1.

„mérési kategória”: olyan vizsgálati, mérési vagy alkalmazási elrendezés, amely meghatározza a vizsgált ventilátor szívó- és nyomócsonkjában érvényesülő feltételeket;

2.

„A. mérési kategória”: olyan mérési elrendezés, amelyben a ventilátor szívó- és nyomócsonkját szabadon hagyják, a szívó- és nyomóoldal közé pedig válaszfal kerül;

3.

„B. mérési kategória”: olyan mérési elrendezés, amelyben a ventilátor szívócsonkját szabadon hagyják, a nyomócsonkjára csövet csatlakoztatnak, a szívó- és nyomóoldal közé pedig válaszfal kerül;

4.

„C. mérési kategória”: olyan mérési elrendezés, amelyben a ventilátor szívócsonkjára csövet csatlakoztatnak, a nyomócsonkját szabadon hagyják, a szívó- és nyomóoldal közé pedig válaszfal kerül;

5.

„D. mérési kategória”: olyan mérési elrendezés, amelyben a ventilátor szívó- és nyomócsonkjára csövet csatlakoztatnak, a szívó- és nyomóoldal közé pedig válaszfal kerül;

6.

„E. mérési kategória”: olyan mérési elrendezés, amelyben a ventilátor szívó- és nyomócsonkját szabadon hagyják, a szívó- és nyomóoldal közé pedig nem kerül válaszfal;

7.

„hatásfok-kategória”: annak megfelelő kategória, hogy a ventilátor energiahatékonyságának meghatározása a ventilátor melyik típusú hasznos teljesítményéből történik, megkülönböztetve – minden ventilátor esetében, kivéve a sugárventilátorokat – a „statikus” és a „teljes” hatásfokot attól függően, hogy a ventilátorteljesítményt a ventilátor statikus nyomásával vagy a ventilátornyomással határozták-e meg;

8.

„ventilátor-hatásfok” (η): a W-ban kifejezett, a legjobb hatásfokú pontra jellemző P u kimeneti ventilátorteljesítmény, valamint a szintén W-ban kifejezett és a legjobb hatásfokú pontra jellemző P e bemeneti elektromos teljesítmény hányadosa, szorozva a C p áramátalakítási, a C c tehermegoszlási kiigazítási és a C guard védelmi kiigazítási korrekciós faktorokkal, megkülönböztetve a „statikus” és a „teljes” hatásfokot attól függően, hogy a P u ventilátorteljesítményt a ventilátor statikus nyomásával vagy a ventilátornyomással határozták-e meg, összhangban a III. melléklet 6.1. pontjával;

9.

„ventilátorteljesítmény” (P u) W-ban kifejezve: a m3/s-ban kifejezett, a legjobb hatásfokú pontra jellemző q v térfogatáram, valamint a ventilátor nyomóoldalán és szívóoldalán a legjobb hatásfokú ponton alkalmazandó, Pa-ban kifejezett Δp nyomáskülönbség (ventilátornyomás vagy a ventilátor statikus nyomása) szorzata, megkülönböztetve a „statikus” és a „teljes” ventilátorteljesítményt attól függően, hogy a ventilátorteljesítményt a ventilátor statikus nyomásával vagy a ventilátornyomással határozták-e meg;

10.

„bemeneti elektromos teljesítmény” (P e) W-ban kifejezve: a motor és – ha van – a frekvenciaváltó fő csatlakozásainál a legjobb hatásfokú ponton, Tm mellett mért bemeneti elektromos teljesítmény;

11.

„áramátalakítási korrekció” (C p): a villamos energia átalakításával járó veszteségre vonatkozó korrekciós tényező, a III. melléklet 6. pontjával összhangban meghatározottak szerint;

12.

„tehermegoszlási kiigazítás” (C c): a részleges terhelésre vonatkozó korrekciós tényező, a III. melléklet 6. pontjával összhangban meghatározottak szerint;

13.

„védelmi kiigazítás” (C guard): a III. melléklet 6. pontjával összhangban meghatározottak szerinti korrekciós tényező, amely a ventilátor hatásfokának kiszámításakor alkalmazható, amennyiben a ventilátorra olyan védőrácsot rögzítettek, amelynek eltávolításával a ventilátor működésképtelenné válna;

14.

„térfogatáram” (q v) m3/s-ban kifejezve: a ventilátor által időegységenként elmozdított gáztérfogat, amelyet a tömegáramból kell levezetni, jellemzően normál levegővel számítva, amelynek ρ sűrűsége alapértelmezés szerint 1 200 kg/m3;

15.

„teljes nyomás” (ptot ) Pa-ban kifejezve: az abszolút nyomásból és a dinamikus nyomásból számított nyomás;

16.

„abszolút nyomás” (p) Pa-ban kifejezve: az abszolút nulla nyomáshoz képest mért nyomás;

17.

„dinamikus nyomás” (pd ) Pa-ban kifejezve: a sebességből és a sűrűségből számított nyomás;

18.

„ventilátor statikus nyomása” (p fs) Pa-ban kifejezve: a ventilátor nyomóoldalán mért statikus nyomás és a ventilátor szívóoldalán mért torlónyomás közötti különbség, vagy – ha az összenyomhatósági jelenség nem tényező – a ventilátor szívóoldalán mért statikus nyomás és a ventilátor nyomóoldalán mért teljes nyomás közötti különbség. Ez a ventilátor nyomóoldalán kifejtett egy egységnyi felületre jutó, minden irányban ható erő, amelyet jellemzően a gázáramlás irányára merőleges, megfelelő geometriájú és méretű (hengeres) lyukban, csatornafalban vagy megfelelő mérőműszerben fellépő torlónyomás mérésével határoznak meg;

19.

„ventilátornyomás” (pf ) Pa-ban kifejezve: a ventilátor nyomóoldalán, illetve szívóoldalán mért torlónyomások közötti különbség, vagy – ha az összenyomhatósági jelenség nem tényező – a ventilátor szívóoldalán, illetve nyomóoldalán mért teljes nyomások közötti különbség. Ez a ventilátor nyomóoldalán kifejtett egy egységnyi felületre jutó, adott irányba ható erő, amelyet jellemzően a gázáramlás irányába néző, megfelelő geometriájú és méretű (hengeres) lyukban fellépő torlónyomás mérésével határoznak meg;

20.

„torlónyomás” (psg ) Pa-ban kifejezve: az a nyomás, amely az áramló gáz valamely pontjában akkor volna mérhető, ha a gázt olyan eljárással nyugalmi állapotba hoznánk, amelyben nem történik hő vagy anyag átadása;

21.

„hatásfokjelző szám”: egy adott bemeneti elektromos teljesítményű ventilátor minimális energiahatékonyságának a legjobb hatásfokú ponton, Tm mellett történő kiszámításához használt paraméter (a ventilátor energiahatékonyságára vonatkozó számítás „N” paramétere);

22.

„minimális ventilátor-hatásfok” (η min): a követelményeknek való megfelelés érdekében elérendő azon ventilátor-hatásfok, amely a II. melléklet megfelelő képletéből adódik, ha abba beírjuk a legjobb hatásfokú pontra jellemző N hatásfokjelző (egész) számot és a ventilátor kW-ban kifejezett P e bemeneti elektromos teljesítményét;

23.

„minimális sugárventilátor-hatásfok” (ηr,min ): a követelményeknek való megfelelés érdekében elérendő azon ventilátor-hatásfok, amely a II. melléklet megfelelő képletéből adódik, ha abba beírjuk az N hatásfokjelző (egész) számot és a ventilátor mért tolóereje melletti, kW-ban kifejezett Pe bemeneti elektromos teljesítményét;

24.

„mért tolóerő” (Tm ): a sugárventilátor N-ben kifejezett tolóereje, amelyet az E mérési kategória szerint értékelnek és 1,2 kg/m3 sűrűségre számítanak át;

25.

„sugárventilátor hatásfoka” (ηr (T)): a sugárventilátor mért tolóerejéből származtatott kimeneti ventilátorteljesítmény és a Pe bemeneti elektromos teljesítmény hányadosa, szorozva a Cp, áramátalakítási, a Cc tehermegoszlási kiigazítási és a Cguard védelmi kiigazítási korrekciós faktorokkal, összhangban a III. melléklet 6.2. pontjával;

26.

„fajlagos fordulatszám” (σΒΕΡ ): a térfogatáram és a ventilátornyomás hányadosa, mely a legjobb hatásfokú ponton meghatározott dimenzió nélküli szám, összhangban a III. mellékelt 8. pontjával;

27.

„alacsony zajkibocsátású ventilátor”: legalább 10 kW bemeneti elektromos teljesítményű, a legjobb hatásfokú ponton mért L ≤ 32 dB(A) legnagyobb jellemző zajkibocsátási értékkel rendelkező axiális ventilátor;

28.

„kettős felhasználású ventilátor”: normál körülmények közötti szellőztetésre és az 1. cikk (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott vészhelyzeti használatra egyaránt tervezett ventilátor;

29.

„reverzibilis üzemű ventilátor”: olyan ventilátor, amely a névleges előre irányuló térfogatáram legalább 80 %-át képes elérni ellenkező irányban;

30.

„egyedi gyártású ventilátor”: olyan ventilátor, amely egy adott vevőhöz és/vagy szerződéshez tartozóan egyedi kialakítással rendelkezik egy vagy több lényeges alkotóelem tekintetében, valamint a vevő/szerződés által megjelölt helyszínen vagy módon üzemel. Ezeket a ventilátorokat csak az adott vevő részére/szerződés keretében szállítják. A vonatkozó részletek nem szerepelnek a katalógusokban, az online médiumokban vagy az általános kiválasztási eszközökben. A teljesítmény részletei az adott alkalmazásra és a vevőre/szerződésre szabottak;

31.

„biztonsági szempontból kritikus ventilátor”: vagy a 305/2011/EU rendelet, vagy a robbanásveszélyes légkörben való használatra szánt felszerelésekre és védelmi rendszerekre vonatkozó 2014/34/EU irányelv hatálya alá tartozó módon tervezett, ellenőrzött, tanúsított és gyártott ventilátor;

32.

„szakszerviz”: ventilátorok javítási és professzionális karbantartási szolgáltatásait kínáló piaci szereplő vagy vállalkozás;

33.

„gyártó által felhatalmazott szakszerviz”: a gyártó, az importőr vagy a meghatalmazott képviselő által az általuk forgalomba hozott, biztonsági szempontból kritikus ventilátorok javítására felhatalmazott szakszerviz;

34.

„kopóalkatrészek (védőelemek)”: olyan alkatrészek, amelyeket szándékosan úgy terveztek, hogy a ventilátor rendeltetésszerű használata következtében elhasználódjanak. Például ha a ventilátor használat közben súrlódásnak van kitéve, ez hamar előidézheti a ventilátor károsodását. Egyes alkatrészek védőelemként szolgálnak a kritikus területek védelmére, és eleve gyakoribb cserére tervezték őket;

35.

„saját fejlesztésű szerszám”: olyan szerszám, amely nem érhető el általánosan, és amelyet kimondottan olyan funkció ellátására terveztek, amelyet egy általánosan elérhető szerszámmal nem lehet biztonságosan és/vagy megbízhatóan elvégezni;

36.

„jellemző fordulatszám”: a ventilátor forgási sebessége, amikor a ventilátor a motor névleges bemeneti feltételei mellett üzemel;

37.

„jótállás”: a gyártónak, importőrnek vagy a meghatalmazott képviselőnek az alábbiakra vonatkozó kötelezettségvállalása a fogyasztóval szemben: a) az áru vételárának visszatérítése; vagy b) az áru cseréje, kijavítása vagy bárminemű kezelése, amennyiben az nem felel meg a jótállási nyilatkozatban vagy a vonatkozó reklámban feltüntetett tulajdonságoknak;

38.

„pótalkatrész”: olyan különálló alkatrész, amellyel egy ventilátor azonos vagy hasonló funkciójú alkatrésze helyettesíthető;

39.

„pótalkatrész-ventilátor”: olyan ventilátor, amely egy termékbe beépített, meglévő egyenértékű ventilátor helyettesítésére szolgál.

a)

be van építve, vagy kizárólag más termékekbe történő beépítés céljából hozták forgalomba;

b)

az e rendelet alkalmazásának kezdőnapját követő első éven belül hozták forgalomba;

c)

a 327/2011/EU rendelet II. mellékletében meghatározott számítási módszereket alkalmazva teljesíti az említett rendelet I. mellékletében foglalt követelményeket, és megfelelőségi nyilatkozatának megfelelően a piacfelügyeleti hatóságok által ellenőrizhető, összhangban az említett rendelet III. mellékletével;

d)

az érintett modell első darabját 2026. július 24. előtt hozzák forgalomba.

a)

a gyártó/importőr/meghatalmazott képviselő által kínált termékek között nincs olyan csereventilátor, amely alkalmas arra, hogy a szóban forgó termékbe beépíthető legyen, és megfelel e rendeletnek;

b)

azok megfelelnek a 6. pontban meghatározott tájékoztatási követelményeknek;

c)

azok a 327/2011/EU rendelet II. mellékletében szereplő számítási módszerek alapján megfelelnek a szóban forgó rendelet I. mellékletének 2. pontjában meghatározott azon követelményeknek, amelyek a felváltani kívánt ventilátor forgalomba hozatalának időpontjában érvényben voltak, és a piacfelügyeleti hatóságok által az említett rendelet III. mellékletével összhangban ellenőrizhetők voltak.

1.

A ventilátoroknak – a sugárventilátorok, a keresztáramú ventilátorok és a 7. pontban említett ventilátorok kivételével – a minimális ventilátor-hatásfokkal (η min) egyenlő vagy annál nagyobb ventilátor-hatásfokkal (η) kell rendelkezniük, ami a (kW-ban kifejezett) P e bemeneti elektromos teljesítmény és az N minimális hatásfokjelző szám függvénye, az alábbi egyenletek szerint:

2.

A sugárventilátoroknak a minimális sugárventilátor-hatásfokkal (η r,min) egyenlő vagy annál nagyobb ventilátor-hatásfokkal (ηr ) kell rendelkezniük, ami a (kW-ban kifejezett) Pe bemeneti elektromos teljesítmény és az N minimális hatásfokjelző szám függvénye, az alábbi egyenletek szerint:

3.

A keresztáramú ventilátorok minimális teljes hatásfokának (B, D) legalább 0,21-nak (21 %) kell lennie a teljes teljesítménytartományban.

4.

A ventilátor hatásfokát a III. mellékletben meghatározott mérési és számítási módszerekkel összhangban kell megállapítani.

A keresztáramú ventilátorok kivételével az N minimális hatásfokjelző szám értékeit az 1. táblázat határozza meg ventilátortípusonként, hatásfok-kategóriánként (statikus vagy teljes) és mérési kategóriánként (A–E).

1. táblázat

Minimális hatásfokjelző számok

5.

A félaxiális ventilátorok N minimális hatásfokjelző számának kiszámításakor figyelembe kell venni a ventilátor α áramlási szögét, fokban megadva és a legközelebbi egész számra kerekítve, a III. melléklet 4. pontjának megfelelően.

6.

Az alábbi jellemzőkkel rendelkező ventilátorok esetében az 1. táblázatban meghatározott N minimális hatásfokjelző számok értékeit meg kell szorozni a megfelelő tényezővel vagy tényezőkkel:

7.

A σΒΕΡ < 0,12 fajlagos fordulatszámú, Pe < 10 kW bemeneti elektromos teljesítményű, B vagy D mérési kategóriájú és „teljes” hatásfok-kategóriájú centrifugális ventilátorok esetében a minimális ventilátor-hatásfok (ηmin ) a σΒΕΡ függvénye, az alábbiak szerint: ηmin = 2,95 * σΒΕΡ  + 0,2.

1.

2026. július 24-től a 2. pont a)–o) alpontjában meghatározott ventilátorokra vonatkozó információkat jól láthatóan fel kell tüntetni:

2.

A következő információkat kell megjeleníteni:

Az egyedi gyártású ventilátorok esetében az a)–q) pontban felsorolt információkat nem a szabad hozzáférésű weboldalakon, hanem a vevőknek tett kereskedelmi ajánlatokkal együtt kell megadni.

A 2. pont a), b), c), d), e) és f) alpontjában meghatározott információkat és a gyártás évét időtálló módon kell feltüntetni a ventilátor adattábláján vagy annak közelében; a 2. pont c) alpontja szerinti megfelelő esetet a következő szöveggel kell jelezni:

A felhasználói kézikönyvben a gyártó köteles információkat szolgáltatni a ventilátor összeszerelése, beszerelése és karbantartása (ideértve a tisztítást is) során alkalmazandó elővigyázatossági intézkedésekről.

1.

Minden ventilátor esetében, kivéve az egyedi gyártású ventilátorokat, a sugárventilátorokat és a többfokozatú motorral felszerelt ventilátorokat:

Az egyedi gyártású ventilátorok, a sugárventilátorok és a többfokozatú motorral felszerelt ventilátorok kivételével meg kell adni a ventilátorok részleges terheléses üzemi teljesítményét. Ezt legalább három teljesítménygörbével kell leírni különböző fordulatszámok mellett: a megadott jellemző fordulatszám, a jellemző fordulatszám 40–50 %-a közötti alacsonyabb fordulatszám, valamint az említett két fordulatszám középértékét (± 10 százalékpont) jelentő fordulatszám mellett. Háromnál több görbe is megadható, többek között a 40 %-nál alacsonyabb fordulatszám mellettiek.

A teljesítménygörbéknek elegendő számú vizsgálati pontot kell magukban foglalniuk ahhoz, hogy a jelleggörbét a normál üzemi tartományban fel lehessen rajzolni.

A görbékre vonatkozó információk megadhatók digitális formában, például kiválasztó szoftver vagy online katalógus segítségével. Az egyes vizsgálati pontokon meg kell adni a térfogatáramot, a nyomást, az elektromos teljesítményt, a ventilátor fordulatszámát és hatásfokát.

Ezeket az információkat elérhetővé kell tenni:

2.

Az egyedi gyártású ventilátorok esetében, kivéve a sugárventilátorokat:

A meghatározott munkapont(ok)on vagy üzemi tartomány(ok)ban meg kell adni az egyedi gyártású ventilátorok teljesítményét vagy teljesítménygörbéjét. A teljesítménygörbének elegendő számú vizsgálati pontot kell magában foglalnia ahhoz, hogy a jelleggörbét a normál üzemi tartományban fel lehessen rajzolni. Az egyes vizsgálati pontokon meg kell adni a térfogatáramot, a nyomást, az elektromos teljesítményt és a hatásfokot.

Ezeket az információkat elérhetővé kell tenni:

3.

Sugárventilátorok esetében:

Meg kell adni a sugárventilátorok részleges terhelési üzemi teljesítményét:

A közzétett adatoknak minden munkapont esetében tartalmazniuk kell legalább a tolóerőt, a bemeneti elektromos teljesítményt, a fordulatszámot és a hatásfokot.

Ezeket az információkat elérhetővé kell tenni:

Az egyedi gyártású ventilátorok esetében az információkat nem a szabad hozzáférésű weboldalakon, hanem a vevőknek tett kereskedelmi ajánlatokkal együtt kell megadni.

4.

A sugárventilátorok kivételével a többfokozatú motorral felszerelt ventilátorok esetében a görbéket a motor jellemző és minimális fordulatszámára vonatkozóan kell a vevők rendelkezésére bocsátani, az 1. és 2. pontban meghatározottakkal azonos feltételek mellett, attól függően, hogy a ventilátor egyedi gyártású ventilátor-e vagy sem.

1.

Pótalkatrészek és szoftverfrissítések rendelkezésre állása:

2.

Hozzáférés a javítási információkhoz:

3.

Az anyaghasznosítás és újrafeldolgozás céljából történő szétszerelésre vonatkozó, a szennyezés elkerülését célzó követelmények:

a)

a szakszervizek elérhetősége (honlapok, címek, kapcsolattartók);

b)

a végfelhasználók számára közvetlenül a gyártótól vagy más csatornákon keresztül rendelkezésre bocsátott pótalkatrészek megrendelésére vonatkozó releváns információk;

c)

az a minimális időtartam, ameddig ezek a pótalkatrészek rendelkezésre állnak;

d)

a ventilátorra vonatkozó jótállás minimális időtartama években;

e)

a javításhoz szükséges saját fejlesztésű szerszámokkal kapcsolatos részletek;

f)

a helyes üzembe helyezésre vonatkozó útmutató;

g)

karbantartási útmutató;

h)

a hibák azonosítása, a hibák jelentése és a szükséges intézkedések, ideértve a szakszerű segítséget igénylő hibák azonosítását is;

i)

tájékoztatás a házi, illetve nem szakszerű javítás következményeiről a végfelhasználó biztonságára és a jótállásra nézve.

a)

a gyártó neve, bejegyzett márkaneve vagy bejegyzett védjegye, valamint kapcsolattartási címe;

b)

a modellazonosító és adott esetben a termék egyértelmű és könnyű azonosításához elegendő egyéb kódok és jelek;

c)

az életciklus végi szétszerelést, újrafeldolgozást és ártalmatlanítást segítő információk;

d)

a környezetre gyakorolt hatások mérséklése és az optimális várható élettartam szempontjából lényeges, a ventilátor beszerelésére, használatára és karbantartására vonatkozó információk;

e)

azon termék(ek)re vonatkozó információk, amely(ek)be a pótalkatrész-ventilátort beépítik.

1.

Meglévő vonatkozó szabványok hiányában és a vonatkozó harmonizált szabványok hivatkozásainak az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételéig a 2. táblázatban meghatározott átmeneti vizsgálati módszereket vagy más olyan megbízható, pontos és megismételhető módszereket kell alkalmazni, amelyek igazodnak az általánosan korszerűként elismert módszerekhez, összhangban a 2–8. pontban meghatározott rendelkezésekkel.

A gyártóknak, az importőröknek vagy a meghatalmazott képviselőknek az e mellékletben szereplő számításokhoz a 4. cikk (2) bekezdésében említett paraméterek bejelentett értékeit kell használniuk.

2.

3.

A vevő üzemi körülményeinek megfelelően állítható lapátszögű ventilátorok megfelelőségét a vevő rendelkezésére álló legkedvezőtlenebb állásszög-konfiguráció mellett kell meghatározni.

4.

Az α áramlási szöget az α1 és az α2 szögek átlagértékeként kell kiszámítani, a következő képlettel:

ahol

α1 a lapát hátsó éle és a kerékagy metszéspontjában a kerékagyhoz húzott érintő által a forgástengellyel bezárt szög;

α2 a lapát hátsó éle és a lapát külső átmérője vagy a takarógyűrű metszéspontjában a lapát külső átmérőjéhez vagy a takarógyűrűhöz húzott érintő által a forgástengellyel bezárt szög, és ha a kerékagy és/vagy a takarógyűrű nem tengelyszimmetrikus, akkor α1 és α2 a kerület mentén számított átlagértéket jelenti.

A járókerék axiális, ha α < 20°, félaxiális, ha 20° ≤ α < 70° és centrifugális, ha α ≥ 70°.

5.

„β2 centrifugális lapátszög”: a lapátok hátsó éle által meghatározott külső kör külső kerületének érintője és a lapát hátulsó élét kettészelő vonal által bezárt szög. Azon lapátformák esetében, amelyeknél a szög a hátsó élnél meredeken változik, azt a szöget kell figyelembe venni, amely a lapát hátsó hosszának 50 %-a mentén mért számtani közép. A lapát hátsó élének ilyenkor az az él számít, amely a lapát csúcsán, a járókerék nyomóoldalán található. A centrifugális járókerék hátrahajló lapátozású, ha 0° < β2 ≤ 50°, hátradöntött lapátozású, ha 50° < β2 ≤ 90° és előrehajló lapátozású, ha β2 > 90°.

6.

6.1.

A ventilátor-hatásfokot a következőképpen kell kiszámítani:

η = C p • C c • C guard • P u/P e

ahol

C p a 100 V-nál kisebb névleges feszültségű egyenáramú motorral felszerelt ventilátorok esetében az áramátalakítási veszteségekre vonatkozó korrekciós tényező, melynek értéke 0,9, ha az AC/DC átalakító nem része a ventilátornak, egyéb esetben 1,0;

C c a tehermegoszlási kiigazítási tényező, melynek értéke az alábbiak közül az egyik:

C guard a védelmi kiigazítási korrekciós tényező, amely a ventilátor-hatásfok kiszámításakor alkalmazható abban az esetben, ha a ventilátorra olyan védőrácsot rögzítettek, amelynek eltávolításával a ventilátor működésképtelenné válna. A Cguard értéke:

ahol „e” a nyílás mérete, amely egy négyzet alakú nyílás oldalának, egy kerek nyílás átmérőjének és egy résnyílás legkeskenyebb méretének felel meg, az EN ISO 13857:2019 szabvány 4.2.4.1. szakaszában meghatározottak szerint;

P u (W-ban) a legjobb hatásfokú pontra jellemző q v térfogatáram (m3/s-ban), valamint a ventilátor nyomóoldalán és szívóoldalán a legjobb hatásfokú ponton mért nyomás közötti Δp különbség (Pa-ban) szorzata, az alábbi kifejezés szerint:

P u = qv • Δp,

ahol q v (m3/s-ban) a ventilátor által időegységenként elmozdított gáztérfogat, amelyet a tömegáramból kell levezetni, jellemzően normál levegővel számítva, amelynek ρ sűrűsége alapértelmezés szerint 1 200 kg/m3.

6.2.

Az ηr (T) sugárventilátor-hatásfokot a következőképpen kell kiszámítani:

ahol

qv (T) a T tolóerő melletti térfogatáram m3/s-ban;

Δp(T) a T tolóerő melletti nyomáskülönbség Pa-ban;

Pe a ventilátor bemeneti elektromos teljesítménye W-ban;

ρ a normál levegő sűrűsége (1,2 kg/m3);

A2 a ventilátor bruttó nyomóoldali területe m2-ben;

Tm a sugárventilátor tolóereje az I. melléklet 24. pontjának meghatározása szerint;

Cp, Cc és Cguard a fenti 6.1. pontban ismertetett korrekciós tényezők.

7.

A dB(A)-ban kifejezett jellemző zajkibocsátási értéket a következőképpen kell meghatározni:

L = PWL impeller – 30 log u tip – 10 log (0,001•qv • p fs) + 5 log Dimpeller

ahol

PWL impeller a járókerék hangteljesítményszintje a legjobb hatásfokú ponton (dB(A)-ban);

u tip a járókerék csúcssebessége a legjobb hatásfokú ponton (m/s-ban);

qv (T) a térfogatáram a legjobb hatásfokú ponton (m3/s-ban);

p fs a ventilátor statikus nyomása a legjobb hatásfokú ponton (Pa-ban);

Dimpeller a járókerék átmérője (m-ben).

8.

A Pe < 10 kW bemeneti elektromos teljesítményű, B vagy D mérési kategóriájú és „teljes” hatásfok-kategóriájú centrifugális ventilátorok σΒΕΡ fajlagos fordulatszáma az alábbiak szerint kerül meghatározásra:

ahol

σΒΕΡ a fajlagos fordulatszám;

n a ventilátor fordulatszáma fordulat/másodpercben (rps);

ρ a levegő sűrűsége (1,2 kg/m3);

qv,BEP a térfogatáram a legjobb hatásfokú ponton (m3/s-ban);

pf,BEP a ventilátornyomás a legjobb hatásfokú ponton (Pa-ban);

π a pi szám (3,14…).

2. táblázat

Hivatkozások és minősítő megjegyzések a ventilátorokra vonatkozóan

(Eltérő rendelkezés hiányában az összes hivatkozás forrása a CEN)

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

15.

16.

3. táblázat

Ellenőrzési tűréshatárok