This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 32021R0819
Regulation (EU) 2021/819 of the European Parliament and of the Council of 20 May 2021 on the European Institute of Innovation and Technology (recast) (Text with EEA relevance)
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/819 rendelete (2021. május 20.) az Európai Innovációs és Technológiai Intézetről (átdolgozás) (EGT-vonatkozású szöveg)
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/819 rendelete (2021. május 20.) az Európai Innovációs és Technológiai Intézetről (átdolgozás) (EGT-vonatkozású szöveg)
PE/8/2021/REV/1
HL L 189., 28/05/2021, p. 61–90
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
In force
|
2021.5.28. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 189/61 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2021/819 RENDELETE
(2021. május 20.)
az Európai Innovációs és Technológiai Intézetről
(átdolgozás)
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen 173. cikkének (3) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),
a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,
rendes jogalkotási eljárás keretében (2),
mivel:
|
(1) |
Az Európai Parlament és a Tanács 294/2008/EK rendeletét (3) jelentős mértékben módosították (4). Mivel további módosítások szükségesek, a rendeletet az áttekinthetőség érdekében célszerű átdolgozni. |
|
(2) |
Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) rendszeres időközönként végzett, független értékelései és a 294/2008/EK rendelet alkalmazása során szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy jelentős változtatásokra van szükség az EIT modelljének és az annak alapjául szolgáló folyamatoknak a javításához. Ezenkívül az EIT időközi értékelése és előzetes hatásvizsgálata számos javításra szoruló területet azonosított, többek között a tudás- és innovációs közösségek (KIC-ek) finanszírozási modelljét, a KIC-ek helyi innovációs ökoszisztémákba való integrációját, a KIC-ek nyitottságát és átláthatóságát, valamint az EIT általi nyomon követést. Ez a rendelet lehetőséget kínál e kérdések kezelésére is. |
|
(3) |
Elsősorban a tagállamok feladata, hogy szilárd alapot tartsanak fenn az európai ipar, versenyképesség és innováció számára. Az innovációs kihívás természetéből és nagyságrendjéből adódóan azonban szükség van együttműködésben tett uniós szintű fellépésre is. |
|
(4) |
Az EIT a meglévő uniós és nemzeti szakpolitikák és kezdeményezések kiegészítésére jött létre a tudásháromszög – felsőoktatás, kutatás és innováció – Unió-szerte történő integrációjának ösztönzésével. |
|
(5) |
Az EIT-nek hozzá kell járulnia az Unió és a tagállamok innovációs kapacitásának megerősítéséhez a társadalom előtt álló főbb kihívások kezelése érdekében, hozzájárulva ezáltal az Unió fenntartható gazdasági fejlődéséhez és versenyképességéhez. |
|
(6) |
Az EIT-nek a KIC-ek révén arra kell törekednie, hogy nyílt és átlátható módon Unió-szerte megerősítse az innovációs ökoszisztémákat. E célkitűzés elérése érdekében az EIT-nek elő kell segítenie és fokoznia kell a különböző innovációs közösségek közötti kapcsolatépítést, integrációt és együttműködést, valamint elő kell mozdítania a szinergiákat közöttük Európa-szerte. Az EIT célja továbbá, hogy eredményeket mutasson fel az Unió stratégiai prioritásai tekintetében, és hozzájáruljon az uniós célkitűzések és szakpolitikák – többek között az európai zöld megállapodásról szóló 2019. december 11-i, az „Uniós költségvetés – az európai helyreállítási terv motorja” (európai helyreállítási terv) című, 2020. május 27-i, az európai adatstratégiáról szóló, 2020. február 19-i, a „Kkv-stratégia a fenntartható és digitális Európáért” című, 2020. március 10-i és az új európai iparstratégiáról szóló, 2020. március 10-i bizottsági közleményben említett uniós célkitűzések és szakpolitikák –, valamint az Unió stratégiai autonómiájának elérésével kapcsolatos uniós célkitűzések és szakpolitikák megvalósításához, egy nyitott gazdaság megtartásával párhuzamosan. Továbbá az EIT-nek hozzá kell járulnia a globális kihívások – többek között az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak – kezeléséhez a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend (a továbbiakban: a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrend) és az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye (5) (a továbbiakban: a Párizsi Megállapodás) keretében elfogadott Párizsi Megállapodás elveinek követésével, valamint ahhoz, hogy legkésőbb 2050-ig megvalósuljon a nulla nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátású gazdaság. Az átállás csak a kutatás és az innováció fellendítésével lesz lehetséges, ami kiemeli a kedvező feltételek és az európai tudásbázis, valamint kutatási és innovációs kapacitás bővítésére irányuló beruházások megerősítésének szükségességét, különösen a környezetbarát, éghajlatbarát technológiák és innovációk terén. |
|
(7) |
Az EIT-nek fokoznia kell a KIC-ek nyitottságát annak érdekében, hogy megerősítse az együttműködési kapcsolatokat, és szinergiákat hozzon létre a különböző innovációs közösségek között Európában, ezáltal elősegítve a földrajzi sokféleséget és a tehetségek cirkulációját. |
|
(8) |
Az EIT elsőbbséget élvező területeit és pénzügyi igényeit egy stratégiai innovációs tervben (a továbbiakban: innovációs terv), egy – a vonatkozó többéves pénzügyi keretet lefedő – hétéves időszakra vonatkozóan kell meghatározni. Az innovációs tervet össze kell hangolni az (EU) 2021/695 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (6) létrehozott Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogrammal (Horizont Európa), többek között az említett rendeletben meghatározott jelentéstételi, nyomonkövetési, értékelési és egyéb követelmények tekintetében, és annak figyelembe kell vennie a Horizont Európa stratégiai tervezését. Az innovációs tervnek szinergiákat kell kialakítania és előmozdítania a Horizont Európa egyéb részeivel, a többéves pénzügyi keret részét képező egyéb releváns uniós programokkal, valamint egyéb releváns uniós, nemzeti és regionális kezdeményezésekkel, szakpolitikákkal és eszközökkel, különösen azokkal, amelyek a kutatást és innovációt, az oktatást és készségfejlesztést, a fenntartható és versenyképes ipart, a vállalkozói készséget és a regionális fejlesztést támogatják. Tekintve az innovációs tervnek az uniós innovációs politika szempontjából való fontosságát, valamint az Unióra gyakorolt várható társadalmi és gazdasági hatást, az innovációs tervet az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak kell elfogadnia a Bizottság javaslata alapján. E bizottsági javaslatnak az EIT által biztosított hozzájáruláson kell alapulnia. Ezen hozzájárulást az Európai Parlament és a Tanács rendelkezésére kell bocsátani. |
|
(9) |
A Covid19-járvány kitörése nyomán kialakult válság súlyosan károsította a tagállamok egészségügyi és gazdasági rendszereit. A válságból eredő társadalmi, gazdasági, környezeti és technológiai hatások leküzdéséhez az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek együttműködésére lesz szükség. Az EIT-nek és a KIC-eknek rugalmasan kell reagálniuk a meglévő, valamint az új és váratlan kihívásokra és prioritásokra, és képesnek kell lenniük olyan intézkedések és kezdeményezések elfogadására, amelyek megfelelő támogatást nyújtanak ökoszisztémáiknak. Így különösen az EIT-nek és a KIC-eknek hozzá kell járulniuk a Covid19-válság hatásainak kezeléséhez szükséges innovációs erőfeszítésekhez, összhangban az európai zöld megállapodás, az európai helyreállítási terv, az új európai iparstratégia és a fenntartható fejlődési célok prioritásaival, ugyanakkor szinergiát kell biztosítaniuk egyéb uniós kezdeményezésekkel és partnerségekkel. |
|
(10) |
Az (EU) 2021/695 rendelettel összhangban az EIT tevékenységeinek kezelniük kell a hosszú távú stratégiai kihívásokat, különösen a transz- és interdiszciplináris területeken, beleértve azon nem technológiai jellegű innovatív megoldások fejlesztését, amelyek szükséges kiegészítői a technológiára összpontosító innovációs tevékenységeknek. Eközben az EIT-nek elő kell mozdítania a civil társadalommal, a kutatást végző szervezetekkel, az innovációs központokkal, a kis- és középvállalkozásokkal (kkv-k), a felsőoktatási intézményekkel és az ipar képviselőivel folytatott rendszeres párbeszédet. |
|
(11) |
Az EIT-nek – a KIC-ek révén – előnyben kell részesítenie a felsőoktatási, a kutatási és innovációs és a vállalkozói tevékenységeinek üzleti környezetbe helyezését és kereskedelmi alkalmazását, továbbá támogatnia kell a felsőoktatási intézmények innovációs és vállalkozói kapacitását, valamint innovatív vállalkozások létrehozását és fejlesztését, kiegészítve az Európai Innovációs Tanácsot (EIC), valamint a Horizont Európa egyéb releváns részeit és az (EU) 2021/523 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (7) létrehozott InvestEU programot. |
|
(12) |
Az EIT-nek a felsőoktatási intézmények, kutatást végző szervezetek, vállalkozások – többek között kkv-k és köztulajdonban álló vállalkozások –, valamint helyi hatóságok, szociális vállalkozások, releváns nonprofit szervezetek és egyéb érdekelt felek kiválóságra épülő, intézményesített európai partnerségein keresztül kell működnie. Tekintve egyes vállalkozások innovatív jellegét az általuk kínált árukkal vagy szolgáltatásokkal, szervezeti felépítésükkel vagy az általuk alkalmazott termelési módszerekkel kapcsolatban, törekedni kell a szociális vállalkozói készség előmozdítására, valamint a kkv-knak és a szociális vállalkozásoknak az aktív részvételüket biztosító szorosabb bevonására. Ezeknek a partnerségeknek arra kell törekedniük, hogy egyéb köz- és magánforrásokból származó pénzeszközök mozgósítása révén pénzügyileg fenntarthatóvá váljanak, és hogy új releváns partnerek lehető legszélesebb körét vonzzák és vonják be. Ezeket az igazgatótanácsnak kell KIC-ekké kiválasztania és kijelölnie az innovációs tervben meghatározott kiemelt területeknek és menetrendnek megfelelően, figyelembe véve a Horizont Európa stratégiai tervezésében meghatározott prioritásokat, valamint foglalkozva a felmerülő globális és társadalmi kihívásokkal. A partnerségeket versenyalapú, nyílt, átlátható és kiválóságon alapuló eljárással kell kiválasztani e rendelettel és az (EU) 2021/695 rendeletben meghatározott, az európai partnerségek kiválasztására vonatkozó kritériumokkal összhangban. Az első ilyen KIC-nek – amelyet a lehető leghamarabb, 2022-ben vagy 2023-ban el kell indítani – a kulturális és kreatív ágazatokhoz és iparágakhoz, a második ilyen KIC-nek pedig – amelyet 2026-ban kell elindítani – a vízi, tengeri és tengerparti ágazatokhoz és ökoszisztémákhoz kell kapcsolódnia. |
|
(13) |
Figyelembe véve a KIC-ek sajátosságát, létrehozásukra vonatkozóan – a Horizont Európa részvételi és terjesztési szabályaitól eltérő – különös minimumfeltételeket kell meghatározni. Hasonlóképpen, adott esetben konkrét szabályokra lehet szükség a hozzáadott értéket teremtő KIC-tevékenységekkel kapcsolatban a tulajdonjogra, a hozzáférési jogokra, a hasznosításra és a terjesztésre vonatkozóan. |
|
(14) |
Az igazgatótanácsnak irányítania kell és nyomon kell követnie az EIT tevékenységeit, valamint felelnie kell a KIC-ek kiválasztásáért, kijelöléséért, finanszírozásáért, nyomon követéséért és tevékenységeik értékeléséért, az (EU) 2021/695 rendelettel és az innovációs tervvel összhangban. Az igazgatótanács tagjainak kinevezésekor a Bizottságnak biztosítania kell a felsőoktatás, a kutatás, az innováció vagy az üzleti élet területén tapasztalattal rendelkező személyek kiegyensúlyozott képviseletét, valamint a nemek közötti egyensúlyt és a földrajzi lefedettséget, a kiválóságot alkalmazva vezérelvként. |
|
(15) |
Az EIT-nek meg kell szerveznie az egyes KIC-ek teljesítményének, eredményeinek és hatásának folyamatos nyomon követését és időszakos külső értékelését, ideértve a KIC-ek pénzügyi fenntarthatóság, költséghatékonyság, valamint az új tagok felé való nyitottság megvalósítása terén elért eredményeit. Ezen értékelések magukban kell, hogy foglalják a partnerségi megállapodás első három évére és az esetleges meghosszabbítást követő három évre kiterjedő időközi felülvizsgálatokat, a partnerségi megállapodás hetedik évének vége előtt elvégzett átfogó értékeléseket, valamint a partnerségi megállapodás lejárta előtt elvégzett végső felülvizsgálatokat. Az igazgatótanácsnak adott esetben korrekciós intézkedéseket kell hoznia a KIC-ek tekintetében. |
|
(16) |
Az EIT-nek rendszeresen tájékoztatnia kell a tagállami képviselők csoportját az EIT és a KIC-ek teljesítményéről, elért eredményeiről és tevékenységeiről, az azok nyomon követéséből és értékeléséből fakadó eredményekről, valamint teljesítménymutatóikról és korrekciós intézkedéseikről. A tagállami képviselők csoportjának stratégiailag fontos kérdésekben tanácsot kell adnia az igazgatótanácsnak és az igazgatónak, valamint meg kell osztania tapasztalatait az EIT-vel és a KIC-ekkel, és tanácsot kell adnia nekik. Az EIT-nek kell megszerveznie a tagállami képviselők csoportjának üléseit. |
|
(17) |
A versenyképesség támogatása és az európai gazdaság vonzerejének, valamint innovációs és vállalkozói kapacitásának megerősítése érdekében az EIT-nek, valamint a KIC-eknek képesnek kell lenniük arra, hogy vonzást gyakoroljanak a partnerszervezetekre, kutatókra és hallgatókra az egész Unióból, az Unió legkülső régiót is ideértve, és azon túlról is, többek között mobilitásuk ösztönzése révén is. |
|
(18) |
Az EIT és a KIC-ek közötti viszony partnerségi megállapodásokon és vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásokon kell, hogy alapuljon, amelyek meg fogják határozni a KIC-ek jogait és kötelezettségeit, és az EIT teljesítményalapú pénzügyi hozzájárulását a KIC-ekhez. A KIC-ekre nehezedő adminisztratív terhek csökkentése és a több hosszú távú tervezési erőforrás és tevékenység biztosítása érdekében az EIT-nek legfeljebb három évre szóló többéves, vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásokat, vagy amennyiben ez megfelelőbbnek minősül, éves, vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásokat kell kötnie a KIC-ekkel. Az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelettől (8) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) eltérve az EIT számára lehetővé kell tenni, hogy először hétéves időtartamra kössön ilyen partnerségi megállapodást, és azt a pozitív teljesítmény, valamint az időközi felülvizsgálat pozitív eredményeinek, és a KIC átfogó értékelése pozitív eredményeinek függvényében egy további hétéves időtartamra meghosszabbítsa. A partnerségi megállapodás lejártát követően az EIT és a KIC együttműködési megállapodást köthet az aktív együttműködés fenntartása céljából. |
|
(19) |
A felsőoktatást a tudásháromszög szerves, de gyakran hiányzó elemeként támogatni kell. A részt vevő felsőoktatási intézményeknek és szakképző intézményeknek a KIC-eken keresztül kell oklevelet és diplomát kiadniuk a nemzeti szabályoknak és akkreditációs eljárásoknak megfelelően. Az EIT és a KIC-ek közötti partnerségi megállapodásoknak, vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásoknak és együttműködési megállapodásoknak rendelkezniük kell arról, hogy ezeket az okleveleket és diplomákat EIT-okleveleknek és -diplomáknak is nevezzék. Továbbá, az EIT-nek meg kell erősítenie az EIT-védjeggyel ellátott oklevelek és diplomák népszerűsítését annak érdekében, hogy növelje azok elismerését az EIT-közösségen kívül, és kiterjessze azok alkalmazását az egész életen át tartó tanulási programokra, a szakképzésre, valamint a képzési, átképzési és továbbképzési programokra. Az EIT-nek – a 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (9) összhangban – tevékenységein és munkáján keresztül elő kell segítenie a diákok, kutatók és alkalmazottak mobilitását, és lehetőségeket kell biztosítania az egész életen át tartó tanulásra, a mentorálásra és a tanácsadásra. |
|
(20) |
Megfelelő rendelkezéseket kell hozni az EIT felelősségének, nyitottságának és átláthatóságának biztosítására. Az EIT alapszabályában megfelelő szabályokat kell meghatározni irányítására és működésére vonatkozóan. |
|
(21) |
Az EIT-nek jogi személyiséggel kell rendelkeznie, valamint működési autonómiájának és nemzeti hatóságoktól és külső nyomástól való függetlenségének biztosítása érdekében magának kell kezelnie költségvetését, amelynek bevételei között többek között az Unió hozzájárulásának is szerepelnie kell. |
|
(22) |
A várakozások szerint az ipari, a pénzügyi és a szolgáltatási ágazat jelentős mértékben hozzá fog járulni a KIC-ek költségvetéséhez. A KIC-eknek törekedniük kell különösen a magánforrásokból és a tevékenységeikből származó bevételekből származó hozzájárulások arányának maximalizálására, valamint a pénzügyi fenntarthatóság elérésére és megvalósítására, legkésőbb az EIT által nyújtott 15 éves pénzügyi támogatás lejárta előtt. A KIC-eknek és partnerszervezeteiknek a nyilvánosság tudomására kell hozniuk, hogy tevékenységüket az EIT keretében végzik, valamint, hogy az Unió általános költségvetéséből pénzügyi hozzájárulásban részesülnek. Továbbá a finanszírozásban részesülő projektekre és a finanszírozás elosztására vonatkozó információk nyilvánosságra hozatala révén növelni kell a finanszírozás átláthatóságát. |
|
(23) |
Az Unió általános költségvetését terhelő uniós pénzügyi hozzájárulásra az uniós költségvetési eljárást kell alkalmazni. Az elszámolások ellenőrzését a Számvevőszék végzi a költségvetési rendelettel összhangban. |
|
(24) |
Az EIT mindent meg kell, hogy tegyen annak érdekében, hogy elősegítse a többéves pénzügyi keret időszakai közötti zökkenőmentes átmenetet, különösen a folyamatban lévő tevékenységek tekintetében. |
|
(25) |
Az EIT bevételének részét kell, hogy képezze a Horizont Európa pénzügyi hozzájárulásából származó uniós hozzájárulás. Az említett bevételnek részét képezheti egyéb magán- és közfinanszírozásból származó hozzájárulás is. |
|
(26) |
Az EIT a költségvetési rendelet 70. cikkében foglaltak értelmében az Unió által létrehozott szerv, és pénzügyi szabályzatát ennek megfelelően kell elfogadnia. Következésképpen az EIT-re alkalmazni kell az (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet (10). |
|
(27) |
Az EIT-nek a megelőző naptári évben folytatott tevékenységekről és a műveletek eredményeiről konszolidált éves tevékenységi jelentést kell elfogadnia. Továbbá, az EIT-nek az innovációs terv alapján és pénzügyi szabályzatának megfelelően egységes programozási dokumentumot kell készítenie az éves és többéves programozás keretében tervezett kezdeményezéseiről, lehetővé téve az EIT számára, hogy reagáljon a kutatás, a társadalom, a technológia, a felsőoktatás, az innováció és egyéb jelentős területeken jelentkező külső és belső fejleményekre. Ezt az egységes programozási dokumentumot tájékoztatásul továbbítani kell az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. |
|
(28) |
Létrehozása óta az EIT kihasználta személyzete szakértelmét. A 294/2008/EK rendelet értelmében alkalmazandó jogi keret miatt azonban néhány alkalmazotti szerződés a megújítás lehetősége nélkül lejárt. Annak érdekében, hogy a jövőben elkerülhető legyen egy ilyen helyzet, és tekintve az EIT tevékenységeinek sikeréhez szükséges emberi szakértelem fontosságát, az EIT elsődleges érdeke, hogy az alkalmazandó jogi kereten belül minden erőfeszítést megtegyen a képzett személyzet vonzása és megtartása érdekében. |
|
(29) |
Helyénvaló, hogy a Bizottság független, külső értékeléseket kezdeményezzen az EIT – ideértve a KIC-ek révén irányított tevékenységeket is – működéséről, különösen az innovációs terv elkészítése céljából. Az említett értékelések meg kell, hogy vizsgálják, hogy az EIT miként teljesíti küldetését és célkitűzéseit, és le kell fedniük az EIT és a KIC-ek tevékenységeit. Értékelniük kell az EIT uniós hozzáadott értékét, az Unió-szerte kifejtett hatást és a regionális innovációs program (RIS) tevékenységeinek hatását, a nyitottságot, az eredményességet, a hatékonyságot, a tájékoztatási tevékenységeket, a kommunikációt, a láthatóságot, az eredmények terjesztését, a végrehajtott tevékenységek relevanciáját, valamint azt, hogy azok összhangban vannak-e a vonatkozó uniós és nemzeti szakpolitikákkal, és kiegészítik-e azokat, ideértve a Horizont Európa egyéb részeivel való szinergiákat is. Ezen értékeléseknek be kell épülniük a Horizont Európának az (EU) 2021/695 rendelettel összhangban a Bizottság által végzett értékeléseibe. |
|
(30) |
Az EIT-nek mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy észszerűsítse az egyes KIC-ek struktúrájához kapcsolódó terminológiát az EIT további egyszerűsítése és felismerhetőségének növelése érdekében. |
|
(31) |
Az európai innovációs egyenlőtlenségek kezeléséhez való hozzájárulás érdekében az EIT-nek – különösen az innovációs tervben részletesebben meghatározott RIS révén – támogatnia kell az országok és régiók innovációs kapacitását, törekednie kell az innovációs ökoszisztémák megerősítésére a globális kihívások kezelése és az új partnerszervezetek KIC-ekbe történő integrálása érdekében. |
|
(32) |
Az innovációt elősegítő szervezetként eljáró KIC-eknek figyelembe kell venniük a tagállamok intelligens szakosodási stratégiáinak prioritásait, és növelniük kell innovációs kapacitásukat azáltal, hogy teljes mértékben tükrözik a regionális kapacitásokat és erősségeket, lehetőségeket, gyengeségeket, valamint a helyi szereplőket és ezek tevékenységeit és piacait. |
|
(33) |
Elengedhetetlen az erős szinergiák előmozdítása az EIT és az EIC között. A KIC-eknek – az EIC-vel szoros szinergiában, ugyanakkor az átfedéseket elkerülve – ösztönözniük kell innovatív vállalkozások létrehozását, az EIT kedvezményezettjei számára pedig lehetővé kell tenni, hogy a KIC-ek által nyújtott szolgáltatások mellett kiegészítő támogatásért pályázzanak az EIC-eszközökhöz. Így különösen a KIC-ek által támogatott, nagy növekedési potenciállal rendelkező induló vállalkozások számára az (EU) 2021/695 rendelet vonatkozó rendelkezéseivel összhangban egyszerűbb és ezáltal gyorsabb hozzáférést kell biztosítani az EIC-intézkedésekhez, hogy segítsék őket a gyors növekedésben, míg az EIC-kedvezményezetteknek részesülniük kell az EIT által biztosított támogatási programok előnyeiből. Az elszigeteltség elkerülése, illetve a szinergiák és az együttműködés erősítése érdekében az EIT-nek és az EIC-nek kölcsönös és szisztematikus információcserét kell előirányoznia. Az igazgatótanács számára lehetővé kell tenni, hogy adott esetben megfigyelőként meghívhassa üléseire az EIC-testület tagjait. |
|
(34) |
Az EIT és a KIC-ek tevékenységeinek az (EU) 2021/695 rendelet vonatkozó rendelkezéseivel összhangban történő folytonosságának biztosítása érdekében e rendeletnek sürgősen hatályba kell lépnie, és e rendelet bizonyos rendelkezéseit visszamenőleges hatállyal, 2021. január 1-jétől kell alkalmazni. |
|
(35) |
Mivel e rendelet céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és azok terjedelmük és transznacionális jellegük miatt uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket fogadhat el az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Tárgy
E rendelet létrehozza az Európai Innovációs és Technológiai Intézetet (EIT).
2. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában:
|
1. |
„innováció”: az a folyamat, beleértve annak eredményét is, amelynek során a társadalmi, gazdasági vagy környezeti igényekre és keresletre válaszul új ötletek születnek, és ezáltal új termékek, eljárások, szolgáltatások vagy üzleti, szervezési és társadalmi modellek jönnek létre, amelyeket sikeresen bevezetnek egy meglévő piacra, vagy amelyek képesek új piacokat létrehozni, és amelyek értéket teremtenek a társadalom számára; |
|
2. |
„tudományos és innovációs közösség” vagy „KIC”: az innovációs folyamatban részt vevő felsőoktatási intézmények, kutatást végző szervezetek, vállalkozások és egyéb érdekelt felek közötti, az (EU) 2021/695 rendeletben említettek szerinti nagy méretű intézményesített európai partnerség, amely az EIT feladatainak megvalósítása és az (EU) 2021/695 rendeletben meghatározott célkitűzések eléréséhez való hozzájárulás céljából közép- és hosszú távú közös innovációs tervezésen alapuló stratégiai hálózatot képez, annak jogi formájától függetlenül; |
|
3. |
„helymegosztási központ": nyílt és átlátható módon létrehozott fizikai központ, amely előmozdítja a tudásháromszög szereplői közötti kapcsolatokat és aktív együttműködést, és a tudáscsere fókuszpontjaként szolgál, és amelyen keresztül a KIC-ek partnerei hozzáférhetnek a közös célkitűzéseik megvalósításához szükséges létesítményekhez és szakértelemhez; |
|
4. |
„RIS-központ”: egy KIC által létrehozott és a KIC struktúrájának részét képező fizikai központ egy tagállamban vagy egy, a RIS által megcélzott társult országban, amely fókuszpontként szolgál a KIC tevékenységeihez, valamint a tudásháromszög helyi szereplőinek mozgósításához és a KIC tevékenységeibe való bevonásához; |
|
5. |
„partnerszervezet”: olyan jogalany, amely tagja valamely KIC-nek, és amely különösen a következőkből állhat: felsőoktatási intézmények, szakképző intézmények, kutatást végző szervezetek, közintézmények, köz- vagy magántulajdonban álló vállalkozások, pénzügyi intézmények, regionális és helyi hatóságok, alapítványok és nonprofit szervezetek; |
|
6. |
„kutatást végző szervezet”: olyan közjogi vagy magánjogi jogalany, amely egyik fő céljaként kutatást vagy technológiai fejlesztést végez; |
|
7. |
„felsőoktatási intézmény”: egyetem vagy bármely olyan felsőoktatási intézmény – függetlenül annak a nemzeti összefüggésben használt megnevezésétől –, amely a nemzeti jognak vagy gyakorlatnak megfelelően különösen mesteri vagy doktori oklevelet vagy diplomát ad; |
|
8. |
„EIT-közösség”: az EIT, valamint az EIT támogatásában vagy pénzügyi hozzájárulásában részesült vagy részesülő magánszemélyek és jogalanyok aktív közössége; |
|
9. |
„stratégiai innovációs terv” vagy „innovációs terv”: az a dokumentum, amely meghatározza az EIT kiemelt területeit és stratégiáját a jövőbeli kezdeményezések tekintetében, az innováció terén az EIT legjobb hozzáadott érték megteremtésére való képességét, az EIT célkitűzéseit, kulcsfontosságú intézkedéseit, működési módját, várt eredményeit és hatását, valamint a Horizont Európa és a többéves pénzügyi keret időszakára szükséges forrásokra vonatkozó becslést; |
|
10. |
„regionális innovációs program” vagy „RIS” (Regional Innovation Scheme): olyan program, amely az innovációs tervben említett európai innovációs eredménytáblában „mérsékelt” vagy „szerény” innovátorként besorolt országok (és ezen országok régiói), valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 349. cikke értelmében vett legkülső régiók tudásháromszögének és innovációs kapacitásának integrációját mozdítja elő, különösen új partnerek KIC-ekbe vonzásával és integrálásával, valamint a regionális különbségek áthidalásával, enyhítve ezáltal az innovációs szakadékot; |
|
11. |
„az érdekelt felek fóruma”: az uniós intézmények, nemzeti, regionális és helyi hatóságok képviselői, az üzleti élet, a felsőoktatás, a kutatás terén tevékenykedő érdekképviseleti szervek és egyedi szervezetek, társulások, civil szervezetek és klaszterszervezetek, valamint az egész tudásháromszögből az egyéb érdekelt felek számára nyitva álló platform; |
|
12. |
„KIC üzleti terv”: a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodáshoz csatolt, legfeljebb hároméves időszakot lefedő dokumentum, amely leírja a KIC célkitűzéseit, megvalósításuk módját, a várt eredményeket, a tervezett hozzáadott értéket teremtő KIC-tevékenységeket, valamint a kapcsolódó pénzügyi szükségleteket és forrásokat, beleértve a pénzügyi fenntarthatóság elérésére és a KIC új, az egész Unióból származó partnerek előtti nyitottságának növelésére irányuló intézkedéseket is; |
|
13. |
„hozzáadott értéket teremtő KIC-tevékenységek”: partnerszervezetek által a KIC üzleti tervvel összhangban végrehajtott olyan tevékenységek, amelyek hozzájárulnak a felsőoktatás, a kutatás és az innováció tudásháromszögének integrációjához, ideértve a KIC-ek létrehozással, igazgatással és koordinálással kapcsolatos tevékenységeit is, valamint hozzájárulnak az EIT általános célkitűzéseihez; |
|
14. |
„KIC-ek közötti tevékenységek”: azok a tevékenységek, amelyek célja a KIC-ek közötti együttműködés és szinergiák fokozása, interdiszciplinárisabb megközelítés előmozdítása, valamint a kritikus tömeg megteremtése a KIC-ek körében a közös érdekű kérdések kezelése érdekében; |
|
15. |
„együttműködési megállapodás”: az EIT és valamely KIC között létrejött megállapodás, amelynek célja, hogy a KIC a partnerségi megállapodás lejárta után is aktív tagja maradjon az EIT-közösségnek, és amely egyes magas uniós hozzáadott értékkel bíró egyes konkrét tevékenységek és transznacionális tevékenységek tekintetében tartalmazza az EIT versenypályázati felhívásaihoz való hozzáférés feltételeit; |
|
16. |
„pénzügyi fenntarthatóság”: egy adott KIC azon képessége, hogy a tudásháromszöggel kapcsolatos tevékenységeit az EIT hozzájárulásaitól függetlenül finanszírozza. |
3. cikk
Küldetés és célkitűzések
(1) Az EIT küldetése az, hogy az Unió és a tagállamok innovációs kapacitásának megerősítésével hozzájáruljon a fenntartható uniós gazdasági növekedéshez és versenyképességhez a társadalom előtt álló jelentős kihívások kezelése érdekében. Ezt azzal éri el, hogy előmozdítja a szinergiákat, az integrációt és az együttműködést a legmagasabb színvonalú felsőoktatás, kutatás és innováció között, többek között a vállalkozói készség fokozása révén, nyitott és átlátható módon erősítve ezzel az innovációs ökoszisztémákat Unió-szerte. Az EIT eredményeket mutat fel az Unió stratégiai prioritásai tekintetében is, továbbá hozzájárul az uniós célkitűzések és szakpolitikák – többek között az európai zöld megállapodás, az európai helyreállítási terv, az európai adatstratégia, a fenntartható és digitális Európát szolgáló kkv-stratégia és az új európai iparstratégia –, valamint az Unió stratégiai autonómiájának elérésével kapcsolatos uniós célkitűzések és szakpolitikák megvalósításához, egy nyitott gazdaság megtartásával párhuzamosan. Továbbá a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend és a Párizsi Megállapodás elveinek követése révén az EIT hozzájárul a globális kihívások – többek között a fenntartható fejlődési célok – kezeléséhez, és a nulla nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátású gazdaság legkésőbb 2050-ig történő megvalósításához.
(2) A 2021–2027-es költségvetési időszakban az EIT hozzájárul a Horizont Európa általános és egyedi célkitűzéseinek megvalósításához, teljes mértékben figyelembe véve annak stratégiai tervezését.
4. cikk
Stratégiai innovációs terv
(1) Az innovációs terv meghatározza az EIT elsőbbséget élvező területeit és stratégiáját az érintett hétéves időszakra vonatkozóan, összhangban a Horizont Európának az (EU) 2021/695 rendeletben meghatározott célkitűzéseivel és prioritásaival, továbbá tartalmazza az EIT várható társadalmi-gazdasági hatásának, tájékoztatási tevékenységeinek és a legjobb innovációs hozzáadott érték létrehozására irányuló képességének értékelését. Az innovációs tervet össze kell hangolni az (EU) 2021/695 rendeletben meghatározott jelentéstételi, nyomonkövetési és értékelési, valamint egyéb követelményekkel, továbbá az innovációs tervnek figyelembe kell vennie az EIT e rendelet 20. cikkében említett folyamatos nyomon követésének és időszakos független értékelésének az eredményeit.
(2) Az innovációs tervnek figyelembe kell vennie a Horizont Európa stratégiai tervezését, biztosítva az említett program kihívásaival való összhangot, valamint az (EU) 2021/695 rendelettel létrehozott Európai Innovációs Tanáccsal (EIC) való kiegészítő jelleget, továbbá megfelelő szinergiákat és kiegészítő jelleget kell teremtenie és előmozdítania az EIT tevékenységei és egyéb releváns uniós, nemzeti és regionális programok között, amelyek támogatják a kutatást és az innovációt, az oktatást és a készségfejlesztést, a fenntartható és versenyképes ipart, a vállalkozói készséget és a regionális fejlődést.
(3) Az innovációs terv – az EIT jövőbeli működésére, hosszú távú fejlesztésére és finanszírozására tekintettel – becslést tartalmaz a pénzügyi igényekre és forrásokra vonatkozóan. Emellett egy, a vonatkozó többéves pénzügyi keret időszakát lefedő indikatív pénzügyi tervet is tartalmaz.
(4) Az EIT a meglévő KIC-ekkel folytatott konzultációt követően és azok véleményének figyelembevételével hozzájárulást készít az innovációs tervről szóló bizottsági javaslathoz, és benyújtja azt a Bizottságnak. Az EIT hozzájárulását nyilvánosságra kell hozni.
(5) Az innovációs tervet a Bizottság javaslata alapján az EUMSZ 173. cikke (3) bekezdésének megfelelően az Európai Parlament és a Tanács fogadja el.
5. cikk
Az EIT szervei és a tagállami képviselők csoportja
(1) Az EIT szervei az ebben a bekezdésben meghatározott szervek.
Az igazgatótanács a felsőoktatás, a kutatás, az innováció vagy az üzleti élet területén bizonyított tapasztalattal rendelkező, vezető pozíciót betöltő személyekből áll. Az igazgatótanács felel az EIT tevékenységeinek irányításáért és nyomon követéséért, a KIC-ek kiválasztásáért, kijelöléséért, finanszírozásáért, nyomon követéséért és értékeléséért – ideértve a megfelelő korrekciós intézkedések meghozatalát is a KIC-ek alulteljesítése esetén –, valamint az egyéb stratégiai döntésekért. Az igazgatótanács kiválasztása során figyelembe kell venni a nemek közötti és a földrajzi egyensúly kritériumait. Az igazgatótanács a tagjai közül megválasztja elnökét.
A végrehajtó bizottság a tudásháromszög mindhárom elemét képviselő kiválasztott tagokból és az igazgatótanács elnökéből áll. A végrehajtó bizottság segíti az igazgatótanácsot feladatai ellátásában, és az igazgatóval együttműködésben előkészíti az igazgatótanács üléseit.
Az igazgatót az igazgatótanács nevezi ki. Az igazgató jár el az EIT törvényes képviselőjeként és felel az igazgatótanács határozatainak végrehajtásáért, valamint az EIT műveleteiért és napi irányításáért.
A belső ellenőrzési szerv teljesen függetlenül és a vonatkozó nemzetközi normákkal összhangban működik. A belső ellenőrzési szerv a pénzügyi és adminisztratív vezetéssel, az EIT-n belüli ellenőrzési struktúrákkal, valamint a KIC-ekkel való pénzügyi kapcsolatok szervezésével kapcsolatban, továbbá az igazgatótanács által kért bármely egyéb kérdésben tanácsaival segíti az igazgatótanácsot és az igazgatót.
(2) Az EIT szerveivel kapcsolatos részletes rendelkezéseket az EIT alapszabálya határozza meg, amelyet az I. melléklet tartalmaz.
(3) Létrejön a tagállami képviselők csoportja.
A tagállami képviselők csoportja az egyes tagállamok és társult országok egy-egy képviselőjéből áll.
A tagállami képviselők csoportja a következőkkel kapcsolatban ad tanácsot az igazgatótanácsnak és az igazgatónak:
|
a) |
az EIT és a KIC-ek közötti partnerségi megállapodások meghosszabbítása vagy megszüntetése az I. melléklet 3. szakaszának 6. pontjában említettek szerint; |
|
b) |
együttműködési megállapodás megkötése az egyes KIC-ekkel az I. melléklet 3. szakaszának 6. pontjában említettek szerint; és |
|
c) |
az a) és b) pontban említettektől eltérő, az EIT-re vonatkozó, stratégiailag fontos kérdések, megosztva az ezzel kapcsolatos tapasztalatokat. |
A tagállami képviselők csoportja tanácsot ad a KIC-eknek, és megosztja velük a tapasztalatait.
A tagállami képviselők csoportját rendszeresen tájékoztatni kell az EIT és a KIC-ek teljesítményéről, elért eredményeiről és tevékenységeiről, azok nyomon követésének és értékelésének eredményeiről, valamint teljesítménymutatóikról és korrekciós intézkedéseikről. Ezekről a tagállami képviselők csoportja véleményt nyilvánít.
A tagállami képviselők csoportja elősegíti az EIT és a KIC-ek tevékenységei és a nemzeti programok és kezdeményezések közötti megfelelő szinergiákat és kiegészítő jelleget, ezen belül a KIC-tevékenységek esetleges nemzeti társfinanszírozását is.
6. cikk
Feladatok
A 3. cikkben meghatározott küldetés és célkitűzések elérése érdekében az EIT legalább a következőket végzi:
|
a) |
az innovációs tervnek megfelelően meghatározza fő prioritásait és tevékenységeit, és azokat az (EU) 2021/695 rendelet alkalmazandó rendelkezéseivel összhangban végrehajtja; |
|
b) |
nyitottságot biztosít a lehetséges új partnerszervezetek irányába, és figyelemfelkeltő tevékenységet folytat a körükben, különösen a kkv-k és a kialakulóban lévő kiválósági központok körében Unió-szerte, többek között a RIS révén, a meglévő információs hálózatokra és struktúrákra építve, és elősegíti a tevékenységeiben való részvételüket; |
|
c) |
a 9. cikknek megfelelően KIC-eket választ és jelöl ki, és partnerségi megállapodások és vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodások révén meghatározza a KIC-ek jogait és kötelezettségeit, megfelelő minőségellenőrzési intézkedésekkel, tevékenységeik folyamatos nyomon követésével és a 11. cikkel összhangban tevékenységeik időszakos külső értékelésével felügyeli a KIC-eket és megfelelő támogatást és stratégiai iránymutatást nyújt számukra, és adott esetben korrekciós intézkedéseket hoz; |
|
d) |
irányítja a RIS végrehajtását, többek között a RIS-központok KIC-ek általi megvalósítása révén; |
|
e) |
megfelelő szintű koordinációt biztosít a KIC-ek között, segíti a köztük folyó kommunikációt és tematikus együttműködést, valamint a KIC-ek közötti tevékenységekre és közös szolgáltatásokra vonatkozó pályázati felhívásokat indít; |
|
f) |
biztosítja az EIT-védjeggyel ellátott oklevelek és diplomák KIC-ek általi széles körű végrehajtását, megerősíti az EIT-közösségen kívüli előmozdításukat, és kiterjeszti azokat az egész életen át tartó tanulás programjaira; |
|
g) |
elősegíti a tudásháromszög integrációjára irányuló bevált gyakorlatok terjesztését – így a KIC-ek között, illetve Unió-szerte, többek között a RIS révén – a közös innovációs és tudásátadási kultúra fejlesztése céljából, továbbá hogy tájékoztatási tevékenységek révén ösztönözze a KIC-ek nyitottságát az új tagok felé; |
|
h) |
előmozdítja az EIT-közösségből fakadó eredmények és lehetőségek széleskörű terjesztését, kommunikációját és hasznosítását az EIT ismertségének, láthatóságának és ismeretének Unió-szerte történő növelése, valamint az EIT-közösség tevékenységeiben való részvétel ösztönzése érdekében; |
|
i) |
támogatja a KIC-eket az egyéb köz- és magánforrásokból származó pénzeszközök mobilizálására irányuló eredményes pénzügyi fenntarthatósági stratégia kidolgozásában; |
|
j) |
kiválóságot mozdít elő a felsőoktatás, a kutatás és az innováció terén, különösen azáltal, hogy előmozdítja a KIC-eket mint kiváló innovációs partnereket; |
|
k) |
ágazatokon átívelő módon támogatja az innovációval kapcsolatos multidiszciplináris megközelítéseket, többek között a technológiai, szociális és nem technológiai megoldások, a beépített fenntarthatóság és klímasemlegesség, a szervezeti megközelítések, a vállalkozói készségekre való összpontosítás és új üzleti modellek integrációján keresztül; |
|
l) |
biztosítja az EIT tevékenységei és egyéb uniós programok között a szinergiákat és adott esetben a kiegészítő jelleget, az (EU) 2021/695 rendelettel összhangban; |
|
m) |
előmozdítja a KIC-ek közötti eszmecserét, valamint a szakértelem és a know-how cseréjét és terjesztését a szellemitulajdon-jogok innovatív modelljeivel kapcsolatban a tudásátadás és -terjesztés céljából, mind a KIC-ek összefüggésében, mind szélesebb körben, Unió-szerte; |
|
n) |
biztosítja a szükséges támogatást és előmozdítja a szinergiákat a KIC-ekkel az innovatív megoldások fejlesztéséhez; |
|
o) |
legalább kétévente megszervezi az érdekelt felek fórumának rendszeres üléseit az EIT tevékenységeinek, tapasztalatainak, a bevált gyakorlatoknak és az Unió innovációs, kutatási és oktatási szakpolitikáihoz és célkitűzéseihez, illetve adott esetben egyéb uniós szakpolitikákhoz és célkitűzésekhez való hozzájárulásának megosztása és megvitatása céljából, valamint hogy lehetőséget adjon az érdekelt feleknek véleményük kifejtésére; |
|
p) |
évente legalább kétszer megszervezi a tagállami képviselők csoportjának ülését az érdekelt felek fórumának üléseitől függetlenül; |
|
q) |
elősegíti az EIT-közösség megosztott szolgáltatási létesítményeinek létrehozását; |
|
r) |
ösztönzi a RIS-központok és tagállamokban működő helymegosztási központok közötti kapcsolatépítést idővel annak érdekében, hogy megkönnyítse együttműködésüket az EIT-közösségen belül és a helyi innovációs ökoszisztémákkal; |
|
s) |
nyomon követi a KIC-ek által a tagszervezeteik – különösen a felsőoktatási intézmények, a szakképző intézmények, a kkv-k és az induló vállalkozások – vállalkozói és innovációs kapacitásának fejlesztése érdekében elvégzendő tevékenységek végrehajtását, valamint azoknak az innovációs ökoszisztémákba való integrációját Unió-szerte, a tudásháromszögön alapuló megközelítéssel összhangban; |
|
t) |
a Bizottsággal együttműködve, és a KIC-ekkel folytatott konzultációt követően kísérleti kezdeményezést alakít ki, indít és koordinál, amely támogatja a felsőoktatási intézmények innovációs és vállalkozói kapacitásait, valamint az innovációs ökoszisztémákba való integrációjukat (kísérleti felsőoktatási kezdeményezés), amelyet a KIC-eknek kell végrehajtaniuk. |
7. cikk
KIC-ek
(1) A KIC-ek legalább a következőket végzik:
|
a) |
uniós hozzáadott értéket képviselő innovációs tevékenységek és befektetések – ideértve az innovatív induló vállalkozások létrehozásának és az innovatív vállalkozások fejlesztésének az EIC-vel és az InvestEU programmal kiegészítő jelleggel végzett elősegítését is –, amelyek teljes körűen integrálják a felsőoktatási és a kutatási dimenziókat a kritikus tömeg elérése érdekében, valamint ösztönzik az eredmények széles körű terjesztését és hasznosítását; |
|
b) |
az alapvető fontosságú gazdasági, környezeti és társadalmi kérdések területén folytatott, az uniós és nemzeti kutatásban gyökerező eredményeket felhasználó, innováció-központú kutatás, kísérletezés, prototípus-készítés és -bemutatás, amely lehetőséget kínál az Unió nemzetközi versenyképességének megerősítésére és az európai társadalom előtt álló jelentős kihívások, többek között az egészségügyi és a digitális piaci kihívások megoldásainak feltárására; |
|
c) |
oktatás és képzés, különösen mesteri és doktori szinten, valamint szakmai továbbképző tanfolyamok olyan területeken, amelyek potenciálisan megfelelnek a jövőbeni európai társadalmi-gazdasági és társadalmi-ökológiai igényeknek, és amelyek bővítik az Unió tehetségalapját, elősegítik az innovációhoz kapcsolódó készségek fejlesztését, a vezetői és vállalkozói készségek javítását, a kutatók és a hallgatók mobilitásának fokozását, és ösztönzik az EIT oktatási és képzési tevékenységeinek – többek között az EIT-védjeggyel ellátott oktatási és képzési tevékenységek – résztvevői közötti tudásmegosztást, mentorálást és hálózatépítést; |
|
d) |
a kísérleti felsőoktatási kezdeményezés részét képező intézkedések, azzal a céllal, hogy a felsőoktatási intézményeket jobban integrálják az innovációs értékláncokba és ökoszisztémákba, és összekapcsolják őket a tudásháromszög egyéb kulcsfontosságú innovációs szereplőivel, és ezáltal javítsák innovációs és vállalkozói kapacitásukat; |
|
e) |
tájékoztatási tevékenységek és a bevált gyakorlatok terjesztése az innováció területén, a felsőoktatás, a kutatás és az üzleti élet – beleértve a szolgáltatási és a pénzügyi szektort, valamint adott esetben a közszektorban és a harmadik szektorban tevékenykedő szervezeteket – közötti együttműködés fejlesztésére összpontosítva; |
|
f) |
a KIC-ek többéves stratégiájába teljes mértékben integrált és az (EU) 2021/695 rendelet 2. cikkének 2. pontjában meghatározott releváns intelligens szakosodási stratégiákhoz kapcsolódó RIS-tevékenységek az innovációs kapacitás megerősítése és a fenntartható innovációs ökoszisztémák kialakítása érdekében, az innovációs teljesítmény terén Unió-szerte fennálló egyenlőtlenségek és szakadék csökkentése céljából; |
|
g) |
szinergiákra és kiegészítő jellegre törekvés a KIC-tevékenységek és a meglévő uniós, nemzeti és regionális programok, különösen az EIC, egyéb európai partnerségek és adott esetben az Horizont Európa küldetései között; |
|
h) |
köz- és magánforrásokból származó pénzeszközök mozgósítása, különösen arra törekedve, hogy a 18. cikkel összhangban a költségvetésük egyre nagyobb részét magánforrásokból és a saját tevékenységeikből származó bevételekből szerezzék; |
|
i) |
kérésre tájékoztatás nyújtása a KIC-ek tevékenysége alapján kidolgozott kutatási és innovációs teljesítményről és eredményekről, valamint a kapcsolódó szellemi jogokról, továbbá az érintett feltalálókról. |
(2) Az EIT és a KIC-ek közötti partnerségi megállapodások és vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodások sérelme nélkül a KIC-ek jelentős autonómiával rendelkeznek belső szervezetük, összetételük, valamint ütemtervük és munkamódszereik meghatározása terén, feltéve, hogy ezek révén eredményeket sikerül elérni az EIT és a KIC-ek célkitűzéseinek megvalósítása tekintetében, figyelembe véve ugyanakkor a Horizont Európa stratégiai tervezését, valamint az EIT-nek az innovációs tervben, illetve az igazgatótanács által meghatározott stratégiai irányvonalát.
Így különösen a KIC-ek:
|
a) |
a felsőoktatást, a kutatást és az innovációt magában foglaló tudásháromszöget tükröző, átlátható belső irányítási rendszert hoznak létre; |
|
b) |
egyértelmű és átlátható csatlakozási és kilépési kritériumok – többek között nyílt pályázati eljárások – útján nyitottságot biztosítanak és mozdítanak elő olyan potenciális új partnerszervezetek irányába Unió-szerte, amelyek értéket adnak hozzá a partnerséghez; |
|
c) |
belső szabályokat – többek között magatartási kódexeket – határoznak meg, amelyek biztosítják nyílt és átlátható működésüket; |
|
d) |
kidolgozzák és végrehajtják üzleti terveiket; |
|
e) |
stratégiákat dolgoznak ki és hajtanak végre a pénzügyi fenntarthatóság megvalósítása céljából. |
(3) A KIC-ek a Covid19-válság hatásainak enyhítésére irányuló intézkedéseket és kezdeményezéseket – különösen a mikrovállalkozások, a kkv-k és az induló vállalkozások, valamint a diákok, a kutatók és a munkavállalók rezilienciájának növelését célzó intézkedéseket – fogadhatnak el.
(4) Az EIT, valamint az egyes KIC-ek közötti viszony partnerségi megállapodáson, vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodáson vagy – a 12. cikk (4) bekezdésére is figyelemmel – együttműködési megállapodáson alapul.
8. cikk
Részvételi és terjesztési szabályok
A Horizont Európa részvételi és terjesztési szabályai alkalmazandók. Az említett szabályoktól eltérve:
|
a) |
a KIC-ek létrehozására vonatkozó minimumfeltételeket e rendelet 9. cikkének (3) és (4) bekezdése határozza meg; |
|
b) |
a hozzáadott értéket teremtő KIC-tevékenységek tulajdonjogára, hozzáférési jogaira, hasznosítására és terjesztésére adott esetben egyedi szabályok vonatkozhatnak. |
9. cikk
A KIC-ek kiválasztása és kijelölése
(1) Az EIT versenyeztetésen alapuló, nyílt és átlátható eljárás keretében választja ki és jelöli ki KIC-nek a partnerségeket. Az (EU) 2021/695 rendeletben és többek között annak 28. cikke (3) bekezdésében meghatározott feltételek és kritériumok, valamint az európai partnerségek kiválasztására vonatkozó kritériumok alkalmazandók. Az igazgatótanács tovább pontosíthatja ezen kritériumokat azáltal, hogy elfogadja és közzéteszi a KIC-ek kiválasztására vonatkozó kritériumokat, amelyek a globális kihívások és az uniós szakpolitikai prioritások teljesítése során a kiválóság és az innováció relevanciájának elvén alapulnak.
(2) Az EIT a KIC-ek kiválasztását és kijelölését az innovációs tervben meghatározott prioritási területeknek és ütemtervnek megfelelően végzi, figyelembe véve a Horizont Európa stratégiai tervezésében meghatározott prioritásokat.
(3) A KIC létrehozásának minimumfeltétele legalább három olyan független partnerszervezet – köztük legalább egy felsőoktatási intézmény, egy kutatást végző szervezet és egy magántulajdonban álló vállalkozás – részvétele, amelyek legalább három különböző tagállamban letelepedettek.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott feltétel mellett a KIC-et alkotó partnerszervezetek legalább kétharmadának a tagállamokban letelepedett szervezetnek kell lennie.
(5) Az EIT az új KIC-ek kiválasztására irányuló eljárás megkezdését megelőzően elfogadja és közzéteszi a KIC-ek tevékenységének finanszírozására, nyomon követésére és értékelésére vonatkozó kritériumokat és eljárásokat. Az EIT haladéktalanul tájékoztatja a tagállami képviselők csoportját és az Európai Parlamentet ezen kritériumokról és eljárásokról.
10. cikk
A KIC-ek értékelésének és nyomon követésének alapelvei
Az EIT – a többek között az (EU) 2021/695 rendeletben és az innovációs tervben meghatározott mutatók és nyomonkövetési rendelkezések alapján – a Bizottsággal szorosan együttműködve megszervezi az egyes KIC-ek teljesítményének, eredményeinek és hatásának folyamatos nyomon követését és időszakos külső értékeléseit, ideértve a KIC-ek által a pénzügyi fenntarthatóság, a költséghatékonyság, valamint az új tagok felé való nyitottság megvalósítása terén elért haladást.
Az ilyen nyomon követés és értékelések eredményeit be kell nyújtani az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, és azokat közzé kell tenni.
11. cikk
A partnerségi megállapodás időtartama, meghosszabbítása és megszüntetése
(1) A költségvetési rendelet 130. cikke (4) bekezdésének c) pontjától eltérve, az EIT hétéves kezdeti időszakra partnerségi megállapodást köthet az egyes KIC-ekkel.
(2) A KIC-ek 10. cikk szerinti folyamatos nyomon követése alapján az EIT az igazgatótanács felügyelete mellett időközi felülvizsgálatokat végez a KIC-ek teljesítményéről és tevékenységeiről a partnerségi megállapodás első három évére vonatkozóan.
A partnerségi megállapodás meghosszabbítása esetén az EIT a meghosszabbítását követő első három évre kiterjedően végez ilyen időközi felülvizsgálatokat.
Az igazgatótanács közzéteszi ezen időközi felülvizsgálatokat.
(3) Az (1) bekezdésben említett hétéves időszak lejárta előtt az EIT az igazgatótanács felügyelete mellett, független külső szakértők támogatásával átfogó értékelést végez az egyes KIC-ek teljesítményéről és tevékenységeiről.
(4) A tagállami képviselők csoportjával folytatott konzultációt követően az igazgatótanács egytovábbi, legfeljebb hétéves időszakra meghosszabbíthatja a partnerségi megállapodást, vagy úgy dönthet, hogy megszünteti az EIT pénzügyi hozzájárulását, és nem hosszabbít meg egy KIC-tel kötött partnerségi megállapodást a következők alapján:
|
a) |
a (2) bekezdés első albekezdésében említett időközi felülvizsgálat eredménye; és |
|
b) |
a (3) bekezdésben említett átfogó értékelés eredménye. |
Az (1) bekezdésben említett hétéves időszak meghosszabbítása előtt az EIT tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot.
(5) A valamely KIC-tel kötött partnerségi megállapodás (4) bekezdés szerinti meghosszabbításáról való döntés céljából az igazgatótanács figyelembe veszi az (EU) 2021/695 rendeletben meghatározott, az európai partnerségek végrehajtására, nyomon követésére és értékelésére vonatkozó kritériumokat, valamint a KIC-ek tekintetében a következő kérdéseket:
|
a) |
relevanciájuk az Unió globális kihívásainak tekintetében; |
|
b) |
uniós hozzáadott értékük és jelentőségük az EIT célkitűzései szempontjából; |
|
c) |
célkitűzéseik megvalósítása; |
|
d) |
tevékenységeiknek más, vonatkozó kutatási és innovációs kezdeményezésekkel való összehangolására irányuló erőfeszítéseik; |
|
e) |
mennyire képesek biztosítani az új tagok felé való nyitottságot; |
|
f) |
új tagoknak az egész Unióból történő vonzása tekintetében elért eredményeik; |
|
g) |
a jó kormányzás elveinek való megfelelésük; |
|
h) |
a nemek közötti egyenlőséget figyelembe vevő intézkedések és tevékenységek kidolgozása és végrehajtása terén tett erőfeszítéseik és eredményeik; és |
|
i) |
fenntartható innovációs ökoszisztémák kialakítására való képességük és a pénzügyi fenntarthatóság elért szintje. |
(6) Abban az esetben, ha egy KIC-nek az e cikk (2) és (3) bekezdésében említett folyamatos nyomon követése, időközi felülvizsgálata vagy átfogó értékelése elégtelen haladást mutat a 10. cikkben említett területeken vagy az uniós hozzáadott érték hiányát, az igazgatótanács megteszi a szükséges korrekciós intézkedéseket, beleértve az EIT pénzügyi hozzájárulásának csökkentését, módosítását vagy visszavonását, illetve a partnerségi megállapodás megszüntetését.
(7) Az EIT az igazgatótanács felügyelete mellett a partnerségi megállapodás lejárta előtt elvégzi a KIC teljesítményének és tevékenységeinek végső felülvizsgálatát. A partnerségi megállapodás lejárta előtt végzett záró felülvizsgálat kedvező eredményére is figyelemmel, az EIT együttműködési megállapodást köthet a KIC-tel.
12. cikk
Együttműködési megállapodás
(1) Az együttműködési megállapodás időtartamát, tartalmát és felépítését az igazgatótanács határozza meg egy részletes, független tanulmány figyelembevételével. A tanulmánynak tartalmaznia kell a KIC által a pénzügyi fenntarthatóság elérése érdekében tett erőfeszítések értékelését, a keletkezett bevételeket és a KIC pénzügyi kilátásait. Ezen túlmenően az értékelésben azonosítani kell azon tevékenységeket, amelyek folytatása forráshiány miatt veszélybe kerülhet.
(2) Az együttműködési megállapodás a következőket tartalmazza:
|
a) |
a tudásháromszöggel kapcsolatos tevékenységek folytatásához, valamint a KIC ökoszisztémájának és hálózatának fenntartásához kapcsolódó jogok és kötelezettségek; |
|
b) |
az EIT márkanév használatának, valamint az EIT-díjakban és az EIT által szervezett egyéb kezdeményezésekben való részvételnek a feltételei; |
|
c) |
a felsőoktatási és képzési tevékenységekben való részvétel feltételei, beleértve az EIT-védjegy oktatási és képzési programokban való használatát, valamint az EIT végzett hallgatói közösségével fenntartott kapcsolatokat; |
|
d) |
az EIT által meghirdetett, bizonyos konkrét tevékenységekre, így a KIC-ek közötti tevékenységekre és megosztott szolgáltatásokra vonatkozó versenypályázatokon való részvétel feltételei; |
|
e) |
a magas uniós hozzáadott értékkel rendelkező helymegosztási központok közötti transznacionális koordinációs tevékenységek EIT általi további támogatásának feltételei. |
(3) Amennyiben nem kerül sor együttműködési megállapodás megkötésére, a KIC a tevékenységeihez nem használhatja az EIT-márkanevet.
13. cikk
Oklevelek és diplomák
(1) A 7. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett felsőoktatási tevékenységekhez kapcsolódó okleveleket és diplomákat a részt vevő felsőoktatási intézmények és szakképző intézmények adják ki a nemzeti szabályoknak és akkreditációs eljárásoknak megfelelően. Az EIT és a KIC-ek közötti partnerségi megállapodásoknak, vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásoknak és együttműködési megállapodásoknak rendelkezniük kell arról, hogy ezen okleveleket és diplomákat EIT-okleveleknek és -diplomáknak is nevezzék.
(2) Az EIT ösztönzi a részt vevő felsőoktatási intézményeket és szakképző intézményeket, hogy:
|
a) |
közösen vagy párhuzamosan adjanak ki olyan okleveleket és diplomákat – hangsúlyozva ezzel a KIC-ek integrált jellegét –, amelyeket egyetlen felsőoktatási intézmény vagy szakképző intézmény is kiadhat; |
|
b) |
terjesszék a horizontális kérdésekkel kapcsolatos bevált gyakorlatokat; |
|
c) |
mozdítsák elő és tegyék közismertté az EIT-védjegyet képzéseikben és diplomáikban; |
|
d) |
dolgozzanak ki különböző stratégiákat az innovációs ökoszisztémákkal és vállalkozásokkal való hatékony együttműködés, valamint a vállalkozói szemlélet előmozdítása érdekében; |
|
e) |
hozzanak létre az egész életen át tartó tanulásra és a képességek igazolására összpontosító programokat; |
|
f) |
fordítsanak különös figyelmet a nemek közötti egyensúlyra és a nemek közötti egyenlőséget figyelembe vevő megközelítésekre, különösen azon területeken, ahol a nők továbbra is alulreprezentáltak, így például az információs és kommunikációs technológia, a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika területén; |
|
g) |
vegyék figyelembe:
|
14. cikk
Az EIT működési függetlensége és az uniós, tagállami vagy kormányközi intézkedéssel való összhang
(1) Az EIT a nemzeti hatóságoktól függetlenül és külső befolyástól mentesen végzi tevékenységét, ugyanakkor koordináció útján biztosítja, hogy ezek a tevékenységek összhangban legyenek az uniós szinten – különösen a felsőoktatás, a kutatás és az innováció területén – végrehajtandó egyéb intézkedésekkel és eszközökkel.
(2) Az EIT törekszik a szinergiákra és az egymást kiegészítő jelleg megvalósítására is, azáltal, hogy megfelelő módon figyelembe veszi a regionális, nemzeti és kormányközi szintű politikákat és kezdeményezéseket a legjobb gyakorlatok, jól megalapozott elképzelések és a meglévő erőforrások hasznosítása érdekében.
A Bizottság minden szükséges támogatást megad ahhoz, hogy az EIT – az átfedéseket elkerülve – megfelelő szinergiákat és kiegészítő jelleget alakítson ki az (EU) 2021/695 rendelet alapján végzett egyéb tevékenységekkel, valamint egyéb uniós kezdeményezésekkel és programokkal.
A Bizottság ajánlásokat tesz az EIT-nek arra vonatkozóan, hogy miként csökkenthetők a KIC-ekre nehezedő adminisztratív terhek.
15. cikk
Jogállás
(1) Az EIT uniós szerv és jogi személyiséggel rendelkezik. Valamennyi tagállamban a nemzeti jog által a jogi személyeknek biztosított legteljesebb jogképességgel rendelkezik. Így különösen ingó és ingatlan vagyont szerezhet és idegeníthet el, továbbá bíróság előtt eljárhat.
(2) Az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyvet az EIT-re is alkalmazni kell.
16. cikk
Felelősség
(1) Az EIT a kötelezettségei teljesítéséért kizárólagos felelősséggel tartozik.
(2) Az EIT szerződéses jogviszonyból eredő felelősségére nézve a releváns szerződéses rendelkezések és az adott szerződésre alkalmazandó jog az irányadó.
Az EIT által megkötött szerződések választottbírósági kikötései alapján a felmerülő jogvitákban az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: a Bíróság) rendelkezik joghatósággal.
(3) A szerződésen kívüli felelősség esetén az EIT a tagállamok jogában közös általános elveknek megfelelően megtéríti az általa vagy személyzetének tagjai által a feladataik teljesítése során okozott károkat.
Az ilyen károk megtérítésére vonatkozó jogviták tekintetében az Európai Bíróság rendelkezik joghatósággal.
(4) Az ETI-nek a (2) és (3) bekezdésben említett felelősséggel összefüggő kifizetései és az ezzel kapcsolatban keletkező költségek és kiadások az EIT kiadásainak minősülnek, és azokat az EIT forrásaiból kell fedezni.
(5) Az EIT ellen indított peres eljárásokban az EUMSZ 263. és 265. cikkének megfelelően a Bíróság rendelkezik joghatósággal.
17. cikk
Átláthatóság és a dokumentumokhoz való hozzáférés
(1) Az EIT és a KIC-ek biztosítják, hogy tevékenységeiket nagyfokú átláthatósággal végezzék. Az EIT és a KIC-ek létrehoznak egy hozzáférhető, ingyenes weboldalt, amely tájékoztatást nyújt tevékenységeikről és az általuk kínált lehetőségekről, különösen a nyílt pályázati felhívások tekintetében.
(2) Az EIT és a KIC-ek részletes információkat bocsátanak rendelkezésre az általuk közzétett pályázati felhívásokról, beleértve az értékelési eljárásaikra és az említett pályázati felhívások eredményeire vonatkozó információkat is. Ezeket az információkat időben, kereshető és nyomon követhető módon kell elérhetővé tenni az uniós finanszírozású kutatási és innovációs projektek erre vonatkozó közös online adatbázisaiban, az (EU) 2021/695 rendeletnek megfelelően.
(3) Az EIT a KIC-ek kiválasztását célzó pályázati felhívások kiírása előtt nyilvánosságra hozza eljárási szabályzatát, a 23. cikk (1) bekezdésében említett külön pénzügyi szabályzatát, valamint a KIC-ek kiválasztásának a 9. cikkben említett kritériumait.
(4) Az EIT haladéktalanul közzéteszi a 19. cikkben említett egységes programozási dokumentumát és konszolidált éves tevékenységi jelentését.
(5) A (6) és az (7) bekezdés sérelme nélkül az ETI harmadik személyek számára nem fedheti fel a tudomására hozott azon információkat, amelyek tekintetében bizalmas kezelést kérelmeztek, és az indokolt.
(6) Az EIT szerveinek tagjaira az EUMSZ 339. cikkében említett titoktartási kötelezettség vonatkozik.
Az EIT által e rendeletnek megfelelően gyűjtött információk az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet (11) hatálya alá tartoznak.
(7) Az EIT birtokában lévő dokumentumokra az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (12) alkalmazandó.
18. cikk
A KIC-ek finanszírozása
(1) A KIC-ek finanszírozását különösen a következő forrásokból kell biztosítani:
|
a) |
a partnerszervezetek hozzájárulásai, amelyek a finanszírozás jelentős forrását képezik; |
|
b) |
a tagállamok, társult országok vagy egyéb harmadik országok, illetve e tagállamok vagy országok hatóságainak önkéntes hozzájárulásai; |
|
c) |
a nemzetközi szervek vagy intézmények hozzájárulásai; |
|
d) |
a KIC-ek saját eszközei és tevékenysége, valamint szellemi tulajdonhoz fűződő jogokból származó jogdíjai révén nyert bevételek; |
|
e) |
dotációs tőke; |
|
f) |
a magánszemélyek, intézmények, alapítványok vagy bármely más, a nemzeti jog alapján létrehozott szerv hagyatékai, adományai és hozzájárulásai; |
|
g) |
az EIT-től származó pénzügyi hozzájárulás; |
|
h) |
pénzügyi eszközök, köztük az Unió általános költségvetéséből finanszírozott eszközök. |
(2) Az EIT-től származó pénzügyi hozzájáruláshoz való hozzáférés feltételeit az EIT-nek a 23. cikk (1) bekezdésében említett pénzügyi szabályzatában kell megállapítani.
(3) Az egy pénzügyi évnél hosszabb időn átívelő intézkedések költségvetési kötelezettségvállalásai felbonthatók több évre esedékes éves részletekre, a KIC-ek évente megállapítandó becsült pénzügyi igényeinek megfelelő nyomon követésére is figyelemmel.
(4) Az EIT KIC-eknek nyújtott pénzügyi hozzájárulása a KIC-ek korai életciklusában 100%-ig fedezheti a hozzáadott értéket teremtő KIC-tevékenységek elszámolható költségeit. Az ilyen hozzájárulás idővel fokozatosan csökken az innovációs tervben megállapított finanszírozási arányoknak megfelelően.
(5) A KIC-ek és partnerszervezeteik uniós finanszírozásért folyamodhatnak, különösen az uniós programok és alapok keretében, a vonatkozó szabályoknak megfelelően. Az ilyen finanszírozás nem fedezhet olyan költségeket, amelyek egyéb uniós program keretében már finanszírozásban részesültek.
(6) A partnerszervezetek által a KIC-ek finanszírozásához nyújtott hozzájárulásokat a (4) bekezdésben említett finanszírozási arányoknak megfelelően kell megállapítani, és e hozzájárulásoknak tükrözniük kell a KIC-eknek a pénzügyi fenntarthatóság elérésére vonatkozó stratégiáját.
(7) Az EIT teljesítményalapú elosztási mechanizmust hoz létre pénzügyi hozzájárulásának a KIC-ek számára történő odaítélésére. E mechanizmus magában foglalja a KIC-ek üzleti terveinek, valamint a 10. cikkel összhangban és az innovációs tervben meghatározottak szerint végzett, folyamatos nyomon követéssel mért teljesítményének az értékelését.
19. cikk
Programozás és jelentéstétel
(1) Az EIT – a 23. cikk (1) bekezdésében említett pénzügyi szabályzatának megfelelően – az innovációs terv alapján egységes programozási dokumentumot fogad el, amely a következőket tartalmazza:
|
a) |
az EIT és a KIC-ek főbb prioritásaira és tervezett kezdeményezéseire vonatkozó nyilatkozat; |
|
b) |
a finanszírozási igényekre és forrásokra vonatkozó becslés; |
|
c) |
az új feladatokból fakadó személyzeti szükségletekre vonatkozó becslés; |
|
d) |
megfelelő minőségi és mennyiségi módszerek, eszközök és mutatók az EIT és a KIC-ek tevékenységeinek nyomon követésére, hatásorientált és teljesítményalapú megközelítés alkalmazásával; |
|
e) |
a pénzügyi szabályzatában megállapított egyéb elemek. |
(2) Az EIT konszolidált éves tevékenységi jelentést fogad el, amely átfogó információkat tartalmaz az előző naptári évben az EIT és a KIC-ek által végzett tevékenységekről, valamint az EIT hozzájárulásáról a Horizont Európa célkitűzéseihez, továbbá az Unió innovációs, kutatási és oktatási politikájához és célkitűzéseihez. A konszolidált éves tevékenységi jelentés a megállapított célkitűzések, mutatók és menetrend vonatkozásában értékeli az eredményeket, a végrehajtott tevékenységekkel kapcsolatos kockázatokat, a forrásfelhasználást, beleértve annak az éghajlati szempontok érvényesítésével kapcsolatos, az (EU) 2021/695 rendelet szerinti célkitűzéshez való hozzájárulását, KIC-ek szerinti bontásban, valamint az EIT általános működését. A konszolidált éves tevékenységi jelentés az EIT pénzügyi szabályzatával összhangban további átfogó információkat tartalmaz.
2022. május 29-ig és azt követően évente az igazgató benyújtja a konszolidált éves tevékenységi jelentést az Európai Parlament illetékes bizottságainak.
20. cikk
Az EIT nyomon követése és értékelése
(1) Az EIT biztosítja, hogy tevékenységeit, beleértve a KIC-ek révén irányított tevékenységeket is, folyamatosan és rendszeresen nyomon kövessék, és azokról rendszeres időközönként a pénzügyi szabályzatával összhangban független értékelés készüljön az eredmények legjobb minőségének, a tudományos kiválóságnak és a források leghatékonyabb felhasználásának biztosítása érdekében. A nyomon követés és az értékelés eredményét nyilvánosságra kell hozni.
(2) A Bizottság – független külső szakértők segítségével és az érdekelt felek véleményének figyelembevételével – kellő időben elvégzi az EIT és a KIC-ek időközi és záró értékelését. Ezen értékeléseknek be kell épülniük a Horizont Európának az (EU) 2021/695 rendelet 52. cikkében előírt értékeléseibe.
Ezen értékelések megvizsgálják, hogy az EIT hogyan teljesíti küldetését és célkitűzéseit, és kiterjednek az EIT és a KIC-ek tevékenységeire. Értékelik az EIT uniós hozzáadott értékét, az Unió-szerte kifejtett hatást és a RIS-tevékenységek hatását, a folytatott EIT-tevékenységek nyitottságát, eredményességét, hatékonyságát és relevanciáját, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti szakpolitikákkal való összhangjukat és kiegészítő jellegüket, ideértve a Horizont Európa egyéb részeivel – különösen az egyéb európai partnerségekkel és küldetésekkel, valamint az EIC-vel – való szinergiákat.
Az időközi értékelés többek között értékeli a kísérleti felsőoktatási kezdeményezés eredményeit és hatásait, a KIC-ek pénzügyi fenntarthatósági stratégiáinak hatékonyságát, valamint az EIT és a végrehajtó szervek közötti együttműködést is a Horizont Európa „Innovatív Európa” elnevezésű III. pillérének keretében. E tekintetben az EIT értékeléseit be kell építeni a Horizont Európa értékeléseibe, többek között a Horizont Európa „Innovatív Európa” elnevezésű III. pillérének szisztematikus értékelése céljából, különös tekintettel az innováció egyablakos rendszerére.
(3) A Bizottság átlátható eljárás alapján kiválasztott független külső szakértők segítségével további értékeléseket végezhet a stratégiai jelentőséggel bíró témákról vagy kérdésekről annak érdekében, hogy megvizsgálja az EIT által a kitűzött célok irányában elért haladást, azonosítsa a tevékenységek végrehajtásához hozzájáruló tényezőket, és azonosítsa a bevált gyakorlatokat. A fenti további értékelések elvégzése során a Bizottság teljes mértékben figyelembe veszi az EIT-re és a KIC-ekre nehezedő adminisztratív terheket.
(4) A Bizottság az említett értékelések eredményeit megállapításaival együtt megküldi az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, valamint a Régiók Bizottságának. Az igazgatótanács az EIT programjai és műveletei végrehajtásakor kellően figyelembe veszi az értékelések megállapításait.
21. cikk
Az EIT költségvetése
(1) Az EIT bevételeinek részét képezi az Unió hozzájárulása. Az EIT költségvetése magában foglalhat egyéb magán- és közforrásból származó hozzájárulásokat is.
Az uniós hozzájárulást a Horizont Európából származó, folyó áron 2 726 000 000 EUR összegű pénzügyi hozzájárulásból kell biztosítani, amelyet a 2021-2027-es időszakra 2018-as változatlan árakon 210 000 000 EUR összeg egészít ki.
Az EIT további pénzügyi forrásokban részesülhet egyéb uniós programokból.
(2) Az EIT által a KIC-eknek nyújtott pénzügyi hozzájárulást az (1) bekezdésben említett uniós hozzájárulásból kell biztosítani.
22. cikk
Az EIT éves költségvetésének elkészítése és elfogadása
(1) Az EIT költségvetésének tartalmát és struktúráját az EIT pénzügyi szabályzatával összhangban kell megállapítani. Az EIT kiadásai magukban foglalják a személyzet díjazását, az igazgatási költségeket, az infrastruktúra költségeit és az operatív kiadásokat. Az adminisztratív költségeket minimális szinten kell tartani. Az EIT költségvetésében szereplő bevételeknek és kiadásoknak egyensúlyban kell lenniük.
(2) Az igazgató elkészíti az EIT következő pénzügyi évre vonatkozó bevételi és kiadási előirányzat-tervezetét, és megküldi azt az igazgatótanácsnak.
(3) Az igazgatótanács a létszámtervvel együtt elfogadja az EIT bevételeit és kiadásait tartalmazó előirányzat-tervezetet, és az egységes programozási dokumentum részeként, az EIT pénzügyi szabályzatában meghatározott időpontig megküldi azokat az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak.
(4) Az igazgatótanács elfogadja az EIT költségvetését. Az EIT költségvetése az Unió általános költségvetésének végleges elfogadását követően válik véglegessé. Adott esetben az EIT költségvetését megfelelően ki kell igazítani.
(5) Az igazgatótanács a lehető leghamarabb értesíti a költségvetési hatóságot az olyan projektek megvalósítására irányuló szándékáról, amelyek jelentős pénzügyi hatást gyakorolhatnak az EIT költségvetésének finanszírozására, különösen az olyan, ingatlannal kapcsolatos projektekről, mint például épületek bérbevétele vagy megvásárlása. Erről tájékoztatja a Bizottságot.
(6) Az EIT költségvetésének bármely jelentős módosítására ugyanezen eljárást kell alkalmazni.
23. cikk
A költségvetés végrehajtása és ellenőrzése
(1) Az EIT a költségvetési rendelet 70. cikkének (3) bekezdésével összhangban elfogadja pénzügyi szabályzatát. Kellően figyelembe kell venni, hogy megfelelő működésbeli rugalmasságra van szükség ahhoz, hogy az EIT megvalósíthassa céljait, és magánszektorbeli partnereket vonzzon és tartson meg.
(2) Az EIT-hez a Horizont Európából és egyéb uniós programokból nyújtott pénzügyi hozzájárulás végrehajtása a szóban forgó programok szabályainak megfelelően történik.
(3) Az EIT költségvetését az igazgató hajtja végre.
(4) Az EIT beszámolóját össze kell vonni a Bizottság beszámolójával.
24. cikk
Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme
(1) A csalás, korrupció és egyéb jogellenes tevékenységek elleni küzdelem érdekében az EIT-re alkalmazni kell a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletet (15).
(2) Az EIT csatlakozik az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Közösségek Bizottsága közötti, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) belső vizsgálatairól szóló, 1999. május 25-i intézményközi megállapodáshoz (16). A csatlakozást az igazgatótanács hagyja jóvá, és elfogadja az OLAF belső vizsgálatai elvégzésének támogatásához szükséges intézkedéseket.
(3) Az EIT által elfogadott valamennyi határozatban és az általa kötött valamennyi partnerségi megállapodásban vagy vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásban kifejezetten elő kell írni, hogy az OLAF és a Számvevőszék jogosult helyszíni iratellenőrzést tartani – többek között a végső kedvezményezettek helyiségeiben is – az uniós forrásokban részesülő vállalkozóknál és alvállalkozóknál.
25. cikk
Az EIT megszüntetése
Az EIT megszüntetése esetén a megszüntetés a Bizottság felügyelete alatt történik, az alkalmazandó jogszabályokkal összhangban. A KIC-ekkel kötött partnerségi megállapodások vagy vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodások megállapítják a megfelelő rendelkezéseket.
26. cikk
Felülvizsgálat
A Bizottság a 20. cikk (2) és (3) bekezdésében említett értékelések eredményei alapján adott esetben 2026. december 31-ig benyújtja az e rendelet általa szükségesnek ítélt módosításaira irányuló javaslatokat, különösen az EIT 3. cikkben meghatározott küldetését és célkitűzéseit illetően, valamint az EIT költségvetésének a 3. és a 21. cikkben meghatározott időszakon túli, a releváns uniós kutatási és innovációs keretprogrammal összhangban történő meghosszabbítása céljából.
27. cikk
Hatályon kívül helyezés
A 294/2008/EK rendelet 2021. május 28-ával hatályát veszti, annak 3. és 5. cikke, 6. cikkének (1) bekezdése, valamint 7., 14., 17. és 19. cikke kivételével, amelyek 2021. január 1-jével vesztik hatályukat.
A hatályon kívül helyezett rendeletre történő hivatkozásokat erre a rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni, és a III. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.
28. cikk
Hatálybalépés és alkalmazás
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.
A 3., a 4. és a 6. cikket, a 7. cikk (1) és (3) bekezdését, valamint a 8., a 9., a 18. és a 21. cikket 2021. január 1-jétől kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező, és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2021. május 20-án.
az Európai Parlament részéről
az elnök
D. M. SASSOLI
a Tanács részéről
az elnök
A. P. ZACARIAS
(1) HL C 47., 2020.2.11., 69. o.
(2) Az Európai Parlament 2021. április 27-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2021. május 10-i határozata.
(3) Az Európai Parlament és a Tanács 294/2008/EK rendelete (2008. március 11.) az Európai Innovációs és Technológiai Intézet létrehozásáról (HL L 97., 2008.4.9., 1. o.).
(4) Lásd a II. mellékletet.
(5) HL L 282., 2016.10.19., 4. o.
(6) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/695 rendelete (2021. április 28.) a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram létrehozásáról, valamint részvételi és terjesztési szabályainak megállapításáról, továbbá az 1290/2013/EU és az 1291/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL 170., 2021.5.12., 1. o.).
(7) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/523 rendelete (2021. március 24.) az InvestEU program létrehozásáról és az (EU) 2015/1017 rendelet módosításáról (HL L 107., 2021.3.26., 30. o.).
(8) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).
(9) Az Európai Parlament és a Tanács 2005/36/EK irányelve (2005. szeptember 7.) a szakmai képesítések elismeréséről (HL L 255., 2005.9.30., 22. o.).
(10) A Bizottság (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló rendelete (2018. december 18.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Euratom-Szerződés keretében létrehozott és az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 70. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról (HL L 122., 2019.5.10., 1. o.).
(11) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295, 2018.11.21., 39. o.).
(12) Az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelete (2001. május 30.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.).
(13) A Tanács 1. rendelete (1958. április 15.) az Európai Gazdasági Közösség által használt nyelvek meghatározásáról (HL 17., 1958.10.6., 385. o.).
(14) A Tanács 2965/94/EK rendelete (1994. november 28.) az Európai Unió Szervei Fordítóközpontjának létrehozásáról (HL L 314., 1994.12.7., 1. o.).
(15) Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).
I. MELLÉKLET
AZ EURÓPAI INNOVÁCIÓS ÉS TECHNOLÓGIAI INTÉZET ALAPSZABÁLYA
1. SZAKASZ
AZ IGAZGATÓTANÁCS ÖSSZETÉTELE
|
1. |
Az igazgatótanács 15 tagból áll, akiket a Bizottság nevez ki átlátható módon, biztosítva a felsősoktatás, a kutatás, az innováció vagy az üzleti élet területén tapasztalattal rendelkező személyek közötti egyensúlyt. Az említett kinevezésre nyílt pályázati felhívást követően kerül sor. Az igazgatótanács tagjainak megbízatási ideje négy év. A Bizottság az igazgatótanács javaslata alapján egy alkalommal két évvel meghosszabbíthatja a megbízatási időt.
A Bizottság minden erőfeszítést megtesz, hogy biztosítsa a felsőoktatás (beleértve a szakoktatást és -képzést), a kutatás, az innováció és az üzleti élet területén tapasztalattal rendelkezők kiegyensúlyozott képviseletét, valamint a nemek közötti és a földrajzi egyensúlyt, továbbá a felsőoktatási, kutatási és innovációs környezet figyelembevételét Unió-szerte. Szükség esetén az igazgatótanács benyújt a Bizottsághoz egy listát az előválogatott jelöltekről egy vagy több tag kinevezése céljából. Az előválogatott jelöltek kiválasztására az EIT által kezdeményezett átlátható és nyílt eljárás alapján kerül sor. A Bizottság az első, második és harmadik bekezdésben meghatározott eljárásnak megfelelően kinevezi a tagot vagy tagokat, és tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a kiválasztási eljárásról és az igazgatótanács tagjainak végleges kinevezéséről. Abban az esetben, ha az igazgatótanács valamely tagja nem tudja megbízatási idejét letölteni, az akadályoztatott tag megbízatási idejének fennmaradó részére az első, második és harmadik bekezdésben meghatározott eljárással helyettesítő tagot neveznek ki. Azon helyettesítő tagot, aki két évnél rövidebb időn át töltötte be hivatalát, az igazgatótanács kérésére a Bizottság egy további négyéves időtartamra újra kinevezheti. A Bizottság 2022. november 29-ig kinevezi az igazgatótanács három további tagját, hogy a tagok száma elérje a tizenötöt. Az igazgatótanács 2021. május 28. előtt kinevezett tagjai kitöltik meg nem hosszabbítható megbízatási idejüket. Kivételes és kellően indokolt esetben, különösen az igazgatótanács integritásának megőrzése érdekében a Bizottság saját kezdeményezésére megszüntetheti az igazgatótanács valamely tagjának megbízatását. |
|
2. |
Az igazgatótanács tagjai az EIT érdekében, független és átlátható módon járnak el, őrködve az EIT küldetése és célkitűzései, identitása, autonómiája és koherenciája felett. |
|
3. |
Az igazgatótanács meghívhatja az EIC-testület tagját vagy egyéb érdekelt feleket, hogy az ülésein megfigyelőként vegyenek részt. |
|
4. |
Feladatai ellátása során az igazgatótanács a Bizottság felügyelete mellett jár el az EIT 3. cikkben meghatározott küldetésének és célkitűzéseinek végrehajtásakor. |
2. SZAKASZ
AZ IGAZGATÓTANÁCS FELADATAI
|
1. |
Az igazgatótanács – az EIT és a KIC-ek tevékenységeinek irányítására és nyomon követésére vonatkozó feladatkörének ellátása során – stratégiai döntéseket hoz. Így különösen:
|
|
2. |
Az 1. pontban említett stratégiai döntéseken felül az igazgatótanács meghozza a feladatai és az EIT tevékenységeinek ellátásához szükséges következő eljárási és működési határozatokat. Így különösen:
|
|
3. |
Az igazgatótanács a 259/68/EGK, ESZAK tanácsi rendeletben (1) meghatározott, az Európai Unió tisztviselői személyzeti szabályzatának és az Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételeknek (a továbbiakban: a „személyzeti szabályzat”, illetve az „alkalmazási feltételek”) megfelelően határozatokat hoz az EIT személyzetével és alkalmazási feltételeivel kapcsolatban. Így különösen:
|
3. SZAKASZ
AZ IGAZGATÓTANÁCS MŰKÖDÉSE
|
1. |
Az igazgatótanács tagjai közül választja meg elnökét. Az elnök megbízatási ideje két évre szól, amely egyszer megújítható. |
|
2. |
A Bizottság képviselője szavazati jog nélkül vesz részt az igazgatótanács ülésein, de az 5. pontban említett esetekben szükség van a hozzájárulására. A Bizottság képviselőjének jogában áll napirendi pontokat javasolni az igazgatótanács üléseire. |
|
3. |
Az igazgató szavazati jog nélkül vesz részt az igazgatótanács ülésein. |
|
4. |
Az igazgatótanács szavazati joggal rendelkező tagjainak egyszerű többségével hozza határozatait.
A 2. szakasz 1. pontjának a), b), c), d) és n) alpontja, valamint a 2. szakasz 2. pontjának e) és j) alpontja, valamint az e szakasz 1. pontja alapján hozott határozatokhoz azonban az igazgatótanács szavazati joggal rendelkező tagjainak kétharmados többsége szükséges. |
|
5. |
Az igazgatótanácsnak a 2. szakasz 1. pontjának c), e), g), h), j) és m) alpontja, 2. pontjának c) alpontja, valamint 3. pontjának a) alpontja szerinti határozataihoz a Bizottság hozzájárulására van szükség, amelyet a Bizottság igazgatótanácsba delegált képviselője nyilvánít ki. |
|
6. |
Az igazgatótanács kikéri a tagállami képviselők csoportjának véleményét a KIC-ekkel kötött partnerségi megállapodások meghosszabbítására vagy megszüntetésére vonatkozó, a 2. szakasz 1. pontjának h), illetve k) alpontja szerinti határozatok elfogadása, valamint az együttműködési megállapodásnak a 2. szakasz 1. pontjának g) alpontja szerinti megkötése előtt.
Az első bekezdésben említett vélemény az igazgatótanácsra nézve nem kötelező. Azt indokolatlan késedelem nélkül, de legkésőbb a véleménynyilvánítás iránti kérelem benyújtását követő két hónapon belül ki kell adni. |
|
7. |
Az igazgatótanács rendes ülést évente legalább négyszer, rendkívüli ülést pedig az elnök által történő összehívás, vagy összes tagja legalább egyharmadának vagy a Bizottság képviselőjének kérelme esetén tart. |
4. SZAKASZ
A VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁG
|
1. |
A végrehajtó bizottság segíti az igazgatótanácsot feladatai ellátásában. |
|
2. |
A végrehajtó bizottság öt tagból áll, amelyek egyike az igazgatótanács elnöke, aki a végrehajtó bizottság elnöki tisztét is ellátja. Az elnökön kívüli négy másik tagot az igazgatótanács választja ki tagjai közül, ügyelve a felsőoktatás, a kutatás, az innováció vagy az üzleti élet területén tapasztalattal rendelkező személyek közötti egyensúlyra. A végrehajtó bizottság tagjainak megbízatása két évre szól, és egyszer megújítható. |
|
3. |
A végrehajtó bizottság az igazgatóval együttműködésben előkészíti az igazgatótanács üléseit. |
|
4. |
Az igazgatótanács felkérheti a végrehajtó bizottságot arra, hogy felügyelje és kövesse nyomon az igazgatótanács határozatainak és ajánlásainak végrehajtását. |
|
5. |
A végrehajtó bizottság előkészíti a Bizottság innovációs tervről szóló javaslatához való EIT-hozzájárulástervezetről szóló igazgatótanácsi vitát és a tervezet igazgatótanács általi elfogadását. Ezen túlmenően a végrehajtó bizottság előkészíti az egységes programozási dokumentum tervezetéről, a konszolidált éves tevékenységi jelentés tervezetéről, az éves költségvetés tervezetéről, az éves beszámoló tervezetéről és a mérlegről szóló igazgatótanácsi vitát az igazgatótanácsnak való benyújtásukat megelőzően. |
|
6. |
A végrehajtó bizottság a jelen levő tagok többségével hoz határozatot. Minden tag egy szavazattal rendelkezik. |
|
7. |
A Bizottság képviselője szavazati jog nélkül vesz részt a végrehajtó bizottság ülésein. A Bizottság képviselőjének jogában áll napirendi pontokat javasolni a végrehajtó bizottság üléseire. |
|
8. |
Az igazgató szavazati jog nélkül vesz részt a végrehajtó bizottság ülésein. |
|
9. |
A végrehajtó bizottság tagjai az EIT érdekében, független és átlátható módon járnak el, őrködve küldetése és célkitűzései, identitása, autonómiája és koherenciája felett. Rendszeresen jelentést tesznek az igazgatótanácsnak az elfogadott határozatokról és az igazgatótanács által rájuk bízott feladatokról. |
5. SZAKASZ
AZ IGAZGATÓ
|
1. |
Az igazgató az EIT működési területén tapasztalattal és nagy tekintéllyel rendelkező személy. Az igazgató a személyzet tagja, akit az alkalmazási feltételek 2. cikkének a) pontja értelmében ideiglenes alkalmazottként kell foglalkoztatni. |
|
2. |
Az igazgatót a Bizottság által javasolt jelöltlistáról az igazgatótanács nevezi ki nyílt és átlátható kiválasztási eljárást követően. Az igazgató szerződésének megkötése céljából az EIT-t az igazgatótanács elnöke képviseli. |
|
3. |
Az igazgató megbízatási ideje négy év. Az igazgatótanács a Bizottság által tett – az igazgató teljesítményéről és az EIT elsődleges érdekeiről és jövőbeni feladatairól és kihívásairól készített értékelését figyelembe vevő – javaslat alapján eljárva egyszer legfeljebb négy évvel meghosszabbíthatja az igazgató megbízatási idejét. Az az igazgató, akinek megbízatási idejét már meghosszabbították, nem vehet részt az ugyanazon tisztség betöltését célzó kiválasztási eljárásban. |
|
4. |
Az igazgatót csak az igazgatótanács, a Bizottság javaslata alapján hozott határozattal mentheti fel. |
|
5. |
Az igazgató felelős az EIT működéséért, napi ügyvezetéséért, és ő az EIT törvényes képviselője. Az igazgató elszámoltatható az igazgatótanács felé, és folyamatosan jelent neki az EIT tevékenységeinek és az igazgató feladatkörébe tartozó összes tevékenységnek az alakulásáról. |
|
6. |
Az igazgató különösen:
|
|
7. |
Az igazgató elvégzi az igazgatótanács által rábízott és annak hatáskörébe tartozó egyéb feladatokat. |
6. SZAKASZ
AZ EIT SZEMÉLYZETE ÉS KIRENDELT NEMZETI SZAKÉRTŐK
|
1. |
Az EIT személyzete közvetlenül az EIT által alkalmazott személyekből áll. Az EIT személyzetére a személyzeti szabályzatot és az alkalmazási feltételeket, valamint az Unió intézményei által a fentiek érvényre juttatása céljából közösen elfogadott szabályokat kell alkalmazni. Ez a pont az EIT által 2021. május 28-án alkalmazott személyzet tagjaira alkalmazandó, tekintet nélkül munkaszerződésük kezdő napjára. |
|
2. |
Meghatározott időszakra nemzeti szakértőket lehet kirendelni az EIT-hez. Az igazgatótanács rendelkezéseket fogad el a kirendelt nemzeti szakértők EIT-nél történő munkavégzésének lehetővé tétele, valamint jogaik és kötelezettségeik meghatározása érdekében. |
II. MELLÉKLET
A HATÁLYON KÍVÜL HELYEZETT RENDELET ÉS MÓDOSÍTÁSA
|
Az Európai Parlament és a Tanács 294/2008/EK rendelete |
|
|
Az Európai Parlament és a Tanács 1292/2013/EU rendelete |
III. MELLÉKLET
MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT
|
A 294/2008/EK rendelet |
Ez a rendelet |
|
1. cikk |
1. cikk |
|
2. cikk, 1. pont |
2. cikk, 1. pont |
|
2. cikk, 2. pont |
2. cikk, 2. pont |
|
2. cikk, 3. pont |
2. cikk, 3. pont |
|
2. cikk, 5. pont |
2. cikk, 5. pont |
|
2. cikk, 6. pont |
2. cikk, 6. pont |
|
2. cikk, 7. pont |
2. cikk, 7. pont |
|
- |
2. cikk, 8. pont |
|
2. cikk, 8. pont |
- |
|
2. cikk, 9. pont |
2. cikk, 9. pont |
|
2. cikk, 9a. pont |
2. cikk, 10. pont |
|
2. cikk, 10. pont |
2. cikk, 11. pont |
|
- |
2. cikk, 12. pont |
|
2. cikk, 11. pont |
2. cikk, 13. pont |
|
- |
2. cikk, 14. pont |
|
- |
2. cikk, 15. pont |
|
- |
2. cikk, 16. pont |
|
3. cikk |
3. cikk, (1) és (2) bekezdés |
|
4. cikk, (1) bekezdés, a), c) és d) pont |
5. cikk, (1) bekezdés |
|
4. cikk, (2) bekezdés |
- |
|
4. cikk, (3) bekezdés |
5. cikk, (2) bekezdés |
|
- |
5. cikk, (3) bekezdés |
|
5. cikk, (1) bekezdés, a)–c) pont |
6. cikk, a), b) és c) pont és e) pont |
|
5. cikk, (1) bekezdés, d) pont |
- |
|
- |
6. cikk, d) pont |
|
5. cikk, (1) bekezdés, e) és f) pont |
6. cikk, f) és g) pont |
|
- |
6. cikk, h) és i) pont |
|
5. cikk, (1) bekezdés, g)–i) pont |
6. cikk, j), k) és l) pont |
|
5. cikk, (1) bekezdés, j) pont |
- |
|
- |
6. cikk, m) és n) pont |
|
5. cikk, (1) bekezdés, k) pont |
6. cikk, o) és p) pont |
|
- |
6. cikk, q)–t) pont |
|
5. cikk, (2) bekezdés |
- |
|
6. cikk, (1) bekezdés, a)–c) pont |
7. cikk, (1) bekezdés, a), b) és c) pont |
|
- |
7. cikk, (1) bekezdés, d) pont |
|
6. cikk, (1) bekezdés, d) pont |
7. cikk, (1) bekezdés, e) pont |
|
- |
7. cikk, (1) bekezdés, f) pont |
|
6. cikk, (1) bekezdés, e) pont2 |
7. cikk, (1) bekezdés, g) pont |
|
- |
7. cikk, (1) bekezdés, h) és i) pont |
|
6. cikk, (2) bekezdés, a)–e) pont |
7. cikk, (2) bekezdés, a)–e) pont |
|
- |
7. cikk, (3) bekezdés |
|
6. cikk, (3) bekezdés |
7. cikk, (4) bekezdés |
|
- |
8. cikk |
|
7. cikk, (1) bekezdés |
9. cikk, (1) bekezdés |
|
7. cikk, (1a) bekezdés |
9. cikk, (2) bekezdés |
|
7. cikk, (2) bekezdés |
- |
|
7. cikk, (3) bekezdés |
9. cikk, (3) bekezdés |
|
7. cikk, (4) bekezdés |
9. cikk, (4) bekezdés |
|
7. cikk, (5) bekezdés |
9. cikk, (5) bekezdés |
|
7a. cikk |
10. cikk |
|
7b. cikk, (1) bekezdés |
- |
|
7b. cikk, (2) bekezdés |
11. cikk, (1) bekezdés |
|
- |
11. cikk, (2) bekezdés |
|
- |
11. cikk, (3) bekezdés |
|
7b. cikk, (3) bekezdés |
11. cikk, (4) bekezdés |
|
- |
11. cikk, (5) bekezdés |
|
7b. cikk, (4) bekezdés |
11. cikk, (6) bekezdés |
|
- |
11. cikk, (7) bekezdés |
|
- |
12. cikk |
|
8. cikk, (1) bekezdés |
13. cikk, (1) bekezdés |
|
8. cikk, (2) bekezdés, a) pont |
13. cikk, (2) bekezdés, a) pont |
|
8. cikk, (2) bekezdés, aa) pont |
13. cikk, (2) bekezdés, b) pont |
|
- |
13. cikk, (2) bekezdés, c)–f) pont |
|
8. cikk, (2) bekezdés, b) pont |
13. cikk, (2) bekezdés, g) pont |
|
9. cikk, (1) és (2) bekezdés |
14. cikk, (1) bekezdés |
|
9. cikk, (3) bekezdés |
14. cikk, (2) bekezdés |
|
11. cikk |
15. cikk |
|
12. cikk |
16. cikk |
|
13. cikk, (1) bekezdés |
17. cikk, (1) bekezdés |
|
-s |
17. cikk, (2) bekezdés |
|
13. cikk, (2)–(7) bekezdés |
17. cikk, (3)–(8) bekezdés |
|
14. cikk, (1) bekezdés |
- |
|
14. cikk, (2) bekezdés |
18. cikk, (1) bekezdés |
|
14. cikk, (3) bekezdés |
18. cikk, (2) bekezdés |
|
- |
18. cikk, (3) bekezdés |
|
14. cikk, (4) bekezdés |
18. cikk, (4) bekezdés |
|
14. cikk, (5) bekezdés |
18. cikk, (5) bekezdés |
|
14. cikk, (6) bekezdés |
- |
|
- |
18. cikk, (6) bekezdés |
|
14. cikk, (7) bekezdés |
18. cikk, (7) bekezdés |
|
15. cikk, (1) bekezdés |
19. cikk, (1) bekezdés |
|
15. cikk, (2) bekezdés |
19. cikk, (2) bekezdés |
|
16. cikk, (1) bekezdés |
20. cikk, (1) bekezdés |
|
16. cikk, (2) bekezdés |
20. cikk, (2) bekezdés |
|
16. cikk, (2a) bekezdés |
20. cikk, (3) bekezdés |
|
16. cikk, (3) bekezdés |
20. cikk, (4) bekezdés |
|
17. cikk, (1) bekezdés |
- |
|
- |
4. cikk, (4) bekezdés |
|
17. cikk, (2) bekezdés |
4. cikk, (1) bekezdés |
|
17. cikk, (2a) bekezdés |
4. cikk, (2) bekezdés |
|
17. cikk, (3) bekezdés |
4. cikk, (3) bekezdés |
|
17. cikk, (4) bekezdés |
4. cikk, (5) bekezdés |
|
18. cikk |
- |
|
19. cikk, (1) bekezdés |
- |
|
- |
21. cikk, (1) bekezdés |
|
19. cikk, (2) bekezdés |
- |
|
19. cikk, (3) bekezdés |
21. cikk, (2) bekezdés |
|
20. cikk, (1) bekezdés |
22. cikk, (1) bekezdés |
|
20. cikk, (2) bekezdés |
- |
|
20. cikk, (3) bekezdés |
22. cikk, (2) bekezdés |
|
20. cikk, (4) bekezdés |
- |
|
20. cikk, (5) bekezdés |
22. cikk, (3) bekezdés |
|
20. cikk, (6) bekezdés |
- |
|
20. cikk, (7) bekezdés |
- |
|
20. cikk, (8) bekezdés |
22. cikk, (4) bekezdés |
|
20. cikk, (9) bekezdés |
22. cikk, (5) bekezdés |
|
20. cikk, (10) bekezdés |
22. cikk, (6) bekezdés |
|
21. cikk, (1) bekezdés |
23. cikk, (1) bekezdés |
|
21. cikk, (1a) bekezdés |
23. cikk, (2) bekezdés |
|
21. cikk, (2) bekezdés |
23. cikk, (3) bekezdés |
|
21. cikk, (3) bekezdés |
23. cikk, (4) bekezdés |
|
21. cikk, (4) bekezdés |
- |
|
22. cikk |
24. cikk |
|
22a. cikk |
25. cikk |
|
23. cikk |
- |
|
- |
26. cikk |
|
- |
27. cikk |
|
24. cikk |
28. cikk |
|
Melléklet |
I. melléklet |
|
- |
II. melléklet |
|
- |
III. melléklet |