(1)

Az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) számos tekintetben módosításra szorul. A rendeletet az áttekinthetőség és a jogbiztonság érdekében célszerű átdolgozni.

(2)

E rendelet megállapítja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 322. cikkének értelmében vett, az Unió általános költségvetésére (a továbbiakban: a költségvetés) alkalmazandó pénzügyi szabályokat, és nem szabályozza vagy nem érinti az EUMSZ és az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) alapján elfogadott korlátozó intézkedések végrehajtását, többek között a költségvetés végrehajtásának keretében.

(3)

Figyelembe véve a költségvetésre alkalmazandó pénzügyi szabályok végrehajtása során szerzett tapasztalatokat, valamint az (EU, Euratom) 2020/2093 tanácsi rendelet (4) elfogadását követően bizonyos célzott módosításokat kell végrehajtani annak érdekében, hogy e pénzügyi szabályokat összehangolják az új jogi kerettel, hozzáigazítsák a hatékony válságkezeléssel kapcsolatos szükségletekhez, és fokozzák az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét. Továbbá, célzott egyszerűsítéseket, technikai frissítéseket és korrekciókat kell elvégezni.

(4)

Az (EU, Euratom) 2020/2093 rendelet elfogadását követően az alap-jogiaktusokra való hivatkozásokat fel kell váltani, és az e rendeletben használt hivatkozásokat ki kell egészíteni az (EU, Euratom) 2020/2053 tanácsi határozatra (5), az (EU, Euratom) 2021/768 tanácsi rendeletre (6) és a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról, valamint az új saját forrásokról és az új saját források bevezetésére irányuló ütemtervről szóló, 2020. december 16-i intézményközi megállapodásra (7) való hivatkozásokkal.

(5)

Az egyértelműség érdekében a hatályon kívül helyezett 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (8) történő valamennyi hivatkozás helyébe az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (9) való hivatkozásoknak kell lépniük.

(6)

A jogbiztonság érdekében számos kereszthivatkozást javítani kell.

(7)

Szükséges megfelelőbben tükrözni a pénzügyi felelősségvállalásokra és a költségvetési biztosítékokra képzett tartalékok sajátos jellegét és működését. Ezért a költségvetési biztosítékokhoz, a költségvetési kötelezettségvállalásokhoz, a jogi kötelezettségvállalásokhoz, a kifizetési előirányzatokhoz, a címzettekhez, valamint a címzettekre vonatkozó információk közzétételéhez kapcsolódó bizonyos fogalommeghatározásokat és szabályokat ki kell igazítani. A szöveget ki kell egészíteni a pénzügyi felelősségvállalásokra képzett tartalékokra vonatkozó tartalékfeltöltési időszak fogalommeghatározásával. Emellett a fogalommeghatározásokat naprakésszé kell tenni, hogy azok tükrözzék különösen a közbeszerzési szabályok módosításait és a nem pénzügyi adományokra vonatkozó szabályok bevezetését.

(8)

Az uniós források olyan címzettjeivel kapcsolatos átláthatóság növelése érdekében, amelyek nem kormányzati szervezetek, be kell vezetni a nem kormányzati szervezetek fogalommeghatározását, előírva az azonosításukra vonatkozó kritériumokat. Emellett a vissza nem térítendő támogatásra pályázóknak nyilatkozniuk kell jogállásukról, beleértve azt is, hogy nem kormányzati szervezetek-e.

(9)

E rendeletbe be kell illeszteni az (EU, Euratom) 2020/2092 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (10) meghatározott, a költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerre való hivatkozást. Az (EU, Euratom) 2020/2092 rendelet a költségvetés végrehajtására vonatkozó jogi keret sarokköve.

(10)

Alapvető fontosságú, hogy a költségvetés végrehajtása során a tagállamok és a Bizottság biztosítsák az Európai Unió Alapjogi Chartájának betartását, és tiszteletben tartsák az EUSZ 2. cikkében foglalt uniós értékeket.

(11)

E rendeletnek lehetővé kell tennie az engedélyezésre jogosult tisztviselők számára, hogy – adott esetben az ágazatspecifikus szabályokkal összhangban – megfelelő intézkedéseket fogadjanak el és fellépjenek a költségvetés védelme érdekében, például a kifizetések felfüggesztése révén olyan esetekben, ha egy uniós forrásokból finanszírozott tevékenység valamely tagállam általi végrehajtását befolyásolja az, hogy az említett tagállam nem tartja tiszteletben a releváns uniós értékeket és alapvető jogokat.

(12)

Az alapvető költségvetési alapelveket fenn kell tartani. Az említett elvektől való meglévő eltéréseket lehetőség szerint felül kell vizsgálni és egyszerűsíteni kell olyan konkrét területeken, mint például a kutatás, a külső fellépések és a strukturális alapok, figyelembe véve azok további relevanciáját, hozzáadott értéküket a költségvetés számára, és a terhet, amelyet az érdekelt felekre rónak.

(13)

Az előirányzatok átvitelére vonatkozó szabályokat egyértelműbben kell bemutatni és különbséget kell tenni az automatikus és a nem automatikus átvitel között. Az érintett uniós intézményeknek mind az automatikus, mind a nem automatikus átvitelről tájékoztatniuk kell az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(14)

A külső címzett bevételek átvitelét és a következő programra vagy tevékenységre való felhasználását engedélyezni kell az ilyen források hatékony felhasználása érdekében. Lehetővé kell tenni, hogy a belső címzett bevételeket csak a következő pénzügyi évre lehessen átvinni, kivéve, ha e rendelet másként rendelkezik.

(15)

Az (EU, Euratom) 2020/2093 rendelet és az ahhoz kapcsolódó alap-jogiaktusok elfogadását követően e rendeletbe bele kell foglalni a költségvetési elvekkel kapcsolatban az (EU) 2021/1060 (11) és az (EU) 2021/2116 (12) európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott bizonyos szabályokat, különösen a kötelezettségvállalások megszüntetése, átvitele és visszavonása, valamint a visszavont kötelezettségvállalásoknak megfelelő előirányzatok újbóli rendelkezésre bocsátása tekintetében.

(16)

A belső címzett bevételeket illetően engedélyezni kell, hogy az új ingatlanprojekteket bérleti jogviszonyból, valamint épületek értékesítéséből származó bevételekből finanszírozzák. Ennek érdekében az ilyen bevételeket belső címzett bevételnek kell tekinteni, amely a teljes körű felhasználásáig átvihető.

(17)

Az egyszerűsítés érdekében, valamint annak érdekében, hogy a tagállami hozzájárulások időzítése jobban igazodjon a vonatkozó kifizetési igényekhez, a tagállamok által az uniós tevékenységekhez és programokhoz nyújtott minden kiegészítő pénzügyi hozzájárulást – beleértve az önkéntes hozzájárulásokat is – azonos módon kell kezelni, és azokat külső címzett bevételnek kell tekinteni.

(18)

A címzett bevételek bemutatásának átláthatóbbá és láthatóbbá tétele érdekében a korábban nyújtott tájékoztatás lényegi tartalmának fenntartása mellett egy, a költségvetés szerves részét képező mellékletben részletes tájékoztatást kell nyújtani a befolyó belső és külső címzett bevételek becsült összegéről és a releváns költségvetési sorokra előirányzott összegekről. Emellett helyénvaló egyértelművé tenni a belső és külső címzett bevételek előző évi végrehajtására vonatkozó jelentéstételi követelményeket. Ez biztosítani fogja, hogy a címzett bevételek végrehajtására és a befolyó címzett bevételek előrejelzésére vonatkozó valamennyi információ egyértelmű és hozzáférhető módon kerüljön bemutatásra.

(19)

Az (EU, Euratom) 2020/2093 rendelet alapján létrehozott szolidaritási és sürgősségisegély-tartalék figyelembevétele érdekében a különös rendelkezések hatálya alá tartozó átcsoportosításokra vonatkozó szabályokat naprakésszé kell tenni. Ezenkívül kiigazításokat kell végezni annak tükrözése érdekében, hogy a szolidaritási és sürgősségisegély-tartalék igénybevételéhez már nincs szükség költségvetés-módosítási tervezetekre.

(20)

Az uniós intézmények számára lehetővé kell tenni, hogy az Uniónak felajánlott bármilyen adományt elfogadjanak.

(21)

A kivételes körülmények közötti gyors reagálás elősegítése érdekében a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy természetbeni adományokat fogadjon el, függetlenül azok értékétől, amennyiben az adományokat humanitárius segítségnyújtás, szükséghelyzeti támogatás, polgári védelem vagy válságkezelési segély céljából nyújtják. A megfelelő biztosítékok biztosítása érdekében a Bizottság csak akkor fogadhat el ilyen adományokat, ha az elfogadás összhangban van a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, valamint az átláthatóság elvével, nem eredményez összeférhetetlenséget, nem árt az Unióról kialakított képnek, valamint nem árt, vagy nem fenyeget azzal, hogy ártson az Unió vagy a tagállamok biztonságának vagy közrendjének. A donor az elfogadás időpontjában nem lehet a korai felismerési és kizárási rendszer szerinti, kizárást indokoló helyzetek egyikében, és nem lehet kizártként nyilvántartva a vonatkozó adatbázisban. Amennyiben a Bizottság elfogad egy adományt, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek éves tevékenységi jelentésében tájékoztatást kell adnia arról.

(22)

Rendelkezést kell bevezetni, amely engedélyezi, hogy jogi személyek promóciós vagy vállalati társadalmi felelősségvállalási célból természetbeni szponzorálást nyújtsanak egy eseményhez vagy tevékenységhez.

(23)

Egyértelművé kell tenni a teljesítmény fogalmát a költségvetés tekintetében. A teljesítményt a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének közvetlen alkalmazásához kell kapcsolni. A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét szintén meg kell határozni, és össze kell kapcsolni a kitűzött célokat és a teljesítménymutatókat, az eredményeket, valamint a gazdaságosságot, a hatékonyságot és az eredményességet az előirányzatok felhasználásában. A jogbiztonság érdekében el kell kerülni a különböző programok meglévő teljesítménykereteivel való összeütközést, és meg kell határozni a teljesítményre – különös tekintettel a kimenetekre és az eredményekre – vonatkozó terminológiát.

(24)

A nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésére vonatkozó horizontális célkitűzés, továbbá az éghajlatváltozással kapcsolatos kiadások és teljesítmény, valamint a biológiai sokféleség csökkenésének megállításához és visszafordításához hozzájáruló kiadások nyomon követésére vonatkozó célok fényében a költségvetésre vonatkozó egyedi teljesítménymutatókat kell bevezetni a nemek közötti egyenlőségre, valamint az éghajlatváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra, továbbá a biológiai sokféleség védelmére fordított kiadások nyomon követése érdekében. Az ilyen mutatóknak tömörnek és arányosnak kell lenniük, kerülniük kell az átfedéseket, kezelhető számra kell korlátozódniuk, és nem eredményezhetnek túlzott adminisztratív terhet. Hatékony, átlátható és átfogó módszertanon és adott esetben széles körben elismert tudományos bizonyítékokon kell alapulniuk. Adott esetben az ilyen mutatókkal kapcsolatban gyűjtött adatokat nemek szerint kell lebontani, és olyan módon kell gyűjteni, amely lehetővé teszi az ilyen adatok összesítését valamennyi releváns program tekintetében.

(25)

Figyelembe véve az éghajlati és környezeti kihívások kezelésének fontosságát, valamint annak biztosítása érdekében, hogy a költségvetés végrehajtása hozzájáruljon a Bizottságnak az európai zöld megállapodásról szóló, 2019. december 11-i közleményében említett európai zöld megállapodás, az Unió energia- és éghajlat-politikai céljai és a 2050-re teljesítendő klímasemlegesség megvalósításához, a költségvetés tekintetében a teljesítmény koncepcióját ki kell terjeszteni a programok és tevékenységek fenntartható módon történő végrehajtására, amely nem akadályozná az éghajlatváltozás mérséklésével, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással, a víz és a tengeri erőforrások fenntartható használatával és védelmével, a körforgásos gazdaságra való átállással, a szennyezés megelőzésével és csökkentésével, valamint a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák megóvásával és helyreállításával kapcsolatos környezetvédelmi célkitűzések elérését.

(26)

Fontos a szociális jogok, valamint a tisztességes munkafeltételek előmozdítása, összhangban a szociális jogok európai pillérével és az EUMSZ 9. cikkével. Amennyiben megvalósítható és helyénvaló, a Bizottságnak és a tagállamoknak a költségvetésből finanszírozott programok és tevékenységek végrehajtása során tiszteletben kell tartaniuk a releváns alkalmazandó nemzeti jogot, uniós jogot, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) egyezményeit és a kollektív szerződéseket.

(27)

A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodással (13) összhangban az uniós jogszabályoknak magas színvonalúaknak kell lenniük, és azokra a területekre kell összpontosítaniuk, amelyeken a legnagyobb hozzáadott értékkel bírnak a polgárok számára, és a lehető leghatékonyabbak és legeredményesebbek az uniós szakpolitikák közös célkitűzéseinek megvalósítása szempontjából. E célkitűzések megvalósításában segíthet, hogy a jelentős kiadásokkal járó meglévő és új kiadási programokat és tevékenységeket értékelésnek vetik alá.

(28)

A Bizottság azon kötelezettségvállalásának teljesítése érdekében, hogy alapvetően digitálissá váljon, valamint hogy a bizonyosság szintjének emelésével és a költségek csökkentésével előmozdítsa a hatékonyabb és jobb minőségű kontrollokat és ellenőrzéseket, helyénvaló kifejezett hivatkozást bevezetni a digitális eszközök és az olyan kialakulóban lévő technológiák használatára, mint a gépi tanulás, a robotikai folyamatautomatizálás, az adatbányászat és a mesterséges intelligencia.

(29)

Az uniós költségvetés szabálytalanságokkal, többek között csalással, korrupcióval, összeférhetetlenséggel és kettős finanszírozással szembeni védelmének fokozása érdekében szabványosított intézkedéseket kell bevezetni az uniós források címzettjeire vonatkozó információk gyűjtésére, összehasonlítására és összesítésére. Így különösen, a csalások eredményes megelőzése, felderítése, kivizsgálása és korrekciója, vagy a szabálytalanságok orvoslása érdekében lehetővé kell tenni azon természetes személyek azonosítását, akik közvetlenül vagy közvetve végső soron hasznot húznak az uniós forrásból, vagy az említett forrással való visszaélésből. Az uniós finanszírozás címzettjeire – köztük az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv (14) 3. cikkének 6. pontjában meghatározottak szerinti tényleges tulajdonosaikra – vonatkozó adatok elektronikus rögzítése és tárolása, valamint az említett adatoknak a Bizottság által biztosított, egységes adatbányászati és kockázatértékelési eszközt tartalmazó egységes integrált és interoperábilis információs és nyomonkövetési rendszerben (egységes integrált IT-rendszer) való rendszeres rendelkezésre bocsátása elősegíti a kiválasztás, az odaítélés, a pénzügyi irányítás, a nyomon követés, a vizsgálat, a kontroll és az ellenőrzés céljából végzett kockázatértékelést, valamint hozzájárul a szabálytalanságok, többek között a csalás, a korrupció, az összeférhetetlenség és a kettős finanszírozás hatékony megelőzéséhez, felderítéséhez, korrekciójához és nyomon követéséhez. Az adatok rögzítéséhez, tárolásához, továbbításához és kezeléséhez kapcsolódó szabályoknak meg kell felelniük az alkalmazandó adatvédelmi szabályoknak. A kettős jelentéstétel elkerülése és a tagállamok és más végrehajtó szervek adminisztratív terheinek csökkentése érdekében ki kell fejleszteni az egységes integrált IT-rendszert. A Bizottságnak kell eljárnia adatkezelőként, és a Bizottság felel az egységes integrált IT-rendszer fejlesztéséért, irányításáért és felügyeletéért. A tagállamoknak, az uniós vizsgálati, kontroll- és ellenőrző szerveknek, köztük az Európai Csalás Elleni Hivatalnak (OLAF), a Számvevőszéknek és az Európai Ügyészségnek hatáskörük gyakorlásához rendelkezniük kell az említett adatokhoz való hozzáféréssel. Az ilyen hozzáférésnek tiszteletben kell tartania a szükségesség és az arányosság elveit. Az egységes integrált IT-rendszeren keresztül rendelkezésre álló adatokat eseti alapon kell az Európai Parlament és a Tanács rendelkezésére bocsátani a hatáskörük gyakorlásához szükséges és azzal arányos mértékben, a Bizottság mentesítési eljárásával összefüggésben.

(30)

Az egységes integrált IT-rendszernek az interoperabilitáson kell alapulnia, amelynek keretében az uniós források címzettjeire vonatkozó naprakész információk és adatok automatikusan, lehetőség szerint valós időben lekérdezhetők, illetve továbbíthatók az említett rendszerből, illetve rendszerbe, többek között a releváns nemzeti adatbázisok, a releváns nemzeti szervek és hatóságok, irányító és kifizető hatóságok belső rendszerei, a nemzeti közbeszerzési és pályázati adatbázisok, a nyilvánosan elérhető adatok és a Bizottság egyéb adatbázisaiban szereplő adatok felhasználásával, ezáltal biztosítva az információk és az adatok átfogó jellegét és teljességét.

(31)

Az egységes integrált IT-rendszert úgy kell megtervezni és bevezetni, hogy lehetővé tegye a különböző uniós finanszírozási programok ugyanazon kedvezményezettjeivel kapcsolatos releváns információk összesítését. Kizárólag olyan kockázati mutatókat használhat, lehetőség szerint valós időben, amelyek objektívek, arányosak, szükségesek a kockázatértékeléshez, valamint megbízható és frissített információ- és adatforrásokon alapulnak. Az egységes integrált IT-rendszert a személyes adatok kezelésére alkalmazandó általános adatvédelmi elvekkel – többek között az adattakarékossággal és az adattárolás korlátozásával – összhangban kell kialakítani.

(32)

Annak biztosítása céljából, hogy az egységes integrált IT-rendszer funkciói továbbra is magas színvonalúak maradjanak, amennyiben lehetséges, végre kell hajtani bizonyos tevékenységeket és intézkedéseket, többek között az adatmezőknek a releváns nemzeti és bizottsági informatikai rendszerekkel és adatbázisokkal való összehangolását, az adatbányászati és kockázatértékelési eszközhöz szükséges kiegészítésekkel, beleértve a műveletek egyedi azonosítójára való hivatkozást; a releváns nemzeti informatikai rendszerek és adatbázisok integrálását az egységes integrált IT-rendszerbe az automatikus információcsere céljából; annak lehetővé tételét a felhasználók számára, hogy a kockázati mutatókat és azok súlyát az uniós alap, program vagy ország igényeihez és sajátosságaihoz igazítsák, és azokat csoportosítsák; mesterséges intelligencia használatát az adatok elemzéséhez és értelmezéséhez; többféle lehetőség biztosítását a felhasználók számára a keresési és a szűrési lehetőségek használatára; iránymutatás nyújtását a felhasználók számára az adatok és eredmények értelmezéséhez és felhasználásához; és képzést arról, hogy hogyan lehet tájékozódni az egységes integrált IT-rendszerben, értékelni a kockázatokat és figyelembe venni azokat az ellenőrzések és auditok során.

(33)

Az átláthatóságnak az EUMSZ 15. cikkében foglalt elvével összhangban, az uniós intézmények munkájuk során a nyitottság elvének lehető legnagyobb mértékű tiszteletben tartásával járnak el. Ami a költségvetés végrehajtását illeti, ezen elv alkalmazása magában foglalja, hogy a polgárok tudomást szerezhessenek arról, hogy az Unió hol és milyen célokra fordítja a forrásokat. Az ilyen információk előmozdítják a demokratikus vitát, hozzájárulnak a polgároknak az uniós döntéshozatali eljárásban való részvételéhez, megerősítik az uniós kiadásokkal kapcsolatos intézményi kontrollt és alapos vizsgálatot, valamint hozzájárulnak az Unió hitelességének fokozásához. A kommunikációnak célirányosabbnak kell lennie és fokoznia kell az uniós hozzájárulás láthatóságát a polgárok számára. Az ilyen célokat a költségvetésből finanszírozott források valamennyi címzettjére vonatkozó releváns információk – lehetőség szerint korszerű kommunikációs eszközök segítségével történő – közzétételével kell megvalósítani, amelynek során figyelembe kell venni az említett címzetteknek a bizalmassághoz és a biztonsághoz fűződő jogos érdekeit, valamint természetes személyek esetében a magánélethez való jogot és a személyes adatok védelmét. Ezért az uniós intézményeknek – az arányosság elvével összhangban – szelektív megközelítést kell alkalmazniuk az információk közzététele terén. Használható információk nyújtása érdekében a közzétételre vonatkozó döntéseknek releváns kritériumokon kell alapulniuk.

(34)

A személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok sérelme nélkül, minden esetben törekedni kell a maximális átláthatóság biztosítására a címzettekre vonatkozó információk tekintetében. Az uniós források címzettjeire vonatkozó információkat az uniós intézmények e célra létrehozott központosított weboldalán – így például a pénzügyi átláthatósági rendszerben – kell közzétenni, és azoknak könnyen elérhetőnek kell lenniük megfelelő és biztonságos technikai megoldások révén. A közzétételi követelményeknek ki kell terjedniük a költségvetés végrehajtásának valamennyi módszerére, beleértve a más uniós intézmények és szervek általi végrehajtást is.

(35)

A Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy a költségvetést közvetett módon, tagállami szervezetek révén hajtsa végre. A jogbiztonság érdekében ezért indokolt a tagállami szervezeteket vagy valamely tagállamban létrejött közjogi szervként, vagy olyan, a magánjog alapján működő szervként meghatározni, amely közfeladatot lát el, és amelynek a tagállam megfelelő pénzügyi biztosítékokat nyújt. Egy tagállam által, a hatályos uniós jog előírásaival összhangban, az ilyen magánjogi szerveknek a tagállam által meghatározott és bankgaranciát nem szükségszerűen igénylő formában nyújtott pénzügyi támogatást megfelelő pénzügyi garanciának kell tekinteni.

(36)

A természetes személyekre vonatkozó személyes adatokhoz való nyilvános hozzáférés nem haladhatja meg azt az időtartamot, amely alatt a címzett a forrásokat felhasználja, így ezeket az adatokat két év után el kell távolítani.

(37)

Az e rendeletben tárgyalt esetek többségében a közzététel jogi személyeket érint. Természetes személyek érintettsége esetén a személyes adatok közzétételének tiszteletben kell tartania az odaítélt összeg nagysága és a források legmegfelelőbb felhasználásának ellenőrzésére vonatkozó igény közötti arányosság elvét. Ilyen esetekben az érintett régió statisztikai célú területi egységek nómenklatúrája (NUTS) 2. szintje szerinti közzététele összhangban áll a címzettekre vonatkozó információ közzétételének céljával és biztosítja a különböző méretű tagállamok közötti egyenlő bánásmódot, egyúttal tiszteletben tartja a címzettek magánélethez való jogát és különösen személyes adataik védelmét.

(38)

A jogbiztonság érdekében és az arányosság elvével összhangban meg kell határozni, hogy melyek azok a helyzetek, amelyekben a közzétételre nem kerülhet sor. Például nem lehet közzétenni azokat az információkat, amelyek az ösztöndíjakra vagy a leginkább rászoruló természetes személyeknek kifizetett közvetlen támogatások egyéb formáira, a bizonyos nagyon alacsony értékű szerződésekre vagy a pénzügyi eszközök vagy költségvetési biztosítékok révén nyújtott, meghatározott értékhatár alatti pénzügyi támogatásokra vonatkoznak, vagy azokban az esetekben, amikor a közzététel veszélyeztetheti az érintett személyeknek az Európai Unió Alapjogi Chartája által védett jogait és szabadságait vagy sértheti a címzettek üzleti érdekeit. Ugyanakkor a vissza nem térítendő támogatások esetében a jelenlegi gyakorlat fenntartása és az átláthatóság érdekében nem indokolt meghatározott értékhatár alapján különös mentességet biztosítani a közzétételi kötelezettség alól.

(39)

Ha a címzettek személyes adatait az uniós források felhasználásának átláthatósága és az odaítélési eljárások ellenőrzése céljából közzéteszik, az ilyen közzétételről, valamint jogaikról, és az e jogok gyakorlására alkalmazandó eljárásokról tájékoztatni kell e címzetteket az (EU) 2018/1725 és az (EU) 2016/679 (15) európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban.

(40)

Annak biztosítása érdekében, hogy az egyenlő bánásmód elvét valamennyi címzett esetében tiszteletben tartsák, a természetes személyekkel kapcsolatos információk közzétételét a tagállamok azon kötelezettségével összhangban is biztosítani kell, hogy magas fokú átláthatóságot garantáljanak azon szerződések esetében, amelyek meghaladják a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (16) meghatározott értékhatárt.

(41)

Közvetett és megosztott irányítás esetében az uniós forrásokat végrehajtó személyeknek, szervezeteknek vagy kijelölt szerveknek kell rendelkezésre bocsátaniuk a címzettekre és a végső kedvezményezettekre vonatkozó információkat. Megosztott irányítás esetében az információkat az ágazatspecifikus szabályokkal összhangban kell közzétenni. Azon tagállamoknak, amelyek közvetlen irányítás keretében uniós forrásokat kapnak és hajtanak végre, e rendelettel összhangban rendelkezésre kell bocsátaniuk a címzettjeikre vonatkozó információkat. A Bizottságnak rendelkezésre kell bocsátania az arra az egységes weboldalra vonatkozó információt – ideértve a honlap címére vonatkozó hivatkozást is –, ahol a címzettekre és a végső kedvezményezettekre vonatkozó információk megtalálhatóak.

(42)

A közvetlen és közvetett irányítás keretében kezelt pénzügyi eszközök adatainak jobb olvashatósága és átláthatósága érdekében helyénvaló valamennyi jelentéstételi követelményt a költségvetési tervezethez csatolandó egyetlen munkadokumentumba belefoglalni.

(43)

Az átláthatóság biztosítása, bizonyos párhuzamosságok elkerülése és a jelentéstétel időzítésének a releváns adatok rendelkezésre állásával való összehangolása érdekében, annak biztosítása mellett, hogy semmilyen információ ne vesszen el, a költségvetési biztosítékokra, a közös tartalékalapra és a saját források felső határa alatti fedezett függő kötelezettségekre vonatkozó információkat az említett három kategóriába kell csoportosítani és átfogóan ismertetni a vonatkozó beszámolókban.

(44)

A jelentéstétel átláthatóbbá és pontosabbá tétele érdekében a költségvetési tervezethez csatolt munkadokumentumban szereplő, a pénzügyi eszközökre vonatkozó információknak tartalmazniuk kell az eszközökből származó keletkező veszteségekre vonatkozó információkat.

(45)

A tervezett bevételekre és kiadásokra vonatkozó kimutatás elfogadásának ütemtervével való összhang biztosítása érdekében a Bizottság ingatlanpolitikájáról szóló munkadokumentumot csatolni kell a költségvetési tervezethez.

(46)

Annak érdekében, hogy az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA), a Kohéziós Alap, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA), az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alap (ETHAA) és az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) végrehajtása során ösztönözze a bevált gyakorlatok elterjesztését, a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy tájékoztatási céllal az irányításért és ellenőrzésért felelős szervek rendelkezésére bocsásson egy, a saját kontrollstratégiáját és megközelítését, ideértve az ellenőrző listákat és a bevált gyakorlat példáit is tartalmazó, nem kötelező erejű módszertani útmutatót. Az útmutatót szükség esetén naprakésszé kell tenni.

(47)

Új, előre nem látható helyzetet teremtett azon ítélkezési gyakorlat (17), amely a Bizottságot arra kötelezte, hogy az Európai Unió Bírósága által törölt vagy csökkentett pénzbírságok összege után kamatot vagy egyéb díjat fizessen. Ezért lehetővé kell tenni, hogy az Unió általános költségvetéséből származó bevételekből levonják a törölt vagy csökkentett pénzbírságok, egyéb büntetések vagy szankciók összege után esedékes kamatot vagy egyéb díjat, beleértve az ezen összegekhez kapcsolódó negatív hozamokat is. A negatív bevételek tilalma alóli e kivételt az említett konkrét helyzetre kell korlátozni. Az uniós intézmények által kiszabott és az Európai Unió Bírósága által később törölt vagy csökkentett pénzbírságokra, egyéb büntetésekre vagy szankciókra alkalmazandó, az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó általános elvnek (restitutio in integrum) való megfelelés érdekében rendelkezni kell arról, hogy az ilyen pénzbírságok, egyéb büntetések vagy szankciók ideiglenesen beszedett összege utáni negatív hozamot nem szabad levonni a visszafizetendő összegből. Annak megfelelő kompenzációjaként, hogy az érintett harmadik fél a pénzbírságnak a Bizottság részére történő ideiglenes megfizetésétől a visszafizetés napjáig elesett a pénzösszegekből származó előnyöktől, az ilyen helyzetben lévő említett harmadik fél számára visszafizetett összeget kamattal kell megnövelni, mégpedig az Európai Központi Bank által az irányadó refinanszírozási műveleteire alkalmazott kamatlábat másfél százalékponttal meghaladó mértékben, így ezen összegre más kamatlábat már nem kell alkalmazni. Ez a kamatláb továbbá megfelel az adóssal szemben abban az esetben alkalmazandó kamatlábnak, amikor az adós úgy dönt, hogy elhalasztja a pénzbírság, egyéb büntetés vagy szankció megfizetését, és fizetés helyett pénzügyi biztosítékot nyújt. Az ilyen kamatokat és díjakat csak 2027. december 31-ig lehet negatív bevételként levonni, amíg meg nem születik a 2027 utáni többéves pénzügyi keretre vonatkozó végleges megoldás a törölt vagy csökkentett pénzbírságok, egyéb büntetések vagy szankciók visszatérítéséért megfelelő kompenzációként fizetendő kamatláb és egyéb díjak tekintetében. E végleges megoldásnak figyelembe kell vennie a múltbeli tapasztalatokat és a várható jövőbeli fejleményeket, és összhangban kell lennie az e rendeletben meghatározott költségvetési elvek alkalmazásával. Amennyiben a pénzbírságot, egyéb büntetést vagy szankciót törölték, vagy az összegüket csökkentették, az érintett harmadik feleknek a pénzösszegekből származó előnyök elvesztéséért nyújtott kompenzációhoz elegendő likviditás biztosítása érdekében szükségessé válhat lehetővé tenni, hogy a pénzbírságok, egyéb büntetések vagy szankciók formájában kapott összegeket, valamint a felhalmozott kamatokat vagy az általuk teremtett egyéb bevételeket a következő pénzügyi év végéig állítsák be a költségvetésbe. E mechanizmus teljes átláthatóságának biztosítása érdekében a Bizottságnak az éves költségvetési eljárás keretében rendelkezésre álló valamennyi információt az Európai Parlament és a Tanács rendelkezésére kell bocsátania.

(48)

Tekintettel a Bizottság által az Unió nevében a Covid19-világjárvány utáni helyreállítás finanszírozása céljából elvégzett hitelnyújtási és hitelfelvételi műveletek megnövekedett volumenére, e műveletek átláthatóságát tovább kell fokozni. Az említett műveletek fokozott összetettségének kezelése és tartalmuk jobb láthatóságának biztosítása érdekében a költségvetés Bizottságra vonatkozó szakaszához csatolt dokumentumot ki kell egészíteni a Bizottság által elvégzett hitelnyújtási és hitelfelvételi műveletek átfogó áttekintésével. Az említett áttekintésnek tartalmaznia kell többek között a lejáratokra, a fizetési ütemezésre, az összesített szinten esedékes kamatra, az elsődleges piacon a befektetői bázisra, valamint adott esetben a diverzifikált finanszírozási stratégiát alátámasztó közös likviditási portfólió dimenziójára és költségeire, továbbá a hitelfelvételi tervre vonatkozó részletes információkat. Emellett az említett áttekintésnek meg kell határoznia az alapul szolgáló adatokat és a Bizottság által a felmerülő kamat kiszámításához és az esedékes kamat becsléséhez használt módszertant, a piac szempontjából érzékeny információk nélkül.

(49)

Helyénvaló rendelkezni arról, hogy előirányzataik végrehajtásának elősegítése érdekében az uniós intézmények szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodásokat köthessenek egymással, valamint arról, hogy ilyen megállapodásokat köthessenek egymással az uniós intézmények szervezeti egységei, az uniós szervek, az európai hivatalok, az EUSZ V. címének értelmében a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) területén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott szervek vagy személyek és az Európai Iskolák Igazgatótanácsának Főtitkári Hivatala is szolgáltatásnyújtásokra, árubeszerzésekre, építési beruházásokra vagy ingatlanszerződésekre vonatkozóan.

(50)

A jogbiztonság érdekében egyértelművé kell tenni, hogy az alkalmazandó jog, amelynek alapján az összeférhetetlenség tekintetében megfelelő intézkedéseket kell hozni, magában foglalja az összeférhetetlenségre vonatkozó uniós és nemzeti jogot.

(51)

Az inkluzivitás fokozása érdekében a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatokkal megbízható szervezetek jegyzékébe fel kell venni a valamely tagállamban létrehozott és az ágazatspecifikus szabályokkal összhangban uniós források vagy költségvetési biztosítékok végrehajtásával megbízható magánjogi vagy uniós jogi szerveket, amennyiben azok közfeladatot ellátó, közvetett irányítás keretében támogatható közjogi szervek vagy magánjogi szervek ellenőrzése alá tartoznak, és megfelelő pénzügyi biztosítékokkal rendelkeznek. Amennyiben az ilyen magánjogi vagy uniós jogi szervek nem részesülnek valamely tagállam által nyújtott pénzügyi támogatásban, a megfelelő pénzügyi biztosítékoknak az ellenőrző szervek egyetemleges felelősségének vagy azzal egyenértékű pénzügyi biztosítékoknak a formáját kell ölteniük.

(52)

Helyénvaló meghatározni új európai hivatalok felállításának eljárását, és különbséget kell tenni az ilyen hivatalok kötelező és nem kötelező feladatai között. Be kell vezetni azt a lehetőséget az uniós intézmények, az uniós szervek és egyéb európai hivatalok számára, hogy átruházzák az engedélyezésre jogosult tisztviselői hatáskört egy európai hivatal igazgatójára. Az európai hivataloknak rendelkezniük kell azon lehetőséggel is, hogy szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodásokat kössenek szolgáltatásnyújtásokra, vagy árubeszerzésekre, vagy építési beruházásokra, vagy ingatlanszerződésekre vonatkozóan. Helyénvaló meghatározni a számviteli nyilvántartás vezetésére vonatkozó konkrét szabályokat, azokat a rendelkezéseket, amelyek felhatalmazzák a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjét, hogy feladatai egy részét átruházza az említett hivatalok személyzetére, valamint a működési eljárásokat azon bankszámlák tekintetében, amelyeket a Bizottság megnyithat egy európai hivatal nevében.

(53)

A végrehajtó ügynökségek költséghatékonyságának javítása érdekében és az egyéb uniós szervekkel kapcsolatban szerzett gyakorlati tapasztalatok alapján lehetővé kell tenni, hogy a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjét megbízzák az érintett végrehajtó ügynökség számvitelért felelős tisztviselője feladatainak egészével vagy egy részével.

(54)

A jogbiztonság érdekében egyértelművé kell tenni, hogy a végrehajtó ügynökségek igazgatói megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőként járnak el, amikor az ügynökségeikre átruházott programok operatív előirányzatait kezelik. Az egyes támogató szolgáltatások átfogó központosításából származó hatékonyságnövelés maradéktalan érvényesítése érdekében kifejezetten rendelkezni kell arról, hogy a végrehajtó ügynökségek kezelhetnek igazgatási kiadásokat.

(55)

Meg kell állapítani a pénzügyi szereplők – különösen az engedélyezésre jogosult tisztviselők és a számvitelért felelős tisztviselők – hatásköreire és felelősségi köreire vonatkozó szabályokat.

(56)

Az Európai Parlamentet, a Tanácsot, a Számvevőszéket és a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjét két héten belül tájékoztatni kell a megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő, a belső ellenőr és a számvitelért felelős tisztviselő kinevezéséről, vagy megbízatásának megszűnéséről.

(57)

Az engedélyezésre jogosult tisztviselőknek teljes körű felelősséggel kell tartozniuk a hatáskörükbe tartozó valamennyi bevételi és kiadási műveletért és a belső kontrollrendszerért, és elszámoltathatónak kell lenniük az intézkedéseikért, szükség esetén fegyelmi eljárás keretében is.

(58)

Meg kell állapítani az engedélyezésre jogosult tisztviselők feladatait, felelősségi köreit, valamint az általuk betartandó eljárási elveket is. A megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőknek biztosítaniuk kell, hogy a közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselők és azok személyzete megkapják a kontrollokra vonatkozó standardokkal és a kapcsolódó módszerekkel és technikákkal kapcsolatos információkat és képzést, valamint hogy intézkedésekre kerüljön sor a kontrollrendszer működésének biztosítása érdekében. A megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőnek be kell számolnia az ellátott feladatokról az uniós intézmény részére készített éves jelentésben. Ennek a jelentésnek tartalmaznia kell azokat a pénzügyi és irányítási információkat, amelyek az adott tisztviselő feladatainak ellátásáról szóló megbízhatósági nyilatkozat alátámasztásához szükségesek, beleértve az elvégzett műveletek átfogó eredményére vonatkozó információkat is. Az elvégzett műveletekhez kapcsolódó bizonylatokat legalább öt évig meg kell őrizni. A közbeszerzési szerződések tárgyalásos eljárás útján történő odaítélésének különböző formáiról a megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőnek külön jelentést kell készítenie az érintett uniós intézmény részére, valamint ennek az uniós intézménynek jelentést kell készítenie az Európai Parlament és a Tanács részére, mivel ezek az eljárások eltérnek a szokásos odaítélési eljárásoktól.

(59)

Figyelembe kell venni az uniós küldöttségek vezetői vagy távollétük esetén helyetteseik közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőként betöltött kettős szerepét, egyrészt az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) vonatkozásában, másrészt – az operatív előirányzatok tekintetében – a Bizottság vonatkozásában.

(60)

A Bizottság csak azokban a helyzetekben ruházhatja át a saját költségvetési szakaszának operatív előirányzatait érintő költségvetés-végrehajtási hatásköröket az uniós küldöttségvezető-helyettesekre, amelyekben e feladatoknak az uniós küldöttségvezető-helyettesek általi ellátása szigorúan szükséges az ügymenet-folytonosság biztosításához az uniós küldöttségvezetők távollétében. Az uniós küldöttségvezető-helyettesek számára nem engedhető meg, hogy e hatásköröket rendszeresen vagy belső munkamegosztási okok miatt gyakorolják.

(61)

A számvitelért felelős tisztviselő felelős a kifizetések megfelelő végrehajtásáért, a bevételek beszedéséért és a követelések beszedéséért. A számvitelért felelős tisztviselő kezeli a pénztárat, a bankszámlákat és harmadik felek állományait, ő vezeti az elszámolásokat, és felelős az uniós intézmények pénzügyi kimutatásainak összeállításáért. A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője az egyetlen személy, aki jogosult a számviteli szabályok és a harmonizált számlatükör meghatározására, míg valamennyi más uniós intézmény számvitelért felelős tisztviselőinek kell megállapítania a saját intézményükben alkalmazandó számviteli eljárásokat.

(62)

Meg kell határozni továbbá a számvitelért felelős tisztviselő kinevezésével és megbízatásának megszűnésével kapcsolatos szabályokat.

(63)

A számvitelért felelős tisztviselőnek eljárásokat kell kialakítania annak biztosítására, hogy a likviditáskezeléssel kapcsolatos igények kielégítésére nyitott számlák és az előlegszámlák ne mutassanak passzívumot.

(64)

Helyénvaló összehangolni a likviditáskezelésre engedélyezett fizetési módokat a modern fizetési módokkal, beleértve a hitelkártyákat és az elektronikus pénztárcákat.

(65)

Tekintettel arra, hogy az uniós küldöttségek által a költségvetési, pénztári és számviteli műveletekre vonatkozó általános szabályok (költségvetési eljárások) keretében teljesített kifizetéseket egyre inkább a központi pénztáron keresztül hajtják végre, és ennek következtében a tranzakciók száma és az előlegszámlákon keresztül kifizetett összegek csökkennek, helyénvaló egyszerűsíteni az előlegszámlák létrehozására, kezelésére és ellenőrzésére vonatkozó szabályokat.

(66)

Továbbá meg kell állapítani a rendes költségvetési eljárás alól kivételt jelentő és csak korlátozott összegeket érintő irányítási rendszer részét képező előlegszámlák alkalmazásának feltételeit, az előlegszámla-kezelők, továbbá az engedélyezésre jogosult tisztviselő és a számvitelért felelős tisztviselő előlegszámlák ellenőrzésével kapcsolatos feladataival és felelősségi köreivel együtt. A hatékonyság érdekében az uniós küldöttségeken előlegszámlákat kell létrehozni mind a Bizottság, mind az EKSZ költségvetési szakaszaiból származó előirányzatokra. Helyénvaló meghatározott feltételek mellett lehetővé tenni továbbá, hogy az uniós küldöttségeken előlegszámlákat alkalmazzanak korlátozott összegek költségvetési eljárások keretében történő kifizetésére. Az előlegszámla-kezelők kinevezése tekintetében lehetővé kell tenni, hogy a Bizottság által a válságkezelési segély és a humanitárius segítségnyújtási műveletek területén alkalmazott személyek közül is kiválaszthassák őket, amennyiben nincs az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételekről szóló, 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendelet (18) (személyzeti szabályzat) hatálya alá tartozó, rendelkezésre álló bizottsági alkalmazott.

(67)

Azon helyzet figyelembevétele érdekében, amikor a válságkezelési segély és a humanitárius segítségnyújtási műveletek területén nincs a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó, rendelkezésre álló bizottsági alkalmazott, valamint az azzal kapcsolatos technikai nehézségek figyelembevétele érdekében, hogy az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő minden jogi kötelezettségvállalást megtegyen, az említett területen lehetővé kell tenni a Bizottság alkalmazottjai számára, hogy legfeljebb 2 500 EUR összegig olyan, nagyon alacsony értékű jogi kötelezettségeket vállaljanak, amelyek az előlegszámláról végrehajtott kifizetésekhez kapcsolódnak, valamint lehetővé kell tenni az uniós küldöttségek vezetői és azok helyettesei számára, hogy a Bizottság illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőjének utasítására jogi kötelezettségeket vállaljanak.

(68)

Feladataik és felelősségi köreik meghatározását követően a pénzügyi szereplők csak a személyzeti szabályzatban megállapított feltételek szerint vonhatók felelősségre. A 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (19) alapján pénzügyi szabálytalanságokat vizsgáló szakosított testületeket hoztak létre az uniós intézményeknél. Azonban az azokhoz benyújtott ügyek korlátozott száma miatt és hatékonysági okokból helyénvaló feladataikat átadni az e rendelet értelmében létrehozott intézményközi testületnek (a továbbiakban: a testület). A testületet azért kell létrehozni, hogy a Bizottság vagy egyéb uniós intézmény és szerv által – a saját személyzetük tagjai tekintetében meglévő igazgatási autonómiájuk sérelme nélkül – a hozzá továbbított, a kizárásra és a pénzügyi szankcióra vonatkozó határozatok szükségességére vonatkozó kéréseket megvizsgálja, és ajánlásokat tegyen. Az említett átadás célja továbbá a párhuzamosságok elkerülése és az egymásnak ellentmondó ajánlások vagy vélemények kockázatának enyhítése olyan ügyekben, amelyekben egy gazdasági szereplő és uniós intézmény vagy uniós szerv tisztviselője egyaránt érintett. Szükséges fenntartani azt az eljárást, amellyel az engedélyezésre jogosult tisztviselő számára lehetséges megerősítést kérni olyan utasításokkal kapcsolatban, amelyeket az említett tisztviselő szabálytalannak vagy a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével ellentétesnek talál, és így mentesülhet bármely felelősség alól. A testület összetételét módosítani kell, amikor ezt a szerepet tölti be. A testület nem rendelkezhet vizsgálati hatáskörrel.

(69)

A bevételek tekintetében kezelni kell a 609/2014/EU, Euratom (20) és az (EU, Euratom) 2021/770 (21) tanácsi rendelet által szabályozott saját források negatív kiigazításait. A saját források esetének kivételével, szükséges fenntartani az eljárás különböző szakaszaiban az engedélyezésre jogosult tisztviselő felelősségi körébe tartozó meglévő feladatokat és kontrollokat, amelyek a következők: a követelések becsült összegének megállapítása, beszedési megbízás kibocsátása, a terhelési értesítés feladása a kötelezett részére, amelyben tájékoztatják a követelés megállapításáról, és szükség esetén a bevételek hatékony beszedése érdekében a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének betartását garantáló kritériumoknak megfelelően a jogos követelések elengedése.

(70)

Az engedélyezésre jogosult tisztviselőnek lehetőséget kell kapnia arra, hogy teljesen vagy részben elálljon egy megállapított követelés beszedésétől, amennyiben a kötelezett az (EU) 2015/848 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (22) meghatározott fizetésképtelenségi eljárások valamelyikében érintett, különösen bíróság által jóváhagyott megállapodások, kényszeregyezségek és hasonló eljárások esetében.

(71)

Különös rendelkezéseket kell meghatározni a követelés becsült összegének kiigazítására vagy nullára csökkentésére vonatkozó eljárásokra.

(72)

Egyértelműen meg kell határozni, hogy mikor kell bevezetni a költségvetésbe a pénzbírságok, egyéb büntetések és szankciók útján befolyt összegeket, a felhalmozódott kamatot vagy az ezek által teremtett egyéb bevételeket.

(73)

A pénzügyi piacok közelmúltbeli fejleményei és az Európai Központi Bank által az irányadó refinanszírozási műveleteire alkalmazott kamatláb miatt felül kell vizsgálni a pénzbírságokra és egyéb büntetésekre vonatkozó kamatlábat érintő rendelkezéseket.

(74)

Az uniós intézmények által az EUMSZ vagy az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés (Euratom-Szerződés) értelmében kiszabott pénzbírságokból vagy egyéb büntetésekből álló követelések sajátos jellegének figyelembevétele érdekében különös rendelkezéseket kell alkotni az esedékes, de még nem befizetett összegekre alkalmazandó kamatlábakra vonatkozóan, azokban az esetekben, ha az ilyen összegeket az Európai Unió Bírósága megemeli.

(75)

Pontosítani kell, és meg is kell erősíteni a beszedés szabályait. Így különösen, meg kell határozni, hogy a számvitelért felelős tisztviselő olyan összegek esetében is beszámítással szedi be az összegeket, amelyekkel a kötelezett egy végrehajtó ügynökségnek tartozik, amikor a végrehajtó ügynökség hajtja végre a költségvetést.

(76)

A jogbiztonság és az átláthatóság biztosítása érdekében meg kell határozni az azokra a határidőkre vonatkozó szabályokat, amelyeken belül a terhelési értesítést ki kell küldeni.

(77)

Az eszközkezelés biztosítása érdekében, valamint a biztonság és a pénzeszközök likviditása céljának szem előtt tartásával, az EUMSZ és az Euratom-Szerződés értelmében kiszabott pénzbírságokra, egyéb büntetésekre és szankciókra vonatkozó összegeket, így például a versenypolitikával kapcsolatos vitatott pénzbírságokat ideiglenes alapon kell beszedni. A Bizottság számára azt is lehetővé kell tenni, hogy ezeket az összegeket pénzügyi instrumentumokba fektesse, és meghatározza, hogy az ilyen befektetésekből keletkező hozamokat mely célhoz kötik. Mivel a Bizottság nem az egyetlen olyan uniós intézmény, amely pénzbírságok, egyéb büntetések vagy szankciók kiszabására jogosult, szükséges meghatározni az egyéb uniós intézmények által kiszabott pénzbírságokat, egyéb büntetéseket vagy szankciókat érintő rendelkezéseket, valamint meg kell határozni az ezek beszedésére vonatkozó szabályokat, amelyeknek egyenértékűnek kell lenniük azokkal, amelyek a Bizottságra alkalmazandók.

(78)

Annak biztosításához, hogy a Bizottság a finanszírozási határozatok elfogadásához szükséges valamennyi információval rendelkezzen, meg kell állapítani a vissza nem térítendő támogatásokról, közbeszerzésekről, a külső fellépésekre képzett uniós vagyonkezelői alapokról (uniós vagyonkezelői alapok), pénzdíjakról, pénzügyi eszközökről, vegyes finanszírozási eszközökről vagy platformokról és költségvetési biztosítékokról szóló finanszírozási határozatok tartalmára vonatkozó minimumkövetelményeket. Ugyanakkor annak érdekében, hogy hosszabb távú perspektívát nyújtsanak a potenciális címzetteknek, lehetővé kell tenni, hogy a finanszírozási határozatokat több mint egy pénzügyi évre fogadják el, előírva ugyanakkor, hogy a végrehajtást az adott év költségvetési előirányzatainak rendelkezésére állásától tegyék függővé. Csökkenteni kell továbbá a finanszírozási határozathoz szükséges elemek számát. Az egyszerűsítés céljával összhangban a finanszírozási határozatnak ugyanakkor éves vagy többéves munkaprogramnak kell minősülnie. Mivel a 70. és 71. cikkben említett uniós szerveknek nyújtott hozzájárulást a költségvetés már megállapította, e tekintetben nem szükséges külön finanszírozási határozat elfogadását előírni.

(79)

Ami a kiadásokat illeti, a költségvetés-végrehajtás különböző szakaszaira vonatkozó egyértelmű keret megállapítása érdekében pontosítani kell a finanszírozási határozatok, a globális költségvetési kötelezettségvállalások és az egyedi költségvetési kötelezettségvállalások közötti kapcsolatot, valamint a költségvetési és a jogi kötelezettség fogalmát.

(80)

Különösen az uniós küldöttségek és az uniós képviseletek által vállalt jogi kötelezettségek számának és az általuk tapasztalt árfolyam-ingadozásoknak a figyelembevétele érdekében az ideiglenes költségvetési kötelezettségvállalásokat olyan esetekben is lehetővé kell tenni, amelyekben a végső fizetési kedvezményezett és az összeg ismertek.

(81)

Annak érdekében, hogy az EMGA – amint technikailag lehetséges – igazodhasson az általános számviteli és költségvetési eljárásokhoz, a kifizetések teljesítése érdekében lehetővé kell tenni egyedi költségvetési kötelezettségvállalások megtételét anélkül, hogy a kifizetések teljesítése érdekében előzetesen átfogó ideiglenes kötelezettségvállalást kellene tenni, amelyet egyedi kötelezettségvállalások követnek egy legfeljebb két hónapos, vagy bizonyos feltételek mellett hosszabb időszakon belül. Továbbá annak érdekében, hogy a pénzügyi év első hónapjára vonatkozó egyedi költségvetési kötelezettségvállalásokat és kifizetéseket el lehessen indítani decemberben, az EMGA rendszeres irányítási kiadásait hozzá kell adni azokhoz a kiadástípusokhoz, amelyek esetében az előlegfizetés engedélyezve van.

(82)

Az engedélyezésre jogosult tisztviselők által teljesíthető kifizetések tipológiája tekintetében pontosítani kell a kifizetések különböző típusait a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban. Tovább kell pontosítani az előfinanszírozási kifizetések elszámolására vonatkozó szabályokat, különösen olyan helyzetekre vonatkozóan, amikor az időközi elszámolás nem lehetséges. Ennek érdekében a megtett jogi kötelezettségvállalásoknak megfelelő rendelkezéseket kell tartalmazniuk.

(83)

E rendeletnek elő kell írnia, hogy a kifizetéseket meghatározott határidőkön belül teljesíteni kell, valamint hogy e határidők elmulasztása esetén a hitelezők a költségvetésre terhelendő késedelmi kamatra jogosultak, a tagállamok, az Európai Beruházási Bank (EBB) és az Európai Beruházási Alap (EBA) kivételével.

(84)

A közbeszerzésben alkalmazott elektronikus számlák alapvető elemeinek a 2014/55/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (23) meghatározott szabályokon kell alapulniuk.

(85)

Az egyértelműség érdekében felül kell vizsgálni a közbeszerzésben a nem megfelelő ajánlatok fogalommeghatározását, hogy az magában foglalja azokat az ajánlatokat is, amelyek esetében a gazdasági szereplő nem fér hozzá a közbeszerzéshez.

(86)

Egyértelművé kell tenni, hogy az egyetlen gazdasági szereplővel kötött keretszerződések szerinti egyedi szerződések a keretszerződésben előirányzott feltételek keretein belül ítélhetők oda és módosíthatók.

(87)

Tekintettel arra, hogy az előzetes közzétételi intézkedések azonosak a nyílt, a meghívásos és a tárgyalásos eljárások esetében, bizonyos feltételek mellett lehetővé kell tenni a hirdetmény előzetes közzététele nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazását sikertelen tárgyalásos versenyeljárást követően.

(88)

E rendelet közbeszerzési szabályainak hatálya alól ki kell zárni a közjegyzők által nyújtott irathitelesítési és irat-felülhitelesítési szolgáltatásokat, feltéve, hogy az érintett tagállamban az e szolgáltatásokra irányadó eljárások nincsenek megnyitva a verseny előtt.

(89)

A versenyeljárásokban részt venni nem tudó tagállami szervezetek által nyújtott szolgáltatások esetében helyénvaló előírni a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás lehetőségét.

(90)

Az Európai Unió Bírósága ítélkezési gyakorlatának (24) való megfelelés biztosítása érdekében az engedélyezésre jogosult tisztviselőnek a szerződés odaítéléséről szóló határozat meghozatala előtt kérnie kell a kizárási kritériumokra és a kiválasztási szempontokra vonatkozó bizonyítékok benyújtását.

(91)

Helyénvaló a kiadások jóváhagyását és engedélyezését érintő rendelkezéseket egy cikkben egységesíteni, valamint meghatározni a kötelezettségvállalások visszavonásának fogalmát. Mivel a tranzakciókat számítógépes rendszerekben végzik, a „kifizethető” jelzéssel ellátott utalvány aláírását a jóváhagyási határozat kinyilvánítása érdekében – korlátozott számú eset kivételével – biztonságos elektronikus aláírással kell felváltani. Egyértelművé kell tenni azt is, hogy a kiadások jóváhagyása valamennyi elszámolható költségre alkalmazandó, ideértve azon költségeket is, amelyek nem kapcsolódnak kifizetési kérelemhez, mint például előfinanszírozás elszámolása esetén.

(92)

Az összetettség csökkentése, a meglévő szabályok észszerűsítése és e rendelet olvashatóságának javítása érdekében több költségvetés-végrehajtási eszközre vonatkozó közös szabályokat kell megállapítani. Ezen okokból egyes rendelkezéseket össze kell vonni, más rendelkezések szövegét és hatályát össze kell hangolni, valamint el kell hagyni a szükségtelen ismétléseket és kereszthivatkozásokat.

(93)

Minden uniós intézménynek belsőellenőrzés-felügyeleti bizottságot kell létrehoznia, amelynek feladata a belső ellenőr függetlenségének garantálása, a belső ellenőrzési munka színvonalának nyomon követése és annak biztosítása, hogy szervezeti egységei megfelelően figyelembe vegyék a belső és külső ellenőrzések alapján megfogalmazott ajánlásokat, és azok alapján megtegyék a szükséges lépéseket. A belsőellenőrzés-felügyeleti bizottság összetételéről minden uniós intézménynek a saját szervezeti autonómiájának és a független szakértői tanácsadás fontosságának figyelembevétele alapján kell határoznia.

(94)

Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a költségvetésből finanszírozott projektek teljesítményére és eredményeire. Helyénvaló tehát – a már jól bevált uniós hozzájárulási formák (a ténylegesen felmerülő elszámolható költségek visszatérítése, egységköltség, egyösszegű átalány és átalányfinanszírozás) mellett – meghatározni egy további, a releváns műveletek költségeihez nem kapcsolódó finanszírozási formát. A további finanszírozási formát bizonyos feltételek előzetes teljesítésére, vagy a korábban megállapított mérföldkövekre való hivatkozás, vagy teljesítménymutatók révén mért eredmények megvalósítására kell alapozni.

(95)

Amennyiben az uniós hozzájárulás költségfüggetlen finanszírozás formáját ölti, és amennyiben a visszatérítés eredményeken alapul, az eredmények elérését előre meghatározott mérföldkövekkel vagy célokkal kell mérni, és az ilyen mérföldkövek vagy célok elérését a hozzájárulás kifizetése előtt ellenőrizni kell. A célok vagy mérföldkövek eléréséhez kapcsolódó nyilvántartásokat és bizonylatokat – a többek között a Számvevőszék által végzett – utólagos ellenőrzések vagy auditok céljából meg kell őrizni.

(96)

Amikor a Bizottság az uniós források címzettjeinek operatív és pénzügyi kapacitását, vagy azok rendszereit és eljárásait értékeli, lehetővé kell tenni számára, hogy alapul vegye a saját maga, más szervezetek vagy donorok – például nemzeti ügynökségek és nemzetközi szervezetek – által végzett értékeléseket ugyanazon címzett kétszeri értékelésének elkerülése érdekében. A más szervezetek által elvégzett értékelések átvételének lehetőségével akkor kell élni, ha az ilyen értékeléseket az alkalmazandó végrehajtási módszerre vonatkozóan e rendeletben megállapított feltételekkel egyenértékű feltételekkel összhangban végezték el. Ezért annak elősegítése érdekében, hogy a donorok átvegyék egymás értékeléseit, a Bizottságnak ösztönöznie kell a nemzetközileg elfogadott standardok vagy a nemzetközi legjobb gyakorlatok elismerését.

(97)

Fontos továbbá elkerülni azokat a helyzeteket, amelyekben az uniós források címzettjeinél különböző szervezetek több alkalommal is ellenőrzést végeznek e források felhasználására vonatkozóan. Ezért lehetővé kell tenni, hogy támaszkodni lehessen független ellenőrök által már elvégzett ellenőrzésekre, feltéve, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre alkalmasságukra és függetlenségükre vonatkozóan, és az ellenőrzés kellő bizonyosságot nyújtó nemzetközileg elfogadott ellenőrzési standardokon alapul, valamint az ellenőrzéseket az uniós hozzájárulás felhasználását ismertető pénzügyi kimutatásokra és jelentésekre vonatkozóan elvégezték. Az ilyen ellenőrzéseknek kell ezután az uniós források felhasználására vonatkozó átfogó bizonyosság alapjául szolgálniuk. Ezért fontos annak biztosítása, hogy a független ellenőr jelentését és a hozzá kapcsolódó ellenőrzési dokumentációt kérésre az Európai Parlament, a Bizottság, a Számvevőszék és a tagállami ellenőrző hatóságok rendelkezésére lehessen bocsátani.

(98)

Ahhoz, hogy fel lehessen használni az értékeléseket és ellenőrzéseket, valamint az uniós forrásokból támogatásban részesülő személyekre és szervezetekre nehezedő adminisztratív terhek csökkentése érdekében, fontos biztosítani az uniós intézményeknél, az irányító hatóságoknál, valamint az egyéb, uniós forrásokat végrehajtó szerveknél és szervezeteknél már rendelkezésre álló minden információ újbóli felhasználását és ezáltal ugyanazon adatoknak a címzettektől vagy kedvezményezettektől való újbóli bekérésének az elkerülését.

(99)

A címzettekkel való hosszú távú együttműködési mechanizmus kialakítása érdekében lehetővé kell tenni pénzügyikeret-partnerségi megállapodások aláírását. A pénzügyikeret-partnerségi megállapodásokat vissza nem térítendő támogatások vagy az uniós forrásokat végrehajtó személyekkel és szervezetekkel kötött hozzájárulási megállapodások révén kell végrehajtani. Ennek érdekében rendelkezni kell az ilyen hozzájárulási megállapodások minimális tartalmi követelményeiről. A pénzügyikeret-partnerségi megállapodások nem korlátozhatják indokolatlanul az uniós forrásokhoz való hozzájutást.

(100)

A különböző költségvetés-végrehajtási eszközök, mint például vissza nem térítendő támogatások, közbeszerzés, közvetett irányítás, pénzdíjak stb. között össze kell hangolni az uniós hozzájárulás felfüggesztésére, megszüntetésére vagy csökkentésére vonatkozó feltételeket és eljárásokat. Meg kell továbbá határozni, hogy mely indokok alapján kerülhet sor felfüggesztésre, megszüntetésre vagy csökkentésre. Amennyiben a későbbiekben az odaítélési eljárás során történt szabálytalanságokra vagy csalásra derül fény, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek bizonyos korrekciós intézkedéseket kell hoznia, kivéve, ha indokolt ettől eltekinteni, például ha a jogi kötelezettségvállalás végrehajtása az érintett intézmény vagy szerv érdekében áll, vagy ha biztosítani kell a szolgáltatás folytonosságát.

(101)

E rendeletben meg kell állapítani azokat az egységesen alkalmazandó időtartamokat, ameddig az uniós hozzájárulásokkal kapcsolatos dokumentumokat a címzetteknek meg kell őrizniük annak elkerülése érdekében, hogy eltérő vagy aránytalan szerződési feltételek rögzítésére kerüljön sor, ugyanakkor biztosítva, hogy elegendő idő álljon a Bizottság, a Számvevőszék és az OLAF rendelkezésére az ilyen adatokhoz és dokumentumokhoz való hozzáférésre és az utólagos műveletellenőrzések és pénzügyi ellenőrzések elvégzésére. Ezenfelül bármely, uniós forrásban részesülő személyt vagy szervezetet kötelezni kell az Unió pénzügyi érdekeinek védelme céljából történő együttműködésre.

(102)

Annak érdekében, hogy megfelelő tájékoztatás álljon a résztvevők és a címzettek rendelkezésére, valamint annak biztosítására, hogy gyakorolhassák a védelemhez való jogukat, a résztvevők és a címzettek számára lehetővé kell tenni, hogy a jogaikat hátrányosan befolyásoló bármely intézkedés elfogadását megelőzően benyújtsák észrevételeiket, és tájékoztatni kell őket az intézkedés megtámadására rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségekről.

(103)

Az odaítélési eljárás keretében nem szükséges, hogy az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő lehetőséget biztosítson valamely résztvevő számára észrevételeinek benyújtására, amennyiben a résztvevőt elutasították az odaítélési eljárás keretében. A jogbiztonság szavatolása érdekében ezt a kontradiktórius eljárásokról és a jogorvoslati eszközökről szóló rendelkezésben is meg kell határozni.

(104)

Tekintettel a gyorsan változó hibrid és kiberfenyegetések által jellemzett, egyre nagyobb kihívást jelentő geopolitikai környezetre, valamint a digitális átalakulás szükségességére és a technikai sebezhetőségeknek való eredendő kitettségére, az Uniónak biztosítania kell az Unió vagy tagállamai biztonságának és közrendjének védelmét, amint az a közpolitikában és a jogban tükröződik. Ez a társadalom olyan alapvető érdekeinek védelmét érinti, mint az energiaellátás biztonságának biztosítása, valamint a szervezett bűnözés és a csalás elleni küzdelem. Az Unió nemzetközi megállapodásainak tiszteletben tartása mellett a stratégiai eszközökkel és érdekekkel – például a digitális vagy űrinfrastruktúrával, valamint a kommunikációs és információs rendszerekkel és szolgáltatásokkal – kapcsolatos uniós források odaítélése különös feltételek alkalmazását teheti szükségessé az ilyen védelem biztosítása érdekében, többek között a kommunikációs és információs rendszerek és a kapcsolódó ellátási láncok integritása tekintetében. Egyértelművé kell tenni az ezek alkalmazására vonatkozó feltételek és követelmények típusait. Mindazonáltal az e rendeletben meghatározott különös feltételek nem kimerítő jellegűek, és az alap-jogiaktusok tartalmazhatnak különös feltételeket, feltéve, hogy nem módosítják az e rendeletben a biztonság és a közrend védelme tekintetében megállapított követelményeket és eljárásokat, vagy nem térnek el azoktól.

(105)

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében a Bizottságnak létre kell hoznia egy egységes korai felismerési és kizárási rendszert.

(106)

A korai felismerési és kizárási rendszernek alkalmazandónak kell lennie a résztvevőkre, a címzettekre, azon szervezetekre, amelyek kapacitására a részvételre jelentkező vagy az ajánlattevő támaszkodni kíván, közbeszerzésben a szerződő fél alvállalkozójára, egy kizárt szervezet tényleges tulajdonosaira és kapcsolódó szervezeteire, természetes személyekre, kezesekre, továbbá bármely olyan személyre vagy szervezetre, aki vagy amely a költségvetés közvetett irányítása keretében uniós forrásokban részesül, bármely olyan személyre vagy szervezetre, aki vagy amely közvetlen irányítás keretében végrehajtott pénzügyi eszközökből uniós forrásokban részesül, olyan résztvevőkre vagy címzettekre, akikre vagy amelyekre vonatkozóan a költségvetést megosztott irányítás keretében végrehajtó szervezetek információt szolgáltattak, valamint a szponzorokra.

(107)

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében a korai felismerési és kizárási rendszert meg kell erősíteni. Fontos annak elkerülése, hogy egy, kizárást indokoló helyzetben lévő személy vagy szervezet pályázhasson uniós források végrehajtására, vagy erre kiválasszák, vagy hogy megosztott irányítású program keretében ilyen forrásokat kaphasson. Jogerős ítélet vagy jogerős közigazgatási határozat megléte esetén az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő számára lehetővé kell tenni, hogy egy személyt vagy szervezetet kizárjon, feltéve, hogy a személy vagy szervezet kizárást indokoló helyzetben van, és bizonyos típusú súlyos kötelességszegések elkövetése miatt nem tekinthető megbízhatónak. Az egyéb alap-jogiaktusokban meghatározott tájékoztatási kötelezettségek sérelme nélkül, a költségvetést megosztott irányítás keretében végrehajtó személyeknek és szervezeteknek bármely hivatalos csatornán, így például a Bizottság által létrehozott, a csalások és szabálytalanságok bejelentésére jelenleg használt automatizált informatikai rendszeren (a továbbiakban: a szabálytalanságkezelő rendszer) keresztül továbbítaniuk kell a Bizottságnak – az ilyen jogerős ítéletekkel vagy jogerős közigazgatási határozatokkal összefüggésben – a megállapított tényekre és megállapításokra vonatkozó információkat, kizárólag a 138. cikk (1) bekezdése c) pontjának iv. alpontjában és d) pontjában meghatározott indokokra való hivatkozással, amennyiben ilyen információról szereznek tudomást. Lehetővé kell tenni, hogy jogerős ítélet vagy jogerős közigazgatási határozat hiányában az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő – a 146. cikkben említett testület előzetes jogi minősítése alapján – az OLAF, az Európai Ügyészség vagy a Számvevőszék által végzett pénzügyi ellenőrzések vagy vizsgálatok keretében, vagy az engedélyezésre jogosult tisztviselő felelőssége mellett végzett bármely egyéb műveletellenőrzés, pénzügyi ellenőrzés vagy kontroll keretében feltárt tények és megállapítások figyelembevételével foganatosítsa a kizárást. Az ilyen kizárást rögzíteni kell a korai felismerési és kizárási rendszer adatbázisában. A költségvetést megosztott irányítás keretében végrehajtó személyeknek és szervezeteknek az uniós források odaítélése vagy a résztvevők és kedvezményezettek kiválasztása előtt be kell tekinteniük a korai felismerési és kizárási rendszer adatbázisába. A betekintésnek az uniós forrásokat kérelmező vagy azok végrehajtására kiválasztott személyre vagy szervezetre kell irányulnia. A korai felismerési és kizárási rendszer hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében a tagállamok illetékes hatóságainak érvényesíteniük kell az adatbázisban az uniós forrásokra pályázó vagy az uniós források végrehajtására kiválasztott ilyen személyek vagy szervezetek tekintetében rögzített kizárásokat a kizárás teljes időtartamára. Az említett kizárásnak fenn kell tartania a közbeszerzési vagy kiválasztási eljárás integritását, és meg kell akadályoznia, hogy abban súlyos kötelességszegést elkövető egyének vagy szervezetek vegyenek részt. A tagállamok megosztott irányítás keretében benyújtott kifizetési kérelmei, beleértve a kizárt személlyel vagy szervezettel kapcsolatos kiadásokat, nem téríthetők vissza. Amennyiben a forrásokat teljesítményalapú keretek alapján folyósítják a tagállamoknak, az ágazatspecifikus szabályokban meghatározott egyedi szabályokat kell alkalmazni.

(108)

Fontos hangsúlyozni, hogy a korai felismerési és kizárási rendszer kizárólag a tagállamok számára közvetlen irányítás keretében folyósított uniós források tekintetében alkalmazandó, ahol a tagállamok felelőssége, hogy az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében valamennyi megfelelő intézkedést megtegyék annyiban, amennyiben a Bizottság a vonatkozó jogi keret értelmében releváns felelősségi körrel rendelkezik. Ezért a Bizottság felelősségi körét azon kötelezettségre kell korlátozni, hogy egy személy vagy szervezet kizárása céljából egy ügyet a testület elé utaljon, ha az engedélyezésre jogosult tisztviselő jogerős ítéletek, jogerős közigazgatási határozatok, vagy az OLAF, az Európai Ügyészség vagy a Számvevőszék által végzett pénzügyi ellenőrzések vagy vizsgálatok keretében, vagy az engedélyezésre jogosult tisztviselő felelőssége mellett végzett bármely egyéb műveletellenőrzés, pénzügyi ellenőrzés vagy kontroll keretében feltárt tények és megállapítások révén súlyos kötelességszegésről szerez tudomást. A Bizottság e felelősségi körének sérelme nélkül továbbra is a tagállamok felelősek a korai felismerési és kizárási rendszer adatbázisában rögzített kizárási határozatokra vonatkozó információk ellenőrzéséért, az ilyen határozatok végrehajtásáért, valamint annak biztosításáért, hogy ne nyújtsanak be kifizetési kérelmet olyan személyhez vagy szervezethez kapcsolódóan, aki vagy amely ilyen kizárást indokoló helyzetben van. Az ágazatspecifikus szabályok és az önkéntes alkalmazás sérelme nélkül a korai felismerési és kizárási rendszer nem alkalmazandó az (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (25).

(109)

Egyértelművé kell tenni, hogy amennyiben egy személynek vagy szervezetnek a korai felismerési és kizárási rendszer adatbázisába való felvételére irányuló határozatot egy olyan természetes vagy jogi személyre vonatkozó kizárást indokoló helyzet alapján hoznak meg, aki vagy amely az említett személy vagy szervezet ügyviteli, ügyvezető vagy felügyelő testületének tagja, vagy aki vagy amely az említett személy vagy szervezet tekintetében képviseleti, döntéshozatali vagy kontroll-jogkörrel rendelkezik, vagy olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely az említett személy vagy szervezet kötelezettségeiért korlátlan felelősséggel tartozik, vagy olyan természetes személy, akire elengedhetetlenül szükség van az odaítéléshez vagy a jogi kötelezettség végrehajtásához, az adatbázisban rögzíteni kell az említett személyekre vonatkozó információkat is.

(110)

A valamely személynek vagy szervezetnek az odaítélési eljárásokban való részvételből történő kizárására vagy a valamely személlyel vagy szervezettel szembeni pénzügyi szankció kiszabására vonatkozó határozatokat, valamint a kapcsolódó információk közzétételére vonatkozó határozatokat az igazgatási ügyekben őket megillető döntési jogkörrel összhangban az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőknek kell meghozniuk. Jogerős ítélet vagy jogerős közigazgatási határozat hiányában, valamint súlyos szerződésszegés esetén az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőknek a testület ajánlásának figyelembevételével, előzetes jogi minősítés alapján kell meghozniuk a határozatot. A testületnek a kizárás időtartamát is mérlegelnie kell olyan esetekben, amikor a jogerős ítélet vagy a jogerős közigazgatási határozat az időtartamról nem rendelkezett.

(111)

A testület szerepének a korai felismerési és kizárási rendszer koherens működése biztosításának kell lennie. A testületnek egy állandó elnökből, az elnököt adott esetben helyettesítő állandó alelnökből, a Bizottság két képviselőjéből és az ajánlást kérő, engedélyezésre jogosult tisztviselő képviselőjéből kell állnia.

(112)

A korai felismerési és kizárási rendszer közbeszerzési szabályokkal való összehangolása és hatékonyságának fokozása érdekében az uniós források odaítélésének befolyásolására vagy az uniós források – többek között összeférhetetlenséggel összefüggésben történő – jogosulatlan megszerzésére irányuló kísérletet kifejezetten fel kell venni a súlyos szakmai kötelességszegés miatti kizárást indokoló egyedi helyzetek közé.

(113)

Az arányosság elvének kellő figyelembevételével az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek ki kell zárnia azt a személyt vagy szervezetet, akiről vagy amelyről kiderült, hogy nem feddhetetlen, mivel olyan, az EUSZ 2. cikkében és az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt értékekkel összeegyeztethetetlen jogellenes magatartást tanúsított, mint például személyek egy csoportjával vagy egy csoport valamely tagjával szembeni megkülönböztetésre, gyűlöletre vagy erőszakra való uszítás, amennyiben a magatartás negatívan érintheti a szerződés teljesítését.

(114)

A rendeletet önálló kizárási okkal kell kiegészíteni az engedélyezésre jogosult tisztviselő, az OLAF, az Európai Ügyészség vagy a Számvevőszék által végzett vizsgálatokkal, műveletellenőrzésekkel vagy pénzügyi ellenőrzésekkel összefüggésben az együttműködés szándékos és indokolatlan hiányának esetében, mivel ez súlyos következményekkel járhat az Unió pénzügyi érdekeinek védelmére nézve.

(115)

Az előzetes jogi minősítés nem érinti az érintett személy vagy szervezet magatartásáról a tagállamok illetékes hatóságai által a nemzeti jog alapján készített végső értékelést. Ezért a testület ajánlását és az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő határozatát az e végső értékelésről szóló értesítést követően felül kell vizsgálni.

(116)

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek azon személyt vagy szervezetet ki kell zárnia, akivel vagy amellyel szemben jogerős ítélet vagy jogerős közigazgatási határozat a személy vagy szervezet súlyos szakmai kötelességszegése, a társadalombiztosítási járulék- vagy adófizetésre vonatkozó kötelezettségének szándékos vagy nem szándékos elmulasztása, a székhelye szerinti joghatósági területtől eltérő területen – a székhely szerinti joghatósági területen fennálló adófizetési, szociális vagy egyéb jogi kötelezettségek megkerülése céljával – szervezet létrehozása, valamint költségvetési csalással, korrupcióval, bűnszervezetben való részvétellel, pénzmosással vagy terrorizmus finanszírozásával, terrorista bűncselekményekkel vagy terrorista tevékenységekkel kapcsolatos bűncselekményekkel, gyermekmunkával, vagy az emberkereskedelemmel kapcsolatos egyéb bűncselekmények vonatkozásában vagy szabálytalanság elkövetése miatt bűnösséget állapított meg. A jogi kötelezettségvállalás súlyos megszegése, többek között azon kötelezettség megszegése, hogy minden szerződést a legmagasabb szakmai színvonalon kell teljesíteni, és csőd, vagy a vizsgálatokban, műveletellenőrzésekben vagy pénzügyi ellenőrzésekben való együttműködés megtagadása esetén a személyt vagy szervezetet szintén ki kell zárni. E kizárási okok értékelésekor a nemzetközi kereskedelmi jogban elítélt, indokolatlan kárt okozó cselekmények releváns tényezőnek tekinthetők, amennyiben súlyos szakmai kötelességszegéssel járnak.

(117)

A Törvényszék 2023. február 15-i ítéletével (26) összhangban egy személy vagy szervezet súlyos szakmai kötelességszegés miatti kizárásáról szóló határozat meghozatalakor az engedélyezésre jogosult tisztviselőnek kellően konkrét, meggyőző és szilárd bizonyítékokra kell támaszkodnia, amelyek alapján ezért világosan és egyértelműen meg lehet állapítani, hogy a pályázó a szakmai hitelességét befolyásoló, továbbá szándékosságra vagy súlyos gondatlanságra utaló jogellenes magatartást tanúsított e rendelet értelmében.

(118)

Amikor az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő egy személy vagy szervezet kizárásáról, vagy egy személlyel vagy szervezettel szembeni pénzügyi szankció kiszabásáról, valamint a kapcsolódó információ közzétételéről határoz, be kell tartania az arányosság elvét, figyelembe véve különösen a helyzet súlyosságát, annak költségvetési vonzatát, a releváns magatartás óta eltelt időt, a magatartás fennállásának időtartamát és ismételt előfordulását, azt, hogy a magatartás szándékos volt-e, vagy a tanúsított gondatlanság mértékét, valamint a személynek vagy szervezetnek a releváns illetékes hatósággal való együttműködési készségét, továbbá az említett személy vagy szervezet hozzájárulását a vizsgálathoz.

(119)

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő számára biztosítani kell a személy vagy szervezet kizárásának lehetőségét abban az esetben is, amikor a gazdasági szereplő kötelezettségeiért korlátlan felelősséggel tartozó valamely természetes vagy jogi személy csődben vagy más hasonló, fizetésképtelenségi helyzetben van, vagy ha e természetes vagy jogi személy nem teljesíti a társadalombiztosításijárulék-fizetési vagy adófizetési kötelezettségeit, amikor az ilyen helyzetek befolyásolják az említett gazdasági szereplő pénzügyi helyzetét.

(120)

Az Unió pénzügyi érdekei védelmének további erősítése érdekében lehetővé kell tenni az engedélyezésre jogosult tisztviselő számára, hogy kizárja vagy pénzügyi szankcióval sújtsa a kizárt szervezet azon tényleges tulajdonosait és kapcsolódó szervezeteit, akik vagy amelyek részt vettek a kizárt szervezet kötelességszegésében. A tényleges tulajdonosok és a kapcsolódó szervezetek kizárásának lehetősége azt hivatott megakadályozni, hogy egy olyan személy vagy szervezet, akit vagy amelyet kizártak az uniós források végrehajtására való kiválasztásból, új vállalkozáson vagy meglévő kapcsolódó szervezeteken keresztül továbbra is részt vehessen közbeszerzési és odaítélési eljárásokban.

(121)

Hatékonyságának növelése érdekében a korai felismerési és kizárási rendszert olyan természetes személyekre is alkalmazni kell, akiket felelősnek tekintenek egy szervezet kötelességszegéséért, annak érdekében, hogy – a meghallgatáshoz való jog sérelme nélkül – ne vehessenek részt odaítélési eljárásokban, vagy ne válasszák ki őket uniós források személyes minőségükben vagy új vállalati arculat révén történő végrehajtására.

(122)

Lehetővé kell tenni, hogy az engedélyezésre jogosult tisztviselő kérésére a korai felismerési és kizárási rendszer keretében létrehozott testület – a meghallgatáshoz való jog sérelme nélkül – gyorsított eljárásban ajánlásokat fogalmazhasson meg. Ilyen eljárást kell alkalmazni, ha a körülmények vagy az ügy jellege ezt megkívánja, például ha egy tagállam hatósága jogerős ítéletet vagy jogerős közigazgatási határozatot hozott, de a kizárás időtartamát nem határozta meg; vagy harmadik ország jogerős ítéletet vagy jogerős közigazgatási határozatot hozott; vagy nemzetközi szervezetek határozata alapján már kiszabtak kizárással egyenértékű szankciót az adott személlyel vagy szervezettel szemben.

(123)

Nem indokolt, hogy kizárásra vonatkozó határozat szülessen egy személlyel vagy szervezettel szemben, ha korrekciós intézkedések megtételével bizonyította a megbízhatóságát. Az említett lehetőség a legsúlyosabb bűncselekmények eseteiben nem alkalmazható.

(124)

Az arányosság elvének értelmében különbséget kell tenni azon esetek között, amikor egyrészről a kizárás alternatívájaként lehetséges pénzügyi szankció kiszabása, másrészről, amikor az érintett címzett úgy kísérelt meg jogosulatlanul uniós forráshoz jutni, hogy e magatartásának a súlyossága indokolttá teszi a pénzügyi szankció és a kizárás együttes alkalmazását a kellő visszatartó erő érdekében. Meg kell határozni továbbá a pénzügyi szankciónak az ajánlatkérő szerv által kiszabható legmagasabb összegét.

(125)

Pénzügyi szankciót kizárólag a címzettre szabad kiszabni, a résztvevőre nem, mivel a kiszabandó pénzügyi szankció kiszámításának alapját a szóban forgó jogi kötelezettségvállalás értéke képezi.

(126)

A kizárásra vonatkozó határozat meghozatalának vagy a pénzügyi szankciók kiszabásának lehetősége független a szerződésben előírt szankciók, például a kötbér alkalmazásának lehetőségétől.

(127)

A kizárásnak a 2014/24/EU irányelvben foglaltakhoz hasonlóan meghatározott időre kell szólnia, és tiszteletben kell tartania az arányosság elvét.

(128)

Meg kell határozni a kizárásra vonatkozó határozat meghozatalának vagy a pénzügyi szankciók kiszabásának kezdő időpontját és elévülésük időtartamát.

(129)

Fontos, hogy a kizárás és a pénzügyi szankció visszatartó ereje fokozható legyen. Ennek érdekében a visszatartó erőt meg kell erősíteni a kizárásra és/vagy a pénzügyi szankcióra vonatkozó információk közzétételének a lehetővé tételével, megfelelő módon biztosítva az (EU) 2018/1725 és az (EU) 2016/679 rendeletben foglalt adatvédelmi előírásokat. Az ilyen közzététel várhatóan elősegíti, hogy ugyanaz a magatartás ne ismétlődjön meg. A jogbiztonság érdekében és az arányosság elvével összhangban meg kell határozni, hogy a közzétételre milyen helyzetekben nem kerülhet sor. Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek a mérlegelés során figyelembe kell vennie a testület bármely ajánlását. Természetes személyek esetében a személyes adatokat csak kivételes körülmények esetén szabad közzétenni, amennyiben ezt a magatartás súlya vagy az Unió pénzügyi érdekeire gyakorolt hatása indokolja.

(130)

A kizárásra vagy pénzügyi szankcióra vonatkozó tájékoztatást csak bizonyos esetekben, így például súlyos szakmai kötelességszegés, csalás, a költségvetésből finanszírozott jogi kötelezettségvállalásban foglalt főbb kötelezettségek teljesítésében mutatkozó jelentős hiányosság, vagy szabálytalanság esetén indokolt közzétenni, vagy abban az esetben, ha egy szervezetet a székhelye szerinti joghatósági területtől eltérő területen, a székhely szerinti joghatósági területen fennálló adófizetési, szociális vagy egyéb jogi kötelezettségek megkerülése céljával hoztak létre.

(131)

A kizárási kritériumokat egyértelműen el kell határolni azoktól a szempontoktól, amelyek az odaítélési eljárásban való részvételi lehetőség megtagadásához vezetnek.

(132)

A kockázatok korai felismerésére és a személyek vagy szervezetek kizárására vonatkozó határozatokra és a kiszabott pénzügyi szankciókra vonatkozó információkat központosítani kell. A vonatkozó információkat e célból egy olyan adatbázisban kell tárolni, amelyet a Bizottság a központosított rendszer tulajdonosaként létrehoz és működtet. A rendszernek a magánélet tiszteletben tartásához való jognak és a személyes adatok védelmének tiszteletben tartásával kell működnie.

(133)

Bár a korai felismerési és kizárási rendszer felállítása és működtetése a Bizottság feladata kell, hogy legyen, más uniós intézményeknek és szerveknek, valamint az uniós forrásokat közvetlen, megosztott és közvetett irányítás keretében végrehajtó valamennyi személynek és szervezetnek részt kell venniük az említett rendszerben azáltal, hogy megküldik a Bizottságnak a releváns információkat. Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek és a testületnek garantálnia kell az érintett személy vagy szervezet védelemhez való jogát. Ugyanezt a jogot biztosítani kell az érintett személy vagy szervezet számára a korai felismeréssel kapcsolatban is, amennyiben az engedélyezésre jogosult tisztviselő olyan intézkedést szándékozik hozni, amely sértheti az érintett személy vagy szervezet jogait. Az Unió pénzügyi érdekeit sértő olyan csalás, korrupció vagy más jogellenes tevékenység esetén, amelyről még nem született jogerős ítélet, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő számára lehetővé kell tenni a személy vagy szervezet tájékoztatásának elhalasztását, valamint a testület számára lehetővé kell tenni, hogy később biztosítsa a személy vagy szervezet számára azt, hogy az észrevételeinek megtételére vonatkozó jogát gyakorolja. Az ilyen halasztás csak abban az esetben lehet indokolt, amennyiben a vizsgálat vagy a nemzeti bírósági eljárások titkosságának megőrzését megkövetelő jogos érdek áll fenn.

(134)

Az Európai Unió Bíróságának – az EUMSZ 261. cikkével összhangban – korlátlan felülvizsgálati jogkörrel kell rendelkeznie az e rendelet alapján a kizárásra vonatkozó határozatok és a kiszabott pénzügyi szankciók tekintetében.

(135)

Annak érdekében, hogy fel lehessen lépni a szervezetek arra irányuló kísérleteivel szemben, hogy elkerüljék kötelességszegésük esetleges hátrányos következményeit, a korai felismerési és kizárási eljárások keretében pontosan meghatározott feltételek mellett az értesítésre vonatkozó szabályokat kell megállapítani. Ezen túlmenően az elektronikus információcsere-rendszert az ilyen eljárásokra vonatkozóan is használni kell.

(136)

Annak érdekében, hogy könnyebb legyen biztosítani az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét a költségvetés végrehajtásának valamennyi módszere esetében, a költségvetés végrehajtásában részt vevő személyeknek és szervezeteknek lehetőséget kell kapniuk arra, hogy hozzáférjenek a korai felismerési és kizárási rendszer adatbázisához és ellenőrizzék az engedélyezésre jogosult tisztviselők által uniós szinten elrendelt kizárásokat. Az uniós források végrehajtására és fogadására jogosult személy vagy szervezet számára való odaítélés vagy az említett személy vagy szervezet kiválasztása előtt be kell tekinteni a korai felismerési és kizárási adatbázisba. Ez nem érinti az adatbázisba való betekintés lehetőségét a jogi kötelezettségvállalás végrehajtásának más szakaszaiban.

(137)

Ennek a rendeletnek elő kell mozdítania az e-kormányzat célkitűzésének teljesülését, különösen az elektronikus adatok használatát az uniós intézmények és harmadik felek közötti információcsere során.

(138)

Az elektronikus információcsere és a dokumentumok elektronikus benyújtása – beleértve adott esetben az e-közbeszerzést is – számottevő egyszerűsítési intézkedést jelentenek, amelyek felé történő haladást az alkalmazandó rendszerek elfogadására vonatkozó egyértelmű feltételeknek kell kísérniük a rendezett jogi környezet megteremtése érdekében, megőrizve ugyanakkor a rugalmasságot az e rendeletben előírtak szerint a résztvevők, a címzettek és az engedélyezésre jogosult tisztviselők számára az uniós források kezelése terén.

(139)

Az interoperábilis digitális közszolgáltatások irányításának és színvonalának javítása érdekében a tagállamoknak, az uniós intézményeknek, a végrehajtó ügynökségeknek és az uniós szerveknek a lehető legnagyobb mértékben követniük és alkalmazniuk kell az európai interoperabilitási keretet.

(140)

Szabályokat kell meghatározni a közbeszerzési eljárások, a vissza nem térítendő támogatás odaítélésére vonatkozó eljárás és a pénzdíjas versenypályázatok során a pályázati dokumentumokat értékelő bizottság összetételére és feladataira vonatkozóan. Az értékelőbizottság számára lehetővé kell tenni külső szakértők bevonását, amennyiben az alap-jogiaktus úgy rendelkezik.

(141)

A megfelelő ügyintézés elvével összhangban az engedélyezésre jogosult tisztviselőnek szükség szerint pontosítást vagy hiánypótlást kell kérnie, az egyenlő bánásmód elvének tiszteletben tartása mellett és anélkül, hogy érdemben módosítaná a pályázati dokumentumokat. Az engedélyezésre jogosult tisztviselő számára csak kellően indokolt esetekben kell lehetővé tenni, hogy ettől eltekintsen. Ezenfelül az engedélyezésre jogosult tisztviselőt fel kell jogosítani a nyilvánvaló szerkesztési hibák kijavítására, vagy arra, hogy felkérje a résztvevőt ezek kijavítására.

(142)

A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elve megköveteli, hogy a Bizottság saját védelme érdekében az előfinanszírozás kifizetésekor biztosítékot kérhessen. A szerződő felektől és a kedvezményezettektől nem lehet automatikusan megkövetelni a biztosítéknyújtást, hanem azt kockázatelemzéstől kell függővé tenni. Ha a végrehajtás folyamán az engedélyezésre jogosult tisztviselő észleli, hogy egy kezes az alkalmazandó nemzeti joggal összhangban nincs vagy már nincs felhatalmazva biztosíték nyújtására, az engedélyezésre jogosult tisztviselőnek jogosultnak kell lennie arra, hogy egyéb biztosítékot kérjen.

(143)

A közvetlen és a közvetett irányításra vonatkozó eltérő szabályok – különösen a költségvetés-végrehajtási feladatok fogalma – zavart teremtettek és maguk után vonták a hibás minősítések kockázatát mind a Bizottság, mind a partnerei részéről, és ezért ezeket egyszerűsíteni kell és össze kell hangolni.

(144)

Az uniós forrásokat közvetett irányítás keretében végrehajtó személyek és szervezetek előzetes pilléralapú értékelésére vonatkozó rendelkezéseket felül kell vizsgálni, hogy a Bizottság a lehető legnagyobb mértékben támaszkodhasson ezeknek a személyeknek és szervezeteknek azon rendszereire, szabályaira és eljárásaira, beleértve az átvilágítást is, amelyek a Bizottság által alkalmazottakkal egyenértékűnek bizonyultak. Ezenfelül fontos pontosítani, hogy amennyiben az értékelés olyan területeket tár fel, amelyeken a kialakított eljárások nem elegendőek az Unió pénzügyi érdekeinek védelmére, a Bizottság számára lehetővé váljon, hogy hozzájárulási megállapodásokat írjon alá, ezzel párhuzamosan pedig megfelelő felügyeleti intézkedéseket hozzon. Pontosítani kell továbbá azokat az eseteket, amelyekben a Bizottság dönthet úgy, hogy nem írja elő az előzetes pillérértékelés elvégzését a hozzájárulási megállapodás aláírásának feltételeként.

(145)

A költségvetés hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében helyénvaló tovább pontosítani az arányosság elvének a közvetett irányításra való alkalmazását. Bár az arányosság elve nem befolyásolhatja a releváns alkalmazandó jogi keret által előírt kötelezettségek jellegét, azt szisztematikusan alkalmazni kell az uniós végrehajtó partnerekkel folytatott együttműködés során annak érdekében, hogy megfelelő egyensúly jöjjön létre az Unió pénzügyi érdekeinek védelme, valamint az Uniónak a szakpolitikái végrehajtására irányuló képességének megőrzése között. El kell végezni a releváns rendelkezések bizonyos kiigazítását és átalakítását. Ez nem értelmezendő úgy, hogy a gyakorlatban korlátozzák az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő, az (EU) 2017/1939 rendelet (27) szerinti megerősített együttműködésben részt vevő tagállamok vonatkozásában az Európai Ügyészség, az OLAF, a Számvevőszék és adott esetben a releváns nemzeti hatóságok számára a hatáskörük hiánytalan gyakorlásához szükséges jogokat és hozzáférést.

(146)

Az arányosság elvével összhangban rendelkezni kell arról, hogy az e rendeletben előírt kötelezettségek alkalmazandók az uniós költségvetésből pénzügyi eszközök vagy költségvetési biztosítékok keretében támogatásban részesülő végső kedvezményezettekre. Az alkalmazás során kellően figyelembe kell venni a végső kedvezményezettek és a tevékenység jellegét, valamint a kapcsolódó pénzügyi kockázatokat, és az alkalmazásnak azokkal arányosnak kell lennie. El kell kerülni a szükségtelen adminisztratív terheket, különösen amennyiben a végső kedvezményezettek mikrovállalkozások, valamint kis- és középvállalkozások (kkv-k), továbbá hasonló, azonos árbevétellel vagy mérlegfőösszeggel rendelkező gazdasági szereplők.

(147)

Az e rendeletben meghatározott pénzügyi szabályoknak egyszerűnek és egyértelműnek kell lenniük annak érdekében, hogy elkerülhető legyen az uniós források címzettjeire, a tagállamokra, az uniós intézményekre vagy a költségvetést végrehajtó más személyekre és szervezetekre nehezedő túlszabályozás és a további adminisztratív terhek.

(148)

Az arányosság elvét a már sikeresen értékelt szervezetek – például a Bizottság által megállapított szabályokat alkalmazó szervezetek – szabályainak, rendszereinek és eljárásainak értékelésére is alkalmazni kell, és a már sikeresen értékelt szervezeteket mentesíteni kell az előzetes értékelés alól. Lehetővé kell tenni azt is, hogy az uniós források megosztott irányítás keretében történő végrehajtásával megbízott tagállami szervezetek mentesüljenek az előzetes értékelés alól.

(149)

Egyértelművé kell tenni, hogy amikor a részvételi szándék kifejezésére való felhívás eredményeként közvetett irányítás keretében történő munkavégzésre szervezeteket választanak ki, az egyenlő bánásmód elve és a megkülönböztetés tilalmának elve alkalmazandó.

(150)

A költségvetést végrehajtó személyek és szervezetek díjazásának – adott esetben és amennyiben lehetséges – a teljesítményen kell alapulnia.

(151)

A költségvetés integritásának a közvetett irányítás keretében történő végrehajtás során való biztosítása érdekében helyénvaló felkérni a végrehajtó partnereket, hogy tájékoztassák a Bizottságot csalás, korrupció vagy bármely más jogellenes tevékenység gyanújáról, és ezt a kötelezettséget belefoglalják a harmadik felekkel közvetett irányítás keretében kötött megállapodásokba.

(152)

A Bizottság finanszírozási megállapodások révén köt partnerséget harmadik országokkal. Az ilyen finanszírozási megállapodások tartalmát pontosítani kell, különösen egy tevékenység azon részeivel kapcsolatban, amelyeket a harmadik ország hajt végre közvetett irányítás keretében.

(153)

Fontos elismerni a vegyes finanszírozási eszközök vagy platformok sajátos jellegét, amelyeknél a Bizottság a saját hozzájárulását pénzügyi intézmények hozzájárulásaival ötvözi, és pontosítani kell a pénzügyi eszközökre és a költségvetési biztosítékokra vonatkozó rendelkezések alkalmazását.

(154)

Az uniós intézmények által saját felelősségükre odaítélt közbeszerzési szerződésekre alkalmazandó közbeszerzési szabályoknak és elveknek a 2014/23/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (28) és a 2014/24/EU irányelvben meghatározott szabályokon kell alapulniuk.

(155)

A tapasztalatok azt mutatják, hogy az e rendelet szerinti közbeszerzési szabályok nem alkalmasak a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (29) értelmében vett értékpapírok vagy egyéb pénzügyi eszközök kibocsátásához, értékesítéséhez, vételéhez vagy átruházásához kapcsolódó pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó olyan közbeszerzési szerződések odaítélésére, amelyeket a Bizottság a hitelnyújtási és hitelfelvételi, eszközkezelési és pénztári műveletei során alkalmaz. Ide tartoznak a központi bankok, az Európai Stabilitási Mechanizmus, az EBB és más nemzetközi pénzügyi szervezetek, valamint az állampapírok kibocsátásával és kezelésével megbízott nemzeti szervezetek által nyújtott szolgáltatások. Ezen okból és a 2014/24/EU irányelv 10. cikkével összhangban az e rendeletben meghatározott közbeszerzési szabályok nem alkalmazandók az említett szolgáltatásokra.

(156)

A Covid19-világjárvány fényében helyénvaló módosítani a válság fogalmának meghatározását, amely különösen a külső fellépés területére vonatkozó közös rendelkezésekre és közbeszerzésre alkalmazandó, valamint ki kell terjednie a nép- és állategészségügyre, az élelmezésbiztonsági és élelmiszer-biztonsági szükséghelyzetekre és a globális egészségügyi veszélyekre. A válságokból eredő, előre nem látható, rendkívül sürgős körülményekre való gyors reagáláshoz szükséges rugalmasság biztosítása érdekében az ajánlatkérő szerv számára lehetővé kell tenni, hogy egyszerűsített közbeszerzési szabályokat alkalmazzon, így például válsághelyzetben hirdetmény előzetes közzététele nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazzon, valamint elfogadja a feltételezett nyertes ajánlattevő kizárási kritériumaira és kiválasztási szempontjaira vonatkozó bizonyítékokat a szerződés odaítéléséről szóló határozatot követően, de mindenképpen a szerződés aláírása előtt. Az ajánlatkérő szervnek rugalmassággal kell rendelkeznie arra is, hogy valamely válságra való reagálás érdekében közbeszerzési eljárás nélkül, az alkalmazandó értékhatárokon túl kivételesen módosíthasson egy szerződést vagy keretszerződést. Ezenkívül, válsághelyzetben kivételesen lehetővé kell tenni, hogy a közbeszerzési eljárás megindítását követően és a szerződés aláírása előtt vagy a szerződésnek a verseny korlátozása nélküli módosítását követően új ajánlatkérő szerveket vonjanak be. Az ilyen egyszerűsített szabályok alkalmazását megelőzően – a releváns belső szabályokkal összhangban – válsághelyzetet kell kihirdetni, kivéve a külső fellépés területén történő közbeszerzéseket, ahol nincs szükség ilyen nyilatkozatra. Emellett, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőknek eseti alapon meg kell indokolniuk a kihirdetett válsághelyzetből eredő rendkívüli sürgősséget.

(157)

A vegyes szerződések esetében pontosítani kell az ajánlatkérő szerveknek az alkalmazandó szabályok meghatározására vonatkozó módszerét.

(158)

A 2014/24/EU irányelvben meghatározott értékhatárok feletti és alatti szerződések esetében, valamint az említett irányelv hatálya alá nem tartozó értékhatárok feletti és alatti szerződések esetében pontosítani kell a közbeszerzési eljárás megindításához szükséges, előzetes és utólagos közzétételi intézkedéseket.

(159)

E rendeletnek az értékhatároktól függetlenül tartalmaznia kell az uniós intézmények rendelkezésére álló közbeszerzési eljárások teljes körű felsorolását.

(160)

Az igazgatási egyszerűsítés érdekében, valamint a kkv-k részvételének ösztönzése céljából a közepes értékű szerződésekre vonatkozóan tárgyalásos eljárásról kell rendelkezni.

(161)

Szükség esetén lehetővé kell tenni egyrészről egy vagy több tagállami ajánlatkérő szerv, másrészről az uniós intézmények és szervek vagy a végrehajtó ügynökségek közötti közös beszerzést anélkül, hogy ezen intézmények, szervek vagy ügynökségek kötelesek lennének építési beruházásokat, árukat vagy szolgáltatásokat beszerezni. Annak érdekében, hogy az ajánlatkérő szervek teljes mértékben kihasználhassák a belső piacban rejlő lehetőségeket a méretgazdaságosság és a kockázat-haszon megosztás tekintetében, ki kell terjeszteni az uniós intézmények, uniós szervek vagy végrehajtó ügynökségek azon lehetőségeit, hogy két vagy több tagállam megbízásából árukat vagy szolgáltatásokat vásároljanak. Az uniós intézmény, uniós szerv vagy végrehajtó ügynökség számára lehetővé kell tenni, hogy a felek közötti megállapodás alapján a tagállamok megbízásából vagy nevében lefolytassa a releváns közbeszerzési eljárást, vagy nagykereskedőként járjon el annak révén, hogy árukat és szolgáltatásokat vásárol, raktároz, és azokat az általa kiválasztott tagállamoknak vagy partnerszervezeteknek viszonteladja vagy adományozza, ideértve a bérbeadást is. A másodlagos jogszabályok e rendeletnek való megfelelésére vonatkozó szabályokkal összhangban más uniós jogalkotási aktusok konkrétabb szabályokat tartalmazhatnak a közös közbeszerzésre vagy a tagállamok érdekében vagy nevében történő beszerzésre vonatkozóan. Ennek során az ilyen jogi aktusoknak egyértelműen jelezniük kell az ilyen eltéréseket, és meg kell jelölniük az azokat alátámasztó konkrét indokokat.

(162)

A 2014/24/EU irányelvhez hasonlóan e rendeletnek is lehetővé kell tennie a közbeszerzési eljárás megindítása előtti piaci konzultációt. Annak biztosítása érdekében, hogy az innovációs partnerséget kizárólag akkor alkalmazzák, amikor a kívánt építési beruházások, áruk és szolgáltatások nem léteznek a piacon, vagy nem piacközeli fejlesztési tevékenységként léteznek, e rendeletben elő kell írni, hogy innovációs partnerség alkalmazását megelőzően előzetes piaci konzultációt kell lefolytatni.

(163)

Pontosítani kell azt, hogy az ajánlatkérő szervek milyen módon járulnak hozzá a környezetvédelemhez és a fenntartható fejlődés előmozdításához, miközben biztosítják, hogy a szerződéseik az ár-érték arány szempontjából a legelőnyösebbek legyenek, különösen bizonyos címkék előírása vagy a megfelelő odaítélési módszerek alkalmazása révén.

(164)

Az európai zöld megállapodás célkitűzéseivel összhangban biztosítani kell az előrelépést a zöldítési szempontok megvalósítása felé azáltal, hogy adott esetben az ajánlati felhívásokba olyan zöld kiválasztási vagy odaítélési szempontokat foglalnak bele, amelyek arra ösztönzik a gazdasági szereplőket, hogy fenntarthatóbb lehetőségeket kínáljanak.

(165)

Annak biztosítása érdekében, hogy a gazdasági szereplők a szerződések teljesítése során megfeleljenek az uniós vagy nemzeti jogban, kollektív szerződésekben vagy a 2014/24/EU irányelv X. mellékletében felsorolt szociális és környezetvédelmi nemzetközi egyezményekben előírt környezetvédelmi, szociális és munkajogi előírásoknak, ezeknek az előírásoknak szerepelniük kell az ajánlatkérő szerv által meghatározott minimumkövetelmények között, és be kell épülniük az ajánlatkérő szerv által aláírt szerződésekbe.

(166)

Helyénvaló azonosítani és külön kezelni azokat a különböző helyzeteket, amelyek általában összeférhetetlenségnek minősülnek. Az „összeférhetetlenség” fogalma csak azokra az esetekre használandó, amikor a költségvetés programozásáért, végrehajtásáért, ellenőrzéséért vagy kontrolljáért felelős személy vagy szervezet, vagy valamely európai uniós intézmény vagy bármilyen szintű nemzeti hatóság tisztviselője vagy képviselője kerül ilyen helyzetbe. Az odaítélési eljárás jogosulatlan befolyásolására vagy bizalmas információ megszerzésére tett kísérletet súlyos szakmai kötelességszegésként kell kezelni, amely az odaítélési eljárásban való részvételi lehetőség megtagadását és/vagy az uniós támogatásból való kizárást eredményezheti. Ezenkívül a gazdasági szereplők lehetnek olyan helyzetben, amikor szakmai összeférhetetlenség miatt nem szabad kiválasztani őket a szerződés teljesítésére. Így például egy vállalkozás nem értékelhet olyan projektet, amelyben maga is részt vett, vagy egy könyvvizsgáló nem ellenőrizhet olyan elszámolásokat, amelyeket korábban maga hitelesített. Az összeférhetetlenség értékelésének, valamint az ilyen összeférhetetlenségek felderítésére és megelőzésére szolgáló rendszerek létrehozására vonatkozó kötelezettségnek tiszteletben kell tartania az arányosság elvét. Az összeférhetetlenség értékelésére vonatkozó megfelelő iránymutatásnak további pontosítással kell szolgálnia az ilyen helyzeteket uniós és nemzeti szinten értékelők számára a jogbiztonsághoz való hozzájárulás érdekében.

(167)

Annak biztosítása érdekében, hogy ne álljon fenn a szerződés független, pártatlan és objektív módon történő teljesítésére való képességet esetlegesen érintő szakmai összeférhetetlenség vagy annak kockázata, tisztázni kell az ajánlatkérő szerv és a részvételre jelentkezők vagy ajánlattevők kötelezettségeit. Egyrészt a részvételre jelentkezőknek, az ajánlattevőknek és adott esetben azoknak a szervezeteknek, amelyek kapacitásaira támaszkodnak, valamint az igénybe venni tervezett alvállalkozóknak nyilatkozniuk kell arról, hogy nem áll fenn ilyen összeférhetetlenség, és kérésre biztosítaniuk kell a kapcsolódó információkat. Másrészt az ajánlatkérő szervnek a bejelentéskor vagy további információk alapján értékelnie kell az ilyen szakmai összeférhetetlenség fennállását. Amennyiben ilyen szakmai összeférhetetlenséget állapítanak meg, ennek az odaítélés elutasításához kell vezetnie.

(168)

A versenyképes és nyitott belső piacnak egyenlő versenyfeltételeket kell biztosítania, és lehetővé kell tennie mind az európai, mind a külföldi gazdasági szereplők számára, hogy érdemeik alapján versenyezzenek. A külföldi támogatások torzíthatják a belső piacot, és alááshatják az egyenlő versenyfeltételeket a közbeszerzési eljárásokban, amennyiben például a nyertes gazdasági szereplők külföldi támogatásban részesültek. E kockázat orvoslása érdekében az (EU) 2022/2560 európai parlamenti és tanácsi rendelet (30) szabályokat és eljárásokat állapított meg a belső piacot ténylegesen vagy esetlegesen torzító külföldi támogatások kivizsgálására, valamint adott esetben az említett torzulások orvoslásának biztosítására. A tagállamokra alkalmazandó szabályok és az e rendelet szerinti közbeszerzési eljárások közötti összhang biztosítása érdekében az uniós intézményeknek, az uniós szerveknek és a végrehajtó ügynökségeknek értelemszerűen az (EU) 2022/2560 rendeletben a külföldi támogatásokra vonatkozóan meghatározott ugyanazon szabályokat és eljárásokat kell alkalmazniuk.

(169)

E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a közbeszerzési eljárás során kapott külföldi pénzügyi hozzájárulások előzetes felülvizsgálatával és mélyreható vizsgálatával kapcsolatos eljárási részletek és kapcsolódó kérdések tekintetében. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (31) megfelelően kell gyakorolni.

(170)

A 2014/24/EU irányelvvel összhangban lehetővé kell tenni, hogy bármilyen sorrendben ellenőrizni lehessen egy adott gazdasági szereplő esetleges kizárását, a kiválasztási és odaítélési szempontok alkalmazását, valamint a közbeszerzési dokumentumoknak való megfelelést. Ennek eredményeként lehetővé kell tenni, hogy az ajánlatokat az odaítélési szempontok alapján, az adott ajánlattevőnek a kizárási kritériumok vagy kiválasztási szempontok szerinti előzetes ellenőrzése nélkül utasítsák el.

(171)

A szerződést a 2014/24/EU irányelv 67. cikkével összhangban a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján kell odaítélni.

(172)

A jogbiztonság érdekében egyértelművé kell tenni, hogy a kiválasztási szempontok szigorúan a részvételre jelentkezők vagy ajánlattevők értékeléséhez, az odaítélési szempontok pedig szigorúan az ajánlatok értékeléséhez kapcsolódnak. Az uniós közbeszerzési szabályoknak a 2014/24/EU irányelvvel való összehangolása érdekében az ajánlatkérő szervek számára továbbá lehetővé kell tenni, hogy a szerződés teljesítésével megbízott személyzet szervezetét, képesítését és tapasztalatát odaítélési szempontként alkalmazzák, amennyiben ez jelentősen befolyásolhatja a szerződés teljesítésének minőségét és ennek következtében az ajánlat gazdasági értékét. Az említett odaítélési szempontok bármelyikét alkalmazó ajánlatkérő szerveknek megfelelő szerződéses eszközökkel biztosítaniuk kell, hogy a szerződés teljesítésével megbízott személyzet ténylegesen megfeleljen a meghatározott minőségi előírásoknak. Az ajánlatkérő szervnek beleegyezését kell adnia az ilyen személyzet lecseréléséhez, és ellenőriznie kell, hogy a lecserélt személyzet helyébe lépő személyzet ugyanolyan minőségbeli színvonalat nyújt-e, mint a lecserélt személyzet. Biztosítani kell továbbá, hogy a kiválasztási és odaítélési szempontok alapján ne legyen átfedés és kettős értékelés ugyanazon elem tekintetében.

(173)

Az időigényes eljárások csökkentése és annak érdekében, hogy az ajánlatkérő szervek teljes mértékben kihasználhassák a dinamikus beszerzési rendszerek által kínált lehetőségeket, egyszerűsíteni kell az e rendszerekre vonatkozó szabályokat. Így különösen, az említett rendszereket meghívásos eljárás formájában kell működtetni, lehetővé téve ezáltal a részvételi jelentkezést benyújtó, valamint a kizárási kritériumoknak és a kiválasztási szempontoknak megfelelő gazdasági szereplők számára, hogy részt vehessenek a dinamikus beszerzési rendszeren keresztül lebonyolított közbeszerzési eljárásokban annak érvényességi ideje alatt, amely nem haladhatja meg a négy évet. Az ajánlatokat elektronikus katalógus formájában is be lehet nyújtani, különösen a piacon általában elérhető kész termékek vagy szolgáltatások esetében. Ezen túlmenően, az adminisztratív terhek csökkentése érdekében a dinamikus beszerzési rendszer keretében megvalósuló egyes beszerzések esetében el kell tekinteni a felbontó- és értékelőbizottság kijelölésére vonatkozó követelménytől.

(174)

Tekintve a közbeszerzési eljárások digitalizációja terén elért eredményeket, egyértelművé kell tenni, hogy a nyílt eljárásokra vonatkozó nyilvános felbontások videokonferenciák útján, távolról is megszervezhetők.

(175)

Az egyszerűsítés és az uniós intézmények által saját felelősségükre végzett közbeszerzésekre alkalmazandó szabályokkal való összhang érdekében a külső fellépések területén törölni kell az ajánlat benyújtására felkérendő, kiválasztott részvételre jelentkezők listájának a Bizottság honlapján történő közzétételére vonatkozó kötelezettséget.

(176)

Az uniós közbeszerzési eljárásoknak biztosítaniuk kell, hogy az uniós források felhasználására eredményes, átlátható és megfelelő módon kerüljön sor, és ezzel egyidejűleg csökkenjenek az uniós források címzettjeire nehezedő adminisztratív terhek. Ennek kapcsán az e-közbeszerzésnek hozzá kell járulnia az uniós források jobb felhasználásához, és elő kell segítenie, hogy minden gazdasági szereplő könnyebben hozzáférjen a közbeszerzési szerződésekhez. Valamennyi közbeszerzési eljárást végző uniós intézménynek világos szabályokat kell közzétennie a honlapján a beszerzésre, a kiadásokra és a nyomon követésre vonatkozóan, valamint a megkötött szerződésekről, ideértve azok értékét is.

(177)

Az e-közbeszerzés során a résztvevőkkel folytatott elektronikus információcserének a lehető legnagyobb mértékben a meglévő szabványokra kell támaszkodnia, mint például az (EU) 2016/7 bizottsági végrehajtási rendelet (32) által előírt egységes európai közbeszerzési dokumentumra, illetve a 2014/55/EU irányelv által előírt elektronikus számlázási szabványokra.

(178)

Egyértelművé kell tenni, hogy minden eljárásnak tartalmaznia kell egy felbontási szakaszt és egy értékelési szakaszt. A szerződés odaítéléséről szóló határozatot mindig értékelés alapján kell meghozni.

(179)

Az eljárás eredményéről való értesítéskor a részvételre jelentkezőket és az ajánlattevőket tájékoztatni kell a határozat alapját képező okokról, és rendelkezésükre kell bocsátani egy, az értékelési jelentés tartalma alapján összeállított részletes indokolást.

(180)

Helyénvaló előírni, hogy a szabályszerű ajánlatot benyújtó, sikertelen ajánlattevőknek – kérésre – tájékoztatást kell kapniuk a nyertes ajánlat jellemzőire és viszonylagos előnyeire vonatkozóan. A sikertelen ajánlattevőknek kérésre további tájékoztatást kell kapniuk akkor is, ha ajánlatuk megfelelőségét a kiválasztott kritériumok sorrendje miatt nem ellenőrizték. Azt is egyértelművé kell tenni, hogy az elutasított ajánlattevők nem férhetnek hozzá ilyen információkhoz.

(181)

Az újabb versenyeztetéssel járó keretszerződések esetében nem létezhet a sikertelen szerződő felek számára történő tájékoztatásnyújtási kötelezettség a nyertes ajánlat jellemzőiről és viszonylagos előnyeiről azon az alapon, hogy ugyanazon keretszerződés feleinek minden újabb versenyeztetés alkalmával történő ilyen tájékoztatása sértheti a köztük folyó tisztességes versenyt.

(182)

Az ajánlatkérő szervnek meg kell tudnia szüntetni, vagy a részekben vagy többforrásos közbeszerzés útján odaítélt eljárások esetében részben meg kell tudnia szüntetni a közbeszerzési eljárást a szerződés aláírása előtt, anélkül, hogy a részvételre jelentkezők vagy ajánlattevők kártérítésre formálhatnának jogot. Ez nem érinti az olyan helyzeteket, amikor az ajánlatkérő szerv olyan módon járt el, hogy az uniós jog általános elveivel összhangban kártérítési felelősséggel tartozhat.

(183)

Kellően indokolt esetekben lehetővé kell tenni a szerződések többforrásos közbeszerzés keretében történő odaítélését, különösen a kritikus berendezések és szolgáltatások tekintetében az egyetlen szolgáltatótól való túlzott függés elkerülése érdekében, figyelembe véve a technológiai függetlenségre és a szolgáltatások folyamatosságára vonatkozó célkitűzéseket.

(184)

A 2014/24/EU irányelvhez hasonlóan szükséges tisztázni, hogy egy szerződés milyen feltételek fennállása esetén módosítható a teljesítési ideje alatt új közbeszerzési eljárás nélkül. Így különösen, nem szükséges új közbeszerzési eljárást lefolytatni az adminisztratív változások, az egyetemes jogutódlás, valamint a világos és egyértelmű felülvizsgálati rendelkezések vagy választási lehetőségek alkalmazása esetében, amelyek nem változtatják meg az eredeti eljárás minimumkövetelményeit. Arra az esetre célszerű előírni új közbeszerzési eljárás kiírását, ha az eredeti szerződésen érdemi módosításokat hajtanak végre, különösen annak hatályát és a felek kölcsönös jogait és kötelezettségeit illetően, ideértve a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok megosztása tekintetében is. Az ilyen módosítások a felek arra irányuló szándékát tanúsítják, hogy újratárgyalják az adott szerződés alapvető feltételeit, különösen, ha a módosítások – amennyiben a módosított feltételek szerepeltek volna az eredeti eljárásban – befolyásolták volna az eljárás eredményét.

(185)

A tapasztalatok azt mutatják, hogy tisztázni kell, hogy egy módosítás mely esetekben tekintendő a szerződés tárgyát érintő módosításnak.

(186)

Rendelkezni kell az építési beruházásokkal, árubeszerzésekkel vagy összetett szolgáltatásokkal kapcsolatos teljesítési biztosíték lehetőségének előírásáról az érdemi jellegű szerződéses kötelezettségeknek való megfelelés biztosítása és a szerződés annak teljes időtartama alatti megfelelő teljesítése érdekében. Rendelkezni kell a szerződéses jótállási időszakot lefedő jólteljesítési biztosíték lehetőségének előírásáról is az ezen ágazatokban szokásos gyakorlatnak megfelelően.

(187)

Az alkalmazandó értékhatárok és eljárások meghatározása céljából szükséges egyértelművé tenni, hogy az uniós intézmények, végrehajtó ügynökségek és uniós szervek ajánlatkérő szervnek minősülnek-e. Ha központi beszerző szervtől vásárolnak, nem indokolt, hogy ajánlatkérő szervnek minősüljenek. Ezenkívül az uniós intézmények egyetlen jogi személyt alkotnak, és az egyes szervezeti egységeik egymás között szerződést nem, csak szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodásokat köthetnek.

(188)

Helyénvaló e rendeletben hivatkozást tenni a 2014/24/EU irányelvben meghatározott, az építési beruházásokra, valamint az árubeszerzésekre és szolgáltatásokra alkalmazandó, és a 2014/23/EU irányelvben meghatározott, a koncessziókra alkalmazandó értékhatárokra. A 2014/24/EU, illetve a 2014/23/EU irányelvben előírt említett értékhatárok felülvizsgálatának ezért az e rendelet szerinti közbeszerzésekre, illetve koncessziókra közvetlenül alkalmazandónak kell lennie.

(189)

A koncessziós szerződések odaítélését egyszerűsíteni kell a 2014/23/EU irányelvben foglalt értékhatároknak a koncessziókra való alkalmazásával.

(190)

Harmonizációs és egyszerűsítési célokból a közbeszerzésre alkalmazandó rendes eljárásokat azokra az enyhébb szabályozás szerinti beszerzésekre is alkalmazni kell, amelyek a 2014/24/EU irányelv 74. cikkében említett, a szociális és egyéb meghatározott szolgáltatások szerződéseire vonatkoznak. Az enyhébb szabályozás alá eső beszerzésekre vonatkozó értékhatárt ezért hozzá kell igazítani a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések értékhatárához.

(191)

Annak érdekében, hogy a közbeszerzési eljárások jobban igazodjanak az Unión kívüli piaci feltételekhez, e rendeletnek olyan különös rendelkezéseket kell tartalmaznia, amelyek alapján az uniós küldöttségek saját felelősségükre ítélnek oda szerződéseket harmadik országokban. Ezért helyénvaló felülvizsgálni a harmadik országbeli uniós küldöttségek által a szerződések odaítélésére alkalmazott értékhatárokat, és azokat hozzáigazítani a külső fellépés területén a szerződések odaítélésére alkalmazott értékhatárokhoz.

(192)

Szükséges egyértelművé tenni a szerződés vagy keretszerződés aláírása előtt betartandó várakozási időszak alkalmazásának feltételeit.

(193)

A külső fellépések területén végrehajtott közbeszerzésekre alkalmazandó szabályoknak összhangban kell lenniük a 2014/23/EU és a 2014/24/EU irányelvben foglalt elvekkel.

(194)

A közbeszerzéshez való hozzáférésre vonatkozó, az ajánlat benyújtásakor és a szerződés teljesítése során egyaránt alkalmazandó szabályoknak magukban kell foglalniuk az (EU) 2022/1031 európai parlamenti és tanácsi rendelet (33) alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusokban (a nemzetközi közbeszerzési eszköz intézkedései) meghatározott feltételeket, valamint az említett rendeletben a nyertes ajánlattevőkre vonatkozóan meghatározott kötelezettségeket.

(195)

Az összetettség csökkentése, a meglévő szabályok észszerűsítése és a közbeszerzési szabályok olvashatóságának javítása érdekében össze kell vonni a közbeszerzésre vonatkozó általános rendelkezéseket és a külső fellépések területén végrehajtott közbeszerzésekre alkalmazandó különös rendelkezéseket, valamint el kell hagyni a szükségtelen ismétléseket és kereszthivatkozásokat.

(196)

Egyértelművé kell tenni, hogy letelepedési helyüktől függően mely gazdasági szereplők férhetnek hozzá az e rendelet szerinti közbeszerzésekhez, és kimondottan rendelkezni kell az ilyen hozzáférés nemzetközi szervezetek számára való lehetővé tételéről.

(197)

Kellően indokolt esetekben, amikor a szerződést harmadik országbeli uniós küldöttség ítéli oda, vagy azt kizárólag harmadik országbeli uniós küldöttség érdekében ítélik oda, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő számára lehetővé kell tenni, hogy nyílt hozzáférést biztosítson a közbeszerzési eljáráshoz olyan harmadik országban letelepedett természetes vagy jogi személyek számára, amely nem kötött külön megállapodást az Unióval a közbeszerzés területén. Az említett rugalmasságot különösen abban az esetben kell biztosítani, ha nincs olyan, az Unióval a közbeszerzés területén kötött külön megállapodás alapján a közbeszerzéshez hozzáféréssel rendelkező országokban letelepedett természetes vagy jogi személy, aki vagy amely biztosítani tudja a szükséges építési beruházást, árukat vagy szolgáltatásokat.

(198)

Egyrészről az átláthatóság és a koherensebb közbeszerzési szabályok iránti igény, és másrészről az említett szabályok egyes technikai szempontjaival kapcsolatos rugalmasság biztosítása iránti igény közötti egyensúly elérése érdekében a közbeszerzésre vonatkozó technikai szabályokat e rendelet mellékletében kell meghatározni, továbbá a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el e melléklet módosításaira vonatkozóan.

(199)

Egyértelművé kell tenni a vissza nem térítendő támogatásokról szóló cím hatályát, különösen a támogatásra jogosult tevékenységek vagy szervek típusai, valamint a vissza nem térítendő támogatások céljára használható jogi kötelezettségvállalások tekintetében. Így különösen, fokozatosan meg kell szüntetni a vissza nem térítendő támogatásról szóló határozatok alkalmazását azok korlátozott mértékű igénybevétele, valamint a támogatások elektronikus kezelésének fokozatos bevezetése miatt. Egyszerűsíteni kell a struktúrát, és e célból e rendelet más részeibe kell áthelyezni az olyan eszközökre vonatkozó rendelkezéseket, amelyek nem vissza nem térítendő támogatások. Egyértelművé kell tenni, hogy milyen jellegű szervek kaphatnak működési támogatást, kihagyva ezután az általános uniós érdeket szolgáló tevékenységet folytató szerveket, mivel az említett szervekre a valamely uniós szakpolitika részét képező és azt támogató célkitűzés elérésére irányuló tevékenységet folytató szervek fogalma vonatkozik.

(200)

Az eljárások egyszerűsítése és e rendelet olvashatóságának javítása érdekében egyszerűsíteni és észszerűsíteni kell a vissza nem térítendő támogatás elnyerésére irányuló pályázathoz, a pályázati felhíváshoz és a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodáshoz kapcsolódó rendelkezéseket.

(201)

A több donor által finanszírozott tevékenységek végrehajtásának az olyan esetekben való megkönnyítése érdekében, amikor a tevékenység teljes finanszírozása az uniós hozzájárulásra való kötelezettségvállalás megtételekor még nem ismert, szükséges pontosítani, hogy hogyan történik az uniós hozzájárulás meghatározása, és milyen módszerek szolgálnak felhasználásának ellenőrzésére.

(202)

Az uniós finanszírozásra pályázókra vonatkozó adminisztratív követelmények egyszerűsítése érdekében be kell vezetni a nagyon kis értékű, legfeljebb 15 000 EUR összegű vissza nem térítendő támogatás új kategóriáját. Tekintettel az ilyen támogatások nagyon kis értékére, el kell tekinteni a nyilatkozat bemutatására és a pénzügyi kapacitás értékelésére vonatkozó követelményektől.

(203)

A pályázatoknak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodással összhangban történő további egyszerűsítése érdekében lehetővé kell tenni az engedélyezésre jogosult tisztviselő számára, hogy kockázatértékelés alapján úgy döntsön, hogy a pénzügyi kapacitás ellenőrzése kizárólag a vezető pályázóra irányuljon.

(204)

Az egyösszegű átalány, az egységköltség és a százalékos átalányfinanszírozás alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatok azt mutatják, hogy az ilyen finanszírozási formák jelentősen egyszerűsítik az adminisztratív eljárásokat és jelentős mértékben csökkentik a hibakockázatot. Függetlenül attól, hogy milyen területet érint az uniós intézkedés, az egyösszegű átalány, az egységköltség és a százalékos átalány megfelelő finanszírozási formákat jelentenek, különösen az olyan szabványosított és ismétlődő tevékenységek esetében, mint a mobilitás vagy a képzési tevékenységek. Ezenfelül, mivel a tagállami közigazgatások és a kedvezményezett országok vagy partnerországok közötti intézményi együttműködést (ikerintézményi együttműködés) a tagállami intézmények hajtják végre, az egyszerűsített költségelszámolási módszerek alkalmazása indokolt és várhatóan elősegíti aktív szerepvállalásukat. A hatékonyság növelése érdekében lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok és az uniós források más címzettjei gyakrabban élhessenek az egyszerűsített költségelszámolási módszerekkel. Ezzel összefüggésben az egyösszegű átalány, az egységköltség és a százalékos átalányfinanszírozás alkalmazására vonatkozó feltételeket rugalmasabbá kell tenni. Kifejezetten rendelkezni kell arról, hogy a tevékenység vagy a munkaprogram teljes elszámolható költségét lefedő egyösszegű átalányt kell létrehozni. Ezenfelül az eredményközpontúság előmozdítása érdekében előnyben kell részesíteni a kimenet-alapú finanszírozást. A bemenet-alapú egyösszegű átalánynak, egységköltségnek és százalékos átalányfinanszírozásnak továbbra is rendelkezésre kell állnia olyan esetekben, amikor a kimenet-alapú finanszírozás nem lehetséges vagy nem megfelelő.

(205)

A jogbiztonság érdekében szükséges egyértelművé tenni, hogy amennyiben a vissza nem térítendő támogatás költségfüggetlen finanszírozás formáját ölti, a tervezett költségvetésre, a társfinanszírozásra és a kettős finanszírozás tilalmára vonatkozó rendelkezések nem alkalmazandók, mivel nem alkalmazhatók olyan esetben, amikor a visszatérítendő összeg meghatározott feltételekhez vagy eredményekhez kötött, és független az alapul szolgáló költségektől.

(206)

Az egyösszegű átalány, az egységköltség és a százalékos átalány engedélyezésére vonatkozó adminisztratív eljárásokat egyszerűsíteni kell az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselők ezen engedélyezésre történő felhatalmazásával. Adott esetben az ilyen engedélyt a Bizottság is megadhatja, tekintettel a tevékenységek vagy a kiadások jellegére, vagy az érintett engedélyezésre jogosult tisztviselők számára.

(207)

Az egyösszegű átalány, az egységköltség és a százalékos átalány megállapításához szükséges hiányzó adatok beszerzése érdekében lehetővé kell tenni a szakértői vélemény igénybevételét.

(208)

Amellett, hogy ki kell használni az egyszerűsített finanszírozási formák gyakoribb használatában rejlő lehetőségeket, biztosítani kell, hogy érvényesüljön a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elve, valamint különösen a gazdaságosság és a hatékonyság elve és a kettős finanszírozás tilalma. E célból az egyszerűsített finanszírozási formák alkalmazásakor biztosítani kell, hogy a felhasznált források alkalmasak legyenek az adott célok elérésére, hogy ugyanazon költségeket csak egyszer finanszírozzák a költségvetésből, hogy tiszteletben tartsák a társfinanszírozási elvet, és hogy ne kerüljön sor a címzettek összességében vett túlkompenzálására. Az egyszerűsített finanszírozási formáknak ezért statisztikai vagy számviteli adatokon, hasonló objektív eljárásmódokon vagy szakértői véleményen kell alapulniuk. Ezenfelül a megfelelő műveletellenőrzéseket, kontrollokat és időszakos vizsgálatokat a jövőben is alkalmazni kell.

(209)

Az egyösszegű átalány, az egységköltség és a százalékos átalány időszakos értékeléseivel szemben meg kell határozni a műveletellenőrzések és kontrollok alkalmazási körét. Az említett műveletellenőrzéseknek és kontrolloknak az egyösszegű átalány, egységköltség vagy százalékos átalány kifizetési feltételeinek teljesülésére kell összpontosulniuk, és szükség esetén ki kell terjedniük a kimenetek és/vagy eredmények megvalósítására is. Nem indokolt, hogy az említett feltételeknek részét képezze a kedvezményezettnél ténylegesen felmerülő költségek bejelentésének kötelezettsége. Ha az egyösszegű átalány, az egységköltség vagy a százalékos átalány összegét az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő vagy a Bizottság előzetesen meghatározta, azt nem lehet vitatni az utólagos kontrollok során. Ez nem lehet akadálya a vissza nem térítendő támogatás csökkentésének nem kielégítő, részleges vagy késedelmes végrehajtás, valamint szabálytalanság, csalás vagy egyéb kötelezettségszegés esetén. Így különösen, csökkenteni kell a vissza nem térítendő támogatást, amennyiben nem teljesítették az egyösszegű átalány, az egységköltség vagy a százalékos átalány kifizetésének feltételeit. Az időszakos vizsgálat gyakoriságát és hatályát függővé kell tenni a költségek alakulásától és jellegétől, figyelembe véve különösen a piaci árak jelentős változásait és egyéb releváns körülményeket. Az időszakos vizsgálat a jövőbeli megállapodásokra alkalmazandó egyösszegű átalány, egységköltség vagy százalékos átalány kiigazítását eredményezheti, azonban nem használható fel az egyösszegű átalány, egységköltség vagy százalékos átalány már megállapított értékének megkérdőjelezésére. Az egyösszegű átalány, egységköltség vagy százalékos átalány időszakos vizsgálatához statisztikai és módszertani célokból szükség lehet a kedvezményezett elszámolásaiba való betekintésre és az ilyen betekintés a csalás megelőzése és felderítése céljából is szükséges.

(210)

Amennyiben a vissza nem térítendő támogatás százalékos átalány, egységköltség vagy egyösszegű átalány formáját ölti, és így az alapul szolgáló költségek utólagos ellenőrzésére nem kerül sor, nem ellenőrizhető, hogy az elszámolható költségek a tevékenység időtartama alatt merültek-e fel. A jogbiztonság szavatolása érdekében egyértelművé kell tenni, hogy a kedvezményezettekre irányuló utólagos ellenőrzések és kontrollok során ellenőrizni fogják, hogy a százalékos átalány, az egységköltségek vagy az egyösszegű átalány kifizetéséhez szükséges feltételek teljesültek-e a végrehajtási időszak alatt.

(211)

Annak érdekében, hogy a kis szervezetek könnyebben részt tudjanak venni az uniós szakpolitikák végrehajtásában egy olyan környezetben, amelyben a források rendelkezésre állása korlátozott, el kell ismerni elszámolható költségként az önkéntesek által végzett munka értékét is. Ennek eredményeképpen az ilyen szervezeteknek nagyobb mértékben kell támaszkodniuk az önkéntesek munkájára annak érdekében, hogy társfinanszírozást biztosítsanak a tevékenységhez vagy a munkaprogramhoz. Az alap-jogiaktusban meghatározott maximális társfinanszírozási arány sérelme nélkül, ilyen esetekben az uniós vissza nem térítendő támogatást az önkéntesek munkáját fedező költségektől eltérő becsült elszámolható költségekre kell korlátozni. Mivel az önkéntes munka olyan, harmadik fél által nyújtott munka, amelyért a kedvezményezett nem fizet díjazást, a korlátozás révén elkerülhető az olyan költségek megtérítése, amelyek nem merültek fel a kedvezményezettnél. Az önkéntesek munkájának értéke továbbá nem haladhatja meg a természetbeni hozzájárulások és bármely egyéb társfinanszírozás értékének 50 %-át.

(212)

A jogbiztonság szavatolása érdekében egyértelművé kell tenni, hogy amennyiben a tervezett költségvetésben harmadik felek által önkéntes munka formájában nyújtott természetbeni hozzájárulások elszámolható költségként szerepelnek, a társfinanszírozásnak, amelyre az 50 %-os korlátot alkalmazzák, valamennyi finanszírozási forrásra – vagyis az uniós vissza nem térítendő támogatásra, a természetbeni hozzájárulásokra és egyéb finanszírozási forrásokra – ki kell terjednie.

(213)

Az államháztartás egyik alapvető elvének védelme érdekében e rendeletben fenn kell tartani a nyereségszerzés tilalmának elvét.

(214)

A költségvetésből finanszírozott vissza nem térítendő támogatásból származó nyereség esetében a jogbiztonság szavatolása érdekében egyértelművé kell tenni, hogy a nyereség elszámolható költségekhez nyújtott uniós hozzájárulásnak megfelelő százalékos arányának visszafizettetése során nem tehető különbség a ténylegesen felmerülő költségek és az egyszerűsített költségek között.

(215)

Elvileg a vissza nem térítendő támogatásokat pályázati felhívás nyomán kell odaítélni. Kivételek engedélyezése esetén azokat a hatály és az időtartam tekintetében szűken kell értelmezni és korlátozott módon kell alkalmazni. A vissza nem térítendő támogatások – de facto vagy de jure monopólium alapján – pályázati felhívás nélkül történő odaítélésének kivételes lehetőségével csak abban az esetben szabad élni, ha kizárólag az érintett szervek képesek végrehajtani a releváns tevékenységtípusokat, vagy azokat ruházta fel jogszabály vagy valamely hatóság ilyen monopóliummal.

(216)

A vissza nem térítendő támogatások elektronikus kezelése és az e-közbeszerzés bevezetésének irányába történő előrelépés érdekében a pályázókat és az ajánlattevőket egy meghatározott időszakban csak egyszer szabad felkérni arra, hogy igazolják a jogállásukat és a pénzügyi életképességüket, és nem kell megkövetelni tőlük, hogy minden egyes odaítélési eljárás során újból nyújtsák be az igazoló dokumentumokat. Ezért szükséges kiigazítani az arra vonatkozó előírásokat, hogy a vissza nem térítendő támogatás odaítélésére vonatkozó eljárások és a közbeszerzési eljárások során hány évre vonatkozóan kell megkövetelni a dokumentumok benyújtását.

(217)

A vissza nem térítendő támogatás kedvezményezettje bizonyos feltételek teljesülése esetén pénzügyi támogatást nyújthat harmadik félnek, és a harmadik feleknek kifizetett összeg legfeljebb 60 000 EUR lehet. Az említett összeg túlléphető, ha a tevékenység célkitűzései másként nem vagy csak túl nehezen valósíthatók meg. Annak érdekében, hogy válság- és szükséghelyzetekben rugalmasabban lehessen végrehajtani a költségvetést, lehetővé kell tenni, hogy humanitárius segítségnyújtás, szükséghelyzeti támogatási műveletek, polgári védelmi műveletek vagy válságkezelési segély esetében eseti indokolás nélkül is meg lehessen haladni az említett összeget. Az engedélyezésre jogosult tisztviselőnek jelentést kell tennie az ilyen esetekről.

(218)

Amennyiben egy tevékenység vagy munkaprogram végrehajtása során a kedvezményezettnek közbeszerzést kell lefolytatnia, egyértelművé kell tenni, hogy bármely kedvezményezett alkalmazhatja saját beszerzési gyakorlatait, feltéve, hogy azok biztosítják a legjobb ár-érték arányt vagy adott esetben a legalacsonyabb árat, függetlenül attól, hogy a kedvezményezett közbeszerzési szerződést ítél-e oda, és e rendelet értelmében ajánlatkérő szervnek minősül-e. A szerződés fogalommeghatározását ennek megfelelően módosítani kell.

(219)

A pénzügyi támogatás előrelátható költségekhez nem kapcsolódó hasznos módjaként elő kell segíteni a pénzdíjak alkalmazását, és az alkalmazandó szabályokat egyértelművé kell tenni. A pénzdíjakat úgy kell tekinteni, mint amelyek kiegészítenek – és nem kiváltanak – más finanszírozási eszközöket, így például a vissza nem térítendő támogatásokat.

(220)

A pénzdíjak rugalmasabb alkalmazásának lehetővé tétele érdekében a 966/2012/EU, Euratom rendelet szerinti kötelezettséget – mely szerint az 1 000 000 EUR vagy azt meghaladó egységértékű pénzdíjas versenypályázatokról tájékoztatást kell közzétenni a költségvetési tervezetet kísérő nyilatkozatokban – az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak benyújtandó előzetes tájékoztatási kötelezettséggel kell felváltani, és az ilyen pénzdíjakat a finanszírozási határozatban kifejezetten meg kell említeni.

(221)

A pénzdíjakat az átláthatóság és az egyenlő bánásmód elvével összhangban kell odaítélni. Ezzel összefüggésben meg kell határozni a versenypályázatok szabályainak alapvető jellemzőit, különösen az odaítélést követően a pénzdíj nyerteseknek való kifizetésére vonatkozó rendelkezéseket és a versenypályázat közzétételének megfelelő módját. Szükséges továbbá létrehozni egy olyan, pontosan körülhatárolt odaítélési eljárást a pályázat benyújtásától kezdve a pályázóknak nyújtott tájékoztatáson át a nyertes pályázó értesítéséig, amely követi a vissza nem térítendő támogatás odaítélésére vonatkozó eljárás felépítését.

(222)

Ebben a rendeletben meg kell határozni a pénzügyi eszközökre, a költségvetési biztosítékokra és a pénzügyi támogatásra alkalmazandó elveket és feltételeket, valamint az Unió pénzügyi felelősségvállalásainak korlátozására, a csalás és a pénzmosás elleni küzdelemre, a pénzügyi eszközök megszüntetésére és a jelentéstételre vonatkozó szabályokat.

(223)

Az elmúlt években az Unió egyre gyakrabban alkalmazott pénzügyi eszközöket, amelyek révén nagyobb tőkeáttételi hatás érhető el a költségvetésből nyújtott finanszírozáshoz viszonyítottan, ugyanakkor azonban pénzügyi kockázatot generálnak a költségvetésre nézve. Az említett pénzügyi eszközök nemcsak a 966/2012/EU, Euratom rendelet által szabályozott pénzügyi eszközöket foglalják magukban, hanem olyan egyéb eszközöket is, így például a költségvetési biztosítékok és a pénzügyi támogatás, amelyekre korábban kizárólag az ezekre vonatkozó alap-jogiaktusok szabályai voltak alkalmazandók. Az ezen eszközökre alkalmazandó elvek egységességének biztosítása érdekében közös keretet kell kialakítani, és ezen eszközöket e rendeletben egy új címben kell összevonni, amely a pénzügyi eszközökre alkalmazandó meglévő szabályokon felül magában foglal egy, a költségvetési biztosítékokról szóló szakaszt, valamint egy, a tagállamok vagy harmadik országok részére nyújtott pénzügyi támogatásról szóló szakaszt.

(224)

A pénzügyi eszközök és a költségvetési biztosítékok szerepet játszhatnak az uniós források hatásainak megsokszorozásában, amennyiben ezeket a forrásokat más forrásokkal vonják össze, és azok tőkeáttételi hatással bírnak. A pénzügyi eszközöket és a költségvetési biztosítékokat csak akkor szabad alkalmazni, ha nem áll fenn a belső piacon belüli verseny torzulásának vagy az állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal való összeegyeztethetetlenségnek a kockázata.

(225)

Az Európai Parlament és a Tanács által egy adott programra jóváhagyott éves előirányzatok keretében a pénzügyi eszközöket és a költségvetési biztosítékokat előzetes értékelés alapján kell alkalmazni, amely bizonyítja, hogy azok hatékonyan szolgálják az Unió szakpolitikai célkitűzéseinek megvalósítását.

(226)

A pénzügyi eszközöket, a költségvetési biztosítékokat és a pénzügyi támogatást alap-jogiaktus révén kell engedélyezni. Ha a pénzügyi eszközöket kellően indokolt esetben alap-jogiaktus nélkül hozzák létre, azokat az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a költségvetésben jóvá kell hagynia.

(227)

Meg kell határozni az esetlegesen a X. cím hatálya alá eső eszközök, így például kölcsönök, biztosítékok, sajáttőke-befektetés, kvázisajáttőke-befektetés és kockázat-megosztási eszközök fogalmát. A kockázatmegosztási eszközök fogalmának ki kell terjednie a projektkötvények hitelminőség-javítására is, amely kölcsön vagy garancia formájában nyújtott hitelminőség-javítás révén fedezi a projektek adósságszolgálati kockázatát és enyhíti a kötvénytulajdonosok hitelkockázatát.

(228)

Ha az alap-jogiaktus másként nem rendelkezik, a pénzügyi eszközből vagy költségvetési biztosítékból teljesített bármely visszafizetést arra az eszközre vagy biztosítékra kell felhasználni, amelyből a visszafizetés keletkezett az eszköz vagy a biztosíték hatékonyságának fokozása érdekében, és az ilyen visszafizetést figyelembe kell venni az eszközre vagy a biztosítékra vonatkozó jövőbeni előirányzatokra való javaslattételkor.

(229)

Ez a rendelet rendelkezik a Bizottság arra való felhatalmazásáról, hogy a releváns alap-jogiaktusban az Unió vagy az Euratom nevében hitelt vegyen fel a megfelelő összegeknek a kedvezményezett tagállamok vagy harmadik országok részére történő továbbhitelezése céljából, a hitelekre alkalmazandó feltételek mellett. Az így felvett és továbbhitelezett összegeknek meg kell egyezniük. Az Uniónak ezért a piaci műveleteket minden egyes konkrét hitelnyújtás esetében a folyósítási igényekhez kell igazítania, ami korlátozza a különböző hitelfelvételi műveletek következetes tervezésének és a lejáratok költséghatékony strukturálásának a lehetőségét.

(230)

A különböző finanszírozási módszerek alkalmazása költségessé és összetetté teszi az egyes pénzügyi támogatási programok finanszírozását, mivel így a különböző pénzügyi támogatási programok egymással versenyeznek a korlátozottan rendelkezésre álló finanszírozási lehetőségekért. Ez széttagolja az uniós, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kínálatát, valamint csökkenti a különálló programok likviditását és a befektetők számára képviselt vonzerejét, annak ellenére, hogy minden uniós, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír ugyanolyan magas hitelminőséggel rendelkezik. A pénzügyi támogatást ezért egységes finanszírozási módszer keretében kell megszervezni, amely növeli az uniós kötvények likviditását, valamint az uniós kibocsátás vonzerejét és költséghatékonyságát.

(231)

Az Ukrajna finanszírozási igényeivel kapcsolatos közelmúltbeli tapasztalatok rávilágítottak az uniós adósság strukturálásával kapcsolatos széttagolt megközelítés hátrányaira. Az Unió euróban denominált adósságpapírok kibocsátójaként betöltött szerepének megerősítése érdekében alapvető fontosságú, hogy minden új kibocsátást egységes finanszírozási módszerrel szervezzenek meg, kivéve kellően indokolt esetekben, például az Euratom-kibocsátásnál, a kis kibocsátásoknál és azon pénzügyi támogatási programok finanszírozásánál, amelyek esetében az alap-jogiaktusok 2022. november 9. előtt léptek hatályba.

(232)

Az egységes finanszírozási módszer modelljét és a végrehajtásához szükséges infrastruktúra legtöbb elemét az (EU, Euratom) 2020/2053 határozat alapján, diverzifikált finanszírozási stratégia formájában már kidolgozták. Az említett stratégia lehetővé tette az (EU) 2021/241 rendelet keretében, valamint az (EU) 2020/2094 rendeletben (34) említett számos más uniós program keretében nyújtott vissza nem térítendő támogatások és kölcsönök forrásainak sikeres bevonását. Tekintettel az Ukrajna sürgős pénzügyi igényeinek kielégítéséhez szükséges műveletek várható összetettségére, valamint az esetleges jövőbeli hitelfelvételi és hitelnyújtási műveletekre történő felkészülés érdekében, helyénvaló bevezetni egy diverzifikált finanszírozási stratégiát mint a hitelfelvételi műveletek végrehajtásának egységes finanszírozási módszerét.

(233)

A diverzifikált finanszírozási stratégia alkalmazásának lehetővé kell tennie a finanszírozási program rugalmas végrehajtását, teljes mértékben tiszteletben tartva ugyanakkor a költségvetési semlegességnek és a költségvetési egyensúlynak az EUMSZ 310. cikkének (1) bekezdésében meghatározott elveit. A finanszírozási program költségeit teljes mértékben a kedvezményezetteknek kell viselniük egy olyan egységes költségfelosztási módszertan alapján, amely biztosítja a költségek átlátható és arányos felosztását. A visszafizetési kötelezettségeknek továbbra is a pénzügyi támogatás kedvezményezettjeire kell hárulniuk, e rendelettel összhangban.

(234)

A diverzifikált finanszírozási stratégia végrehajtásához egységes szabályok követésére lenne szükség az arra támaszkodó valamennyi hitelfelvételi és hitelnyújtási program tekintetében.

(235)

A diverzifikált finanszírozási stratégiának nagyobb rugalmasságot kell biztosítania a Bizottság számára az egyedi finanszírozási ügyletek időzítése és lejárata tekintetében, és lehetővé kell tennie a különböző kedvezményezett országoknak történő rendszeres és folyamatos kifizetéseket. Egy ilyen stratégiának a finanszírozási eszközök összevonásán kell alapulnia. Ez rugalmasságot biztosítana a Bizottság számára ahhoz, hogy a kedvezményezetteknek történő kifizetéseket a folyósítás időpontjában fennálló piaci feltételektől függetlenül szervezze meg, csökkentve annak a kockázatát is, hogy a Bizottságnak volatilis vagy kedvezőtlen feltételek mellett kelljen rögzített összegeket bevonnia.

(236)

Az említett, Bizottság számára biztosított rugalmassághoz közös likviditási keret létrehozására lenne szükség. Egy ilyen központosított likviditási funkció reziliensebbé tenné az Unió finanszírozási képességét, és megbízható likviditás-előrejelzésekre támaszkodva kezelhetné a források be- és kiáramlása közötti átmeneti eltéréseket.

(237)

A Bizottságnak minden szükséges ügyletet végre kell hajtania a rendszeres tőkepiaci jelenlét biztosításához, a lehető legjobb finanszírozási költségek eléréséhez, valamint az Unió és az Euratom hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjaival kapcsolatos ügyletek megkönnyítéséhez.

(238)

Ezért helyénvaló, hogy a diverzifikált finanszírozási stratégiának a programok szélesebb körére való kiterjesztése során a Bizottság létrehozza a diverzifikált finanszírozási stratégia végrehajtásához szükséges szabályokat. Az említett szabályoknak irányítási keretből, kockázatkezelési eljárásokból és egy olyan költségfelosztási módszertanból kell állniuk, amely tiszteletben tartja e rendelet 223. cikke (4) bekezdésének e) pontját. A Bizottságnak az átláthatóság biztosítása érdekében rendszeresen és teljeskörűen, minden szempontra kiterjedően tájékoztatnia kell az Európai Parlamentet és a Tanácsot hitelfelvételi és adósságkezelési stratégiájáról.

(239)

A jogbiztonság és az egyértelműség érdekében a már odaítélt pénzügyi támogatások és az (EU) 2022/2463 európai parlamenti és tanácsi rendelet (35) szerinti makroszintű pénzügyi támogatások tekintetében az e rendeletben foglalt, diverzifikált finanszírozási stratégiára vonatkozó szabályokat csak azon pénzügyi támogatási programokra kell alkalmazni, amelyek tekintetében az alap-jogiaktusok 2022. november 9-én vagy azt követően lépnek hatályba.

(240)

Fontos, hogy a közvetett irányítás keretében végrehajtott pénzügyi eszközökre és költségvetési biztosítékokra vonatkozó ellenőrzött pénzügyi kimutatások időben elkészüljenek ahhoz, hogy a Számvevőszék figyelembe vehesse azokat az előzetes beszámolóra vonatkozó észrevételeinek megtételekor.

(241)

Az Unió szakpolitikai célkitűzéseinek megvalósítása során helyénvaló elismerni az érdekek összehangolását, és különösen azt, hogy az EBB és az EBA rendelkezik a pénzügyi eszközökkel való gazdálkodáshoz és a költségvetési biztosítékok nyújtásához szükséges szakértelemmel.

(242)

Lehetőséget kell nyújtani a csoportként működő EBB és EBA számára, hogy a végrehajtás egy részét átadják egymásnak, amennyiben az ilyen átadás egy adott tevékenység végrehajtására nézve előnyös, és a Bizottsággal létrejött releváns megállapodásban részletesebben meghatározottak szerint.

(243)

A következetesség, valamint a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret figyelembevétele érdekében a pénzügyi eszközök és a költségvetési biztosítékok tekintetében egyértelművé kell tenni a közvetett irányítás keretében uniós forrásokat végrehajtó személyek vagy szervezetek általi jelentéstételre, az uniós forrásoknak a költségvetésből származó kiegészítő támogatással – többek között vissza nem térítendő támogatásokkal – való kombinálása esetén a X. cím alkalmazására, valamint a megosztott irányítás keretében végrehajtott uniós forrásokkal való kombinálásra vonatkozó egyes rendelkezéseket.

(244)

Egyértelművé kell tenni, hogy amennyiben egy pénzügyi eszközt vagy költségvetési biztosítékot a költségvetésből származó kiegészítő támogatási formákkal kombinálnak, a pénzügyi eszközökre és költségvetési biztosítékokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni az egész intézkedésre. Az ilyen szabályokat adott esetben ki kell egészíteni az ágazatspecifikus szabályokban meghatározott különös követelményekkel.

(245)

Az olyan pénzügyi eszközökkel való gazdálkodásnak és az olyan költségvetési biztosítékok nyújtásának, amelyek a költségvetésből kerülnek finanszírozásra, összhangban kell lennie az adózási szempontból nem együttműködő országokra és területekre vonatkozó uniós szakpolitikával és annak frissítéseivel, a releváns uniós jogi aktusokban és tanácsi következtetésekben meghatározottak szerint, különös tekintettel az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzéke összeállításának kritériumairól és folyamatáról szóló, 2016. november 8-i tanácsi következtetésekre (36) és annak mellékletére, valamint az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzékéről szóló, 2017. december 5-i tanácsi következtetésekre (37) és annak mellékleteire.

(246)

A költségvetési biztosítékok, valamint a tagállamok vagy harmadik országok részére nyújtott pénzügyi támogatás általánosságban olyan, költségvetésen kívüli művelet, amely jelentős hatást gyakorol az Unió mérlegére. Jóllehet ezek általánosságban továbbra is költségvetésen kívüli műveletek maradnak, e rendeletbe való belefoglalásuk erősíti az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét és világosabb keretet biztosít azok engedélyezésére, kezelésére és számvitelére vonatkozóan.

(247)

Az Unió fontos, költségvetési biztosítékokon alapuló kezdeményezéseket indított el, többek között az Európai Stratégiai Beruházási Alapot (ESBA) vagy az Európai Fenntartható Fejlődési Alapot (EFFA). Az említett eszközök jellemzője, hogy az Unió számára függő kötelezettséget teremtenek és források tartalékba való feltöltése révén működnek, likviditási tartalékot képezve, amely lehetővé teszi, hogy a költségvetésből rendezett módon teljesíthetők legyenek az említett függő kötelezettségek keretében felmerülő kifizetési kötelezettségek. Az Unió hitelminősítésének garantálása és ebből fakadó hatékony finanszírozási képességének biztosítása érdekében elengedhetetlen, hogy a függő kötelezettségek engedélyezése, valamint a hozzájuk kapcsolódó tartalékalap-feltöltés és nyomon követés olyan határozott szabályrendszer alapján történjen, amely minden költségvetési biztosítékra alkalmazandó.

(248)

A költségvetési biztosítékból eredő függő kötelezettségek a finanszírozási és befektetési műveletek széles körét fedhetik le. A költségvetési biztosíték lehívásának lehetőségét nem lehet teljes bizonyossággal előre beütemezni éves alapon, mint a hitelek esetében, amelyek meghatározott törlesztési ütemtervvel rendelkeznek. Ezért a függő kötelezettségek engedélyezésére és nyomon követésére mindenképpen olyan keretet kell kialakítani, amely mindig maradéktalanul biztosítja az (EU, Euratom) 2020/2053 határozatban megállapított éves kifizetési felső határok tiszteletben tartását.

(249)

Az említett keretnek az irányításról és a kontrollról is rendelkeznie kell, beleértve az Unió pénzügyi kitettségéről való rendszeres jelentéstételt is. A pénzügyi felelősségvállalásra képzett tartalékfeltöltési rátáját a kapcsolódó eszközből eredő pénzügyi kockázatok megfelelő kockázatértékelése alapján kell meghatározni. A függő kötelezettségek fenntarthatóságát évente kell értékelni a költségvetési eljárás keretében. Annak érdekében, hogy ne keletkezzen hiányállapot a pénzügyi felelősségvállalásokat fedező tartalékokban, létre kell hozni egy korai előrejelző mechanizmust.

(250)

A pénzügyi eszközök, a költségvetési biztosítékok és a pénzügyi támogatás fokozódó alkalmazásához jelentős volumenű kifizetésielőirányzat-mozgósításra és ehhez kapcsolódó tartalékfelöltésre van szükség. A tőkeáttételi hatás elérése érdekében, ugyanakkor a pénzügyi felelősségvállalásokkal szemben megfelelő szintű védelmet biztosítva, optimális szinten kell meghatározni a szükséges tartalékfeltöltési összeget, és hatékonyságnövekedést kell elérni az említett tartalékok közös tartalékalapban történő összevonásával. Az említett összevont tartalékok rugalmasabb alkalmazása továbbá lehetővé teszi egy olyan globális tartalékfeltöltési ráta hatékony alkalmazását, amely optimális forrásellátottság mellett biztosítja az előírt védelmet.

(251)

A tartalékfeltöltésre és a közös tartalékalapra alkalmazandó szabályoknak szilárd belső kontrollkeretet kell biztosítaniuk. A közös tartalékalapban tartott források kezelésére alkalmazandó iránymutatást a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjével folytatott konzultációt követően a Bizottságnak kell megállapítania. A pénzügyi eszközök, költségvetési biztosítékok és pénzügyi támogatások engedélyezésére jogosult tisztviselőknek aktívan nyomon kell követniük a felelősségi körükbe tartozó pénzügyi felelősségvállalásokat, és a közös tartalékalap forrásai pénzügyi vezetőjének a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által meghatározott szabályok és eljárások alapján kell kezelnie az alapban lévő pénzkészletet és eszközöket.

(252)

A költségvetési biztosítékoknak és a pénzügyi támogatásnak a pénzügyi eszközökre vonatkozóan megállapított elveket kell követniük. Különösen a költségvetési biztosítékoknak visszavonhatatlannak, feltétel nélkülinek és azonnal lehívhatónak kell lenniük. A költségvetési biztosítékokat közvetett irányítás keretében vagy – kizárólag kivételes esetekben – közvetlen irányítás keretében kell végrehajtani. A költségvetési biztosítékok csak finanszírozási és befektetési műveleteket fedezhetnek, és a partnereknek saját forrásaikkal hozzá kell járulniuk a fedezett műveletekhez.

(253)

A tagállamok vagy harmadik országok részére a pénzügyi támogatásokat kölcsön, hitelkeret vagy a támogatás eredményességének biztosítására megfelelőnek tartott bármilyen egyéb eszköz formájában kell nyújtani. Ennek érdekében a Bizottság a releváns alap-jogiaktusban felhatalmazást kap arra, hogy a szükséges forrásokat a tőkepiacokon vagy pénzügyi intézményektől felvegye, gondoskodva arról, hogy az Unió ne legyen részes a futamidők olyan átalakításában, amely kamatkockázatnak vagy bármilyen egyéb kereskedelmi kockázatnak tenné ki.

(254)

A megcélzott egyszerűsítés és hatékonyság elérése érdekében a pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó rendelkezéseknek a lehető leghamarabb alkalmazandóknak kell lenniük. A költségvetési biztosítékokhoz és a pénzügyi támogatáshoz, valamint a közös tartalékalaphoz kapcsolódó rendelkezéseknek a 2020 utáni többéves pénzügyi kerettől kell alkalmazandóknak lenniük. Ez az ütemezés lehetővé teszi majd a függő kötelezettségek kezelésére szolgáló új eszközök alapos előkészítését. Lehetővé teszi továbbá a X. címben foglalt elvek és egyrészről a 2020 utáni többéves pénzügyi keretre irányuló javaslat, másrészről az e kerethez kapcsolódó konkrét programok összehangolását.

(255)

Az 1141/2014/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (38) szabályokat állapít meg többek között az európai szintű politikai pártok és politikai alapítványok finanszírozására vonatkozóan, különösen a finanszírozási feltételek, a finanszírozás odaítélése és elosztása, az adományok és hozzájárulások, az európai parlamenti választási kampányok finanszírozása, a visszatéríthető kiadások, bizonyos finanszírozási tilalmak, a számvitel, a beszámolás és az auditálás, a végrehajtás és kontroll, a szankciók, az európai politikai pártokkal és alapítványokkal foglalkozó hatóság, az Európai Parlament engedélyezésre jogosult tisztviselője, valamint a tagállamok közötti együttműködés és az átláthatóság tekintetében.

(256)

E rendeletbe bele kell foglalni a költségvetésből az európai politikai pártok részére az 1141/2014/EU, Euratom rendeletben előirányzottak szerint nyújtott hozzájárulásokra vonatkozó szabályokat is.

(257)

Az európai politikai pártoknak nyújtott pénzügyi támogatásnak egyedi hozzájárulás formáját kell öltenie azért, hogy megfeleljen e pártok sajátos igényeinek.

(258)

Jóllehet a pénzügyi támogatás nyújtásához nincs szükség éves munkaprogramra, az európai politikai pártoknak utólag igazolniuk kell az uniós források körültekintő felhasználását. Így különösen, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek ellenőriznie kell, hogy a forrásokat a hozzájárulási felhívásban leírt visszatéríthető kiadások kifizetésére használták-e fel, az e rendeletben megállapított határidőkön belül. Az európai politikai pártoknak juttatott hozzájárulásokat az odaítélésük pénzügyi évét követő pénzügyi év végéig kell elkölteni; ezen időpontot követően az el nem költött forrásokat az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek vissza kell fizettetnie.

(259)

Az európai politikai pártok működési költségeinek finanszírozására nyújtott uniós forrásokat nem lehet felhasználni az 1141/2014/EU, Euratom rendeletben meghatározott céloktól eltérő célokra, különösen nem olyan harmadik felek közvetlen vagy közvetett finanszírozására, mint például a nemzeti politikai pártok. A hozzájárulásokat az európai politikai pártoknak a jelenlegi és jövőbeli kiadások bizonyos százalékának kifizetésére kell használniuk, nem pedig a hozzájárulás iránti kérelmük benyújtása előtt felmerült kiadások vagy adósságok kifizetésére.

(260)

Továbbá a hozzájárulások odaítélését egyszerűsíteni kell és hozzá kell igazítani az európai politikai pártok sajátosságaihoz, különösen azáltal, hogy nem kell kiválasztási szempontokat alkalmazni, általános szabályként egyszeri teljes előfinanszírozási kifizetést kell megállapítani, valamint lehetőséget kell nyújtani az egyösszegű átalány, a százalékos átalányfinanszírozás és az egységköltség alkalmazására.

(261)

A költségvetésből származó hozzájárulásokat fel kell függeszteni, csökkenteni kell vagy meg kell szüntetni, ha az európai politikai pártok megszegik az 1141/2014/EU, Euratom rendeletet.

(262)

A mind az e rendeleten, mind az 1141/2014/EU, Euratom rendeleten alapuló szankciókat koherens módon kell kiszabni, a ne bis in idem elvének tiszteletben tartásával. Az 1141/2014/EU, Euratom rendelettel összhangban az e rendeletben előírt közigazgatási és/vagy pénzügyi szankciók nem alkalmazandók azon esetekben, amelyekre vonatkozóan az 1141/2014/EU, Euratom rendelet alapján már kiszabtak szankciókat.

(263)

E rendeletben olyan általános keretet kell létrehozni, amelynek alapján a költségvetés-támogatás eszközként alkalmazható a külső fellépések területén, ideértve többek között a harmadik országok arra való kötelezését is, hogy megfelelő módon és kellő időben benyújtsák a Bizottságnak azokat az információkat, amelyekre annak a közösen elfogadott feltételek és az Unió pénzügyi érdekeit védő rendelkezések teljesítésének értékeléséhez szüksége van.

(264)

Az Európai Parlament és a Tanács szerepének megerősítése érdekében pontosan meg kell határozni az uniós vagyonkezelői alapok létrehozása céljából követendő eljárást. Szükséges továbbá meghatározni az uniós vagyonkezelői alapokhoz történő hozzájárulásra alkalmazandó elveket, különösen azt, hogy fontos biztosítani a más donoroktól érkező hozzájárulásokat, amelyek a hozzáadott érték tekintetében indokolják a létrehozásukat. Egyértelművé kell tenni továbbá a pénzügyi szereplők és az uniós vagyonkezelői alap igazgatótanácsának felelősségi körét, valamint meg kell határozni a részt vevő donoroknak az uniós vagyonkezelői alap igazgatótanácsában való méltányos képviseletét biztosító szabályokat, továbbá azon követelményt, hogy az alap felhasználásához a Bizottság egyetértő szavazatára van szükség. Fontos részletesebben meghatározni az uniós vagyonkezelői alapok számára előírt jelentéstételi kötelezettséget is.

(265)

Lehetővé kell tenni, hogy az Unió globális kezdeményezésekben vegyen részt, amennyiben ez a részvétel hozzájárul az Unió szakpolitikai célkitűzéseinek megvalósításához. Annak érdekében, hogy az Unió megfelelő jogi kerettel rendelkezzen a globális kezdeményezésekben való részvételre vonatkozóan, az ilyen kezdeményezésekhez való uniós hozzájárulást új költségvetés-végrehajtási eszközként kell szerepeltetni. Ezen új pénzügyi eszköz használata feltételekhez lenne kötve, amelyek teljesítése más költségvetés-végrehajtási eszközökhöz hasonló szintű védelmet biztosítana. E feltételeknek magukban kell foglalniuk a csalás és szabálytalanságok elleni küzdelmet szolgáló megfelelő belső és külső rendszerek meglétét, amelynek vizsgálata során a globális kezdeményezés végrehajtó szervezetei által működtetett rendszereket külső rendszereknek kell tekinteni. A globális kezdeményezésekkel kapcsolatos előírások használatának azokra az esetekre kell korlátozódnia, amikor egyéb költségvetés-végrehajtási eszközök nem teszik lehetővé a vonatkozó uniós szakpolitikai célkitűzések ugyanolyan léptékű és hatású megvalósítását. Amennyiben lehetséges és helyénvaló, a Bizottságnak csatlakoznia kell a globális kezdeményezés irányító testületéhez vagy azzal egyenértékű irányítóbizottságához annak érdekében, hogy biztosítsa az Unió érdekeinek hatékony képviseletét. Az átláthatóság és a hatékony döntéshozatal érdekében a Bizottságnak a lehető leghamarabb részletes tájékoztatást kell nyújtania az Európai Parlament és a Tanács számára a globális kezdeményezéshez való minden tervezett hozzájárulásról annak érdekében, hogy ezeket az információkat kellően figyelembe tudják venni.

(266)

A digitalizáció terén elért eredményekhez való alkalmazkodás érdekében a részvételi szándék kifejezésére való felhívást követően összeállított külső szakértői listáknak a többéves program időtartamánál hosszabb ideig kell érvényesnek lenniük, feltéve, hogy biztosítva van a szakértők rotációja, és új szakértők is kifejezhetik érdeklődésüket. Emellett lehetővé kell tenni az uniós intézmények számára, hogy az értékelési eljárás, valamint a szakértők által nyújtott vélemények és tanácsok magas színvonalának biztosítása érdekében magasan képzett külső szakértőket vonhassanak be. Annak érdekében, hogy az uniós intézmények sikeresen versenyezhessenek más piaci szereplőkkel, az uniós intézmények számára lehetővé kell tenni, hogy kivételes és kellően indokolt esetekben versenyképesebb díjazást kínáljanak. Végezetül a jogbiztonság érdekében pontosítani kell a díjazott külső szakértőkre vonatkozó szabályokat, hogy azok tükrözzék az odaítélési eljárás különböző lépéseit.

(267)

Annak érdekében, hogy egyértelmű jogi keretet biztosítsanak az uniós intézmények számára a szolgáltatások, áruk vagy építési beruházások adományozásához, a nem pénzügyi adományokat új költségvetés-végrehajtási eszközként kell szerepeltetni. Ez az eszköz nem tévesztendő össze az Unió által harmadik országoknak nyújtott támogatás általános keretével, amely szélesebb körű, de magában foglalhatja a nem pénzügyi adományokat is. A Covid19-világjárványra és Oroszország Ukrajna ellen folytatott agresszív háborújának hatására tekintettel egy ilyen eszköznek stabil jogalapot kell biztosítania, különösen a jövőbeli válság- és szükséghelyzetekben, valamint biztosítania kell, hogy az uniós intézmények megfelelő költségvetés-támogatási eszközökkel rendelkezzenek ahhoz, hogy segítséget nyújtsanak a tagállamoknak, más személyeknek és szervezeteknek, amikor a legnagyobb szükség van támogatásra. Az említett eszközt közvetlen irányítás vagy valamely uniós szerv általi közvetett irányítás keretében kell végrehajtani. A kapcsolódó – például a fogalommeghatározásokra, a felfüggesztésre, a megszüntetésre és a csökkentésre, valamint az értékelőbizottságra vonatkozó – rendelkezéseket ennek megfelelően ki kell igazítani. A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás érdekében az igazgatási előirányzatokból finanszírozott nem romlandó árukat nem szabad adományozni azok részleges leértékelése előtt.

(268)

A nem pénzügyi adományok bevezetéséhez hasonlóan az uniós intézmények számára lehetővé kell tenni, hogy nem pénzügyi díjakat ítéljenek oda. Ez azért is fontos, hogy lehetővé tegyék az olyan fiatalok közötti versenyeket, akik nem rendelkeznek bankszámlával saját tagállamukban, de akik praktikus formában könnyen megkaphatják jutalmukat. E célból a pénzdíjakra vonatkozó fogalommeghatározást és rendelkezéseket ennek megfelelően ki kell igazítani.

(269)

A meglévő szabályok észszerűsítésével összhangban és a szükségtelen ismétlődések elkerülése érdekében a 966/2012/EU, Euratom rendelet második részébe foglalt, az EMGA-ra, a kutatásra, a külső fellépésekre és meghatározott uniós alapokra alkalmazandó különös rendelkezéseket csak e rendelet releváns részeibe kell beilleszteni, feltéve, hogy a rendelkezéseket még alkalmazzák, és továbbra is relevánsak.

(270)

Egyszerűsíteni és pontosítani kell a beszámolók tartalmára és a számvitelre vonatkozó rendelkezéseket. Ezért helyénvaló egybeszerkeszteni az éves beszámolóra és az egyéb pénzügyi beszámolásra vonatkozó valamennyi rendelkezést.

(271)

Az előzetes beszámolóval kapcsolatos számvevőszéki észrevételekre és a végleges beszámoló benyújtására vonatkozó határidőket a mentesítési eljárás ütemtervének figyelembevétele érdekében ki kell igazítani.

(272)

A mentesítési határozat kiterjed az Unió bevételeinek és kiadásainak elszámolásaira, beleértve a célzott bevételeket és a kapcsolódó egyedi kiadási tételeket is, az ebből következő egyenlegre és az Unió mérlegben feltüntetett eszközeire és forrásaira, többek között a hitelfelvételi és hitelnyújtási műveletekből eredőkre is. Hasonlóképpen, a Számvevőszék valamennyi, bevételre irányuló vizsgálatakor figyelembe kell venni a címzett bevételeket és a kapcsolódó kiadási tételeket.

(273)

Javítani kell annak módját, ahogyan az uniós intézmények az ingatlanprojekteket illetően jelenleg jelentést tesznek az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Az uniós intézmények számára lehetővé kell tenni, hogy az új ingatlanprojekteket a már értékesített ingatlanokért kapott bevételekből finanszírozzák. Következésképpen a címzett belső bevételekre vonatkozó rendelkezésekre való hivatkozást kell beilleszteni az ingatlanprojektekre vonatkozó rendelkezésekbe. Ezáltal lehetővé válna, hogy teljesüljenek az uniós intézmények ingatlanpolitikájának változó igényei, ugyanakkor csökkenjenek a költségek és növekedjen a rugalmasság.

(274)

Az európai zöld megállapodásról szóló közleményében a Bizottság ösztönzi az épületek felújítását kibocsátásuk csökkentése és energiahatékonyságuk növelése érdekében. Figyelembe véve az energiahatékony épületek piacának gyors fejlődését, az uniós intézményeknek sürgősen bele kell foglalniuk az európai zöld megállapodással kapcsolatos kötelezettségvállalásokat saját ingatlanpolitikájukba, és fel kell újítaniuk épületeiket, előnyben részesítve a leginkább energiahatékony beruházásokat. Emellett a munkamódszereknek a Covid19-világjárvány által felgyorsított közelmúltbeli fejlődése szükségessé teszi az uniós intézmények irodaállományának kiigazítását egy dinamikus irodapolitika kialakítása érdekében. Következésképpen – a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban – lehetővé kell tenni a szerkezeti felújítások kölcsönökkel történő finanszírozását, feltéve, hogy az megtakarításokhoz vezet. Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak elegendő tájékoztatást kell kapnia előzetes jóváhagyásuk céljából, többek között a tervezett szerkezeti felújítás hozzáadott értékéről és a zöld átálláshoz való hozzájárulásáról. Az új ingatlanprojektek fogalmának értelmezését ki kell terjeszteni, és annak különösen magában kell foglalnia a szerkezeti felújításra irányuló projekteket.

(275)

Az egyes uniós szervekre alkalmazandó szabályok, a közbeszerzésre vonatkozó részletes szabályok, a tényleges tartalékfeltöltési rátára vonatkozó részletes feltételek és a minimumráta kiigazítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az EUMSZ és az Euratom-Szerződés alapján létrehozott szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatra, valamint a köz- és magánszféra közötti partnerségre létrehozott szervek pénzügyiszabályzat-mintájára, e rendelet I. mellékletének módosítására, a tényleges tartalékfeltöltési ráta számításának részletes feltételeire és módszertanára, valamint a tényleges tartalékfeltöltési ráta meghatározott minimumrátájának a módosítására – amely minimumráta nem lehet alacsonyabb 85 %-nál – vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban megállapított elvekkel összhangban kerüljön sor. Így különösen, a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(276)

A címzettekre vonatkozó adatokhoz való, közzététel céljából a Bizottság által biztosított hozzáférést, a címzettekre és a tényleges tulajdonosaikra vonatkozó adatok elektronikus rögzítését és tárolását, valamint az adatbányászati és kockázatértékelési egységes integrált IT-rendszernek az adatokhoz azok elemzése céljából való hozzáférését érintő néhány módosítást csak a 2027 utáni többéves pénzügyi keret alapján elfogadott és attól kezdve finanszírozott programokra kell alkalmazni a zökkenőmentes átmenet annak révén való biztosítása érdekében, hogy elegendő időt hagynak az elektronikus adatrendszerek és a releváns megállapodások szükséges kiigazításához, valamint iránymutatást és képzést nyújtanak.

(277)

A Bizottságnak 2027 végéig értékelést kell benyújtania az egységes integrált IT-rendszer készültségi állapotáról. Az említett értékelésben meg kell vizsgálni, hogy biztosítva van-e a releváns – többek között tagállami – informatikai rendszerekkel és adatbázisokkal való interoperabilitás, lehetővé téve a releváns információk – lehetőség szerint valós idejű – automatikus továbbítását, és elkerülve a jelentéstétel megkettőzését; az egységes integrált IT-rendszer által használt kockázati mutatók kellően egységesek-e, objektívek-e, arányosak-e és szükségesek-e a kockázatértékeléshez, és megbízható információforrásokon alapulnak-e; az egységes integrált IT-rendszer lehetővé teszi-e mesterséges intelligencia használatát az adatok elemzéséhez és értelmezéséhez; és az egységes integrált IT-rendszer megfelel-e az általános adatvédelmi elveknek.

(278)

Az európai adatvédelmi biztossal az (EU) 2018/1725 rendelet 42. cikkének (1) bekezdésével összhangban konzultációra került sor, és a biztos 2022. július 7-én véleményt nyilvánított,

(279)

E rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon kell hatályba lépnie,