszíni ellenőrzéseket tartanak . Ezeket a helyszíni ellenőrzéseket külső ellenőrök végzik.

Az utólagos ellenőrzéseket is a helyszínen végzik külső ellenőrök a műveletekből vett mintán. A műveletek kiválasztása kockázatértékelésen és véletlen kiválasztáson alapul.

Ezen felül az aktuális könyvelőegység feldolgozza az elszámolások utólagos ellenőrzését.

A nemzetközi szervezetek a számviteli, ellenőrzési, belső ellenőrzési és beszerzési eljárásaikban olyan szabványokat kötelesek alkalmazni, amelyek az elfogadott nemzetközi szabványokkal egyenértékű garanciákat nyújtanak. Emellett a nemzetközi szervezetekkel a finanszírozás odaítélésére vonatkozóan kötött egyedi szerződéseknek részletesen rendelkezniük kell az ilyen nemzetközi szervezetekre bízott feladatok végrehajtásáról. Azt is biztosítják, hogy a költségvetésből származó források kedvezményezettjeit megfelelő módon évente utólagosan közzétegyék.

2.2.3. Az ellenőrzések költségei

Becslés készült az ellenőrzések átfogó módon kiszámított költségeiről, amely figyelembe vett minden olyan tevékenységet, amely közvetlenül vagy közvetve kapcsolódik a kedvezményezett / vállalkozó jogainak az ellenőrzéséhez és a kiadások szabályosságához. A költségadatokat a személyzet kikérdezése útján gyűjtötték össze az ellenőrzéssel töltött idő teljes munkaidős egyenértékére vonatkozóan.

A naptári évre vonatkozó számítás eredménye:

Előzetes dokumentumvizsgálaton alapuló és helyszíni ellenőrzések: 5,616,200 EUR (az alapok 0,6%-a – 958,19 millió EUR)

Utólagos helyszíni ellenőrzések: 531,000 EUR (az alapok 0,05%-a – 958,19 millió EUR)

Az ellenőrzések teljes költsége egy naptári évben: 6,147,200 EUR (az alapok 0,64%-a – 958,19 millió EUR)

2.2.4. Az ellenőrzés haszna

Az ellenőrzések javasolt szintjének költsége az éves működési költségvetésnek körülbelül az 5%-át teszi ki (kötelezettségvállalásban – azaz 6.147.200€/123.627.000€ az első évre, ahogy a 3.2.1. táblázatbanlátható). Ezt az ellenőrizendő műveletek nagy száma indokolja (lásd a 3.2.2. pontban a teljesítményeket). A foglalkoztatási és szociális ügyek területén a közvetlen irányítás és a közös irányítás számos szerződés odaítélésével, intézkedés támogatásával, és számos nem kormányzati szervezet, társulás és szakszervezet működési támogatásának kifizetésével jár. Az ezekkel a tevékenységekkel kapcsolatos kockázat (különösen) a kisebb szervezeteknek a kiadások ellenőrzéséhez szükséges kapacitásaiból ered.

Az elmúlt évben a kiegészítő ellenőrök az összes művelet 21,8%-át ellenőrizték, ami a teljes költségvetés 84,6%-át (a közvetlen irányítás alatti kiadások 59,4%-át) tette ki. Ennek eredményeképpen a feltárt hibák száma 95-ről (2009-ben) 67-re (2010-ben) csökkent, ami 8,6%-os hibaarányt jelent a pénzügyi műveletek számára vetítve. A hibák nagy része formai jellegű volt és nem befolyásolta a jogszerűség biztosítását és az érintett műveletek szabályosságát.

2010-ben a külső ellenőrök a költségvetés 20,78%-át kitevő helyszíni ellenőrzést végeztek. A hibaszint a lényegességi küszöb alatt volt (1,08%).

2.2.5. Az alkalmazandó szabályok be nem tartásához köthető kockázat várható szintje

A műveletek előzetes ellenőrzésének múltbeli hibaaránya 8,6% volt a 2010-ben elvégzett összes pénzügyi művelet számára vetítve. A foglalkoztatási főigazgatóság (DG EMPL) múlt évi kimutatása szerint a feltárt hibák egyike sem volt hatással a jogszerűség biztosításának szintjére és az érintett műveletek szabályosságára.

A közvetlen irányítás alatt álló helyszíni ellenőrzések múltbeli hibaaránya 1,08% volt. A hibák szintje elfogadhatónak tekinthető, mivel a 2%-os lényegességi küszöb alatt volt.

A program javasolt változtatásai nem lesznek hatással az előirányzatok jelenlegi kezelési módjára. A meglevő ellenőrzési rendszer képesnek bizonyult arra, hogy megelőzze és/vagy feltárja a hibákat és/vagy szabálytalanságokat, és ezeket kijavítsa. Ezért a múltbeli hibaarányok várhatóan változatlan szinten maradnak.

2.3. A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket.

A Bizottság megfelelő intézkedéseket tesz annak érdekében, hogy az e rendelet keretében finanszírozott intézkedések végrehajtása során az Európai Unió pénzügyi érdekei védelmet élvezzenek a csalás, a korrupció és az egyéb jogellenes tevékenységek elleni megelőző intézkedések alkalmazása, hatékony ellenőrzések, és – szabálytalanság észlelése esetén – a jogosulatlanul kifizetett összegek visszafizettetése, illetve hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciók révén, az Európai Unió működésérõl szóló szerzõdés 325. cikkének, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelmérõl szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendeletnek[25] és a költségvetési rendelet 53. cikke a) pontjának megfelelően.

A Bizottság vagy képviselői és az Európai Számvevőszék hatáskörrel rendelkeznek arra, hogy dokumentumok alapján és helyszíni ellenőrzés révén ellenőrizzék az uniós forrásokból juttatott támogatásokat kapott kedvezményezetteket, vállalkozókat és alvállalkozókat. Az OLAF felhatalmazást kap, hogy az ilyen finanszírozásban közvetlenül vagy közvetve részesülő gazdasági szereplők helyszíni ellenőrzését és vizsgálatát elvégezze az 1996. november 11-i 2185/96/EK, Euratom tanácsi rendeletben[26] meghatározott eljárásoknak megfelelően annak megállapítása érdekében, hogy nem történt csalás, korrupció vagy más jogellenes tevékenység az uniós finanszírozást érintő támogatási megállapodás vagy határozat vagy szerződés kapcsán.

Az előző albekezdések sérelme nélkül az e rendelet végrehajtásából származó határozatok, megállapodások és szerződések kifejezetten feljogosítják a Bizottságot, az OLAF-ot és az Európai Számvevőszéket is ideértve, hogy ilyen ellenőrzéseket, helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezzenek el.

3. A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA 3.1. A kiadások a többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik?

· Jelenlegi költségvetési kiadási tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete || Költségvetési tétel || Kiadás Kiadás típusa || Részvétel

Szám [Megnevezés………………………...……….] || diff./nem diff. ([27]) || EFTA-országokból[28] || tagjelölt országokból[29] || harmadik országokból || a költségvetési rendelet 18. cikke (1) bekezdésének aa) pontja értelmében n

1a || 04 03 04 XX Eures - – működési kiadások (dépenses opérationnelles) || Diff. || IGEN || IGEN || NEM || NEM

1a || 04 04 01 XX Progress - működési kiadások (dépenses opérationnelles) || Diff. || IGEN || IGEN || NEM || NEM

1a || 04 04 15 XX EPMF - működési kiadások (dépenses opérationnelles) || Diff. || NEM || NEM || NEM || NEM

1a || 04 01 04 04 EURES (európai foglalkoztatási szolgálatok - services européens de l’emploi) Igazgatási kiadások - Dépenses pour la gestion administrative || NDE || IGEN || NEM || NEM || NEM

1a || 04 01 04 10 Progress program Igazgatási kiadások - Dépenses pour la gestion administrative || NDE || IGEN || IGEN || NEM || NEM

1a || 04 01 04 11 Európai mikrofinanszírozási eszköz - Instrument européen de microfinancement — Igazgatási kiadások - Dépenses pour la gestion administrative || NDE || NEM || NEM || NEM || NEM

· Létrehozandó új költségvetési tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete || Költségvetési tétel || Kiadás típusa || Részvétel

Szám [Fejezet……....……………………..……….] || diff./nem diff. előirányzat || EFTA-országokból || tagjelölt országokból || harmadik országokból || a költségvetési rendelet 18. cikke (1) bekezdésének aa) pontja értelmében n

1 || [XX.YY.YY.YY.] Szociális változás és innováció európai programja – Progress terület – működési kiadás (dépenses opérationnelles) || Diff. || IGEN || IGEN || NEM || NEM

1 || [XX.YY.YY.YY.] Szociális változás és innováció európai programja – EURES terület – működési kiadás (dépenses opérationnelles) || Diff. || IGEN || NEM || NEM || NEM

1 || [XX.YY.YY.YY.] Szociális változás és innováció európai programja – Mikrofinanszírozás és szociális vállalkozás terület – működési kiadás (dépenses opérationnelles) || Diff. || IGEN || IGEN || NEM || NEM

1a || [XX.YY.YY.YY.] Szociális változás és innováció európai programja – Progress terület Igazgatási kiadások - Dépenses pour la gestion administrative || NDE || IGEN || IGEN || NEM || NEM

1a || [XX.YY.YY.YY.] Szociális változás és innováció európai programja – EURES terület Igazgatási kiadások - Dépenses pour la gestion administrative || NDE || IGEN || NEM || NEM || NEM

1a || [XX.YY.YY.YY.] Szociális változás és innováció európai programja – Mikrofinanszírozás és szociális vállalkozás terület – igazgatási kiadás (dépenses por la estion administrative) || NDE || IGEN || IGEN || NEM || NEM

3.2. A kiadásokra gyakorolt becsült hatás 3.2.1. A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret fejezete: || Szám || 1. FEJEZET: Intelligens és inkluzív növekedés

FŐIGAZGATÓSÁG: <EMPL> || || || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || 2021 || 2022 || 2023 || ÖSSZESEN

Ÿ Operatív előirányzatok || || || || || || || || || || ||

Progress terület || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (1) || 74.176 || 75.858 || 77.413 || 78.618 || 80.297 || 82.098 || 85.694 || || || || 554.154

Kifizetési előirányzatok || (2) || 23.617 || 46.581 || 50.306 || 70.130 || 68.425 || 69.129 || 71.773 || 61.677 || 52.866 || 39.650 || 554.154

Eures terület || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (1a) || 18.544 || 18.964 || 19.353 || 19.654 || 20.075 || 20.524 || 21.424 || || || || 138.538

Kifizetési előirányzatok || (2a) || 14.703 || 15.033 || 15.333 || 15.573 || 15.903 || 16.209 || 16.984 || 14.400 || 14.400 || || 138.538

Mikrofinanszírozás terület || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (1a) || 24.726 || 25.286 || 25.804 || 26.206 || 26.766 || 27.366 || 28.564 || || || || 184.718

Kifizetési előirányzatok || (2a) || 24.726 || 25.286 || 25.804 || 26.206 || 26.766 || 27.366 || 28.564 || || || || 184.718

Tartalék || 6.181 || 6.322 || 6.451 || 6.551 || 6.692 || 6.842 || 7.141 || || || || 46.180

|| || || || || || || || || || ||

A többéves pénzügyi keret Foglalkoztatási főigazgatóság || Kötelezettségvállalási előirányzatok || =1+1a +3 || 123.627 || 126.430 || 129.021 || 131.029 || 133.831 || 136.829 || 142.823 || || || || 923.590

Kifizetési előirányzatok || =2+2a +3 || 69.227 || 93.222 || 97.894 || 118.460 || 117.786 || 119.546 || 124.462 || 76.077 || 67.266 || 39.650 || 923.590

Ÿ Operatív előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (4) || 123.627 || 126.430 || 129.021 || 131.029 || 133.831 || 136.829 || 142.823 || || || || 923.590

Kifizetési előirányzatok || (5) || 69.227 || 93.222 || 97.894 || 118.460 || 117.786 || 119.546 || 124.462 || 76.077 || 67.266 || 39.650 || 923.590

Ÿ Egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok ÖSSZESEN || (6) || 4.400 || 4.600 || 5.000 || 5.000 || 5.200 || 5.200 || 5.200 || || || || 34.600

A többéves pénzügyi keret <1.> FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || =4+ 6 || 128.027 || 131.030 || 134.021 || 136.029 || 139.030 || 142.029 || 148.024 || || || || 958.190

Kifizetési előirányzatok || =5+ 6 || 73.627 || 97.822 || 102.894 || 123.460 || 122.986 || 124.746 || 129.662 || 76.077 || 67.266 || 39.650 || 958.190

Amennyiben a javaslat/kezdeményezés több fejezetet is érint:

Ÿ Operatív előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (4) || || || || || || || || || || ||

Kifizetési előirányzatok || (5) || || || || || || || || || || ||

Ÿ Egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok ÖSSZESEN || (6) || || || || || || || || || || ||

A többéves pénzügyi keret 1-4 FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN (Referenciaösszeg) || Kötelezettségvállalási előirányzatok || =4+ 6 || || || || || || || || || || ||

Kifizetési előirányzatok || =5+ 6 || || || || || || || || || || ||

A többéves pénzügyi keret fejezete: || 5 || „Igazgatási kiadások”

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| || || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN

FŐIGAZGATÓSÁG: <EMPL.> ||

Ÿ Humán erőforrás || 14.6 || 14.6 || 14.6 || 14.6 || 14.6 || 14.6 || 14.6 || 102.2

Ÿ Egyéb igazgatási kiadások || 1.42 || 1.42 || 1.42 || 1.42 || 1.42 || 1.42 || 1.42 || 9.94

foglalkoztatási főigazgatóság összesen || Előirányzatok || 16.02 || 16.02 || 16.02 || 16.02 || 16.02 || 16.02 || 16.02 || 112.14

A többéves pénzügyi keret <5.> FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Teljes kötelezettségvállalási előirányzat = Teljes kifizetési előirányzat) || 16.02 || 16.02 || 16.02 || 16.02 || 16.02 || 16.02 || 16.02 || 112.14

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| || || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || 2021 || 2022 || 2023 || ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 1-5 FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || 144.047 || 147.05 || 150.041 || 152.049 || 155.05 || 158.049 || 164.044 || || || || 1,070.33

Kifizetési előirányzatok || 89.647 || 133.844 || 118.91 || 139.483 || 139.007 || 140.767 || 145.679 || 76.077 || 67.266 || 39.650 || 1,070.33

3.2.2. Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

– ¨  A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását.

– þ  A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió euróban (három tizedesjegyig)

Tüntesse fel a célkitűzéseket és a teljesítéseket ò || || || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN

TELJESÍTÉSEK

Teljesítések típusa[30] || Teljesítés átlagos költsége || Szám Teljesítések száma || Költség || Szám Teljesítések száma || Költség || Szám Teljesítések száma || Költség || Szám Teljesítések száma || Költség || Szám Teljesítések száma || Költség || Szám Teljesítések száma || Költség || Szám Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma összesen || Összes költség

1. egyedi célkitűzés: Jó minőségű összehasonlító elemzési tudásbázis kialakítása és terjesztése annak biztosítása érdekében, hogy az Unió foglalkoztatási és szociális politikája és munkakörülményekre vonatkozó jogszabályai szilárd tényeken alapuljanak és tükrözzék az egyes tagállamok és egyéb résztvevő országok szükségleteit, kihívásait és körülményeit

Az EU jogszabályok és politika végrehajtásának és hatásának nyomon követése és értékelése a foglalkoztatás, munkakörülmények és szociálpolitika területein, beleértve a megfelelő szakértői hálózatok révén történő megvalósítást. || Adattárház, országos és jogi szakértői hálózat || 0,20 || 14 || 2,698 || 14 || 2,708 || 14 || 2,718 || 14 || 2,968 || 14 || 2,739 || 14 || 3,049 || 14 || 3,191 || 98 || 20,071

A foglalkoztatás, munkakörülmények és szociálpolitika területeire vonatkozó kutatás és elemzés az EU és nemzetközi szintű tájékoztatás és politikai menetrend formálás érdekében, beleértve a nemzetközi szervezetekkel együttműködésben történő megvalósítást. || (Előretekintő) tanulmányok, együttműködés nemzetközi szervezetekkel || 0,34 || 14 || 4,338 || 14 || 4,67 || 14 || 4,495 || 14 || 4,842 || 14 || 4,749 || 14 || 5,267 || 14 || 5,585 || 98 || 33,946

Foglalkoztatási és szociális politikára vonatkozó közös módszertanok, mutatók és referenciaértékek kialakítása és terjesztése || Európai mobilitási laboratórium együttműködés a CEDEFOP-pal, új mutatók, együttes projektek a Közös Kutatóközponttal || 0,79 || 5 || 3,87 || 5 || 3,886 || 5 || 3,691 || 5 || 3,918 || 5 || 3,936 || 5 || 4,102 || 5 || 4,4 || 35 || 27,803

Adatok és statisztikák gyűjtése, fejlesztése és terjesztése, különösen az ESTAT-tal együttműködésben, felmérések || Készségek, kompetenciák és foglalkozások európai osztályozási rendszere (ESCO), Európai Álláshelyfigyelő, Eurobarométer, speciális LFS modulok, LMP adatbázis || 0,5 || 10 || 7,112 || 10 || 7,115 || 10 || 6,94 || 10 || 7,187 || 10 || 7,124 || 10 || 7,262 || 10 || 7,301 || 70 || 50,041

Hatásvizsgálatok és értékelések a Bizottság politikai döntéshozatali folyamatainak tájékoztatása érdekében, beleértve a program értékeléseit || Hatásvizsgálatokhoz használt jelentések és előkészítő tanulmányok || 0,32 || 6 || 1,747 || 5 || 1,549 || 7 || 2,847 || 5 || 1,785 || 7 || 2,915 || 5 || 1.,946 || 7 || 2,376 || 42 || 15,165

A program éves ellenőrzése || Éves ellenőrzési jelentések || 0,3 || 0 || 0 || 1 || 0,3 || 0 || 0 || 1 || 0,3 || 0 || || 1 || 0,3 || 0 || 0 || 3 || 0,9

1. egyedi célkitűzés részösszege || 49 || 19,765 || 49 || 20,228 || 50 || 20,691 || 49 || 21 || 50 || 21,463 || 49 || 21,926 || 50 || 22,853 || 346 || 147,926

2. egyedi célkitűzés: Az eredményes és inkluzív információmegosztás, a kölcsönös tanulás és az Unió foglalkoztatási és szociális politikájával és a munkakörülményekre vonatkozó jogszabályaival kapcsolatos párbeszéd elősegítése uniós, nemzeti és nemzetközi szinten annak érdekében, hogy a program segítse a tagállamokat és egyéb résztvevő országokat politikáik kialakítása és az uniós jog végrehajtása során

Kölcsönös felülvizsgálat, kölcsönös tanulás és jó gyakorlatokra vonatkozó információcsere a kapcsolódó politikai területeken || ÁFSZ-ÁFSZ párbeszéd, kölcsönös felülvizsgálatok, kölcsönös tanulási szemináriumok || 0,19 || 30 || 5,71 || 29 || 5,545 || 31 || 6,062 || 31 || 6,1 || 31 || 6,076 || 31 || 6,093 || 32 || 6,471 || 215 || 42,057

Az EU politikájára és jogszabályaira vonatkozó információk cseréjét és terjesztését a kapcsolódó területeken biztosító információs rendszerek fejlesztése és karbantartása || Közös projektek az OECD-vel, ILO-val, Világbankkal, EUROMOD-dal; uniós készségkörkép, az értékelt foglalkoztatási szolgáltatások gyakorlatainak internetes eszköze || 0,93 || 6 || 5,15 || 6 || 5,343 || 6 || 5,248 || 6 || 5,514 || 6 || 5,713 || 6 || 6,114 || 6 || 6,143 || 42 || 39,225

Oktatás és kölcsönös tanulás a gyakorló jogi és politikai szakértők számára || Szemináriumok || 0,1 || 8 || 0,8 || 8 || 0,8 || 8 || 0,8 || 8 || 0,8 || 8 || 0,8 || 8 || 0,8 || 8 || 0,8 || 56 || 5,6

Tájékoztatási és kommunikációs kampányok EU és nemzeti szinten || Rendezvények, audiovizuális és promóciós anyagok || 0,49 || 4 || 1,9 || 4 || 1,914 || 4 || 1,928 || 4 || 1,943 || 4 || 2,069 || 4 || 1,973 || 4 || 1,988 || 28 || 13,715

személyzetcserék nemzeti közigazgatási intézmények között; || SLIC ellenőrök cseréje, szemlék, jelentések || 0,06 || 16 || 0,9 || 0,06 || 0,9 || 0,06 || 0,9 || 0,06 || 0,9 || 0,06 || 0,9 || 0,06 || 0,9 || 0,06 || 0,9 || 112 || 6,3

Európai szintű megfigyelő szervezetek finanszírozása || Európai Foglalkoztatási Megfigyelőközpont || 0,29 || 5 || 1,32 || 5 || 1,344 || 5 || 1,368 || 5 || 1,393 || 5 || 1,419 || 5 || 1,445 || 5 || 1,471 || 35 || 9,76

Iránymutatások, jelentések és oktatási anyagok || Jó gyakorlatok útmutató és más oktatási kiadványok || 0,16 || 5 || 0,8 || 5 || 0,8 || 5 || 0,8 || 5 || 0,8 || 5 || 0,8 || 5 || 0,8 || 5 || 0,8 || 35 || 5,6

Hálózatépítési tevékenységek európai szintű szakmai szervezetek között || Állami foglalkoztatási szolgálatok vezetői, más ülések || 0,23 || 6 || 1,39 || 6 || 1,39 || 6 || 1,39 || 6 || 1,39 || 6 || 1,39 || 6 || 1,39 || 6 || 1,39 || 42 || 9,73

Nemzetközi konferenciák a foglalkoztatás és szociálpolitika külső dimenziójának előmozdítására || Nemzetközi konferenciák || 0,7 || 14 || 0,9 || 14 || 0,912 || 14 || 0,924 || 14 || 0,937 || 14 || 0,949 || 14 || 0,962 || 14 || 1,336 || 98 || 6,92

Konferenciák, szemináriumokat, kerekasztal beszélgetések, stb. az EU jogi és politikai kérdésekről a foglalkoztatás, munkakörülmények és szociális politika területein || Európai szintű rendezvények, elnökségi konferenciák, szemináriumok az OMC támogatására || 0,16 || 18 || 2,906 || 19 || 3,24 || 20 || 3,041 || 20 || 3,082 || 21 || 3,216 || 22 || 3,447 || 23 || 3,85 || 143 ||

A program eredményeinek értékelése és terjesztése || Kiadványok, informatikai eszközök || 0,17 || 3 || 0,45 || 3 || 0,5 || 4 || 0,57 || 3 || 0,56 || 3 || 0,55 || 3 || 0,54 || 3 || 0,48 || 22 || 3,65

2. egyedi célkitűzés részösszege || 115 || 22,226 || 115 || 22,688 || 119 || 23,031 || 118 || 23,419 || 119 || 23,882 || 120 || 24,464 || 122 || 25,629 || 828 || 165,339

3. egyedi célkitűzés: Pénzügyi támogatás nyújtása a politikai döntéshozók számára a szociális és munkaerő-piaci politikai reformok tesztelése érdekében; a fő szereplők társadalmi kísérletek megtervezéséhez és végrehajtásához szükséges kapacitásának kiépítése és a vonatkozó tudásbázis és szakértelem elérhetővé tétele.

Pénzügyi támogatás társadalmi kísérleti projektek számára || Támogatások || 1,17 || 9 || 9,8 || 9 || 9,8 || 9 || 10,7 || 9 || 11,2 || 10 || 11,7 || 10 || 12 || 10 || 12,2 || 66 || 77,4

Kapacitásépítési tevékenységek || Kutatás, módszertani fejlesztések, értékelés, oktatási tevékenységek beleértve a szakértői hálózatok által nyújtottakat, gyakorlati közösség, digitális platformok || 0,14 || 10 || 1,65 || 12 || 1,8 || 10 || 1,3 || 10 || 1,4 || 10 || 1,2 || 8 || 0,986 || 8 || 1,098 || 68 || 9,434

Tudatosítási tevékenységek || Konferenciák, munkaértekezletek, kölcsönös felülvizsgálatok, jó gyakorlatokra vonatkozó tapasztalatcsere, kommunikáció || 0,15 || 10 || 1,609 || 12 || 1,765 || 14 || 1,671 || 10 || 1,275 || 10 || 1,281 || 10 || 1,5 || 10 || 1,8 || 76 || 10,901

3. egyedi célkitűzés részösszege || 29 || 13,059 || 33 || 13,365 || 33 || 13,671 || 29 || 13,875 || 30 || 14,181 || 28 || 14,486 || 28 || 15,098 || 210 || 97,735

4. egyedi célkitűzés: 4. Pénzügyi támogatás nyújtása uniós és nemzeti szervezeteknek az Unió foglalkoztatási és szociális politikája és a munkakörülményekre vonatkozó jogszabályai kialakításához, előmozdításához és támogatásához szükséges kapacitásaik növelése érdekében

Főbb EU-szintű hálózatok támogatása, amelyeknek a tevékenységei a program célkitűzéseihez kapcsolódnak (partnerségi keretmegállapodások) || Támogatások (hálózatok működési költségei) || 0,71 || 14 || 9 || 14 || 9,3 || 14 || 9,5 || 14 || 9,8 || 14 || 10 || 14 || 10,249 || 14 || 11 || 98 || 68,849

Közigazgatási szervek, civil társadalmi szervezetek és más érdekelt szereplők (pl. foglalkoztatási szolgálatok) támogatása ajánlati felhívások közzététele után || Projektek támogatása || 0,6 || 16 || 8,927 || 16 || 9,051 || 16 || 9,276 || 16 || 9,249 || 16 || 9,472 || 16 || 9,645 || 16 || 9,775 || 112 || 65,395

Kapacitásépítés mikrohitel nyújtó intézetek számára || Tapasztalatcsere jó gyakorlatokról, oktatás, tanácsadás és értékelés || 0,06 || 20 || 1,2 || 20 || 1,224 || 20 || 1,248 || 20 || 1,273 || 20 || 1,299 || 20 || 1,325 || 20 || 1,341 || 140 || 8,91

4. célkitűzés részösszege || 50 || 19,127 || 50 || 19,575 || 50 || 20,024 || 50 || 20,322 || 50 || 20,771 || 50 || 21,219 || 50 || 22,116 || 350 || 143,154

5. egyedi célkitűzés: 5. Annak biztosítása, hogy az álláslehetőségek, álláspályázatok és a kapcsolódó információk átláthatóak legyenek a potenciális pályázók és a munkaadók számára . Az EURES foglalkoztatási mobilitási portálon az álláshelyek és önéletrajzok száma.

EURES honlap és help-desk és foglalkoztatási mobilitási portálok létrehozása || Foglalkoztatási mobilitási portál önéletrajz és állásajánlat adatbázisa || 1,5 || 4 || 6,000 || 4 || 6,000 || 4 || 6,000 || 4 || 6,000 || 4 || 6,000 || 4 || 6,000 || 4 || 6,000 || 28 || 42

Foglalkoztatási szolgálatok támogatása annak érdekében, hogy hozzájáruljanak a nyitott és mindenki számára hozzáférhető európai munkaerőpiacok kialakításához oktatás és EURES hálózatok, tájékoztatási és kommunikációs tevékenységek és foglalkoztatási napok szervezése révén || Képzések, koordinációs ülések, képzési munkacsoportok ülései,munkacsoportülések, kommunikációs kampányok, állásbörzék szervezésében való részvétel || 1,4 || 3 || 3,019 || 3 || 3,439 || 3 || 3,829 || 3 || 4,129 || 3 || 4,549 || 3 || 4,999 || 3 || 5,899 || 21 || 29,863

5. egyedi célkitűzés részösszege || 7 || 9,019 || 7 || 9,439 || 7 || 9,829 || 7 || 10,129 || 7 || 10,549 || 7 || 10,999 || 7 || 11,899 || 49 || 71,863

6. egyedi célkitűzés: Munkaerőfelvételi és -elhelyezkedési szolgáltatások fejlesztése az állásajánlatok és álláspályázatok európai léptékű közvetítése révén

Munkavállalók elhelyezkedésének biztosítása az állásajánlatok és álláspályázatok európai léptékű közvetítése révén, beleértve a fiatalok elhelyezkedését biztosító intézkedéseket || A lakhely szerinti országuktól eltérő EU tagállamban elhelyezett fiatal munkavállalók száma || 3175 || 3000 || 9,525 || 3000 || 9,525 || 3000 || 9,525 || 3000 || 9,525 || 3000 || 9,525 || 3000 || 9,525 || 3000 || 9,525 || 21000 || 66,675

6. egyedi célkitűzés részösszege || 66,675

7. EGYEDI CÉLKITŰZÉS: A mikrofinanszírozás rendelkezésre állásának és elérhetőségének növelése

Mikrohitelek ||                   Összes mikrohitel összeg e millió uróban || 0,002 || 5657 || 11,314 || 5837 || 11,674 || 5972 || 11,944 || 6015 || 12,030 || 6074 || 12,148 || 6134 || 12,268 || 6269 || 12,538 || 41958 || 83,916

7. egyedi célkitűzés részösszege || 83,916

8. egyedi célkitűzés: A mikrohitel-szolgáltatók intézményi kapacitásának kiépítése

Kapacitás kiépítésénen finanszírozása támogatások, kölcsönök és tőkebefektetés révén || A támogatott mikrohitel-szolgáltatók száma || 0,203 || 4 || 0,812 || 5 || 1,015 || 5 || 1,015 || 6 || 1,218 || 7 || 1,421 || 7 || 1,421 || 8 || 1,62 || 42 || 8,522

8. egyedi célkitűzés részösszege || 8,522

9. egyedi célkitűzés: A szociális vállalkozások fejlesztésének támogatása

Hitelek, tőke nyújtása szociális vállalkozások számára || Hitelt / tőkét kapott szociális vállalkozások száma || 0,12 || 105 || 12,600 || 105 || 12,600 || 107 || 12,840 || 108 || 12,960 || 110 || 13,200 || 114 || 13,680 || 120 || 14,400 || 769 || 92,28

9. célkitűzés részösszege || 92,28

ÖSSZKÖLTSÉG (működési előirányzatok az 5%-os tartalék nélkül) || || 97,682 || || 99,881 || || 101,879 || || 103,478 || || 105,677 || || 108,062 || || 112,825 || || 877,41

3.2.3. Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás 3.2.3.1. Összegzés

– ¨  A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását.

– þ  A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 5. fejezete || || || || || || || ||

Humán erőforrások || 14.6 || 14.6 || 14.6 || 14.6 || 14.6 || 14.6 || 14.6 || 102,2

Egyéb igazgatási kiadások || 1.42 || 1.42 || 1.42 || 1.42 || 1.42 || 1.42 || 1.42 || 9.94

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉNEK előirányzatai ÖSSZESEN || 16.02 || 16.02 || 16.02 || 16.02 || 16.02 || 16.02 || 16.02 || 112.14

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉN kívül[31] || || || || || || || ||

Humán erőforrások || || || || || || || ||

Egyéb  igazgatási jellegű kiadások || 3.567 || 3.567 || 3.567 || 3.567 || 3.567 || 3.567 || 3.567 || 24.969

Részösszeg a több éves pénzügyi keret. 5. FEJEZETÉN kívül || 3.567 || 3.567 || 3.567 || 3.567 || 3.567 || 3.567 || 3.567 || 24.969

ÖSSZESEN || 19.587 || 19.587 || 19.587 || 19.587 || 19.587 || 19.587 || 19.587 || 137.109.

3.2.3.2.  Becsült humánerőforrás-szükségletek

– ¨  The proposal/initiative does not require the use of human resources

– þ  A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrások felhasználását vonja maga után:

Teljes munkaidős egyenértékben kifejezett becslések tizedesjegy nélkül

|| || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020

Ÿ A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak) ||

|| 04 01 01 01 (központ és bizottsági képviseletek) || 109 || 109 || 109 || 109 || 109 || 109 || 109

|| XX 01 01 02 (küldöttségek) || || || || ||

|| XX 01 05 01 (közvetett kutatás) || || || || ||

|| 10 01 05 01 (közvetlen kutatás) || || || || ||

|| Ÿ Külső személyi állomány (teljes munkaidős egyenértékben kifejezve) (FTE)[32] ||

|| 04 01 02 01 (CA, INT, SNE a teljes keretből) || 11 || 11 || 11 || 11 || 11 || 11 || 11

|| XX 01 02 02 (CA, INT, JED, LA és SNE a küldöttségeknél) || || || || ||

|| XX 01 04 yy[33] || központban[34] || || || || ||

|| - a küldöttségeknél || || || || ||

|| XX 01 05 02 (CA, INT, SNE közvetett kutatásban) || || || || ||

|| 10 01 05 02 (CA, INT, SNE közvetlen kutatásban) || || || || ||

|| Egyéb költségvetési tételek (kérjük megnevezni) || || || || ||

|| ÖSSZESEN || 120 || 120 || 120 || 120 || 120 || 120 || 120

XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás- és igazgatási igényeket az e fellépés irányítására már odaítélt költségvetési juttatás és/vagy a főigazgatóságon belül átcsoportosított összeg keretében kell fedezni, és ezt adott esetben kiegészítheti bármely más további, a fellépést irányító főigazgatóságnak a költségvetési korlátozások figyelembevételével az éves elosztási eljárás keretében nyújtott költségvetési juttatás.

Az elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak ||

Külső személyzet ||

3.2.4. A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

– þ  A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel.

– ¨  A javaslat/kezdeményezés miatt a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átdolgozása szükséges.

Fejtse ki, miként kell átdolgozni a pénzügyi keretet: tüntesse fel az érintett költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.

– ¨  A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára[35].

Fejtse ki a szükségleteket: tüntesse fel az érintett költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.

3.2.5. Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

– A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

– A javaslat/kezdeményezés az alábbi becsült társfinanszírozást irányozza elő:

Előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

|| N év || N+1 || N+2 || N+3 || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető || Összesen

Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet || || || || || || || ||

Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN || || || || || || || ||

3.3. A bevételre gyakorolt becsült pénzügyi hatás

– þ  A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

– ¨  A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

¨         a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

¨         a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

millió EUR (három tizedesjegyig)

Bevételi költségvetési tétel: || Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok || A javaslat/kezdeményezés hatása[36]

N év || N+1 || N+2 || N+3 || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

…………. cikk || || || || || || || ||

Az egyéb célhoz kötött bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési tétel(eke)t.

-

Ismertesse a bevételre gyakorolt hatás kiszámításának módszerét.

-

[1]               [hivatkozást pótolni]

[2]               HL C […], […], […] o.

[3]               HL C […], […], […] o.

[4]               COM(2011) 500.

[5]               HL L 315., 2006.11.15., 1. o.

[6]               HL L 1412011.5.27., 1. o.

[7]               HL L 5, 2003.1.10., 16. o.

[8]               HL L 87, 2010.4.7., 1. o.

[9]               A Tanács 2010. október 21-i 2010/707/EK határozata a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról (HL L 308., 2010. 11. 24., 46. o.).

[10]             COM(2007) 708, 2007.11.13.

[11]             COM(2011) XXX

[12]             HL L 55, 2011.2.28, 13. o.

[13]             HL L 124, 20.05.2003, 36. o.

[14]             Jelenlegi árakon

[15]             HL XXX, XXX.XX.XX., XX o.

[16]             HL L 312, 1995.12.23., 1. o.

[17]             HL L 292, 1996.11.15., 2. o.

[18]             HL L 114, 2002.4.30., 6. o.

[19]             HL L 005., 2009.01.10., 16. o.

[20]             Tevékenységalapú irányítás: ABM (Activity Based Management); tevékenységalapú költségvetés-tervezés : ABB (Activity Based Budgeting).

[21]             A nyílt szociális koordinációs módszer értékelése, 2011; Study on Stakeholders’ Involvement in the Implementation of the Social OMC, 2010.

[22]             Az említett tudástípus létrehozására fordított becsült költségvetés arányában mérendő.

[23]             Kapacitás jelentése itt: a politikai döntéshozatalra és érdekképviseletre vonatkozó tudás; az aktív és eredményes képviseletükhöz szükséges képességek; (szervezet esetében) magasabb szintû belsõ szervezettség (beleértve a jobb stratégiai tervezést és teljesítmény menedzsmentet).

[24]             Evers and Jung / EMN, EIF Market studies on micro lending in the European Union: capacity building and policy recommendations, March 2009. A tanulmány szerint az intézményi kapacitás magában foglalja az elképzeléseket és stratégiát, a finanszírozást, az emberi erőforrásokat, az üzemeltetési igazgatást és az infrastruktúrát).

[25]             HL L 312, 1995.12.23., 1. o.

[26]             HL L 292, 1996.11.15, 2. o.

[27]             Differenciált/nem differenciált előirányzatok.

[28]             EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

[29]             Tagjelölt országok és adott esetben a lehetséges tagjelölt országok.

[30]             A teljesítmények szolgáltatandó termékek vagy szolgáltatások (pl. a finanszírozott diákcserék száma, a megépített kilométerek száma stb.)

[31]             Műszaki és/vagy igazgatási segítség és költség az EU programok és/vagy fellépések végrehajtásának támogatására (régebbi BA tételek), közvetett és közvetlen kutatás.

[32]             CA= szerződéses alkalmazott; INT= =átmeneti alkalmazott; ; JED= küldöttségi pályakezdő szakértő; LA= helyi alkalmazott; SNE= nemzeti szakértő.

[33]             Az operatív előirányzatoknál a külső személyzetre részleges felső határérték vonatkozik (korábban: „BA” sorok).

[34]             Elsősorban a strukturális alapok, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és az Európai Halászati Alap (EHA) esetében.

[35]             Lásd az intézményközi megállapodás 19. és 24. pontját.

[36]             A hagyományos saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összegeket, vagyis a 25 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegeket kell megadni.

Top