(1)

Az (EU) 2018/1727 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) létrehozta az Eurojustot, és meghatározta annak feladatait, hatáskörét és feladatköreit.

(2)

A 2005/671/IB tanácsi határozat (3) kimondja, hogy a terrorizmus elleni küzdelemben alapvető fontosságú az illetékes szolgálatok számára, hogy a legteljesebb és leginkább naprakész információk birtokában legyenek. Az említett határozat előírja a tagállamok illetékes hatóságai számára, hogy tájékoztassák az Eurojustot a két vagy több tagállamot érintő vagy esetlegesen érintő terrorista bűncselekmények miatt indított büntetőeljárásokról és büntetőítéletekről.

(3)

A 2005/671/IB határozat értelmezésének következetlenségei miatt egyes esetekben az információkat nem osztják meg időben, az információkat egyáltalán nem osztják meg, vagy nem minden releváns információt osztanak meg. Az Eurojustnak elegendő információt kell kapnia ahhoz, hogy azonosítani tudja a határokon átnyúló nyomozások közötti kapcsolatokat.

(4)

Az (EU) 2018/1727 rendelet alapján az Eurojust egyik fontos feladata, hogy segítse a tagállamok illetékes hatóságait a nyomozások és büntetőeljárások lehető legjobb koordinációjának biztosításában, beleértve a nyomozások és büntetőeljárások közötti kapcsolatok azonosítását is. Az említett rendelet lehetővé teszi az Eurojust számára, hogy proaktívabb megközelítést alkalmazzon, és jobb szolgáltatásokat nyújtson a tagállamoknak, például azáltal, hogy javaslatot tesz nyomozás indítására, valamint azonosítja a koordinációs igényeket, a non bis in idem elv megszegésének potenciális eseteit és a büntetőeljárások hiányosságait.

(5)

2019 szeptemberében az Eurojust a 2005/671/IB határozat alapján létrehozta az európai terrorizmusellenes igazságügyi nyilvántartást azzal a konkrét céllal, hogy azonosítsa a terrorista bűncselekmények gyanúsítottjai elleni bírósági eljárások közötti lehetséges kapcsolatokat és az ilyen kapcsolatokból eredő esetleges koordinációs igényeket.

(6)

Az európai terrorizmusellenes igazságügyi nyilvántartást az (EU) 2018/1727 rendelet elfogadását követően hozták létre, következésképpen az említett nyilvántartás nincs megfelelően integrálva az Eurojust technikai infrastruktúrájába, és az (EU) 2018/1727 rendeletben sincs az említett nyilvántartásra vonatkozó hivatkozás. Ezért ezt a helyzetet orvosolni kell.

(7)

A terrorizmus elleni hatékony küzdelem érdekében döntő fontosságú a terrorista bűncselekmények nyomozására és az ezekkel kapcsolatos büntetőeljárásokra vonatkozó információk hatékony cseréje az illetékes nemzeti hatóságok és az uniós ügynökségek között. Alapvető fontosságú, hogy a lehető legteljesebb és leginkább naprakész információk álljanak rendelkezésre.

(8)

A terrorista szervezetek egyre gyakrabban vesznek részt más súlyos bűncselekményekben, és gyakran képezik szervezett hálózatok részét. Ez a részvétel olyan súlyos bűncselekményeket érint, mint az emberkereskedelem, a kábítószer-kereskedelem, a pénzügyi bűncselekmények és a pénzmosás. Az ilyen súlyos bűncselekmények tekintetében folytatott bírósági eljárásokat össze kell vetni egymással.

(9)

Annak érdekében, hogy az Eurojust azonosíthassa a terrorista bűncselekmények gyanúsítottjai elleni, határokon átnyúló bírósági eljárások közötti kapcsolatokat, valamint a terrorista bűncselekmények gyanúsítottjai elleni bírósági eljárások és az Eurojustnál más súlyos bűncselekményekkel kapcsolatban kezelt információk közötti kapcsolatokat, alapvető fontosságú, hogy az Eurojust – e rendelet vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően – a lehető legkorábban megkapja az illetékes nemzeti hatóságoktól azokat az információkat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az Eurojust keresztellenőrzések révén azonosítani tudja ezeket a kapcsolatokat.

(10)

Annak érdekében, hogy adatokat szolgáltassanak az Eurojustnak, az illetékes nemzeti hatóságoknak pontosan tudniuk kell, hogy milyen típusú információkat kell továbbítaniuk, a nemzeti büntetőeljárások mely szakaszában és mely esetekben. Az illetékes nemzeti hatóságoknak strukturált, szervezett, szisztematikus és félig automatizált módon kell továbbítaniuk az információkat az Eurojust részére. A félig automatizált mód az, amelyben az információtovábbítás módja részben automatizált, részben pedig emberi ellenőrzés alatt áll. Az említett továbbítási mód várhatóan jelentősen megnöveli az Eurojusthoz beérkező információk minőségét és relevanciáját.

(11)

Az adatok megosztása, tárolása és keresztellenőrzése jelentősen növelni fogja az Eurojust által kezelt adatok mennyiségét. Ezeket az elemeket figyelembe kell venni az Eurojust által igényelt pénzügyi, emberi és technikai erőforrások – meglévő eljárásokon és kereteken belüli – meghatározásakor.

(12)

Az (EU) 2017/541 európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) – a nemzeti jogba átültetve – a terrorista bűncselekmények meghatározására szolgáló referenciapont az illetékes nemzeti hatóságok számára.

(13)

Annak érdekében, hogy az Eurojust azonosítsa a terrorizmussal kapcsolatos nyomozások és a terrorista bűncselekmények gyanúsítottjai elleni bírósági eljárások közötti kapcsolatokat, a megbízható azonosítási adatok cseréje döntő fontosságú. Az Eurojust számára döntő fontosságú továbbá egy olyan adatkészlet létrehozása és tárolása, amely biztosítja az ilyen, terrorizmussal kapcsolatos nyomozás vagy bírósági eljárás alá vont személyek megbízható azonosítását. Az alfanumerikus adatokkal kapcsolatos bizonytalanságokra tekintettel ezért fontos a biometrikus adatok használata, különösen a harmadik országbeli állampolgárok tekintetében, figyelembe véve azt, hogy a gyanúsítottak időnként hamis vagy kettős személyazonosságot használnak, valamint azt, hogy a nyomozási szakaszban gyakran a biometrikus adatok jelentik az egyetlen kapcsolatot a gyanúsítottakkal. Ezért, amennyiben a büntetőeljárásról vagy a büntetőeljárásban érvényesülő eljárási jogokról szóló nemzeti jogszabályok értelmében az illetékes nemzeti hatóságok biometrikus adatokat tárolnak és gyűjtenek, és engedélyezett számukra azok továbbítása, ezeknek a hatóságoknak képesnek kell leniük arra, hogy ilyen adatokat – amikor azok rendelkezésre állnak – cseréljenek az Eurojusttal. Tekintettel a biometrikus adatok érzékeny jellegére, valamint arra a hatásra, amelyet a biometrikus adatok kezelése gyakorol az Európai Unió Alapjogi Chartájának 7. és 8. cikke által elismert, a magán- és a családi élet tiszteletben tartására, valamint a személyes adatok védelmére, az ilyen adatokat csak olyan módon lehet továbbítani, amely szigorúan tiszteletben tartja a szükségesség, az arányosság és a célhoz kötöttség elvét, és kizárólag a terrorista bűncselekményekkel kapcsolatos büntetőeljárás alá vont személyek azonosításának céljára szolgál.

(14)

Mivel a más bírósági eljárásokkal való meglévő kapcsolatokra vonatkozó információk a nyomozás korai szakaszában a leghasznosabbak, szükséges, hogy az illetékes nemzeti hatóságok haladéktalanul információt szolgáltassanak az Eurojustnak, amint az ügyet a nemzeti joggal összhangban igazságügyi hatóság elé utalták. Egy ügy akkor tekintendő igazságügyi hatóság elé utaltnak, amikor például az igazságügyi hatóságot folyamatban lévő nyomozásról tájékoztatják, az nyomozati intézkedést hagy jóvá vagy rendel el, vagy büntetőeljárás megindításáról határoz, az alkalmazandó nemzeti jogtól függően. Ha egy illetékes nemzeti hatóságnak már tudomása van a tagállamában folyó büntetőeljárások és egy másik tagállamban folyó büntetőeljárások közötti kapcsolatokról, erről tájékoztatnia kell az Eurojustot.

(15)

Figyelembe véve, hogy egyes tagállamok jogi hagyományaiban és rendszereiben az igazságügyi hatóságok nem felügyelik a nyomozásokat, hanem csak az eljárások későbbi szakaszaiban vesznek részt, ez a rendelet nem akadályozhatja meg az illetékes nemzeti hatóságokat abban, hogy nemzeti joguknak megfelelően a terrorizmussal kapcsolatos nyomozásokkal kapcsolatban egy korábbi szakaszban tájékoztatást nyújtsanak nemzeti tagjaiknak.

(16)

Az európai terrorizmusellenes igazságügyi nyilvántartásban szereplő adatok pontosságának biztosítása, a nyomozás lehető legkorábbi szakaszában a kapcsolatok azonosítása vagy a gyanúsítottak személyazonosságának megállapítása, és a határidők betartásának biztosítása érdekében az illetékes nemzeti hatóságoknak aktualizálniuk kell az általuk szolgáltatott információkat. Ezen aktualizálásoknak ki kell terjedniük a nyomozás alá vont személyre vonatkozó új információkra, az olyan bírósági határozatokra, mint az előzetes letartóztatás, a bírósági eljárás megindítása, a felmentések és a büntetőeljárás meg nem indításáról szóló jogerős határozatok, továbbá az igazságügyi együttműködés iránti kérelmekre, illetve a más joghatóságokkal való azonosított kapcsolatokra.

(17)

Az illetékes nemzeti hatóságok nem kötelezhetők arra, hogy a terrorista bűncselekményekre vonatkozó információkat a lehető legkorábbi szakaszban megosszák az Eurojusttal, amennyiben ez veszélyeztetné a folyamatban lévő nyomozásokat vagy egy személy biztonságát, vagy ellentétes lenne az érintett tagállam alapvető biztonsági érdekeivel. Az információmegosztási kötelezettségtől való ilyen eltéréseket csak rendkívüli körülmények között és eseti alapon lehet alkalmazni. Az említett kötelezettségtől való eltérés lehetőségének mérlegelésekor az illetékes nemzeti hatóságoknak megfelelően figyelembe kell venniük azt a tényt, hogy az Eurojust az e hatóságok által szolgáltatott információkat az uniós adatvédelmi joggal összhangban kezeli, és figyelembe kell venniük a bírósági eljárások bizalmas jellegét is.

(18)

Az érzékeny adatoknak az illetékes nemzeti hatóságok és az Eurojust közötti cseréje és az ilyen adatok kezelése céljából, az ilyen adatok jogosulatlan közlés és kibertámadások elleni védelme érdekében biztonságos kommunikációs csatornákat kell használni, például egy decentralizált informatikai rendszert vagy a 2008/976/IB tanácsi határozatban (5) említett biztonságos távközlési kapcsolatot. Az ilyen használat nem sértheti a jövőbeli technológiai fejleményeket.

(19)

A biztonságos adatcsere, valamint a kommunikáció és az adatcsere integritásának védelme érdekében az ügyviteli rendszert össze kell kapcsolni biztonságos kommunikációs csatornákkal, és a rendszernek magas szintű kiberbiztonsági előírásoknak kell megfelelnie. Az ilyen biztonságos kommunikációs csatornák felhasználhatók az ügyviteli rendszer más uniós információs rendszerekkel való összekapcsolására is, amennyiben az említett rendszereket létrehozó jogi aktusok előírják az Eurojust hozzáférését.

(20)

A decentralizált informatikai rendszernek lehetővé kell tennie az illetékes nemzeti hatóságok és az Eurojust közötti biztonságos adatcserét anélkül, hogy bármely uniós intézmény, szerv vagy hivatal részt venne az ilyen információcserék lényegében. A decentralizált informatikai rendszernek a tagállamok és az Eurojust informatikai háttérrendszereiből kell állnia, amelyeket interoperábilis hozzáférési pontok kapcsolnak össze. A decentralizált informatikai rendszer hozzáférési pontjainak az e-CODEX-en kell alapulniuk.

(21)

Ezen rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében az e rendelet hatálya alá tartozó esetekben a decentralizált informatikai rendszer létrehozása és használata tekintetében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (6) megfelelően kell gyakorolni.

(22)

A strukturálatlan adatok továbbítása manuális beavatkozást tesz szükségessé, további adminisztratív terhet jelent, és rontja a keresztellenőrzés eredményeinek minőségét. Ezért az illetékes nemzeti hatóságoknak strukturált módon kell továbbítaniuk az adatokat, megfelelve az „Európai interoperabilitási keret – Végrehajtási stratégia” című, 2017. március 23-i bizottsági közleményben említett európai interoperabilitási keretben meghatározott minimális interoperabilitási követelményeknek. Emellett az illetékes nemzeti hatóságok adminisztratív terheinek csökkentése, valamint a szükséges adatok rendszeres és gyors rendelkezésre bocsátásának biztosítása érdekében az adattovábbítást a lehető legnagyobb mértékben automatizálni kell.

(23)

Korszerűsített ügyviteli rendszerre van szükség ahhoz, hogy az Eurojust biztonságosan kezelhesse a különleges adatokat. Az új rendszernek integrálnia és támogatnia kell az európai terrorizmusellenes igazságügyi nyilvántartás funkcióit, és javítania kell az Eurojust kapacitásait a kapcsolatok azonosítását illetően, ugyanakkor főszabályként teljes mértékben ki kell használnia a biometrikus adatok összevetésére szolgáló, már meglévő nemzeti és uniós szintű mechanizmusok kínálta előnyöket.

(24)

Fontos fenntartani a nemzeti tagok ellenőrzését és felelősségét azon adatok tekintetében, amelyeket az illetékes nemzeti hatóságoktól kapnak. A műveleti vonatkozású személyes adatok alapértelmezés szerint nem oszthatók meg egy másik tagállammal. A műveleti vonatkozású személyes adatok csak annyiban oszthatók meg, amennyiben az illetékes nemzeti hatóságok engedélyezik az adatcserét. A potenciális kapcsolatok nyomon követésének digitalizálása és felgyorsítása, valamint az adatok feletti teljeskörű ellenőrzés biztosítása érdekében kezelési kódokat kell bevezetni.

(25)

Napjainkban a terrorizmus, valamint a súlyos és szervezett bűnözés nagyon dinamikus és globalizált jelenségek, amelyek gyakran két vagy több tagállamot is érintenek. Bár a terrorizmusnak már korábban is volt egy erős transznacionális összetevője, az elektronikus kommunikáció használatával és elérhetőségével jelentősen megnőtt a terrorista bűncselekmények elkövetői közötti transznacionális együttműködés. Előfordulhat, hogy a terrorista bűncselekmény transznacionális jellege nem ismert abban az időpontban, amikor az ügyet igazságügyi hatóság elé utalják, de az adatok Eurojust által végzett keresztellenőrzése során kiderülhet. A terrorista bűncselekményekre irányuló nyomozás vagy azok büntetőeljárás alá vonása ezért szükségessé teszi a bűnüldöző hatóságok közötti koordinációt és együttműködést, illetve a közös alapokon folytatott bűnüldözést, amint azt az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 85. cikke előírja. A terrorizmussal kapcsolatos ügyekre vonatkozó információkat időben ki kell cserélni az Eurojusttal, kivéve, ha az ügy sajátos körülményei egyértelműen arra utalnak, hogy az tisztán nemzeti jellegű.

(26)

A terrorizmussal kapcsolatos ügyekben folytatott nyomozást és büntetőeljárást gyakran akadályozza a nemzeti nyomozó és bűnüldöző hatóságok közötti információcsere hiánya. Annak érdekében, hogy a terrorizmussal kapcsolatos új nyomozások összevethetők legyenek a korábbi nyomozásokkal, és a lehetséges kapcsolatokat azonosítani lehessen, biztosítani kell, hogy a korábbi nyomozásokra és büntetőítéletekre vonatkozó adatok megőrzési ideje megfelelő legyen az operatív tevékenységek szempontjából. Ezért meg kell hosszabbítani az adatoknak az európai terrorizmusellenes igazságügyi nyilvántartásban való tárolására vonatkozó határidőket.

(27)

A terrorizmussal kapcsolatos új nyomozásoknak a korábbi nyomozásokkal való összevetésére nyíló lehetőség a lehetséges kapcsolatok azonosítását eredményezheti, és szükségessé teheti az együttműködést. Az ilyen összevetések kideríthetik, hogy egy adott tagállamban folyamatban lévő ügyben gyanúsított vagy büntetőeljárás alá vont személy egy másik tagállamban egy lezárt ügyben gyanúsított volt vagy abban büntetőeljárás alá vonták. Azonosíthat olyan kapcsolatokat is folyamatban lévő nyomozások vagy büntetőeljárások között, amelyek egyébként rejtve maradtak volna. Ez abban az esetben is megtörténhet, ha a korábbi nyomozások felmentéssel vagy a büntetőeljárás meg nem indításáról szóló jogerős határozattal zárultak. Ezért adott esetben minden korábbi nyomozásra vonatkozóan kell tárolni adatokat, nem csak a büntetőítéletekre vonatkozóan.

(28)

Biztosítani kell, hogy a felmentéssel vagy a büntetőeljárás meg nem indításáról szóló jogerős határozattal zárult nyomozásokból származó adatokat kizárólag büntetőeljárás lefolytatása céljából kezeljék. Az ilyen információk a folyamatban lévő nyomozásokkal és büntetőeljárásokkal fennálló kapcsolatok azonosításán, valamint az említett nyomozások és büntetőeljárások támogatásán kívül más célra nem használhatók fel. Amennyiben az illetékes nemzeti hatóság eseti alapon másként nem határoz, az Eurojust számára lehetővé kell tenni, hogy folytassa az ilyen műveleti vonatkozású adatok kezelését. Amennyiben a felmentésről vagy a büntetőeljárás meg nem indításáról szóló határozat jogerőre emelkedését követően az illetékes nemzeti hatóság úgy határoz, hogy a felmentett vagy büntetőeljárás alá nem vont személyek adatainak kezelésére nincs szükség – többek között az ügy sajátosságai vagy a felmentés vagy a büntetőeljárás meg nem indításának okai miatt –, az említett adatokat törölni kell.

(29)

Az Eurojust 12 együttműködési megállapodást kötött harmadik országokkal, amelyek lehetővé teszik műveleti vonatkozású személyes adatok továbbítását és harmadik ország egy összekötő ügyészének az Eurojusthoz való kirendelését. Ezen túlmenően az egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, és másrészről Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodás (7) lehetővé teszi összekötő ügyész kirendelését. A Tanács 2021 márciusában megbízta a Bizottságot, hogy folytasson tárgyalásokat az Eurojust és 13 további harmadik ország – nevezetesen Algéria, Argentína, Örményország, Bosznia-Ηercegovina, Brazília, Kolumbia, Egyiptom, Izrael, Jordánia, Libanon, Marokkó, Tunézia és Törökország – között kötendő együttműködési megállapodásokról.

(30)

Bár az (EU) 2018/1727 rendelet jogalapot biztosít a harmadik országokkal folytatott együttműködéshez és adatcseréhez, nem tartalmaz szabályokat a harmadik országok Eurojusthoz kirendelt összekötő ügyészeivel való együttműködés formális és technikai vonatkozásai, különösen az ügyviteli rendszerhez való hozzáférésük tekintetében. A jogbiztonság érdekében az (EU) 2018/1727 rendeletnek egyértelmű jogalapot kell biztosítania az Eurojust és harmadik országok összekötő ügyészei közötti együttműködéshez és az ügyviteli rendszerhez való hozzáférésükhöz. Az Eurojustnak a naprakész technikai kialakítás és szigorú belső szabályok révén megfelelő biztosítékokat és biztonsági intézkedéseket kell végrehajtania az adatok és az alapvető jogok védelme érdekében.

(31)

A műveleti vonatkozású személyes adatok e rendelettel összhangban történő kezelése során az Eurojustnak magas szintű adatvédelmet kell biztosítania. A műveleti vonatkozású személyes adatok kezelése tekintetében az Eurojust az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) 3. cikke és IX. fejezete, valamint az (EU) 2022/838 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (9) és e rendelettel módosított (EU) 2018/1727 rendeletben meghatározott, a műveleti vonatkozású személyes adatok kezelésére vonatkozó különös szabályok hatálya alá tartozik. Az említett rendelkezések az Eurojust által kezelt valamennyi műveleti vonatkozású személyes adat kezelésére alkalmazandók. Különösen az ügyviteli rendszerben kezelt összes műveleti vonatkozású személyes adatra alkalmazandók, függetlenül attól, hogy azokat az (EU) 2018/1727 rendelettel összhangban nemzeti tagok, nemzeti levelezők, összekötő ügyészek vagy más, engedéllyel rendelkező személyek kezelik.

(32)

Az arra vonatkozó döntéseknek, hogy az Eurojust támogassa-e a nyomozó és a bűnüldöző hatóságok közötti koordinációt és együttműködést, és ha igen, milyen módon, kizárólag az érintett tagállamok illetékes hatóságainak hatáskörében kell maradnia, figyelemmel az alkalmazandó nemzeti jogra, az uniós jogra vagy a nemzetközi jogra, beleértve a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezményeket vagy más nemzetközi megállapodásokat.

(33)

A jogbiztonság érdekében tisztázni kell az illetékes nemzeti hatóságok és az Eurojust közötti, terrorizmussal kapcsolatos ügyekben megvalósuló, a 2005/671/IB határozat és az (EU) 2018/1727 rendelet alapján történő információcserére vonatkozó kapcsolatot. Ezért a vonatkozó rendelkezéseket el kell hagyni a 2005/671/IB határozatból, és azokat be kell illeszteni az (EU) 2018/1727 rendeletbe.

(34)

Míg egyes illetékes nemzeti hatóságok már rendelkeznek a 2008/976/IB határozat 9. cikkében említett biztonságos távközlési kapcsolattal, számos illetékes nemzeti hatóság még nem rendelkezik az említett biztonságos távközlési kapcsolattal vagy biztonságos kommunikációs csatornákkal. Annak érdekében, hogy a tagállamoknak elegendő idejük legyen arra, hogy ilyen kapcsolatot bocsássanak az illetékes nemzeti hatóságok rendelkezésére, átmeneti végrehajtási időszakot kell biztosítani.

(35)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez (EUSZ) és az EUMSZ-hez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével és 4a. cikkének (1) bekezdésével összhangban, az említett jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül, Írország nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(36)

Az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban Dánia nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(37)

Az európai adatvédelmi biztossal az (EU) 2018/1725 rendelet 42. cikkével összhangban konzultációra került sor, és a biztos 2022. január 26-án véleményt nyilvánított,

1.

A 3. cikk (5) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

2.

A 20. cikk a következőképpen módosul:

3.

A 21. cikk a következőképpen módosul:

4.

A rendelet a következő cikkel egészül ki:

(*1)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/541 irányelve (2017. március 15.) a terrorizmus elleni küzdelemről, a 2002/475/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról, valamint a 2005/671/IB tanácsi határozat módosításáról (HL L 88., 2017.3.31., 6. o.).” "

5.

A rendelet a következő cikkekkel egészül ki:

(*2)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/850 rendelete (2022. május 30.) a polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés területén történő, határokon átnyúló elektronikus adatcserére szolgáló számítógépes rendszerről (e-CODEX-rendszer) és az (EU) 2018/1726 rendelet módosításáról (HL L 150., 2022.6.1., 1. o.)."

(*3)  Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).” "

6.

A 23., a 24. és a 25. cikk helyébe a következő szöveg lép:

(*4)  A Tanács 2008/976/IB határozata (2008. december 16.) az Európai Igazságügyi Hálózatról (HL L 348., 2008.12.24., 130. o.).” "

7.

A 27. cikk a következőképpen módosul:

8.

A 29. cikk a következőképpen módosul:

9.

A rendelet a következő cikkel egészül ki:

10.

A 80. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:

11.

A rendelet a következő melléklettel egészül ki:

1.

Az 1. cikk c) pontját el kell hagyni.

2.

A 2. cikk a következőképpen módosul: