52006PC0427

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 28.7.2006

COM(2006) 427 végleges

2006/0147 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az élelmiszerekben és azok felületén használható aromaanyagokról és egyes, ízesítő tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevőkről, valamint az 1576/89/EGK tanácsi rendelet, az 1601/91/EGK tanácsi rendelet, a 2232/96/EK rendelet és a 2000/13/EK irányelv módosításáról {SEC(2006) 1042}{SEC(2006) 1043}

(előterjesztő: a Bizottság)

INDOKOLÁS

A JAVASLAT HÁTTERE |

( A javaslat indítéka és célkitűzései A 88/388/EGK tanácsi irányelv megállapítja az aromaanyagok meghatározását, használatuk általános szabályait, a címkézéssel kapcsolatos követelményeket és az emberi egészséget veszélyeztető anyagok maximális mértékét. Úgy rendelkezik, hogy az aromaanyagokra vonatkozó közösségi jogalkotásnak elsősorban az emberi egészséggel kapcsolatos követelményeket kell figyelembe vennie. Az irányelvet az aromaanyagok területén tapasztalható technológiai és tudományos fejlődés fényében jelentősen módosítani kell. Ezenkívül az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló 178/2002/EK rendelet elfogadásának következtében egyes rendelkezéseket módosítani kell, másokat pedig be kell vezetni. Az átláthatóság és a hatékonyság érdekében a 88/388/EK irányelv helyébe ez a javaslat lép. A Bizottság 2005-ös jogalkotási munkaprogramja tartalmazza az aromaanyagokról és az ízesítő tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevőkről szóló új rendeletre irányuló javaslatot mint az élelmiszerek javítását szolgáló szerekről szóló csomag részét. |

( Általános háttér A 88/389/EGK irányelv 1. cikke az aromaanyagokra korlátozza az irányelv hatályát. A 4. cikk c) pontja azonban megállapítja bizonyos nemkívánatos anyagok maximális mértékét az aromaanyagokat és ízesítő tulajdonsággal rendelkező élelmiszer-összetevőket tartalmazó élelmiszerekben. A tagállamok eltérően alkalmazzák a maximális mértéket: egyes tagállamok a csak aromaanyagokat tartalmazó élelmiszerekre, mások az aromaanyagokat és ízesítő tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevőket egyaránt tartalmazó élelmiszerekre. A maximális mértékeket is módosítani kell az EFSA legújabb tudományos véleményeinek fényében. Az Európa Tanács aromaanyagokkal foglalkozó szakértői bizottsága javaslatokat tett a hőkezeléssel előállított aromaanyagok gyártási feltételeire és egyes nemkívánatos anyagok maximális mértékére. A „természetazonos” kifejezés használatát a fogyasztó zavarosnak ítéli. A fogyasztó tájékoztatást kér továbbá a természetes aromaanyagok forrásáról is. A „természetes” szó használatát azokra az aromaanyagokra kell korlátozni, amelyeket kizárólag természetes arommanyagokból és/vagy aromakészítményekből nyernek. A fogyasztókat tájékoztatni kell arról, hogy az élelmiszer füstös íze füstaromák jelenlétének köszönhető-e. A javaslat előterjesztésére az élelmiszerek javítását szolgáló szerekről szóló csomagban kerül sor, az élelmiszer-adalékanyagokról, az élelmiszeripari enzimekről és az ezekre vonatkozó egységes engedélyezési eljárásról szóló rendeletekkel együtt. |

( A javaslat által érintett területet szabályozó hatályos rendelkezések Az élelmiszerekben felhasználandó aromaanyagokra és az előállításukhoz szükséges alapanyagokra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1988. június 22-i 88/388/EGK tanácsi irányelv megállapítja az élelmiszerekben felhasználandó aromaanyagokra vonatkozó általános elveket: Meghatározza az aroma, az aromaanyag, az aromakészítmény, a hőkezeléssel előállított aromaanyag és a füstaroma fogalmát; Korlátozza a toxikológiailag jelentős anyagok hozzáadását és jelenlétét az olyan aromaanyagokban és/vagy élelmiszerekben, amelyekhez aromaanyagokat és ízesítő tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevőket adtak; Megállapítja az élelmiszert gyártóknak és a végfogyasztóknak értékesítésre szánt aromaanyagok címkézésére vonatkozó szabályokat; Különös rendelkezések elfogadását kéri az aromaforrásokról, az aromaanyagokról, a hőkezeléssel előállított aromaanyagokról, a füstaromákról, a gyártási módszerekről, az aromaanyagokhoz használt adalékanyagokról, oldószerekről és feldolgozási segédanyagokról, az elemzés és a mintavétel módszereiről, valamint a tisztasági és a mikrobiológiai kritériumokról. Az utolsó francia bekezdés nyomán az alábbi jogszabályokat fogadták el: 1. A 2232/96/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet formájában elfogadták az élelmiszerekben, illetve azok felületén használt aromaanyagok pozitív listájának létrehozását szolgáló eljárást. A pozitív listát 2005 júliusáig kell elfogadni. 2. Az élelmiszerekben, illetve azok felületén felhasznált vagy felhasználásra szánt füstaromákról szóló, 2003. november 10-i 2065/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet. 3. A színezéken és édesítőszeren kívüli egyéb élelmiszer-adalékanyagokról szóló, 2003. december 22-i 2003/114/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv. |

( Összhang a többi politikával Az alábbi politikai célkitűzéseket kell megvalósítani: az emberi egészség és a fogyasztók érdekeinek védelme olyan világos keret létrehozása, amely lehetővé teszi az újítást és a technológiai fejlődést, hogy az európai ipar megtarthassa vezető helyét az aromaanyagok területén Ennek következtében a célkitűzések hozzájárulnak a Bizottság stratégiai célkitűzéseihez, amelyeket a lisszaboni stratégia, a Bizottság öt éves terve és a 2000-ben közzétett, az élelmiszerbiztonságról szóló fehér könyv állapít meg. |

KONZULTÁCIÓ AZ ÉRDEKELT FELEKKEL ÉS HATÁSVIZSGÁLAT |

( Konzultáció az érdekelt felekkel |

A konzultáció módszere, a megcélzott főbb ágazatok és a válaszadók általános bemutatása A tagállamok és az érdekelt felek a különböző munkacsoportokkal történő konzultációk és kétoldalú kapcsolatfelvételek során fejthették ki a véleményüket a munkadokumentumokról. Ezenkívül kérdőívet küldtek a különböző érdekelt feleknek. Az alábbi érdekelt feleket vonták be: BEUC (Európai Fogyasztóvédelmi Szervezet) CAOBISCO (Az EU Csokoládé- Keksz- és Édesipari Egyesülete) CEPS (Comité Vins, Confédération Européenne des Producteurs de Spiritueux) CIAA (Európai Élelmiszer- és Italgyártók Szövetsége) EACGI (Rágógumiipar Európai Szövetsége) EDA (Európai Tejtermékszövetség) EFFA (Európai Aroma- és Ízszövetség) EHGA (Európai Gyógynövénytermesztők Szövetsége) EHIA (Európai Gyógynövénytea Szövetség) ESA (Európai Fűszerszövetség) FIC (Európai Fűszernövény-szövetség) SFMA (Füstaromagyártók Szövetsége) |

A válaszok összefoglalása és figyelembevételének módja. Minden konzultáció után megvizsgálták a megjegyzéseket és kiigazították a szövegeket. A javaslattal kapcsolatban általános egyetértés mutatkozik. A végső konzultációt követő válaszok az alábbiak szerint foglalhatók össze: 1. A hatály pontosítása. Általános egyetértés mutatkozik abban, hogy megszűnnek a tagállamok közötti különbségek. 2. Az aromaanyagok meghatározásai 2.1 A „természetes” szó használatának korlátozásai Nincs egyetértés az aromaanyagok új meghatározásának hatásáról: az új meghatározás nem tesz különbséget a természetazonos és a mesterséges aromaanyagok között. A mellette szóló érvek: megszünteti a zavart; csak a valóban természetes termékek számára tartja fenn a „természetes” kifejezést; a különbségtételnek nincs toxikológiai alapja, és további igazgatási terhet jelent. A kifejezés megszüntetése egyszerűsíti a jogalkotást. Az ellenérvek elsősorban arra vonatkoznak, hogy módosítani kell azokat a jogszabályokat, amelyek bizonyos élelmiszerkategóriákban nem engedélyezik a mesterséges aromaanyagok használatát. 2.2 Az „egyéb aromaanyagok” kategóriájának bevezetése Az új aromaanyagokat kidolgozó vállalatok támogatják ezt a kategóriát, mert lehetővé teszi a meghatározás hatályán kívül eső új aromaanyagok kidolgozását. A fogyasztói szervezetek azért támogatják, mert nagyobb átláthatóságot és biztonságvédelmet biztosít. 3. A címkézésre vonatkozó új rendelkezések 3.1 A címkézés költségei Az új rendelkezések lehetséges hatása korlátozott. Az átmeneti időszak bevezetése csökkentheti a lehetséges költségeket. 3.2 A fogyasztók tájékoztatása A tagállamok és a fogyasztói szervezetek véleménye szerint a javaslat jobban tájékoztatja a fogyasztót az aromaanyagok jellegéről. Az élelmiszeripar és különösen a kereskedelmi szervezetek kevésbé lelkesek, sőt ellenzik a címkézésre vonatkozó új rendelkezéseket. 4. A toxikológiai veszéllyel járó anyagok maximális mértéke A tagállamok hatékonyabb ellenőrzéseket végezhetnek, mert a toxikológiai veszéllyel járó anyagok beviteléhez legnagyobb mértékben hozzájáruló élelmiszerekre koncentrálnak, és nem az élelmiszerkere és az italokra általánosságban. 5. A bevitel ellenőrzése A tagállamok attól tartanak, hogy a II. mellékletben felsorolt és a használati korlátozásokkal járó anyagok bevitelének ellenőrzéséhez többletforrásokra lesz szükség. |

( Szakvélemények összegyűjtése és felhasználása |

Külső szakértők bevonására nem volt szükség. |

( Hatásvizsgálat A különböző lehetőségek várható hatása gazdasági és társadalmi jellegű. A különböző megvizsgált lehetőségek várhatóan nem járnak környezeti hatással. 1. Nem történik intézkedés 1.1 Gazdasági hatás A gazdasági helyzet negatívvá válik: Az új technológiai fejlesztéseket nem ösztönzik. . A harmadik országokkal történő kereskedelem akadályainak elhárítása érdekében olyan egyértelmű rendelkezésekre van szükség, amelyek figyelembe veszik a legfrissebb tudományos és technológiai fejlődést. Az európai ipar elveszítheti vezető helyét a globális piacon. 1.2 Társadalmi hatás A fogyasztók egészségét nem védik megfelelően, mert: A toxikológiai veszéllyel járó anyagok maximális mértéke nem veszi figyelembe a legfrissebb tudományos véleményeket. A toxikológiai veszéllyel járó anyagok élelmiszerekben és italokban használható maximális mértéke nem teszi lehetővé a kockázaton alapuló ellenőrzést. A fogyasztók nagyobb mértékű információt tartalmazó címkékre irányuló kérése nem teljesül. 2. Nem jogalkotási aktusok 2.1 Gazdasági hatás Pillanatnyilag nem áll rendelkezésre jogszabály az aromaanyagokról. Az iránymutatások nem írhatják felül a hatályos jogszabályokat. Ez ellentmondásos és zavaros helyzetbe hozná az iparágat, ami negatív hatással lenne a gazdaságra. 2.2 Társadalmi hatás Az iránymutatások ellentétesek lehetnek a hatályos jogszabályokkal, ezért nem a leghatékonyabb módjai a fogyasztó egészsége védelmének. A homályos jogi helyzet megrendíti a fogyasztók bizalmát az aromaanyagok használatában. 3. Az aromaanyagokkal kapcsolatos jogalkotás deregularizációja 3.1 Gazdasági hatás Ez olyan helyzethez vezethet, amelyben minden tagállam saját végrehajtási szabályokat dolgoz ki. A kockázat megítélése eltérő lehet az egyes tagállamokban, ami aláássa a belső piac hatékony működését. 3.2 Társadalmi hatás A biztonságosság értékelésének eltérő megközelítése a tagállamokban – a fogyasztóvédelem eltérő szintje és a bizonyos tagállamok és a belső piac iránti bizalom megrendülése következtében – zavaros helyzetet teremtene a fogyasztók számára. 4. A 88/388/EGK irányelv módosítása 4.1 Gazdasági hatás Az irányelv szükséges módosításainak bevezetése jótékony hatással lenne a gazdaságra, amint azt az 5. pont kifejti. Az I. és II. melléklet, illetve a közegészség és a kereskedelem védelmére vonatkozó egyéb rendelkezések módosítását együttdöntéssel kellene elvégezni. Az élelmiszerekben és azok felületén használható mintegy 2600 aromaanyagot tartalmazó pozitív lista kezeléséhez azonban hatékonyabb engedélyezési eljárásra van szükség. A szükséges változtatások mennyisége homályos jogalkotáshoz vezethet. 4.2 Társadalmi hatás Az aromaanyagok biztonsági értékelését szolgáló átfogó rendszer, a toxikológiai veszéllyel járó anyagok maximális mértékének a legfrissebb tudományos véleményekhez történő igazítása és a legnagyobb kockázattal járó élelmiszerek anyagainak ellenőrzése várhatóan pozitívan hat a közegészségügyre. 5. Új rendeletre irányulójavaslat 5.1 Gazdasági hatás 5.1.1 A vállalkozásokra vonatkozó igazgatási követelményekre gyakorolt hatás A vegyileg előállított természetazonos, illetve mesterséges aromaanyagok közötti megkülönböztetés megszüntetése a tagállamok rendlkezéseinek összehangolásával csökkenti az igazgatási követelményeket. Az aromaanyagok címkézésében javasolt változtatásoknak való megfeleléshez további erőfeszítésre lesz szükség. Ez azonban csak addig lesz így, amíg a címkék meg nem felelnek az új követelményeknek. Ezenkívül a fogyasztó által pozitívnak ítélt fokozott átláthatósághoz képest korlátozott erőfeszítésről van szó. A szükséges erőfeszítések és költségek csökkentése érdekében átmeneti időszakot javaslunk az új címkézési követelményekhez való alkalmazkodáshoz. 5.1.2 Az újításra és a kutatásra gyakorolt hatás Az aromaanyagok használatára és engedélyezésére vonatkozó különös rendelkezések határozzák meg, hogy mikor kell értékelni az aromaanyagok biztonságosságát. Egyes aromaanyagok mentesülnek az értékelés alól. Így az ipar pontosabban becsülheti meg az új aromaanyagok kidolgozásának költségeit. A javaslat azt is meghatározza, hogy milyen készítmények esetében használható a „természetes” címke. Ez az új természetes aromaanyagok kidolgozása és előállítása szempontjából fontos. Az „egyéb aromaanyag” kategóriájának bevezetését pozitívnak tartják az újítás és a kutatás szempontjából. Ha új aromaanyag-kategóriákat dolgoznak ki, biztonságosságuk értékelését követően engedélyezhetők. 5.1.3 A háztartásokra gyakorolt hatás A fogyasztó jobb tájékoztatást kap az élelmiszerben lévő aromaanyagok jellegéről. A javasolt rendelet a várakozások szerint nem érinti hátrányosan az élelmiszerek árát. 5.1.4 A harmadik országokra és a nemzetközi kapcsolatokra gyakorolt hatás A javaslat fokozza az aromaanyagokról szóló jogszabályok összehangolását, egységes piacot hoz létre az EU-n belül és kiszámíthatóságot biztosít az importőrök számára. Az aromaanyagokról szóló jogszabályok összehangolása jobb helyzetbe hozza az Európai Uniót, amikor az aromaanyagok Codex Alimentarius-rendszerben történő feltüntetéséről tárgyal a harmadik országokkal. Az Európai Közösség megtartja vezető helyét az aromaanyagok előállításában és kifejlesztésében. 5.1.5 A közhatóságokra gyakorolt hatás A tagállamok hatékonyabb ellenőrzéseket végezhetnek, mert azokra az élelmiszerekre koncentrálnak, amelyek leginkább hozzájárulnak a toxikológiai veszéllyel járó anyagok beviteléhez. Ki kell igazítani a nemzeti jogalkotást azokban az országokban, ahol olyan élelmiszerkategóriák léteznek, amelyekhez csak természetes vagy természetazonos aromaanyagok adhatók hozzá. Ez az egyszerűsítés azonban csökkenti az igazgatási követelményeket. . A tagállamok attól tartanak, hogy a II. mellékletben felsorolt és a használati korlátozásokkal járó anyagok bevitelének ellenőrzéséhez többletforrásokra lesz szükség. Ez azonban nélkülözhetetlen annak biztosításához, hogy a rendelet hatékony legyen a fogyasztók egészségének védelme szempontjából. A tagállamok nem küldtek tájékoztatást a szükséges forrásokról. Az aromaanyagok bevitelének ellenőrzésére gyakorolt hatás jelentősen csökkenthető, ha az ellenőrzésre az adalékanyagok ellenőrzésével együtt kerül sor, amely már most is kötelező az EU jogalkotása értelmében. 5.2 Társadalmi hatás Az aromaanyagok biztonsági értékelésének közösségi szintű átfogó rendszere pozitív hatásokkal jár a közegészségügyre. A toxikológiai veszéllyel járó anyagok határértékének ellenőrzése a legmagasabb kockázattal járó élelmiszerekre koncentrál, ami biztosítja a fogyasztók egészségének hatékonyabb védelmét. A bevitel ellenőrzésének következtetései felhasználhatók a jogalkotás kiigazításakor, amennyiben a bevitel biztonsági veszéllyel jár. |

A Bizottság végrehajtotta a munkaprogramban szereplő hatásvizsgálatot. Az erről készült jelentés a http://ec.europa.eu/food/food/chemicalsafety/additives/index_en.htm |

A JAVASLAT JOGI ELEMEI |

( A javasolt intézkedés összefoglalása A rendelet fokozottan biztosítja a belső piac hatékony működését az élelmiszerekben és azok felületén használt vagy használni kívánt aromaanyagok, illetve az ízesítő tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevők tekintetében, alapot teremt az emberi egészség magas szintű védelmének biztosításához és megvédi a fogyasztók érdekeit. |

( Jogalap Az Európai Közösséget létrehozó szerződés 95. cikke |

( A szubszidiaritás elve Mivel a Közösség nem rendelkezik kizárólagos hatáskörrel a javaslatot illetően, figyelembe kell venni a szubszidiaritás elvét. |

A javaslat célkitűzéseit a tagállamok nem tudják kielégítő mértékben megvalósítani a következő ok(ok) miatt: |

A tagállamok intézkedése – a fogyasztóvédelem eltérő szintje és a bizonyos tagállamok, illetve a belső piac iránti bizalom megrendülése következtében – zavaros helyzetet teremtene a fogyasztók számára. |

A javaslat célkitűzéseit közösségi fellépés segítségével hatékonyabban lehet majd megvalósítani a következő ok(ok) miatt: |

Kezelni kell a mintegy 2600 aromaanyagot tartalmazó pozitív listát. Évente körülbelül 100 engedélykérelmet várnak. Ehhez összehangolt és központosított megközelítésre van szükség. |

Az engedélyezési eljárás hatékonysága és a belső piac hatékony működése jelzi, hogy az Unió valósíthatja meg legjobban a célkitűzéseket. |

A belső piac hatékony működése az élelmiszerekben és azok felületén használt aromaanyagok tekintetében, az európai fogyasztók egészségének és érdekeinek védelme mellett az engedélyezés központosított folyamatával valósítható meg. |

A javaslat ezért megfelel a szubszidiaritás elvének. |

( Az arányosság elve A javaslat az alábbi ok(ok) miatt eleget tesz az arányosság elvének. |

A tagállamok ellenőrzési kapacitásának jobb kihasználása és a kockázatalapú ellenőrzések érdekében a legnagyobb veszéllyel járó aromaanyagokra és anyagokra kell koncentrálni. |

Az aromaanyagok biztonsági értékelése csak az aromaanyagokra, a hagyományos készítményekre és a növényi és állati eredetű forrásra – az élelmiszereken kívül – korlátozódik. A kötelező címkézés csak az „aromaanyagra”, a „füstaromára” és a természetes aromaanyagok forrására korlátozódik. |

( Az eszközök megválasztása |

Javasolt eszközök: rendelet. |

Egyéb eszközök a következő ok(ok) miatt nem lennének megfelelőek. Az aromaanyagok területe a 88/388/EGK irányelvnek köszönhetően nagy mértékben harmonizált. A belső piac folyamatos hatékony működése, valamint az emberi egészség és a fogyasztók érdekeinek védelme érdekében a rendelet a legmegfelelőbb eszköz. |

KÖLTSÉGVETÉSI VONZAT |

A Közösség finanszírozhatja az összehangolt politika és rendszer létrehozását az aromaanyagok és az ízesítő tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevők területén, beleértve az alábbiakat: az aromaanyagokra vonatkozó közösségi jogszabályokkal kapcsolatos információk összegyűjtésére és tárolására szolgáló megfelelő adatbázis kidolgozása, az aromaanyagokról szóló jogszabályok előkészítéséhez és kidolgozásához szükséges vizsgálatok elvégzése, az eljárások, döntéshozatali kritériumok és adatkövetelmények összehangolásához, a tagállamok közötti munkamegosztáshoz és az e területeken érvényes iránymutatás kidolgozásához szükséges vizsgálatok elvégzése. |

TOVÁBBI INFORMÁCIÓK |

( A hatályos jogszabályok hatályon kívül helyezése A javaslat elfogadása a hatályos jogszabályok hatályon kívül helyezését eredményezi. |

( Európai Gazdasági Térség A javasolt jogi aktus érinti az EGT-t, ezért ki kell terjeszteni az Európai Gazdasági Térségre. |

1. 2006/0147 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az élelmiszerekben és azok felületén használható aromaanyagokról és egyes, ízesítő tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevőkről, valamint az 1576/89/EGK tanácsi rendelet, az 1601/91/EGK tanácsi rendelet, a 2232/96/EK rendelet és a 2000/13/EK irányelv módosításáról

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 37. és 95. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára[1],

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[2],

a szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően,

mivel:

(1) Az élelmiszerekben felhasználandó aromaanyagokra és az előállításukhoz szükséges alapanyagokra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1988. június 22-i 88/388/EGK tanácsi irányelvet[3] a technikai és tudományos fejlődés fényében aktualizálni kell. Az átláthatóság és a hatékonyság érdekében a 88/388/EK irányelv helyébe ez a rendelet lép.

(2) Az ízesítőanyag-készítményekben használt alapanyagok és egyéb anyagok jegyzékének a Bizottság általi összeállításáról szóló, 1988. június 22-i 88/389/EGK tanácsi határozat[4] az elfogadását követő 24 hónapon belül írja elő a jegyzék összeállítását. A határozat elavult, ezért hatályon kívül kell helyezni.

(3) Az élelmiszerekben felhasználandó aromaanyagokra és az előállításukhoz szükséges alapanyagokra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 88/388/EGK tanácsi irányelv kiegészítéséről szóló, 1991. január 16-i 91/71/EGK bizottsági irányelv[5] megállapítja az aromaanyagok címkézésére vonatkozó szabályokat. E szabályok helyébe ez a rendelet lép, és az irányelvet hatályon kívül kell helyezni.

(4) A biztonságos és egészséges élelmiszerek szabad mozgása lényeges eleme a belső piacnak, és jelentős mértékben hozzájárul az állampolgárok egészségéhez és jó közérzetéhez, valamint szociális és gazdasági érdekeikhez.

(5) Az emberi egészség védelme érdekében e rendelet hatályának ki kell terjednie az aromaanyagokra, az aromaanyagok alapanyagaira és az aromaanyagokat tartalmazó élelmiszerekre. A hatálynak ki kell terjednie továbbá az olyan, ízesítő tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevőkre, amelyeket elsősorban az íz hozzáadása miatt tesznek az élelmiszerbe, és amely jelentősen hozzájárul bizonyos természetesen előforduló nemkívánatos anyagok megjelenéséhez („ízesítő tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevők”), valamint az alapanyagaikra és az ezeket tartalmazó élelmiszerekre.

(6) Az aromaanyagok és az ízesítő tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevők csak akkor használhatók, ha megfelelnek az e rendeletben megállapított kritériumoknak. Használatuknak biztonságosnak kell lennie, ezért egyes aromaanyagokat kockázatértékelésnek kell alávetni az élelmiszerben való engedélyezés előtt. Nem vezethetik félre a fogyasztót, ezért az élelmiszerben való jelenlétüket mindig megfelelő címkézéssel kell jelezni.

(7) 1999 óta az élelmiszerügyi tudományos bizottság, majd az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal egy sor olyan anyagról mondott véleményt, amely természetesen fordul elő az aromaanyagok és az ízesítő tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevők alapanyagaiban[6], és amely az Európa Tanács aromaanyagokkal foglalkozó szakértői bizottsága szerint toxikológiai veszéllyel jár. Azokat az anyagokat, amelyek toxikológiai veszélyét az élelmiszerügyi tudományos bizottság megerősítette, nemkívánatos, az élelmiszerhez nem hozzáadható anyagnak kell minősíteni.

(8) A nemkívánatos anyagok természetesen fordulnak elő a növényekben, ezért jelen lehetnek az aromakészítményekben és az ízesítő tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevőkben is. A növényeket hagyományosan használják élelmiszerként vagy élelmiszer-összetevőként. A nemkívánatos anyagok emberi beviteléhez leginkább hozzájáruló élelmiszerekben meg kell állapítani az ilyen anyagok megfelelő maximális mértékét, figyelembe véve az emberi egészség védelmének szükségességét és az anyagok elkerülhetetlen jelenlétét a hagyományos élelmiszerekben.

(9) Közösségi szintű rendelkezéseket kell létrehozni, amelyek tiltják vagy korlátozzák az emberi egészséget veszélyeztető, növényi és állati eredetű anyagok használatát az aromaanyagok és az ízesítő tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevők előállításakor és élelmiszergyártásban való alkalmazásakor.

(10) A harmonizáció biztosítása érdekében a kockázatértékeléseket az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel[7] létrehozott Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak (a továbbiakban: Hatóság) kell elvégeznie.

(11) Az egységesség biztosítása érdekében az értékelésre szoruló aromaanyagok és alapanyagok kockázatértékelését és jóváhagyását az élelmiszer-adalékanyagokra, élelmiszeripari enzimekre és élelmiszer-aromaanyagokra vonatkozó közös jóváhagyási eljárás létrehozásáról szóló [...]/EK rendeletben[8] megállapított eljárásnak megfelelően kell elvégezni.

(12) Az aromaanyagok ízesítő tulajdonságokkal rendelkező, vegyileg meghatározott anyagok. Az élelmiszerekben, illetve azok felületén használt vagy felhasználásra szánt aromaanyagokra vonatkozó közösségi eljárás megállapításáról szóló, 1996. október 28-i 2232/96/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek[9] megfelelően folyamatban van az aromaanyagok értékelési programja. A rendelet értelmében a program elfogadását követő öt éven belül el kell fogadni az aromaanyagok listáját. A lista elfogadásához új határidőt kell kitűzni. A javaslat szerint a lista felkerül a […]/EK rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében említett listára.

(13) Az aromakészítmények olyan anyagok – a vegyileg meghatározott anyagok kivételével –, amelyeket növényi, állati vagy ásványi eredetű anyagokból készítenek fizikai, enzimes vagy mikrobiológiai folyamatok segítségével, az anyag nyers állapotában vagy az emberi fogyasztás érdekében történő feldolgozást követően. Az élelmiszerből előállított aromakészítményeket csak akkor kell az élelmiszerekben vagy azok felületén történő felhasználás előtt értékelni vagy jóváhagyni, ha kétség merül fel a biztonságosságukkal kapcsolatban. A nem élelmiszerből előállított aromakészítmények biztonságosságát azonban a jóváhagyás előtt értékelni kell.

(14) A 178/2002/EK szerint „élelmiszer” minden olyan feldolgozott, részben feldolgozott vagy feldolgozatlan anyag vagy termék, amelyet emberi fogyasztásra szánnak, illetve amelyet várhatóan emberek fogyasztanak el. Az aromaanyagok előállításához jelentős bizonyítékok szerint használt növényi, állati és mikrobiológiai eredetű anyagok élelmiszer-alapanyagnak minősülnek, noha az ilyen alapanyagok egy részét – például a rózsafát, tölgyfadarabokat vagy az eperlevelet – önmagukban nem feltétlenül használják az élelmiszerek előállításához. Ezeket az anyagokat nem kell értékelni.

(15) Az engedélyezett körülmények között, hőkezeléssel előállított aromaanyagokat csak akkor kell az élelmiszerekben vagy azok felületén történő felhasználás előtt értékelni vagy jóváhagyni, ha kétség merül fel a biztonságosságukkal kapcsolatban. A nem élelmiszerből vagy nem engedélyezett körülmények között, hőkezeléssel előállított aromaanyagok biztonságosságát azonban a jóváhagyás előtt értékelni kell.

(16) Az élelmiszerekben, illetve azok felületén felhasznált vagy felhasználásra szánt füstaromákról szóló, 2003. november 10-i 2065/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[10] megállapítja a füstaromák biztonsági vizsgálatának és jóváhagyásának eljárását, és összeállítja az engedélyezett és a többi hasonló anyag használatát kizáró elsődleges füstkondenzátumok és elsődleges kátrányos frakciók jegyzékét.

(17) Az aroma-elővegyületek az élelmiszer feldolgozása során fellépő kémiai reakciókkal kölcsönöznek ízt az élelmiszernek. Az aroma-elővegyületeket csak akkor kell az élelmiszerekben vagy azok felületén történő felhasználás előtt értékelni vagy jóváhagyni, ha kétség merül fel a biztonságosságukkal kapcsolatban. A nem élelmiszerből előállított aroma-elővegyületek biztonságosságát azonban a jóváhagyás előtt értékelni kell.

(18) A korábban említett aromaanyag-meghatározások hatályán kívül eső egyéb aromaanyagok az értékelési és jóváhagyási eljárást követően használhatók az élelmiszerekben vagy azok felületén.

(19) A növényi, állati, mikrobiológiai és ásványi eredetű anyagok – kivéve az élelmiszereket – biztonságosságát az aromaanyagok előállításához történő engedélyezés előtt tudományosan értékelni kell. Előfordulhat, hogy csak az anyag egyes részeinek felhasználását engedélyezik, vagy használati feltételeket állapítanak meg.

(20) A géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[11] hatálya alá tartozó aromaanyagokat és alapanyagokat az e rendelet előtti jóváhagyását megelőzően engedélyeztetni kell az említett rendelet szerint.

(21) Az aromaanyagokat és az aromakészítményeket csak akkor lehet „természetes” címkével ellátni, ha megfelelnek bizonyos kritériumoknak, amelyek biztosítják, hogy a fogyasztót nem vezetik félre.

(22) Speciális tájékoztatási követelmények biztosítják, hogy a fogyasztókat nem vezetik félre a természetes aromaanyagok előállításához használt alapanyagokkal kapcsolatban. A fából nyert vanillin forrását például fel kell tüntetni.

(23) A fogyasztókat tájékoztatni kell arról, hogy az élelmiszer füstös íze füstaromák hozzáadásának köszönhető-e. Az élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2000. március 20-i 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[12] 5. cikkének megfelelően a termék neve nem zavarhatja össze az olvasót a tekintetben, hogy a terméket hagyományosan, friss füsttel füstölték vagy füstaromákkal kezelték. Ezt az irányelvet az aromaanyag, a füstaroma és az aromaanyagok ismertetéséhez használt „természetes” kifejezés e rendeletben megállapított meghatározásához kell igazítani.

(24) Az aromaanyagok emberi egészségre vonatkozó biztonságosságának értékeléséhez nélkülözhetetlen az aromaanyagok fogyasztásáról és használatáról szóló tájékoztatás. Az élelmiszerekhez adott aromaanyagok mennyiségét tehát rendszeresen ellenőrizni kell.

(25) Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal[13] összhangban kell elfogadni.

(26) E rendelet II.-V.mellékletét a tudományos és technikai fejlődéshez kell igazítani.

(27) Az aromaanyagokra vonatkozó közösségi jogszabályok arányos és hatékony kidolgozása és aktualizálása érdekében a tagállamok között adatokat kell gyűjteni, információt kell cserélni és össze kell hangolni a munkát. Ennek érdekében hasznos lehet vizsgálatokat folytatni a konkrét kérdések kezelésére, a döntéshozatali folyamat megkönnyítése céljából. Lehetővé kell tenni a Bizottság számára e vizsgálatok finanszírozását a költségvetési eljárás részeként. Ezen intézkedések finanszírozása a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló, 2004. április 29-i 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[14] hatálya alá tartozik, és a fenti intézkedések finanszírozásának jogalapja következésképpen a 882/2004/EK rendelet.

(28) A közösségi lista létrehozásáig rendelkezni kell a 2232/96/EK rendeletben előírt értékelési programban nem szereplő aromaanyagok értékeléséről és jóváhagyásáról. Ezért átmeneti rendszert kell kidolgozni. A rendszer értelmében az ilyen aromaanyagokat az [eljárási rendelet]/EK rendeletben megállapított eljárásnak megfelelően kell értékelni és jóváhagyni. Az említett rendeletben megállapított határidők – a Hatóság véleményének elfogadására, illetve a közösségi listát aktualizáló bizottsági rendelettervezet Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottsághoz történő benyújtására vonatkozóan – azonban nem alkalmazandók, mert elsőbbséget kell biztosítani a folyamatban lévő értékelési programnak.

(29) Mivel a tervezett célkitűzést, azaz az aromaanyagok és az ízesítő tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevők élelmiszerekben és azok felületén történő használatára vonatkozó közösségi szabályok megállapítását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért azok az egységes piac és a magas szitű fogyasztóvédelem miatt jobban megvalósíthatók közösségi szinten, a Közösség intézkedéseket fogadhat el a Szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvének megfelelően. Az arányosság elvének megfelelően, melyet ugyancsak az 5. cikk állapít meg, ez a rendelet nem lépi túl az említett célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.

(30) A szeszes italok meghatározására, megnevezésére és kiszerelésére vonatkozó általános szabályok megállapításáról szóló, 1989. május 29-i 1576/89/EGK tanácsi rendeletet[15] és az ízesített bor, az ízesített boralapú italok és az ízesített boralapú koktélok meghatározására, megnevezésére és kiszerelésére vonatkozó általános szabályok megállapításáról szóló, 1991. június 10-i 1601/96/EGK tanácsi rendeletet[16] az e rendeletben megállapított új meghatározásokhoz kell igazítani.

(31) Ennek megfelelően módosítani kell az 1576/89/EGK, az 1601/91/EGK és a 2232/96/EK rendeletet, valamint a 2000/13/EK irányelvet,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

TÁRGY, HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk Tárgy

Ez a rendelet megállapítja az élelmiszerekben és azok felületén használt aromaanyagokra és ízesítő tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevőkre vonatkozó szabályokat a belső piac hatékony működésének és az emberi egészség és a fogyasztók magas szintű védelmének érdekében.

Ennek érdekében e rendelet az alábbiakat tartalmazza:

a) az I. mellékletben található, az élelmiszerekben és azok felületén történő használatra engedélyezett aromaanyagok és alapanyagok közösségi listája (a továbbiakban: a közösségi lista);

b) az aromaanyagok és az ízesítő tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevők élelmiszerekben és azok felületén történő felhasználásának feltételei;

c) az aromaanyagok címkézésére vonatkozó szabályok.

2. cikk Hatály

1. Ezt a rendeletet a következőkre kell alkalmazni:

a) az élelmiszerekben vagy azok felületén használt vagy használni kívánt aromaanyagok, kivéve a 2065/2003/EK rendelet hatálya alá tartozó füstaromákat;

b) ízesítőtulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevők;

c) aromaanyagokat és ízesítő tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevőket tartalmazó élelmiszerek;

d) aromaanyagok és ízesítő tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevők alapanyagai.

2. Ezt a rendeletet nem kell alkalmazni a következőkre:

a) a kizárólag édes, savanyú vagy sós ízű anyagok;

b) nyers vagy nem összetett élelmiszerek.

3. Szükség esetén a 18. cikk (2) bekezdésében említett eljárással dönthető el, hogy egy bizonyos anyag, anyagkeverék vagy élelmiszertípus e rendelet hatálya alá tartozik-e.

3. cikk Fogalommeghatározások

1. E határozat alkalmazásában a 178/2002/EK rendeletben és az 1829/2003/EK rendeletben megállapított fogalmakat kell alkalmazni.

2. Alkalmazni kell továbbá az alábbi meghatározásokat:

a) az „aromaanyag” olyan termék:

i. amelyet nem szándékoznak önmagában fogyasztani, hanem illat és/vagy íz kialakítása céljából adnak az élelmiszerhez;

ii. amely az alábbi kategóriákból készült vagy áll: aromaanyagok, aromakészítmények, hőkezeléssel előállított aromaanyagok, füstaromák, aroma-elővegyületek vagy egyéb aromaanyagok és ezek keverékei;

b) „aromaanyag”: ízesítő tulajdonságokkal rendelkező, vegyileg meghatározott anyag;

c) „természetes aromaanyag”: olyan aromaanyag, amelyet növényi, állati vagy mikrobiológiai eredetű anyagokból készítenek fizikai, enzimes vagy mikrobiológiai folyamatok segítségével, az anyag nyers állapotában vagy az emberi fogyasztás érdekében történő, a II. mellékletben felsorolt hagyományos élelmiszerfeldolgozási eljárásoknak megfelelő feldolgozást követően;

d) „aromakészítmény”: az alábbiakból készült termék (de nem aromaanyag):

i. olyan élelmiszer, amelyet fizikai, enzimes vagy mikrobiológiai folyamatok segítségével készítenek, az anyag nyers állapotában vagy az emberi fogyasztás érdekében történő, a II. mellékletben felsorolt hagyományos élelmiszerfeldolgozási eljárásoknak megfelelő feldolgozást és/vagy fizikai folyamatokat követően;

és/vagy

ii. olyan anyag (de nem élelmiszer), amelyet növényi, állati vagy mikrobiológiai eredetű anyagokból készítenek a II. mellékletben felsorolt hagyományos élelmiszerfeldolgozási eljárásoknak megfelelő vagy fizikai, enzimes vagy mikrobiológiai feldolgozást követően;

e) „hőkezeléssel előállított aromaanyag”: olyan termék, amelyet összetevői keverékének melegítésével nyertek, amely esetben az összetevők önmagukban nem szükségszerűen rendelkeznek ízesítő tulajdonságokkal, és amely összetevők közül legalább egy amino-nitrogént, egy másik pedig redukálócukrot tartalmaz; a hőkezeléssel előállított aromaanyag összetevői a következők lehetnek:

i. élelmiszer;

és/vagy

ii. alapanyag, az élelmiszerek kivételével;

f) „füstaroma”: a 2065/2003/EK rendelet 3. cikkének (1), (2) és (4) bekezdésében meghatározott, elsődleges füstkondenzátumhoz vezető kondenzált füst, elsődleges kátrányos frakció és/vagy származékos füstaromák frakcionálásával és tisztításával előállított termék;

g) „aroma-elővegyület”: olyan termék, amely önmagában nem feltétlenül rendelkezik ízesítő tulajdonságokkal, és amelyet szándékosan adnak az élelmiszerhez azzal a kizárólagos céllal, hogy az élelmiszer feldolgozása során lebontással vagy más alkotóelemekkel való reakcióval ízt hozzon létre; előállíthatják:

i. élelmiszer;

és/vagy

ii. alapanyag, az élelmiszerek kivételével;

h) „egyéb aromaanyag”: illat és/vagy íz létrehozása céljából az élelmiszerhez adott vagy adni kívánt, a b)-g) meghatározások hatályán kívül eső aromaanyag;

i) „ízesítő tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevő”: íz hozzáadása vagy az íz módosítása céljából az élelmiszerhez adott élelmiszer-összetevő, az aromaanyagok kivételével;

j) „alapanyag”: növényi, állati, mikrobiológiai vagy ásványi eredetű anyag, amelyből aromaanyagot vagy ízesítő tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevőt állítanak elő; lehet:

i. élelmiszer;

vagy

ii. alapanyag, az élelmiszerek kivételével;

k) „megfelelő fizikai eljárás”: olyan fizikai eljárás, amely nem módosítja szándékosan az aromaanyag alkotóelemeinek kémiai jellegét, és nem jár együtt egyszeres oxigén, ózon, szervetlen katalizátor, fémes katalizátor, fémorganikus reagens és/vagy UV-sugárzás használatával.

3. A (2) bekezdés d), e), g) és j) pontjában felsorolt meghatározások alkalmazásában aromaanyagok előállításához jelentős bizonyítékok szerint használt alapanyagok élelmiszernek minősülnek.

4. Szükség esetén a 28. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően dönthető el, hogy az adott anyag a (2) bekezdés b)-j) pontjában felsorolt kategóriákba tartozik-e.

II. FEJEZET

AZ AROMAANYAGOK, AZ ÍZESÍTŐ TULAJDONSÁGOKKAL RENDELKEZŐ ÉLELMISZER-ÖSSZETEVŐK ÉS AZ ALAPANYAGOK HASZNÁLATI FELTÉTELEI

4. cikk Az aromaanyagok és az ízesítő tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevők általános használati feltételei

Csak az alábbi feltételeket teljesítő aromaanyagok és ízesítő tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevők használhatók az élelmiszerekben és azok felületén:

a) a rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok alapján nem járnak biztonsági veszéllyel a fogyasztó egészségére nézve;

b) használatuk nem vezeti félre a fogyasztót.

5. cikk Egyes anyagok jelenléte

1. A III. melléklet A. részében felsorolt anyagok nem adhatók önmagukban élelmiszerekhez.

2. Az aromaanyagokban és az ízesítő tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevőkben természetesen előforduló anyagok az aromaanyagok és az ízesítő tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevők használatának eredményeként a III. melléklet B. részében felsorolt összetett élelmiszerekben nem haladhatják meg a maximális mértéket.

A maximális mérték mind a készen fogyasztható, mind a gyártó utasításainak megfelelően elkészített összetett élelmiszerekre alkalmazandó.

3. A (2) bekezdés végrehajtásának részletes szabályait a 18. cikk (2) bekezdésében megállapított eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

6. cikk Egyes alapanyagok használata

1. A IV. melléklet A. részében felsorolt alapanyagok nem használhatók az aromaanyagok és az ízesítő tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevők előállításához.

2. A IV. melléklet B. részében felsorolt alapanyagokból előállított aromaanyagok és ízesítő tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevők csak a mellékletben megállapított feltételek mellett használhatók.

7. cikk Azok az aromaanyagok, amelyeket nem szükséges értékelni és jóváhagyni

1. E rendelet értelmében az alábbi aromaanyagok használhatók jóváhagyás nélkül élelmiszerekben vagy azok felületén, amennyiben megfelelnek a 4. cikknek:

a) a 3. cikk (2) bekezdése d) pontjának i. alpontjában említett aromakészítmények;

b) A 3. cikk (2) bekezdése e) pontjának i. alpontjában említett, hőkezeléssel előállított aromaanyagok, amelyek megfelelnek a hőkezeléssel előállított aromaanyagok gyártási feltételeinek, illetve a hőkezeléssel előállított aromaanyagok V. mellékletben megállapított maximális mértékének;

c) a 3. cikk (2) bekezdése g) pontjának i. alpontjában említett aroma-elővegyületek;

d) az ízesítőtulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevők.

2. Az (1) bekezdés ellenére, amennyiben a Bizottság, a tagállam vagy az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: a Hatóság) kételkedik az (1) bekezdésben említett aromaanyag vagy ízesítő tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevő biztonságosságában, a Hatóság elvégzi az aromaanyag vagy az ízesítő tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevő kockázatértékelését. Az [eljárási rendelet]/EK rendelet 4.-6. cikke ekkor mutatis mutandis alkalmazandó.

Szükség esetén, a 18. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően a Bizottság a Hatóság véleményét követően intézkedéseket fogad el. Ezeket az intézkedéseket a III., IV. és/vagy V. melléklet állapítja meg.

III. FEJEZET

AZ ÉLELMISZEREKBEN VAGY AZOK FELÜLETÉN TÖRTÉNŐ HASZNÁLATRA JÓVÁHAGYOTT AROMAANYAGOK ÉS ALAPANYAGOK KÖZÖSSÉGI LISTÁJA

8. cikk Azok az aromaanyagok és alapanyagok, amelyeket értékelni és jóváhagyni kell

Ez a fejezet az alábbiakra alkalmazandó:

a) aromaanyagok;

b) a 3. cikk (2) bekezdése d) pontjának ii. alpontjában említett aromakészítmények;

c) hőhordozó összetevőkkel, hőkezeléssel előállított aromaanyagok, amelyek részben vagy egészben a 3. cikk (2) bekezdése e) pontjának ii. alpontja hatálya alá tartoznak, vagy amelyek esetében nem teljesülnek az V. mellékletben megállapított, hőkezeléssel előállított anyagokra vonatkozó feltételek, illetve az egyes nemkívánatos anyagokra vonatkozó maximális mértékek;

d) a 3. cikk (2) bekezdése g) pontjának ii. alpontjában említett aroma-elővegyületek;

e) a 3. cikk (2) bekezdésének h) pontjában említett egyéb aromaanyagok;

f) a 3. cikk (2) bekezdése j) pontjának ii. alpontjában említett aromaanyagok, az élelmiszerek kivételével.

9. cikk Az aromaanyagok és alapanyagok közösségi listája

A 8. cikkben említett aromaanyagok és alapanyagok közül csak a közösségi listán szereplők hozhatók önmagukban forgalomba és használhatók élelmiszerekben vagy azok felületén.

10. cikk Az aromaanyagok és alapanyagok felvétele a közösségi listára

1. Az aromaanyag vagy alapanyag a [közös eljárás]/EK rendeletben megállapított eljárásnak megfelelően csak akkor kerülhet fel a közösségi listára, ha teljesíti a 4. cikkben megállapított feltételeket.

2. Az aromaanyag vagy az alapanyag a következők ismertetésével kerül fel a közösségi listákra:

a) a jóváhagyott aromaanyag vagy alapanyag azonosítása;

b) szükség esetén az aromaanyag használati feltételei.

3. A közösségi listákat az élelmiszer-adalékanyagokra, élelmiszeripari enzimekre és élelmiszer-aromaanyagokra vonatkozó egységes eljárás létrehozásáról szóló [...]/EK rendeletben említett eljárásnak megfelelően módosítják.

11. cikk Az 1829/2003/EK rendelet hatálya alá tartozó aromaanyagok és alapanyagok

Az 1829/2003/EK rendelet hatálya alá tartozó aromaanyag vagy alapanyag csak akkor kerülhet fel a közösségi listákra, ha az 1829/2003/EK rendelet 7. cikkének megfelelően engedélyezték.

IV. FEJEZET

CÍMKÉZÉS

1. SZAKASZ

A NEM A VÉGFOGYASZTÓNAK TÖRTÉNŐ ÉRTÉKESÍTÉSRE SZÁNT AROMAANYAGOK CÍMKÉZÉSE

12. cikk A nem a végfogyasztónak értékesítésre szánt aromaanyagok címkézése

A nem a végfogyasztónak történő értékesítésre szánt aromaanyagok csak akkor hozhatók forgalomba, ha a csomagoláson, tárolóeszközön vagy kísérő dokumentumokon jól látható, könnyen olvasható és letörölhetetlen formában feltüntetik a 13. és 14. cikkben előírt információkat.

13. cikk Az aromaanyagokra vonatkozó általános követelmények

1. A nem a végfogyasztónak történő értékesítésre szánt aromaanyag csomagolásán vagy tárolóeszközén az alábbi információkat kell feltüntetni:

a) a termék kereskedelmi megnevezése: az „aroma” szóval vagy az aroma pontosabb megnevezésével vagy leírásával;

b) a gyártó, a csomagoló vagy az értékesítő neve vagy cégneve és címe;

c) az „élelmiszerben használható” vagy az „élelmiszerben korlátozottan használható” felirat, vagy a szándékolt élelmiszeripari használat pontosabb leírása;

d) az alábbiak listája, súly szerint csökkenő sorrendben:

i. a jelen lévő aromaanyagok kategóriái; és

ii. a termékben lévő összes egyéb anyag neve, és adott esetben azok E-száma;

e) az egyes összetevők vagy összetevőcsoportok legnagyobb mennyiségének feltüntetése az élelmiszerben előírt mennyiségi korlátozásoktól függően, és/vagy olyan megfelelő, egyértelmű és könnyen érthető módon közölt információk, amelyek lehetővé teszik a vevő számára az e rendeletnek vagy más vonatkozó közösségi jogszabálynak történő megfelelést;

f) szükség esetén a tárolás és a felhasználás különleges feltételei;

g) a minimális eltarthatóság dátuma;

h) az árutételt vagy a szállítmányt azonosító jelzés;

i) a nettó mennyiség.

2. Az (1) bekezdéstől eltérően az (1) bekezdés c)-g) pontjában előírt információkat csak a szállítmányra vonatkozó azon dokumentumokban kell feltüntetni, amelyeket áruszállításkor vagy azelőtt kell átadni, feltéve hogy az „élelmiszerek előállítására, és nem kiskereskedelmi forgalmazásra” megjelölés a kérdéses termék csomagolásának vagy tárolóeszközének jól látható részén szerepel.

14. cikk Az aromaanyagok kereskedelmi megnevezésével kapcsolatos speciális információs követelmények

1. A „természetes” kifejezés csak a (2)-(6) bekezdés szerinti körülmények között használható az aromaanyagnak a 13. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett kereskedelmi leírásában.

2. Az aromaanyag megnevezésében csak akkor használható a „természetes” kifejezés, ha az aromaanyag-összetevő csak aromakészítményől és/vagy természetes aromaanyagból áll.

3. A „természetes aromaanyag(ok)” kifejezés csak olyan aromaanyagok esetében használható, amelyekben az aromaanyag-összetevő kizárólag természetes aromaanyagokat tartalmaz.

4. A „természetes” kifejezés csak akkor használható az élelmiszerre, élelmiszerkategóriára, illetve növényi vagy állati eredetű aromaforrásra történő hivatkozással együtt, ha az aromaanyag-összetevő legalább 90%-a (tömegszázalékban) az említett alapanyagból származik.

Az aromaanyag-összetevő aromakészítményt és/vagy természetes aromaanyagokat tartalmazhat.

A megnevezés a következő: „természetes <<élelmiszer(ek) vagy élelmiszerkategória vagy alapanyag>> aromaanyag”.

5. A „természetes <<élelmiszer(ek) vagy élelmiszerkategória vagy alapanyag>> aromaanyag egyéb természetes aromaanyagokkal” megnevezés csak akkor használható, ha az aromaanyag-összetevő részben az említett alapanyagból származik és könnyen felismerhető.

Az aromaanyag-összetevő aromakészítményt és/vagy természetes aromaanyagokat tartalmazhat.

6. A „természetes aromaanyag” kifejezés csak akkor használható, ha az aromaanyag-összetevő eltérő alapanyagokból származik, és az alapanyagokra való hivatkozás nem tükrözné a zamatot és/vagy ízt.

Az aromaanyag-összetevő aromakészítményt és/vagy természetes aromaanyagokat tartalmazhat.

2. SZAKASZ

A VÉGFOGYASZTÓNAK TÖRTÉNŐ ÉRTÉKESÍTÉSRE SZÁNT AROMAANYAGOK CÍMKÉZÉSE

15. cikk A végfogyasztónak értékesítésre szánt aromaanyagok címkézése

1. A 2000/13/EK irányelv sérelme nélkül a végfogyasztónak történő értékesítésre szánt aromaanyagok csak akkor hozhatók forgalomba, ha a csomagoláson jól látható, könnyen olvasható és letörölhetetlen formában feltüntetik az „élelmiszerben használható” vagy az „élelmiszerben korlátozottan használható” feliratot vagy a szándékolt élelmiszeripari használat pontosabb leírását.

2. A „természetes” kifejezés csak a 14. cikk szerinti körülmények között használható az aromaanyagnak a 13. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett kereskedelmi leírásában.

V. FEJEZET

ELJÁRÁSI RENDELKEZÉSEK ÉS VÉGREHAJTÁS

16. cikk Az élelmiszeripari vállalkozók jelentési kötelezettsége

1. Az élelmiszeripari vállalkozók vagy képviselőik jelentik a Bizottságnak a Közösségben az élelmiszerekhez adott aromaanyagok éves mennyiségét és a Közösség élelmiszerkategóriáinak használati szintjét.

2. A (1) bekezdés végrehajtásának részletes szabályait a 18. cikk (2) bekezdésében megállapított eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

17. cikk Felügyelet és jelentés a tagállamok részéről

1. A tagállamok rendszereket hoznak létre a közösségi listákban szereplő aromaanyagok fogyasztásának és használatának és a III. mellékletben felsorolt anyagok fogyasztásának felügyeletére, és minden évben jelentést tesznek a Bizottságnak és a Hatóságnak.

2. A Hatósággal való konzultációt követően a 18. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kidolgozhatják a közösségi listában és a III. mellékletben szereplő aromaanyagok fogyasztásával és használatával kapcsolatos információk tagállamok által történő gyűjtésének közös módszertanát.

18. cikk A bizottság

1. A Bizottság munkáját az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság (a továbbiakban: a bizottság) segíti.

2. Erre a bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, a határozat 8. cikkében foglalt rendelkezések figyelembevételével.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében megállapított időtartam három hónap.

3. A bizottság elfogadja eljárási szabályzatát.

19. cikk A II.-V. melléklet módosítása

A II.-V. melléklet tudományos és technikai fejlődést tükröző módosításainak elfogadására a 18. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kerül sor.

20. cikk Az összehangolt politikák közösségi finanszírozása

Az e rendelet alapján hozott intézkedések finanszírozásának jogalapja a 882/2004/EK rendelet 66. cikke (1) bekezdésének c) pontja.

VI. FEJEZET

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

21. cikk Hatályon kívül helyezés

1. Hatályon kívül kell helyezni a 88/388/EGK irányelvet, a 88/389/EGK határozatot és a 91/71/EGK irányelvet.

A 2232/96/EK rendelet hatályon kívül helyezésére az említett rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében említett lista alkalmazásának időpontjában kerül sor.

2. A hatályon kívül helyezett jogi aktusokra történő hivatkozást az e rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni.

22. cikk Az aromaanyagok és alapanyagok közösségi listájának létrehozása és átmeneti rendszer

1. A közösségi lista létrehozásához a 2232/96/EK rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében említett lista e rendelet elfogadásának időpontjában e rendelet I. mellékletébe kerül.

2. A közösségi lista létrehozásáig az [egységes eljárásról szóló] […]/EK rendelet alkalmazandó a 2232/96/EK rendeletben előírt értékelési programban nem szereplő aromaanyagok értékelésére és jóváhagyására.

Ettől az eljárástól eltérve az [egységes eljárásról szóló] […]/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében és 7. cikkében említett hat hónapos és kilenc hónapos időszak nem alkalmazandó az ilyen értékelésre és jóváhagyásra.

3. A megfelelő átmeneti intézkedéseket a 18. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően lehet elfogadni.

23. cikk Az 1576/89/EGK rendelet módosítása

Az 1576/89/EGK rendelet a következőképpen módosul:

1. Az 1. cikk (4) bekezdésének m) pontja a következőképpen módosul:

a) Az 1a. alpont második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Egyéb, a […]/EK irányelv 3. cikke (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott aromaanyagok, és/vagy egyéb, az aromát fokozó növények vagy azok részei felhasználhatók, de a boróka érzékszervi tulajdonságainak, még ha gyengén is, de felismerhetőnek kell lenniük.”

b) A 2a. alpont helyébe a következő szöveg lép:

„Egy italt „gin”-nek lehet nevezni, ha azt organoleptikusan megfelelő, mezőgazdasági eredetű etil-alkoholnak a […]/EK irányelv 3. cikke (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott aromaanyagokkal és/vagy ugyanannak az irányelvnek a 3. cikke (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott aromakészítményekkel történő ízesítésével állítják elő úgy, hogy az ízében a borókaíz domináljon.”

c) A 2b. alpont első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Az ital „desztillált gin”-nek nevezhető akkor, ha kizárólag érzékszervileg megfelelő minőségű, eredetileg legalább 96% (V/V) alkoholtartalmú mezőgazdasági eredetű etil-alkoholnak borókabogyóval és más természetes növényekkel együtt, hagyományos rendszerben végzett újradesztillálásával nyerik, biztosítva, hogy ízében a boróka domináljon. A „desztillált gin” elnevezést lehet használni abban az esetben is, ha az így készített desztillátumot ugyanolyan összetételű, tisztaságú és alkoholtartalmú mezőgazdasági eredetű etil-alkohollal keverik. A desztillált gin ízesítéséhez a […]/EK rendelet 3. cikke (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott aromaanyagok és/vagy az a) alpontban meghatározott aromakészítmények használhatók. A London gin a desztillált gin egyik fajtája.”

2. Az 1. cikk (4) bekezdése n) pontjának 1. alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„A […]/EK rendelet 3. cikke (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott aromaanyagok és/vagy ugyanannak az irányelvnek a 3. cikke (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott aromakészítmények használhatók kiegészítésként, de a kömény ízének dominánsnak kell maradni.”

3. Az 1. cikk (4) bekezdésének p) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„Elsődlegesen keserű ízű szeszes italok, amelyeket mezőgazdasági eredetű etil-alkoholnak a […]/EK rendelet 3. cikke (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott aromaanyagokkal és/vagy az ugyanannak a rendeletnek a 3. cikke (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott aromakészítményekkel történő ízesítésével állítanak elő.”

4. Az 1. cikk (4) bekezdése u) pontja első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Olyan szeszes ital, amelyet a mezőgazdasági eredetű etil-alkoholnak szegfűszeggel és/vagy fahéjjal történő ízesítésével állítanak elő, a következő folyamatok valamelyikének alkalmazásával: kivonatolás és/vagy lepárlás, az alkohol újradesztillálása a fent meghatározott növények részeinek jelenlétében, a […]/EK rendelet 3. cikke (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott aromaanyagok, szegfűszeg vagy fahéj hozzáadása, vagy e módszerek kombinációja.”

5. A 4. cikk (5) bekezdésében az első és a második bekezdés helyébe – az a) és b) pontban szerepő listák kivételével – a következő szöveg lép:

„Csak a […]/EK rendelet 3. cikke (2) bekezdésének b) és d) pontjában meghatározott természetes aromaanyagok és aromakészítmények használhatók az 1. cikk (4) bekezdésében meghatározott szeszes italok készítése során, az 1. cikk (4) bekezdésének m), n) és p) albekezdéseiben meghatározott italok kivételével.

A […]/EK rendelet 3. cikke (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott aromaanyagok és/vagy ugyanannak az irányelvnek a 3. cikke (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott aromakészítmények használata engedélyezett, a következőkben felsorolt likőrök kivételével.”

24. cikk Az 1601/91/EGK rendelet módosítása

A 2. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

1. Az a) pontban a harmadik francia bekezdés első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

“− a […]/EK rendelet 3. cikke (2) bekezdésének b) és d) pontjában meghatározott aromaanyagok és/vagy aromakészítmények és/vagy”

2. A b) pontban a második francia bekezdés első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

“− a […]/EK rendelet 3. cikke (2) bekezdésének b) és d) pontjában meghatározott aromaanyagok és/vagy aromakészítmények és/vagy”

3. A c) pontban a második francia bekezdés első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

“− a […]/EK rendelet 3. cikke (2) bekezdésének b) és d) pontjában meghatározott aromaanyagok és/vagy aromakészítmények és/vagy”

25. cikk A 2232/96/EK rendelet módosítása

A 2232/96/EK rendelet 5. cikkében az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

“1. Legkésőbb 2008. december 31-ig megalkotják az aromaanyagoknak a 2. cikk (2) bekezdésében említett listáját, a 7. cikkben meghatározott eljárással összhangban.

26. cikk A 2000/13/EK irányelv módosítása

A 2000/13/EK irányelv III. melléklete helyébe a következő szöveg lép:

„III. melléklet

AZ AROMAANYAGOK JELÖLÉSE AZ ÖSSZETEVŐK LISTÁJÁN

1. A (2) bekezdés sérelme nélkül az aromaanyagokat a következőképpen jelölik:

- „aromaanyag” vagy az aromaanyag pontosabb megjelölése vagy leírása, ha az aromaanyag-összetevő a [...]/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet [aromaanyagokról szóló rendelet]* 3. cikke (2) bekezdésének b), d), e), g) és h) pontjában meghatározott aromaanyagokat tartalmaz;

- „füstaroma (füstaromák)”, ha az aromaanyag-összetevő a [...]/EK rendelet [aromaanyagokról szóló rendelet] 3. cikke (2) bekezdésének f) pontjában meghatározott aromaanyagokat tartalmaz, és füstös ízt kölcsönöz az élelmiszernek.

2. A „természetes” kifejezést csak a [...]/EK rendelet [aromaanyagokról szóló rendelet] 14. cikkében megállapítottak szerint lehet az aromaanyagok leírásában használni.

* HL L […], […], […]. o.

27. cikk Hatályba lépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő huszadik napon lép hatályba.

[ A hatályba lépés után 24 hónappal ] [dátum beillesztése] alkalmazandó. A 9., 23. és 24. cikk azonban a közösségi lista alkalmazásának időpontjától alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben,

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

MELLÉKLET

Az élelmiszerekben és azok felületén történő használatra jóváhagyott aromaanyagok és alapanyagok közösségi listája

II. MELLÉKLET

A természetes aromaanyagok és természetes aromakészítmények előállításához használt hagyományos élelmiszerfeldolgozási eljárások listája

Aprítás | Bevonás |

Főzés, sütés, olajban sütés (240°C-ig) | Hűtés |

Vágás | Lepárlás / rektifikálás |

Szárítás | Emulgeálás |

Párolgás | Kivonás, beleértve az oldószeres kivonást |

Erjesztés | Szűrés |

Hántolás | Melegítés |

Forrázás | Kivonatolás |

Mikrobiológiai folyamatok | Keverés |

Hámozás | Átszűrés |

Préselés | Hűtés/Fagyasztás |

Pörkölés / Grillezés | Facsarás |

Áztatás |

III. MELLÉKLET

Egyes anyagok jelenléte

A. rész: Az élelmiszerhez önmagukban nem adható anyagok:

Agaricin

Kapszaicin

Hipericin

Béta-azaron

1-allil-4-metoxi-benzol

Ciánhidrogén

Mentofurán

4-allil-1,2-dimetoxi-benzol

Pulegon

Kvasszin

1-allil-3,4-metilén-dioxi-benzol, szafrol

Teukrin A

Tujon (alfa és béta)

B. rész: Az aromaanyagokban és az ízesítő tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevőkben természetesen jelen lévő anyagok maximális mértéke bizonyos összetett élelmiszerekben, amelyekhez aromaanyagot és/vagy ízesítő tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevőket adtak

Az anyag neve | Összetett élelmiszer, amelyben az anyag jelenléte korlátozott | Maximális mérték[mg/kg] |

Béta-azaron | Alkoholtartalmú italok | 1.0 |

1-allil-4-metoxi-benzol | Tejtermékek Feldolgozott gyümölcsök, zöldségek (beleértve a gombákat, gyökereket, gumókat és hüvelyeseket), diófélék és magvak Halból készült termékek Nem alkoholtartalmú italok | 50 50 50 10 |

Ciánhidrogén | Nugát, marcipán, ezek helyettesítői vagy hasonló termékek Csonthéjasgyümölcs-konzervek Alkoholtartalmú italok | 50 5 35 |

Mentofurán | Mentát/borsmentát tartalmazó édesség, kivéve a lehelet frissítésére szolgáló kis méretű édességeket A lehelet frissítésére szolgáló kis méretű édesség[17] Rágógumi Mentát/borsmentát tartalmazó alkoholtartalmú italok | 500 3000 1000 200 |

4-allil-1,2-dimetoxi-benzol | Tejtermékek Hús és hústermékek, beleértve a baromfit és a vadhúst is Hal és halbólkészült termékek Levesek és mártások Azonnal fogyasztható sós ételek Nem alkoholtartalmú italok | 20 15 10 60 20 1 |

Pulegon | Mentát/borsmentát tartalmazó édesség, kivéve a lehelet frissítésére szolgáló kis méretű édességeket A lehelet frissítésére szolgáló kis méretű édesség17 Rágógumi Mentát/borsmentát tartalmazó nem alkoholtartalmú italok Mentát/borsmentát tartalmazó alkoholtartalmú italok | 250 2000 350 20 100 |

Kvasszin | Nem alkoholtartalmú italok Pékáru Alkoholtartalmú italok | 0,5 1 1.5 |

1-allil-3,4-metilén-dioxi-benzol, szafrol | Hús és hústermékek, beleértve a baromfit és a vadhúst is Hal és halbólkészült termékek Levesek és mártások Nem alkoholtartalmú italok | 15 15 25 1 |

Teukrin A | Alkoholtartalmú italok | 2 |

Tujon (alfa és béta) | Alkoltartalmú italok, kivéve az ürömfajokból előállítottakat Ürömfajokból előállított alkoholtartalmú italok | 10 35 |

IV. MELLÉKLET

Azon alapanyagok listája, amelyek használata korlátozott az aromaanyagok és az ízesítő tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevők előállításában

A. rész: Az aromaanyagok és az ízesítő tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevők előállításában nem használható alapanyagok

Alapanyag |

Latin név | Közismert név |

Acorus calamus tetraploid formája | Calamus tetraploid formája |

B. rész: A bizonyos alapanyagokból előállított aromaanyagok és ízesítő tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevők használati feltételei

Alapanyag | Használati feltételek |

Latin név | Közismert név |

Quassia amara L. és Picrasma excelsa (Sw) | Kvasszia | Az alapanyagból előállított aromaanyagok és ízesítő tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevők csak italok és pékáru előállításához használhatók. |

Laricifomes officinales (Vill.: Fr) Kotl. et Pouz vagy Fomes officinalis | Fehér agaricin gomba | Az alapanyagból előállított aromaanyagok és ízesítő tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevők csak alkoholtartalmú italok előállításához használhatók. |

Hypericum perforatum | Orbáncfű |

Teucrium chamaedrys | Sarlós gamandor |

V. MELLÉKLET

A hőkezeléssel előállított aromaanyagok gyártási feltételei és a hőkezeléssel előállított aromaanyagok bizonyos anyagainak maximális mértéke

A. rész: Gyártási feltételek:

a) A feldolgozás során a termékek hőfoka nem haladhatja meg a 180°C-ot.

b) A hőkezelés időtartama 180°C-on nem haladhatja meg a 15 percet, illetve alacsonyabb hőfokon az ennél hosszabb megfelelő időtartamot: a hőfok csökkenésekor 10°C-onként kell kétszeresére emelni a melegítés idejét, a maximális idő 12 óra.

c) A feldolgozás során a pH-érték nem haladhatja meg a 8,0-t.

B. rész: Egyes anyagok maximális mértéke

Anyag | Maximális mértékµg / kg |

2-amino-3,4,8-trimetilimidazo [4,5-f]-quinoxalina (4,8-DiMeIQx) | 50 |

2-amino-1-metil-6-fenilimidazol [4,5-b]piridin (PhIP) | 50 |

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1. A JAVASLAT CÍME

Az Európai Parlament és a Tanács rendeletjavaslata az élelmiszerekben és azok felületén használható aromaanyagokról és egyes, ízesítő tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevőkről, valamint az 1576/89/EGK tanácsi rendelet, az 1601/91/EGK tanácsi rendelet, a 2232/96/EK rendelet és a 2000/13/EK irányelv módosításáról

2. TEVÉKENYSÉGALAPÚ GAZDÁLKODÁSI ÉS KÖLTSÉGVETÉS-TERVEZÉSI KERET

Az érintett szakpolitikai területek: Egészségügy és fogyasztóvédelem

Tevékenységek: élelmiszerbiztonság, állategészségügy, állatjólét, növényegészségügy

3. KÖLTSÉGVETÉSI TÉTELEK

3.1. Költségvetési tételek (működési tételek és kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtási tételek (korábban: BA-tételek)) beleértve a következő költségvetési megnevezéseket:

17.01.04.05. Takarmány- és élelmiszerbiztonság, és kapcsolódó tevékenységek – igazgatási kiadások.

3.2. A fellépés és a pénzügyi kihatás időtartama:

határozatlan időre szól

3.3. Költségvetési jellemzők (a táblázat szükség esetén további sorokkal bővíthető):

Költségvetési tétel | A kiadás típusa | Új | EFTA-hozzájárulás | Tagjelölt országok hozzájárulásai | A pénzügyi terv fejezete |

17.01.04.05 | kötelező | diff. [18] | NEM | NINCS | NINCS | 1a. |

Az élelmiszer-adalékanyagokra vonatkozó közösségi jogszabályok arányos és hatékony továbbfejlesztésének és naprakésszé tételének érdekében hasznos lehet adatgyűjtésre, a tagállamok közötti információ-megosztásra és munka-összehangolásra irányuló tanulmányokat végezni. A 4.1. és a 8.1. pontban feltüntetett ilyen típusú támogatási kiadásokra a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló 882/2004/EK rendelet vonatkozik, a 2007–2013-ig terjedő időszakban történő végrehajtására előirányzott összegek keretén belül.

4. FORRÁSOK ÁTTEKINTÉSE

4.1. Pénzügyi források

4.1.1. A kötelezettségvállalási előirányzatok és kifizetési előirányzatok áttekintése

millió EUR (három tizedesjegyig)

Kiadás típusa | Szakasz száma | n. év | n + 1 | n + 2 | n + 3 | n + 4 | n + 5 és később | Összesen |

Működési kiadások[19] |

Kötelezettségvállalási előirányzatok | 8.1. | a | 0.1 | 0.05 | 0.05 | 0.05 | 0.05 | 0.05 | 0.35 |

Kifizetési előirányzatok | b | 0.1 | 0.05 | 0.05 | 0.05 | 0.05 | 0.05 | 0.35 |

Referenciaösszegbe beletartozó igazgatási kiadások[20] |

Technikai és igazgatási segítségnyújtás (NDA) | 8.2.4. | c | 0.0 | 0.0 | 0.0 | 0.0 | 0.0 | 0.0 | 0.0 |

TELJES REFERENCIAÖSSZEG |

Kötelezettségvállalási előirányzatok | a + c | 0.1 | 0.05 | 0.05 | 0.05 | 0.05 | 0.05 | 0.35 |

Kifizetési előirányzatok | b + c | 0.1 | 0.05 | 0.05 | 0.05 | 0.05 | 0.05 | 0.35 |

A referenciaösszegbe nem beletartozó igazgatási kiadások[21] |

Személyi és kapcsolódó kiadások (NDA) | 8.2.5. | d |

A referenciaösszegbe nem beletartozó, a személyi és kapcsolódó kiadásoktól eltérő kiadások | 8.2.6. | e |

A fellépés indikatív összköltsége |

TELJES KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZAT, beleértve a személyi költséget | a+c+d+e | 0.1 | 0.05 | 0.05 | 0.05 | 0.05 | 0.05 | 0.35 |

TELJES KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZAT, beleértve a személyi költséget | b+c+d+e | 0.1 | 0.05 | 0.05 | 0.05 | 0.05 | 0.05 | 0.35 |

A társfinanszírozás részletezése

Ha a javaslatban szerepel a tagállamok vagy más szervek részéről (kérjük, nevezze meg ezeket) társfinanszírozás, az alábbi táblázatban fel kell tüntetni a társfinanszírozás becsült mértékét (további sorok hozzáadhatók, ha a társfinanszírozást a tervek szerint különböző szervek biztosítják):

millió EUR (három tizedesjegyig)

Társfinanszírozó szerv | n. év | n + 1 | n + 2 | n + 3 | n + 4 | n + 5 és később | Összesen |

…………………… | f |

TELJES KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZAT, beleértve a társfinanszírozást | a+c+d+e+f |

4.1.2. A pénzügyi programozással való összeegyeztethetőség

x A javaslat összeegyeztethető a jelenlegi pénzügyi programozással.

( A javaslat miatt a pénzügyi terv vonatkozó fejezetének átdolgozása szükséges.

( A javaslat miatt szükség lehet az intézményközi megállapodás[22] rendelkezéseinek alkalmazására (azaz rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a pénzügyi terv módosítására).

4.1.3. A bevételre gyakorolt pénzügyi hatás

x A javaslatnak nincs kihatása a bevételre

( A javaslatnak van pénzügyi kihatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

NB: A bevételre gyakorolt hatás kiszámításával kapcsolatos minden részletet és észrevételt külön mellékletben kell megadni.

millió EUR (egy tizedesjegyig)

A fellépést megelőzően [n-1 év] | A fellépés utáni helyzet |

A személyi állomány teljes létszáma | 0.4 | 0.4 | 0.4 | 0.4 | 0.4 | 0.4 |

5. JELLEMZŐK ÉS CÉLKITŰZÉSEK

Az indokolásban részletesen ismertetni kell a javaslat hátterét. A pénzügyi kimutatás e szakaszának a következő kiegészítő információkat kell tartalmaznia:

5.1. Rövid vagy hosszú távú célkitűzés

Jelenleg az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) értékeli az aromaanyagokat és a toxikológiai jelentőségű anyagokat. Az EFSA az esetek mintegy kétharmadánál jelzi a bevitelre vonatkozó további adatok szükségességét. Ezen adatokra a kockázatkezelési döntésekhez van szükség.

A javasolt rendelet keretében meghozott végrehajtási intézkedések arányosságának biztosítása, valamint a takarmányra és élelmiszerre vonatkozó hatósági ellenőrzésekről szóló 882/2004/EK rendelet célkitűzéseinek elérése érdekében a következő eszközökre van szükség:

• az aromaanyagokra vonatkozó közösségi jogszabályokkal kapcsolatos információ összegyűjtésére és tárolására alkalmas adatbázis,

• az élelmiszer-aromaanyagokra vonatkozó jogszabályok előkészítéséhez és kidolgozásához szükséges (pl. az élelmiszerek összetételével és bevitelével kapcsolatos) tanulmányok elkészítése,

• az eljárások, a döntéshozatali kritériumok és az adatkövetelmények összehangolásához szükséges tanulmányok elkészítése, a tagállamok közötti munkamegosztás elősegítése és az e területekre vonatkozó iránymutatások kidolgozása érdekében

5.2. A közösségi részvétel által képviselt hozzáadott érték, valamint a javaslatnak az egyéb pénzügyi eszközökkel való összeegyeztethetősége és esetleges szinergiája

A megszerzett adatok és információk biztosítják a fogyasztók egészségének optimális védelmét, ugyanakkor az iparág számára lehetővé teszik az aromaanyagok kifejlesztésének és alkalmazásának folytatását. Jelenleg nem áll rendelkezésre elegendő adat a fogyasztók védelmét szolgáló optimális döntések meghozatalához, amelyek ugyanakkor nem vezetnek túlszabályozáshoz.

Ez az egységes piacon csak a hasonló információk tagállamok közötti összehangolt módon történő cseréje révén érhető el.

5.3. A javaslat célkitűzései, a várt eredmények, illetve az azzal összefüggő mutatók a tevékenységalapú irányítás keretében

1. célkitűzés: Adatbázis létrehozása és gondozása, valamint vonatkozó tanulmányok szervezése a megfelelő eljárások segítségével kiválasztott külső szervezetekkel együttműködve.

2. célkitűzés: Annak biztosítása, hogy az aromaanyagok és azok forrásainak alkalmazása ne vezethessen a fogyasztót érintő elfogadhatatlan kockázathoz, és ne is sújtsa az iparágat szükségtelen terhekkel.

3. célkitűzés: A kockázatkezelési döntéseknek az aromaanyagok összetételével és alkalmazásával kapcsolatos frissített információkat tartalmazó központosított adatbázis segítségével a felhasználásról készített helyes becslés alapján történő meghozatala.

5.4. Végrehajtási módszer (indikatív)

X Központosított irányítás

x közvetlenül a Bizottság által

( közvetetten, a következőknek történő hatáskör-átruházással:

( végrehajtó hivatalok

( a Közösségek által létrehozott, a költségvetési rendelet 185. cikkében említettek szerinti szervek

( tagállami közintézmények/közfeladatot ellátó szervek

( Megosztott vagy decentralizált irányítás

( a tagállamokkal

( harmadik országokkal

( Nemzetközi szervezetekkel közös irányítás (nevezze meg)

Megjegyzések:

6. FELÜGYELET ÉS ÉRTÉKELÉS

6.1. Ellenőrző rendszer

Az adatbázis tartalma, valamint a tanulmányok eredményeiből levont következtetések a megfelelő végrehajtási intézkedések kidolgozása során történő használhatóság alapján ellenőrizhetők. Az ellenőrzés alapvető eszköze az Élelmiszerlánc és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság.

6.2. Értékelés

6.2.1. Előzetes értékelés

Néhány adat már rendelkezésre áll a folyamatban lévő aromaanyag-értékelési program során használt FLAVIS adatbázisban.

6.2.2. Az időközi/utólagos értékelés nyomán hozott intézkedések (hasonló, korábbi tapasztalatok tanulsága)

A FLAVIS adatbázissal kapcsolatos tapasztalatokat felhasználják az új adatgyűjtési rendszer kifejlesztéséhez.

6.2.3. A jövőbeni értékelések feltételei és gyakorisága

Folyamatban, a végrehajtási intézkedések javaslatának szükségességétől függően.

7. CSALÁS ELLENI INTÉZKEDÉSEK

8. A FORRÁSOK RÉSZLETEZÉSE

8.1. A javaslat célkitűzéseinek pénzügyi költségei

Kötelezettségvállalási előirányzatok millió euróban (három tizedesjegyig)

n. év | n+1 év | n+2 év | n+3 év | n+4 év | n+5 év |

Tisztviselők vagy ideiglenes alkalmazottak[27] (17 01 01) | A*/admini-sztrátor | 0.2 | 0.2 | 0.2 | 0.2 | 0.2 | 0.2 |

B*,C*/ asszisztens | 0.2 | 0.2 | 0.2 | 0.2 | 0.2 | 0.2 |

A(z) XX 01 02. jogcímcsoportból finanszírozott állomány[28] |

A(z) XX 01 04/05 jogcímcsoportból finanszírozott egyéb állomány[29] |

ÖSSZESEN | 0.4 | 0.4 | 0.4 | 0.4 | 0.4 | 0.4 |

8.2.2. A fellépés keretében felmerülő feladatok leírása

A technikai és pénzügyi jelentések ellenőrzése, a kötelezettségvállalások előkészítése és a kifizetések engedélyezése

8.2.3. A (jogszabályban meghatározott) személyi állomány származási helye

(Több származási hely megjelölése esetén kérjük, az álláshelyek számát minden származási helyre vonatkozóan adja meg.)

X A felváltásra vagy meghosszabbításra kerülő program irányításához jelenleg hozzárendelt álláshelyek

( Az n. évi politikai stratégia/előzetes költségvetés-tervezet keretében már hozzárendelt álláshelyek.

( A következő éves politikai stratégia/előzetes költségvetés-tervezet eljárásának keretében igénylendő álláshelyek

( Az érintett szolgálaton belül meglévő állomány felhasználásával átcsoportosítandó álláshelyek (belső áthelyezés)

( Az n. évben szükséges, de az éves politikai stratégiában/előzetes költségvetés-tervezetben az adott évre nem előirányozott álláshelyek

8.2.4. A referenciaösszegbe beletartozó egyéb igazgatási kiadások (XX 01 04/05. – Igazgatási kiadások)

millió EUR (három tizedesjegyig)

Költségvetési tétel (szám és megnevezés) | n. év | n+1 év | n+2 év | n+3 év | n+4 év | n+5 év és később | ÖSSZESEN |

Egyéb technikai és igazgatási segítségnyújtás |

belső |

külső |

Teljes technikai és igazgatási segítségnyújtás |

8.2.5. A referenciaösszegbe nem beletartozó személyi és kapcsolódó költségek

millió EUR (három tizedesjegyig)

A személyi állomány fajtája | n. év | n+1 év | n+2 év | n+3 év | n+4 év | n+5 év és később |

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak (XX 01 01) |

A(z) XX 01 02. jogcímcsoportból finanszírozott személyi állomány (kisegítő alkalmazottak, kihelyezett tagállami szakértők, szerződéses alkalmazottak stb.) (nevezze meg a vonatkozó költségvetési tételt) |

Személyi és kapcsolódó – a referenciaösszegbe NEM beletartozó – költségek összesen |

Számítás – Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak |

Adott esetben a 8.2.1. pontra kell hivatkozni |

Számítás – A(z) XX 01 02. jogcímcsoportból finanszírozott személyi állomány Adott esetben a 8.2.1. pontra kell hivatkozni |

8.2.6. A referenciaösszegbe nem beletartozó egyéb igazgatási kiadások millió EUR (három tizedesjegyig) |

n. év | n+1 év | n+2 év | n+3 év | n+4 év | n+5 év és később | ÖSSZESEN |

XX 01 02 11 01 – Kiküldetések |

XX 01 02 11 02 – Ülések és konferenciák |

XX 01 02 11 03 – Bizottságok[31] |

XX 01 02 11 04 –Tanulmányok és konzultációk |

XX 01 02 11 05 – Információs rendszerek |

2. Egyéb irányítási kiadások összesen (XX 01 02 11) |

3. Egyéb igazgatási jellegű kiadások (a költségvetési tétel megadása mellett) |

A személyi és kapcsolódó költségeken kívüli (a referenciaösszegbe NEM beletartozó) igazgatási kiadások összesen |

Számítás - A referenciaösszegben nem szereplő egyéb igazgatási kiadások |

[1] HL C […], […], […]. o.

[2] HL C […], […], […]. o.

[3] HL L 184, 1988.7.15., 61. o. A legutóbb az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284, 2003.10.31., 1. o.) módosított irányelv.

[4] HL L 184, 1988.7.15., 67. o.

[5] HL L 42, 1991.2.15., 25. o.

[6] http://europa.eu.int/comm/food/food/chemicalsafety/flavouring/scientificadvice_en.htm

[7] HL L 31, 2002.2.1., 1. o. A legutóbb az 1642/2003/EK rendelettel (HL L 245, 2003.9.29., 4. o.) módosított rendelet.

[8] HL L […], […], […]. o.

[9] HL L 299, 1996.11.23., 1. o. A legutóbb az 1882/2003/EK rendelettel (HL L 284, 2003.10.31., 1. o.) módosított rendelet.

[10] HL L 309, 2003.11.26., 1. o.

[11] HL L 268, 2003.10.18., 1. o.

[12] HL L 109, 2000.5.6., 29. o. A legutóbb a 2003/89/EK irányelvvel (HL L 308, 2003.11.25., 15. o.) módosított irányelv.

[13] HL L 184, 1999.7.17., 23. o.

[14] HL L 165, 2004.4.30., 1.o. Helyesbített változat (HL L 191., 2004.5.28., 1.o.)

[15] HL L 160, 1989.6.12., 1. o. A legutóbb a 2003-as csatlakozási okmánnyal módosított rendelet.

[16] HL L 149, 1991.6.14., 1. o. A legutóbb a 1882/2003/EK rendelettel módosított rendelet.

[17] Intenzív ízű cukorkák; a cukorkánkénti tömeg nem haladja meg az 1 grammot.

[18] Differenciált előirányzatok.

[19] Olyan kiadások, amelyek nem tartoznak az érintett xx. cím xx 01. alcíme alá.

[20] A(z) xx cím xx 01 04. jogcímcsoport alá tartozó kiadások.

[21] A(z) xx 01. alcím alá tartozó, a(z) xx 01 04. vagy a(z) xx 01 05. jogcímcsoportokon kívüli kiadások.

[22] Lásd az intézményközi megállapodás 19. és 24. pontját.

[23] Szükség esetén a táblázat további sorokkal bővíthető, ha a fellépés időtartama több mint 6 év.

[24] Az 5.3. szakaszban leírtak szerint.

[25] Az adatbázis létrehozása.

[26] Az adatbázis frissítése és gondozása, vonatkozó tanulmányok szervezése.

[27] Amelynek költségét NEM fedezi a referenciaösszeg.

[28] Amelynek költségét NEM fedezi a referenciaösszeg.

[29] Amelyek költségét tartalmazza a referenciaösszeg.

[30] Az érintett végrehajtó hivatal(ok) esetében hivatkozni kell az adott jogalkotási pénzügyi kimutatásra.

[31] Nevezze meg a bizottság típusát és a csoportot, amelyhez tartozik.