EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32024R1041

A Bizottság (EU) 2024/1041 felhatalmazáson alapuló rendelete (2023. november 28.) a 2022/869/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a közös érdekű projektek és a kölcsönös érdekű projektek uniós listája tekintetében történő módosításáról

C/2023/7930

HL L, 2024/1041, 8.4.2024, ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_del/2024/1041/oj (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

Legal status of the document In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_del/2024/1041/oj

European flag

Hivatalos Lapja
Az Európai Unió

HU

L sorozat


2024/1041

2024.4.8.

A BIZOTTSÁG (EU) 2024/1041 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2023. november 28.)

a 2022/869/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a közös érdekű projektek és a kölcsönös érdekű projektek uniós listája tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a transzeurópai energiaipari infrastruktúrára vonatkozó iránymutatásokról, a 715/2009/EK, az (EU) 2019/942 és az (EU) 2019/943 rendelet, továbbá a 2009/73/EK és az (EU) 2019/944 irányelv módosításáról, valamint a 347/2013/EU rendelet (1) hatályon kívül helyezéséről szóló, 2022. május 30-i (EU) 2022/869 európai parlamenti és tanácsi rendeletre és különösen annak 3. cikke (4) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az (EU) 2022/869 rendelet létrehozza a villamos energia, a tengeri hálózatok, a hidrogén és az elektrolizátorok területén azonosított tizenegy földrajzilag stratégiai jelentőségű energetikai infrastruktúra-prioritásnak minősülő folyosó, valamint az intelligens villamosenergia-hálózatokat, az intelligens gázhálózatokat és a szén-dioxid-szállítási hálózatokat érintő három uniós szintű kiemelt energetikai infrastrukturális terület megvalósításához szükséges közös érdekű projektek meghatározásának, tervezésének és végrehajtásának keretét, továbbá az Unió és harmadik országok által a villamosenergia-, hidrogén- és szén-dioxid-szállítási hálózatok területén kidolgozott kölcsönös érdekű projektek meghatározásának, tervezésének és végrehajtásának keretét.

(2)

Az (EU) 2022/869 rendelet 3. cikkének (4) bekezdésével összhangban a Bizottságnak 2023. november 30-ig el kell fogadnia az (EU) 2022/869 rendelet szerinti első uniós jegyzék összeállításáról szóló felhatalmazáson alapuló jogi aktust.

(3)

Az uniós listára való felvételre javasolt támogatható projektek az (EU) 2022/869 rendelettel összhangban értékelésre kerültek a valamennyi projektkategória tekintetében kötelező fenntarthatósági kritérium alapján. A 2022/869/EU rendelet 3. cikkében említett regionális csoportok csak azokat a projekteket vonták további értékelés alá, amelyek jelentős mértékben hozzájárulnak a fenntarthatósághoz, és megerősítették, hogy azok megfelelnek a szóban forgó rendelet 4. cikkében meghatározott kritériumoknak.

(4)

A javasolt projekteket a Bizottság a 3. cikk (5) bekezdésének követelményeire tekintettel értékelte.

(5)

A regionális csoportok szakértői szintű ülésein megállapodás született a közös érdekű projektek és a kölcsönös érdekű projektek regionális listáinak tervezetéről.

(6)

Miután az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége (ACER) 2023. szeptember 21-én véleményt nyilvánított az értékelési kritériumok és a költség-haszon elemzés minden régióban egységes alkalmazásáról, a regionális csoportok döntéshozó testületei 2023. október 25-én elfogadták a végleges regionális listákat. A 2022/869/EU rendelet 3. cikke (3) bekezdésének a) pontja értelmében a regionális listák elfogadását megelőzően valamennyi projektjavaslat megkapta azon tagállamok jóváhagyását, amelyek területét az adott projekt érinti.

(7)

Az uniós listára való felvételre javasolt projektek nyilvános konzultáció tárgyát képezték. Ezenkívül az uniós listára történő felvételre javasolt projektekről egyeztetések zajlottak az érintett érdekelt feleket – többek között a harmadik országokat, az energiatermelőket, az elosztórendszer-üzemeltetőket, a beszállítókat és a helyi lakosságot – képviselő szervezetekkel, valamint fogyasztói és környezetvédelmi szervezetekkel.

(8)

A közös érdekű projekteket a transzeurópai energetikai infrastruktúra szempontjából stratégiai jelentőségű prioritásonként, a 2022/869/EU rendelet I. mellékletében meghatározott sorrendben kell feltüntetni a listán. A TEN-E rendelet I. mellékletében meghatározott kiemelt energetikai infrastruktúra-prioritásnak minősülő folyosók és területek megvalósításához nem szükséges kölcsönös érdekű projekteket külön kell felsorolni azon infrastruktúra-kategóriák és a régiók szerint, amelybe tartoznak.

(9)

A közös/kölcsönös érdekű projekteknek vagy önálló projektekként, vagy – ha egymással összefüggő vagy (potenciálisan) versengő projektekről van szó – több közös/kölcsönös érdekű projektből álló klaszterek részeként kell szerepelniük a listán.

(10)

Az (EU) 2022/869 rendelet 24. cikkében Ciprust és Máltát érintő, az említett tagállamok mindegyike esetében egy összekapcsolás tekintetében biztosított eltéréssel összhangban a Bizottság megkapta a 24. cikk (1) és (2) bekezdésével összhangban előírt dokumentációt. A vonatkozó projekteket a regionális szakmai csoport ülésein mutatták be, és a vonatkozó dokumentáció – az üzleti titkok kivételével – közzétettételre került. Ezért Málta és Ciprus esetében egy-egy olyan összekapcsolás részére, amely szükséges a transzeurópai gázhálózathoz való kapcsolódásához, biztosítani kell a közös érdekű projekt státuszt.

(11)

Az uniós lista különböző fejlettségi szintű közös érdekű projekteket tartalmaz, melyek közül néhány még az előzetes megvalósíthatósági, a megvalósíthatósági, az engedélyezési vagy a kiépítési szakaszban van. A korai szakaszban lévő közös/kölcsönös érdekű projektek esetében tanulmányokra lehet szükség annak bizonyítására, hogy az adott projektek műszakilag és gazdaságilag életképesek, valamint hogy megfelelnek az uniós jogszabályoknak, ideértve a környezetvédelmi szabályozást is. Ebben az összefüggésben a potenciális negatív környezeti hatásokat indokolt megfelelő módon meghatározni, értékelni, elkerülni, illetve mérsékelni. Ezenkívül meg kell határozni és figyelembe kell venni a projektek kidolgozását érintő, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó intézkedéseket.

(12)

A projekteknek az uniós listájára való felvétele nem érinti a vonatkozó környezeti hatásvizsgálat eredményét és az engedélyezési eljárás kimenetelét.

(13)

Ennek megfelelően el kell fogadni a közös érdekű projektek és a kölcsönös érdekű projektek első uniós listáját,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

E rendelet mellékletének megfelelően elfogadásra kerül a közös érdekű projektek és a kölcsönös érdekű projektek első uniós listája.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba, és a közös érdekű projektek és a kölcsönös érdekű projektek második uniós listáját létrehozó, felhatalmazáson alapuló rendelet hatálybalépéséig marad hatályban.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2023. november 28-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN


(1)   HL L 152., 2022.6.3., 45. o.


MELLÉKLET

Az (EU) 2022/869 európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) VII. melléklete, mely a 347/2013/EU rendelet VII. mellékletének helyébe lép

„„VII. melléklet

A KÖZÖS ÉRDEKŰ ÉS A KÖLCSÖNÖS ÉRDEKŰ PROJEKTEK UNIÓS LISTÁJA (»UNIÓS LISTA«)

a 3. cikk (4) bekezdése szerint

A.   AZ UNIÓS LISTA ÖSSZEÁLLÍTÁSAKOR ALKALMAZOTT ELVEK

1.   Közös érdekű projektek és kölcsönös érdekű projektek klaszterei

Az egymással összefüggő, potenciálisan vagy ténylegesen versenyben álló közös érdekű projektek klaszterekbe rendezhetők. A közös/kölcsönös érdekű projektek klasztereinek a következő típusai kerülnek létrehozásra:

az egymással összefüggő közös/kölcsönös érdekű projektekből álló klaszterek így szerepelnek: »X klaszter, amely az alábbi közös/kölcsönös érdekű projekteket foglalja magában:«. Az ilyen klaszter olyan közös/kölcsönös érdekű projektek azonosítására szolgál, amelyek ugyanazzal az országok közötti szűk keresztmetszettel foglalkoznak, és amelyek közös megvalósítása révén szinergiák teremthetők. Ebben az esetben valamennyi közös/kölcsönös érdekű projektet végre kell hajtani annak érdekében, hogy az EU egészére kiterjedő előnyök érzékelhetők legyenek;

az egymással potenciálisan versenyben álló közös/kölcsönös érdekű projektekből álló klaszterek így szerepelnek: »X klaszter, amely az alábbi közös/kölcsönös érdekű projektek közül egyet vagy többet foglal magában:«. Az ilyen klaszter esetében bizonytalanság áll fenn az országok közötti szűk keresztmetszetek mértékét illetően. Ebben az esetben nem szükséges a klaszterbe tartozó valamennyi közös/kölcsönös érdekű projektet végrehajtani. A tervezéshez és megvalósításhoz szükséges engedélyektől és jóváhagyási eljárásoktól függően a piac határozza meg, hogy egy, több vagy az összes közös/kölcsönös érdekű projekt valósuljon-e meg. A közös/kölcsönös érdekű projektek szükségességét a projektek következő kijelölési folyamata keretében újra kell értékelni, többek között a kapacitási szükségletek tekintetében is; és

az egymással versenyben álló közös/kölcsönös érdekű projektekből álló klaszterek így szerepelnek: »X klaszter, amely az alábbi közös/kölcsönös érdekű projektek egyikét foglalja magában:«. Az ilyen klaszter ugyanazzal a szűk keresztmetszettel foglalkozik. A szűk keresztmetszet mértéke azonban biztosabban meghatározható, mint az egymással potenciálisan versenyben álló közös/kölcsönös érdekű projektekből álló klaszterek esetében, ezért megállapításra került, hogy a közös/kölcsönös érdekű projektek közül csak egyet kell végrehajtani. A tervezéshez és megvalósításhoz szükséges engedélyektől és jóváhagyási eljárásoktól függően a piac határozza meg, hogy melyik közös/kölcsönös érdekű projekt valósuljon meg. Szükség esetén a közös/kölcsönös érdekű projektek következő kijelölési folyamata keretében újra kell értékelni a közös/kölcsönös érdekű projektek megvalósításának szükségességét;

az általános folyosó olyan jelentős infrastrukturális igényeket tükröz, amelyeket azonosítottak, és amelyeket a benyújtott projektek nem tudtak megfelelően kielégíteni.

Valamennyi közös/kölcsönös érdekű projektre ugyanazok a 2022/869/EU rendeletben meghatározott jogok és kötelezettségek vonatkoznak.

2.   Alállomások és kompresszorállomások kezelése

Az alállomások és az egyenáramú betétek, valamint a kompresszor-állomások a közös/kölcsönös érdekű projektek részének tekintendők, ha földrajzilag a szállítási vezetéken vagy a csővezetékek mellett találhatók, az esettől függően. Az alállomások, az egyenáramú betétek, valamint a gázkompresszor-állomások külön közös érdekű projektnek tekintendők, és külön említendők az uniós listán, ha földrajzilag a szállítási vezetéktől vagy a csővezetékektől eltérő helyen találhatók, az esettől függően. A 2022/869/EU rendeletben meghatározott jogok és kötelezettségek vonatkoznak rájuk.

3.   A közös/kölcsönös érdekű projektek nem támogatható részei

Egyes közös/kölcsönös érdekű projektek összetétele egy vagy több nem támogatható beruházást tartalmaz. Ezek az alább felsorolt beruházások nem tekintendők az uniós lista részének.

Guitiriz–Zamora szakasz (a 9.1.3. közös érdekű projekt része)

Saint Martin de Crau–Cruzy szakasz (a 9.1.5. közös érdekű projekt része)

Freiburg–Offenbach szakasz (a 9.2.1. közös érdekű projekt része)

Limburg környezete és annak összeköttetése az észak-déli gerinchálózattal Hollandia keleti részén (a 9.6. közös érdekű projekt része)

Hajó (a 9.13.1. közös érdekű projekt része)

Poggio Renatico–Gries Pass szakasz (a 10.1.1. közös érdekű projekt része)

Karperi–Komotimi szakasz (a 10.3.1. közös érdekű projekt része)

Kiruna–Lulea szakasz (a 11.1. közös érdekű projekt része)

A finnországi csővezeték négy belső szakasza: Kyröskoski; Imatra; Loviisa, Kotkán keresztül; Porvoo, Tolkinnenen keresztül (a földrajzi hivatkozások hozzávetőlegesek és kizárólag jelzésként szolgálnak) (a 11.2. közös érdekű projekt része)

Csővezeték Litvániában, összeköttetés Klaipeda felé (a 11.2. közös érdekű projekt része)

Magdeburg–Potsdam szakasz (a földrajzi hivatkozások hozzávetőlegesek és kizárólag jelzésként szolgálnak) (a 11.2. közös érdekű projekt része)

Papírmentes munkafolyamat-kezelés, hangrobot és csevegőrobot, munkaerő-gazdálkodás automatizálása, közös szlovák-ukrán árverések és idegenforgalomra szánt eszközök (a 12.3. közös érdekű projekt része)

4.   Azon projektek, amelyek számozása módosult az előző uniós listához képest

A hatályon kívül helyezett 347/2013/EU rendelet szerinti korábbi uniós listán szereplő projektek számozása az (EU) 2022/869 rendeletben bekövetkező átrendezés vagy az újonnan felvett kiemelt folyosók miatt megváltozik. Ez vonatkozik a következő kategóriákba tartozó projektek egy részére: villamos energia, intelligens villamosenergia-hálózatok és szén-dioxid-hálózatok. Ilyen esetekben a közös érdekű projekt korábbi száma a projekt neve alatt szerepel, kizárólag tájékoztató jelleggel.

B.   A KÖZÖS ÉRDEKŰ PROJEKTEK ÉS A KÖLCSÖNÖS ÉRDEKŰ PROJEKTEK UNIÓS LISTÁJA

1.   Észak-déli irányú villamosenergia-összeköttetések Nyugat-Európában (NSI West Electricity)

A régióban megvalósuló közös érdekű projektek:

Szám

Meghatározás

1.1.

Portugália–Spanyolország összekapcsolás Beariz–Fontefría (ES), Fontefría (ES)–Ponte de Lima (PT) és Ponte de Lima–Vila Nova de Famalicão (PT) között, ideértve a Beariz (ES), Fontefría (ES) és Ponte de Lima (PT) helyszíneken található alállomásokat (a közös érdekű projektek ötödik uniós listáján 2.17.)

1.2.

Gatica (ES) és Cubnezais (FR) összekapcsolása (jelenleg Biscay Gulf néven ismert) (a közös érdekű projektek ötödik uniós listáján 2.7.)

1.3.

La Martyre (FR) és Great Island vagy Knockraha (IE) összekapcsolása (jelenleg Celtic Interconnector néven ismert) (a közös érdekű projektek ötödik uniós listáján 1.6.)

1.4.

Belső vezetékek klasztere Németországban, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

1.4.1.

Belső vezeték Kelet-Emden és Osterath között az Észak-Németországból a Rajna-vidékre irányuló kapacitás növelése érdekében (jelenleg A-Nord néven ismert) (a közös érdekű projektek ötödik uniós listáján 2.31.1.)

1.4.2.

Belső vezeték Heide/West és Polsum között az Észak-Németországból a Ruhr-vidékre irányuló kapacitás növelése érdekében (jelenleg Korridor B néven ismert) (a közös érdekű projektek ötödik uniós listáján 2.31.2.)

1.4.3.

Belső vezeték Wilhelmshaven és Uentrop között az Észak-Németországból a Ruhr-vidékre irányuló kapacitás növelése érdekében (jelenleg Korridor B néven ismert) (a közös érdekű projektek ötödik uniós listáján 2.31.3.)

1.5.

Belső vezeték Németországban Brunsbüttel/Wilster és Großgartach/Grafenrheinfeld között a kapacitás növelése érdekében az északi és déli határszakaszokon (jelenleg Suedlink néven ismert) (a közös érdekű projektek ötödik uniós listáján 2.10.)

1.6.

Belső vezeték Osterath és Philippsburg (DE) között a kapacitás növelése érdekében a nyugati határszakaszokon (jelenleg Ultranet néven ismert) (a közös érdekű projektek ötödik uniós listáján 2.9.)

1.7.

1.7.1.

Navarra (ES) és Landes (FR) összekapcsolása (jelenleg Pyrenean crossing 1 néven ismert) (a közös érdekű projektek ötödik uniós listáján 2.27.2.)

1.7.2.

Aragón régió (ES) és Marsillon (FR) összekapcsolása (jelenleg Pyrenean crossing 2 néven ismert) (a közös érdekű projektek ötödik uniós listáján 2.27.1.)

1.8.

Lonny (FR) és Gramme (BE) összekapcsolása (a közös érdekű projektek ötödik uniós listáján 2.32.)

1.9.

Belső vezetékek Belgium északi határánál Zandvliet és Lillo-Liefkenshoek (BE) között, valamint Liefkenshoek és Mercator között, ideértve egy Lillóban (BE) található alállomást (jelenleg BRABO II + III néven ismert) (a közös érdekű projektek ötödik uniós listáján 2.23.)

1.10.

Olaszország kontinentális területének összekapcsolása Korzikával (FR) és Szardíniával (IT) (jelenleg SACOI 3 néven ismert) (a közös érdekű projektek ötödik uniós listáján 2.4.)

1.11.

Tározó kapacitásnövelése, Kaunertal (AT) (a közös érdekű projektek ötödik uniós listáján 2.18.)

1.12.

Tisztítás – szivattyús villamosenergia-tározó vízerőmű, NAVALEO (ES) (a közös érdekű projektek ötödik uniós listáján 2.28.2.)

1.13.

Szivattyús villamosenergia-tározó vízerőmű, Silvermines (IE) (a közös érdekű projektek ötödik uniós listáján 2.29.)

1.14.

Szivattyús villamosenergia-tározó vízerőmű, Riedl (DE) (a közös érdekű projektek ötödik uniós listáján 2.30.)

1.15.

Reverzibilis szivattyús villamosenergia-tározó vízerőmű, Los Guájares (ES)

1.16.

Zöldhidrogén-központ Dániában, sűrített levegős tárolás (a közös érdekű projektek ötödik uniós listáján 1.21.)

1.17.

Szivattyús villamosenergia-tározó vízerőmű, WSK PULS (DE)

1.18.

Reverzibilis szivattyús villamosenergia-tározó vízerőmű, AGUAYO II (ES)

A régióban megvalósuló kölcsönös érdekű projektek:

Szám

Meghatározás

1.19.

Szicília (IT) és a tunéziai csomópont (TN) összekapcsolása (jelenleg ELMED néven ismert) (a közös érdekű projektek ötödik uniós listáján 2.33.)

1.20.

Zeebrugge (BE) környéke és Kemsley, Kent (UK) összekapcsolása (jelenleg Cronos néven ismert)

1.21.

Emden (DE) környéke és Corringham, Essex (UK) összekapcsolása (jelenleg Tarchon néven ismert)

2.   Észak-déli villamosenergia-ellátási összeköttetések Kelet-Közép- és Délkelet-Európában (NSI East Electricity)

A régióban megvalósuló közös érdekű projektek:

Szám

Meghatározás

2.1.

Ausztria–Németország klaszter, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

2.1.1.

Isar/Altheim/Ottenhofen (DE) és St. Peter (AT) összekapcsolása (a közös érdekű projektek ötödik uniós listáján 3.1.1.)

2.1.2.

Belső vezeték St. Peter és Tauern (AT) között (a közös érdekű projektek ötödik uniós listáján 3.1.2.)

2.1.3.

Belső vezeték Westtirol és Zell/Ziller (AT) között (a közös érdekű projektek ötödik uniós listáján 3.1.4.)

2.1.4.

Pleinting (DE) és St. Peter (AT) összekapcsolása

2.2.

Belső vezeték Németországban Wolmirstedt és Isar között (jelenleg SuedOstLink néven ismert) (a közös érdekű projektek ötödik uniós listáján 3.12.)

2.3.

Belső vezetékek klasztere Csehországban, amely az alábbiakat foglalja magában:

2.3.1.

Belső vezeték Vernerov és Vitkov között (a közös érdekű projektek ötödik uniós listáján 3.11.1.)

2.3.2.

Belső vezeték Prestice és Kocin között (a közös érdekű projektek ötödik uniós listáján 3.11.3.)

2.3.3.

Belső vezeték Kocin és Mirovka között (a közös érdekű projektek ötödik uniós listáján 3.11.4.)

2.4.

Würmlach (AT) és Somplago (IT) összekapcsolása (a közös érdekű projektek negyedik uniós listáján 3.4.)

2.5.

Magyarország–Románia klaszter, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

2.5.1.

Józsa (HU) és Nagyvárad (RO) összekapcsolása

2.5.2.

Belső vezeték Urechesti (RO) és Zsilvásárhely (RO) között

2.5.3.

Belső vezeték Zsilvásárhely (RO) és Zsilymacesdparoseny (RO) között

2.5.4.

Belső vezeték Zsilymacesdparoseny (RO) és Nagybár (RO) között

2.5.5.

Belső vezeték Nagybár (RO) és Hosdát (RO) között

2.6.

Izrael–Ciprus–Görögország klaszter (jelenleg EuroAsia Interconnector néven ismert), amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

2.6.1.

Hadera (IL) és Kofínu (CY) összekapcsolása (a közös érdekű projektek ötödik uniós listáján 3.10.1.)

2.6.2.

Kofínu (CY) és Korakia, Kréta (EL) összekapcsolása (a közös érdekű projektek ötödik uniós listáján 3.10.2.)

2.7.

Otrokovice (CZ) és Ladce (SK) összekapcsolása

2.8.

Lienz (AT) és Veneto régió (IT) összekapcsolása (a közös érdekű projektek második uniós listáján 3.2.1.)

2.9.

Szivattyús tározó, Amfilochia (EL) (a közös érdekű projektek ötödik uniós listáján 3.24.)

2.10.

Elemes energiatároló rendszer, Ptolemaida (EL)

2.11.

Szivattyús villamosenergia-tározó vízerőmű korszerűsítése, Čierny Váh (SK) (jelenleg SE Integrator néven ismert)

A régióban megvalósuló kölcsönös érdekű projektek:

Szám

Meghatározás

2.12.

Szabadka (RS) és Sándorfalva (HU) összekapcsolása

2.13.

Vádi Natrún (EG) és Mesogeia/St Stefanos (EL) összekapcsolása (jelenleg GREGY Interconnector néven ismert)

3.   A balti energiapiac összekapcsolásának terve a villamosenergia-ellátás területén (BEMIP Electricity)

A régióban megvalósuló közös érdekű projektek:

Szám

Meghatározás

3.1.

Belső vezeték Stanisławów és Ostrołęka (PL) között (a közös érdekű projektek ötödik uniós listáján 4.5.2.)

3.2.

Szivattyús villamosenergia-tározó vízerőmű Észtországban (a közös érdekű projektek ötödik uniós listáján 4.6.)

3.3.

A balti államok villamosenergia-rendszerének integrálása és szinkronizálása az európai hálózatokkal, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

3.3.1.

Tsirguliina (EE) és Valmiera (LV) összekapcsolása (a közös érdekű projektek ötödik uniós listáján 4.8.3.)

3.3.2.

Belső vezeték Viru és Tsirguliina (EE) között (a közös érdekű projektek ötödik uniós listáján 4.8.4.)

3.3.3.

Belső vezeték Paide és Sindi (EE) között (a közös érdekű projektek ötödik uniós listáján 4.8.7.)

3.3.4.

Belső vezeték Vilnius és Neris (LT) között (a közös érdekű projektek ötödik uniós listáján 4.8.8.)

3.3.5.

A balti államok rendszerének a kontinentális európai hálózattal való szinkronizálásának végrehajtásához kapcsolódó további infrastrukturális vonatkozások (a közös érdekű projektek ötödik uniós listáján 4.8.9.)

3.3.6.

Litvánia–Lengyelország összekapcsolás (jelenleg Harmony Link néven ismert) (a közös érdekű projektek ötödik uniós listáján 4.8.10.)

3.3.7.

Új 330 kV-os alállomás a Mūša folyón (LT) (a közös érdekű projektek ötödik uniós listáján 4.8.13.)

3.3.8.

Belső vezeték Bitenai és KHAE (LT) között (a közös érdekű projektek ötödik uniós listáján 4.8.14.)

3.3.9.

Új 330 kV-os alállomás, Darbėnai (LT) (a közös érdekű projektek ötödik uniós listáján 4.8.15.)

3.3.10.

Belső vezeték Darbenai és Bitenai (LT) között (a közös érdekű projektek ötödik uniós listáján 4.8.16.)

3.3.11.

Belső vezeték Dunowo és Żydowo Kierzkowo (PL) között (a közös érdekű projektek ötödik uniós listáján 4.8.18.)

3.3.12.

Belső vezeték Piła Krzewina és Żydowo Kierzkowo (PL) között (a közös érdekű projektek ötödik uniós listáján 4.8.19.)

3.3.13.

Belső vezeték Morzyczyn–Dunowo–Słupsk–Żarnowiec (PL) (a közös érdekű projektek ötödik uniós listáján 4.8.21.)

3.3.14.

Belső vezeték Żarnowiec–Gdańsk/Gdańsk–Przyjaźń–Gdańsk Błonia (PL) (a közös érdekű projektek ötödik uniós listáján 4.8.22.)

3.3.15.

Inerciát, feszültségstabilitást, frekvenciastabilitást és rövidzárlati áramellátást biztosító szinkronkompenzátorok Litvániában, Lettországban és Észtországban (a közös érdekű projektek ötödik uniós listáján 4.8.23.)

3.4.

Harmadik összekapcsolás Finnország és Svédország között (jelenleg Aurora line néven ismert), amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

3.4.1.

Észak-Finnország és Észak-Svédország összekapcsolása (a közös érdekű projektek ötödik uniós listáján 4.10.1.)

3.4.2.

Belső vezeték Keminmaa és Pyhänselkä (FI) között (a közös érdekű projektek ötödik uniós listáján 4.10.2.)

3.5.

Negyedik összekapcsolás Finnország és Svédország között (jelenleg Aurora line 2 néven ismert)

3.6.

Finnország–Észtország összekapcsolás (jelenleg Estlink 3 néven ismert)

4.   Északi-tengeri szélerőmű-hálózatok (NSOG):

A régióban megvalósuló közös érdekű projektek:

Szám

Meghatározás

4.1.

Egy vagy több északi-tengeri elosztó központ rendszerösszekötőkkel az Északi-tenger mentén fekvő országokkal (Dánia, Hollandia, Németország) (jelenleg North Sea Wind Power Hub néven ismert) (a közös érdekű projektek ötödik uniós listáján 1.19.)

4.2.

Belgium–Dánia tengeri hibrid összekapcsolás (jelenleg Triton Link néven ismert)

4.3.

Nagyfeszültségű tengeri alállomás és összeköttetés Menuel (FR) felé (jelenleg Offshore Wind connection Centre Manche 1 néven ismert)

4.4.

Nagyfeszültségű tengeri alállomás és összeköttetés Tourbe (FR) felé (jelenleg Offshore Wind connection Centre Manche 2 néven ismert)

A régióban megvalósuló kölcsönös érdekű projektek:

Szám

Meghatározás

4.5.

Többcélú összeköttetés a Modular Offshore Grid 2 (BE) és Leisten (UK) között (jelenleg Nautilus néven ismert) (a közös érdekű projektek negyedik uniós listáján 1.15.)

4.6.

Többcélú HVDC-összeköttetés a Nagy-Britannia és Hollandia között (jelenleg LionLink néven ismert)

5.   A balti energiapiac összekapcsolásának terve a tengeri hálózatok területén (BEMIP offshore):

A régióban megvalósuló közös érdekű projektek:

Szám

Meghatározás

5.1.

Lettország–Észtország hibrid tengeri összekapcsolás (jelenleg Elwind néven ismert)

5.2.

Dánia–Németország hibrid tengeri összekapcsolás, Bornholm Energy Island (BEI)

6.   Déli és nyugati tengeri hálózatok (SW offshore):

A régióban megvalósuló közös érdekű projektek:

Szám

Meghatározás

6.1.

Tengeri szélenergia-összeköttetés, Occitanie régió (FR)

6.2.

Tengeri szélenergia-összeköttetés, Provence-Alpes-Côte d’Azur régió (FR)

7.   Déli és keleti tengeri hálózatok (SE offshore):

E folyosó tekintetében nem nyújtottak be projekteket.

8.   Atlanti térség tengeri hálózatai

A régióban megvalósuló közös érdekű projektek:

Szám

Meghatározás

8.1.

Tengeri szélenergia-összeköttetés, Dél-Bretagne (FR)

8.2.

Tengeri szélenergia-összeköttetés, dél-atlanti térség (FR)

9.   Hidrogénellátási összeköttetések Nyugat-Európában (HI West):

A régióban megvalósuló közös érdekű projektek:

Szám

Meghatározás

9.1.

Portugália – Spanyolország – Franciaország – Németország folyosó:

9.1.1

Belső hidrogéninfrastruktúra Portugáliában

9.1.2.

Portugália–Spanyolország hidrogénellátási összeköttetés

9.1.3.

Belső hidrogéninfrastruktúra Spanyolországban

9.1.4.

Spanyolország–Franciaország hidrogénellátási összeköttetés (jelenleg BarMar néven ismert)

9.1.5.

Belső hidrogéninfrastruktúra Franciaországban és összekapcsolás Németországgal (jelenleg HyFen néven ismert)

9.1.6.

Belső hidrogéninfrastruktúra Németországban és összekapcsolás Franciaországgal (jelenleg H2Hercules South néven ismert)

9.2.

Franciaország és Németország közötti, határon árnyúló hidrogénvölgyek:

9.2.1.

Hidrogénvölgy Németországban a francia határ mentén (jelenleg RHYn néven ismert)

9.2.2.

Hidrogénvölgy Franciaországban a német határ mentén (jelenleg Mosahyc néven ismert)

9.3.

Belső hidrogéninfrastruktúra Franciaországban a belga határ mentén (jelenleg Franco-Belgian H2 corridor néven ismert)

9.4.

Belső hidrogéninfrastruktúra Németországban (jelenleg H2ercules West néven ismert)

9.5.

Belső hidrogéninfrastruktúra Belgiumban (jelenleg Belgian Hydrogen Backbone néven ismert)

9.6.

Belső hidrogéninfrastruktúra Hollandiában (jelenleg National Hydrogen Backbone néven ismert)

9.7.

National Hydrogen Backbone (NL) – Németország hidrogénellátási összeköttetés:

9.7.1.

Hidrogénellátási összeköttetés keleten az észak-déli gerinchálózat felől az Oude (NL) és a H2ercules North (DE) közötti vonal irányába

9.7.2.

Hidrogénellátási összeköttetés keleten az észak-déli gerinchálózat felől a Vlieghuis (NL) – Ochtrup (DE) vonal irányába

9.7.3.

Hollandia–Németország hidrogénellátási összeköttetés (jelenleg Delta Rhine Corridor H2 néven ismert)

9.8.

Németországi tengeri hidrogén-csővezeték (jelenleg AquaDuctus néven ismert)

9.9.

Dánia–Németország hidrogénellátási összeköttetés:

9.9.1.

Belső hidrogéninfrastruktúra Németországban (jelenleg HyperLink III néven ismert)

9.9.2.

Belső hidrogéninfrastruktúra Dániában (jelenleg DK Hydrogen Pipeline West néven ismert)

9.10.

Ammóniabefogadó létesítmények Belgiumban:

9.10.1.

Antwerpeni ammóniabefogadó létesítmény

9.10.2.

Amplifhy Antwerp ammóniabefogadó létesítmény

9.10.3.

Zeebrugge New Molecules development ammóniabefogadó létesítmény

9.11.

Ammóniabefogadó létesítmények Németországban:

9.11.1.

Brunsbütteli ammóniabefogadó létesítmény

9.11.2.

Wilhelmshaveni BP ammóniabefogadó létesítmény

9.11.3.

Wilhelmshaveni Uniper ammóniabefogadó létesítmény

9.12.

Befogadó létesítmények Hollandiában:

9.12.1

Rotterdami LH2 befogadó létesítmény

9.12.2.

Amplifhy Rotterdam ammóniabefogadó létesítmény

9.12.3.

ACE Rotterdam ammóniabefogadó létesítmény

9.13.

Dunkerque-i (FR) ammóniabefogadó létesítmény

9.14.

H2Sines.RDAM elektrolizátor (PT)

9.15.

Elektrolizáló létesítmények Spanyolországban:

9.15.1.

Tarragona hidrogénhálózat elektrolizátora

9.15.2.

Bilbao nagy teljesítményű elektrolizátora

9.15.3.

Cartagena nagy teljesítményű elektrolizátora

9.15.4.

Valle andaluz del hidrógeno verde elektrolizátor

9.15.5.

Asturias H2 valley elektrolizátor

9.16.

Elektrolizáló létesítmények Franciaországban:

9.16.1.

CarlHYng elektrolizátor

9.16.2.

Emil’Hy elektrolizátor

9.16.3.

HyGreen elektrolizátor

9.16.4.

H2V Valenciennes elektrolizátor

9.16.5.

H2Thionville elektrolizátor

9.17.

Elektrolizáló létesítmények Hollandiában:

9.17.1.

Enecolyser elektrolizátor

9.17.2.

H2-Fifty elektrolizátor

9.17.3.

SeaH2Land elektrolizátor

9.18.

Elektrolizáló létesítmények Németországban:

9.18.1.

GreenWilhelmshaven elektrolizátor

9.18.2.

CHC Wilhelmshaven elektrolizátor

9.19.

Jytske Banke elektrolizátor (DK)

9.20.

Danish Hydrogen Storage hidrogéntároló létesítmény (DK)

9.21.

Hystock Opslag H2 hidrogéntároló létesítmény (NL)

9.22.

Hidrogéntároló létesítmények Németországban:

9.22.1.

SaltHy, Harsefeld

9.22.2.

H2 Storage Gronau-Epe

9.23.

Storage GeoH2 (FR)

9.24.

Hidrogéntároló létesítmények Spanyolországban:

9.24.1.

H2 storage North – 1

9.24.2.

H2 storage North – 2

A régióban megvalósuló kölcsönös érdekű projektek:

Szám

Meghatározás

9.25.

Norvégia–Németország tengeri hidrogén-csővezeték (jelenleg CHE Pipeline néven ismert)

10.   Hidrogénellátási összeköttetések Kelet-Közép- és Délkelet-Európában (HI East):

A régióban megvalósuló közös érdekű projektek:

Szám

Meghatározás

10.1.

Olaszország – Ausztria – Németország hidrogénellátási folyosó:

10.1.1.

Belső hidrogéninfrastruktúra Olaszországban (jelenleg Italian H2 Backbone néven ismert)

10.1.2.

Belső hidrogéninfrastruktúra Ausztriában (jelenleg H2 Readiness of the TAG pipeline system néven ismert)

10.1.3.

Belső hidrogéninfrastruktúra Dániában (jelenleg H2 Backbone WAG and Penta West néven ismert)

10.1.4.

Belső hidrogéninfrastruktúra Németországban (jelenleg HyPipe Bavaria – The Hydrogen Hub néven ismert)

10.2.

Csehország–Németország hidrogénellátási összeköttetés:

10.2.1.

Belső hidrogéninfrastruktúra Csehországban, a német határ felé irányulóan

10.2.2.

Belső hidrogéninfrastruktúra Németországban (jelenleg FLOW East – Making Hydrogen Happen néven ismert)

10.3.

Görögország–Bulgária hidrogénellátási összeköttetés:

10.3.1.

Belső hidrogéninfrastruktúra Görögországban, a bolgár határ felé irányulóan

10.3.2.

Belső hidrogéninfrastruktúra Bulgáriában, a görög határ felé irányulóan

10.4.

Általános folyosó, célja hidrogén továbbítása Ukrajnából Szlovákiába, Csehországba, Ausztriába és Németországba

11.   A balti energiapiac összekapcsolásának terve a hidrogénellátás területén (BEMIP Hydrogen):

A régióban megvalósuló közös érdekű projektek:

Szám

Meghatározás

11.1.

Svédország–Finnország hidrogénellátási összeköttetés (jelenleg Nordic Hydrogen Route – Bothnian Bay néven ismert)

11.2.

Finnország–Észtország–Lettország–Litvánia–Lengyelország–Németország hidrogénellátási összeköttetés (jelenleg Nordic-Baltic Hydrogen Corridor néven ismert)

11.3.

Svédország–Finnország–Németország hidrogénellátási összeköttetés (jelenleg Baltic Sea Hydrogen Collector néven ismert)

12.   Kiemelt tematikus terület – intelligens villamosenergia-hálózatok kiépítése:

A tematikus területen megvalósuló közös érdekű projektek:

Szám

Meghatározás

12.1.

ACON – Again COnnected Networks (CZ, SK), célja a cseh és szlovák villamosenergia-piacok integrációjának előmozdítása az elosztóhálózatok hatékonyságának javítása révén (a közös érdekű projektek ötödik listáján 10.4.)

12.2.

CARMEN (BG, RO), célja az átvitelirendszer-üzemeltetők közötti határokon átnyúló együttműködés és az adatmegosztás erősítése, az átvitelirendszer-üzemeltetők és az elosztórendszer-üzemeltetők közötti együttműködés fokozása, a hálózatbővítésbe való beruházás és az új megújuló energiaforrások integrálásához szükséges kapacitás növelése, valamint a hálózat stabilitásának, biztonságának és rugalmasságának javítása (a közös érdekű projektek ötödik listáján 10.10.)

12.3.

Duna InGrid (HU, SK), célja a magyarországi és szlovákiai villamosenergia-hálózatokhoz csatlakozó piaci felhasználók magatartásának és intézkedéseinek hatékony integrálása (a közös érdekű projektek ötödik listáján 10.7.)

12.4.

Gabreta Smart Grids (CZ, DE), célja a hálózati tárhelykapacitás növelése, az MV-hálózatok távfelügyeletének és ellenőrzésének lehetővé tétele, valamint a hálózatmegfigyelés és a hálózattervezés javítása (a közös érdekű projektek ötödik listáján 10.11.)

12.5.

GreenSwitch (AT, HR, SI), célja az elosztott megújuló energiaforrások tárhelykapacitásának növelése és az új terhelések hatékony integrációja, az elosztóhálózat megfigyelhetőségének javítása és a határkeresztező kapacitás növelése (a közös érdekű projektek ötödik listáján 10.12.)

13.   Kiemelt tematikus terület – határokon átnyúló szén-dioxid-szállítási hálózat:

A tematikus területen megvalósuló közös érdekű projektek:

Szám

Meghatározás

13.1.

CO2 TransPorts – infrastruktúra kiépítése a Rotterdamból, Antwerpenből és az északi-tengeri kikötőkből származó szén-dioxid nagy volumenű leválasztásának, szállításának és tárolásának megkönnyítésére (a közös érdekű projektek ötödik listáján 12.3.)

13.2.

Aramis – határokon átnyúló szén-dioxid-szállítási és -tárolási projekt: felvétel a Rotterdam kikötőjének hátországában található kibocsátóktól, majd továbbítás csővezetéken a holland kontinentális talapzaton történő eltárolás céljából (a közös érdekű projektek ötödik listáján 12.7.)

13.3.

ECO2CEE – nyílt hozzáférésű, határokon átnyúló szén-dioxid-szállítási és -tárolási projekt Dániában, Norvégiában, Hollandiában és az Egyesült Királyságban tervezett tárolóhelyekkel (a közös érdekű projektek ötödik listáján szereplő 12.9. projekt kibővítése)

13.4.

Bifrost – dániai, németországi és lengyelországi kibocsátóktól származó szén-dioxid szállítási és tárolási projektje tengeri tárolással Dániában

13.5.

Callisto – franciaországi és olaszországi kibocsátóktól származó szén-dioxid tárolását végző multimodális szén-dioxid-elosztó központok fejlesztése a Földközi-tengeren

13.6.

CCS Baltic Consortium – határon átnyúló vasúti szén-dioxid-szállítás Lettország és Litvánia között, multimodális LCO2-terminál Klaipedában

13.7.

Delta Rhine Corridor – a Ruhr-vidéki és Rotterdam környéki kibocsátóktól származó szén-dioxidnak a holland partok közelében lévő tengeri tárolóba történő szállításra irányuló projekt

13.8.

EU2NSEA – határokon átnyúló szén-dioxid-hálózat Belgium, Németország és Norvégia között, mely a Dániából, Franciaországból, Lettországból, Hollandiából, Lengyelországból és Svédországból származó szén-dioxidot is összegyűjti a norvég kontinentális talapzaton történő eltárolás céljából

13.9.

GT CCS Croatia – csővezetékes szállítási infrastruktúra építése Horvátországban és Magyarországon, földalatti tároló Horvátországban

13.10.

Norne – dániai közlekedési infrastruktúra, szárazföldi és esetleg tengeri tárolás, elsősorban DK, SE, BE és UK kibocsátóktól származó szén-dioxid hajón történő szállítása Dániába

13.11.

Prinos – EL (csővezetéken), valamint BG, HR, CY, EL, IT és SI (hajóval) kibocsátóktól származó szén-dioxid tengeri eltárolása a prinoszi lelőhelyen

13.12.

Pycasso – franciaországi és spanyolországi ipari kibocsátóktól származó szén-dioxid szállítása és eltárolása egy délnyugat-franciaországi szárazföldi tárolóhelyen

A tematikus területen megvalósuló kölcsönös érdekű projektek:

Szám

Meghatározás

13.13.

Northern Lights – több európai szén-dioxid-leválasztási kezdeményezés közötti, határokon átnyúló összeköttetés (többek között Belgium, Németország, Írország, Franciaország és Svédország), hajóval történő szállítás a norvég kontinentális talapzatra (a közös érdekű projektek ötödik listáján 12.4.)

13.14.

Nautilus CCS – Le Havre, Dunkerque, Duisburg és Rogaland környékéről származó szén-dioxid-kibocsátások leválasztása és hajóval történő szállítása különböző északi-tengeri szénnyelőkbe (a közös érdekű projektek ötödik listáján szereplő 12.8. projekt kibővítése)

14.   Kiemelt tematikus terület – intelligens gázhálózatok:

Ebben a kategóriában egyetlen benyújtott projekt sem minősült támogathatónak.

15.   A közös érdekű projekt státuszt megőrző projektek (24. cikk szerinti eltérés):

Szám

Meghatározás

15.1.

Málta összekapcsolása az európai gázhálózattal – csővezeték-összeköttetés Olaszországgal Gelánál (a közös érdekű projektek ötödik uniós listáján 5.19.)

15.2.

A kelet-mediterrán gázkészletektől Krétán keresztül Görögország szárazföldi területére érkező (jelenleg EastMed Pipeline néven ismert) csővezeték, beleértve egy mérő- és szabályozóállomást Megalopoliban (a közös érdekű projektek ötödik uniós listáján 7.3.1.)

” ”

(1)  Az Európai Parlament és a Tanács 347/2013/EU rendelete (2013. április 17.) a transzeurópai energiaipari infrastruktúrára vonatkozó iránymutatásokról és az 1364/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről, valamint a 713/2009/EK, a 714/2009/EK és a 715/2009/EK rendelet módosításáról (HL L 115., 2013.4.25., 39. o.).


ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_del/2024/1041/oj

ISSN 1977-0731 (electronic edition)


Top