32021R0637

EUR-Lex

Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

EUROPA
EUR-Lex home
Végrehajtási rendelet - 2021/637 - EN - EUR-Lex

Help

Search tips

Need more search options? Use the Advanced search

Document 32021R0637

A Bizottság (EU) 2021/637 végrehajtási rendelete (2021. március 15.) az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet nyolcadik részének II. és III. címében említett információk intézmények általi nyilvánosságra hozatala tekintetében végrehajtás-technikai standardok meghatározásáról, valamint az 1423/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet, az (EU) 2015/1555 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet, az (EU) 2016/200 bizottsági végrehajtási rendelet és az (EU) 2017/2295 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (EGT-vonatkozású szöveg)

HL L 136., 21/04/2021, p. 1–327 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

Legal status of the document In force: This act has been changed. Current consolidated version: 08/01/2023

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2021/637/oj

HTML

PDF

Official Journal

2021.4.21.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 136/1

A BIZOTTSÁG (EU) 2021/637 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2021. március 15.)

az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet nyolcadik részének II. és III. címében említett információk intézmények általi nyilvánosságra hozatala tekintetében végrehajtás-technikai standardok meghatározásáról, valamint az 1423/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet, az (EU) 2015/1555 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet, az (EU) 2016/200 bizottsági végrehajtási rendelet és az (EU) 2017/2295 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 434a. cikkére,

mivel:

(1)

A Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság 2019 decemberében közzétette a konszolidált bázeli keretrendszert, többek között a 3. pillér szerinti aktualizált nyilvánosságra hozatali követelményeket (2), amelyeket nagyrészt az (EU) 2019/876 európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) vezetett be az 575/2013/EU rendeletbe. Az említett módosítások végrehajtása érdekében a 3. pillérre vonatkozó következetes és teljes nyilvánosságra hozatali keretet kell meghatározni.

(2)

Az 1423/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet (4), az (EU) 2015/1555 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (5), az (EU) 2016/200 bizottsági végrehajtási rendelet (6) és az (EU) 2017/2295 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (7) egységes formátumokat, táblákat és táblázatokat határoz meg a szavatolótőkére, az anticiklikus tőkepufferekre, a tőkeáttételi mutatóra, illetve az eszközterhelésre vonatkozóan. Az egységes formátumok, táblák és táblázatok alkalmazását ezért ki kell terjeszteni az olyan egyéb prudenciális szempontok nyilvánosságra hozatalára, amelyeknek nyilvánosságra hozatalát az (EU) 2019/876 rendelet írja elő. Konkrétabban, be kell vezetni a fő mérőszámok nyilvánosságra hozatalára vonatkozó táblát, amely megkönnyíti a piaci szereplők hozzáférését az intézmények szavatolótőkére és likviditásra vonatkozó fő információihoz.

(3)

A nyilvánosságra hozatalhoz használt tábláknak és táblázatoknak kellően átfogó és összehasonlítható információkat kell közvetíteniük, lehetővé téve ezáltal ezen információk felhasználói számára, hogy értékelni tudják az intézmények kockázati profilját és azt, hogy milyen mértékben felelnek meg az 575/2013/EU rendeletnek. Az arányosság elvének figyelembevétele érdekében azonban a nyilvánosságra hozatali formátumoknak, tábláknak és táblázatoknak – a kiterjesztett nyilvánosságra hozatalokra vonatkozó további küszöbértékek bevezetése révén – figyelembe kell venniük az intézmények közötti méretbeli és összetettségi különbségeket, amelyek különböző szintű és típusú kockázatokat eredményeznek.

(4)

Az (EU) 2019/876 rendelet új, kalibrált tőkeáttételi mutatót és a globálisan rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozó tőkeáttételi mutató puffert vezetett be az 575/2013/EU rendeletbe. Az említett módosítás és a kitettségérték számítását érintő szükséges kiigazítások végrehajtása érdekében táblákat és táblázatokat kell meghatározni.

(5)	Az (EU) 2019/876 rendelet a nettó stabil forrásellátottsági rátára vonatkozó új nyilvánosságra hozatali követelményeket vezetett be az 575/2013/EU rendeletbe. Az említett módosítás végrehajtása érdekében az új nyilvánosságra hozatali követelményekhez kapcsolódó táblát kell meghatározni.

(6)

Az (EU) 2019/876 rendelet az 575/2013/EU rendeletben a partnerkockázatra alkalmazandó sztenderd módszereket a partnerkockázatra alkalmazandó kockázatérzékenyebb sztenderd módszerrel (SA-CCR) és annak egyszerűsített változatával (egyszerűsített SA-CCR) váltotta fel azon intézmények esetében, amelyek megfelelnek az előre meghatározott elismerhetőségi kritériumoknak. Emellett az (EU) 2019/876 rendelet módosította az eredeti kitettség szerinti módszert. Az említett módosítások végrehajtása érdekében átfogó nyilvánosságra hozatali táblázatokat és táblákat kell bevezetni.

(7)

Az (EU) 2019/876 rendelet a teljesítő, nemteljesítő és átstrukturált kitettségekre vonatkozóan új nyilvánosságra hozatali követelményt vezetett be az 575/2013/EU rendeletbe, beleértve a kapott biztosítékokra és pénzügyi garanciákra vonatkozó információk nyilvánosságra hozatalát. Az említett módosítás és az új nyilvánosságra hozatali követelmények végrehajtása érdekében átfogó táblákat és táblázatokat kell bevezetni. Az egyszerűség és a következetesség érdekében e tábláknak és táblázatoknak az EBH által a nemteljesítő és átstrukturált kitettségek nyilvánosságra hozatalára vonatkozó iránymutatásában (8) már kidolgozott táblákon és táblázatokon kell alapulniuk.

(8)

Az (EU) 2017/2401 európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) módosította az 575/2013/EU rendeletet annak érdekében, hogy az említett rendeletben meghatározott tőkekövetelményekben tükröződjenek az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (10) meghatározott STS értékpapírosítás sajátos jellemzői. Az említett módosítás figyelembevétele érdekében az értékpapírosításra vonatkozó mennyiségi és minőségi információkat tartalmazó új nyilvánosságra hozatali táblákat és táblázatokat kell bevezetni.

(9)

Az (EU) 2019/876 rendelet módosított az 575/2013/EU rendeletben a javadalmazásra vonatkozóan meghatározott egyes nyilvánosságra hozatali követelményeket annak biztosítása érdekében, hogy az intézmény kockázati profiljára lényeges hatást gyakorló szakmai tevékenységeket végző munkavállalói kategóriákra vonatkozó javadalmazási politikák és gyakorlatok összhangban legyenek a hatékony kockázatkezeléssel. Meg kell határozni az ezeket a nyilvánosságra hozatali követelményeket végrehajtó nyilvánosságra hozatali táblákat és táblázatokat.

(10)

Annak érdekében, hogy az intézmények számára az egységes nyilvánosságra hozatali formátumok, táblák és táblázatok átfogó, integrált készlete álljon rendelkezésre, továbbá a magas minőségű nyilvánosságra hozatal biztosítása érdekében a nyilvánosságra hozatalra vonatkozó egyetlen technikai standardot kell bevezetni. Hatályon kívül kell helyezni ezért az 1423/2013/EU végrehajtási rendeletet, az (EU) 2015/1555 felhatalmazáson alapuló rendeletet, az (EU) 2016/200 végrehajtási rendeletet és az (EU) 2017/2295 felhatalmazáson alapuló rendeletet.

(11)	Az intézmények általi kellő időben történő és minőségi nyilvánosságra hozatal biztosítása érdekében elegendő időt kell biztosítani számukra a nyilvánosságra hozatalra vonatkozó belső rendszereik kiigazításához.

(12)	Ez a rendelet az Európai Bankhatóság (EBH) által a Bizottsághoz benyújtott végrehajtás-technikai standardtervezeten alapul.

(13)

Az EBH nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező végrehajtás-technikai standardtervezetről, elemezte a kapcsolódó lehetséges költségeket és hasznokat, és kikérte az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (11) 37. cikke értelmében létrehozott Banki Érdekképviseleti Csoport szakvéleményét,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A fő mérőszámok nyilvánosságra hozatala és a kockázattal súlyozott kitettségértékek áttekintése

(1) Az intézmények az e rendelet I. mellékletében meghatározott EU KM1 tábla felhasználásával és az e rendelet II. mellékletében foglalt útmutató szerint hozzák nyilvánosságra az 575/2013/EU rendelet 447. cikkének a)–g) pontjában és 438. cikkének b) pontjában említett információkat.

(2) Az intézmények az e rendelet I. mellékletében meghatározott EU OV1 tábla felhasználásával és az e rendelet II. mellékletében foglalt útmutató szerint hozzák nyilvánosságra az 575/2013/EU rendelet 438. cikkének d) pontjában említett információkat.

(3) Az intézmények az e rendelet I. mellékletében meghatározott EU OVC táblázat felhasználásával és az e rendelet II. mellékletében foglalt útmutató szerint hozzák nyilvánosságra az 575/2013/EU rendelet 438. cikkének a) és c) pontjában említett információkat.

(4) Az intézmények az e rendelet I. mellékletében meghatározott EU INS1 és EU INS2 tábla felhasználásával és az e rendelet II. mellékletében foglalt útmutató szerint hozzák nyilvánosságra az 575/2013/EU rendelet 438. cikkének f) és g) pontjában említett információkat.

2. cikk

A kockázatkezelési célkitűzések és szabályok nyilvánosságra hozatala

Az intézmények az e rendelet III. mellékletében meghatározott EU OVA és EU OVB táblázat felhasználásával és az e rendelet IV. mellékletében foglalt útmutató szerint hozzák nyilvánosságra az 575/2013/EU rendelet 435. cikkében említett információkat.

3. cikk

A hatályra vonatkozó információk nyilvánosságra hozatala

(1) Az intézmények az e rendelet V. mellékletében meghatározott EU LI1 és EU LI3 tábla felhasználásával és az e rendelet VI. mellékletében foglalt útmutató szerint hozzák nyilvánosságra az 575/2013/EU rendelet 436. cikkének b) és c) pontjában említett információkat.

(2) Az intézmények az e rendelet V. mellékletében meghatározott EU LI2 tábla és EU LIA táblázat felhasználásával és az e rendelet VI. mellékletében foglalt útmutató szerint hozzák nyilvánosságra az 575/2013/EU rendelet 436. cikkének b) és d) pontjában említett információkat.

(3) Az intézmények az e rendelet V. mellékletében meghatározott EU PV1 tábla felhasználásával és az e rendelet VI. mellékletében foglalt útmutató szerint hozzák nyilvánosságra az 575/2013/EU rendelet 436. cikkének e) pontjában említett információkat.

(4) Az intézmények az e rendelet V. mellékletében meghatározott EU LIB táblázat felhasználásával és az e rendelet VI. mellékletében foglalt útmutató szerint hozzák nyilvánosságra az 575/2013/EU rendelet 436. cikkének f), g) és h) pontjában említett információkat.

4. cikk

A szavatolótőke nyilvánosságra hozatala

Az intézmények a következők szerint hozzák nyilvánosságra az 575/2013/EU rendelet 437. cikkében említett információkat:

a)	az e rendelet VII. melléklete EU CC1 és EU CC2 táblájának felhasználásával az 575/2013/EU rendelet 437. cikkének a), d), e) és f) pontjában említett információkat, az e rendelet VIII. mellékletében foglalt útmutató szerint;

b)	az e rendelet VII. melléklete EU CCA táblázatának felhasználásával az 575/2013/EU rendelet 437. cikkének b) és c) pontjában említett információkat, az e rendelet VIII. mellékletében foglalt útmutató szerint.

5. cikk

Anticiklikus tőkepufferek nyilvánosságra hozatala

Az intézmények a következők szerint hozzák nyilvánosságra az 575/2013/EU rendelet 440. cikkében említett információkat:

a)	az e rendelet IX. melléklete EU CCYB1 táblájának felhasználásával az 575/2013/EU rendelet 440. cikkének a) pontjában említett információkat, az e rendelet X. mellékletében foglalt útmutató szerint;

b)	az e rendelet IX. melléklete EU CCYB2 táblájának felhasználásával az 575/2013/EU rendelet 440. cikkének b) pontjában említett információkat, az e rendelet X. mellékletében foglalt útmutató szerint.

6. cikk

A tőkeáttételi mutató nyilvánosságra hozatala

Az intézmények a következők szerint hozzák nyilvánosságra az 575/2013/EU rendelet 451. cikkében említett információkat:

a)	az e rendelet XI. melléklete EU LR1, EU LR2 és EU LR3 táblájának felhasználásával az 575/2013/EU rendelet 451. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában, valamint 451. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett információkat, az e rendelet XII. mellékletében foglalt útmutató szerint;

b)	az e rendelet XI. melléklete EU LRA táblázatának felhasználásával az 575/2013/EU rendelet 451. cikke (1) bekezdésének d) és e) pontjában említett információkat, az e rendelet XII. mellékletében foglalt útmutató szerint.

7. cikk

A likviditási követelmények nyilvánosságra hozatala

Az intézmények a következők szerint hozzák nyilvánosságra az 575/2013/EU rendelet 435. cikkének (1) bekezdésében és 451a. cikkében említett információkat:

a)	az e rendelet XIII. melléklete EU LIQA táblázatának felhasználásával az 575/2013/EU rendelet 435. cikkének (1) bekezdésében és 451a. cikkének (4) bekezdésében említett információkat, az e rendelet XIV. mellékletében foglalt útmutató szerint;

b)	az e rendelet XIII. melléklete EU LIQ1 táblájának és EU LIQB táblázatának felhasználásával az 575/2013/EU rendelet 451a. cikkének (2) bekezdésében említett információkat, az e rendelet XIV. mellékletében foglalt útmutató szerint;

c)	az e rendelet XIII. melléklete EU LIQ2 táblájának felhasználásával az 575/2013/EU rendelet 451a. cikkének (3) bekezdésében említett információkat, az e rendelet XIV. mellékletében foglalt útmutató szerint.

8. cikk

A hitelkockázattal, felhígulási kockázattal szembeni kitettségek és a hitelminőség nyilvánosságra hozatala

(1) Az intézmények a következők szerint hozzák nyilvánosságra az 575/2013/EU rendelet 435. és 442. cikkében említett információkat:

a)	az e rendelet XV. melléklete EU CRA táblázatának felhasználásával az 575/2013/EU rendelet 435. cikke (1) bekezdésének a), b), d) és f) pontjában említett információkat, az e rendelet XVI. mellékletében foglalt útmutató szerint;

b)	az e rendelet XV. melléklete EU CRB táblázatának felhasználásával az 575/2013/EU rendelet 442. cikkének a) és b) pontjában említett információkat, az e rendelet XVI. mellékletében foglalt útmutató szerint;

c)	az e rendelet XV. melléklete EU CQ3 táblájának felhasználásával az 575/2013/EU rendelet 442. cikkének d) pontjában említett információkat, az e rendelet XVI. mellékletében foglalt útmutató szerint;

d)	az e rendelet XV. melléklete EU CR1-A táblájának felhasználásával az 575/2013/EU rendelet 442. cikkének g) pontjában említett információkat, az e rendelet XVI. mellékletében foglalt útmutató szerint;

e)	az e rendelet XV. melléklete EU CR2 táblájának felhasználásával az 575/2013/EU rendelet 442. cikkének f) pontjában említett információkat, az e rendelet XVI. mellékletében foglalt útmutató szerint.

(2) Az intézmények az e rendelet XV. mellékletében meghatározott EU CR1, EU CQ1, és EU CQ7 tábla, az EU CQ4 tábla „a”, „c”, „e”, „f” és „g” oszlopa, valamint az EU CQ5 tábla „a”, „c”, „e” és „f” oszlopa felhasználásával és az e rendelet XVI. mellékletében foglalt útmutató szerint hozzák nyilvánosságra az 575/2013/EU rendelet 442. cikkének c), e) és f) pontjában említett információkat.

(3) Azok a nagy méretű intézmények, amelyek esetében az 575/2013/EU rendelet 47a. cikke (3) bekezdésének hatálya alá tartozó hitelek és előlegek bruttó könyv szerinti értékének és az 575/2013/EU rendelet 47a. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozó hitelek és előlegek teljes bruttó könyv szerinti értékének aránya legalább 5 %, a (2) bekezdésben említett táblákon és oszlopokon kívül az e rendelet XV. mellékletében meghatározott EU CR2a, EU CQ2, EU CQ6 és EU CQ8 táblák, valamint az EU CQ4 és EU CQ5 táblák b és d oszlopának felhasználásával és a XVI. mellékletben foglalt útmutató szerint hozzák nyilvánosságra az 575/2013/EU rendelet 442. cikkének c) és f) pontjában említett információkat. Az említett információkat évente kell nyilvánosságra hozni.

(4) A (3) bekezdés alkalmazásában az arány sem a nevezőben, sem a számlálóban nem tartalmazza az értékesítésre tartottnak minősülő hiteleket és előlegeket, a központi bankokkal szembeni számlaköveteléseket és az egyéb látra szóló betéteket.

(5) Az intézmények akkor kezdik meg a (3) bekezdés szerinti nyilvánosságra hozatalt, amikor a nyilvánosságra hozatal vonatkozási időpontját megelőző négy negyedév során két egymást követő negyedévben elérték vagy meghaladták az említett bekezdés szerinti 5 %-os küszöbértéket. Az első nyilvánosságra hozatal vonatkozási időpontjában az intézmények akkor hozzák nyilvánosságra az érintett információkat a szóban forgó bekezdésben említett táblák felhasználásával, ha az említett nyilvánosságra hozatali vonatkozási időpontban meghaladják az 5 %-os küszöbértéket.

(6) Az intézmények a továbbiakban nem kötelesek a (3) bekezdés szerinti nyilvánosságra hozatalra, ha a nyilvánosságra hozatali vonatkozási időpontot megelőző négy negyedévben három egymást követő negyedév során nem érték el az 5 %-os küszöbértéket.

9. cikk

A hitelkockázat-mérséklési technikák alkalmazásának nyilvánosságra hozatala

Az intézmények a következők szerint hozzák nyilvánosságra az 575/2013/EU rendelet 453. cikkének a)–f) pontjában említett információkat:

a)	az e rendelet XVII. melléklete EU CRC táblázatának felhasználásával az 575/2013/EU rendelet 453. cikkének a)–e) pontjában említett információkat, az e rendelet XVIII. mellékletében foglalt útmutató szerint;

b)	az e rendelet XVII. melléklete EU CR3 táblájának felhasználásával az 575/2013/EU rendelet 453. cikkének f) pontjában említett információkat, az e rendelet XVIII. mellékletében foglalt útmutató szerint.

10. cikk

A sztenderd módszer alkalmazásának nyilvánosságra hozatala

A kockázattal súlyozott kitettségértékeket a sztenderd módszer alapján kiszámító intézmények a következők szerint hozzák nyilvánosságra az 575/2013/EU rendelet 444. cikkében és 453. cikkének g), h) és i) pontjában említett információkat:

a)	az e rendelet XIX. melléklete EU CRD táblázatának felhasználásával az 575/2013/EU rendelet 444. cikkének a)–d) pontjában említett információkat, az e rendelet XX. mellékletében foglalt útmutató szerint;

b)	az e rendelet XIX. melléklete EU CR4 táblájának felhasználásával az 575/2013/EU rendelet 453. cikkének g), h) és i) pontjában, valamint 444. cikkének e) pontjában említett információkat, az e rendelet XX. mellékletében foglalt útmutató szerint;

az e rendelet XIX. melléklete EU CR5 táblájának felhasználásával az 575/2013/EU rendelet 444. cikkének e) pontjában említett információkat, az e rendelet XX. mellékletében foglalt útmutató szerint, valamint az e rendelet VII. melléklete EU CC1 táblájának felhasználásával az ugyanabban a cikkben említett, szavatolótőkéből levont kitettségértékekre vonatkozó információkat, az e rendelet VIII. mellékletében foglalt útmutató szerint.

11. cikk

A belső minősítésen alapuló módszer hitelkockázatra való alkalmazásának nyilvánosságra hozatala

A kockázattal súlyozott kitettségértékeket a belső minősítésen alapuló módszer alapján kiszámító intézmények a következők szerint hozzák nyilvánosságra az 575/2013/EU rendelet 438. cikkében, 452. cikkében, és 453. cikkének g) és j) pontjában említett információkat:

a)	az e rendelet XXI. melléklete EU CRE táblázatának és EU CR6-A táblájának felhasználásával az 575/2013/EU rendelet 452. cikkének a)–f) pontjában említett információkat, az e rendelet XXII. mellékletében foglalt útmutató szerint;

b)	az e rendelet XXI. melléklete EU CR6 táblájának felhasználásával az 575/2013/EU rendelet 452. cikkének g) pontjában említett információkat, az e rendelet XXII. mellékletében foglalt útmutató szerint;

c)	az e rendelet XXI. melléklete EU CR7-A és EU CR7 táblájának felhasználásával az 575/2013/EU rendelet 453. cikkének g) és j) pontjában említett információkat, az e rendelet XXII. mellékletében foglalt útmutató szerint;

d)	az e rendelet XXI. melléklete EU CR8 táblájának felhasználásával az 575/2013/EU rendelet 438. cikkének h) pontjában említett információkat, az e rendelet XXII. mellékletében foglalt útmutató szerint;

e)	az e rendelet XXI. melléklete EU CR9 és EU CR9.1 táblájának felhasználásával az 575/2013/EU rendelet 452. cikkének h) pontjában említett információkat, az e rendelet XXII. mellékletében foglalt útmutató szerint.

12. cikk

Az egyszerű kockázati súlyozási módszer szerinti speciális hitelezési és részvényjellegű kitettségek nyilvánosságra hozatala

Az intézmények az e rendelet XXIII. mellékletében meghatározott EU CR10 tábla felhasználásával és az e rendelet XXIV. mellékletében foglalt útmutató szerint hozzák nyilvánosságra az 575/2013/EU rendelet 438. cikkének e) pontjában említett információkat.

13. cikk

Partnerkockázati kitettségek nyilvánosságra hozatala

Az intézmények a következők szerint hozzák nyilvánosságra az 575/2013/EU rendelet 438. cikkének h) pontjában és 439. cikkében említett információkat:

a)	az e rendelet XXV. melléklete EU CCRA táblázatának felhasználásával az 575/2013/EU rendelet 439. cikkének a), b) c) és d) pontjában említett információkat, az e rendelet XXVI. mellékletében foglalt útmutató szerint;

b)	az e rendelet XXV. melléklete EU CCR1 táblájának felhasználásával az 575/2013/EU rendelet 439. cikkének f), g), k) és m) pontjában említett információkat, az e rendelet XXVI. mellékletében foglalt útmutató szerint;

c)	az e rendelet XXV. melléklete EU CCR2 táblájának felhasználásával az 575/2013/EU rendelet 439. cikkének h) pontjában említett információkat, az e rendelet XXVI. mellékletében foglalt útmutató szerint;

d)	az e rendelet XXV. melléklete EU CCR3 és EU CCR4 táblájának felhasználásával az 575/2013/EU rendelet 439. cikkének l) pontjában említett információkat, az e rendelet XXVI. mellékletében foglalt útmutató szerint;

e)	az e rendelet XXV. melléklete EU CCR5 táblájának felhasználásával az 575/2013/EU rendelet 439. cikkének e) pontjában említett információkat, az e rendelet XXVI. mellékletében foglalt útmutató szerint;

f)	az e rendelet XXV. melléklete EU CCR6 táblájának felhasználásával az 575/2013/EU rendelet 439. cikkének j) pontjában említett információkat, az e rendelet XXVI. mellékletében foglalt útmutató szerint;

g)	az e rendelet XXV. melléklete EU CCR7 táblájának felhasználásával az 575/2013/EU rendelet 438. cikkének h) pontjában említett információkat, az e rendelet XXVI. mellékletében foglalt útmutató szerint;

h)	az e rendelet XXV. melléklete EU CCR8 táblájának felhasználásával az 575/2013/EU rendelet 439. cikkének i) pontjában említett információkat, az e rendelet XXVI. mellékletében foglalt útmutató szerint.

14. cikk

Az értékpapírosítási pozíciókban fennálló kitettségek nyilvánosságra hozatala

Az intézmények a következők szerint hozzák nyilvánosságra az 575/2013/EU rendelet 449. cikkében említett információkat:

a)	az e rendelet XXVII. melléklete EU SECA táblázatának felhasználásával az 575/2013/EU rendelet 449. cikkének a)–i) pontjában említett információkat, az e rendelet XXVIII. mellékletében foglalt útmutató szerint;

b)	az e rendelet XXVII. melléklete EU SEC1 és EU SEC2 táblájának felhasználásával az 575/2013/EU rendelet 449. cikkének j) pontjában említett információkat, az e rendelet XXVIII. mellékletében foglalt útmutató szerint;

c)	az e rendelet XXVII. melléklete EU SEC3 és EU SEC4 táblájának felhasználásával az 575/2013/EU rendelet 449. cikkének k) pontjában említett információkat, az e rendelet XXVIII. mellékletében foglalt útmutató szerint;

d)	az e rendelet XXVII. melléklete EU SEC5 táblájának felhasználásával az 575/2013/EU rendelet 449. cikkének l) pontjában említett információkat, az e rendelet XXVIII. mellékletében foglalt útmutató szerint.

15. cikk

A sztenderd módszer és a piaci kockázatra vonatkozó belső modellek alkalmazásának nyilvánosságra hozatala

(1) Az intézmények az e rendelet XXIX. mellékletében meghatározott EU MR1 tábla felhasználásával és az e rendelet XXX. mellékletében foglalt útmutató szerint hozzák nyilvánosságra az 575/2013/EU rendelet 445. cikkében említett információkat.

(2) Az intézmények a következők szerint hozzák nyilvánosságra az 575/2013/EU rendelet 435., 438. és 455. cikkében említett információkat:

a)	az e rendelet XXIX. melléklete EU MRA táblázatának felhasználásával az 575/2013/EU rendelet 435. cikke (1) bekezdésének a)–d) pontjában említett információkat, az e rendelet XXX. mellékletében foglalt útmutató szerint;

b)	az e rendelet XXIX. melléklete EU MRB táblázatának felhasználásával az 575/2013/EU rendelet 455. cikkének a), b), c) és f) pontjában említett információkat, az e rendelet XXX. mellékletében foglalt útmutató szerint;

c)	az e rendelet XXIX. melléklete EU MR2-A táblájának felhasználásával az 575/2013/EU rendelet 455. cikkének e) pontjában említett információkat, az e rendelet XXX. mellékletében foglalt útmutató szerint;

d)	az e rendelet XXIX. melléklete EU MR2-B táblájának felhasználásával az 575/2013/EU rendelet 438. cikkének h) pontjában említett, piaci kockázati belső modellekre vonatkozó információkat, az e rendelet XXX. mellékletében foglalt útmutató szerint;

e)	az e rendelet XXIX. melléklete EU MR3 táblájának felhasználásával az 575/2013/EU rendelet 455. cikkének d) pontjában említett információkat, az e rendelet XXX. mellékletében foglalt útmutató szerint;

f)	az e rendelet XXIX. melléklete EU MR4 táblájának felhasználásával az 575/2013/EU rendelet 455. cikkének g) pontjában említett információkat, az e rendelet XXX. mellékletében foglalt útmutató szerint.

16. cikk

A működési kockázattal kapcsolatos nyilvánosságra hozatal

Az intézmények az e rendelet XXXI. mellékletében meghatározott EU ORA táblázat és EU OR1 tábla felhasználásával és az e rendelet XXXII. mellékletében foglalt útmutató szerint hozzák nyilvánosságra az 575/2013/EU rendelet 435. cikkében, 438. cikkének d) pontjában, valamint 446. és 454. cikkében említett információkat.

17. cikk

A javadalmazási politika nyilvánosságra hozatala

Az intézmények a következők szerint hozzák nyilvánosságra az 575/2013/EU rendelet 450. cikkében említett információkat:

az e rendelet XXXIII. melléklete EU REMA táblázatának felhasználásával az említett rendelet 450. cikke (1) bekezdésének a)–f) pontjában, valamint j) és k) pontjában említett információkat, továbbá a 450. cikke (2) bekezdésében említett információkat, az e rendelet XXXIV. mellékletében foglalt útmutató szerint;

b)	az e rendelet XXXIII. melléklete EU REM1 táblájának felhasználásával az 575/2013/EU rendelet 450. cikke (1) bekezdése h) pontjának i. és ii. alpontjában említett információkat, az e rendelet XXXIV. mellékletében foglalt útmutató szerint;

c)	az e rendelet XXXIII. melléklete EU REM2 táblájának felhasználásával az 575/2013/EU rendelet 450. cikke (1) bekezdése h) pontjának v., vi. és vii. alpontjában említett információkat, az e rendelet XXXIV. mellékletében foglalt útmutató szerint;

d)	az e rendelet XXXIII. melléklete EU REM3 táblájának felhasználásával az 575/2013/EU rendelet 450. cikke (1) bekezdése h) pontjának iii. és iv. alpontjában említett információkat, az e rendelet XXXIV. mellékletében foglalt útmutató szerint;

e)	az e rendelet XXXIII. melléklete EU REM4 és EU REM5 táblájának felhasználásával az 575/2013/EU rendelet 450. cikke (1) bekezdésének g) és i) pontjában említett információkat, az e rendelet XXXIV. mellékletében foglalt útmutató szerint.

18. cikk

Megterhelt és meg nem terhelt eszközökre vonatkozó nyilvánosságra hozatal

Az intézmények az e rendelet XXXV. mellékletében meghatározott EU AE1, EU AE2 és EU AE3 tábla, valamint EU AE4 táblázat felhasználásával és az e rendelet XXXVI. mellékletében foglalt útmutató szerint hozzák nyilvánosságra az 575/2013/EU rendelet 443. cikkében említett információkat.

19. cikk

Általános rendelkezések

(1) A sorok vagy oszlopok számozása nem változtatható meg, ha az intézmény az 575/2013/EU rendelet 432. cikkével összhangban eltekint egy vagy több tétel nyilvánosságra hozatalától.

(2) Az intézmény egyértelműen feltünteti az érintett táblát vagy táblázatot kísérő szöveges magyarázatban, hogy mely sorokat vagy oszlopokat nem töltötte ki, és ismerteti a nyilvánosságra hozataltól való eltekintés okát.

(3) Az 575/2013/EU rendelet 431. cikke által előírt információnak egyértelműnek és átfogónak kell lennie, lehetővé téve az adott információt felhasználók számára a mennyiségi közzétételek megértését, és az információt azon táblák mellett kell feltüntetni, amelyekre az vonatkozik.

(4) A numerikus értékeket a következőképpen kell megadni:

a)	a mennyiségi monetáris adatokat minimum milliós nagyságrendű pontossággal kell nyilvánosságra hozni;

b)	a „százalék” típusúként nyilvánosságra hozott mennyiségi adatokat egységnyi értékben kifejezve, minimum négy tizedesjegy pontossággal kell jelenteni.

(5) Az intézmények az e rendelettel összhangban nyilvánosságra hozott információkon kívül a következő információkat is rendelkezésre bocsátják:

a)	nyilvánosságra hozatali vonatkozási időpont és vonatkozási időszak;

b)	adatszolgáltatás pénzneme;

c)	a nyilvánosságra hozó intézmény neve és adott esetben jogalany-azonosítója (LEI);

d)	adott esetben az alkalmazott számviteli standard;

e)	adott esetben a konszolidáció hatóköre.

20. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az 1423/2013/EU végrehajtási rendelet, az (EU) 2015/1555 felhatalmazáson alapuló rendelet, az (EU) 2016/200 végrehajtási rendelet és az (EU) 2017/2295 felhatalmazáson alapuló rendelet hatályát veszti.

21. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2021. június 28-tól kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2021. március 15-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 176., 2013.6.27., 1. o.

(2) Nemzetközi Fizetések Bankja Bázeli Bankfelügyeleti Bizottsága, DIS nyilvánosságra hozatali követelmények, 2019. december.

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).

(4) A Bizottság 1423/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. december 20.) az intézményekre vonatkozó szavatolótőke-követelmények 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti nyilvánosságra hozatala tekintetében végrehajtás-technikai standardok megállapításáról (HL L 355., 2013.12.31., 60. o.).

(5) A Bizottság (EU) 2015/1555 felhatalmazáson alapuló rendelete (2015. május 28.) az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a 440. cikkel összhangban az intézmények anticiklikustőkepuffer-követelménynek való megfelelésével kapcsolatos információk nyilvánosságra hozatalára vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 244., 2015.9.19., 1. o.).

(6) A Bizottság (EU) 2016/200 végrehajtási rendelete (2016. február 15.) az intézményekre vonatkozó tőkeáttételi mutató 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti nyilvánosságra hozatala tekintetében végrehajtás-technikai standardok megállapításáról (HL L 39., 2016.2.16., 5. o.).

(7) A Bizottság (EU) 2017/2295 felhatalmazáson alapuló rendelete (2017. szeptember 4.) az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a megterhelt és a meg nem terhelt eszközökkel kapcsolatos nyilvánosságra hozatalra vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 329., 2017.12.13., 6. o.).

(8) Az Európai Bankhatóság EBA/GL/2018/10 iránymutatásai (2018. december 17.) a nemteljesítő és átstrukturált kitettségek nyilvánosságra hozatalára vonatkozóan.

(9) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2401 rendelete (2017. december 12.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről szóló 575/2013/EU rendelet módosításáról (HL L 347., 2017.12.28., 1. o.).

(10) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2402 rendelete (2017. december 12.) az értékpapírosítás általános keretrendszerének meghatározásáról, az egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítás egyedi keretrendszerének létrehozásáról, valamint a 2009/65/EK, a 2009/138/EK és a 2011/61/EU irányelv és az 1060/2009/EK és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 347., 2017.12.28., 35. o.).

(11) Az Európai Parlament és a Tanács 1093/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 12. o.).

I. MELLÉKLET

EU OV1 tábla – A teljes kockázati kitettségértékek áttekintése

		Teljes kockázati kitettségérték (TREA)		Teljes szavatolótőke-követelmény
		a	b	c
		T	T–1	T
1	Hitelkockázat (a partnerkockázaton kívül)
2	ebből sztenderd módszer
3	ebből a belső minősítésen alapuló módszer alapváltozata (F-IRB)
4	ebből slotting módszer
EU 4a	ebből részvényjellegű pozíciók az egyszerű kockázati súlyozási módszer alapján
5	ebből a fejlett IRB módszer (A-IRB)
6	Partnerkockázat – CCR
7	ebből sztenderd módszer
8	ebből a belső modell módszer (IMM)
EU 8a	ebből központi szerződő féllel szembeni kitettség
EU 8b	ebből hitelértékelési korrekció – CVA
9	ebből egyéb partnerkockázat
10	N.a.
11	N.a.
12	N.a.
13	N.a.
14	N.a.
15	Kiegyenlítési kockázat
16	Nem kereskedési könyvi értékpapírosítási kitettségek (a felső korlát alkalmazása után)
17	ebből SEC-IRBA-módszer
18	ebből SEC-ERBA-módszer (beleértve a belső értékelési módszert)
19	ebből SEC-SA-módszer
EU 19a	ebből 1 250 %-os kockázati súly / levonás
20	Pozíciókockázat, devizaárfolyam-kockázat és árukockázat (piaci kockázat)
21	ebből sztenderd módszer
22	ebből IMA
EU 22a	Nagykockázat-vállalások
23	Működési kockázat
EU 23a	ebből alapmutató-módszer
EU 23b	ebből sztenderd módszer
EU 23c	ebből fejlett mérési módszer
24	A levonási küszöbök alatti összegek (amelyekre 250 %-os kockázati súly vonatkozik)
25	N.a.
26	N.a.
27	N.a.
28	N.a.
29	Összesen

EU KM1 tábla – A fő mérőszámok

		a	b	c	d	e
		T	T-1	T-2	T-3	T-4
	Rendelkezésre álló szavatolótőke (összegek)
1	Elsődleges alapvető tőke (CET1)
2	Alapvető tőke (T1)
3	Tőke összesen
	Kockázattal súlyozott kitettségértékek
4	Teljes kockázati kitettségérték
	Tőkemegfelelési mutatók (a kockázattal súlyozott kitettségérték százalékában)
5	Elsődleges alapvető tőkemegfelelési mutató (%)
6	Alapvetőtőke-megfelelési mutató (%)
7	Teljestőke-megfelelési mutató (%)
	A túlzott tőkeáttétel kockázatától eltérő kockázatok kezelését célzó kiegészítő szavatolótőke-követelmény (a kockázattal súlyozott kitettségérték százalékában)
EU 7a	A túlzott tőkeáttétel kockázatától eltérő kockázatok kezelését célzó kiegészítő szavatolótőke-követelmény (%)
EU 7b	ebből: CET1 tőkekövetelmény-mutató (százalékpont)
EU 7c	ebből: T1 tőkekövetelmény-mutató (százalékpont)
EU 7d	Teljes SREP-tőkekövetelmény (%)
	Kombinált pufferkövetelmény és teljes tőkekövetelmény (a kockázattal súlyozott kitettségérték százalékában)
8	Tőkefenntartási puffer (%)
EU 8a	A tagállamok szintjén azonosított makroprudenciális vagy rendszerkockázatokra képzett tőkefenntartási puffer
9	Intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer (%)
EU 9a	Rendszerkockázati tőkepuffer (%)
10	Globálisan rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozó tőkepuffer (%)
EU 10a	Egyéb rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozó tőkepuffer (%)
11	Kombinált pufferkövetelmény (%)
EU 11a	Teljes tőkekövetelmény (%)
12	CET1 a teljes SREP-tőkekövetelmény teljesítése után (%)
	Tőkeáttételi mutató
13	Teljes kitettségi mérték
14	Tőkeáttételi mutató (%)
	A túlzott tőkeáttétel kockázatának kezelését célzó kiegészítő szavatolótőke-követelmény (a teljes kitettségi mérték százalékában)
EU 14a	A túlzott tőkeáttétel kockázatának kezelését célzó kiegészítő szavatolótőke-követelmény (%)
EU 14b	Ebből: CET1 tőkekövetelmény-mutató (százalékpont)
EU 14c	Teljes SREP tőkeáttételimutató-követelmény (%)
	Tőkeáttételi mutató és együttes tőkeáttételimutató-követelmény (a teljes kitettségi mérték százalékában)
EU 14d	A tőkeáttételi mutatóra vonatkozó pufferkövetelmény (%)
EU 14e	Együttes tőkeáttételimutató-követelmény (%)
	Likviditásfedezeti ráta
15	Magas minőségű likvid eszközök (HQLA) összesen (súlyozott érték – átlag)
EU 16a	Készpénzkiáramlások – Teljes súlyozott érték
EU 16b	Készpénzbeáramlások – Teljes súlyozott érték
16	Nettó készpénzkiáramlások összesen (korrigált érték)
17	Likviditásfedezeti ráta (%)
	Nettó stabil forrásellátottsági ráta
18	Rendelkezésre álló stabil források összesen
19	Előírt stabil források összesen
20	Nettó stabil forrásellátottsági ráta (%)

EU INS1 tábla – Részesedések biztosítókban

		a	b
		Kitettségérték	Kockázati kitettségérték
1	A szavatolótőkéből le nem vont, biztosítóban, viszontbiztosítóban vagy biztosítási holdingtársaságban lévő szavatolótőke-instrumentumok

EU INS2 tábla – A szavatolótőkével és a tőkemegfelelési mutatóval kapcsolatos információk a pénzügyi konglomerátumok vonatkozásában

		a
		T
1	A pénzügyi konglomerátum kiegészítő szavatolótőke-követelménye (összeg)
2	A pénzügyi konglomerátum tőkemegfelelési mutatója (%)

EU OVC tábla – ICAAP információk

Belső tőkemegfelelés-értékelési eljárás + a bank kockázatainak folyamatos értékelése, továbbá annak értékelése, hogy a bank milyen módon tervezi mérsékelni a kockázatokat, és mekkora a jelenlegi és jövőbeli tőkeszükséglet az egyéb kockázatmérséklési tényezők figyelembevétele mellett

Szabadon kitölthető szövegmezők a minőségi tételekkel kapcsolatos nyilvánosságra hozatalhoz

Jogalap	Sor jelölése	Szabad formátum
A CRR 438. cikkének a) pontja	a	Belső tőkemegfelelés-értékelési módszer
A CRR 438. cikkének c) pontja	b	Az érintett illetékes hatóság kérésére az intézmény belső tőkemegfelelés-értékelési eljárásának az eredménye

II. MELLÉKLET

Útmutató az áttekintő nyilvánosságra hozatali táblákhoz

EU OV1 tábla – A teljes kockázati kitettségértékek áttekintése. Kötött formátum

Az intézmények az 575/2013/EU rendelet (1) (CRR) 438. cikke d) pontjának alkalmazásában az ezen végrehajtási rendelet I. mellékletében található EU OV1 tábla kitöltéséhez az alábbi útmutatót használják.

Az intézményeknek adott esetben a táblát kísérő szöveges magyarázatban ki kell fejteniük, hogy milyen hatást gyakorol a szavatolótőke és a kockázati kitettségérték számítására, hogy alsó korlátot alkalmaznak a tőkére, és nem vonnak le elemeket a szavatolótőkéből.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató

Oszlop jelölése

Magyarázat

Teljes kockázati kitettségérték (TREA)

A CRR 92. cikke (3) bekezdésének, valamint 95., 96. és 98. cikkének megfelelően számított teljes kockázati kitettségérték

TREA (T-1)

Az előző nyilvánosságra hozatali időszakban nyilvánosságra hozott teljes kockázati kitettségérték

Teljes szavatolótőke-követelmény

A különböző kockázati kategóriák kockázattal súlyozott kitettségértékeinek megfelelő szavatolótőke-követelmények

Jogszabályi hivatkozások és útmutató

Sor száma

Magyarázat

Hitelkockázat (a partnerkockázaton kívül)

A CRR harmadik része II. címe 1–4. fejezete és a CRR 379. cikke szerint kiszámított kockázattal súlyozott kitettségértékek és szavatolótőke-követelmények. A nem kereskedési könyvi értékpapírosítási kitettségekre és a partnerkockázatra vonatkozó kockázattal súlyozott kitettségértékeket nem itt, hanem e tábla 6. és 16. sorában kell feltüntetni. Az intézményeknek az ebben a sorban megadott összegbe be kell számítaniuk a nyitva szállítások kockázatához kapcsolódó, a CRR 379. cikke szerint kiszámított, kockázattal súlyozott kitettségértékeket és szavatolótőke-követelményeket.

Hitelkockázat (a partnerkockázaton kívül) – ebből sztenderd módszer

A hitelkockázatra alkalmazandó sztenderd módszer (a CRR harmadik része II. címének 2. fejezete és a CRR 379. cikke) szerint kiszámított kockázattal súlyozott kitettségértékek és szavatolótőke-követelmények

Hitelkockázat (a partnerkockázaton kívül) – ebből a belső minősítésen alapuló módszer alapváltozata (F-IRB)

A kockázattal súlyozott kitettségértékek és a belső minősítésen alapuló fejlett módszer (a CRR harmadik része II. címének 3. fejezete) szerint számított szavatolótőke-követelmények, kivéve a slotting módszer alá tartozó speciális hitelezési kitettségek vonatkozásában a 4. sorban nyilvánosságra hozott kockázattal súlyozott kitettségértékeket, és az egyszerű kockázati súlyozási módszer alá tartozó részvénykitettségek tekintetében az EU 4a. sorban nyilvánosságra hozott kockázattal súlyozott kitettségértékeket, és beleértve a CRR 379. cikke szerint számított kockázattal súlyozott kitettségértékeket és szavatolótőke-követelményeket.

Hitelkockázat (a partnerkockázaton kívül) – ebből slotting módszer

A slotting módszer alá tartozó speciális hitelezési kitettségekre vonatkozó, a CRR 153. cikkének (5) bekezdése szerint számított kockázattal súlyozott kitettségértékek és szavatolótőke-követelmények

EU 4a

Hitelkockázat (a partnerkockázaton kívül) – ebből részvényjellegű kitettségek az egyszerű kockázati súlyozási módszer alapján

Az egyszerű kockázati súlyozási módszer alá tartozó részvényjellegű kitettségekre vonatkozó, a CRR 155. cikkének (2) bekezdése szerint számított kockázattal súlyozott kitettségértékek és szavatolótőke-követelmények

Hitelkockázat (a partnerkockázaton kívül) – ebből a fejlett IRB-módszer (A-IRB)

A belső minősítésen alapuló fejlett módszer (a CRR harmadik része II. címének 3. fejezete) szerint számított, kockázattal súlyozott kitettségértékek és szavatolótőke-követelmények, kivéve a slotting módszerhez tartozó speciális hitelezési kitettségekre vonatkozó, a 4. sorban feltüntetett kockázattal súlyozott kitettségértékeket, valamint az egyszerű kockázati súlyozási módszerhez tartozó részvényjellegű kitettségekre vonatkozó, az EU 4a. sorban közzétett kockázattal súlyozott kitettségértékeket, és beleértve a CRR 379. cikke szerint számított, kockázattal súlyozott kitettségértékeket és szavatolótőke-követelményeket.

Partnerkockázat – CCR

A CRR harmadik része II. címének 6. fejezete szerint számított, a partnerkockázatra vonatkozó kockázattal súlyozott kitettségértékek és szavatolótőke-követelmények

Partnerkockázat – ebből sztenderd módszer

A CRR harmadik része II. címe 6. fejezetének 3. szakasza szerint számított, kockázattal súlyozott kitettségértékek és szavatolótőke-követelmények.

Partnerkockázat – ebből a belső modell módszer (IMM)

A CRR 283. cikke szerint számított, kockázattal súlyozott kitettségértékek és szavatolótőke-követelmények.

EU 8a

Partnerkockázat – ebből központi szerződő féllel szembeni kitettség

A CRR harmadik része II. címe 6. fejezetének 9. szakasza szerint számított, kockázattal súlyozott kitettségértékek és szavatolótőke-követelmények

EU 8b

Partnerkockázat – ebből hitelértékelési korrekció – CVA

A CRR harmadik részének VI. címe szerint számított, kockázattal súlyozott kitettségérték és szavatolótőke-követelmények.

Partnerkockázat – ebből egyéb partnerkockázat

A partnerkockázatra vonatkozó azon kockázattal súlyozott kitettségértékek és szavatolótőke-követelmények, amelyeket nem tüntettek fel a 7., 8., EU 8a. és EU 8b. sorban.

Nem alkalmazandó

Kiegyenlítési kockázat

A CRR 378. cikke szerinti, a kiegyenlítési/teljesítési kockázatra vonatkozóan számított kockázati kitettségérték és szavatolótőke-követelmény.

Nem kereskedési könyvi értékpapírosítási kitettségek (a felső korlát alkalmazása után)

A CRR harmadik része II. címének 5. fejezete szerint számított, kockázattal súlyozott kitettségértékek és szavatolótőke-követelmények.

Értékpapírosítás – ebből SEC-IRBA-módszer

A CRR 254. cikkében meghatározott módszerhierarchiának megfelelően alkalmazott SEC-IRBA szabályozási módszer szerint számított kockázattal súlyozott kitettségértékek és szavatolótőke-követelmények.

Értékpapírosítás – ebből SEC-ERBA-módszer (beleértve a belső értékelési módszert)

A CRR 254. cikkében meghatározott módszerhierarchiának megfelelően alkalmazott SEC-ERBA szabályozási módszer (beleértve a belső értékelési módszert) szerint számított kockázattal súlyozott kitettségértékek és szavatolótőke-követelmények.

Értékpapírosítás – ebből SEC-SA-módszer

A CRR 254. cikkében meghatározott módszerhierarchiának megfelelően alkalmazott SEC-SA szabályozási módszer szerint számított kockázattal súlyozott kitettségértékek és szavatolótőke-követelmények.

EU 19a

Értékpapírosítás – ebből 1 250 %-os kockázati súly / levonás

Azon nem kereskedési könyvi értékpapírosítási kitettségek kockázattal súlyozott kitettségértéke és szavatolótőke-követelménye, amelyekre 1 250 %-os kockázati súly vonatkozik, vagy amelyeket levonnak a szavatolótőkéből, a CRR harmadik része II. címének 5. fejezete szerint.

Pozíciókockázat, devizaárfolyam-kockázat és árukockázat (piaci kockázat)

A CRR harmadik részének IV. címe szerint számított, kockázattal súlyozott kitettségértékek és szavatolótőke-követelmények.

Piaci kockázat – ebből sztenderd módszer

A CRR harmadik része IV. címének 2–4. fejezete szerint számított, kockázattal súlyozott kitettségértékek és szavatolótőke-követelmények.

Piaci kockázat – ebből IMA

A CRR harmadik része IV. címének 5. fejezete szerint számított, kockázattal súlyozott kitettségértékek és szavatolótőke-követelmények.

EU 22a

Nagykockázat-vállalások

A CRR 92. cikke (3) bekezdése b) pontjának ii. alpontja szerint számított kockázattal súlyozott kitettségértékek és szavatolótőke-követelmények.

Működési kockázat

A CRR harmadik részének III. címe szerint számított kockázattal súlyozott kitettségértékek és szavatolótőke-követelmények.

EU 23a

Működési kockázat – ebből alapmutató-módszer

A CRR harmadik része III. címének 2. fejezete szerint számított, kockázattal súlyozott kitettségértékek és szavatolótőke-követelmények.

EU 23b

Működési kockázat – ebből sztenderd módszer

A CRR harmadik része III. címének 3. fejezete szerint számított, kockázattal súlyozott kitettségértékek és szavatolótőke-követelmények.

EU 23c

Működési kockázat – ebből fejlett mérési módszer

A CRR harmadik része III. címének 4. fejezete szerint számított, kockázattal súlyozott kitettségértékek és szavatolótőke-követelmények.

A levonási küszöbök alatti összegek (amelyekre 250 %-os kockázati súly vonatkozik)

Az összeg a CRR 48. cikkének (4) bekezdésében említett 250 %-os kockázati súly alá tartozó elemek összegének a 250 %-os kockázati súly alkalmazása utáni összege. Az említett összegek magukban foglalják a következőket:

—	a jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető, átmeneti különbözetből eredő halasztott adókövetelések, amelyek aggregált összege nem haladja meg az intézménynek a CRR 48. cikke (1) bekezdésének a) pontja) szerint, a következők alkalmazása után kiszámított elsődleges alapvető tőkeelemei 10 %-át:

—

jelentős befektetések pénzügyi ágazatbeli szervezetben, az említett szervezet szóban forgó intézmény közvetlen, közvetett és szintetikus módon tulajdonát képező elsődleges alapvető tőkeinstrumentumainak azon állománya, amelynek aggregált összege nem haladja meg az intézmény CRR 48. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerint kiszámított elsődleges alapvető tőkeelemeinek 10 %-át.

Az ebben a sorban szereplő adatok csak tájékoztatási célt szolgálnak, mivel az itt feltüntetett összeg az 1. sorban is szerepel, ahol az intézményeknek a hitelkockázatra vonatkozó információkat kell nyilvánosságra hozniuk.

Nem alkalmazandó

Összesen

A CRR 92. cikke (3) bekezdésének, valamint 95., 96. és 98. cikkének megfelelően számított teljes kockázati kitettségérték.

EU KM1 tábla – A fő mérőszámok. Kötött formátum

Az intézmények a CRR 447. cikke a)–g) pontjának, valamint 438. cikke b) pontjának alkalmazásában az ezen végrehajtási rendelet I. mellékletében található EU KM1 tábla kitöltéséhez az e mellékletben foglalt útmutatót használják.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató

Oszlop jelölése

Magyarázat

a – e

A T, T-1, T-2, T-3 és T-4 nyilvánosságra hozatali időszak negyedéves időszakot jelent, és a mezőket a CRR 433a., 433b. és 433c. cikkében meghatározott gyakoriságnak megfelelően kell kitölteni.

Az ebben a táblában szereplő információkat negyedévente nyilvánosságra hozó intézményeknek a T, T-1, T-2, T-3 és T-4 időszakokra vonatkozóan kell adatot szolgáltatniuk; az ebben a táblában szereplő információkat félévente nyilvánosságra hozó intézményeknek a T, T-2 és T-4 időszakokra vonatkozóan kell adatot szolgáltatniuk; az ebben a táblában szereplő információkat évente nyilvánosságra hozó intézményeknek pedig a T és a T-4 időszakokra vonatkozóan kell adatot szolgáltatniuk.

Az intézményeknek nyilvánosságra kell hozniuk a nyilvánosságra hozatali időszakoknak megfelelő dátumokat.

Az adatok első alkalommal történő nyilvánosságra hozatalakor nem kell nyilvánosságra hozni korábbi időszakokra vonatkozó adatokat.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató

Sor száma

Magyarázat

Elsődleges alapvető tőke (CET1)

A CET1 tőke összege az intézmények által az e végrehajtási rendelet VII. mellékletében feltüntetett összeg (az EU CC1 tábla (A szabályozói szavatolótőke összetétele) 29. sora)

Alapvető tőke (T1)

A T1 tőke összege az intézmények által az e végrehajtási rendelet VII. mellékletében feltüntetett összeg (az EU CC1 tábla (A szabályozói szavatolótőke összetétele) 45. sora)

Tőke összesen

A teljes tőke összege az intézmények által az e végrehajtási rendelet VII. mellékletében feltüntetett összeg (az EU CC1 tábla (A szabályozói szavatolótőke összetétele) 59. sora)

Teljes kockázati kitettségérték

A teljes kockázati kitettségérték összege az intézmények által az e végrehajtási rendelet VII. mellékletében feltüntetett összeg (az EU CC1 tábla (A szabályozói szavatolótőke összetétele) 60. sora)

Elsődleges alapvető tőkemegfelelési mutató (%)

Az elsődleges alapvető tőkemegfelelési mutató az intézmények által az e végrehajtási rendelet VII. mellékletében feltüntetett érték (az EU CC1 tábla (A szabályozói szavatolótőke összetétele) 61. sora)

T1 tőkemegfelelési mutató (%)

A T1 tőkemegfelelési mutató az intézmények által az e végrehajtási rendelet VII. mellékletében feltüntetett érték (az EU CC1 tábla (A szabályozói szavatolótőke összetétele) 62. sora)

Teljestőke-megfelelési mutató (%)

A teljestőke-megfelelési mutató az intézmények által az e végrehajtási rendelet VII. mellékletében feltüntetett érték (az EU CC1 tábla (A szabályozói szavatolótőke összetétele) 63. sora)

EU 7a

A túlzott tőkeáttétel kockázatától eltérő kockázatok kezelését célzó kiegészítő szavatolótőke-követelmény (%)

Az illetékes hatóság által a CRD 104. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján előírt, a túlzott tőkeáttétel kockázatától eltérő kockázatok kezelésére szolgáló kiegészítő szavatolótőke-követelmények, a teljes kockázati kitettségérték százalékában kifejezve.

EU 7b

ebből: CET1 tőkekövetelmény-mutató (százalékpont)

A CRD 104. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján az illetékes hatóság által a túlzott tőkeáttétel kockázatától eltérő kockázatok kezelése érdekében előírt kiegészítő szavatolótőke-követelmény azon része, amelyet a 104a. cikk (4) bekezdésének első és harmadik albekezdésével összhangban elsődleges alapvető tőkével kell teljesíteni.

EU 7c

ebből: T1 tőkekövetelmény-mutató (százalékpont)

EU 7d

Teljes SREP-tőkekövetelmény (TSCR) (%)

Az i. és a ii. pontban meghatározott értékek összege a következőknek megfelelően:

(i)	a CRR 92. cikke (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott teljes tőkemegfelelési mutató (8 %);

(ii)

a CRD 104. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján az illetékes hatóság által a túlzott tőkeáttétel kockázatától eltérő kockázatok kezelése érdekében előírt és a felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárásra vonatkozó egységes eljárásokról és módszerekről és a felügyeleti stressztesztekről szóló EBH-iránymutatásokban (2) (EBA SREP GL) meghatározott kritériumokkal összhangban megállapított kiegészítő szavatolótőke-követelmény (2. pillér szerinti követelmény – P2R), a teljes kockázattal súlyozott kitettségérték százalékában kifejezve.

Ebben a tételben a teljes SREP-tőkekövetelmény-mutatót (TSCR) kell megjeleníteni, amelyet az illetékes hatóság közölt az intézménnyel. A TSCR fogalommeghatározása az EBH SREP iránymutatásának 1.2. szakaszában található.

Amennyiben az illetékes hatóság nem ír elő a túlzott tőkeáttétel kockázatától eltérő kockázatok kezelésére szolgáló kiegészítő szavatolótőke-követelményt, csak az i. pont szerinti információt kell nyilvánosságra hozni.

Tőkefenntartási puffer (%)

Az intézmények által a CRD 128. cikkének (1) bekezdésével és 129. cikkével összhangban tartandó szavatolótőke, a teljes kockázati kitettségérték százalékában kifejezve.

EU 8a

A tagállamok szintjén azonosított makroprudenciális vagy rendszerkockázatokra képzett tőkefenntartási puffer

A tagállamok szintjén azonosított makroprudenciális vagy rendszerkockázatokra képzett fenntartási puffer összege, amely a CRR 458. cikkével összhangban a tőkefenntartási pufferen felül kérhető, a teljes kockázati kitettségérték százalékában kifejezve.

Intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer (%)

Az intézmények által a CRD 128. cikkének (2) bekezdésével, 130. cikkével, valamint 135–140. cikkével összhangban tartandó szavatolótőke, a teljes kockázati kitettségérték százalékában kifejezve.

A százalékos arány a vonatkozó tőkepuffer-követelményeknek a nyilvánosságra hozatal időpontjában való teljesítéséhez szükséges szavatolótőke összegének felel meg.

EU 9a

Rendszerkockázati tőkepuffer (%)

Az intézmények által a CRD 128. cikkének (5) bekezdésével, 133. cikkével, valamint 134. cikkével összhangban tartandó szavatolótőke, a teljes kockázati kitettségérték százalékában kifejezve.

A százalékos arány azt fejezi ki, hogy milyen összegű szavatolótőkére van szükség a vonatkozó tőkepuffer-követelményeknek a nyilvánosságra hozatal időpontjában való teljesítéséhez.

Globálisan rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozó tőkepuffer (%)

Az intézmények által a CRD 128. cikkének (3) bekezdésével és 131. cikkével összhangban tartandó szavatolótőke összege, a teljes kockázati kitettségérték százalékában kifejezve.

EU 10a

Egyéb rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozó tőkepuffer (%)

Az intézmények által a CRD 128. cikkének (4) bekezdésével és 131. cikkével összhangban tartandó szavatolótőke összege, a teljes kockázati kitettségérték százalékában kifejezve.

Kombinált pufferkövetelmény (%)

A CRD 128. cikke 6. pontjának megfelelően, a teljes kockázati kitettségérték százalékában kifejezve.

EU 11a

Teljes tőkekövetelmény (OCR) (%)

Az i. és ii. pont összege a következőknek megfelelően:

(i)	az EU 7d. sorban említett TSCR mutató;

(ii)	amennyiben jogilag alkalmazandó, a CRD 128. cikkének 6. pontjában említett kombinált pufferkövetelmény mutatója.

Ebben a tételben az EBH SREP iránymutatásának 1.2. szakaszában meghatározott teljes tőkekövetelmény-mutatót (OCR-mutató) kell megjeleníteni.

Ha nem alkalmazandó pufferkövetelmény, csak az i. pont szerinti információt kell nyilvánosságra hozni.

CET1 a teljes SREP-követelmény teljesítése után (%)

Teljes kitettségi mérték

A teljes kitettségi mérték az intézmények által az e végrehajtási rendelet XI. mellékletében feltüntetett összegnek megfelelően (az EU LR2 – LRCom: Tőkeáttételi mutatóra vonatkozó egységes adattábla 24. sora)

Tőkeáttételi mutató (%)

A tőkeáttételi mutató az intézmények által az e végrehajtási rendelet XI. mellékletében feltüntetett értéknek megfelelően (az EU LR2 – LRCom: Tőkeáttételi mutatóra vonatkozó egységes adattábla 25. sora)

EU 14a

A túlzott tőkeáttétel kockázatának kezelését célzó kiegészítő szavatolótőke-követelmény (%)

Az illetékes hatóság által a CRD 104. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján előírt, a túlzott tőkeáttétel kockázatának kezelésére szolgáló kiegészítő szavatolótőke-követelmények, a teljes kitettségi mérték százalékában kifejezve.

Kiegészítő szavatolótőke-követelmények az intézmények által az e végrehajtási rendelet XI. mellékletében feltüntetett értéknek megfelelően (az EU LR2 – LRCom: Tőkeáttételi mutatóra vonatkozó egységes adattábla EU-26a. sora).

EU 14b

ebből: CET1 tőkekövetelmény-mutató (százalékpont)

A CRD 104. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján az illetékes hatóság által a túlzott tőkeáttétel kockázatának kezelése érdekében előírt kiegészítő szavatolótőke-követelmény azon része, amelyet a 104a. cikk (4) bekezdésének harmadik albekezdésével összhangban elsődleges alapvető tőkével kell teljesíteni.

EU 14c

Teljes SREP tőkeáttételimutató-követelmény (%)

Az i. és ii. pont összege a következőknek megfelelően:

(i)	adott esetben a CRR 92. cikke (1) bekezdésének d) pontja szerinti minimális tőkeáttételi mutatóra vonatkozó követelmény vagy a CRR 429a. cikkének (7) bekezdésével összhangban számított korrigált tőkeáttételi mutatóra vonatkozó követelmény;

(ii)	az illetékes hatóság által a CRD 104. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján előírt, a túlzott tőkeáttétel kockázatának kezelésére szolgáló kiegészítő szavatolótőke-követelmények (2. pillér szerinti követelmények – P2R), a teljes kitettségi mérték százalékában kifejezve.

Ebben a tételben a teljes SREP tőkeáttételimutató-követelményt (TSLRR) kell megjeleníteni, amelyet azt az illetékes hatóság közölt az intézménnyel.

Amennyiben az illetékes hatóság nem ír elő a túlzott tőkeáttétel kockázatának kezelésére szolgáló kiegészítő szavatolótőke-követelményt, csak az i. pont szerinti információt kell nyilvánosságra hozni.

EU 14d

A tőkeáttételi mutatóra vonatkozó pufferkövetelmény (%)

A CRR 92. cikkének (1a) bekezdése

Az alkalmazandó tőkeáttételimutató-puffer az intézmények által az e végrehajtási rendelet XI. mellékletében feltüntetett értéknek megfelelően (az EU LR2 – LRCom: Tőkeáttételi mutatóra vonatkozó egységes adattábla 27. sora).

EU 14e

Együttes tőkeáttételimutató-követelmény (%)

Az EU 14c. és az EU 14d. sor összege

Magas minőségű likvid eszközök (HQLA) összesen (súlyozott érték – átlag)

Az intézményeknek súlyozott értékként a likvid eszközöknek – az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 17. cikke (2) bekezdésében meghatározott kiigazítási mechanizmus alkalmazása előtti – értékét kell megadniuk az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (3) 9. cikkének megfelelően.

EU 16a

Készpénzkiáramlások – Teljes súlyozott érték

Az intézményeknek nyilvánosságra kell hozniuk a XIII. mellékletben megadott készpénzkiáramlásaik súlyozott értékének összegét (az EU LIQ1 tábla (Az LCR-re vonatkozó mennyiségi információk) 16. sora).

EU 16b

Készpénzbeáramlások – Teljes súlyozott érték

Az intézményeknek nyilvánosságra kell hozniuk a XIII. mellékletben megadott készpénzbeáramlásaik súlyozott értékének összegét (az EU LIQ1 tábla (Az LCR-re vonatkozó mennyiségi információk) 20. sora).

Nettó készpénzkiáramlások összesen (korrigált érték)

Az intézményeknek kiigazított értékként a nettó likviditáskiáramlást kell megadniuk, amely a következővel egyenlő: a teljes kiáramlás mínusz a teljes mértékben mentesített beáramlások miatti csökkentés, mínusz a 90 %-os felső korlát alá tartozó beáramlások miatti csökkentés, mínusz a 75 %-os felső korlát alá tartozó beáramlások miatti csökkentés.

Likviditásfedezeti ráta (%)

Az intézményeknek kiigazított értékként az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének (1) bekezdése szerinti, százalékban kifejezett likviditásfedezeti rátát kell nyilvánosságra hozniuk.

A likviditásfedezeti ráta a hitelintézet likviditási pufferének egy 30 naptári napos stresszidőszak alatti nettó likviditáskiáramlásához viszonyított, százalékban kifejezett aránya.

Rendelkezésre álló stabil források összesen

Az intézményeknek nyilvánosságra kell hozniuk a CRR hatodik része IV. címe 3. fejezetének megfelelően kiszámított, rendelkezésre álló stabil forrás összegét a XIII. mellékletben feltüntetetteknek megfelelően (az EU LIQ2 tábla (Nettó stabil forrásellátottsági ráta) 14. sora).

Előírt stabil források összesen

Az intézményeknek nyilvánosságra kell hozniuk a CRR hatodik része IV. címe 4. fejezetének megfelelően kiszámított, előírt stabil forrás összegét a XIII. mellékletben feltüntetetteknek megfelelően (az EU LIQ2 tábla (Nettó stabil forrásellátottsági ráta) 33. sora).

Nettó stabil forrásellátottsági ráta (%)

A CRR 428b. cikkével összhangban kiszámított nettó stabil forrásellátottsági ráta.

EU INS1 tábla – Részesedések biztosítókban: Kötött formátum

Az intézmények a CRR 438. cikke f) pontjának alkalmazásában az I. mellékletben található EU INS1 tábla kitöltéséhez az e mellékletben levő útmutatót használják.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató
Oszlop jelölése	Magyarázat
a	Kitettségérték Biztosítóban, viszontbiztosítóban vagy biztosítási holdingtársaságban birtokolt szavatolótőke-instrumentumok kitettségértéke, amelyeket az intézmények nem vonnak le szavatolótőkéjükből a CRR 49. cikkének megfelelően, amikor tőkekövetelményüket egyedi, szubkonszolidált vagy összevont alapon kiszámítják.
b	Kockázati kitettségérték Biztosítóban, viszontbiztosítóban vagy biztosítási holdingtársaságban birtokolt szavatolótőke-instrumentumok kockázati kitettségértéke, amelyeket az intézmények nem vonnak le szavatolótőkéjükből a CRR 49. cikkének megfelelően, amikor tőkekövetelményüket egyedi, szubkonszolidált vagy összevont alapon kiszámítják.

EU INS2 tábla – A szavatolótőkével és a tőkemegfelelési mutatóval kapcsolatos információk a pénzügyi konglomerátumok vonatkozásában. Kötött formátum

Az intézmények a CRR 438. cikke g) pontjának alkalmazásában az ezen végrehajtási rendelet I. mellékletében található EU INS2 tábla kitöltéséhez az e mellékletben foglalt útmutatót használják.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató
Sor száma	Magyarázat
1	A pénzügyi konglomerátum kiegészítő szavatolótőke-követelménye (összeg) A pénzügyi konglomerátumnak a 2002/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) 6. cikkével és az említett irányelv I. mellékletével összhangban számított kiegészítő szavatolótőke-követelménye, ha az I. mellékletben meghatározott 1. vagy 2. módszert alkalmazzák.
2	A pénzügyi konglomerátum tőkemegfelelési mutatója (%) A pénzügyi konglomerátumnak a 2002/87/EK irányelv 6. cikkével és az említett irányelv I. mellékletével összhangban számított tőkemegfelelési mutatója, ha az I. mellékletben meghatározott 1. vagy 2. módszert alkalmazzák.

EU OVC táblázat – ICAAP információk. Rugalmas formátum.

Az intézmények a CRR 438. cikke a) és c) pontjának alkalmazásában az I. mellékletben található EU OVC tábla kitöltéséhez az e mellékletben foglalt útmutatót használják.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató
Sor jelölése	Magyarázat
a)	Belső tőkemegfelelés-értékelési módszer Az intézményeknek nyilvánosságra kell hozniuk azon módszereik összefoglalóját, amelyek annak értékelésére szolgálnak, hogy a belső tőkéjük megfelelő-e a jelenlegi és jövőbeli tevékenységek alátámasztásához
b)	Az érintett illetékes hatóság kérésére az intézmény belső tőkemegfelelés-értékelési eljárásának az eredménye Ezt az információt az intézményeknek csak akkor kell nyilvánosságra hozniuk, ha azt az érintett illetékes hatóság előírja.

(1) Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).

(2) Az Európai Bankhatóság EBA/GL/2018/03 iránymutatása (2018. július 19.) a felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárásra vonatkozó egységes eljárásokról és módszerekről és a felügyeleti stressztesztekről.

(3) A Bizottság (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. október 10.) az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a hitelintézetekre vonatkozó likviditásfedezeti követelmények tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 11., 2015.1.17., 1. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2002/87/EK irányelve (2002. december 16.) a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó hitelintézetek, biztosítóintézetek és befektetési vállalkozások kiegészítő felügyeletéről, valamint a 73/239/EGK, a 79/267/EGK, a 92/49/EGK, a 92/96/EGK, a 93/6/EGK és a 93/22/EGK tanácsi irányelvek, illetve a 98/78/EK és 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek módosításáról (HL L 35., 2003.2.11., 1. o.).

III. MELLÉKLET

EU OVA táblázat – Az intézmény kockázatkezelési megközelítése

Szabad formátumban kitölthető szövegmezők minőségi információk nyilvánosságra hozatalához

Jogalap	Sor jelölése	Minőségi információk – szabad formátum
A CRR 435. cikke (1) bekezdésének f) pontja	a)	A vezető testület által jóváhagyott összefoglaló kockázati nyilatkozat nyilvánosságra hozatala
A CRR 435. cikke (1) bekezdésének b) pontja	b)	Az egyes kockázattípusokra vonatkozó kockázatirányítási struktúrával kapcsolatos információk
A CRR 435. cikke (1) bekezdésének e) pontja	c)	A vezető testület által jóváhagyott nyilatkozat a kockázatkezelési rendszer megfelelőségéről
A CRR 435. cikke (1) bekezdésének c) pontja	d)	A kockázatjelentési és/vagy -mérési rendszerek hatókörének és jellegének nyilvánosságra hozatala
A CRR 435. cikke (1) bekezdésének c) pontja	e)	A kockázatjelentési és -mérési rendszerek fő jellemzőire vonatkozó információk nyilvánosságra hozatala
A CRR 435. cikke (1) bekezdésének a) pontja	f)	Az egyes külön kockázati kategóriák kezelésére szolgáló stratégiák és folyamatok
A CRR 435. cikke (1) bekezdésének a) és d) pontja	g)	A kockázatok kezelésére, fedezésére és mérséklésére szolgáló stratégiákra és folyamatokra, valamint a kockázatmérséklés és -fedezés hatékonyságának monitorozására vonatkozó információk

EU OVB táblázat – Irányítási intézkedésekre vonatkozó nyilvánosságra hozatal

Szabad formátumban kitölthető szövegmezők minőségi információk nyilvánosságra hozatalához

Jogalap	Sor jelölése	Szabad formátum
A CRR 435. cikke (2) bekezdésének a) pontja	a)	A vezető testület tagjai által betöltött igazgatói tisztségek száma
A CRR 435. cikke (2) bekezdésének b) pontja	b)	A vezető testület tagjainak kiválasztására vonatkozó munkaerő-felvételi politikára és a tagok szakértelmére, képességeire és tapasztalatára vonatkozó információk
A CRR 435. cikke (2) bekezdésének c) pontja	c)	A vezető testület tagjai tekintetében érvényesítendő diverzitási politikára vonatkozó információk
A CRR 435. cikke (2) bekezdésének d) pontja	d)	Információk arra vonatkozóan, hogy az intézmény létrehozott-e különálló kockázatkezelési bizottságot, és az ülések gyakorisága
A CRR 435. cikke (2) bekezdésének e) pontja	e)	Annak leírása, hogy a kockázatokra vonatkozó információk hogyan jutnak el a vezető testülethez

IV. MELLÉKLET

Útmutató a kockázatkezelési célkitűzések és szabályok nyilvánosságra hozatalához

EU OVA táblázat – Az intézmény kockázatkezelési megközelítése: Szabad formátumban kitölthető szövegmezők minőségi információk nyilvánosságra hozatalához

Az intézmények az ezen végrehajtási rendelet III. mellékletében található EU OVA táblázat e mellékletben foglalt útmutató szerinti kitöltésével hozzák nyilvánosságra az 575/2013/EU rendelet (1) (CRR) 435. cikkének (1) bekezdésében említett információkat.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató

Sor jelölése

Magyarázat

A vezető testület által a CRR 435. cikke (1) bekezdése f) pontjának alkalmazásában jóváhagyott összefoglaló kockázati nyilatkozatnak le kell írnia, hogy az üzleti modell hogyan határozza meg az általános kockázati profilt és milyen kölcsönhatásban van azzal: így le kell írnia például az üzleti modellhez kapcsolódó fő kockázatokat, és hogy a kockázatról nyilvánosságra hozott információk hogyan tükrözik és írják le e kockázatokat, vagy hogy az intézmény kockázati profilja milyen kölcsönhatásban van a vezető testület által jóváhagyott kockázati toleranciával.

A CRR 435. cikke (1) bekezdésének f) pontja szerinti kockázati nyilatkozatban az intézményeknek nyilvánosságra kell hozniuk a csoporton belüli, illetve társult és kapcsolt felekkel lebonyolított lényeges ügyletek jellegét, méretét, célját és gazdasági tartalmát is. A nyilvánosságra hozott információknak az intézmény kockázati profiljára (ezen belül a hírnévkockázatra) vagy a kockázatok csoporton belüli eloszlására lényeges hatást gyakorló ügyletekre kell korlátozódniuk. Az intézményeknek fel kell tüntetniük továbbá azokat a főbb arányszámokat és mutatókat, amelyekből kiderül, hogy az intézmény kockázati profilja milyen kölcsönhatásban van a vezető testület által meghatározott kockázati toleranciával.

A CRR 435. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján nyilvánosságra hozandó információk az egyes kockázattípusokra vonatkozó kockázatirányítási struktúrát foglalják magukban, mely információk a következők: az intézmény egészében felosztott felelősségek (ideértve adott esetben a felügyeletet és a hatáskör-átruházást, valamint a felelősségek vezető testület, üzletágak és a kockázatkezelési részleg közötti felosztását kockázattípusok, üzleti egységek szerinti bontásban, valamint az egyéb lényeges információkat); a kockázatkezelési folyamatokban részt vevő testületek és funkciók közötti kapcsolatok (ideértve adott esetben a vezető testületet, a kockázatkezelési bizottságot, a kockázatkezelési részleget, a megfelelési funkciót, a belső ellenőrzési részleget); valamint a szervezeti és belsőkontroll-eljárások.

Az érintett kockázatkezelési részleg struktúrájára és szervezetére vonatkozó információk nyilvánosságra hozatalakor az intézményeknek a nyilvánosságra hozott információkat a következőkkel kell kiegészíteniük:

—	az általános belsőkontroll-keretre és a kontrollrészleg szervezésére (hatáskör, erőforrások, alapszabály, függetlenség), az általuk ellátott fő feladatokra és a funkciók tényleges vagy tervezett jelentős változásaira vonatkozó információk;

—	az azon kockázatokra vonatkozó jóváhagyott limitek, amelyeknek az intézmény ki van téve;

—	a belső kontrollal, a kockázatkezeléssel, a megfeleléssel és a belső ellenőrzéssel foglalkozó szervezeti egységek vezetőinek személyében történt változások;

—

a kockázati kultúra intézményen belüli kommunikálására, elutasítására és végrehajtására szolgáló csatornák (például hogy léteznek-e működési limiteket vagy a kockázati küszöbértékek megsértésének kezelésére szolgáló eljárásokat, valamint a kockázattal kapcsolatos problémák üzletágak és kockázati funkciók közötti felvetésére és megosztására szolgáló eljárásokat tartalmazó magatartási kódexek, kézikönyvek).

Az intézmények által a CRR 435. cikke (1) bekezdése e) pontjának megfelelően nyilvánosságra hozandó, a kockázatkezelési rendszer megfelelőségéről szóló nyilatkozatot jóvá kell hagynia a vezető testületnek, és biztosítékot kell szolgáltatnia arra vonatkozóan, hogy az alkalmazott kockázatkezelési rendszerek az intézmény kockázati profilját és stratégiáját tekintve megfelelőek.

A CRR 435. cikke (1) bekezdésének c) pontja alapján nyilvánosságra hozandó információk részeként az intézményeknek nyilvánosságra kell hozniuk a kockázatjelentési és/vagy -mérési rendszerek hatókörét és jellegét, valamint annak leírását, hogy a kockázatokra vonatkozó információk hogyan jutnak el a vezető testülethez és a felső vezetéshez.

Amikor a CRR 435. cikke (1) bekezdésének c) pontja alapján a kockázatjelentési és -mérési rendszerek fő jellemzőiről nyújtanak tájékoztatást, az intézményeknek nyilvánosságra kell hozniuk a kockázatkezelési stratégiák módszeres és rendszeres felülvizsgálataival kapcsolatos szabályaikat, valamint azok hatékonyságának időszakos értékelését.

A kockázatok kezelésére szolgáló stratégiákra és folyamatokra vonatkozó, a CRR 435. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint nyilvánosságra hozott információknak a stressztesztelésre – így a stressztesztelésnek alávetett portfóliókra, az elfogadott forgatókönyvekre és az alkalmazott módszerekre, valamint a stressztesztelés kockázatkezelésben való alkalmazására – vonatkozó minőségi információkat kell magukban foglalniuk.

Az intézményeknek a CRR 435. cikke (1) bekezdésének a) és d) pontjával összhangban tájékoztatást kell nyújtaniuk az intézmény üzleti modelljéből eredő kockázatok tekintetében a kockázatok kezelésére, fedezésére és mérséklésére szolgáló stratégiákról és folyamatokról, valamint a kockázatmérséklés és -fedezés hatékonyságának monitorozásáról.

EU OVB táblázat – Irányítási intézkedésekre vonatkozó nyilvánosságra hozatal: Szabad formátumban kitölthető szövegmezők minőségi információk nyilvánosságra hozatalához.

Az intézmények az ezen végrehajtási rendelet III. mellékletében található EU OVB táblázat e mellékletben foglalt útmutató szerinti kitöltésével hozzák nyilvánosságra a CRR 435. cikkének (2) bekezdésében említett információkat.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató

Sor jelölése

Magyarázat

Az intézményeknek a CRR 435. cikke (2) bekezdésének a) pontjával összhangban nyilvánosságra kell hozniuk a vezető testület tagjai által betöltött igazgatói tisztségek számát. Ezen információk nyilvánosságra hozatalakor az alább részletezettek szerint kell eljárni:

—	A 2013/36/EU irányelv (2) (CRD) 91. cikke (3) és (4) bekezdésének hatálya alá tartozó intézményeknek az igazgatói tisztségek említett cikk szerint számított számát kell megadniuk;

—

Az intézményeknek nyilvánosságra kell hozniuk a vezető testület valamennyi tagja tekintetében a ténylegesen betöltött igazgatói tisztségek számát (függetlenül attól, hogy a csoportba tartozó vállalatról, befolyásoló részesedésről vagy az ugyanazon intézményvédelmi rendszerbe tartozó intézményről, illetve hogy ügyvezető vagy nem ügyvezető igazgatói tisztségekről van-e szó), tekintet nélkül arra, hogy az igazgatói tisztséget kereskedelmi célú vagy egyéb szervezetben töltik-e be;

—	Amennyiben az illetékes hatóság további igazgatói tisztséget hagyott jóvá, ezt a tényt valamennyi intézménynek nyilvánosságra kell hoznia, amelyben e tag igazgatói tisztséget tölt be, a további igazgatói tisztséget jóváhagyó illetékes hatóság nevével együtt.

A CRR 435. cikke (2) bekezdésének b) pontjával összhangban a vezető testület tagjainak kiválasztására irányuló munkaerő-felvételi politikára vonatkozó információk nyilvánosságra hozatalakor az intézményeknek a tagok szakértelmére, képességeire és tapasztalataira vonatkozó információkat is meg kell adniuk. Az intézményeknek az utánpótlás-tervezésből esetlegesen adódó politikára, valamint a vezető testület általános összetételén belüli előre látható változásokra vonatkozó információkat is fel kell tüntetniük.

A CRR 435. cikke (2) bekezdésének c) pontjával összhangban a diverzitási politikájuk nyilvánosságra hozatalakor az intézményeknek az említett politikában meghatározott célkitűzésekre és vonatkozó célszámokkal kapcsolatos információkat kell nyilvánosságra hozniuk, valamint azt, hogy e célkitűzések és célszámok milyen mértékben valósultak meg.

Az intézményeknek mindenekelőtt nyilvánosságra kell hozniuk a nemek szerinti megoszlásra vonatkozó politikát, amely a következőket foglalja magában:

—	amennyiben célszámot határoztak meg az alulreprezentált nem, valamint az életkorra, az iskolai végzettségre, a szakmai háttérre és a földrajzi származásra vonatkozó politikák tekintetében, akkor a meghatározott célszám, illetve az, hogy milyen mértékben teljesítik a célszámokat;

—	amennyiben valamely célszám nem teljesül, az intézményeknek ki kell fejteniük ennek okait, és adott esetben az annak érdekében hozott intézkedéseket, hogy a célszámot bizonyos időn belül elérjék.

Az intézményeknek a CRR 435. cikke (2) bekezdésének d) pontjával összhangban nyilvánosságra kell hozniuk, hogy létrehoztak-e különálló kockázatkezelési bizottságot, és meg kell adniuk a kockázatkezelési bizottság eddigi üléseinek számát.

A 435. cikk (2) bekezdése e) pontjának értelmében az arra vonatkozó adatok részeként, hogy a kockázatokra vonatkozó információk hogyan jutnak el a vezető testülethez, az intézményeknek le kell írniuk a kockázatokról a vezető testület felé történő jelentéstétel folyamatát, különösen a gyakoriságot, a hatókört és a kockázati kitettség fő tartalmát, valamint hogy a vezető testületet hogyan vonták be a jelentendő tartalom meghatározásába.

(2) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2013/36/EU IRÁNYELVE (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).

V. MELLÉKLET

EU LI1 tábla – A számviteli és a prudenciális konszolidáció hatóköre közötti eltérések és a pénzügyi kimutatásokban szereplő kategóriák szabályozói kockázati kategóriáknak való megfeleltetése

		a	b	c	d	e	f	g
		A közzétett pénzügyi kimutatásokban megadott könyv szerinti értékek	A prudenciális konszolidáció hatóköre szerinti könyv szerinti értékek	A tételek könyv szerinti értéke
				A hitelkockázati keret hatálya alá tartozik	A partnerkockázati keret hatálya alá tartozik	Az értékpapírosítási keret hatálya alá tartozik	A piaci kockázati keret hatálya alá tartozik	Nem tartozik szavatolótőke-követelmények hatálya alá, vagy a szavatolótőkéből való levonás hatálya alá tartozik
	Eszközosztályok szerinti bontás a közzétett pénzügyi kimutatásokban szereplő mérleg alapján
1
2
3






	….
xxx	Eszközök összesen

	Kötelezettségosztályok szerinti bontás a közzétett pénzügyi kimutatásokban szereplő mérleg alapján
1
2
3




	….
xxx	Kötelezettségek összesen

EU LI2 tábla – A szabályozói kitettségértékek és a pénzügyi kimutatásokban szereplő könyv szerinti értékek közötti eltérések fő forrásai

		a	b	c	d	e
		Összesen	Az alábbiak hatálya alá tartozó tételek:
		Összesen	hitelkockázati keret	értékpapírosítási keret	partnerkockázati keret	piaci kockázati keret
1	Eszközök könyv szerinti értéke a prudenciális konszolidáció hatóköre alapján (az LI1 tábla szerint)
2	Kötelezettségek könyv szerinti értéke a prudenciális konszolidáció hatóköre alapján (az LI1 tábla szerint)
3	Teljes nettó összeg a prudenciális konszolidáció hatóköre alapján
4	Mérlegen kívüli összegek
5	Értékelési különbözetek
6	Eltérő nettósítási szabályokból adódó különbözetek, a 2. sorban már szereplőkön kívül
7	Céltartalékok figyelembevételéből adódó különbözetek
8	Hitelkockázat-mérséklési technikák használatából adódó különbözetek
9	Hitel-egyenértékesítési tényezőkből adódó különbözetek
10	Kockázatátruházással járó értékpapírosításból adódó különbözetek
11	Egyéb különbözetek
12	Szabályozói célból figyelembe vett kitettségértékek

EU LI3 tábla – A konszolidáció hatóköreiben mutatkozó eltérések ismertetése (szervezetenként)

a	b	c	d	e	f	g	h
A szervezet neve	A számviteli konszolidáció módszere	A prudenciális konszolidáció módszere					A szervezet leírása
A szervezet neve	A számviteli konszolidáció módszere	Teljes körű konszolidáció	Arányos konszolidáció	Tőkemódszer	Nem került konszolidálásra, sem levonásra	Levonásra került
A. szervezet	Teljes körű konszolidáció	X					Hitelintézet
N. szervezet	Teljes körű konszolidáció		X				Hitelintézet
Z. szervezet	Teljes körű konszolidáció				X		Biztosító
AA. szervezet	Teljes körű konszolidáció			X			Immateriális javak kölcsönzésével foglalkozó társaság

EU LIA táblázat – A számviteli és a szabályozói kitettségértékek közötti eltérések magyarázatai

Szabad formátumban kitölthető szövegmezők minőségi információk nyilvánosságra hozatalához

Jogalap	Sor jelölése	Minőségi információk – szabad formátum
A CRR 436. cikkének b) pontja	a)	Az EU LI1 tábla a) és b) oszlopa közötti eltérések
A CRR 436. cikkének d) pontja	b)	A számviteli és szabályozói konszolidáció hatóköre közötti eltérések EU LI2 táblában szereplő fő forrásaira vonatkozó kvalitatív információk

EU LIB táblázat – A hatályra vonatkozó egyéb minőségi információk

Szabad formátumban kitölthető szövegmezők minőségi információk nyilvánosságra hozatalához

Jogalap	Sor jelölése	Minőségi információk – szabad formátum
A CRR 436. cikkének f) pontja	a)	A szavatolótőke azonnali átadásának vagy kötelezettségek csoporton belüli visszafizetésének akadálya
A CRR 436. cikkének g) pontja	b)	Az előírtnál kevesebb szavatolótőkével rendelkező, a konszolidációba be nem vont leányvállalatok
A CRR 436. cikkének h) pontja	c)	A CRR 7. cikkében említett eltérés vagy a CRR 9. cikkében meghatározott egyedi konszolidációs módszer alkalmazása
A CRR 436. cikkének g) pontja	d)	Az az aggregált összeg, amennyivel a tényleges szavatolótőke kevesebb a konszolidációba be nem vont valamennyi leányvállalat számára előírtnál

EU PV1 tábla – Prudens értékelési korrekciók (PVA)

Kötött formátum

		a	b	c	d	e	EU e1	EU e2	f	g	h
		Kockázati kategória					Kategóriaszintű kiegészítő értékelési korrekció – Értékelési bizonytalanság		Kategóriaszintű összesítés diverzifikáció után
	Kategóriaszintű kiegészítő értékelési korrekció	Részvénypiaci	Kamatláb	Devizaárfolyam	Hitel	Áru	Nem realizált hitelkockázati felárral kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció	Befektetési és finanszírozási költségekkel kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció	Kategóriaszintű összesítés diverzifikáció után	Ebből: Alapvető módszer összesen a kereskedési könyvben	Ebből: Alapvető módszer összesen a nem kereskedési könyvben
1	Piaci ár bizonytalansága
2	Nem alkalmazandó
3	Pozíciózárási költségek
4	Koncentrált pozíciók
5	Lejárat előtti visszaváltás
6	Modellkockázat
7	Működési kockázat
8	Nem alkalmazandó
9	Nem alkalmazandó
10	Jövőbeli adminisztrációs költségek
11	Nem alkalmazandó
12	Kiegészítő értékelési korrekciók összesen

VI. MELLÉKLET

Útmutató a szabályozási keret hatályára vonatkozó információk nyilvánosságra hozatalához

Az intézmények az ezen végrehajtási rendelet V. mellékletében található EU LI1 tábla e mellékletben foglalt útmutató szerinti kitöltésével hozzák nyilvánosságra az 575/2013/EU rendelet (1) (CRR) 436. cikkének c) pontjában említett információkat.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató
Sor száma	Magyarázat
1–XXX	Eszközök összesen A sorok szerkezetének egyeznie kell a mérlegnek az intézmény által az utolsó rendelkezésre álló pénzügyi beszámolásában használt sorszerkezettel. A „pénzügyi beszámolás” a 2013/34/EU irányelv (2) 4. és 24. cikkében meghatározott éves egyedi és összevont (konszolidált) pénzügyi kimutatásokat, valamint (adott esetben) az EU-ban az 1606/2002/EK rendelettel (3) jóváhagyott nemzetközi számviteli standardok értelmében vett pénzügyi kimutatásokat jelenti.
1–XXX	Kötelezettségek összesen A sorok szerkezetének egyeznie kell a mérlegnek az intézmény által az utolsó rendelkezésre álló pénzügyi beszámolásában használt sorszerkezettel. A „pénzügyi beszámolás” a 2013/34/EU irányelv 4. és 24. cikkében meghatározott éves egyedi és összevont (konszolidált) pénzügyi kimutatásokat, valamint (adott esetben) az EU-ban az 1606/2002/EK rendelettel jóváhagyott nemzetközi számviteli standardok értelmében vett pénzügyi kimutatásokat jelenti.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató
Oszlop jelölése	Magyarázat
a	A közzétett pénzügyi kimutatásokban megadott könyv szerinti értékek A mérleg eszközök oldalán és források oldalán megadott összeg, amelyet az alkalmazandó számviteli szabályozásban foglalt konszolidációs követelményeket követve állapítottak meg, ideértve a 2013/34/EU irányelven, a 86/635/EGK irányelven (4) vagy az EU-ban jóváhagyott nemzetközi számviteli standardokon alapuló keretrendszereket.
b	A prudenciális konszolidáció hatóköre szerinti könyv szerinti értékek A mérleg eszközök oldalán és források oldalán megadott összeg, amelyet a CRR első része II. címének 2. és 3. szakaszában foglalt szabályozói konszolidációs követelményeket követve állapítottak meg. Ha a számviteli konszolidáció hatóköre és a prudenciális konszolidáció hatóköre pontosan megegyezik, e tábla „a” és „b” oszlopát egyesíteni kell.
c	A hitelkockázati keret hatálya alá tartozó tételek könyv szerinti értéke Azon (a mérlegen kívüli tételektől eltérő) tételeknek a prudenciális konszolidáció hatóköre szerinti könyv szerinti értéke, amelyekre a CRR harmadik része II. címének 2. és 3. fejezete alkalmazandó.
d	A partnerkockázati keret hatálya alá tartozó tételek könyv szerinti értéke Azon (a mérlegen kívüli tételektől eltérő) tételeknek a prudenciális konszolidáció hatóköre szerinti könyv szerinti értéke, amelyekre a CRR harmadik része II. címének 6. fejezete alkalmazandó.
e	Az értékpapírosítási keret hatálya alá tartozó tételek könyv szerinti értéke Azon (a mérlegen kívüli tételektől eltérő), nem kereskedési könyvi tételeknek a prudenciális konszolidáció hatóköre szerinti könyv szerinti értéke, amelyekre a CRR harmadik része II. címének 5. fejezete alkalmazandó.
f	A piaci kockázati keret hatálya alá tartozó tételek könyv szerinti értéke Azon (a mérlegen kívüli tételektől eltérő) tételeknek a prudenciális konszolidáció hatóköre szerinti könyv szerinti értéke, amelyekre a CRR harmadik részének IV. címe alkalmazandó. A kereskedési könyvben szereplő értékpapírosítási pozícióknak megfelelő tételeket, amelyekre a CRR harmadik részének IV. címében foglalt követelmények vonatkoznak, ebben az oszlopban kell feltüntetni.
g	A szavatolótőke-követelmények hatálya alá nem tartozó, vagy a szavatolótőkéből való levonás hatálya alá tartozó tételek könyv szerinti értéke Azon (a mérlegen kívüli tételektől eltérő) tételeknek a prudenciális konszolidáció hatóköre szerinti könyv szerinti értéke, amelyek a CRR-rel összhangban nem tartoznak szavatolótőke-követelmények hatálya alá; azon (a mérlegen kívüli tételektől eltérő) tételeknek a prudenciális konszolidáció hatóköre szerinti könyv szerinti értéke, amelyek a CRR második részével összhangban a szavatolótőkéből való levonás hatálya alá tartoznak. A levont tételek magukban foglalhatják például a CRR 37., 38., 39. és 41. cikkében felsorolt tételeket. Az eszközökre vonatkozó összegeknek a szavatolótőkéből ténylegesen levont összegeknek kell lenniük, figyelembe véve a kötelezettségekkel szembeni esetleges nettósítást, amelyet az alkalmazandó levonás (és a levonásra esetlegesen alkalmazandó küszöbérték) a CRR második részének idevágó cikkei szerint lehetővé tesz. Ha a CRR 36. cikke (1) bekezdésének k) pontjában és 48. cikkében felsorolt tételeket 1 250 %-os kockázati súllyal veszik figyelembe ahelyett, hogy levonásra kerülnének, akkor e tételeket nem e tábla „g” oszlopában, hanem az EU LI1 tábla más megfelelő oszlopaiban kell feltüntetni. Ez bármely másik tételre is vonatkozik, amelyet a CRR követelményeivel összhangban 1 250 %-os kockázati súllyal vesznek figyelembe. A kötelezettségekre vonatkozó összegeknek a kötelezettségek azon összegének kell lenniük, amelyet a szavatolótőkéből levonandó eszközök összegének az említett rendelet második részében foglalt idevágó cikkek szerinti meghatározásához figyelembe kell venni. Ezen túlmenően ebben az oszlopban kell feltüntetni minden kötelezettséget, azok kivételével, amelyek i. a CRR harmadik része II. címének 4. fejezetében foglalt követelmények alkalmazása céljából relevánsak, vagy ii. a CRR harmadik része II. címe 6. fejezetében és a CRR harmadik részének IV. címében foglalt követelmények alkalmazása céljából relevánsak.
az összes oszlop	Amennyiben egy különálló tétel egynél több kockázati keret alapján is tőkekövetelményeket von maga után, az értékeket a hozzá kapcsolódó tőkekövetelményeknek megfelelő összes oszlopban nyilvánosságra kell hozni. Ennek következtében előfordulhat, hogy az e tábla „c” – „g” oszlopában szereplő értékek összege nagyobb lesz az e tábla „b” oszlopában szereplő összegnél. Az intézményeknek magyarázatként minőségi információkkal kell szolgálniuk a CRR harmadik részében felsorolt kockázati keretek közül egynél több tekintetében tőkekövetelmények hatálya alá tartozó eszközökkel és kötelezettségekkel kapcsolatban.

EU LI2 tábla – A szabályozói kitettségértékek és a pénzügyi kimutatásokban szereplő könyv szerinti értékek közötti eltérések fő forrásai. Kötött formátum.

Az intézmények az ezen végrehajtási rendelet V. mellékletében található EU LI2 tábla e mellékletben foglalt útmutató szerinti kitöltésével hozzák nyilvánosságra a CRR 436. cikkének d) pontjában említett információkat.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató
Sor száma	Magyarázat
1	Eszközök könyv szerinti értéke a prudenciális konszolidáció hatóköre alapján Az e tábla „b” – „e” oszlopában szereplő összegek megegyeznek az EU LI1 tábla „c” – „f” oszlopában szereplő összegekkel.
2	Kötelezettségek könyv szerinti értéke a prudenciális konszolidáció hatóköre alapján Az e tábla „b” – „e” oszlopában szereplő összegek megegyeznek az EU LI1 tábla „c” – „f” oszlopában szereplő összegekkel.
3	Teljes nettó összeg a prudenciális konszolidáció hatóköre alapján A prudenciális konszolidáció hatóköre szerinti eszközök és kötelezettségek közötti, mérlegen belüli nettósítás utáni összeg, tekintet nélkül arra, hogy ezen eszközök és kötelezettségek tekintetében alkalmazhatók-e a CRR harmadik része II. címének 4. és 5. fejezetében és a CRR harmadik részének IV. címében foglalt specifikus nettósítási szabályok. Az ebben a sorban szereplő összeg egyenlő az e tábla 1. sorában szereplő, a 2. sorban lévő összeggel csökkentett értékkel.
4	Mérlegen kívüli összegek A mérlegen kívüli eredeti kitettségeket tartalmazza, a hitel-egyenértékesítési tényező alkalmazása előtt, adott esetben, amelyek a megállapított mérlegen kívüli kimutatásból származnak, az e tábla „a” – „d” oszlopában szereplő prudenciális konszolidáció hatóköre alapján.
5	Értékelési különbözetek A CRR második része I. címe 2. fejezetének 34. cikke és a CRR harmadik része I. címe 3. fejezetének 105. cikke szerinti értékelési korrekciók könyv szerinti értékének az alkalmazandó számviteli szabályozással összhangban valós értéken értékelt kereskedési könyvi és nem kereskedési könyvi kitettségekre gyakorolt hatása. Ez az összeg összhangban van az EU CC1 tábla 7. sorában szereplő összeggel, valamint az EU PV1 tábla „f” oszlopának 12. sorában szereplő összeggel.
6	Eltérő nettósítási szabályokból adódó különbözetek, az e tábla 2. sorában már szereplőkön kívül Ez a tétel a nettó mérlegen belüli és mérlegen kívüli kitettségek összegére vonatkozik a CRR harmadik része II. címének 4. és 5. fejezetében, valamint a CRR harmadik részének IV. címében foglalt specifikus nettósítási szabályok alkalmazása után. A nettósítási szabályok alkalmazásának a hatása lehet negatív (ha több kitettséget kell nettósítani, mint amennyire az e tábla 2. sorában a mérlegen belüli nettósítást alkalmazzák) vagy pozitív (ha a CRR nettósítási szabályainak az alkalmazásából alacsonyabb nettósított összeg adódik, mint az e tábla 2. sora szerinti mérlegen belüli nettósításból).
7	Céltartalékok figyelembevételéből adódó különbözetek A (183/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben (5) meghatározott) egyedi és általános hitelkockázati kiigazítások kitettségértékbe való újbóli beépítése, amelyeket az alkalmazandó számviteli szabályozással összhangban, a CRR harmadik része II. címének 3. fejezete alapján kockázati súlyozási célból levontak a kitettségek könyv szerinti értékéből. Ami a CRR harmadik része II. címének 2. fejezetével összhangban kockázati súlyt kapott kitettségeket illeti, ha a prudenciális konszolidáció hatóköre alapján készült pénzügyi kimutatásokban szereplő könyv szerinti értéket a fent említett felhatalmazáson alapuló rendelet szerinti általános hitelkockázati kiigazításnak minősülő elemekkel csökkentették, ezeket az elemeket vissza kell építeni a kitettségértékbe.
8	Hitelkockázat-mérséklési technikák használatából adódó különbözetek A CRR-ben meghatározott hitelkockázat-mérséklési technikák alkalmazásának a prudenciális konszolidáció hatóköre szerinti kitettségértékre gyakorolt hatása.
9	Hitel-egyenértékesítési tényezőkből adódó különbözetek A releváns hitel-egyenértékesítési tényezők CRR-rel összhangban való alkalmazásának a prudenciális konszolidáció hatóköre szerinti mérlegen kívüli kitettségek kitettségértékére gyakorolt hatása. A mérlegen kívüli – a CRR harmadik részének II. címe alapján kockázati súllyal ellátandó – tételekre vonatkozó hitel-egyenértékesítési tényezőt a CRR 111., 166., 167. és 182. cikkével (hitelkockázat esetében), valamint 246. cikkével (értékpapírosítási kockázat esetében) összhangban kell meghatározni.
10	Kockázatátruházással járó értékpapírosításból adódó különbözetek A CRR-rel összhangban az értékpapírosítási ügyletek hitelkockázatok harmadik felekhez való áthelyezésére történő használatának az értékpapírosítási kitettségek kitettségértékére gyakorolt hatása.
11	Egyéb különbözetek (ha releváns) A pénzügyi kimutatások szabályozói konszolidáció hatóköre alapján adódó könyv szerinti értékei és a szabályozási célból figyelembe vett kitettségértékek közötti eltérések legfontosabb tényezői Az intézményeknek az e sorban szereplő mennyiségi nyilvánosságra hozatalt az ezen eltérések legfontosabb tényezőire vonatkozó minőségi információkkal kell kiegészíteniük az EU LIA táblázatban.
12	Szabályozói célból figyelembe vett kitettségértékek A kockázattal súlyozott kitettségérték számítási kiindulópontjának tekintett aggregált összeg a CRR harmadik része II. címének 4. fejezetében foglalt nettósítástól eltérő hitelkockázat-mérséklési módszerek alkalmazása után, és a CRR harmadik része II. címének 4. és 5. fejezetében és a CRR harmadik részének IV. címében foglalt nettósítási követelmények egyes kockázati kategóriák tekintetében történő alkalmazása után. A sztenderd módszer alkalmazása esetén ez a CRR 34. és 110. cikke szerinti egyedi hitelkockázati kiigazítások, kiegészítő értékelési korrekciók, és az eszköztételhez kapcsolódó egyéb szavatolótőke-csökkentések utáni érték. Az ezen végrehajtási rendelet I. mellékletében felsorolt mérlegen kívüli tételek esetében a kitettségérték az egyedi hitelkockázati kiigazítások levonása utáni névérték, szorozva a CRR 111. cikke (1) bekezdésének a) és d) pontjában említett alkalmazandó százalékos aránnyal. Az IRB-módszer esetében a nyilvánosságra hozott érték a CRR 166., 167. és 168. cikke értelmében vett kitettségérték. Így a prudenciális konszolidáció hatóköre szerinti pénzügyi kimutatásokban megadott könyv szerinti értékeket e tábla kapcsolódó 1–3. sorában, míg a mérlegen kívüli eredeti kitettségeket e tábla 4. sorában kell feltüntetni. Az ezen összegeket érintő egyedi szabályozói növeléseket vagy csökkentéseket e tábla 5–11. sorában kell feltüntetni annak magyarázata céljából, hogy ezeket az összegeket hogyan kell összeegyeztetni a kockázattal súlyozott kitettségérték számításának kiindulópontjaként szolgáló szabályozói kitettségértékkel, az e tábla „b” – „e” oszlopában említett egyes kereteknek megfelelően. Ez azt jelenti, hogy különösen a hitelkockázat esetében az e tábla 12. sorában nyilvánosságra hozandó, szabályozói célból figyelembe vett kitettségértékek eltérnek a prudenciális konszolidáció hatóköre szerinti pénzügyi kimutatásokban megadott könyv szerinti értékektől, a kockázattal súlyozott kitettségérték számítása során a számviteli céltartalékok különleges szabályozói kezelése miatt.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató
Oszlop jelölése	Magyarázat
a	Összesen Összesen az EU LI2 tábla „a” oszlopában = az EU LI1 tábla „b” oszlopában szereplő összegek – az EU LI1 tábla „g” oszlopában szereplő összegek
	Az oszlopok „b” – „e” szabályozási kockázati kategóriákra való felbontása a CRR harmadik részében felsorolt felbontásnak felel meg:
b	hitelkockázati keret A CRR harmadik részének II. címe szerinti kitettségek A hitelkockázati keret szerinti kitettségek vagy a hitelkockázati sztenderd módszerben alkalmazott kitettségértéknek (lásd a CRR harmadik része II. címe 2. fejezetének 111. cikkét) vagy a hitelkockázati IRB-módszer szerinti nemteljesítéskori kitettségeknek (EAD) (lásd a CRR harmadik része II. címe 3. fejezetének 166., 167. és 168. cikkét) felelnek meg.
c	értékpapírosítási keret A CRR harmadik része II. címének 5. fejezetében megadott nem kereskedési könyvi kitettségek Az értékpapírosítási kitettségeket a CRR harmadik része II. címe 5. fejezetének 246. cikkével összhangban kell meghatározni.
d	partnerkockázati keret (CCR) A CRR harmadik része II. címének 6. fejezetében figyelembe vett kitettségek
e	piaci kockázati keret A CRR harmadik részének IV. címe szerinti piaci kockázati keret hatálya alá tartozó pozícióknak megfelelő piaci kockázati kitettségek. Ezen oszlop tekintetében e táblának csak az 1–3. és a 12. sorát kell kitölteni.
az összes oszlop	Amennyiben egy különálló tételre egynél több kockázati keret alapján is tőkekövetelmények vonatkoznak, azt a tőkekövetelményeknek megfelelő összes releváns oszlopban nyilvánosságra kell hozni. Ennek következtében előfordulhat, hogy az e tábla „b” – „e” oszlopában szereplő értékek összege nagyobb lesz az e tábla „a” oszlopában szereplő összegnél. Az intézményeknek magyarázatként minőségi információkkal kell szolgálniuk a CRR harmadik részében felsorolt kockázati keretek közül egynél több tekintetében tőkekövetelmények hatálya alá tartozó eszközökkel és kötelezettségekkel kapcsolatban.

EU LI3 tábla – A konszolidáció hatóköreiben mutatkozó eltérések ismertetése (szervezetenként)

Az intézmények az ezen végrehajtási rendelet V. mellékletében található EU LI3 tábla e mellékletben foglalt útmutató szerinti kitöltésével hozzák nyilvánosságra a CRR 436. cikkének b) pontjában említett információkat.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató
Sor jelölése	Magyarázat
	A sorok rugalmasan tölthetők ki. Az alkalmazandó számviteli szabályozás és a CRR első része II. címének 2. és 3. szakasza szerint meghatározott számviteli és szabályozói konszolidáció hatókörébe bevont valamennyi olyan szervezet tekintetében nyilvánosságra kell hozni információkat, amelynek esetében a számviteli célú konszolidáció módszere eltér a szabályozói célú konszolidációétól. Szervezetenként egy sor.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató
Oszlop jelölése	Magyarázat
a	A szervezet neve Az intézmény szabályozói és számviteli célú konszolidációs hatókörébe beletartozó vagy onnan kivont szervezet kereskedelmi neve.
b	A számviteli konszolidáció módszere Az alkalmazandó számviteli szabályozásnak megfelelően alkalmazott konszolidálási módszer.
c–g	A szabályozói konszolidáció módszere A CRR első része II. címének 2. fejezete céljából végrehajtott konszolidálási módszer Legalább a CRR 436. cikkének b) pontjában felsorolt módszereket nyilvánosságra kell hozni. Az intézményeknek be kell jelölniük a megfelelő oszlopokat, hogy azonosítsák az egyes szervezetek számviteli szabályozás szerinti konszolidálásának módszerét, és hogy a prudenciális konszolidáció hatóköre keretében az egyes szervezetek i. teljeskörűen konszolidáltak; ii. arányosan konszolidáltak; iii. a tőkemódszer szerint kerülnek megjelenítésre; iv. nem kerültek konszolidálásra, sem levonásra; v. levonásra kerültek.
h	A szervezet leírása A szervezet rövid leírása, (legalább) a tevékenységi ágazatának közlésével.

EU LIA táblázat – A számviteli és a szabályozói kitettségértékek közötti eltérések magyarázatai. Szabad formátumban kitölthető szövegmezők minőségi információk nyilvánosságra hozatalához

Az intézmények az ezen végrehajtási rendelet V. mellékletében található EU LIA táblázat e mellékletben foglalt útmutató szerinti kitöltésével hozzák nyilvánosságra a CRR 436. cikkének b) és d) pontjában említett információkat.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató
Sor jelölése	Magyarázat
a)	Az intézményeknek ki kell fejteniük és számszerűsíteniük kell az EU LI1 tábla „a” és „b” oszlopában szereplő összegek közötti bármely jelentős eltérést, tekintet nélkül arra, hogy az eltérések az eltérő konszolidációs szabályokból vagy a számviteli és szabályozói konszolidációhoz használt eltérő számviteli standardokból származnak-e.
b)	Az intézményeknek ki kell fejteniük, hogy honnan erednek a prudenciális konszolidáció hatóköre szerinti könyv szerinti értékek és a szabályozói célból figyelembe vett, az EU LI2 táblában feltüntetett összegek közötti eltérések.

EU LIB táblázat – A hatályra vonatkozó egyéb minőségi információk. Szabad formátumban kitölthető szövegmezők minőségi információk nyilvánosságra hozatalához

Az intézmények az ezen végrehajtási rendelet V. mellékletében található EU LIB táblázat e mellékletben foglalt útmutató szerinti kitöltésével hozzák nyilvánosságra a CRR 436. cikkének f), g) és h) pontjában említett információkat.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató
Sor jelölése	Magyarázat
a)	Az intézményeknek nyilvánosságra kell hozniuk a szavatolótőke azonnali átadásának vagy kötelezettségek anyavállalat és leányvállalatai közötti visszafizetésének jelenlegi vagy várható lényeges gyakorlati vagy jogi akadályait.
b)	Adott esetben az intézményeknek nyilvánosságra kell hozniuk a konszolidációba be nem vont leányvállalatok nevét vagy neveit.
c)	Adott esetben az intézményeknek nyilvánosságra kell hozniuk azokat a körülményeket, amelyek esetén alkalmazzák a CRR 7. cikkében említett eltérést vagy a CRR 9. cikkében meghatározott egyedi konszolidációs módszert.
d)	Adott esetben az intézményeknek nyilvánosságra kell hozniuk azt az aggregált összeget, amennyivel a tényleges szavatolótőke kevesebb a konszolidációba be nem vont valamennyi leányvállalat számára előírtnál, és ezen leányvállalatok megnevezését.

EU PV1 tábla – Prudens értékelési korrekciók (PVA): Kötött formátum

Az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (6) III. fejezetével összhangban a prudens értékelés céljából a kiegészítő értékelési korrekció meghatározásához az alapvető módszert alkalmazó intézmények az ezen végrehajtási rendelet V. mellékletében található EU PV1 tábla e mellékletben foglalt útmutató szerinti kitöltésével hozzák nyilvánosságra a CRR 436. cikkének e) pontjában említett információkat.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató
Sor száma	Magyarázat
1–10. sor	Kategóriaszintű kiegészítő értékelési korrekció Az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 9–11. cikke, illetve 14–17. cikke szerint kell meghatározni a piaci ár bizonytalanságával, a pozíciózárási költségekkel, a modellkockázattal, a koncentrált pozíciókkal, a jövőbeli adminisztratív költségekkel, a lejárat előtti visszaváltással és a működési kockázattal kapcsolatos kategóriaszintű kiegészítő értékelési korrekciókat. A piaci ár bizonytalansága, a pozíciózárási költségek és a modellkockázat kategóriák esetében, amelyekre az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikkének (6) bekezdésében, 10. cikkének (7) bekezdésében, illetve 11. cikkének (7) bekezdésében meghatározottak szerint diverzifikációs előny vonatkozik, a kategóriaszintű kiegészítő értékelési korrekciókat e tábla „a” – „EU-e2” oszlopában úgy kell feltüntetni, mint az egyedi kiegészítő értékelési korrekciók egyszerű összege a diverzifikációs előny előtt. Az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 9. cikkének (6) bekezdése, 10. cikkének (7) bekezdése, illetve 11. cikkének (7) bekezdése szerinti diverzifikációs előnyöket e tábla „f” oszlopában kell feltüntetni.
1	Piaci ár bizonytalansága A CRR 105. cikkének (10) bekezdése A piaci ár bizonytalanságához kapcsolódó kiegészítő értékelési korrekciókat az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 9. cikkének megfelelően kell kiszámítani.
2	Nem alkalmazandó
3	Pozíciózárási költségek A CRR 105. cikkének (10) bekezdése A pozíciózárási költségekhez kapcsolódó kiegészítő értékelési korrekciókat az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 10. cikkének megfelelően kell kiszámítani.
4	Koncentrált pozíciók A CRR 105. cikkének (11) bekezdése A koncentrált pozíciókhoz kapcsolódó kiegészítő értékelési korrekciókat az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 14. cikkének megfelelően kell kiszámítani.
5	Lejárat előtti visszaváltás A CRR 105. cikkének (10) bekezdése A lejárat előtti visszaváltáshoz kapcsolódó kiegészítő értékelési korrekciókat az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 16. cikkének megfelelően kell kiszámítani.
6	Modellkockázat A CRR 105. cikkének (10) bekezdése A modellkockázathoz kapcsolódó kiegészítő értékelési korrekciókat az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 11. cikkének megfelelően kell kiszámítani.
7	Működési kockázat A CRR 105. cikkének (10) bekezdése A működési kockázathoz kapcsolódó kiegészítő értékelési korrekciókat az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 17. cikkének megfelelően kell kiszámítani.
8	Nem alkalmazandó
9	Nem alkalmazandó
10	Jövőbeli adminisztrációs költségek A CRR 105. cikkének (10) bekezdése A jövőbeli adminisztrációs költségekhez kapcsolódó kiegészítő értékelési korrekciókat az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 15. cikkének megfelelően kell kiszámítani.
11	Nem alkalmazandó
12	Kiegészítő értékelési korrekciók összesen A CRR 34. és 105. cikke szerint a szavatolótőkéből levonandó kiegészítő értékelési korrekciók teljes összegét e tábla „f” oszlopában a 12. sorban kell megadni. Ez az összeg összhangban van az EU CC1 tábla 7. sorában szereplő összeggel, valamint az EU LI2 tábla „a” oszlopának 5. sorában szereplő összeggel. A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet III. fejezetében meghatározott alapvető módszer alá tartozó portfóliók esetében a teljes kiegészítő értékelési korrekció az e tábla 1–10. sorában szereplő értékek, valamint az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikke (2) bekezdése b) pontjának i–iii. alpontjával összhangban az esetlegesen a tartalékmódszer alá tartozó portfóliók esetében kiszámított értékek összege. A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet II. fejezetében meghatározott egyszerűsített módszer alá tartozó portfóliók esetében az e tábla „f” oszlopában szereplő kiegészítő értékelési korrekció teljes összege az e fejezet 5. cikke szerint kiszámított összeg.
Oszlop betűjele	Magyarázat
a–e	KOCKÁZATI KATEGÓRIA szerinti bontás Az intézményeknek az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 4. cikkének (1) bekezdése szerinti értékhatár-számításba bevont (kereskedési könyvi és nem kereskedési könyvi) valós értéken értékelt eszközeiket és kötelezettségeiket a következő kockázati kategóriák szerint kell allokálniuk: kamatláb, devizaárfolyam, hitel, részvénypiaci, áru. Az ezen oszlopok szerinti bontás nem foglalja magában az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 12. és 13. cikke alapján számított, e tábla „EU-e1” és „EU-e2” oszlopában feltüntetett kiegészítő értékelési korrekciókat.
EU e1	Kategóriaszintű kiegészítő értékelési korrekció – Értékelési bizonytalanság: Nem realizált hitelkockázati felárral kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció A CRR 105. cikkének (10) bekezdése, az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 12. cikke. A nem realizált hitelkockázati felárra vonatkozó kiegészítő értékelési korrekció teljes összegét, és a piaci ár bizonytalanságával, a pozíciózárási költségekkel és a modellkockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciók közötti allokációját az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 12. cikke alapján kell meghatározni.
EU e2	Kategóriaszintű kiegészítő értékelési korrekció – Befektetési és finanszírozási költségekkel kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció A CRR 105. cikkének (10) bekezdése, az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 13. cikke. A befektetési és finanszírozási költségekkel kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció teljes összegét, és a piaci ár bizonytalanságával, a pozíciózárási költségekkel és a modellkockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciók közötti allokációját az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 13. cikke alapján kell meghatározni.
f	Kategóriaszintű összesítés diverzifikáció után Az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet III. fejezetében meghatározott alapvető módszer alá tartozó portfóliók esetében a diverzifikáció utáni kategóriaszintű összesítés magában foglalja az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 4. cikkének (1) bekezdése szerinti értékhatár-számításba bevont valós értéken értékelt eszközökre és kötelezettségekre vonatkozóan az alapvető módszerrel kiszámított kiegészítő értékelési korrekciók teljes összegét. Ez magában foglalja az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 9. cikkének (6) bekezdésével, 10. cikkének (7) bekezdésével és 11. cikkének (7) bekezdésével összhangban meghatározott diverzifikációs előnyt. Az e tábla „f” oszlopának 12. sorában szereplő kiegészítő értékelési korrekció teljes összege magában foglalja az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikke (2) bekezdése b) pontjának i–iii. alpontjával összhangban az esetlegesen a tartalékmódszer alá tartozó portfóliók esetében kiszámított összegeket. A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet II. fejezetében meghatározott egyszerűsített módszer alá tartozó portfóliók esetében az e tábla 12. sorában szereplő kiegészítő értékelési korrekció teljes összege az e fejezet 5. cikke szerint kiszámított összeg.
g	Ebből: Alapvető módszer összesen a kereskedési könyvben A kiegészítő értékelési korrekciók minden egyes releváns kategóriájára vonatkozóan az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet III. fejezetében meghatározott alapvető módszer alá tartozó portfóliók esetében a kiegészítő értékelési korrekcióknak a „kereskedési könyvben” tartott pozíciókból eredő része: egy intézmény által kereskedési szándékkal tartott – vagy kereskedési szándékkal tartott pozíciók fedezésére tartott –, pénzügyi instrumentumokból és árukból álló összes pozíció a CRR 104. cikkével összhangban. A nyilvánosságra hozott érték magában foglalja az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 9. cikkének (6) bekezdésével, 10. cikkének (7) bekezdésével és 11. cikkének (7) bekezdésével összhangban meghatározott diverzifikációs előnyt.
h	Ebből: Alapvető módszer összesen a nem kereskedési könyvben A kiegészítő értékelési korrekciók minden egyes releváns kategóriájára vonatkozóan az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet III. fejezetében meghatározott alapvető módszer alá tartozó portfóliók esetében a kiegészítő értékelési korrekcióknak a nem a kereskedési könyvben tartott, pénzügyi instrumentumokból és árukból álló, valós értéken értékelt pozíciókból eredő része. A nyilvánosságra hozott érték magában foglalja az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 9. cikkének (6) bekezdésével, 10. cikkének (7) bekezdésével és 11. cikkének (7) bekezdésével összhangban meghatározott diverzifikációs előnyt.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU irányelve (2013. június 26.) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.).

(3) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1606/2002/EK RENDELETE (2002. július 19.) a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról (HL L 243., 2002.9.11., 1. o.).

(4) A TANÁCS 86/635/EGK IRÁNYELVE (1986. december 8.) a bankok és más pénzügyi intézmények éves beszámolójáról és konszolidált éves beszámolójáról (HL L 372., 1986.12.31., 1. o.).

(5) A BIZOTTSÁG 183/2014/EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2013. december 20.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről szóló 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az egyedi és az általános hitelkockázati kiigazítások kiszámításának meghatározásáról szóló szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 57., 2014.2.27., 3. o.).

(6) A BIZOTTSÁG (EU) 2016/101 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015. október 26.) az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a prudens értékelésre alkalmazandó szabályozástechnikai standardok tekintetében a 105. cikk (14) bekezdése szerint történő kiegészítéséről (HL L 21., 2016.1.28., 54. o.).

VII. MELLÉKLET

EU CC1 tábla – A szabályozói szavatolótőke összetétele

		a	b
		Összegek	Forrás a szabályozói konszolidáció hatókörébe tartozó mérleg hivatkozási számai/betűjelzései alapján
Elsődleges alapvető tőke (CET1): instrumentumok és tartalékok
1	Tőkeinstrumentumok és a kapcsolódó névértéken felüli befizetések (ázsió)		h
	ebből: 1. instrumentumtípus
	ebből: 2. instrumentumtípus
	ebből: 3. instrumentumtípus
2	Eredménytartalék
3	Halmozott egyéb átfogó jövedelem (és egyéb tartalékok)
EU-3a	Általános banki kockázatok fedezetére képzett tartalékok
4	A CRR 484. cikkének (3) bekezdésében említett beszámítható elemek összege és a kapcsolódó névértéken felüli befizetések (ázsió), amelyek kivezetésre kerülnek az elsődleges alapvető tőkéből
5	Kisebbségi részesedések (a konszolidált elsődleges alapvető tőkében megengedett összeg)
EU-5a	Függetlenül felülvizsgált évközi nyereség minden előre látható teher vagy osztalék levonása után
6	Elsődleges alapvető tőke a szabályozói kiigazításokat megelőzően
Elsődleges alapvető tőke (CET1): szabályozói kiigazítások
7	Kiegészítő értékelési korrekció (negatív összeg)
8	Immateriális javak (a kapcsolódó adókötelezettségek levonása után) (negatív összeg)		„a” mínusz „d”
9	N.a.
10	Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető halasztott adókövetelések, kivéve az átmeneti különbözetből származókat (a kapcsolódó adókötelezettség levonása után, amennyiben teljesülnek a CRR 38. cikkének (3) bekezdésében foglalt feltételek) (negatív összeg)
11	Nem valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok cash flow fedezeti ügyleteiből származó nyereségekhez vagy veszteségekhez kapcsolódó valós értékelés értékelési tartaléka
12	A várható veszteségértékek kiszámításából eredő negatív összegek
13	Minden olyan sajáttőke-növekedés, amely értékpapírosított eszközökből ered (negatív összeg)
14	Valós értéken értékelt kötelezettségekből származó nyereség vagy veszteség, amely a saját hitelképességben beállt változásokra vezethető vissza
15	Meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő eszközök (negatív összeg)
16	Egy intézmény közvetlen, közvetett és szintetikus módon tulajdonában lévő saját elsődleges alapvető tőkeinstrumentumok állománya (negatív összeg)
17	Olyan pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott, az intézmény közvetlen, közvetett és szintetikus módon tulajdonában lévő elsődleges alapvető tőkeinstrumentumok állománya, amelyekkel az intézmény kereszttulajdonlási viszonyban áll, amelynek célja az intézmény szavatolótőkéjének mesterséges megemelése (negatív összeg)
18	Az intézmény közvetlen, közvetett és szintetikus módon tulajdonát képező, pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott elsődleges alapvető tőkeinstrumentumok állománya, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős befektetéssel az említett szervezetekben (10 %-os küszöbérték feletti összeg, a figyelembe vehető rövid pozíciók levonása után) (negatív összeg)
19	Az intézmény közvetlen, közvetett és szintetikus módon tulajdonát képező, pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott elsődleges alapvető tőkeinstrumentumok állománya, ha az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik az említett szervezetekben (10 %-os küszöbérték feletti összeg, a figyelembe vehető rövid pozíciók levonása után) (negatív összeg)
20	N.a.
EU-20a	Az 1 250 % kockázati súllyal figyelembe veendő következő elemek kitettségértéke, ha az intézmény a levonási alternatívát választja
EU-20b	ebből: pénzügyi ágazaton kívüli befolyásoló részesedés (negatív összeg)
EU-20c	ebből: értékpapírosítási pozíciók (negatív összeg)
EU-20d	ebből: nyitva szállítás (negatív összeg)
21	Az átmeneti különbözetből származó halasztott adókövetelések (a 10 %-os küszöbérték feletti összeg, a kapcsolódó adókötelezettség levonása után, amennyiben teljesülnek a CRR 38. cikkének (3) bekezdésében foglalt feltételek) (negatív összeg)
22	A 17,65 %-os küszöbértéket meghaladó összeg (negatív összeg)
23	ebből: Az intézmény közvetlen, közvetett és szintetikus módon tulajdonát képező, pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott elsődleges alapvető tőkeinstrumentumok állománya, ha az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik az említett szervezetekben
24	N.a.
25	ebből: átmeneti különbözetből származó halasztott adókövetelések
EU-25a	A folyó üzleti év veszteségei (negatív összeg)
EU-25b	A CET1 tőkeelemekhez kapcsolódó előre látható adóterhek, kivéve, ha az intézmény megfelelően korrigálja a CET1 tőkeelemek összegét annyiban, amennyiben az ilyen adóterhek csökkentik azt az összeget, amelynek mértékéig az említett elemek kockázatok vagy veszteségek fedezésére alkalmazhatók (negatív összeg)
26	N.a.
27	A kiegészítő alapvető tőkéből (AT1) levonandó beszámíthatóelemek azon összege, amely meghaladja az intézmény AT1 elemeit (negatív összeg)
27a	Egyéb szabályozói kiigazítások
28	Az elsődleges alapvető tőke (CET1) összes szabályozói kiigazítása
29	Elsődleges alapvető tőke (CET1)
Kiegészítő alapvető tőke (AT1): instrumentumok
30	Tőkeinstrumentumok és a kapcsolódó névértéken felüli befizetések (ázsió)		i.
31	ebből: az alkalmazandó számviteli szabályozás szerinti saját tőkének minősül
32	ebből: az alkalmazandó számviteli szabályozás szerinti kötelezettségeknek minősül
33	A CRR 484. cikkének (4) bekezdésében említett beszámítható elemek összege és a kapcsolódó névértéken felüli befizetések, amelyek kivezetésre kerülnek az AT1 tőkéből
EU-33a	A CRR 494a. cikkének (1) bekezdésében említett azon beszámítható elemek összege, amelyek kivezetésre kerülnek az AT1 tőkéből
EU-33b	A CRR 494b. cikkének (1) bekezdésében említett azon beszámítható elemek összege, amelyek kivezetésre kerülnek az AT1 tőkéből
34	A konszolidált kiegészítő alapvető tőke részét képező, az alapvető tőkébe beszámítható tőke (beleértve az 5. sorban nem szereplő kisebbségi részesedéseket is), amelyet leányvállalatok bocsátanak ki és harmadik felek birtokolnak
35	ebből: leányvállalatok által kibocsátott, kivezetésre kerülő instrumentumok
36	Kiegészítő alapvető tőke (AT1) a szabályozói kiigazításokat megelőzően
Kiegészítő alapvető tőke (AT1): szabályozói kiigazítások
37	Az intézmény közvetlen, közvetett és szintetikus módon tulajdonát képező saját kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumok (negatív összeg)
38	Olyan pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott, az intézmény közvetlen, közvetett és szintetikus módon tulajdonában lévő kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumok, amelyekkel az intézmény kereszttulajdonlási viszonyban áll, amelyet az intézmény szavatolótőkéjének mesterséges megemelése céljából alkalmaznak (negatív összeg)
39	Az intézmény közvetlen, közvetett és szintetikus módon tulajdonát képező, pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumok állománya, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős befektetéssel az említett szervezetekben (10 %-os küszöbérték feletti összeg, a figyelembe vehető rövid pozíciók levonása után) (negatív összeg)
40	Az intézmény közvetlen, közvetett és szintetikus módon tulajdonát képező, pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumok állománya, ha az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik az említett szervezetekben (a figyelembe vehető rövid pozíciók levonása után) (negatív összeg)
41	N.a.
42	A járulékos tőkéből (T2) levonandó beszámítható elemek azon összege, amely meghaladja az intézmény T2 elemeit (negatív összeg)
42a	AT1 tőke egyéb szabályozói kiigazításai
43	A kiegészítő alapvető tőke (AT1) összes szabályozói kiigazítása
44	Kiegészítő alapvető tőke (AT1)
45	Alapvető tőke (T1 = CET1 + AT1)
Járulékos tőke (T2): instrumentumok
46	Tőkeinstrumentumok és a kapcsolódó névértéken felüli befizetések (ázsió)
47	A CRR 484. cikkének (5) bekezdésében említett beszámítható elemek összege és a kapcsolódó névértéken felüli befizetések, amelyek kivezetésre kerülnek a járulékos tőkéből a CRR 486. cikkének (4) bekezdésében meghatározottak szerint
EU-47a	A CRR 494a. cikkének (2) bekezdésében említett azon beszámítható elemek összege, amelyek kivezetésre kerülnek a járulékos tőkéből
EU-47b	A CRR 494b. cikkének (2) bekezdésében említett azon beszámítható elemek összege, amelyek kivezetésre kerülnek a járulékos tőkéből
48	A konszolidált járulékos tőke részét képező, a szavatolótőkébe beszámítható instrumentumok (beleértve az 5. sorban vagy a 34. sorban nem szereplő kisebbségi részesedéseket és AT1 instrumentumokat is), amelyeket leányvállalatok bocsátanak ki és harmadik felek birtokolnak
49	ebből: leányvállalatok által kibocsátott, kivezetésre kerülő instrumentumok
50	Hitelkockázati kiigazítások
51	Járulékos tőke (T2) a szabályozói kiigazításokat megelőzően
Járulékos tőke (T2): szabályozói kiigazítások
52	Egy intézmény közvetlen, közvetett és szintetikus módon tulajdonában lévő saját járulékos tőkeinstrumentumok és alárendelt kölcsönök (negatív összeg)
53	Olyan pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott, az intézmény közvetlen, közvetett és szintetikus módon tulajdonában lévő járulékos tőkeinstrumentumok és alárendelt kölcsönök, amelyekkel az intézmény kereszttulajdonlási viszonyban áll, amelyet az intézmény szavatolótőkéjének mesterséges megemelése céljából alkalmaznak (negatív összeg)
54	Az intézmény közvetlen, közvetett és szintetikus módon tulajdonát képező, pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott járulékos tőkeinstrumentumok és alárendelt kölcsönök állománya, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett szervezetekben (10 %-os küszöbérték feletti összeg, a figyelembe vehető rövid pozíciók levonása után) (negatív összeg)
54a	N.a.
55	Az intézmény közvetlen, közvetett és szintetikus módon tulajdonát képező, pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott járulékos tőkeinstrumentumok és alárendelt kölcsönök állománya, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett szervezetekben (a figyelembe vehető rövid pozíciók levonása után) (negatív összeg)
56	N.a.
EU-56a	A leírható, illetve átalakítható kötelezettségelemekből levonandó beszámítható elemek azon összege, amely meghaladja az intézmény leírható, illetve átalakítható kötelezettségelemeit (negatív összeg)
EU-56b	A járulékos tőke egyéb szabályozói kiigazításai
57	A járulékos tőke (T2) összes szabályozói kiigazítása
58	Járulékos tőke (T2)
59	Tőke összesen (tőke összesen = T1 + T2)
60	Teljes kockázati kitettségérték
Tőkemegfelelési mutatók és tőkekövetelmények, beleértve a puffereket
61	Elsődleges alapvető tőke
62	Alapvető tőke
63	Tőke összesen
64	Az intézmény teljes CET1 tőkekövetelménye
65	ebből: tőkefenntartási pufferkövetelmény
66	ebből: anticiklikustőkepuffer-követelmény
67	ebből: rendszerkockázati tőkepuffer-követelmény
EU-67a	ebből: globálisan rendszerszinten jelentős intézmények vagy egyéb rendszerszinten jelentős intézmények pufferére vonatkozó követelmény
EU-67b	ebből: a túlzott tőkeáttétel kockázatától eltérő kockázatok kezelését célzó kiegészítő szavatolótőke-követelmény
68	A minimális tőkekövetelmény teljesítését követően rendelkezésre álló elsődleges alapvető tőke (a teljes kockázati kitettségérték százalékaként kifejezve)
Nemzeti minimumok (amennyiben eltérnek a Bázel III keretében előírttól)
69	N.a.
70	N.a.
71	N.a.
A levonási küszöbértékek alatti összegek (a kockázati súlyozást megelőzően)
72	Pénzügyi ágazatbeli szervezeteknek az intézmény közvetlen és közvetett módon tulajdonát képező szavatolótőkéje és leírható, illetve átalakítható kötelezettsége, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős befektetéssel az említett szervezetekben (10 %-os küszöbérték alatti összeg, a figyelembe vehető rövid pozíciók levonása után)
73	Pénzügyi ágazatbeli szervezeteknek az intézmény közvetlen és közvetett módon tulajdonát képező CET1 tőkeinstrumentumai, ha az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik az említett szervezetekben (17,65 %-os küszöbérték alatti összeg, a figyelembe vehető rövid pozíciók levonása után)
74	N.a.
75	Az átmeneti különbözetből származó halasztott adókövetelések (a 17,65 %-os küszöbérték alatti összeg, a kapcsolódó adókötelezettség levonása után, amennyiben teljesülnek a CRR 38. cikkének (3) bekezdésében foglalt feltételek)
A céltartalékok járulékos tőkébe történő bevonására vonatkozó felső korlátok
76	A járulékos tőkében foglalt hitelkockázati kiigazítások a sztenderd módszer alá tartozó kitettségek tekintetében (a felső korlát alkalmazása előtt)
77	A hitelkockázati kiigazításoknak a járulékos tőkébe sztenderd módszer szerint történő bevonására vonatkozó felső korlátok
78	A járulékos tőkében foglalt hitelkockázati kiigazítások a belső minősítésen alapuló módszer alá tartozó kitettségek tekintetében (a felső korlát alkalmazása előtt)
79	A hitelkockázati kiigazításoknak a járulékos tőkébe belső minősítésen alapuló módszer szerint történő bevonására vonatkozó felső korlát
Kivezetésre kerülő tőkeinstrumentumok (csak 2014. január 1. és 2022. január 1. között alkalmazható)
80	Kivezetésre kerülő CET1 tőkeinstrumentumokra vonatkozó jelenlegi felső korlát
81	A CET1 tőkeinstrumentumok között a felső korlát miatt figyelembe nem vett összeg (meghaladja a felső korlátot a visszaváltások és a lejáratok után)		g
82	Kivezetésre kerülő AT1 tőkeinstrumentumokra vonatkozó jelenlegi felső korlát
83	Az AT1 tőkeinstrumentumok között a felső korlát miatt figyelembe nem vett összeg (meghaladja a felső korlátot a visszaváltások és a lejáratok után)
84	Kivezetésre kerülő járulékos tőkeinstrumentumokra vonatkozó jelenlegi felső korlát
85	A járulékos tőkeinstrumentumok között a felső korlát miatt figyelembe nem vett összeg (meghaladja a felső korlátot a visszaváltások és a lejáratok után)

EU CC2 tábla – A szabályozói szavatolótőke auditált pénzügyi kimutatásokban szereplő mérleggel való egyeztetése

Rugalmas formátumú tábla. A sorokat az intézmények auditált pénzügyi kimutatásaiban szereplő mérleggel összhangban kell nyilvánosságra hozni. Az oszlopokat meg kell tartani, kivéve, ha az intézmény esetében a szabályozói és számviteli konszolidáció hatóköre azonos, ekkor az a) és a b) oszlopot össze kell vonni

		a	b	c
		A nyilvánosságra hozott pénzügyi kimutatások szerinti mérleg	A szabályozói konszolidáció hatóköre alapján	Hivatkozás
		Az időszak végén	Az időszak végén
Eszközök – Eszközosztályok szerinti bontás a nyilvánosságra hozott pénzügyi kimutatásokban szereplő mérlegnek megfelelően
1
2
3














xxx	Eszközök összesen
Kötelezettségek – Kötelezettségosztályok szerinti bontás a nyilvánosságra hozott pénzügyi kimutatásokban szereplő mérlegnek megfelelően
1
2
3













xxx	Kötelezettségek összesen
Saját tőke
1
2
3


xxx	Saját tőke összesen

EU CCA tábla: A szabályozói szavatolótőke-instrumentumok és a leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumok fő jellemzői

		a
		Minőségi vagy mennyiségi információk – szabad formátum
1	Kibocsátó
2	Egyedi azonosító (pl. CUSIP, ISIN vagy zárt körű kihelyezés Bloomberg-azonosítója)
2a	Nyílt kibocsátás vagy zárt körű kibocsátás
3	Az instrumentumra irányadó jog(ok)
3a	A szanálási hatóságok leírási és átalakítási hatáskörének szerződéses elismerése
	Szabályozói kezelés
4	Aktuális kezelés adott esetben a CRR átmeneti szabályainak figyelembevételével
5	A CRR átmeneti időszakot követő szabályai
6	Egyéni és/vagy szubkonszolidált alapon figyelembe vehető
7	Az instrumentum típusa (az egyes joghatóságok szerint meghatározandó típusok)
8	A szabályozói tőkében vagy a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekben megjelenített összeg (pénznem millióban, a legutóbbi adatszolgáltatás időpontjában)
9	Az instrumentum névleges összege
EU-9a	Kibocsátási ár
EU-9b	Visszaváltási ár
10	Számviteli besorolás
11	A kibocsátás eredeti időpontja
12	Lejárat nélküli vagy lejáratra szóló
13	Eredeti lejárati idő
14	A kibocsátó vételi (call) opciója előzetes felügyeleti jóváhagyáshoz kötött
15	Opcionális vételi időpont, függő vételi időpontok és visszaváltási összeg
16	Adott esetben további vételi időpontok
	Kamatszelvények / osztalékok
17	Rögzített vagy változó összegű osztalék / kamatszelvény
18	Kamatszelvény-ráta és bármely kapcsolódó index
19	Osztalékfizetést felfüggesztő rendelkezés (dividend stopper) fennállása
EU-20a	Teljes mértékben diszkrecionális, részben diszkrecionális vagy kötelező (az időzítés tekintetében)
EU-20b	Teljes mértékben diszkrecionális, részben diszkrecionális vagy kötelező (az összeg tekintetében)
21	Feljebblépési vagy egyéb visszaváltási ösztönző
22	Nem halmozódó vagy halmozódó
23	Átalakítható vagy nem átalakítható
24	Ha átalakítható, az átváltási küszöb(ök)
25	Ha átalakítható, teljesen vagy részben
26	Ha átalakítható, az átalakítási arányszám
27	Ha átalakítható, kötelező vagy opcionális az átalakítás
28	Ha átalakítható, határozza meg az instrumentumtípust, amire átalakítható
29	Ha átalakítható, határozza meg annak az instrumentumnak a kibocsátóját, amire átalakítható
30	Leírási jellemzők
31	Ha leírható, a leírási küszöb(ök)
32	Ha leírható, teljesen vagy részben
33	Ha leírható, akkor tartósan vagy ideiglenesen
34	Ideiglenes leírás esetén a felértékelési mechanizmus ismertetése
34a	Az alárendeltség típusa (csak a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek esetében)
EU-34b	Az instrumentum rangsorban elfoglalt helye a rendes fizetésképtelenségi eljárásban
35	A felszámolási alárendeltségi hierarchiában elfoglalt pozíció (határozza meg az instrumentumot közvetlenül megelőző instrumentum típusát)
36	Nem megfelelő áttérő jellemzők
37	Ha igen, nevezze meg a nem megfelelő jellemzőket
37a	Hivatkozás az eszköz teljes körű feltételeire (link)
(1) Jelölje „N.a.” megjegyzéssel, ha a kérdés nem alkalmazható

VIII. MELLÉKLET

A szavatolótőke nyilvánosságra hozatalának céljára szolgáló táblák kitöltésére vonatkozó útmutató

EU CC1 tábla – A szabályozói szavatolótőke összetétele

Az intézmények az ezen végrehajtási rendelet VII. mellékletében található EU CC1 tábla e mellékletben foglalt útmutató szerinti kitöltésével hozzák nyilvánosságra az 575/2013/EU rendelet (1) (CRR) 437. cikkének a), d), e) és f) pontjában említett információkat.

Az EU CC1 tábla alkalmazásában a szabályozói kiigazítások magukban foglalják a szavatolótőkéből történő levonásokat és a prudenciális szűrőket.

Az intézményeknek e tábla „b” oszlopában kell megadniuk a jelentős inputok forrását, az EU CC2 tábla megfelelő soraira való kereszthivatkozással.

Az intézményeknek a táblát kísérő szöveges magyarázatban ismertetniük kell a szavatolótőke kiszámítása során a CRR-rel összhangban alkalmazott valamennyi korlátozást, valamint azon instrumentumokat, prudenciális szűrőket és levonásokat, amelyekre ezek a korlátozások vonatkoznak. Továbbá részletes magyarázatot kell adniuk a tőkemegfelelési mutatók számítási alapjáról, ha ezeket a tőkemegfelelési mutatókat a CRR-ben előírt alaptól eltérő alapon meghatározott szavatolótőke-elemek felhasználásával számították ki.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató
Sor száma	Magyarázat
1	Tőkeinstrumentumok és a kapcsolódó névértéken felüli befizetések (ázsió) A CRR 26. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontja, valamint 27., 28. és 29. cikke, továbbá a CRR 26. cikkének (3) bekezdésében említett EBH-jegyzék szerinti tőkeinstrumentumok és a kapcsolódó névértéken felüli befizetések, az instrumentum típusa szerinti bontásban.
2	Eredménytartalék Az összes szabályozói kiigazítás előtti eredménytartalék a CRR 26. cikke (1) bekezdésének c) pontjával összhangban (bármely évközi nettó nyereség vagy veszteség bevonása előtt)
3	Halmozott egyéb átfogó jövedelem (és egyéb tartalékok) A CRR 26. cikke (1) bekezdésének d) és e) pontja szerinti halmozott egyéb átfogó jövedelem összege és egyéb tartalékok összege
EU-3a	Általános banki kockázatok fedezetére képzett tartalékok A CRR 26. cikke (1) bekezdésének f) pontja szerinti általános banki kockázatok fedezetére képzett tartalékok összege
4	A CRR 484. cikkének (3) bekezdésében említett beszámítható elemek összege és a kapcsolódó névértéken felüli befizetések, amelyek kivezetésre kerülnek az elsődleges alapvető tőkéből A CRR 484. cikkének (3) bekezdésében említett beszámítható elemek összege és a kapcsolódó névértéken felüli befizetések, amelyek kivezetésre kerülnek a CET1 tőkéből a CRR 486. cikkének (2) bekezdésében meghatározottak szerint
5	Kisebbségi részesedések (a konszolidált elsődleges alapvető tőkében megengedett összeg) A CRR 84. cikke szerinti kisebbségi részesedések (a konszolidált elsődleges alapvető tőkében megengedett összeg)
EU-5a	Függetlenül felülvizsgált évközi nyereség minden előre látható teher vagy osztalék levonása után A CRR 26. cikkének (2) bekezdése szerinti függetlenül felülvizsgált évközi nyereség minden előre látható teher vagy osztalék levonása után
6	Elsődleges alapvető tőke a szabályozói kiigazításokat megelőzően Az e tábla 1–EU-5a. sorában levő értékek összege
7	Kiegészítő értékelési korrekció (negatív összeg) Kiegészítő értékelési korrekciók a CRR 34. és 105. cikkének megfelelően (negatív összeg)
8	Immateriális javak (a kapcsolódó adókötelezettségek levonása után) (negatív összeg) Immateriális javak (a kapcsolódó adókötelezettségek levonása után) a CRR 36. cikke (1) bekezdése b) pontjának és a CRR 37. cikkének megfelelően (negatív összeg)
9	Nem alkalmazandó
10	Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető halasztott adókövetelések, kivéve az átmeneti különbözetből származókat (a kapcsolódó adókötelezettség levonása után, amennyiben teljesülnek a CRR 38. cikkének (3) bekezdésében foglalt feltételek) (negatív összeg) A CRR 36. cikke (1) bekezdése c) pontjának és a CRR 38. cikkének megfelelően a jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető halasztott adókövetelések, kivéve az átmeneti különbözetből származókat (a kapcsolódó adókötelezettség levonása után, amennyiben teljesülnek a CRR 38. cikkének (3) bekezdésében foglalt feltételek) (negatív összeg)
11	Nem valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok cash flow fedezeti ügyleteiből származó nyereségekhez vagy veszteségekhez kapcsolódó valós értékelés értékelési tartaléka A CRR 33. cikke (1) bekezdése a) pontjának megfelelően a nem valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok cash flow fedezeti ügyleteiből származó nyereségekhez vagy veszteségekhez kapcsolódó valós értékelés értékelési tartaléka
12	A várható veszteségértékek kiszámításából eredő negatív összegek A CRR 36. cikke (1) bekezdése d) pontjának és a CRR 40. cikkének megfelelően a várható veszteségértékek kiszámításából eredő negatív összegek
13	Minden olyan sajáttőke-növekedés, amely értékpapírosított eszközökből származik (negatív összeg) A CRR 32. cikke (1) bekezdésének megfelelően minden olyan sajáttőke-növekedés, amely értékpapírosított eszközökből származik (negatív összeg)
14	Valós értéken értékelt kötelezettségekből származó nyereség vagy veszteség, amely a saját hitelképességben beállt változásokra vezethető vissza A CRR 33. cikke (1) bekezdése b) pontjának megfelelően a valós értéken értékelt kötelezettségekből származó nyereség vagy veszteség, amely a saját hitelképességben beállt változásokra vezethető vissza
15	Meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő eszközök (negatív összeg) A CRR 36. cikke (1) bekezdése e) pontjának és 41. cikkének megfelelően a meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő eszközök (negatív összeg)
16	Egy intézmény közvetlen, közvetett és szintetikus módon tulajdonában lévő saját elsődleges alapvető tőkeinstrumentumok állománya (negatív összeg) Egy intézmény közvetlen, közvetett és szintetikus módon tulajdonában lévő saját elsődleges alapvető tőkeinstrumentumok állománya a CRR 36. cikke (1) bekezdésének f) pontjában és 42. cikkében leírtaknak megfelelően (negatív összeg)
17	Olyan pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott, az intézmény közvetlen, közvetett és szintetikus módon tulajdonában lévő elsődleges alapvető tőkeinstrumentumok állománya, amelyekkel az intézmény kereszttulajdonlási viszonyban áll, amelynek célja az intézmény szavatolótőkéjének mesterséges megemelése (negatív összeg) Olyan pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott, az intézmény közvetlen, közvetett és szintetikus módon tulajdonában lévő elsődleges alapvető tőkeinstrumentumok állománya, amelyekkel az intézmény kereszttulajdonlási viszonyban áll, amelynek célja az intézmény szavatolótőkéjének mesterséges megemelése, a CRR 36. cikke (1) bekezdésének g) pontjában és 44. cikkében leírtaknak megfelelően (negatív összeg)
18	Az intézmény közvetlen, közvetett és szintetikus módon tulajdonát képező, pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott elsődleges alapvető tőkeinstrumentumok állománya, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős befektetéssel az említett szervezetekben (10 %-os küszöbérték feletti összeg, a figyelembe vehető rövid pozíciók levonása után) (negatív összeg) Az intézmény közvetlen, közvetett és szintetikus módon tulajdonát képező, pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott elsődleges alapvető tőkeinstrumentumok állománya, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős befektetéssel az említett szervezetekben (10 %-os küszöbérték feletti összeg, a figyelembe vehető rövid pozíciók levonása után) a CRR 36. cikke (1) bekezdésének h) pontjában, 43., 45., 46. cikkében, 49. cikkének (2) és (3) bekezdésében, valamint 79. cikkében leírtaknak megfelelően (negatív összeg)
19	Az intézmény közvetlen, közvetett és szintetikus módon tulajdonát képező, pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott elsődleges alapvető tőkeinstrumentumok állománya, ha az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik az említett szervezetekben (10 %-os küszöbérték feletti összeg, a figyelembe vehető rövid pozíciók levonása után) (negatív összeg) Az intézmény közvetlen, közvetett és szintetikus módon tulajdonát képező, pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott elsődleges alapvető tőkeinstrumentumok állománya, ha az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik az említett szervezetekben (10 %-os küszöbérték feletti összeg, a figyelembe vehető rövid pozíciók levonása után), a CRR 36. cikke (1) bekezdésének i) pontjában, 43., 45., 47. cikkében, 48. cikke (1) bekezdésének b) pontjában és 49.cikke (1)–(3) bekezdésében leírtaknak megfelelően (negatív összeg)
20	Nem alkalmazandó
EU-20a	Az 1 250 % kockázati súllyal figyelembe veendő következő elemek kitettségértéke, ha az intézmény a levonási alternatívát választja Az 1 250 % kockázati súllyal figyelembe veendő következő elemek kitettségértéke, ha az intézmény a levonási alternatívát választja, a CRR 36. cikke (1) bekezdésének k) pontjában leírtaknak megfelelően
EU-20b	ebből: pénzügyi ágazaton kívüli befolyásoló részesedés (negatív összeg) Az EU-20a. sorban megadott összegből a pénzügyi ágazaton kívüli befolyásoló részesedés összege a CRR 36. cikke (1) bekezdése k) pontja i. alpontjának, valamint 89–91. cikkének megfelelően (negatív összeg)
EU-20c	ebből: értékpapírosítási pozíciók (negatív összeg) Az EU-20a. sorban megadott összegből az értékpapírosítási pozíciók összege a CRR 36. cikke (1) bekezdése k) pontja ii. alpontjának, 243. cikke (1) bekezdése b) pontjának, 244. cikke (1) bekezdése b) pontjának, valamint 258. cikkének megfelelően (negatív összeg)
EU-20d	ebből: nyitva szállítás (negatív összeg) Az EU-20a. sorban megadott összegből a nyitva szállítások összege a CRR 36. cikke (1) bekezdése k) pontja iii. alpontjának és 379. cikke (3) bekezdésének megfelelően (negatív összeg)
21	Az átmeneti különbözetből származó halasztott adókövetelések (a 10 %-os küszöbérték feletti összeg, a kapcsolódó adókötelezettség levonása után, amennyiben teljesülnek a CRR 38. cikkének (3) bekezdésében foglalt feltételek) (negatív összeg) Az átmeneti különbözetből származó halasztott adókövetelések (a 10 %-os küszöbérték feletti összeg, a kapcsolódó adókötelezettség levonása után, amennyiben teljesülnek a CRR 38. cikkének (3) bekezdésében foglalt feltételek), a CRR 36. cikke (1) bekezdésének c) pontjában, 38. cikkében és 48. cikke (1) bekezdésének a) pontjában leírtaknak megfelelően (negatív összeg)
22	A 17,65 %-os küszöbértéket meghaladó összeg (negatív összeg) A 17,65 %-os küszöbértéket meghaladó összeg a CRR 48. cikke (1) bekezdésének megfelelően (negatív összeg)
23	ebből: az intézmény közvetlen, közvetett és szintetikus módon tulajdonát képező, pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott elsődleges alapvető tőkeinstrumentumok állománya, ha az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik az említett szervezetekben A 22. sorban megadott összegből az intézmény közvetlen, közvetett és szintetikus módon tulajdonát képező, pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott elsődleges alapvető tőkeinstrumentumok összege, ha az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik az említett szervezetekben, a CRR 36. cikke (1) bekezdésének i) pontjában és 48. cikke (1) bekezdésének b) pontjában leírtaknak megfelelően
24	Nem alkalmazandó
25	ebből: átmeneti különbözetből származó halasztott adókövetelések A 22. sorban megadott összegből az átmeneti különbözetből származó halasztott adókövetelések összege, a CRR 36. cikke (1) bekezdésének c) pontjában, 38. cikkében és 48. cikke (1) bekezdésének a) pontjában leírtaknak megfelelően
EU-25a	A folyó üzleti év veszteségei (negatív összeg) A folyó üzleti év veszteségei, a CRR 36. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint (negatív összeg)
EU-25b	A CET1 tőkeelemekhez kapcsolódó előre látható adóterhek, kivéve, ha az intézmény megfelelően korrigálja a CET1 tőkeelemek összegét annyiban, amennyiben az ilyen adóterhek csökkentik azt az összeget, amelynek mértékéig az említett elemek kockázatok vagy veszteségek fedezésére alkalmazhatók (negatív összeg) A CET1 tőkeelemekhez kapcsolódó előre látható adóterhek, kivéve, ha az intézmény megfelelően korrigálja a CET1 tőkeelemek összegét annyiban, amennyiben az ilyen adóterhek csökkentik azt az összeget, amelynek mértékéig az említett elemek kockázatok vagy veszteségek fedezésére alkalmazhatók a CRR 36. cikke (1) bekezdésének l) pontja szerint (negatív összeg)
26	Nem alkalmazandó
27	A kiegészítő alapvető tőkéből (AT1) levonandó beszámítható elemek azon összege, amely meghaladja az intézmény AT1 elemeit (negatív összeg) A CRR 36. cikke (1) bekezdésének j) pontja szerint a kiegészítő alapvető tőkeelemekből levonandó beszámítható elemek azon összege, amely az intézmény kiegészítő alapvető tőkeelemeinek értékét meghaladja (negatív összeg)
EU-27a	Egyéb szabályozói kiigazítások Az intézményeknek ebben a sorban kell nyilvánosságra hozniuk a felügyeleti adatszolgáltatás keretében megadott és e tábla más sorában nem szereplő alkalmazandó szabályozói kiigazításokat, beleértve adott esetben az IFRS 9-hez kapcsolódó átmeneti intézkedésekből eredő összegeket az átmeneti időszak végéig
28	Az elsődleges alapvető tőke (CET1) összes szabályozói kiigazítása Az e tábla 7–EU-20a., 21., 22., valamint EU-25–EU-27a. sorában megadott értékek összegeként számítva
29	Elsődleges alapvető tőke (CET1) Az e tábla 28. sorában megadott érték mínusz a 6. sorban megadott érték
30	Tőkeinstrumentumok és a kapcsolódó névértéken felüli befizetések (ázsió) Tőkeinstrumentumok és a kapcsolódó névértéken felüli befizetések (ázsió) a CRR 51. és 52. cikke szerint
31	ebből: az alkalmazandó számviteli szabályozás szerinti saját tőkének minősül Az e tábla 30. sorában megadandó érték az alkalmazandó számviteli szabályozás szerint saját tőkeként besorolt összeg
32	ebből: az alkalmazandó számviteli szabályozás szerinti kötelezettségeknek minősül Az e tábla 30. sorában megadandó érték az alkalmazandó számviteli szabályozás szerint kötelezettségként besorolt összeg
33	A CRR 484. cikkének (4) bekezdésében említett beszámítható elemek összege és a kapcsolódó névértéken felüli befizetések, amelyek kivezetésre kerülnek az AT1 tőkéből A CRR 484. cikkének (4) bekezdésében említett beszámítható elemek összege és a kapcsolódó névértéken felüli befizetések a CRR 486. cikke (3) bekezdésének megfelelően
EU-33a	A CRR 494a. cikkének (1) bekezdésében említett azon beszámítható elemek összege, amelyek kivezetésre kerülnek az AT1 tőkéből
EU-33b	A CRR 494b. cikkének (1) bekezdésében említett azon beszámítható elemek összege, amelyek kivezetésre kerülnek az AT1 tőkéből
34	A konszolidált kiegészítő alapvető tőke részét képező, az alapvető tőkébe beszámítható tőke (beleértve az 5. sorban nem szereplő kisebbségi részesedéseket is), amelyet leányvállalatok bocsátanak ki és harmadik felek birtokolnak A konszolidált kiegészítő alapvető tőke részét képező, az alapvető tőkébe beszámítható tőke (beleértve az 5. sorban nem szereplő kisebbségi részesedéseket is), amelyet leányvállalatok bocsátanak ki és harmadik felek birtokolnak, a CRR 85. és 86. cikkében leírtaknak megfelelően
35	ebből: leányvállalatok által kibocsátott, kivezetésre kerülő instrumentumok Az e tábla 34. sorában megadott összeg azon része, amely leányvállalatok által kibocsátott, kivezetésre kerülő instrumentumokhoz kapcsolódik, a CRR 486. cikkének (3) bekezdésében leírtaknak megfelelően
36	Kiegészítő alapvető tőke (AT1) a szabályozói kiigazításokat megelőzően Az e tábla 30., 33., EU-33a., EU-33b. és 34. sorában megadott értékek összege
37	Az intézmény közvetlen, közvetett és szintetikus módon tulajdonát képező saját kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumok (negatív összeg) Az intézmény közvetlen, közvetett és szintetikus módon tulajdonát képező saját kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumok a CRR 52. cikke (1) bekezdésének b) pontjában, 56. cikkének a) pontjában és 57. cikkében leírtaknak megfelelően (negatív összeg)
38	Olyan pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott, az intézmény közvetlen, közvetett és szintetikus módon tulajdonában lévő kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumok, amelyekkel az intézmény kereszttulajdonlási viszonyban áll, amelyet az intézmény szavatolótőkéjének mesterséges megemelése céljából alkalmaznak (negatív összeg) Olyan pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott, az intézmény közvetlen, közvetett és szintetikus módon tulajdonában lévő kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumok, amelyekkel az intézmény kereszttulajdonlási viszonyban áll, amelyet az intézmény szavatolótőkéjének mesterséges megemelése céljából alkalmaznak, a CRR 56. cikkének b) pontjában és 58. cikkében leírtaknak megfelelően (negatív összeg)
39	Az intézmény közvetlen, közvetett és szintetikus módon tulajdonát képező, pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumok állománya, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős befektetéssel az említett szervezetekben (10 %-os küszöbérték feletti összeg, a figyelembe vehető rövid pozíciók levonása után) (negatív összeg) Az intézmény közvetlen, közvetett és szintetikus módon tulajdonát képező, pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumok állománya, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős befektetéssel az említett szervezetekben (10 %-os küszöbérték feletti összeg, a figyelembe vehető rövid pozíciók levonása után), a CRR 56. cikkének c) pontjában, valamint 59., 60. és 79. cikkében leírtaknak megfelelően (negatív összeg)
40	Az intézmény közvetlen, közvetett és szintetikus módon tulajdonát képező, pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumok állománya, ha az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik az említett szervezetekben (a figyelembe vehető rövid pozíciók levonása után) (negatív összeg) Az intézmény közvetlen, közvetett és szintetikus módon tulajdonát képező, pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumok állománya, ha az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik az említett szervezetekben (a figyelembe vehető rövid pozíciók levonása után) (negatív összeg) a CRR 56. cikkének d) pontjában, valamint 59. és 79. cikkében leírtaknak megfelelően (negatív összeg)
41	Nem alkalmazandó
42	A járulékos tőkéből (T2) levonandó beszámítható elemek azon összege, amely meghaladja az intézmény T2 elemeit (negatív összeg) A járulékos (T2) tőkéből levonandó beszámítható elemek azon összege, amely meghaladja az intézmény T2 elemeit, a CRR 56. cikkének e) pontjában leírtaknak megfelelően (negatív összeg)
EU-42a	AT1 tőke egyéb szabályozói kiigazításai Az intézményeknek ebben a sorban kell nyilvánosságra hozniuk a felügyeleti adatszolgáltatás keretében megadott és e tábla más sorában nem szereplő, adott esetben alkalmazandó szabályozói kiigazításokat
43	A kiegészítő alapvető tőke (AT1) összes szabályozói kiigazítása Az e tábla 37–EU-42a. sorában levő értékek összege
44	Kiegészítő alapvető tőke (AT1) Kiegészítő alapvető tőke (AT1), e tábla 36. sora mínusz 43. sora
45	Alapvető tőke (T1 = CET1 + AT1) Alapvető tőke (T1), e tábla 29. sora plusz 44. sora
46	Tőkeinstrumentumok és a kapcsolódó névértéken felüli befizetések (ázsió) Tőkeinstrumentumok és a kapcsolódó névértéken felüli befizetések (ázsió) a CRR 62. és 63. cikkében leírtaknak megfelelően
47	A CRR 484. cikkének (5) bekezdésében említett beszámítható elemek összege és a kapcsolódó névértéken felüli befizetések, amelyek kivezetésre kerülnek a járulékos tőkéből a CRR 486. cikkének (4) bekezdésében meghatározottak szerint
EU-47a	A CRR 494a. cikkének (2) bekezdésében említett azon beszámítható elemek összege, amelyek kivezetésre kerülnek a járulékos tőkéből
EU-47b	A CRR 494b. cikkének (2) bekezdésében említett azon beszámítható elemek összege, amelyek kivezetésre kerülnek a járulékos tőkéből
48	A konszolidált járulékos tőke részét képező, a szavatolótőkébe beszámítható instrumentumok (beleértve az 5. sorban vagy a 34. sorban nem szereplő kisebbségi részesedéseket és AT1 instrumentumokat is), amelyeket leányvállalatok bocsátanak ki és harmadik felek birtokolnak A konszolidált járulékos tőke részét képező, a szavatolótőkébe beszámítható instrumentumok (beleértve az 5. sorban vagy a 34. sorban nem szereplő kisebbségi részesedéseket és AT1 instrumentumokat is), amelyeket leányvállalatok bocsátanak ki és harmadik felek birtokolnak, a CRR 87. és 88. cikkében leírtaknak megfelelően
49	ebből: leányvállalatok által kibocsátott, kivezetésre kerülő instrumentumok Az e tábla 48. sorában megadott összeg azon része, amely leányvállalatok által kibocsátott, kivezetésre kerülő instrumentumokhoz kapcsolódik, a CRR 486. cikkének (4) bekezdésében leírtaknak megfelelően
50	Hitelkockázati kiigazítások Hitelkockázati kiigazítások a CRR 62. cikkének c) és d) pontja szerint
51	Járulékos tőke (T2) a szabályozói kiigazításokat megelőzően Az e tábla 46–48. és 50. sorában levő értékek összege
52	Egy intézmény közvetlen, közvetett és szintetikus módon tulajdonában lévő saját járulékos tőkeinstrumentumok és alárendelt kölcsönök (negatív összeg) Egy intézmény közvetlen, közvetett és szintetikus módon tulajdonában lévő saját járulékos tőkeinstrumentumok és alárendelt kölcsönök, a CRR 63. cikke b) pontjának i. alpontjában, 66. cikkének a) pontjában és 67. cikkében leírtaknak megfelelően (negatív összeg)
53	Olyan pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott, az intézmény közvetlen, közvetett és szintetikus módon tulajdonában lévő járulékos tőkeinstrumentumok és alárendelt kölcsönök, amelyekkel az intézmény kereszttulajdonlási viszonyban áll, amelyet az intézmény szavatolótőkéjének mesterséges megemelése céljából alkalmaznak (negatív összeg) Olyan pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott, az intézmény közvetlen, közvetett és szintetikus módon tulajdonában lévő járulékos tőkeinstrumentumok és alárendelt kölcsönök, amelyekkel az intézmény kereszttulajdonlási viszonyban áll, amelyet az intézmény szavatolótőkéjének mesterséges megemelése céljából alkalmaznak (negatív összeg), a CRR 66. cikkének b) pontjában és 68. cikkében leírtaknak megfelelően (negatív összeg)
54	Az intézmény közvetlen, közvetett és szintetikus módon tulajdonát képező, pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott járulékos tőkeinstrumentumok és alárendelt kölcsönök állománya, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős befektetéssel az említett szervezetekben (10 %-os küszöbérték feletti összeg, a figyelembe vehető rövid pozíciók levonása után) (negatív összeg) Az intézmény közvetlen, közvetett és szintetikus módon tulajdonát képező, pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott járulékos tőkeinstrumentumok és alárendelt kölcsönök állománya, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős befektetéssel az említett szervezetekben (10 %-os küszöbérték feletti összeg, a figyelembe vehető rövid pozíciók levonása után), a CRR 66. cikkének c) pontjában, valamint 69., 70. és 79. cikkében leírtaknak megfelelően (negatív összeg)
54a	N.a.
55	Az intézmény közvetlen, közvetett és szintetikus módon tulajdonát képező, pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott járulékos tőkeinstrumentumok és alárendelt kölcsönök állománya, ha az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik az említett szervezetekben (a figyelembe vehető rövid pozíciók levonása után) (negatív összeg) Az intézmény közvetlen, közvetett és szintetikus módon tulajdonát képező, pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott járulékos tőkeinstrumentumok és alárendelt kölcsönök állománya, ha az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik az említett szervezetekben (a figyelembe vehető rövid pozíciók levonása után) (negatív összeg), a CRR 66. cikkének d) pontjában, valamint 69. és 79. cikkében leírtaknak megfelelően (negatív összeg)
56	Nem alkalmazandó
EU-56a	A leírható, illetve átalakítható kötelezettségelemekből levonandó beszámítható elemek azon összege, amely meghaladja az intézmény leírható, illetve átalakítható kötelezettségelemeit (negatív összeg) A leírható, illetve átalakítható kötelezettségelemekből levonandó beszámítható elemek azon összege, amely meghaladja az intézmény leírható, illetve átalakítható kötelezettségelemeit, a CRR 66. cikke e) pontjának megfelelően (negatív összeg)
EU-56b	A járulékos tőke egyéb szabályozói kiigazításai Az intézményeknek ebben a sorban kell nyilvánosságra hozniuk a felügyeleti adatszolgáltatás keretében megadott és e tábla más sorában nem szereplő, adott esetben alkalmazandó szabályozói kiigazításokat.
57	A járulékos tőke (T2) összes szabályozói kiigazítása Az e tábla 52–EU-56b. sorában levő értékek összege
58	Járulékos tőke (T2) Járulékos tőke (T2), e tábla 51. sora mínusz 57. sora
59	Tőke összesen (tőke összesen = T1 + T2) A tőke összértéke e tábla 45. sora plusz 58. sora
60	Teljes kockázati kitettségérték A csoport teljes kockázati kitettségértéke
61	Elsődleges alapvető tőke Az elsődleges alapvető tőke (a teljes kockázati kitettségérték százalékaként kifejezve) e tábla 29. sorának és 60. sorának hányadosaként számítandó ki (százalékként kifejezve) a CRR 92. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerint
62	Alapvető tőke Az alapvető tőke (a teljes kockázati kitettségérték százalékaként kifejezve) e tábla 45. sorának és 60. sorának hányadosaként számítandó ki (százalékként kifejezve) a CRR 92. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerint
63	Tőke összesen A tőke összértéke (a teljes kockázati kitettségérték százalékaként kifejezve) e tábla 59. sorának és 60. sorának hányadosaként számítandó ki (százalékként kifejezve) a CRR 92. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerint
64	Az intézmény teljes CET1 tőkekövetelménye Az intézmény teljes CET1 tőkekövetelményét a következőképpen kell kiszámítani: a CRR 92. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti CET1 követelmény, hozzáadva az intézmények által a 2013/36/EU irányelv (a továbbiakban: CRD) 104. cikke (1) bekezdése a) pontjának megfelelően tartandó kiegészítő tőkére vonatkozó követelményt, valamint a CRD 128. cikkének (6) bekezdése szerinti kombinált pufferkövetelményt; a kockázati kitettségérték százalékában kifejezve. Ez 4,5 % plusz az intézmények által a CRD 104. cikke (1) bekezdése a) pontjának megfelelően tartandó, 2. pillér szerinti kiegészítő tőke, plusz a CRD 128., 129., 130., 131. és 133. cikkével összhangban kiszámított kombinált pufferkövetelmény. Ez a sor tartalmazza a kifizetési korlátozások értékelése szempontjából releváns CET1 mutatót.
65	ebből: tőkefenntartási pufferkövetelmény Az e tábla 64. sorában megadott összeg (a teljes kockázati kitettségérték százalékában kifejezve) azon része, amely a CRD 129. cikke szerinti tőkefenntartási pufferkövetelményhez kapcsolódik
66	ebből: anticiklikustőkepuffer-követelmény Az e tábla 64. sorában megadott összeg (a teljes kockázati kitettségérték százalékában kifejezve) azon része, amely a CRD 130. cikke szerinti anticiklikustőkepuffer-követelményhez kapcsolódik
67	ebből: rendszerkockázati tőkepuffer-követelmény Az e tábla 64. sorában megadott összeg (a teljes kockázati kitettségérték százalékában kifejezve) azon része, amely a CRD 133. cikke szerinti rendszerkockázati tőkepuffer-követelményhez kapcsolódik
EU-67a	ebből: globálisan rendszerszinten jelentős intézmények vagy egyéb rendszerszinten jelentős intézmények pufferére vonatkozó követelmény Az e tábla 64. sorában megadott összeg (a teljes kockázati kitettségérték százalékában kifejezve) azon része, amely a CRD 131. cikke szerinti, globálisan rendszerszinten jelentős intézmények vagy egyéb rendszerszinten jelentős intézmények pufferére vonatkozó követelményhez kapcsolódik
EU-67b	ebből: a túlzott tőkeáttétel kockázatától eltérő kockázatok kezelését célzó kiegészítő szavatolótőke-követelmény Az e tábla 64. sorában megadott összeg (a teljes kockázati kitettségérték százalékában kifejezve) azon része, amely a 2013/36/EU irányelv 104. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett, a felügyeleti felülvizsgálati eljárásból eredő kiegészítő szavatolótőke-követelményekhez kapcsolódik, amelyeket CET1 tőkével kell teljesíteni
68	A minimális tőkekövetelmény teljesítését követően rendelkezésre álló elsődleges alapvető tőke (a teljes kockázati kitettségérték százalékaként kifejezve) A következőképpen számítandó ki: 61. sor mínusz 4,5 (százalékpont), mínusz EU-67b., mínusz az intézmény által a kiegészítő alapvető tőkére és a járulékos tőkére vonatkozó követelmény teljesítéséhez felhasznált elsődleges alapvető tőke.
69	Nem alkalmazandó
70	Nem alkalmazandó
71	Nem alkalmazandó
72	Pénzügyi ágazatbeli szervezeteknek az intézmény közvetlen és közvetett módon tulajdonát képező szavatolótőkéje és leírható, illetve átalakítható kötelezettsége, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős befektetéssel az említett szervezetekben (10 %-os küszöbérték alatti összeg, a figyelembe vehető rövid pozíciók levonása után) Pénzügyi ágazatbeli szervezeteknek az intézmény közvetlen és közvetett módon tulajdonát képező szavatolótőkéje és leírható, illetve átalakítható kötelezettsége, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős befektetéssel az említett szervezetekben (10 %-os küszöbérték alatti összeg, a figyelembe vehető rövid pozíciók levonása után), a CRR 36. cikke (1) bekezdése h) pontjának, valamint 45., 46. cikkének, 56. cikke c) pontjának, 59., 60. cikkének, 66. cikke c) pontjának, 69., 70. és 72i. cikkének megfelelően
73	Pénzügyi ágazatbeli szervezeteknek az intézmény közvetlen és közvetett módon tulajdonát képező CET1 tőkeinstrumentumai, ha az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik az említett szervezetekben (17,65 %-os küszöbérték alatti összeg, a figyelembe vehető rövid pozíciók levonása után) Pénzügyi ágazatbeli szervezeteknek az intézmény közvetlen és közvetett módon tulajdonát képező CET1 tőkeinstrumentumai, ha az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik az említett szervezetekben (17,65 %-os küszöbérték alatti összeg, a figyelembe vehető rövid pozíciók levonása után) a CRR 36. cikke (1) bekezdése i) pontjának, 43., 45., 47. cikkének, 48. cikke (1) bekezdése b) pontjának, valamint 49. cikke (1)–(3) bekezdésének megfelelően (azon befektetések teljes összege, amelyeket nem tartalmaz e tábla 19. és 23. sora)
74	Nem alkalmazandó
75	Az átmeneti különbözetből származó halasztott adókövetelések (a 17,65 %-os küszöbérték alatti összeg, a kapcsolódó adókötelezettség levonása után, amennyiben teljesülnek a CRR 38. cikkének (3) bekezdésében foglalt feltételek) Az átmeneti különbözetből származó halasztott adókövetelések (a CRR 48. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti 17,65 %-os küszöbérték alatti összeg, a kapcsolódó adókötelezettség levonása után, amennyiben teljesülnek a CRR 38. cikkének (3) bekezdésében foglalt feltételek) a CRR 36. cikke (1) bekezdése c) pontjának, valamint 38. és 48. cikkének megfelelően (azon halasztott adókövetelések teljes összege, amelyeket nem tartalmaz e tábla 21. és 25. sora)
76	A járulékos tőkében foglalt hitelkockázati kiigazítások a sztenderd módszer alá tartozó kitettségek tekintetében (a felső korlát alkalmazása előtt) A járulékos tőkében foglalt hitelkockázati kiigazítások a sztenderd módszer alá tartozó kitettségek tekintetében a CRR 62. cikke c) pontjának megfelelően
77	A hitelkockázati kiigazításoknak a járulékos tőkébe sztenderd módszer szerint történő bevonására vonatkozó felső korlátok A hitelkockázati kiigazításoknak a járulékos tőkébe sztenderd módszer szerint történő bevonására vonatkozó felső korlátok a CRR 62. cikke c) pontjának megfelelően
78	A járulékos tőkében foglalt hitelkockázati kiigazítások a belső minősítésen alapuló módszer alá tartozó kitettségek tekintetében (a felső korlát alkalmazása előtt) A járulékos tőkében foglalt hitelkockázati kiigazítások a belső minősítésen alapuló módszer alá eső kitettségek tekintetében a CRR 62. cikke d) pontjának megfelelően
79	A hitelkockázati kiigazításoknak a járulékos tőkébe belső minősítésen alapuló módszer szerint történő bevonására vonatkozó felső korlát A hitelkockázati kiigazításoknak a járulékos tőkébe belső minősítésen alapuló módszer szerint történő bevonására vonatkozó felső korlát a CRR 62. cikke d) pontjának megfelelően
80	Kivezetésre kerülő CET1 tőkeinstrumentumokra vonatkozó jelenlegi felső korlát Kivezetésre kerülő CET1 tőkeinstrumentumokra vonatkozó jelenlegi felső korlát a CRR 484. cikke (3) bekezdésének, valamint 486. cikke (2) és (5) bekezdésének megfelelően
81	A CET1 tőkeinstrumentumok között a felső korlát miatt figyelembe nem vett összeg (meghaladja a felső korlátot a visszaváltások és a lejáratok után) A CET1 tőkeinstrumentumok között a felső korlát miatt figyelembe nem vett összeg (meghaladja a felső korlátot a visszaváltások és a lejáratok után) a CRR 484. cikke (3) bekezdésének, valamint 486. cikke (2) és (5) bekezdésének megfelelően
82	Kivezetésre kerülő AT1 tőkeinstrumentumokra vonatkozó jelenlegi felső korlát Kivezetésre kerülő AT1 tőkeinstrumentumokra vonatkozó jelenlegi felső korlát a CRR 484. cikke (4) bekezdésének, valamint 486. cikke (3) és (5) bekezdésének megfelelően
83	Az AT1 tőkeinstrumentumok között a felső korlát miatt figyelembe nem vett összeg (meghaladja a felső korlátot a visszaváltások és a lejáratok után) Az AT1 tőkeinstrumentumok között a felső korlát miatt figyelembe nem vett összeg (meghaladja a felső korlátot a visszaváltások és a lejáratok után) a CRR 484. cikke (4) bekezdésének, valamint 486. cikke (3) és (5) bekezdésének megfelelően
84	Kivezetésre kerülő járulékos tőkeinstrumentumokra vonatkozó jelenlegi felső korlát Kivezetésre kerülő járulékos tőkeinstrumentumokra vonatkozó jelenlegi felső korlát a CRR 484. cikke (5) bekezdésének, valamint 486. cikke (4) és (5) bekezdésének megfelelően
85	A járulékos tőkeinstrumentumok között a felső korlát miatt figyelembe nem vett összeg (meghaladja a felső korlátot a visszaváltások és a lejáratok után) A járulékos tőkeinstrumentumok között a felső korlát miatt figyelembe nem vett összeg (meghaladja a felső korlátot a visszaváltások és a lejáratok után) a CRR 484. cikke (5) bekezdésének, valamint 486. cikke (4) és (5) bekezdésének megfelelően

EU CC2 tábla – A szabályozói szavatolótőke auditált pénzügyi kimutatásokban szereplő mérleggel való egyeztetése

Az intézmények az ezen végrehajtási rendelet VII. mellékletében található EU CC2 tábla e mellékletben foglalt útmutató szerinti kitöltésével hozzák nyilvánosságra a CRR 437. cikkének a) pontjában említett információkat.

Az intézményeknek a közzétett pénzügyi kimutatásaikban foglalt mérleget kell nyilvánosságra hozniuk. Ezek a pénzügyi kimutatások az év végi nyilvánosságra hozatal célját szolgáló auditált pénzügyi kimutatások.

A tábla sorai rugalmasan tölthetők ki és azokat az intézményeknek a pénzügyi kimutatásaikkal összhangban kell nyilvánosságra hozniuk. Az auditált pénzügyi kimutatásokban található szavatolótőke-elemeknek tartalmazniuk kell mindazokat az elemeket, amelyek a szabályozói tőke összetevői vagy abból kerülnek levonásra, beleértve a saját tőkét, a kötelezettségeket, mint például az adósságot, vagy egyéb olyan mérlegtételeket, amelyek érintik a szabályozói tőkét, így például immateriális javakat, cégértéket, halasztott adóköveteléseket. Az intézményeknek szükség szerint ki kell bővíteniük a mérleg szavatolótőke-elemeit annak biztosítása érdekében, hogy a szavatolótőke összetételének nyilvánosságra hozatalához használt táblában (EU CC1 tábla) szereplő valamennyi összetevő külön feltüntethető legyen. Az intézményeknek a mérleg elemeit csak olyan tagoltsági szintig kell kibővíteniük, amely szükséges ahhoz, hogy le tudják vezetni az EU CC1 táblában előírt összetevőket. A nyilvánosságra hozatalnak arányosnak kell lennie az intézmény mérlegének összetettségével.

Az oszlopok kötött formátumúak, és azokat a következőképpen kell nyilvánosságra hozni:

a.	„a” oszlop: Az intézményeknek itt a közzétett pénzügyi kimutatásaikban foglalt mérlegben szereplő számadatokat kell feltüntetniük a számviteli konszolidáció hatókörének megfelelően.

b.	„b” oszlop: Az intézményeknek itt a prudenciális konszolidáció hatókörének megfelelő adatokat kell nyilvánosságra hozniuk.

„c” oszlop: Az intézményeknek itt az EU CC2 táblában szavatolótőkeként megadott tétel és a szavatolótőke nyilvánosságra hozatalára szolgáló EU CC1 tábla releváns tételei közötti kereszthivatkozást kell megadniuk. Az EU CC2 tábla „c” oszlopában levő hivatkozás az EU CC1 tábla „b” oszlopában levő hivatkozáshoz kapcsolódik.

A következő esetekben, amikor az intézmény számviteli konszolidációjának hatóköre és prudenciális konszolidációjának hatóköre pontosan megegyezik, e tábla a) és b) oszlopát egyesíteni kell, és ezt a tényt egyértelműen jelezni kell:

Ha az intézmények összevont vagy szubkonszolidált alapon teljesítik a CRR nyolcadik részében meghatározott kötelezettségeket, de a pénzügyi kimutatásokban foglalt mérleghez alkalmazott konszolidáció hatóköre és módszere megegyezik a konszolidáció CRR első része II. címe 2. fejezete szerint meghatározott hatókörével és módszerével, és az intézmények egyértelműen kijelentik, hogy nincs különbség a konszolidáció hatókörei és módszerei között.

e.	Ha az intézmények egyedi alapon teljesítik a CRR nyolcadik részében meghatározott kötelezettségeket.

EU CCA táblázat – A szabályozói szavatolótőke-instrumentumok és a leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumok fő jellemzői

10.

Az intézmények az ezen végrehajtási rendelet VII. mellékletében található EU CCA táblázat e mellékletben foglalt útmutató szerinti kitöltésével hozzák nyilvánosságra a CRR 437. cikkének b) és c) pontjában említett információkat.

11.

Az intézményeknek a következő kategóriák tekintetében kell kitölteniük az EU CCA táblázatot: elsődleges alapvető tőkeinstrumentumok, kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumok, járulékos tőkeinstrumentumok, valamint a CRR 72b. cikke szerinti leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumok.

12.

A táblázatok külön oszlopokban tartalmazzák az egyes szabályozói szavatolótőke-instrumentumok és a leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumok jellemzőit. Azokban az esetekben, amikor azonos kategóriájú, eltérő tőkeinstrumentumok azonos jellemzőkkel rendelkeznek, az intézmények kitölthetnek egyetlen oszlopot, megjelölve ezeket az azonos jellemzőket és feltüntetve azokat a kibocsátásokat, amelyekre az azonos jellemzők vonatkoznak. Az említett instrumentumokra vonatkozó oszlopok kitöltésekor az intézményeknek az instrumentumokat három szakaszba kell csoportosítaniuk (a táblázatban vízszintesen), jelezve, hogy azok i. csak a szavatolótőke-követelményeknek felelnek-e meg (de a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozóaknak nem); ii. a szavatolótőke-követelményeknek és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó követelményeknek is megfelelnek; vagy iii. csak a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó követelményeknek felelnek meg, a szavatolótőke-követelményeknek nem.

13.

Az olyan leírható, illetve átalakítható kötelezettséget jelentő instrumentumokkal kapcsolatban, amelyek nem kizárt kötelezettségeknek alárendeltek, az intézményeknek csak olyan értékpapírokat kell nyilvánosságra hozniuk, amelyek a hitelek és betétek kizárásakor helyettesíthető, átruházható pénzügyi instrumentumok.

A szabályozói szavatolótőke-instrumentumok és a leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumok fő jellemzőit tartalmazó tábla kitöltésére vonatkozó útmutató

Sor száma

Magyarázat

Kibocsátó

Az intézményeknek meg kell adniuk a kibocsátó hivatalos nevét.

Szabad formátumban megadható szöveg

Egyedi azonosító (pl. CUSIP, ISIN vagy zárt körű kihelyezés Bloomberg-azonosítója)

Szabad formátumban megadható szöveg

EU-2a

Nyílt kibocsátás vagy zárt körű kibocsátás

Az intézményeknek meg kell adniuk, hogy az instrumentum kibocsátása nyílt vagy zárt körű.

Menüből választandó: [Nyílt] [Zárt körű]

Az instrumentumra irányadó jog(ok)

Az intézményeknek meg kell adniuk az instrumentumra irányadó jogo(ka)t.

Szabad formátumban megadható szöveg

A szanálási hatóságok leírási és átalakítási hatáskörének szerződéses elismerése

Az intézményeknek fel kell tüntetniük, hogy az instrumentumra vonatkozóan van-e olyan rendelkezés, amely szerint a szanálási hatóság vagy az érintett harmadik országbeli hatóság határozata alapján az instrumentum tőkeösszegét tartósan le kell írni vagy az instrumentumot elsődleges alapvető tőkeinstrumentummá kell átalakítani, adott esetben a következő rendelkezéseknek megfelelően:

—	a kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumok esetében a CRR 52. cikke (1) bekezdésének p) pontja;

—	a járulékos tőkeinstrumentumok esetében a CRR 63. cikkének n) vagy o) pontja;

—	a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek esetében a CRR 72b. cikke (2) bekezdésének n) pontja;

—	a fentiek bármelyikével összefüggésben és harmadik ország irányadó joga esetén az (EU) 2019/879 irányelv (2) (a bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló irányelv) 55. cikke.

A leírás és átalakítás esetében alkalmazható a bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló irányelv 55. cikke, illetőleg az első három francia bekezdés bármelyike.

Menüből választandó: [IGEN] [NEM]

Aktuális kezelés adott esetben a CRR átmeneti szabályainak figyelembevételével

Az intézményeknek meg kell határozniuk a szabályozói szavatolótőke kezelésére vonatkozóan a CRR-ben foglalt átmeneti rendelkezéseket. Az instrumentum eredeti besorolása a kiindulópont, függetlenül a szavatolótőke alacsonyabb szintjeire történő esetleges átsorolástól.

Menüből választandó: [Elsődleges alapvető tőke], [Kiegészítő alapvető tőke] [Járulékos tőke] [Nem leírható, illetve átalakítható] [N/A]

Szöveges megjegyzések – az intézménynek fel kell tüntetnie, ha a kibocsátás egy részét alacsonyabb szintre sorolták át.

A CRR átmeneti időszakot követő szabályai

Az intézményeknek meg kell adniuk a szabályozói szavatolótőke CRR szerinti kezelését, függetlenül az átmeneti rendelkezésektől.

Menüből választandó: [Elsődleges alapvető tőke], [Kiegészítő alapvető tőke] [Járulékos tőke] [Leírható, illetve átalakítható] [Nem leírható, illetve átalakítható]

Egyedi és/vagy szubkonszolidált alapon leírható, illetve átalakítható

Az intézményeknek meg kell határozniuk a csoport azon szintjét/szintjeit, ahol az instrumentum a szavatolótőke / a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek részét képezi.

Menüből választandó: [Egyedi] [(Szub)konszolidált] [Egyedi és (szub)konszolidált]

Az instrumentum típusa (az egyes joghatóságok szerint meghatározandó típusok)

Az intézményeknek meg kell határozniuk az instrumentum – joghatóságonként változó – típusát.

Az elsődleges alapvető tőkeinstrumentumok esetében az instrumentum nevét az elsődleges alapvető tőkeinstrumentumok EBH által közzétett jegyzékéből kell kiválasztani a CRR 26. cikkének (3) bekezdése szerint.

A többi instrumentumra vonatkozóan a következőkből kell választani: az intézmények számára a menüpontok joghatóságonként kerülnek meghatározásra – minden egyes instrumentumtípushoz be kell illeszteni a CRR cikkeire vonatkozó jogi hivatkozásokat

A szabályozói tőkében vagy a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekben megjelenített összeg (pénznem millióban, a legutóbbi adatszolgáltatás időpontjában)

Az intézményeknek a szavatolótőkében vagy a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekben megjelenített összeget kell megadniuk.

Szöveges megjegyzések – az intézménynek jeleznie kell mindenekelőtt azt, ha az instrumentumok egyes részei a szabályozói szavatolótőke eltérő szintjein találhatók, és ha a szabályozói szavatolótőke megjelenített összege eltér a kibocsátott összegtől.

Az instrumentum névleges összege

Az instrumentum névleges összege a kibocsátási pénznemben és a kötelező adatszolgáltatáshoz használt pénznemben

Szabad formátumban megadható szöveg

EU-9a

Kibocsátási ár

Az instrumentum kibocsátási ára

Szabad formátumban megadható szöveg

EU-9b

Visszaváltási ár

Az instrumentum visszaváltási ára

Szabad formátumban megadható szöveg

Számviteli besorolás

Az intézményeknek meg kell adniuk az instrumentum számviteli besorolását.

Menüből választandó: [Saját tőke] [Kötelezettség – amortizált bekerülési érték] [Kötelezettség – valós érték opció] [Konszolidált leányvállalatban fennálló nem ellenőrző részesedés]

A kibocsátás eredeti időpontja

Az intézményeknek meg kell adniuk a kibocsátás időpontját.

Szabad formátumban megadható szöveg

Lejárat nélküli vagy lejáratra szóló

Az intézményeknek fel kell tüntetniük, hogy az instrumentum lejáratra szóló vagy lejárat nélküli.

Menüből választandó: [Lejárat nélküli] [Lejáratra szóló]

Eredeti lejárati idő

A lejáratra szóló instrumentumok esetében az intézményeknek meg kell adniuk az eredeti lejárati időt (év, hónap, nap). A lejárat nélküli instrumentumok esetében meg kell adni, hogy „nincs lejárat”.

Szabad formátumban megadható szöveg

A kibocsátó vételi (call) opciója előzetes felügyeleti jóváhagyáshoz kötött

Az intézményeknek meg kell adniuk, hogy van-e kibocsátói vételi opció (bármely típusú vételi opció).

Menüből választandó: [Igen] [Nem]

Opcionális vételi időpont, függő vételi időpontok és visszaváltási összeg

Kibocsátói vételi opcióval rendelkező instrumentum esetén az intézményeknek meg kell határozniuk a vétel első időpontját, ha az instrumentum meghatározott időpontra (nap, hónap, év) vonatkozó vételi opcióval rendelkezik, ezen kívül meg kell adniuk, hogy az instrumentum rendelkezik-e adózási és/vagy szabályozói eseményre vonatkozó vételi opcióval. Az intézményeknek meg kell határozniuk a visszaváltási árat is, ami segíti az instrumentum tartós jellegének értékelését.

Szabad formátumban megadható szöveg

Adott esetben további vételi időpontok

Az intézményeknek adott esetben meg kell határozniuk, hogy vannak-e későbbi vételi időpontok, és azok mennyire gyakoriak, ami segíti az instrumentum tartós jellegének értékelését.

Szabad formátumban megadható szöveg

Rögzített vagy változó összegű osztalék / kamatszelvény

Az intézményeknek meg kell határozniuk, hogy a kamatszelvény/osztalék rögzített vagy változó az instrumentum élettartama alatt, illetve jelenleg rögzített, de a jövőben változó kamatozásúvá alakul, vagy jelenleg változó kamatozású, de a jövőben rögzített kamatozásúvá alakul.

Menüből választandó: [Rögzített] [Változó] [Rögzítettből változó] [Változóból rögzített]

Kamatszelvény-ráta és bármely kapcsolódó index

Az intézményeknek meg kell adniuk az instrumentum kamatszelvény-rátáját és a kamatszelvényhez / osztalékkamatlábhoz referenciaként kapcsolódó indexet.

Szabad formátumban megadható szöveg

Osztalékfizetést felfüggesztő rendelkezés (dividend stopper) fennállása

Az intézményeknek meg kell határozniuk, hogy az instrumentum kamatszelvényének vagy osztalékának ki nem fizetése megtiltja-e osztalék kifizetését a törzsrészvények után (azaz van-e „dividend stopper”).

Menüből választandó: [igen], [nem]

EU-20a

Teljes mértékben diszkrecionális, részben diszkrecionális vagy kötelező (az időzítés tekintetében)

Az intézményeknek meg kell határozniuk, hogy a kibocsátónak teljes mérlegelési jogköre, részleges mérlegelési jogköre van-e, illetőleg nincs mérlegelési jogköre a kamatszelvény/osztalék kifizetésével kapcsolatban. Ha az intézmény minden körülmények között teljes hatáskörrel rendelkezik a kamatszelvény/osztalék kifizetésének felfüggesztésére, akkor a „teljes mértékben diszkrecionális” megjelölést kell választania (beleértve azt az esetet is, ha olyan „dividend stopper” áll fenn, amely nem jár azzal a hatással, hogy megakadályozza azt, hogy az intézmény felfüggessze az instrumentumra vonatkozó kifizetéseket). Ha vannak olyan feltételek, amelyeknek az intézménynek meg kell felelnie a kifizetés felfüggesztése előtt (pl. a szavatolótőke egy bizonyos küszöbérték alá csökken), akkor az intézménynek a „részben diszkrecionális” megjelölést kell választania. Ha az intézmény a fizetésképtelenség esetét kivéve nem képes a kifizetés felfüggesztésére, akkor az intézménynek a „kötelező” megjelölést kell választania.

Menüből választandó: [Teljes mértékben diszkrecionális] [Részben diszkrecionális] [Kötelező]

Szöveges megjegyzések (határozza meg a diszkrecionális hatáskör okait, „dividend pusher”-ek, „dividend stopper”-ek, ACSM)

EU-20b

Teljes mértékben diszkrecionális, részben diszkrecionális vagy kötelező (az összeg tekintetében)

Menüből választandó: [Teljes mértékben diszkrecionális] [Részben diszkrecionális] [Kötelező]

Feljebblépési vagy egyéb visszaváltási ösztönző

Az intézményeknek meg kell határozniuk, hogy van-e feljebblépési vagy egyéb ösztönző a visszaváltásra.

Menüből választandó: [Igen] [Nem]

Nem halmozódó vagy halmozódó

Az intézményeknek meg kell adniuk, hogy az osztalékok/kamatszelvények összege halmozódó vagy nem halmozódó.

Menüből választandó: [Nem halmozódó] [Halmozódó] [ACSM]

Átalakítható vagy nem átalakítható

Az intézményeknek fel kell tüntetniük, hogy az instrumentum átalakítható vagy nem átalakítható.

Menüből választandó: [Átalakítható] [Nem átalakítható]

Ha átalakítható, az átváltási küszöb(ök)

Az intézményeknek meg kell határozniuk azokat a feltételeket, amelyek mellett az instrumentumot átalakítják, ideértve azt is, hogy mely ponton válik az instrumentum életképtelenné. Amennyiben egy vagy több hatóság képes az átalakítás kiváltására, a hatóságokat fel kell sorolni. Minden egyes hatóság esetén meg kell jelölni, hogy az instrumentum szerződéses feltételei nyújtanak-e jogalapot a hatóság számára az átalakítás kiváltására (szerződéses megközelítés), vagy a jogalapot jogszabályi eszközök biztosítják (jogszabályi megközelítés).

Szabad formátumban megadható szöveg

Ha átalakítható, teljesen vagy részben

Az intézményeknek meg kell határozniuk, hogy az instrumentum minden esetben teljesen átalakításra kerül, teljesen vagy részben átalakítható, vagy mindig részben kerül átalakításra.

Menüből választandó: [Mindig teljesen] [Teljesen vagy részben] [Mindig részben]

Ha átalakítható, az átalakítási arányszám

Az intézményeknek meg kell határozniuk az olyan instrumentummá való átalakítás mértékét, amelynek nagyobb a veszteségelnyelő képessége.

Szabad formátumban megadható szöveg

Ha átalakítható, kötelező vagy opcionális az átalakítás

Az átalakítható instrumentumok esetében az intézményeknek fel kell tüntetniük, hogy az átalakítás kötelező vagy opcionális.

Menüből választandó: [Kötelező] [Opcionális] [N/A] és [a birtokosok választása szerint] [a kibocsátó választása szerint] [mind a birtokosok, mind pedig a kibocsátó választása szerint]

Ha átalakítható, határozza meg az instrumentumtípust, amire átalakítható

Az átalakítható instrumentumok esetében az intézményeknek fel kell tüntetniük, hogy milyen instrumentumtípusra való átalakítás lehetséges. Ez segíti a veszteségviselő képesség értékelését.

Menüből választandó: [Elsődleges alapvető tőkeinstrumentum], [Kiegészítő alapvető tőkeinstrumentum] [Járulékos tőkeinstrumentum] [Egyéb]

Ha átalakítható, határozza meg annak az instrumentumnak a kibocsátóját, amire átalakítható

Szabad formátumban megadható szöveg

Leírási jellemzők

Az intézményeknek meg kell határozniuk, hogy van-e leírási jellemző.

Menüből választandó: [Igen] [Nem]

Ha leírható, a leírási küszöb(ök)

Az intézményeknek meg kell határozniuk azokat a küszöbértékeket, amelyeken bekövetkezik a leírás, beleértve a gazdaságilag életképtelenné válás esetét. Amennyiben egy vagy több hatóság képes a leírás kiváltására, a hatóságokat fel kell sorolni. Minden egyes hatóság esetén meg kell jelölni, hogy az instrumentum szerződéses feltételei nyújtanak-e jogalapot a hatóság számára a leírás kiváltására (szerződéses megközelítés) vagy a jogalapot jogszabályi eszközök biztosítják (jogszabályi megközelítés).

Szabad formátumban megadható szöveg

Ha leírható, teljesen vagy részben

Az intézményeknek meg kell határozniuk, hogy az instrumentum minden esetben teljesen leírásra kerül, teljesen vagy részben leírható, vagy mindig részben kerül leírásra. Ez segíti a leíráskori veszteségviselési képesség értékelését.

Menüből választandó: [Mindig teljesen] [Teljesen vagy részben] [Mindig részben]

Ha leírható, akkor tartósan vagy ideiglenesen

Leírható instrumentum esetén az intézményeknek meg kell határozniuk, hogy a leírás tartós vagy ideiglenes.

Menüből választandó: [Tartós] [Ideiglenes] [N/A]

Ideiglenes leírás esetén a felértékelési mechanizmus ismertetése

Az intézményeknek ismertetniük kell a felértékelési mechanizmust.

Szabad formátumban megadható szöveg

34a

Az alárendeltség típusa (csak a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek esetében)

Az intézményeknek meg kell adniuk, hogy az instrumentum megfelel-e a CRR 72b. cikke (2) bekezdése d) pontjának i., ii. és iii. alpontja szerinti alárendelési típus valamelyikének.

Menüből választandó:

[Szerződéses], ha az instrumentum megfelel a CRR 72b. cikke (2) bekezdése d) pontjának i. alpontjában meghatározott követelményeknek;

[Kötelező], ha az instrumentum megfelel a CRR 72b. cikke (2) bekezdése d) pontjának ii. alpontjában meghatározott követelményeknek;

[Szerkezeti], ha az instrumentum megfelel a CRR 72b. cikke (2) bekezdése d) pontjának iii. alpontjában meghatározott követelményeknek;

[Alárendeltség alóli mentesség], amennyiben az instrumentum nem felel meg az alárendeltség egyik fent említett formájának sem, és feltéve, hogy az intézmény a CRR 72b. cikkének (4) bekezdése alapján engedélyt kapott arra, hogy a nem alárendelt kötelezettségeket a leírható, illetve átalakítható kötelezettségelemek közé sorolja.

EU-34b

Az instrumentum rangsorban elfoglalt helye a rendes fizetésképtelenségi eljárásban

Az intézményeknek meg kell határozniuk, hogy az instrumentum a rendes fizetésképtelenségi eljárás során milyen helyet foglal el a rangsorban.

Az [MREL-lel kapcsolatos adatszolgáltatásra vonatkozó végrehajtás-technikai standardban] meghatározottak szerint.

A felszámolási alárendeltségi hierarchiában elfoglalt pozíció (határozza meg az instrumentumot közvetlenül megelőző instrumentum típusát)

Az intézményeknek meg kell határozniuk, hogy egy adott instrumentum mely instrumentumnak alárendelt a legközvetlenebbül. Adott esetben a fő jellemzőkre vonatkozóan kitöltött táblázatban a bankoknak meg kell határozniuk azoknak az instrumentumoknak az oszlopszámát, amelyeknek az instrumentum a legközvetlenebbül alárendelt.

Szabad formátumban megadható szöveg

Nem megfelelő áttérő jellemzők

Az intézményeknek meg kell határozniuk, hogy vannak-e nem megfelelő jellemzők.

Menüből választandó: [Igen] [Nem]

Ha igen, nevezze meg a nem megfelelő jellemzőket

Ha vannak nem megfelelő jellemzők, akkor az intézménynek meg kell határoznia, hogy melyek ezek.

Szabad formátumban megadható szöveg

EU-37a

Hivatkozás az eszköz teljes körű feltételeire (link)

Az intézményeknek itt fel kell tüntetniük azt a linket, amelyen keresztül hozzáférhető az instrumentum feltételeit tartalmazó kibocsátási tájékoztató.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/879 irányelve (2019. május 20.) a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások veszteségviselő és feltőkésítési képessége tekintetében a 2014/59/EU irányelv, valamint a 98/26/EK irányelv módosításáról (HL L 150., 2019.6.7., 296. o.).

IX. MELLÉKLET

EU CCyB1 tábla – Az anticiklikus tőkepuffer kiszámítása szempontjából releváns hitelkockázati kitettségek földrajzi eloszlása

Általános hitelkockázati kitettségek

Lényeges hitelkockázati kitettségek – piaci kockázat

Értékpapírosítási kitettségek – Nem kereskedési könyvi kitettségérték

Teljes kitettségérték

Szavatolótőke-követelmények

Kockázattal súlyozott kitettségértékek

Szavatolótőke-követelmények súlyai (%)

Anticiklikustőkepuffer-ráta (%)

Kitettségérték a sztenderd módszer szerint

Kitettségérték az IRB-módszer szerint

Kereskedési könyvi kitettségek hosszú és rövid pozícióinak összege sztenderd módszer esetében

Kereskedési könyvi kitettségek értéke belső modellek esetében

Lényeges hitelkockázati kitettségek – hitelkockázat

Lényeges hitelkockázati kitettségek – piaci kockázat

Lényeges hitelkockázati kitettségek – nem kereskedési könyvi értékpapírosítási pozíciók

Összesen

010

Országonkénti bontás:

1. ország

2. ország

…

N. ország

020

Összesen

EU CCyB2 tábla – Az intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer nagysága

		a
1	Teljes kockázati kitettségérték
2	Intézményspecifikus anticiklikustőkepuffer-ráta
3	Intézményspecifikus anticiklikus tőkepufferre vonatkozó követelmény

X. MELLÉKLET

Útmutató az anticiklikus tőkepufferekre vonatkozó információk nyilvánosságra hozatalához

EU CCyB1 tábla – Az anticiklikus tőkepuffer kiszámítása szempontjából releváns hitelkockázati kitettségek földrajzi eloszlása. Kötött formátum az oszlopok, rugalmas formátum a sorok esetében.

Az intézmények az ezen végrehajtási rendelet IX. mellékletében található EU CCyB1 tábla e mellékletben foglalt útmutató szerinti kitöltésével hozzák nyilvánosságra az 575/2013/EU rendelet (1) (CRR) 440. cikkének a) pontjában említett információkat.

Az EU CCyB1 tábla alkalmazási köre a 2013/36/EU irányelv (2) (CRD) 140. cikkének (4) bekezdésével összhangban az anticiklikus tőkepuffer kiszámítása szempontjából lényeges hitelkockázati kitettségekre korlátozódik.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató
Sor száma	Magyarázat
010–01X	Országonkénti bontás Azoknak az országoknak a jegyzéke, ahol az intézménynek az intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer kiszámítása szempontjából lényeges hitelkockázati kitettsége van az 1152/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletnek (3) megfelelően. A sorok száma változhat azon országok számától függően, ahol az intézménynek az anticiklikus tőkepuffer kiszámítása szempontjából lényeges hitelkockázati kitettsége van. Az intézményeknek az egyes országokra vonatkozó sorokat egymás után folyamatosan kell számozniuk, 010-zel kezdődően. Az 1152/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel összhangban, ha egy intézmény kereskedési könyvi kitettségei vagy külföldi hitelkockázati kitettségei az összesített kockázattal súlyozott kitettségeinek kevesebb mint 2 %-át képviselik, az intézmény dönthet úgy, hogy ezeket a kitettségeket az intézmény helyéhez (azaz az intézmény székhelye szerinti tagállamhoz) rendeli. Ha az intézmény helyéhez rendelt kitettségek más országokból származó kitettségeket is tartalmaznak, akkor ezeket egyértelműen azonosítani kell a nyilvánosságra hozatali tábla lábjegyzetében.
020	Összesen Az e tábla „a” – „m” oszlopához kapcsolódó magyarázatban levő leírásnak megfelelő érték.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató

Oszlop jelölése

Magyarázat

Általános hitelkockázati kitettségek kitettségértéke a sztenderd módszer szerint

A CRD 140. cikke (4) bekezdése a) pontjának és a CRR 111. cikkének megfelelően meghatározott lényeges hitelkockázati kitettségek kitettségértéke.

A CRD 140. cikke (4) bekezdése c) pontjának és a CRR 248. cikke a) és c) pontjának megfelelően meghatározott lényeges hitelkockázati kitettségek kitettségértékét nem itt, hanem ennek a táblának az „e” oszlopában kell feltüntetni.

A földrajzi bontást az 1152/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletnek megfelelően kell elvégezni.

020. sor (Összesen): Az összes lényeges hitelkockázati kitettség összegét a CRD 140. cikke (4) bekezdése a) pontjának és a CRR 111. cikkének megfelelően kell meghatározni.

Általános hitelkockázati kitettségek kitettségértéke az IRB-módszer szerint

A CRD 140. cikke (4) bekezdése a) pontjának és a CRR 166., 167. és 168. cikkének megfelelően meghatározott lényeges hitelkockázati kitettségek kitettségértéke.

A földrajzi bontást az 1152/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletnek megfelelően kell elvégezni.

020. sor (Összesen): Az összes lényeges hitelkockázati kitettség összegét a CRD 140. cikke (4) bekezdése a) pontjának és a CRR 166., 167. és 168. cikkének megfelelően kell meghatározni.

Kereskedési könyvi kitettségek hosszú és rövid pozícióinak összege sztenderd módszer esetében

A CRD 140. cikke (4) bekezdésének b) pontja szerinti lényeges hitelkockázati kitettségek hosszú és rövid pozícióinak összege a CRR 327. cikkével összhangban meghatározott hosszú és rövid pozíciók összegeként számítva.

A földrajzi bontást az 1152/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletnek megfelelően kell elvégezni.

020. sor (Összesen): A lényeges hitelkockázati kitettségek összes hosszú és rövid pozícióinak összegét a CRD 140. cikke (4) bekezdésének b) pontja szerint kell meghatározni, a CRR 327. cikkével összhangban meghatározott hosszú és rövid pozíciók összegeként számítva.

Kereskedési könyvi kitettségek értéke belső modellek esetében

A következők összege:

—	A CRD 140. cikke (4) bekezdése b) pontjának és a CRR 104. cikkének megfelelően meghatározott lényeges hitelkockázati kitettségeket jelentő készpénzpozíciók valós értéke;

—	Olyan származtatott ügyletek névleges értéke, amelyek a CRD 140. cikke (4) bekezdése b) pontjával összhangban meghatározott lényeges hitelkockázati kitettségeket jelentenek.

A földrajzi bontást az 1152/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletnek megfelelően kell elvégezni.

020. sor (Összesen): A lényeges hitelkockázati kitettségeket jelentő összes készpénzpozíció valós értékének összegét a CRD 140. cikke (4) bekezdése b) pontjával és a CRR 104. cikkével összhangban kell meghatározni, a lényeges hitelkockázati kitettséget jelentő összes származtatott ügylet névleges értékének összegét pedig a CRD 140. cikke (4) bekezdésének b) pontjával összhangban kell meghatározni.

Értékpapírosítási kitettségek – Nem kereskedési könyvi kitettségérték

A CRD 140. cikke (4) bekezdése c) pontjának és a CRR 248. cikke a) és c) pontjának megfelelően meghatározott lényeges hitelkockázati kitettségek kitettségértéke.

A földrajzi bontást az 1152/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletnek megfelelően kell elvégezni.

020. sor (Összesen): Az összes lényeges hitelkockázati kitettség összegét a CRD 140. cikke (4) bekezdése c) pontjának és a CRR 248. cikke a) és c) pontjának megfelelően kell meghatározni.

Teljes kitettségérték

Az e tábla „a”, „b”, „c”, „d” és „e” oszlopában szereplő értékek összege.

020. sor (Összesen): Az összes lényeges hitelkockázati kitettség összegét a CRD 140. cikke (4) bekezdésének megfelelően kell meghatározni.

Szavatolótőke-követelmények – Lényeges hitelkockázati kitettségek – hitelkockázat

A CRD 140. cikke (4) bekezdésének a) pontjával és a CRR harmadik része II. címével összhangban meghatározott, lényeges hitelkockázati kitettségekre vonatkozó szavatolótőke-követelmények a szóban forgó országban, figyelembe véve a kockázati súlyok CRR 458. cikkével összhangban meghatározott országspecifikus kiigazításaihoz kapcsolódó szavatolótőke-követelményeket.

020. sor (Összesen): A lényeges hitelkockázati kitettségekre vonatkozó összes szavatolótőke-követelmény összegét a CRD 140. cikke (4) bekezdése a) pontjának és a CRR harmadik része II. címének megfelelően kell meghatározni.

Szavatolótőke-követelmények – Lényeges hitelkockázati kitettségek – piaci kockázat

Az egyedi kockázat esetében a CRD 140. cikke (4) bekezdésének b) pontjával, és a CRR harmadik része IV. címének 2. fejezetével összhangban, a járulékos nemteljesítési és átminősítési kockázat esetében a CRR harmadik része IV. címének 5. fejezetével összhangban meghatározott, lényeges hitelkockázati kitettségekre vonatkozó szavatolótőke-követelmények a szóban forgó országban.

020. sor (Összesen): A lényeges hitelkockázati kitettségekre vonatkozó összes szavatolótőke-követelmény összegét egyedi kockázat esetében a CRD 140. cikke (4) bekezdésének b) pontjával, és a CRR harmadik része IV. címének 2. fejezetével összhangban, járulékos nemteljesítési és átminősítési kockázat esetében a CRR harmadik része IV. címének 5. fejezetével összhangban kell meghatározni.

Szavatolótőke-követelmény – Lényeges hitelkockázati kitettségek – nem kereskedési könyvi értékpapírosítási pozíciók

A CRD 140. cikke (4) bekezdésének c) pontjával és a CRR harmadik része II. címének 5. fejezetével összhangban meghatározott, lényeges hitelkockázati kitettségekre vonatkozó szavatolótőke-követelmények a szóban forgó országban.

020. sor (Összesen): A lényeges hitelkockázati kitettségekre vonatkozó összes szavatolótőke-követelmény összegét a CRD 140. cikke (4) bekezdése c) pontjának és a CRR harmadik része II. címe 5. fejezetének megfelelően kell meghatározni.

Szavatolótőke-követelmények – összesen

Az e tábla „g”, „h” és „i” oszlopában szereplő értékek összege.

020. sor (Összesen): A lényeges hitelkockázati kitettségekre vonatkozó összes szavatolótőke-követelmény összegét a CRD 140. cikke (4) bekezdésének megfelelően kell meghatározni.

Kockázattal súlyozott kitettségértékek

A CRD 140. cikkének (4) bekezdésével összhangban meghatározott, lényeges hitelkockázati kitettségekre vonatkozó kockázattal súlyozott kitettségértékek országonkénti bontásban és figyelembe véve a kockázati súlyok CRR 458. cikkével összhangban meghatározott országspecifikus kiigazításait.

020. sor (Összesen): A lényeges hitelkockázati kitettségekre vonatkozó összes kockázattal súlyozott kitettségérték összegét a CRD 140. cikke (4) bekezdésének megfelelően kell meghatározni.

Szavatolótőke-követelmények súlyai (%)

Az egyes országokban az anticiklikus tőkepufferrátára alkalmazott súlyozás, amelynek a kiszámítása a következő: a lényeges hitelkockázati kitettségekhez kapcsolódó szavatolótőke-követelmények összege a szóban forgó országban (e tábla 01X. sora, „j” oszlopa), osztva az anticiklikus tőkepuffer kiszámítása szempontjából lényeges, a CRD 140. cikkének (4) bekezdése szerinti valamennyi hitelkockázati kitettséghez kapcsolódó szavatolótőke-követelmények összegével (e tábla 020. sora, „j” oszlopa).

Ezt az értéket százalékban kell megadni, két tizedesjegyig.

Anticiklikustőkepuffer-ráta (%)

A szóban forgó országban alkalmazandó és a CRD 136., 137., 138. és 139. cikkének megfelelően megállapított anticiklikustőkepuffer-ráta.

Ez az oszlop nem tartalmazhat olyan anticiklikustőkepuffer-rátákat, amelyeket megállapítottak, de a nyilvánosságra hozatal tárgyát képező intézményspecifikus anticiklikustőkepuffer-ráta kiszámításának időpontjában még nem alkalmazzák.

Ezt az értéket százalékban kell megadni, a CRD 136., 137., 138. és 139. cikkében rögzítettnek megfelelő tizedesjegyig.

EU CCyB2 tábla – Az intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer nagysága

Az intézmények az ezen végrehajtási rendelet IX. mellékletében található EU CCyB2 tábla e mellékletben foglalt útmutató szerinti kitöltésével hozzák nyilvánosságra a CRR 440. cikkének b) pontjában említett információkat.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató
Sor száma	Magyarázat
1	Teljes kockázati kitettségérték A CRR 92. cikke (3) bekezdésének megfelelően számított teljes kockázati kitettségérték.
2	Intézményspecifikus anticiklikustőkepuffer-ráta A CRD 140. cikke (1) bekezdésének megfelelően meghatározott intézményspecifikus anticiklikustőkepuffer-ráta. Az intézményspecifikus anticiklikustőkepuffer-rátát azon anticiklikustőkepuffer-ráták súlyozott átlagaként kell kiszámítani, amelyek azokban az országokban alkalmazandók, ahol az intézmény lényeges hitelkockázati kitettségei találhatók, és amelyek az EU CCyB1 tábla „m” oszlopának 010.1–010.X. sorában szerepelnek. Az anticiklikustőkepuffer-rátára vonatkozóan az egyes országokban alkalmazandó súly a szavatolótőke-követelménynek a teljes szavatolótőke-követelményhez viszonyított aránya, és az EU CCyB1 tábla „l” oszlopában szerepel. Ezt az értéket százalékban kell megadni, két tizedesjegyig.
3	Intézményspecifikus anticiklikus tőkepufferre vonatkozó követelmény Az intézményspecifikus anticiklikus tőkepufferre vonatkozó követelmény, amelynek kiszámításához az e tábla 2. sorában megadott intézményspecifikus anticiklikustőkepuffer-rátát kell alkalmazni az e tábla 1. sorában feltüntetett teljes kockázati kitettségértékre.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató
Oszlop jelölése	Magyarázat
a	Az e tábla 1–3. sorához kapcsolódó magyarázatban levő leírásnak megfelelő érték.

(3) A BIZOTTSÁG 1152/2014/EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014. június 4.) a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az intézményspecifikus anticiklikus tőkepufferráta kiszámítása céljából a lényeges hitelkockázati kitettségek földrajzi helyének azonosítására irányuló szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 309., 2014.10.30., 5. o.).

XI. MELLÉKLET

EU LR1 – LRSum tábla: A számviteli eszközök és a tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségek összefoglaló egyeztetése

		a
		Alkalmazandó összeg
1	Eszközök összesen a közzétett pénzügyi kimutatások szerint
2	Kiigazítás a számviteli célú konszolidációba bevont, de a prudenciális konszolidáció hatókörén kívül eső szervezetek miatt
3	(Kiigazítás olyan értékpapírosított kitettségek miatt, amelyek teljesítik a kockázatátruházás elismerésére vonatkozó operatív követelményeket)
4	(Kiigazítás a központi bankkal szembeni kitettségek átmeneti mentesítése miatt (adott esetben))
5	(Kiigazítás a bizalmi vagyonkezelés keretében kezelt, az alkalmazandó számviteli szabályozás szerint a mérlegen belül megjelenített, de a teljes kitettségi mérték megállapításából a CRR 429a. cikke (1) bekezdésének i) pontja alapján kizárt eszközök miatt)
6	Kiigazítás pénzügyi eszközök kötési időpont szerinti elszámolás alá tartozó, szokásos módon történő vásárlása és eladása miatt
7	Kiigazítás elismerhető számla-összevezetési ügyletek miatt
8	Kiigazítás származékos pénzügyi instrumentumok miatt
9	Kiigazítás értékpapír-finanszírozási ügyletek miatt
10	Kiigazítás a mérlegen kívüli tételek miatt (mérlegen kívüli kitettségek hitel-egyenértékesítése)
11	(Kiigazítás prudens értékelési korrekciók és egyedi és általános kockázati céltartalékok miatt, amelyek csökkentették az alapvető tőkét)
EU-11a	(Kiigazítás a teljes kitettségi mértékből a CRR 429a. cikke (1) bekezdésének c) pontjával összhangban kizárt kitettségek miatt)
EU-11b	(Kiigazítás a teljes kitettségi mértékből a CRR 429a. cikke (1) bekezdésének j) pontjával összhangban kizárt kitettségek miatt)
12	Egyéb kiigazítások
13	Teljes kitettségi mérték

EU LR2 – LRCom tábla: Tőkeáttételi mutatóra vonatkozó egységes adattábla

		Tőkeáttételi mutató számításához használt kitettség a CRR szerint
		a	b
		T	T–1
Mérlegen belüli kitettségek (származtatott ügyletek és értékpapír-finanszírozási ügyletek nélkül)
1	Mérlegen belüli tételek (származtatott ügyletek és értékpapír-finanszírozási ügyletek nélkül, de biztosítékokkal)
2	Származtatott ügylethez kapcsolódó biztosíték által az alkalmazandó számviteli szabályozás értelmében a mérlegben okozott eszközérték-csökkentés visszaírása
3	(Származtatott ügyletekhez biztosított változó készpénzletét formájában fennálló követeléseket megtestesítő eszközök levonása)
4	(Kiigazítás értékpapír-finanszírozási ügylet keretében kapott, eszközként megjelenített értékpapírok miatt)
5	(A mérlegen belüli tételek általános hitelkockázati kiigazításai)
6	(Az alapvető tőke meghatározása során levont eszközértékek)
7	Mérlegen belüli kitettségek összesen (származtatott ügyletek és értékpapír-finanszírozási ügyletek nélkül)
Származtatott kitettségek
8	SA-CCR szerinti származtatott ügyletekkel összefüggő pótlási költség (az elismerhető változó készpénzletét nélkül)
EU-8a	Származtatott ügyletekre vonatkozó eltérés: pótlásiköltség-hozzájárulás az egyszerűsített sztenderd módszer szerint
9	SA-CCR szerinti származtatott ügyletekkel összefüggő potenciális jövőbeli kitettség miatti többletek
EU-9a	Származtatott ügyletekre vonatkozó eltérés: potenciális jövőbeli kitettségi hozzájárulás az egyszerűsített sztenderd módszer szerint
EU-9b	Az eredeti kitettség szerinti módszer alapján meghatározott kitettségek
10	(Ügyfél által elszámolt, központi szerződő féllel szembeni, mentesített kereskedési kitettségek) (SA-CCR)
EU-10a	(Ügyfél által elszámolt, központi szerződő féllel szembeni, mentesített kereskedési kitettségek) (egyszerűsített sztenderd módszer)
EU-10b	(Ügyfél által elszámolt, központi szerződő féllel szembeni, mentesített kereskedési kitettségek (eredeti kitettség szerinti módszer)
11	Eladott hitelderivatívák kiigazított tényleges névleges összege
12	(Eladott hitelderivatívák utáni kiigazított tényleges névleges összeg beszámítások és többlet levonások)
13	Származtatott kitettségek összesen
Értékpapír-finanszírozási ügyletekből (SFT) származó kitettségek
14	Értékpapír-finanszírozási ügyleteket megtestesítő bruttó (nettósítás nélküli) eszközök az eladásként elszámolt ügyletek miatti kiigazítás után
15	(Értékpapír-finanszírozási ügyleteket megtestesítő bruttó eszközök nettósított készpénz-kötelezettségei és -követelései)
16	Értékpapír-finanszírozási ügyleteket megtestesítő eszközök partnerkockázati kitettsége
EU-16a	Értékpapír-finanszírozási ügyletekre vonatkozó eltérés: partnerkockázati kitettség a CRR 429e. cikkének (5) bekezdése és 222. cikke szerint
17	Megbízotti ügyletek kitettsége
EU-17a	(Ügyfél által elszámolt, központi szerződő féllel szembeni, mentesített értékpapír-finanszírozási kitettségek)
18	Értékpapír-finanszírozási ügyletből származó kitettségek összesen
Egyéb mérlegen kívüli kitettségek
19	Mérlegen kívüli kitettségek bruttó névleges értéken
20	(Hitel-egyenértékesítési kiigazítás)
21	(Az alapvető tőke meghatározása során levont általános kockázati céltartalékok és a mérlegen kívüli kitettségekkel összefüggő egyedi kockázati céltartalékok)
22	Mérlegen kívüli kitettségek
Kizárt kitettségek
EU-22a	(A teljes kitettségi mértékből a CRR 429a. cikke (1) bekezdésének c) pontjával összhangban kizárt kitettségek)
EU-22b	(A CRR 429a. cikke (1) bekezdésének j) pontjával összhangban mentesített (mérlegen belüli és kívüli) kitettségek)
EU-22c	(Közszektorbeli fejlesztési bankok (vagy egységek) kizárt kitettségei – Közszektorbeli beruházások)
EU-22d	(Közszektorbeli fejlesztési bankok (vagy egységek) kizárt kitettségei – Kedvezményes kölcsönök)
EU-22e	Nem közszektorbeli fejlesztési bankok (vagy egységek) továbbközvetített kedvezményes kölcsönökből eredő kizárt kitettségei)
EU-22f	(Exporthitelekből eredő kitettségek garantált, kizárt részei)
EU-22g	(Harmadik félnél elhelyezett, kizárt többletbiztosíték)
EU-22h	(Központi értéktárnak/intézménynek a CRR 429a. cikke (1) bekezdésének o) pontja szerint kizárt, központi értéktárhoz kapcsolódó szolgáltatásai)
EU-22i	(Kijelölt intézménynek a CRR 429a. cikke (1) bekezdésének p) pontja szerint kizárt, központi értéktárhoz kapcsolódó szolgáltatásai)
EU-22j	(Az előfinanszírozási vagy áthidaló hitelek kitettségértékének csökkentése)
EU-22k	(Kizárt kitettségek összesen)
Tőke és teljes kitettségi mérték
23	Alapvető tőke
24	Teljes kitettségi mérték
Tőkeáttételi mutató
25	Tőkeáttételi mutató (%)
EU-25	Tőkeáttételi mutató (a közszektorbeli beruházásokra és kedvezményes kölcsönökre vonatkozó mentesség hatása nélkül) (%)
25a	Tőkeáttételi mutató (a központi banki tartalékokra alkalmazandó átmeneti mentesség hatása nélkül) (%)
26	A minimális tőkeáttételi mutatóra vonatkozó szabályozói követelmény (%)
EU-26a	A túlzott tőkeáttétel kockázatának kezelése érdekében előírt kiegészítő szavatolótőke-követelmény (%)
EU-26b	ebből: CET1 tőke formájában
27	Tőkeáttételimutató-pufferre vonatkozó követelmény (%)
EU-27a	Együttes tőkeáttételimutató-követelmény (%)
Átmeneti intézkedésekre vonatkozó döntés és releváns kitettségek
EU-27b	A tőkemennyiség meghatározásával kapcsolatos átmeneti intézkedésre vonatkozó döntés
Számtani átlagok nyilvánosságra hozatala
28	Értékpapír-finanszírozási ügyleteket megtestesítő bruttó eszközök napi értékeinek számtani átlaga, az eladásként elszámolt ügyletek miatti kiigazítás után és a kapcsolódó készpénz-kötelezettségek és -követelések nélkül
29	Értékpapír-finanszírozási ügyleteket megtestesítő bruttó eszközök negyedév végi értéke az eladásként elszámolt ügyletek miatti kiigazítás után és a kapcsolódó készpénz-kötelezettségek és -követelések nélkül
30	Az értékpapír-finanszírozási ügyleteket megtestesítő bruttó eszközök 28. sorban szereplő (az eladásként elszámolt ügyletek miatti kiigazítás utáni és a kapcsolódó készpénz-kötelezettségek és -követelések nélküli) átlagértékeit magában foglaló teljes kitettségi mérték (beleértve a központi banki tartalékok alkalmazandó átmeneti mentesítésének hatását)
30a	Az értékpapír-finanszírozási ügyleteket megtestesítő bruttó eszközök 28. sorban szereplő (az eladásként elszámolt ügyletek miatti kiigazítás utáni és a kapcsolódó készpénz-kötelezettségek és -követelések nélküli) átlagértékeit magában foglaló teljes kitettségi mérték (kizárva a központi banki tartalékok alkalmazandó átmeneti mentesítésének hatását)
31	Az értékpapír-finanszírozási ügyleteket megtestesítő bruttó eszközök 28. sorban szereplő (az eladásként elszámolt ügyletek miatti kiigazítás utáni és a kapcsolódó készpénz-kötelezettségek és -követelések nélküli) átlagértékeit magában foglaló tőkeáttételi mutató (beleértve a központi banki tartalékok alkalmazandó átmeneti mentesítésének hatását)
31a	Az értékpapír-finanszírozási ügyleteket megtestesítő bruttó eszközök 28. sorban szereplő (az eladásként elszámolt ügyletek miatti kiigazítás utáni és a kapcsolódó készpénz-kötelezettségek és -követelések nélküli) átlagértékeit magában foglaló tőkeáttételi mutató (kizárva a központi banki tartalékok alkalmazandó átmeneti mentesítésének hatását)

EU LR3 – LRSpl tábla: Mérlegen belüli kitettségek bontása (származtatott ügyletek, értékpapír-finanszírozási ügyletek és mentesített kitettségek nélkül)

		a
		Tőkeáttételi mutató számításához használt kitettség a CRR szerint
EU-1	Mérlegen belüli kitettségek összesen (származtatott ügyletek, értékpapír-finanszírozási ügyletek és mentesített kitettségek nélkül), ebből:
EU-2	Kereskedési könyvi kitettségek
EU-3	Nem kereskedési könyvi kitettségek, ebből:
EU-4	Fedezett kötvények
EU-5	Kormányzatként kezelt kitettségek
EU-6	Nem kormányzatként kezelt regionális kormányzatokkal, multilaterális fejlesztési bankokkal, nemzetközi szervezetekkel és közszektorbeli intézményekkel szembeni kitettségek
EU-7	Intézmények
EU-8	Ingatlanjelzáloggal fedezett
EU-9	Lakossággal szembeni kitettségek
EU-10	Vállalati kitettségek
EU-11	Nemteljesítő kitettségek
EU-12	Egyéb kitettségek (pl. részvény, értékpapírosítás és egyéb nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszközök)

EU LRA táblázat: A tőkeáttételi mutatóra vonatkozó minőségi információk nyilvánosságra hozatala

		a
Sor		Szabad formátum
a)	A túlzott tőkeáttételi kockázat kezelésére használt eljárások leírása
b)	Azon tényezők leírása, amelyek hatással voltak a tőkeáttételi mutatóra abban az időszakban, amelyre a nyilvánosságra hozott tőkeáttételi mutató vonatkozik

XII. MELLÉKLET

Útmutató a tőkeáttételi mutatóra vonatkozó információk nyilvánosságra hozatalához

EU LR1 – LRSum tábla: A számviteli eszközök és a tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségek összefoglaló egyeztetése. Kötött formátumú tábla.

Az intézményeknek az ebben a szakaszban megadott útmutatót kell használniuk az EU LR1 – LRSum táblának az 575/2013/EU rendelet (1) (CRR) 451. cikke (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában történő kitöltéséhez.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató

Sor száma

Magyarázat

Eszközök összesen a közzétett pénzügyi kimutatások szerint

Az intézményeknek az eszközeik CRR 4. cikke (1) bekezdésének 77. pontjában meghatározott alkalmazandó számviteli szabályozással összhangban közzétett pénzügyi kimutatásokban feltüntetett összértékét kell megadniuk.

Kiigazítás a számviteli célú konszolidációba bevont, de a prudenciális konszolidáció hatókörén kívül eső szervezetek miatt

Az intézményeknek az EU LR1 – LRSum tábla 13. sorában feltüntetett teljes kitettségi mérték, és az EU LR1 – LRSum tábla 1. sorában feltüntetett összes számviteli eszközérték közötti azon értékkülönbözetet kell megadniuk, amely a számviteli konszolidáció hatóköre és a prudenciális konszolidáció hatóköre közötti különbségekből ered.

Ha a kiigazítás a kitettség növekedését okozza, pozitív értéket kell megadni. Ha a kiigazítás a kitettség csökkenését okozza, az intézményeknek az ebben a sorban szereplő értéket zárójelek között (negatív érték) kell feltüntetniük.

(Kiigazítás olyan értékpapírosított kitettségek miatt, amelyek teljesítik a kockázatátruházás elismerésére vonatkozó operatív követelményeket)

A CRR 429a. cikke (1) bekezdésének m) pontja

Az intézményeknek nyilvánosságra kell hozniuk a hagyományos értékpapírosításból eredő értékpapírosított kitettségeket, amelyek teljesítik a CRR 244. cikkének (2) bekezdésében foglalt, a jelentős kockázatátruházásra vonatkozóan meghatározott feltételeket.

Mivel ez a kiigazítás csökkenti a teljes kitettségi mértéket, az intézményeknek az ebben a sorban szereplő értéket zárójelek között (negatív érték) kell feltüntetniük.

(Kiigazítás a központi bankkal szembeni kitettségek átmeneti mentesítése miatt (adott esetben))

A CRR 429a. cikke (1) bekezdésének n) pontja

Adott esetben az intézményeknek nyilvánosságra kell hozniuk a központi bank joghatóságának törvényes pénznemében lévő érmék és bankjegyek mennyiségét és a központi bankkal szembeni követeléseket megtestesítő eszközöket, beleértve a központi banknál tartott tartalékokat. Ezek a kitettségek a CRR 429a. cikkének (5) és (6) bekezdésében említett feltételekre figyelemmel átmenetileg mentesíthetők.

Mivel ez a kiigazítás csökkenti a teljes kitettségi mértéket, az intézményeknek az ebben a sorban szereplő értéket zárójelek között (negatív érték) kell feltüntetniük.

(Kiigazítás a bizalmi vagyonkezelés keretében kezelt, az alkalmazandó számviteli szabályozás szerint a mérlegen belül megjelenített, de a teljes kitettségi mérték megállapításából a CRR 429a. cikke (1) bekezdésének i) pontja alapján kizárt eszközök miatt)

Az intézményeknek a CRR 429a. cikke (1) bekezdésének i) pontjával összhangban a bizalmi vagyonkezelés keretében kezelt, kivezetett eszközök összegét kell nyilvánosságra hozniuk.

Mivel ez a kiigazítás csökkenti a teljes kitettségi mértéket, az intézményeknek az ebben a sorban szereplő értéket zárójelek között (negatív érték) kell feltüntetniük.

Kiigazítás pénzügyi eszközök kötési időpont szerinti elszámolás alá tartozó, szokásos módon történő vásárlása és eladása miatt

A CRR 429g. cikkének (1) és (2) bekezdése

Az intézményeknek nyilvánosságra kell hozniuk a kötési időpont szerinti elszámolás hatálya alá tartozó, kiegyenlítésre váró, szokásos módon történő vásárlásokhoz és eladásokhoz kapcsolódó számviteli érték kiigazítását, a CRR 429g. cikkének (1) és (2) bekezdésével összhangban. A kiigazítás a következők összege:

—	A kiegyenlítésre váró, szokásos módon történő eladáshoz kapcsolódó készpénzkövetelések és a kiegyenlítésre váró, szokásos módon történő vételhez kapcsolódó készpénzkötelezettségek közötti, az alkalmazandó számviteli szabályozás által adott esetben lehetővé tett beszámítás. Ez pozitív összeg.

—	A készpénzkövetelések és a készpénzkötelezettségek között elszámolt összeg, ha a kapcsolódó, szokásos módon történő eladást és értékesítést egyaránt „szállítás fizetés ellenében” alapon egyenlítik ki, a CRR 429g. cikkének (2) bekezdésével összhangban. Ez negatív érték.

A CRR 429g. cikkének (3) bekezdésével összhangban a kiegyenlítés határideje szerinti elszámolás alá tartozó, kiegyenlítésre váró, szokásos módon történő vásárlásokat és eladásokat az EU LR1 – LRSum tábla 10. sorában kell feltüntetni.

Kiigazítás elismerhető számla-összevezetési ügyletek miatt

A CRR 429b. cikkének (2) és (3) bekezdése

Az intézményeknek nyilvánosságra kell hozniuk a CRR 429b. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett feltételekkel összhangban lévő számla-összevezetési megállapodások számviteli értéke és a tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségértéke közötti különbséget.

Ha ez a kiigazítás a kitettség növekedéséhez vezet azon ügyletek miatt, amelyek az alkalmazandó számviteli szabályozás szerint nettó alapon jelennek meg, de nem teljesítik a CRR 429b. cikkének (2) és (3) bekezdése szerinti nettó bemutatás feltételeit, akkor az intézményeknek ezt pozitív összegként kell megadniuk. Ha ez a kiigazítás a kitettség csökkenéséhez vezet azon ügyletek miatt, amelyek az alkalmazandó számviteli szabályozás szerint nem nettó alapon jelennek meg, de teljesítik a CRR 429b. cikkének (2) és (3) bekezdése szerinti nettó bemutatás feltételeit, akkor az intézményeknek az ebben a sorban szereplő értéket zárójelek között kell feltüntetniük (negatív összeg).

Kiigazítás származékos pénzügyi instrumentumok miatt

A hitelderivatívák és a CRR II. mellékletében felsorolt ügyletek esetében az intézményeknek nyilvánosságra kell hozniuk az eszközként megjelenített származtatott ügyletek számviteli értéke és a CRR 429. cikke (4) bekezdésének b) pontja, 429c. cikke, 429d. cikke, 429a. cikke (1) bekezdésének g) és h) pontja, valamint 429. cikkének (5) bekezdése alkalmazásával meghatározott, a tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségértéke közötti értékkülönbözetet.

Kiigazítás értékpapír-finanszírozási ügyletek miatt

Az értékpapír-finanszírozási ügyletek esetében az intézményeknek nyilvánosságra kell hozniuk az eszközként megjelenített értékpapír-finanszírozási ügyletek számviteli értéke és a CRR 429e. cikkével, 429. cikke (7) bekezdésének b) pontjával, 429b. cikke (1) bekezdésének b) pontjával, 429b. cikkének (4) bekezdésével, valamint 429a. cikke (1) bekezdésének g) és h) pontjával összefüggésben értelmezett 429. cikke (4) bekezdésének a) és c) pontja alkalmazásával meghatározott, a tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségértéke közötti értékkülönbözetet.

Kiigazítás a mérlegen kívüli tételek miatt (mérlegen kívüli kitettségek hitel-egyenértékesítése)

Az intézményeknek az EU LR1 – LRSum tábla 13. sorában feltüntetett, tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték és az EU LR1 – LRSum tábla 1. sorában feltüntetett összes számviteli eszközérték közötti azon értékkülönbözetet kell megadniuk, amely a mérlegen kívüli tételeknek a tőkeáttételi mutató számításához használt teljes kitettségi mértékbe való beszámításából ered.

Ebbe beletartoznak a CRR 429g. cikkének (3) bekezdésével összhangban számított, kiegyenlítés időpontja szerinti elszámolás alá tartozó szokásos módon történő vásárláshoz kapcsolódó fizetési kötelezettségvállalások.

Mivel ez a kiigazítás növeli a teljes kitettségi mértéket, pozitív értéket kell megadni.

(Kiigazítás prudens értékelési korrekciók és egyedi és általános kockázati céltartalékok miatt, amelyek csökkentették az alapvető tőkét)

Az intézményeknek nyilvánosságra kell hozniuk a CRR 429a. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontja szerinti azon prudens értékelési korrekciók összegét, valamint a CRR 429. cikke (4) bekezdésének utolsó mondata és 429f. cikkének (2) bekezdése szerinti, a mérlegen belüli és kívüli tételek egyedi (adott esetben) és általános hitelkockázati kiigazításainak azon összegét, amelyek csökkentették az alapvető tőkét. Az egyedi kockázati céltartalékot csak akkor kell feltüntetni, ha az alkalmazandó számviteli szabályozással összhangban még nem vonták azt le a bruttó könyv szerinti értékből.

Mivel ez a kiigazítás csökkenti a teljes kitettségi mértéket, az intézményeknek az ebben a sorban szereplő értéket zárójelek között (negatív érték) kell feltüntetniük.

EU-11a

(Kiigazítás a teljes kitettségi mértékből a CRR 429a. cikke (1) bekezdésének c) pontjával összhangban kizárt kitettségek miatt)

A CRR 429a. cikke (1) bekezdésének c) pontja, valamint 113. cikkének (6) és (7) bekezdése

Az intézményeknek a teljes kitettségi mértékből a CRR 429a. cikke (1) bekezdésének c) pontjával összhangban kizárt kitettségek mérlegen belüli részét kell feltüntetniük.

Mivel ez a kiigazítás csökkenti a teljes kitettségi mértéket, az intézményeknek az ebben a sorban szereplő értéket zárójelek között (negatív érték) kell feltüntetniük.

EU-11b

(Kiigazítás a teljes kitettségi mértékből a CRR 429a. cikke (1) bekezdésének j) pontjával összhangban kizárt kitettségek miatt)

A CRR 429a. cikke (1) bekezdésének j) pontja, valamint 116. cikkének (4) bekezdése

Az intézményeknek a teljes kitettségi mértékből a CRR 429a. cikke (1) bekezdésének j) pontjával összhangban kizárt kitettségek mérlegen belüli részét kell feltüntetniük.

Mivel ez a kiigazítás csökkenti a teljes kitettségi mértéket, az intézményeknek az ebben a sorban szereplő értékeket zárójelek között (negatív érték) kell feltüntetniük.

Egyéb kiigazítások

Az intézményeknek a teljes kitettségi mérték és az összes számviteli eszközérték között fennmaradó értékkülönbözetet kell feltüntetniük. Az intézményeknek a kitettségek CRR 429. cikke (8) bekezdése szerinti olyan kiigazításait, valamint a kitettségek CRR 429a. cikke (1) bekezdésének d), e), f), h), k), l), o) és p) pontjában említett egyéb olyan kiigazításait kell figyelembe venniük, amelyeket a táblában sehol nem hoznak nyilvánosságra.

Ha a kiigazítások a kitettség növekedését okozzák, pozitív értéket kell megadni. Ha a kiigazítások a kitettség csökkenését okozzák, az intézményeknek az ebben a sorban szereplő értéket zárójelek között (negatív érték) kell feltüntetniük.

Teljes kitettségi mérték

A teljes kitettségi mérték (amely az EU LR2 – LRCom tábla 24. sorában is szerepel) az előző tételek összege.

EU LR2 – LRCom tábla: Tőkeáttételi mutatóra vonatkozó egységes adattábla. Kötött formátumú tábla

Az intézményeknek az ebben a szakaszban megadott útmutatót kell használniuk az EU LR2 – LRCom táblának a CRR 451. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontja, valamint 451. cikkének (3) bekezdése alkalmazásában történő kitöltéséhez, adott esetben figyelembe véve a CRR 451. cikke (1) bekezdésének c) pontját és 451. cikkének (2) bekezdését.

Az intézményeknek az „a” oszlopban a különböző sorok adott nyilvánosságra hozatali időszakra vonatkozó értékeit kell feltüntetniük, a „b” oszlopban pedig a sorok előző nyilvánosságra hozatali időszakra vonatkozó értékeit.

Az intézményeknek a táblát kísérő szöveges magyarázatban ki kell fejteniük a tábla EU-22d. és EU-22e. sorában feltüntetett kedvezményes kölcsönök összetételét, többek között a partner típusa szerinti információkat.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató

Sor száma

Magyarázat

Mérlegen belüli tételek (származtatott ügyletek és értékpapír-finanszírozási ügyletek nélkül, de biztosítékokkal)

A CRR 429. és 429b. cikke

Az intézményeknek itt fel kell tüntetniük minden olyan eszközt, amely nem tartozik a CRR II. mellékletében felsorolt ügyletek, a hitelderivatívák és az értékpapír-finanszírozási ügyletek közé. Az intézményeknek ezeket az eszközöket a CRR 429. cikkének (7) bekezdésében és 429b. cikkének (1) bekezdésében megállapított elvek alapján kell értékelniük.

Az intézményeknek e számítás során adott esetben figyelembe kell venniük a CRR 429a. cikke (1) bekezdésének i), m) és n) pontját, 429g. cikkét és 429. cikke (4) bekezdésének utolsó albekezdését.

Ebben a mezőben kell az intézményeknek feltüntetniük az értékpapír-finanszírozási ügylet keretében kapott készpénzt vagy ügyleti partnernek adott biztosítékot, ha az továbbra is szerepel a mérlegben (vagyis akkor, ha az alkalmazandó számviteli szabályozás keretén belül a kivezetés számviteli feltételei nem teljesülnek).

Az intézmények e számítás során nem vehetik figyelembe a CRR 429. cikkének (8) bekezdését és 429a. cikke (1) bekezdésének a)–h), j) és k) pontját, azaz nem csökkenthetik az ebben a sorban feltüntetendő összeget az említett mentességekkel.

Származtatott ügylethez nyújtott biztosíték által az alkalmazandó számviteli szabályozás értelmében a mérlegben okozott eszközérték-csökkentés visszaírása

A CRR 429c. cikkének (2) bekezdése

Az intézményeknek nyilvánosságra kell hozniuk a származtatott ügyletek során nyújtott azon biztosítékok összegét, amelyek – a CRR 429c. cikke (2) bekezdésének meghatározása szerint – az alkalmazandó számviteli szabályozás értelmében csökkentik az eszközök összegét.

Az intézmények ebben a mezőben nem tüntethetik fel az elfogadott központi szerződő féllel kötött, ügyfél által elszámolt származtatott ügyletek alapletétjét és a CRR 429c. cikkének (3) bekezdésében meghatározott elismerhető változó készpénzletétet.

(Származtatott ügyletekhez biztosított változó készpénzletét formájában fennálló követeléseket megtestesítő eszközök levonása)

A CRR 429c. cikkének (3) bekezdése

Az intézményeknek nyilvánosságra kell hozniuk a származtatott ügyletbeli partnernek készpénzben fizetett változó letétre vonatkozó követeléseket, ha az intézménynek azokat az alkalmazandó számviteli szabályozás szerint eszközként kell megjelenítenie, amennyiben teljesülnek a CRR 429c. cikke (3) bekezdésének a)–e) pontjában megállapított feltételek.

Mivel ez a kiigazítás csökkenti a teljes kitettségi mértéket, az intézményeknek az ebben a sorban szereplő értéket zárójelek között (negatív érték) kell feltüntetniük.

(Kiigazítás értékpapír-finanszírozási ügylet keretében kapott, eszközként megjelenített értékpapírok miatt)

Értékpapír-finanszírozási ügylet keretében kapott értékpapírok miatti kiigazítás, ha a bank a mérlegében eszközként jelenítette meg az értékpapírokat. Ezeket az összegeket a CRR 429e. cikkének (6) bekezdésével összhangban ki kell zárni a teljes kitettségi mértékből.

Mivel az ebben a sorban szereplő kiigazítások csökkentik a teljes kitettségi mértéket, az intézményeknek az ebben a sorban szereplő értéket zárójelek között (negatív érték) kell feltüntetniük.

(A mérlegen belüli tételek általános hitelkockázati kiigazításai)

A CRR 429. cikke (4) bekezdésének a) pontjában említett mérlegen belüli tételeknek megfelelő általános hitelkockázati kiigazítások összege, amelyet az intézmények a CRR 429. cikke (4) bekezdésének utolsó albekezdésével összhangban levonnak.

(Az alapvető tőke meghatározása során levont eszközértékek)

A CRR 429a. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontja, valamint 499. cikkének (2) bekezdése

Az intézményeknek a CRR 499. cikkének (2) bekezdése alapján hozott döntésnek megfelelően az alapvető tőke összegében végrehajtott szabályozói értékelési korrekciók összegét kell feltüntetniük.

Konkrétabban, az intézményeknek az eszközök értékét érintő, az alábbi rendelkezések által előírt kiigazítások összértékét kell megadniuk:

—	a CRR 32–35. cikke, vagy

—	a CRR 36–47. cikke, vagy

—	a CRR 56–60. cikke, értelemszerűen.

Az intézményeknek ebben a mezőben a CRR 429a. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett összeget kell feltüntetniük.

Ha az intézmények a CRR 499. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban döntenek az alapvető tőke nyilvánosságra hozatala mellett, akkor az ilyen levonások tekintetében figyelembe kell venniük a CRR 48., 49. és 79. cikkében megállapított kivételeket, alternatívákat és mentességeket, a CRR tizedik része I. címének 1. és 2. fejezetében megállapított eltérés figyelembevétele nélkül. Ezzel szemben, ha az intézmények a CRR 499. cikke (1) bekezdésének b) pontjával összhangban döntenek az alapvető tőke nyilvánosságra hozatala mellett, akkor az ilyen levonások tekintetében figyelembe kell venniük a CRR 48., 49. és 79. cikkében megállapított kivételeket, alternatívákat és mentességeket, továbbá figyelembe kell venniük a CRR tizedik része I. címének 1. és 2. fejezetében megállapított eltéréseket.

A kettős elszámolás elkerülése érdekében az intézmények nem tüntethetik fel a CRR 111. cikke alapján a kitettségérték számítása során már alkalmazott kiigazításokat, sem azokat a kiigazításokat, amelyek nem csökkentik egy adott eszköz értékét.

Mivel az ebben a sorban szereplő összeg csökkenti a teljes kitettségi mértéket, az intézményeknek az ebben a mezőben szereplő értéket zárójelek között (negatív érték) kell feltüntetniük.

Mérlegen belüli kitettségek összesen (származtatott ügyletek és értékpapír-finanszírozási ügyletek nélkül)

Az 1–6. sorok összege

SA-CCR szerinti származtatott ügyletekkel összefüggő pótlási költség (az elismerhető változó készpénzletét nélkül)

A CRR 274., 275., 295., 296., 297., 298., 429c. cikke és 429c. cikkének (3) bekezdése

Az intézményeknek a CRR II. mellékletében felsorolt ügyleteknek és a – többek között mérlegen kívüli – hitelderivatíváknak a 275. cikk (1) bekezdése szerinti aktuális pótlási költségét kell feltüntetniük. Az említett pótlási költséget a CRR 429c. cikkének (3) bekezdésével összhangban elismerhető változó készpénzletét nélkül kell szerepeltetni, melynek során nem tüntethető fel a CRR 429a. cikke (1) bekezdésének g) vagy h) pontja szerinti, központi szerződő féllel szembeni mentesített kitettségek tekintetében kapott változó készpénzletét.

A CRR 429c. cikkének (1) bekezdése szerint az intézmények a CRR 295. cikkével összhangban figyelembe vehetik a novációs szerződések és más nettósítási megállapodások hatásait. Az eltérő termékkategóriák közötti nettósítás nem alkalmazható. Megengedett azonban az intézmények számára a CRR 272. cikke 25. pontjának c) pontjában említett termékkategórián és a hitelderivatívákon belüli nettósítás, ha a CRR 295. cikkének c) pontjában említett, eltérő termékkategóriák közötti szerződéses nettósítási megállapodás vonatkozik rájuk.

Az intézmények ebben a mezőben nem tüntethetik fel a CRR 429c. cikkének (6) bekezdése szerinti módszerek, vagyis a CRR harmadik része II. címe 6. fejezetének 4. vagy 5. szakaszában szereplő módszerek (a partnerkockázatra vonatkozó egyszerűsített sztenderd módszer vagy az eredeti kitettség szerinti módszer) alkalmazásával értékelt szerződéseket.

Az intézményeknek a pótlási költségek számítása során a CRR 429c. cikkének (4) bekezdésével összhangban fel kell tüntetniük a biztosíték elismerésének a NICA-ra gyakorolt hatását az ügyfelekkel kötött származtatott ügyletek esetében, ha az említett ügyleteket elfogadott központi szerződő fél számolja el.

Az összeget a CRR 274. cikkének (2) bekezdésében meghatározott 1,4 (alfa) szorzóval kell megadni.

EU-8a

Származtatott ügyletekre vonatkozó eltérés: pótlásiköltség-hozzájárulás az egyszerűsített sztenderd módszer szerint

A CRR 429c. cikkének (6) bekezdése és 281. cikke

Ebben a mezőben a CRR II. mellékletének 1. és 2. pontjában felsorolt ügyleteknek a CRR 281. cikkében megállapított egyszerűsített sztenderd módszer szerint számított kitettségi mértékét kell feltüntetni, a biztosíték NICA-ra gyakorolt hatása nélkül. Az összeget a CRR 274. cikkének (2) bekezdésében meghatározott 1,4 (alfa) szorzóval kell megadni.

A CRR 429c. cikke (6) bekezdésének megfelelően az egyszerűsített sztenderd módszert alkalmazó intézmények nem csökkenthetik a teljes kitettségi mértéket a kapott letét összegével. Ezért az ügyfelekkel kötött, elfogadott központi szerződő fél által elszámolt származtatott ügyletekre vonatkozó, a CRR 429c. cikkének (4) bekezdésében foglalt kivétel nem alkalmazandó.

Az intézmények ebben a mezőben nem vehetik figyelembe az SA-CCR vagy az eredeti kitettség szerinti módszer alkalmazásával értékelt szerződéseket.

SA-CCR szerinti származtatott ügyletekkel összefüggő potenciális jövőbeli kitettség miatti többletek

A CRR 274., 275., 295., 296., 297., 298. cikke, 299. cikkének (2) bekezdése és 429c. cikke

Az intézményeknek fel kell tüntetniük a CRR II. mellékletében felsorolt ügyletek és a – többek között mérlegen kívüli – hitelderivatívák potenciális jövőbeli kitettségére vonatkozó többletet, amelyet a CRR II. mellékletében felsorolt ügyletek esetében a CRR 278. cikkének megfelelően, hitelderivatívák esetében pedig a CRR 299. cikke (2) bekezdésének megfelelően, és a CRR 429c. cikke (1) bekezdése szerinti nettósítási szabályokat alkalmazva számítanak ki. Ezen szerződések kitettségértékének meghatározása során az intézmények a CRR 295. cikkével összhangban figyelembe vehetik a novációs szerződések és más nettósítási megállapodások hatásait. Az eltérő termékkategóriák közötti nettósítás nem alkalmazható. Megengedett azonban az intézmények számára a CRR 272. cikke 25. pontjának c) pontjában említett termékkategórián és a hitelderivatívákon belüli nettósítás, ha a CRR 295. cikkének c) pontjában említett, eltérő termékkategóriák közötti szerződéses nettósítási megállapodás vonatkozik rájuk.

A CRR 429c. cikkének (5) bekezdésével összhangban az intézményeknek a CRR 278. cikke (1) bekezdésének megfelelően a potenciális jövőbeli kitettségek számításában használt szorzó értékét 1-ben kell megállapítaniuk, kivéve az ügyfelekkel kötött származtatott ügyletek esetében, ha az említett ügyleteket elfogadott központi szerződő fél számolja el.

EU-9a

Származtatott ügyletekre vonatkozó eltérés: potenciális jövőbeli kitettségi hozzájárulás az egyszerűsített sztenderd módszer szerint

A CRR 429c. cikkének (5) bekezdése

A potenciális jövőbeli kitettség a CRR 281. cikkében meghatározott egyszerűsített sztenderd módszer szerint, 1-es szorzót feltételezve. Az összeget a CRR 274. cikkének (2) bekezdésében meghatározott 1,4 (alfa) szorzóval kell megadni.

A CRR 429c. cikke (6) bekezdésének megfelelően az egyszerűsített sztenderd módszert alkalmazó intézmények nem csökkenthetik a teljes kitettségi mértéket a kapott letét összegével. Ezért az ügyfelekkel kötött, elfogadott központi szerződő fél által elszámolt származtatott ügyletekre vonatkozó, a CRR 429c. cikkének (5) bekezdésében foglalt kivétel nem alkalmazandó.

Az intézmények ebben a mezőben nem vehetik figyelembe az SA-CCR vagy az eredeti kitettség szerinti módszer alkalmazásával értékelt szerződéseket.

EU-9b

Az eredeti kitettség szerinti módszer alapján meghatározott kitettségek

A CRR 429c. cikkének (6) bekezdése és harmadik része II. címe 6. fejezetének 4. vagy 5. szakasza

Az intézményeknek a CRR II. mellékletének 1. és 2. pontjában felsorolt ügyleteknek a CRR harmadik része II. címe 6. fejezetének 4. vagy 5. szakaszában meghatározott eredeti kitettség szerinti módszer alapján számított kitettségi mértékét kell feltüntetni.

A CRR 429c. cikke (6) bekezdésének megfelelően az eredeti kitettség szerinti módszert alkalmazó intézmények nem csökkenthetik a kitettség mértékét az általuk kapott letét összegével.

Az eredeti kitettség szerinti módszert nem alkalmazó intézményeknek ebben a mezőben nem kell adatot feltüntetniük.

(Ügyfél által elszámolt, központi szerződő féllel szembeni, mentesített kereskedési kitettségek) (SA-CCR)

A CRR 429a. cikke (1) bekezdésének g) és h) pontja

Az intézményeknek nyilvánosságra kell hozniuk az ügyfél által elszámolt származtatott ügyletekből eredő, elfogadott központi szerződő féllel szembeni, mentesített kereskedési kitettségeket (SA-CCR), amennyiben e tételek teljesítik a CRR 306. cikke (1) bekezdésének c) pontjában foglalt feltételeket.

Mivel ez csökkenti a teljes kitettségi mértéket, az intézményeknek az ebben a mezőben szereplő értéket zárójelek között (negatív érték) kell feltüntetniük.

A feltüntetett összeget a megfelelő fenti mezőkben is szerepeltetni kell, mintha nem lenne mentesség alkalmazandó.

EU-10a

(Ügyfél által elszámolt, központi szerződő féllel szembeni, mentesített kereskedési kitettségek) (egyszerűsített sztenderd módszer)

A CRR 429a. cikke (1) bekezdésének g) és h) pontja

Az intézményeknek itt kell feltüntetniük az ügyfél által elszámolt származtatott ügyletekből eredő, elfogadott központi szerződő féllel szembeni, mentesített kereskedési kitettségeket (egyszerűsített sztenderd módszer), amennyiben e tételek teljesítik a CRR 306. cikke (1) bekezdésének c) pontjában foglalt feltételeket. Az összeget a CRR 274. cikkének (2) bekezdésében meghatározott 1,4 (alfa) szorzóval kell megadni (negatív összeg).

A feltüntetett összeget a megfelelő fenti mezőkben is szerepeltetni kell, mintha nem lenne mentesség alkalmazandó.

EU-10b

(Ügyfél által elszámolt, központi szerződő féllel szembeni, mentesített kereskedési kitettségek) (eredeti kitettség szerinti módszer)

A CRR 429a. cikke (1) bekezdésének g) és h) pontja

Az intézményeknek itt kell feltüntetniük az ügyfél által elszámolt származtatott ügyletekből eredő, elfogadott központi szerződő féllel szembeni, mentesített kereskedési kitettségeket (eredeti kitettség szerinti módszer), amennyiben e tételek teljesítik a CRR 306. cikke (1) bekezdésének c) pontjában foglalt feltételeket.

Mivel ez csökkenti a teljes kitettségi mértéket, az intézményeknek az ebben a mezőben szereplő értéket zárójelek között (negatív érték) kell feltüntetniük.

A feltüntetett összeget a megfelelő fenti mezőkben is szerepeltetni kell, mintha nem lenne mentesség alkalmazandó.

Eladott hitelderivatívák kiigazított tényleges névleges összege

A CRR 429d. cikke

Az intézményeknek nyilvánosságra kell hozniuk az eladott hitelderivatívák (az intézmény által egy partnernek nyújtott hitelkockázati fedezet) csökkentett névleges összegét a CRR 429d. cikkében meghatározottaknak megfelelően.

(Eladott hitelderivatívák utáni kiigazított tényleges névleges összeg beszámítások és többlet levonások)

A CRR 429d. cikke

Az intézményeknek azon vásárolt hitelderivatívák (az intézmény által vásárolt hitelkockázati fedezet) csökkentett névleges összegét kell feltüntetniük, amelyeket olyan kibocsátók vonatkozásában vásároltak, amely kibocsátók vonatkozásában eladott hitelderivatíváik vannak, amennyiben a vásárolt hitelkockázati fedezet hátralévő futamideje megegyezik vagy meghaladja az eladott fedezet hátralévő futamidejét. A megadott érték következésképpen nem lehet nagyobb, mint az EU LR2 – LRCom tábla 11. sorában az egyes referencianevek vonatkozásában feltüntetett érték.

Mivel a feltüntetett összeg csökkenti a teljes kitettségi mértéket, az intézményeknek az ebben a mezőben szereplő értéket zárójelek között (negatív érték) kell feltüntetniük.

A feltüntetett összeget az előző mezőben is szerepeltetni kell, mintha nem lenne kiigazítás alkalmazandó.

Származtatott kitettségek összesen

A 8–12. sorok összege

Értékpapír-finanszírozási ügyleteket megtestesítő bruttó (nettósítás nélküli) eszközök az eladásként elszámolt ügyletek miatti kiigazítás után

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 77. pontja, 206. cikke és 429e. cikkének (6) bekezdése

Az intézményeknek az olyan értékpapír-finanszírozási ügyletek alkalmazandó számviteli szabályozás szerinti, számviteli mérleg szerinti értékét kell feltüntetniük – függetlenül attól, hogy az ügyletek a CRR 206. cikke alapján elismert nettósítási keretmegállapodás hatálya alá tartoznak-e –, amelyeknél az ügyletet a mérlegben az eszközök között jelenítik meg, prudenciális vagy számviteli nettósítási vagy kockázatmérséklő hatások feltételezése nélkül (vagyis a számviteli mérleg szerinti érték meg van tisztítva a számviteli nettósítás vagy kockázatmérséklés hatásaitól).

Továbbá az olyan esetekben, ahol az értékpapír-finanszírozási ügyletek elszámolása az alkalmazandó számviteli szabályozás szerint eladásként történik, az intézménynek a CRR 429e. cikke (6) bekezdésének megfelelően vissza kell írnia az összes, eladáshoz kapcsolódó könyvelési tételt.

Az intézmények ebben a mezőben nem tüntethetik fel a kapott készpénzt vagy az említett tranzakciók során bármely partnernek adott biztosítékot, ha az továbbra is szerepel a mérlegben (vagyis akkor, ha a kivezetés számviteli feltételei nem teljesülnek).

(Értékpapír-finanszírozási ügyleteket megtestesítő bruttó eszközök nettósított készpénz-kötelezettségei és -követelései)

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 77. pontja, 206. cikke, 429b. cikke (1) bekezdésének b) pontja, 429b. cikkének (4) bekezdése és 429e. cikkének (6) bekezdése

Az intézményeknek nyilvánosságra kell hozniuk az értékpapír-finanszírozási ügyleteket megtestesítő bruttó eszközök készpénz-kötelezettségeinek összegét, amelyet a CRR 429b. cikkének (4) bekezdésével összhangban nettósítottak.

Mivel ez a kiigazítás csökkenti a teljes kitettségi mértéket, az intézményeknek az ebben a sorban szereplő értéket zárójelek között (negatív érték) kell feltüntetniük.

Értékpapír-finanszírozási ügyleteket megtestesítő eszközök partnerkockázati kitettsége

A CRR 429e. cikkének (1) bekezdése

Az intézményeknek fel kell tüntetniük az értékpapír-finanszírozási ügyletek – köztük a mérlegen kívüliek – partnerkockázati kitettsége után számított, a CRR 429e. cikkének (2) vagy (3) bekezdése szerint meghatározott többletet.

Az intézményeknek ebben a mezőben a CRR 429e. cikke (7) bekezdésének c) pontja szerinti ügyleteket kell feltüntetniük.

Az intézmények ebben a mezőben nem tüntethetik fel azokat az SFT-ket, amelyeknél megbízottként közreműködve a CRR 429e. cikke (7) bekezdése a) pontjának megfelelően kártalanítási vagy garanciakötelezettséget vállalnak egy ügyféllel vagy partnerrel szemben, amely kötelezettség az ügyfél által kölcsönadott értékpapír vagy készpénz értéke és a kölcsönvevő által nyújtott biztosíték értéke közötti különbségre korlátozódik.

EU-16a

Értékpapír-finanszírozási ügyletekre vonatkozó eltérés: partnerkockázati kitettség a CRR 429e. cikkének (5) bekezdése és 222. cikke szerint

A CRR 429e. cikkének (5) bekezdése és 222. cikke

Az intézményeknek az értékpapír-finanszírozási ügyletek – köztük a mérlegen kívüliek – után számított, a CRR 222. cikke szerint meghatározott többletet tüntetik fel, 20 %-os alsó határt érvényesítve az alkalmazandó kockázati súlyra.

Az intézményeknek ebben a mezőben a CRR 429e. cikke (7) bekezdésének c) pontja szerinti ügyleteket kell feltüntetniük.

Az intézmények ebben a mezőben nem tüntethetik fel azokat az ügyleteket, amelyek esetében a tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségértéknek a többletet képviselő részét a CRR 429e. cikkének (1) bekezdésében meghatározott módszer szerint határozták meg.

Megbízotti ügyletek kitettsége

A CRR 429e. cikkének (2) és (3) bekezdése, valamint 429e. cikke (7) bekezdésének a) pontja

Az intézményeknek ebben a mezőben kell feltüntetniük azoknak a megbízotti SFT-knek a kitettségértékét, amelyeknél megbízottként közreműködve a CRR 429e. cikke (7) bekezdése a) pontjának megfelelően kártalanítási vagy garanciakötelezettséget vállalnak egy ügyféllel vagy partnerrel szemben, amely kötelezettség az ügyfél által kölcsönadott értékpapír vagy készpénz értéke és a kölcsönvevő által nyújtott biztosíték értéke közötti különbségre korlátozódik. A kitettségérték csak a CRR 429e. cikkének (2) vagy – adott esetben – (3) bekezdése szerint meghatározott többletből áll.

Az intézmények ebben a mezőben nem tüntethetik fel a CRR 429e. cikke (7) bekezdésének c) pontja szerinti ügyleteket.

EU-17a

(Ügyfél által elszámolt, központi szerződő féllel szembeni, mentesített értékpapír-finanszírozási kitettségek)

A CRR 429a. cikke (1) bekezdésének g) és h) pontja, valamint 306. cikke (1) bekezdésének c) pontja

Az intézményeknek az ügyfél által elszámolt SFT-k központi szerződő féllel szembeni, mentesített kereskedési kitettségeit kell feltüntetniük, amennyiben megfelelnek a CRR 306 cikke (1) bekezdésének c) pontjában megállapított feltételeknek.

Amennyiben a központi szerződő féllel szembeni mentesített kitettség biztosíték, az nem tüntethető fel ebben a mezőben, kivéve akkor, ha olyan újból elzálogosított biztosítékról van szó, amelyet az alkalmazandó számviteli szabályozás szerint (vagyis a CRR 111. cikke (1) bekezdése első mondatának megfelelően) teljes értéken kell figyelembe venni.

Mivel ez a kiigazítás csökkenti a teljes kitettségi mértéket, az intézményeknek az ebben a sorban szereplő értéket zárójelek között (negatív érték) kell feltüntetniük.

A feltüntetett összeget a megfelelő fenti mezőkben is szerepeltetni kell, mintha nem lenne mentesség alkalmazandó.

Értékpapír-finanszírozási ügyletből származó kitettségek összesen

A 14–EU-17a. sorok összege

Mérlegen kívüli kitettségek bruttó névleges értéken

A CRR 429f. cikke

Az intézményeknek fel kell tüntetniük az összes mérlegen kívüli tétel hitel-egyenértékesítési tényezők miatti kiigazítás és egyedi hitelkockázati kiigazítások előtti névleges értékét a CRR 429f. cikkében meghatározottak szerint.

(Hitel-egyenértékesítési kiigazítás)

A CRR 429f. cikke

A mérlegen kívüli kitettségek bruttó összegének a hitel-egyenértékesítési tényezők alkalmazása miatti csökkenése. Mivel ez csökkenti a teljes kitettségi mértéket, az ebben a sorban feltüntetett értéket negatív összegként kell figyelembe venni az EU LR2 – LRCom tábla 22. sorában feltüntetendő összeg kiszámításánál.

(Az alapvető tőke meghatározása során levont általános kockázati céltartalékok és a mérlegen kívüli kitettségekkel összefüggő egyedi kockázati céltartalékok)

A CRR 429. cikkének (4) bekezdése és 429f. cikkének (1) és (2) bekezdése

Az intézmények valamely mérlegen kívüli tétel hitelkockázatikitettség-egyenértékes összegét csökkenthetik azon általános hitelkockázati kiigazítások megfelelő összegével, amelyeket levonnak az alapvető tőkéből. A számításra nulla értékű alsó határ alkalmazandó.

Az intézmények az egyedi hitelkockázati kiigazítások megfelelő összegével csökkenthetik a mérlegen kívüli tétel hitelkockázatikitettség-egyenértékes összegét. A számításra nulla értékű alsó határ alkalmazandó.

E hitelkockázati kiigazítások abszolút értéke nem haladhatja meg a 19. és a 20. sor összegét.

Mivel ezek a kiigazítások csökkentik a teljes kitettségi mértéket, az intézményeknek az ebben a sorban szereplő értéket zárójelek között (negatív érték) kell feltüntetniük.

A feltüntetett összeget a megfelelő fenti mezőkben is szerepeltetni kell, mintha ez a csökkentés nem lett volna alkalmazandó.

Mérlegen kívüli kitettségek

A CRR 429f. cikke, 111. cikkének (1) bekezdése, valamint 166. cikkének (9) bekezdése A 19–21. sorok összege

Az intézményeknek a mérlegen kívüli tételek tőkeáttételi mutató számításához használt, a CRR 429f. cikkének megfelelően meghatározott kitettségértékét kell feltüntetniük, figyelembe véve a vonatkozó hitel-egyenértékesítési tényezőket.

Az intézményeknek figyelembe kell venniük, hogy az EU LR2 – LRCom tábla 20–21. sora negatívan járul hozzá ezen összeg kiszámításához.

EU-22a

(A teljes kitettségi mértékből a CRR 429a. cikke (1) bekezdésének c) pontjával összhangban kizárt kitettségek)

A CRR 429a. cikke (1) bekezdésének c) pontja, valamint 113. cikkének (6) és (7) bekezdése

Az intézményeknek fel kell tüntetniük a CRR 429a. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerint mentesített kitettségeket.

A feltüntetett összeget a megfelelő fenti mezőkben is szerepeltetni kell, mintha nem lenne mentesség alkalmazandó.

Mivel ez az összeg csökkenti a teljes kitettségi mértéket, az intézményeknek az ebben a sorban szereplő értéket zárójelek között (negatív érték) kell feltüntetniük.

EU-22b

(A CRR 429a. cikke (1) bekezdésének j) pontjával összhangban mentesített (mérlegen belüli és kívüli) kitettségek)

A CRR 429a. cikke (1) bekezdésének j) pontja

Az intézményeknek a CRR 429a. cikke (1) bekezdésének j) pontja szerint mentesített kitettségeket kell feltüntetniük, amennyiben az ott meghatározott feltételek teljesülnek.

A feltüntetett összeget a megfelelő fenti mezőkben is szerepeltetni kell, mintha nem lenne mentesség alkalmazandó.

Mivel ez az összeg csökkenti a teljes kitettségi mértéket, az intézményeknek az ebben a sorban szereplő értéket zárójelek között (negatív érték) kell feltüntetniük.

EU-22c

(Közszektorbeli fejlesztési bankok (vagy egységek) kizárt kitettségei – Közszektorbeli beruházások)

A CRR 429a. cikke (1) bekezdésének d) pontja, valamint 429a. cikkének (2) bekezdése

A központi kormányzatokkal, regionális kormányzatokkal, helyi hatóságokkal vagy közszektorbeli intézményekkel szemben közszektorbeli beruházásokhoz kapcsolódó követeléseket megtestesítő eszközökből eredő kitettségek, amelyek a CRR 429a. cikke (1) bekezdésének d) pontja szerint kizárhatók a kitettségérték számításából. Ez csak azokat az eseteket foglalja magában, amikor az intézmény közszektorbeli fejlesztési hitelintézet, vagy a kitettségeket olyan egység tartja, amelyet a CRR 429a. cikke (2) bekezdésének utolsó albekezdésével összhangban közszektorbeli fejlesztési egységként kezelnek.

Mivel ez az összeg csökkenti a teljes kitettségi mértéket, az intézményeknek az ebben a mezőben szereplő értéket zárójelek között (negatív érték) kell feltüntetniük.

EU-22d

(Közszektorbeli fejlesztési bankok (vagy egységek) kizárt kitettségei – Kedvezményes kölcsönök)

A CRR 429a. cikke (1) bekezdésének d) pontja, valamint 429a. cikkének (2) bekezdése

Az intézményeknek a CRR 429a. cikke (1) bekezdésének d) pontjával összhangban nyilvánosságra kell hozniuk a kizárt kedvezményes kölcsönöket. Ez csak azokat az eseteket foglalja magában, amikor az intézmény közszektorbeli fejlesztési hitelintézet, vagy a kedvezményes kölcsönöket olyan egység tartja, amelyet a CRR 429a. cikke (2) bekezdésének utolsó albekezdésével összhangban közszektorbeli fejlesztési egységként kezelnek.

Mivel ez az összeg csökkenti a teljes kitettségi mértéket, az intézményeknek az ebben a sorban szereplő értéket zárójelek között (negatív érték) kell feltüntetniük.

EU-22e

(Nem közszektorbeli fejlesztési bankok (vagy egységek) továbbközvetített kedvezményes kölcsönökből eredő kizárt kitettségei)

A CRR 429a. cikke (1) bekezdésének e) pontja

Az intézményeknek nyilvánosságra kell hozniuk a más hitelintézeteknek továbbközvetített kedvezményes kölcsönökből eredő kitettségrészekhez kapcsolódó, a CRR 429a. cikke (1) bekezdésének e) pontja szerint kizárt kitettségeket. Ez csak azokat az eseteket foglalja magában, amikor az intézmény nem közszektorbeli fejlesztési hitelintézet, és a tevékenység nem olyan egységen belüli, amelyet a CRR 429a. cikke (2) bekezdésének utolsó albekezdésével összhangban közszektorbeli fejlesztési egységként kezelnek.

Mivel ez az összeg csökkenti a teljes kitettségi mértéket, az intézményeknek az ebben a sorban szereplő értéket zárójelek között (negatív érték) kell feltüntetniük.

EU-22f

(Exporthitelekből eredő kitettségek garantált, kizárt részei)

A CRR 429a. cikke (1) bekezdésének f) pontja

Az exporthitelekből eredő kitettségek azon garantált részei, amelyek kizárhatók a kitettségi mérték számításából, ha a CRR 429a. cikke (1) bekezdésének f) pontjában foglalt feltételek teljesülnek.

Mivel ez az összeg csökkenti a teljes kitettségi mértéket, az intézményeknek az ebben a sorban szereplő értéket zárójelek között (negatív érték) kell feltüntetniük.

EU-22g

(Harmadik félnél elhelyezett, kizárt többletbiztosíték)

A CRR 429a. cikke (1) bekezdésének k) pontja

A harmadik félnél elhelyezett többletbiztosíték, amelyet nem adtak kölcsön, és amely a 429a. cikk (1) bekezdésének k) pontjával összhangban kizárható a kitettségi mérték számításából.

Mivel ez az összeg csökkenti a teljes kitettségi mértéket, az intézményeknek az ebben a sorban szereplő értéket zárójelek között (negatív érték) kell feltüntetniük.

EU-22h

(Központi értéktárnak/intézménynek a CRR 429a. cikke (1) bekezdésének o) pontja szerint kizárt, központi értéktárhoz kapcsolódó szolgáltatásai)

A CRR 429a. cikke (1) bekezdésének o) pontja

A központi értéktárnak/intézménynek a CRR 429a. cikke (1) bekezdésének o) pontja szerint kizárható, központi értéktárhoz kapcsolódó szolgáltatásai.

Mivel ez az összeg csökkenti a teljes kitettségi mértéket, az intézményeknek az ebben a sorban szereplő értéket zárójelek között (negatív érték) kell feltüntetniük.

EU-22i

(Kijelölt intézménynek a CRR 429a. cikke (1) bekezdésének p) pontja szerint kizárt, központi értéktárhoz kapcsolódó szolgáltatásai)

A CRR 429a. cikke (1) bekezdésének p) pontja

A kijelölt intézménynek a CRR 429a. cikke (1) bekezdésének p) pontja szerint kizárható, központi értéktárhoz kapcsolódó szolgáltatásai.

Mivel ez az összeg csökkenti a teljes kitettségi mértéket, az intézményeknek az ebben a sorban szereplő értéket zárójelek között (negatív érték) kell feltüntetniük.

EU-22j

(Az előfinanszírozási vagy áthidaló hitelek kitettségértékének csökkentése)

A CRR 429. cikkének (8) bekezdése

Az előfinanszírozási hitel vagy áthidaló hitel kitettségértékéből a CRR 429. cikkének (8) bekezdésével összhangban csökkentett összeg.

Mivel ez az összeg csökkenti a teljes kitettségi mértéket, az intézményeknek az ebben a sorban szereplő értéket zárójelek között (negatív érték) kell feltüntetniük.

EU-22k

(Kizárt kitettségek összesen)

Az EU-22a–EU-22j. sorok összege

Mivel ez az összeg csökkenti a teljes kitettségi mértéket, az intézményeknek az ebben a sorban szereplő értéket zárójelek között (negatív érték) kell feltüntetniük.

Alapvető tőke

A CRR 429. cikkének (3) bekezdése és 499. cikkének (1) és (2) bekezdése

Az intézményeknek a CRR 499. cikkének (2) bekezdése szerinti, az EU LR2 – LRCom tábla EU-27. sorában feltüntetett döntésnek megfelelően számított alapvető tőke összegét kell feltüntetniük.

Konkrétabban, ha az intézmény a CRR 499. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban dönt az alapvető tőke nyilvánosságra hozatala mellett, akkor az alapvető tőke CRR 25. cikke szerint számított összegét kell feltüntetnie, a CRR tizedik része I. címének 1. és 2. fejezetében meghatározott eltérések figyelembevétele nélkül.

Ezzel szemben, ha az intézmény a CRR 499. cikke (1) bekezdésének b) pontjával összhangban dönt az alapvető tőke nyilvánosságra hozatala mellett, akkor az alapvető tőke CRR 25. cikke szerint számított összegét kell feltüntetnie, figyelembe véve a CRR tizedik része I. címének 1. és 2. fejezetében meghatározott eltéréseket.

Teljes kitettségi mérték

Az EU LR2 – LRCom tábla 7., 13., 18., 22. és EU-22k. sorában szereplő értékek összege.

Tőkeáttételi mutató (%)

Az intézményeknek az EU LR2 – LRCom tábla 23. sorában szereplő összeget kell feltüntetniük az EU LR2 – LRCom tábla 24. sorában szereplő összeg százalékában kifejezve.

EU-25

Tőkeáttételi mutató (a közszektorbeli beruházásokra és kedvezményes kölcsönökre vonatkozó mentesség hatása nélkül) (%)

A CRR 451. cikke (2) bekezdésének megfelelően a CRR 429a. cikkének (2) bekezdésében meghatározott közszektorbeli fejlesztési hitelintézeteknek a tőkeáttételi mutatót a CRR 429a. cikke (1) bekezdésének d) pontjával összhangban meghatározott teljes kitettségi mérték korrekciója – azaz az e tábla EU-22c. és EU-22d. sorában feltüntetett kiigazítás – nélkül kell nyilvánosságra hozniuk.

25a

Tőkeáttételi mutató (a központi banki tartalékokra alkalmazandó átmeneti mentesség hatása nélkül) (%)

Ha az intézmény teljes kitettségi mértékére a CRR 429a. cikke (1) bekezdésének n) pontjában meghatározott, a központi banki tartalékok átmeneti mentessége alkalmazandó, akkor ez a mutató az alapvető tőke mértéke osztva a teljes kitettségi mérték és a központi banki tartalék mentesített értékének összegével, a mutatót százalékban kifejezve.

Ha az intézmény teljes kitettségi mértéke nem tartozik a központi banki tartalékok átmeneti mentességének hatálya alá, akkor ez a mutató megegyezik a 25. sorban feltüntetett mutatóval.

A minimális tőkeáttételi mutatóra vonatkozó szabályozói követelmény (%)

A CRR 92. cikke (1) bekezdésének d) pontja, 429a. cikke (1) bekezdésének n) pontja és 429a. cikkének (7) bekezdése

Az intézményeknek nyilvánosságra kell hozniuk a CRR 92. cikke (1) bekezdésének d) pontja szerinti tőkeáttételi mutatóra vonatkozó követelményt. Ha az intézmény kizárja a CRR 429a. cikke (1) bekezdésének n) pontjában említett kitettségeket, a CRR 429a. cikkének (7) bekezdésével összhangban számított korrigált tőkeáttételi mutatóra vonatkozó követelményt kell feltüntetnie.

EU-26a

A túlzott tőkeáttétel kockázatának kezelése érdekében előírt kiegészítő szavatolótőke-követelmény (%)

A 2013/36/EU irányelv (CRD) 104. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján az illetékes hatóság által a túlzott tőkeáttétel kockázatának kezelése érdekében előírt kiegészítő szavatolótőke-követelmény, a teljes kitettségi mérték százalékában kifejezve.

EU-26b

ebből: CET1 tőke formájában (százalékpont)

Tőkeáttételimutató-pufferre vonatkozó követelmény (%)

A CRR 92. cikkének (1a) bekezdése

A CRR 92. cikke (1a) bekezdésének hatálya alá tartozó intézményeknek nyilvánosságra kell hozniuk az alkalmazandó, tőkeáttételimutató-pufferre vonatkozó követelményüket.

EU-27a

Együttes tőkeáttételimutató-követelmény (%)

E tábla 26., EU-26a., és 27. sorának összege.

EU-27b

A tőkemennyiség meghatározásával kapcsolatos átmeneti intézkedésre vonatkozó döntés

A CRR 499. cikkének (2) bekezdése

Az intézményeknek az alábbi két megjelölés közül az egyiknek a megadásával kell feltüntetniük, hogy a tőke nyilvánosságra hozatala alkalmazásában melyik átmeneti lehetőséget választották:

—	„Teljes mértékben bevezetett”, ha az intézmény a tőkeáttételi mutatót a CRR 499. cikke (1) bekezdése a) pontjának megfelelően kívánja nyilvánosságra hozni;

—	„Átmeneti”, ha az intézmény a tőkeáttételi mutatót a CRR 499. cikke (1) bekezdése b) pontjának megfelelően kívánja nyilvánosságra hozni.

Értékpapír-finanszírozási ügyleteket megtestesítő bruttó eszközök napi értékeinek számtani átlaga, az eladásként elszámolt ügyletek miatti kiigazítás után és a kapcsolódó készpénz-kötelezettségek és -követelések nélkül

A CRR 451. cikkének (3) bekezdése; a 14. és 15. sor összegének számtani átlaga, a nyilvánosságra hozatali negyedév egyes napjain számított összegek alapján.

Értékpapír-finanszírozási ügyleteket megtestesítő bruttó eszközök negyedév végi értéke az eladásként elszámolt ügyletek miatti kiigazítás után és a kapcsolódó készpénz-kötelezettségek és -követelések nélkül

Ha a 14. és a 15. sor negyedév végi értékeken alapul, ez az összeg a 14. és 15. sor összege.

Ha a 14. és a 15. sor átlagolt értékeken alapul, ez az összeg a 14. és a 15. sor tartalmának megfelelő negyedév végi értékek összege.

Az értékpapír-finanszírozási ügyleteket megtestesítő bruttó eszközök 28. sorban szereplő (az eladásként elszámolt ügyletek miatti kiigazítás utáni és a kapcsolódó készpénz-kötelezettségek és -követelések nélküli) átlagértékeit magában foglaló teljes kitettségi mérték (beleértve a központi banki tartalékok alkalmazandó átmeneti mentesítésének hatását)

A CRR 451. cikkének (3) bekezdése

Az értékpapír-finanszírozási ügyleteket megtestesítő (az eladásként elszámolt ügyletek miatti kiigazítás utáni és a kapcsolódó készpénz-kötelezettségek és -követelések nélküli) bruttó eszközökhöz kapcsolódó, a kitettségi mérték összegeire vonatkozóan a nyilvánosságra hozatali negyedév egyes napjain számított átlagértékeket felhasználó teljes kitettségi mérték (figyelembe véve a központi banki tartalékok alkalmazandó átmeneti mentesítésének hatását).

30a

Az értékpapír-finanszírozási ügyleteket megtestesítő bruttó eszközök 28. sorban szereplő (az eladásként elszámolt ügyletek miatti kiigazítás utáni és a kapcsolódó készpénz-kötelezettségek és -követelések nélküli) átlagértékeit magában foglaló teljes kitettségi mérték (kizárva a központi banki tartalékok alkalmazandó átmeneti mentesítésének hatását)

A CRR 451. cikkének (3) bekezdése

Az értékpapír-finanszírozási ügyleteket megtestesítő (az eladásként elszámolt ügyletek miatti kiigazítás utáni és a kapcsolódó készpénz-kötelezettségek és -követelések nélküli) bruttó eszközökhöz kapcsolódó, a kitettségi mérték összegeire vonatkozóan a nyilvánosságra hozatali negyedév egyes napjain számított átlagértékeket felhasználó teljes kitettségi mérték (kizárva a központi banki tartalékok alkalmazandó átmeneti mentesítésének hatását).

Ha az intézmény teljes kitettségi mértéke nem tartozik a központi banki tartalékok átmeneti mentességének hatálya alá, akkor ez az érték megegyezik az e tábla 30. sorában feltüntetett értékkel.

Az értékpapír-finanszírozási ügyleteket megtestesítő bruttó eszközök 28. sorban szereplő (az eladásként elszámolt ügyletek miatti kiigazítás utáni és a kapcsolódó készpénz-kötelezettségek és -követelések nélküli) átlagértékeit magában foglaló tőkeáttételi mutató (beleértve a központi banki tartalékok alkalmazandó átmeneti mentesítésének hatását)

A CRR 451. cikkének (3) bekezdése

31a

Az értékpapír-finanszírozási ügyleteket megtestesítő bruttó eszközök 28. sorban szereplő (az eladásként elszámolt ügyletek miatti kiigazítás utáni és a kapcsolódó készpénz-kötelezettségek és -követelések nélküli) átlagértékeit magában foglaló tőkeáttételi mutató (kizárva a központi banki tartalékok alkalmazandó átmeneti mentesítésének hatását)

A CRR 451. cikkének (3) bekezdése

EU LR3 – LRSpl tábla: Mérlegen belüli kitettségek bontása (a származtatott ügyletek, értékpapír-finanszírozási ügyletek és mentesített kitettségek nélkül). Kötött formátum

Az intézményeknek az ebben a szakaszban megadott útmutatót kell használniuk az LRSpl táblának a CRR 451. cikke (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában történő kitöltéséhez.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató
Sor száma	Magyarázat
EU-1	Mérlegen belüli kitettségek összesen (származtatott ügyletek, értékpapír-finanszírozási ügyletek és mentesített kitettségek nélkül), ebből: Az intézményeknek az EU LR3 – LRSpl tábla EU-2. és EU-3. sorában levő értékek összegét kell feltüntetniük.
EU-2	Kereskedési könyvi kitettségek Az intézményeknek azokat a kitettségeket kell feltüntetniük, amelyek a kereskedési könyvhöz tartozó eszközök teljes kitettségértékének részét képezik, a származtatott ügyletek, értékpapír-finanszírozási ügyletek és a mentesített kitettségek kivételével.
EU-3	Nem kereskedési könyvi kitettségek, ebből: Az intézményeknek az EU LR3 – LRSpl tábla EU-4–EU-12. sorában levő értékek összegét kell feltüntetniük.
EU-4	Fedezett kötvények Az intézményeknek a kitettségek azon összegét kell feltüntetniük, amely a CRR 129. cikkében és 161. cikke (1) bekezdésének d) pontjában meghatározottak szerint fedezett kötvények formájában fennálló eszközök teljes kitettségértéke. Az intézményeknek a fedezett kötvényekben fennálló teljes kitettséget a nemteljesítő (defaulted) kitettségek nélkül kell feltüntetniük.
EU-5	Kormányzatként kezelt kitettségek Az intézményeknek a kitettségek azon összegét kell feltüntetniük, amely a CRR értelmében kormányzatként kezelt szervezetekkel szembeni teljes kitettségérték. (Központi kormányzatok és központi bankok (a CRR 114. cikke és 147. cikke (2) bekezdésének a) pontja); kormányzatként kezelt regionális kormányzatok és helyi hatóságok (a CRR 115. cikkének (2) és (4) bekezdése, valamint 147. cikke (3) bekezdésének a) pontja), kormányzatként kezelt multilaterális fejlesztési bankok és nemzetközi szervezetek (a CRR 117. cikkének (2) bekezdése, 118. cikke és 147. cikke (3) bekezdésének b) és c) pontja), közszektorbeli intézmények (a CRR 116. cikkének (4) bekezdése és 147. cikke (3) bekezdésének a) pontja). Az intézményeknek a kormányzatokkal szemben fennálló teljes kitettséget a nemteljesítő (defaulted) kitettségek nélkül kell feltüntetniük.
EU-6	Nem kormányzatként kezelt regionális kormányzatokkal, multilaterális fejlesztési bankokkal, nemzetközi szervezetekkel és közszektorbeli intézményekkel szembeni kitettségek Az intézményeknek a kitettségek azon összegét kell feltüntetniük, amely a következőkkel szembeni teljes kitettségérték: a sztenderd módszer szerinti kitettségek esetében a CRR 115. cikkének (1), (3) és (5) bekezdésében, az IRB-módszer szerinti kitettségek esetében a CRR 147. cikke (4) bekezdésének a) pontjában meghatározott regionális kormányzatok és helyi hatóságok; a sztenderd módszer szerinti kitettségek esetében a CRR 117. cikkének (1) és (3) bekezdésében, az IRB-módszer szerinti kitettségek esetében a CRR 147. cikke (4) bekezdésének c) pontjában meghatározott multilaterális fejlesztési bankok; a sztenderd módszer szerinti kitettségek esetében a CRR 116. cikkének (1), (2), (3) és (5) bekezdésében, az IRB-módszer szerinti kitettségek esetében a CRR 147. cikke (4) bekezdésének b) pontjában meghatározott nemzetközi szervezetek és közszektorbeli intézmények; a CRR értelmében egyikük sem kormányzatként kezelt. Az intézményeknek a fent említett teljes kitettséget a nemteljesítő (defaulted) kitettségek nélkül kell feltüntetniük.
EU-7	Intézmények Az intézményeknek a kitettségek azon összegét kell feltüntetniük, amely az intézményekkel szembeni azon kitettségek kitettségértéke, amelyek sztenderd módszer szerinti kitettségek esetében a CRR 119–121. cikke alá tartoznak, az IRB-módszer szerinti kitettségek esetében pedig a CRR 147. cikke (2) bekezdésének b) pontja alá tartoznak, és nem a CRR 161. cikke (1) bekezdésének d) pontja szerinti fedezett kötvények formájában fennálló kitettségek, és nem tartoznak a CRR 147. cikke (4) bekezdése a)–c) pontjának hatálya alá. Az intézményeknek a teljes kitettséget a nemteljesítő (defaulted) kitettségek nélkül kell feltüntetniük.
EU-8	Ingatlanjelzáloggal fedezett Az intézményeknek a kitettségek összegét kell feltüntetniük, amely olyan ingatlanjelzáloggal fedezett kitettségeknek minősülő eszközök kitettségértéke, amelyek sztenderd módszer szerinti kitettségek esetében a CRR 124. cikke alá tartoznak, és amelyek az IRB-módszer szerinti kitettségek esetében a CRR 147. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerinti vállalkozásokkal szembeni kitettségek vagy a 147. cikke (2) bekezdésének d) pontja szerinti lakossággal szembeni kitettségek, ha ezek a CRR 199. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint ingatlanjelzáloggal fedezett kitettségek. Az intézményeknek a teljes kitettséget a nemteljesítő (defaulted) kitettségek nélkül kell feltüntetniük.
EU-9	Lakossággal szembeni kitettségek Az intézményeknek a kitettségek összegét kell feltüntetniük, amely olyan eszközök teljes kitettségértéke, amelyek sztenderd módszer szerinti kitettségek esetében a CRR 123. cikke szerint lakossággal szembeni kitettségek, és amelyek az IRB-módszer szerinti kitettségek esetében a CRR 147. cikke (2) bekezdésének d) pontja szerinti kitettségek, ha ezek a kitettségek nem a CRR 199. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti ingatlanjelzáloggal fedezett kitettségek. Az intézményeknek a teljes kitettséget a nemteljesítő (defaulted) kitettségek nélkül kell feltüntetniük.
EU-10	Vállalati kitettségek Az intézményeknek a kitettségek azon összegét kell feltüntetniük, amely (pénzügyi és nem pénzügyi) vállalkozásokkal szembeni kitettségnek minősülő eszközök teljes kitettségértéke. A sztenderd módszer szerinti kitettségek esetében ezek a kitettségek a CRR 122. cikke alá tartozó vállalkozásokkal szembeni kitettségek, az IRB-módszer szerinti kitettségek esetében a CRR 147. cikke (2) bekezdésének c) pontja) alá tartozó vállalkozásokkal szembeni kitettségek, ha ezek a kitettségek nem a CRR 199. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti ingatlanjelzáloggal fedezett kitettségek. A pénzügyi vállalkozás az e tábla EU-7. sorában említett intézményektől eltérő olyan szabályozott vagy nem szabályozott vállalkozás, amelynek fő tevékenysége tulajdoni részesedések megszerzése vagy a CRD I. mellékletében felsorolt tevékenységek közül egy vagy több folytatása, valamint a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontja szerinti, az e tábla EU-7. sorában említett intézményektől eltérő vállalkozás. E mező alkalmazásában kis- és középvállalkozások alatt a CRR 501. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti fogalom értendő. Az intézményeknek a teljes kitettséget a nemteljesítő (defaulted) kitettségek nélkül kell feltüntetniük.
EU-11	Nemteljesítő kitettségek Az intézményeknek a kitettségek azon összegét kell feltüntetniük, amely azon nemteljesítő (in default) eszközök teljes kitettségértéke, amelyek sztenderd módszer szerinti kitettségek esetén a CRR 127. cikke alá tartoznak, vagy az IRB-módszer szerinti kitettségek esetén a CRR 147. cikkének (2) bekezdésében felsorolt kitettségi osztályokba sorolt eszközök, ha a CRR 178. cikke szerinti nemteljesítés (default) következett be.
EU-12	Egyéb kitettségek (pl. részvény, értékpapírosítás és egyéb nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszközök) Az intézményeknek a kitettségek azon összegét kell feltüntetniük, amely a CRR szerinti egyéb nem kereskedési könyvi kitettségek (pl. részvény, értékpapírosítás és egyéb nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszközök) teljes kitettségértéke; sztenderd módszer szerinti kitettségek esetén ezek a CRR 112. cikkének k), m), n), o), p) és q) pontjában, IRB-módszer szerinti kitettségek esetén pedig a CRR 147. cikke (2) bekezdésének e), f) és g) pontjában felsorolt kitettségi osztályokba sorolt eszközök. Az intézményeknek azokat az eszközöket is fel kell tüntetniük, amelyeket az alapvető tőke meghatározása során levonnak, és ezért az EU LR2 – LRCom tábla 2. sorában szerepelnek, kivéve, ha ezek az eszközök szerepelnek az EU LR3 – LRSpl tábla EU-2., EU-4–EU-11. sorában.

EU LRA táblázat – A tőkeáttételi mutatóra vonatkozó minőségi információk nyilvánosságra hozatala. Szabad formátumban kitölthető szövegmezők minőségi információk nyilvánosságra hozatalához

Az intézményeknek az EU LRA táblázatot a CRR 451. cikke (1) bekezdésének d) és e) pontja alkalmazásában a következő útmutató alkalmazásával kell kitölteniük:

Jogszabályi hivatkozások és útmutató

Sor jelölése

Magyarázat

A túlzott tőkeáttételi kockázat kezelésére használt eljárások leírása

A CRR 451. cikke (1) bekezdésének d) pontja

Ebben a sorban a következőkre vonatkozóan kell releváns információkat megadni:

(a)	a túlzott tőkeáttételi kockázat értékelésére szolgáló eljárások és erőforrások;

(b)	a túlzott tőkeáttételi kockázat értékeléséhez adott esetben használt matematikai eszközök, ideértve az esetleges belső célértékekkel kapcsolatos információkat és azt, hogy használnak-e a CRR szerinti tőkeáttételi mutatón kívül egyéb mutatókat;

(c)	milyen módon veszik figyelembe a túlzott tőkeáttételi kockázat kezelése során a lejárati eltéréseket és a megterhelt eszközöket;

a tőkeáttételi mutató változására reagáló folyamatok, ideértve a túlzott tőkeáttételi kockázat kezelése érdekében az alapvető tőke esetleges növelését célzó folyamatokat és ütemezést; vagy a túlzott tőkeáttételi kockázat kezelése érdekében a tőkeáttételi mutató nevezőjének (teljes kitettségi mérték) kiigazítását célzó eljárásokat és ütemezést.

Azon tényezők leírása, amelyek hatással voltak a tőkeáttételi mutatóra abban az időszakban, amelyre a nyilvánosságra hozott tőkeáttételi mutató vonatkozik

A CRR 451. cikke (1) bekezdésének e) pontja

Ebben a sorban a következőkre vonatkozóan kell lényeges információkat megadni:

(a)	a tőkeáttételi mutató előző nyilvánosságra hozatali vonatkozási időpont óta bekövetkezett számszerű változása;

(b)

a tőkeáttételi mutató előző nyilvánosságra hozatali vonatkozási időpont óta bekövetkezett változásának fő mozgatói, a következőkre vonatkozó magyarázó megjegyzésekkel:

1.	a változás jellege, valamint hogy a változás a mutató számlálóját, nevezőjét vagy mindkettőt érintette-e;

2.	a változás belső stratégiai döntés eredménye volt-e, és amennyiben igen, e döntés kifejezetten a tőkeáttételi mutatóra irányult-e, vagy arra csak közvetve hatott;

3.	a tőkeáttételi mutatót befolyásoló gazdasági és pénzügyi környezettel kapcsolatos legfontosabb külső tényezők.

XIII. MELLÉKLET

EU LIQA táblázat – A likviditási kockázat kezelése

A CRR 451a. cikke (4) bekezdésének megfelelően

Sor jelölése

Minőségi információk – szabad formátum

A likviditási kockázat kezelésére szolgáló stratégiák és folyamatok, többek között a források diverzifikálására vonatkozó szabályok és a tervezett finanszírozás futamideje.

A likviditásikockázat-kezelési részleg szerkezete és szervezeti felépítése (hatáskör, felhatalmazás, egyéb rendelkezések).

A likviditáskezelés centralizáltságának mértéke és a csoport tagjai közötti interakció ismertetése

A likviditási kockázat jelentési és mérési rendszereinek hatóköre és jellege.

A likviditási kockázat mérséklésére és fedezésére vonatkozó szabályok, valamint a kockázatmérséklés és -fedezés folyamatos hatékonyságának monitorozását szolgáló stratégiák és folyamatok.

A bank vészhelyzeti finanszírozási tervének felvázolása.

A stressztesztelés alkalmazásának ismertetése.

A vezető testület által jóváhagyott olyan nyilatkozat az intézmény likviditási kockázatkezelési rendszerének megfelelőségéről, amely biztosítékot szolgáltat arra vonatkozóan, hogy a likviditási kockázatok kezelésére alkalmazott rendszer az intézmény profilját és stratégiáját tekintve megfelelő.

A vezető testület által jóváhagyott összefoglaló likviditási kockázati nyilatkozat, amely az alkalmazott üzleti stratégia összefüggésében tömören bemutatja az intézmény általános likviditási kockázati profilját. Ez a nyilatkozat tartalmazza a főbb arányszámokat és mutatókat (amelyek ezen végrehajtás-technikai standard EU LIQ1 táblájában nem szerepelnek), átfogó képet nyújtva a külső érdekelt feleknek az intézmény likviditásikockázat-kezeléséről, azt is beleértve, hogy milyen kölcsönhatásban van az intézmény likviditási kockázati profilja a vezető testület által meghatározott kockázati toleranciával.

Az említett arányszámok közé tartozhatnak:

—	A biztosítékhalmazokra és a finanszírozási forrásokra (a termékekre és a partnerekre) vonatkozó koncentrációs határértékek

—	Olyan igényre szabott mérési eszközök vagy mérőszámok, amelyekkel értékelhető a bank mérlegének szerkezete vagy a bankra jellemző mérlegen kívüli kockázatok figyelembevételével előrevetíthetők a pénzáramlások és a jövőbeli likviditási pozíciók

—	Likviditási kitettségek és finanszírozási igények az egyes jogalanyok, külföldi fióktelepek és leányvállalatok szintjén, figyelembe véve a likviditás átruházhatóságának jogi, szabályozási és működési korlátait

—	Mérleg szerinti és mérlegen kívüli tételek lejárati sávok és az ezekből eredő likviditási rések szerinti bontásban

EU LIQ1 tábla –- A likviditásfedezeti rátára vonatkozó mennyiségi információk

A konszolidáció hatóköre: (egyedi/konszolidált)

		a	b	c	d	e	f	g	h
		Súlyozatlan érték összesen (átlag)				Súlyozott érték összesen (átlag)
EU 1a	Negyedév vége (éé. hh. nn)	T	T-1	T-2	T-3	T	T-1	T-2	T-3
EU 1b	Átlagszámításhoz felhasznált adatpontok száma
MAGAS MINŐSÉGŰ LIKVID ESZKÖZÖK
1	Magas minőségű likvid eszközök (HQLA) összesen
KÉSZPÉNZ – KIÁRAMLÁSOK
2	Lakossági és kisvállalkozói betétek, ebből:
3	Stabil betétek
4	Kevésbé stabil betétek
5	Fedezetlen nem lakossági finanszírozás
6	Operatív betétek (minden partner) és a szövetkezeti bankok hálózatán belüli betétek
7	Nem operatív betétek (minden partner)
8	Fedezetlen adósság
9	Fedezett nem lakossági finanszírozás
10	További követelmények
11	Származtatott kitettségekkel és egyéb biztosítéki követelményekkel kapcsolatos kiáramlások
12	Hiteltermékek finanszírozásán keletkezett veszteséggel kapcsolatos kiáramlások
13	Hitel- és likviditási keretek
14	Egyéb szerződéses finanszírozási kötelezettségek
15	Egyéb függő finanszírozási kötelezettségek
16	KÉSZPÉNZKIÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN
KÉSZPÉNZ – BEÁRAMLÁSOK
17	Fedezett kölcsönügyletek (pl. fordított repoügyletek)
18	Teljes mértékben teljesítő kitettségekből származó beáramlások
19	Egyéb készpénzbeáramlások
EU-19a	(Devizakiviteli-/behozatali korlátozásokat alkalmazó harmadik országokbeli ügyletekből eredő, vagy nem konvertibilis pénznemben denominált összes súlyozott beáramlás és összes súlyozott kiáramlás különbözete)
EU-19b	(Kapcsolt szakosított hitelintézettől származó többletbeáramlás)
20	KÉSZPÉNZBEÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN
EU-20a	Teljesen mentesített beáramlások
EU-20b	90 %-os felső korlát alá tartozó beáramlások
EU-20c	75 %-os felső korlát alá tartozó beáramlások
TELJES KIIGAZÍTOTT ÖSSZEG
EU-21	LIKVIDITÁSI PUFFER
22	NETTÓ KÉSZPÉNZKIÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN
23	LIKVIDITÁSFEDEZETI RÁTA

EU LIQB táblázat – Az EU LIQ1 táblát kiegészítő, a likviditásfedezeti rátára vonatkozó minőségi információk

A CRR 451a. cikke (2) bekezdésének megfelelően

Sor jelölése	Minőségi információk – szabad formátum
a	A likviditásfedezeti rátára vonatkozó eredmények fő okainak és az LCR-számítás során figyelembe vett inputok időbeli alakulásának magyarázata
b	A likviditásfedezeti ráta időbeli változásainak magyarázata
c	A finanszírozási források aktuális koncentrációjára vonatkozó magyarázat
d	Az intézmény likviditási pufferének összetételére vonatkozó általános magyarázat
e	Származtatott kitettségek, és biztosítékok potenciális lehívása
f	Devizanem-eltérés a likviditásfedezeti rátában
g	A likviditásfedezeti ráta számításához felhasznált egyéb tételek, amelyek az LCR-táblában nem szerepelnek, de amelyeket az intézmény a likviditási profilja szempontjából fontosnak tart

EU LIQ2 tábla: Nettó stabil forrásellátottsági ráta

A CRR 451a. cikke (3) bekezdésének megfelelően

		a	b	c	d	e
(devizaösszegben)		Súlyozatlan érték a hátralévő futamidő szerint				Súlyozott érték
(devizaösszegben)		Nincs lejárat	< 6 hónap	≥ 6 hónaptól <1 évig	≥ 1 év	Súlyozott érték
Rendelkezésre álló stabil források (ASF) elemei
1	Tőkeelemek és -instrumentumok
2	Szavatolótőke
3	Egyéb tőkeinstrumentumok
4	Lakossági betétek
5	Stabil betétek
6	Kevésbé stabil betétek
7	Nem lakossági finanszírozás:
8	Operatív betétek
9	Egyéb nem lakossági finanszírozás
10	Kölcsönösen függő kötelezettségek
11	Egyéb kötelezettségek:
12	NSFR származtatott kötelezettségek
13	A fenti kategóriákba nem tartozó összes egyéb kötelezettség és tőkeinstrumentum
14	Rendelkezésre álló stabil források összesen (ASF)
Előírt stabil források (RSF) elemei
15	Magas minőségű likvid eszközök (HQLA) összesen
EU-15a	Fedezeti alapban lévő, legalább egy év hátralévő futamidőre megterhelt eszközök
16	Operatív célból más pénzügyi intézménynél tartott betétek
17	Teljesítő hitelek és értékpapírok:
18	Teljesítő, 1. szintű HQLA-val fedezett, 0 %-os haircut hatálya alá tartozó értékpapír-finanszírozási ügyletek pénzügyi ügyfelekkel
19	Teljesítő, egyéb eszközökkel fedezett értékpapír-finanszírozási ügyletek pénzügyi ügyfelekkel, és pénzügyi intézményeknek nyújtott hitelek és előlegek
20	Nem pénzügyi vállalati ügyfeleknek nyújtott teljesítő hitelek, lakosságnak és kisvállalkozásoknak nyújtott hitelek, valamint kormányzatoknak és közszektorbeli intézményeknek nyújtott hitelek, ebből:
21	Legfeljebb 35 %-os kockázati súllyal, a hitelkockázatra vonatkozó Bázel II sztenderd módszer szerint
22	Teljesítő jelzáloghitelek, ebből:
23	Legfeljebb 35 %-os kockázati súllyal, a hitelkockázatra vonatkozó Bázel II sztenderd módszer szerint
24	Egyéb teljesítő (not in default) és HQLA-nak nem minősülő hitelek és értékpapírok, beleértve a tőzsdén kereskedett részvényeket és a mérlegen belüli kereskedelemfinanszírozási termékeket
25	Kölcsönösen függő eszközök
26	Egyéb eszközök:
27	Fizikailag kereskedett áruk
28	Származtatott ügyletekhez alapletétként nyújtott eszközök és központi szerződő felek garanciaalapjához adott hozzájárulások
29	NSFR származtatott eszközök
30	NSFR származtatott kötelezettségek a nyújtott változó letét levonása előtt
31	A fenti kategóriákba nem tartozó összes egyéb eszköz
32	Mérlegen kívüli tételek
33	Előírt stabil források összesen
34	Nettó stabil forrásellátottsági ráta (%)

XIV. MELLÉKLET

Útmutató a likviditási követelmények tábláihoz

Útmutató a likviditási kockázat kezelésére vonatkozó EU LIQA táblázathoz és a likviditásfedezeti rátára vonatkozó EU LIQ1 táblához

Az 575/2013/EU rendelet (1) (CRR) hatodik részének hatálya alá tartozó intézmények az EU-LIQA táblázat, az EU LIQ1 tábla és az EU LIQB táblázat kitöltésével hozzák nyilvánosságra a CRR 451a. cikkében említett információkat.

EU LIQA táblázat – A likviditási kockázat kezelése

A CRR hatodik részének hatálya alá tartozó intézmények az ezen végrehajtási rendelet XIII. mellékletében található EU LIQA táblázat e mellékletben foglalt útmutató szerinti kitöltésével hozzák nyilvánosságra a CRR 451a. cikkének (4) bekezdésében említett információkat.

Az EU LIQA táblázat kitöltése során a CRR hatodik részének hatálya alá tartozó intézmények a táblázatban található szövegmezőket szabad formátumban kitölthető szövegmezőknek tekintik. A CRR 435. cikke (1) bekezdésének és a hitelintézetekre vonatkozó likviditásfedezeti követelmények tekintetében az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletnek (2) megfelelően – üzleti modelljükkel és likviditási kockázati profiljukkal, valamint a likviditási kockázat kezelésében részt vevő szervezettel és részlegekkel összefüggésben – nyilvánosságra hozzák a likviditási kockázatra vonatkozó kockázatkezelési célkitűzésekkel és szabályokkal kapcsolatos releváns minőségi és mennyiségi információkat.

EU LIQ1 tábla –- A likviditásfedezeti rátára vonatkozó mennyiségi információk

Az intézmények az ezen végrehajtási rendelet XIII. mellékletében található EU LIQ1 tábla e mellékletben foglalt útmutató szerinti kitöltésével hozzák nyilvánosságra a CRR 451a. cikkének (2) bekezdésében említett információkat.

Az e táblában előírt információk nyilvánosságra hozatalakor a CRR hatodik részének hatálya alá tartozó intézmények az előírt értékeket és számadatokat a nyilvánosságra hozatal időpontját megelőző négy naptári negyedévre (január–március, április–június, július–szeptember, október–december) adják meg. Az intézményeknek ezeket az értékeket és számadatokat az egyes negyedévek végét megelőző tizenkét hónap hónap végi adatainak egyszerű átlagaként kell kiszámítaniuk.

Az EU LIQ1 táblában előírt információk az összes tételre kiterjednek, függetlenül attól, hogy milyen pénznemben denomináltak, és azokat az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 3. cikkében meghatározott adatszolgáltatási pénznemben kell nyilvánosságra hozni.

Az EU LIQ1 tábla alkalmazásában az intézmények az alábbi útmutatónak megfelelően számítják ki a súlyozatlan és súlyozott beáramlásokat és kiáramlásokat, valamint a súlyozott HQLA-t:

(a)

Beáramlások/kiáramlások: a be- és kiáramlások súlyozatlan értékét a különböző kötelezettségkategóriák vagy -típusok, a mérlegen kívüli tételek vagy szerződéses követelések fennálló egyenlegeként kell kiszámítani. A be- és kiáramlások „súlyozott” értékét a be- és kiáramlási arányok alkalmazása utáni értékként kell kiszámítani.

(b)	HQLA: a magas minőségű likvid eszközök „súlyozott” értékét a haircutok alkalmazása utáni értékként kell kiszámítani.

Az EU-LIQ1 tábla 21. sorában levő likviditási puffer kiigazított értékének és a 22. sor szerinti teljes nettó készpénzkiáramlások kiigazított értékének kiszámításához az intézmények a következő előírások mindegyikét alkalmazzák:

(a)	a likviditási puffer kiigazított értéke a magas minőségű likvid eszközök összértéke a haircutok és az esetlegesen alkalmazandó felső korlátok alkalmazását követően;

(b)	a nettó készpénzkiáramlások kiigazított értékét adott esetben a beáramlásokra vonatkozó felső korlát alkalmazása után kell kiszámítani.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató

Sor száma

Magyarázat

Magas minőségű likvid eszközök (HQLA) összesen

Az intézményeknek súlyozott értékként a likvid eszközöknek – az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 17. cikke (2) bekezdésében említett kiigazítási mechanizmus alkalmazása előtti – összegét kell megadniuk az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 9. cikkének megfelelően.

Lakossági és kisvállalkozói betétek, ebből:

Az intézményeknek súlyozatlan értékként az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 24. és 25. cikke szerinti lakossági betétek összegét kell megadniuk.

Az intézményeknek súlyozott értékként az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 24. és 25. cikke szerinti lakossági betétek kiáramlását kell megadniuk.

Az intézményeknek itt a CRR 411. cikkének 2. pontja szerinti lakossági betétekre vonatkozóan kell információkat nyilvánosságra hozniuk.

Az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 28. cikkének (6) bekezdése értelmében az intézményeknek a lakossági betétek megfelelő kategóriáján belül adatot kell szolgáltatniuk a kizárólag a lakossági piacon értékesített és lakossági számlán tartott kibocsátott adósságlevélről, kötvényről és egyéb értékpapírról is. Az intézmények ezen kötelezettségkategória esetében figyelembe veszik az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben előírt, a lakossági betétek különböző kategóriáira vonatkozóan alkalmazandó kiáramlási arányokat.

Stabil betétek

Az intézményeknek súlyozatlan értékként az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 24. cikke szerinti stabil lakossági betétek értékének összegét kell megadniuk.

Az intézményeknek súlyozott értékként az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 24. cikke szerinti stabil betétek kiáramlásának összegét kell megadniuk.

Az intézményeknek itt a lakossági betétek összegének azon részét kell megadniuk, amely a 94/19/EK irányelvnek (3) vagy a 2014/49/EU irányelvnek megfelelő (4) betétbiztosítási rendszer vagy harmadik ország ezzel egyenértékű betétbiztosítási rendszere hatálya alá tartozik, és vagy olyan stabil kapcsolat része, amely igen valószínűtlenné teszi a betét kivonását, vagy fizetési számlán tartják, az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 24. cikke (2), illetve (3) bekezdésének megfelelően, és ha:

—	ezek a betétek nem teljesítik az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 25. cikke (2), (3) vagy (5) bekezdésének megfelelően a magasabb kiáramlási arányra vonatkozó kritériumokat, továbbá

—	ezeket a betéteket nem az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 25. cikke (5) bekezdése szerinti magasabb kiáramlási arányt alkalmazó harmadik országban gyűjtötték.

Kevésbé stabil betétek

Az intézményeknek súlyozatlan értékként az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 25. cikke (1), (2) és (3) bekezdése szerinti lakossági betétek értékének összegét kell megadniuk.

Az intézményeknek súlyozott értékként az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 25. cikke (1), (2) és (3) bekezdése szerinti lakossági betétek kiáramlásának összegét kell megadniuk.

Fedezetlen nem lakossági finanszírozás

Az intézményeknek a tábla 6. sorában (Operatív betétek (minden partner) és a szövetkezeti bankok hálózataiban elhelyezett betétek), 7. sorában (Nem operatív betétek (minden partner)) és 8. sorában (Fedezetlen adósság) feltüntetendő súlyozatlan és súlyozott értékek összegét kell megadniuk.

Operatív betétek (minden partner) és szövetkezeti bankok hálózataiban elhelyezett betétek

Az intézményeknek súlyozatlan értékként az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 27. cikke szerinti operatív betétek összegét kell megadniuk.

Az intézményeknek súlyozott értékként az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 27 cikke szerinti operatív betétek kiáramlásait kell megadniuk.

Az intézményeknek itt az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 27. cikke szerinti operatív betétek azon részét kell megadniuk, amely az operatív szolgáltatások nyújtásához szükséges. A levelezőbanki kapcsolatból vagy elsődleges ügynöki (prime brokerage) szolgáltatások nyújtásából származó betétek az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 27. cikkének (5) bekezdése szerint nem minősülnek operatív betéteknek.

Az operatív betétek azon részét, amely meghaladja az operatív szolgáltatások nyújtásához szükséges összeget, nem kell nyilvánosságra hozni.

Nem operatív betétek (minden partner)

Az intézményeknek súlyozatlan értékként a nem operatív betétek összegét kell megadniuk az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 27. cikkének (5) bekezdése, 28. cikkének (1) bekezdése és 31a. cikkének (1) bekezdése alapján.

Az intézményeknek súlyozott értékként a nem operatív betétek kiáramlását kell megadniuk az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 27. cikkének (5) bekezdése, 28. cikkének (1) bekezdése és 31a. cikkének (1) bekezdése alapján.

Az intézményeknek itt a levelezőbanki kapcsolatból vagy elsődleges ügynöki (prime brokerage) szolgáltatások nyújtásából származó betétekre vonatkozó információkat kell megadniuk az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 27. cikke (5) bekezdésének megfelelően.

Itt az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 27. cikke (5) bekezdésének megfelelően az operatív betétek azon részét kell megadni, amely meghaladja az operatív szolgáltatások nyújtásához szükséges összeget.

Fedezetlen adósság

Az intézményeknek súlyozatlan értékként az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 28. cikkének (6) bekezdésében említett, a lakossági betétként feltüntetettektől eltérő, az intézmény által kibocsátott adósságlevelek, kötvények és más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok fennálló egyenlegének összegét kell nyilvánosságra hozniuk. Ez az összeg minden említett értékpapír tekintetében magában foglalja a következő 30 naptári napon belül esedékessé váló kamatszelvényeket is.

Az intézményeknek súlyozott értékként az említett adósságlevelek, kötvények és más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kiáramlását kell nyilvánosságra hozniuk.

Fedezett nem lakossági finanszírozás

Az intézményeknek súlyozott értékként az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 28. cikkének (3) bekezdésében említett fedezett kölcsönügyletekből vagy tőkepiac-vezérelt ügyletekből, valamint az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 28. cikkének (4) bekezdése szerinti biztosítéki csereügyletekből és más hasonló formájú ügyletekből származó kiáramlások összegét kell nyilvánosságra hozniuk.

További követelmények

Az intézményeknek az e tábla 11. sorában (Származtatott kitettségekkel és egyéb biztosítéki követelményekkel kapcsolatos kiáramlások), 12. sorában (Hiteltermékek finanszírozásán keletkezett veszteséggel kapcsolatos kiáramlások) és 13. sorában (Hitel- és likviditási keretek) feltüntetendő súlyozatlan és súlyozott értékek összegét kell nyilvánosságra hozniuk.

Származtatott kitettségekkel és egyéb biztosítéki követelményekkel kapcsolatos kiáramlások

Az intézményeknek súlyozatlan értékként és súlyozott értékként a következő értékek és kiáramlások összegét kell nyilvánosságra hozniuk:

—	Az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 30. cikke (1) bekezdésének megfelelően a CRR II. mellékletében felsorolt ügyletek, valamint hitelderivatívák kapcsán nyújtott, 1. szintű biztosítéktól eltérő biztosíték piaci értéke és releváns kiáramlásai.

—	Az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 30. cikke (1) bekezdésének megfelelően a CRR II. mellékletében felsorolt ügyletek, valamint hitelderivatívák kapcsán nyújtott, 1. szintű rendkívül magas minőségű fedezett kötvényekből álló biztosíték piaci értéke és releváns kiáramlásai.

—	Az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 30. cikke (2) bekezdésének megfelelően kiszámított és az illetékes hatóságoknak bejelentett további, az intézmény hitelminőségének romlása miatti jelentős kiáramlások teljes összege.

—	A kedvezőtlen piaci forgatókönyv származtatott ügyletekre gyakorolt hatásából eredő, az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 30. cikkének (3) bekezdése szerinti és az (EU) 2017/208 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletnek (5) megfelelően kiszámított kiáramlások összege.

—

A CRR II. mellékletében felsorolt ügyletekből és a hitelderivatívákból eredő, az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 30. cikkének (4) bekezdése szerinti és az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 21. cikkének megfelelően kiszámított, 30 naptári nap alatt várható kiáramlások összege.

—	Az intézmény birtokában lévő és a partner által szerződés értelmében bármikor visszahívható többletbiztosíték piaci értéke és a megfelelő kiáramlások az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 30. cikke (6) bekezdésének a) pontja szerint.

—	A partnernek 30 naptári napon belül nyújtandó biztosíték piaci értéke és a megfelelő kiáramlások az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 30. cikke (6) bekezdésének b) pontja szerint.

—

Az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet II. címének alkalmazásában likvid eszköznek minősülő olyan biztosíték piaci értéke és a megfelelő kiáramlások, amely az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 30. cikke (6) bekezdésének c) pontja értelmében az intézmény engedélye nélkül helyettesíthető olyan biztosítékkal, amely ugyanazon rendelet II. címének alkalmazásában likvid eszköznek nem minősülő eszköznek felel meg.

Hiteltermékek finanszírozásán keletkezett veszteséggel kapcsolatos kiáramlások

Az intézményeknek súlyozatlan értékként, illetve súlyozott értékként a strukturált finanszírozási tevékenységek finanszírozási veszteségének összegét, illetve kiáramlásait kell nyilvánosságra hozniuk az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 30. cikkének (8)–(10) bekezdése szerint.

Az intézménynek 100 %-os kiáramlást kell feltételeznie a 30 naptári napos időtartamon belül lejáró, a hitelintézet vagy szponzorált intézmény vagy különleges célú gazdasági egység által kibocsátott eszközfedezetű értékpapírok, fedezett kötvények és más strukturált finanszírozási eszközök finanszírozásán keletkezett veszteségekre.

Az itt megadott finanszírozási programokhoz kapcsolódó likviditási keretet nyújtó intézményeknek a konszolidált program tekintetében nem kell kétszer elszámolniuk a lejáró finanszírozási eszközt és a likviditási keretet.

Hitel- és likviditási keretek

Az intézményeknek súlyozatlan értékként, illetve súlyozott értékként a hitel- és likviditási keretek összegét, illetve kiáramlásait kell nyilvánosságra hozniuk az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 31. cikke szerint.

A hitelintézeteknek itt kell nyilvánosságra hozniuk az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 29. cikke szerinti folyósítási kötelezettséget tartalmazó kereteket is.

Egyéb szerződéses finanszírozási kötelezettségek

Az intézményeknek súlyozatlan értékként és súlyozott értékként a következő tételek értékének és kiáramlásának összegét kell nyilvánosságra hozniuk:

—

Fedezet nélkül kölcsönvett és 30 napon belül lejáró eszközök az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 28. cikkének (7) bekezdése szerint. Ezen eszközök esetében azzal a feltételezéssel kell élni, hogy azok teljes mértékben kifutnak, ami 100 %-os kiáramláshoz vezet. Az intézményeknek a fedezet nélkül kölcsönvett és a 30 napos időtartamon belül lejáró eszközök piaci értékét kell nyilvánosságra hozniuk, ha a hitelintézet nem tulajdonosa az értékpapíroknak, és azok nem képezik részét az intézmény likviditási pufferének.

—

Fedezet nélküli értékpapír-kölcsönvételi ügylettel fedezett rövid pozíciók. Az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 30. cikkének (5) bekezdése szerint az intézménynek a rövidre eladott értékpapírok vagy más eszközök piaci értéke 100 %-ának megfelelő további kiáramlást kell hozzáadnia, kivéve, ha azokat a hitelintézet olyan feltétellel vette kölcsön, amely alapján csak 30 naptári nap elteltével kell visszaszolgáltatnia azokat. Ha a rövid pozíciót biztosítékkal fedezett értékpapír-finanszírozási ügylet fedezi, a hitelintézet feltételezi, hogy a rövid pozíció 30 naptári napon keresztül fennmarad, és arra 0 %-os kiáramlás alkalmazandó.

—

Működési költségekből eredő kötelezettségek. Az intézménynek nyilvánosságra kell hoznia a hitelintézet saját költségeiből eredő, az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 28. cikkének (2) bekezdése szerinti kötelezettségek fennálló egyenlegének összegét. Ezek a kötelezettségek nem váltanak ki kiáramlást.

—

A következő 30 naptári napon belül esedékessé váló egyéb fedezetlen ügyletek, amelyek nem szerepelnek az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 24–31. cikkében, és amelyek az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 31a. cikkének (1) bekezdése értelmében 100 %-os kiáramlást váltanak ki.

Egyéb függő finanszírozási kötelezettségek

Az intézményeknek súlyozatlan értékként és súlyozott értékként a következő tételek értékének és kiáramlásának összegét kell nyilvánosságra hozniuk:

—

Az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 23. cikkében említett egyéb termékek és szolgáltatások esetében: Az intézményeknek itt kell nyilvánosságra hozniuk az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 23. cikkének (1) bekezdésében említett termékekkel vagy szolgáltatásokkal kapcsolatos információt. A megadandó összeg az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 23. cikkének (1) bekezdésében említett termékekből vagy szolgáltatásokból lehívható maximális összeg.

—	A nem pénzügyi ügyfeleknek 30 naptári napon belül nyújtandó finanszírozásra vonatkozó szerződéses kötelezettségvállalások többletösszege az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 31a. cikkének (2) bekezdése szerint.

—

Ügyfélpozíciók belső nettósítása az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 30. cikkének (11) bekezdésével összhangban. Az intézménynek itt kell nyilvánosságra hoznia azon nem likvid ügyféleszközök piaci értékét, amelyeket az elsődleges ügynöki (prime brokerage) szolgáltatási tevékenysége során a hitelintézet egy másik ügyfél rövidre eladásainak fedezésére használt, belső kiegyenlítéssel.

KÉSZPÉNZKIÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN

Az intézményeknek a következő tételek súlyozott értékének összegét kell megadniuk az alábbiaknak megfelelően:

—	2. sor: az e táblában feltüntetett lakossági és kisvállalkozói betétek:

—	5. sor: az e tábla szerinti fedezetlen nem lakossági finanszírozás,

—	9. sor: az e tábla szerinti fedezett nem lakossági finanszírozás,

—	10. sor: az e tábla szerinti további követelmények,

—	14. sor: az e tábla szerinti egyéb szerződéses finanszírozási kötelezettségek,

—	15. sor: az e tábla szerinti egyéb függő finanszírozási kötelezettségek.

Fedezett kölcsönügyletek (pl. fordított repoügyletek)

Az intézményeknek súlyozatlan értékként a következők összegét kell nyilvánosságra hozniuk:

—	Az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 32. cikke (3) bekezdésének b), c) és f) pontja szerinti, legfeljebb 30 napos hátralévő futamidejű fedezett kölcsönügyletek és tőkepiac-vezérelt ügyletek összegei.

—	A biztosítéki csereügyletek keretében kölcsönadott biztosíték piaci értéke az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 32. cikkének (3) bekezdése szerint.

Az intézményeknek súlyozott értékként a következők összegét kell nyilvánosságra hozniuk:

—	Az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 32. cikke (3) bekezdésének b), c) és f) pontja szerinti, legfeljebb 30 napos hátralévő futamidejű fedezett kölcsönügyletekből és tőkepiac-vezérelt ügyletekből eredő beáramlások.

—	Az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 32. cikkének (3) bekezdése szerinti biztosítéki csereügyletekből eredő beáramlások.

Teljes mértékben teljesítő kitettségekből származó beáramlások

Az intézményeknek súlyozatlan értékként és súlyozott értékként a következő tételek teljes értékének és beáramlásának összegét kell nyilvánosságra hozniuk:

—	a nem pénzügyi (és nem központi bank) ügyfelektől esedékes pénzösszegek, az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 32. cikke (3) bekezdése a) pontjának megfelelően.

—	a központi bankoktól és a pénzügyi ügyfelektől esedékes pénzösszegek, az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 32. cikke (2) bekezdése a) pontjának megfelelően.

—	a kereskedelemfinanszírozási ügyletekből esedékes pénzösszegek az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 32. cikke (2) bekezdése b) pontjának megfelelően, amelyek hátralevő futamideje legfeljebb 30 nap.

—	az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 31. cikkének (9) bekezdésében említett kedvezményes hitel nyújtására tett kötelezettségvállalásokkal összhangban a kiáramlásoknak megfelelő beáramlások.

Egyéb készpénzbeáramlások

Az intézményeknek súlyozatlan értékként és súlyozott értékként a következő tételek teljes értékének és beáramlásának összegét kell nyilvánosságra hozniuk:

—	30 naptári napon belül lejáró értékpapírokból esedékes pénzösszegek, az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 32. cikke (2) bekezdése c) pontjának megfelelően.

—	szerződéses zárónap nélküli hitelek, az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 32. cikke (3) bekezdésének i) pontjának megfelelően.

—

a jelentős indexeket alkotó tőkeinstrumentumokban tartott pozíciókból esedékes pénzösszegek, ha azokat nem veszik figyelembe a likvid eszközök között is, az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 32. cikke (2) bekezdésének d) pontjával összhangban. A pozíciók magukban foglalják a szerződés szerint 30 naptári napon belül esedékes pénzösszegeket, mint például a jelentős indexekből származó készpénzosztalékot és a már értékesített, de még el nem számolt tőkeinstrumentumok után járó készpénzt, ha azokat nem ismerik el a likvid eszközök között az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet II. címének megfelelően.

—

az ügyfelek kereskedési eszközeinek védelmére vonatkozó szabályozói követelményekkel összhangban elkülönített számlákon tartott egyenlegek felszabadításából származó beáramlások az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 32. cikkének (4) bekezdésével összhangban. A beáramlásokat csak akkor kell figyelembe venni, ha ezeket az egyenlegeket likvid eszközökben tartják az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet II. címében meghatározottak szerint.

—	származtatott ügyletekből eredő beáramlások az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 32. cikke (5) bekezdésének megfelelően, összefüggésben a rendelet 21. cikkével.

—	egy csoport vagy intézményvédelmi rendszer tagjai által nyújtott, le nem hívott hitel- vagy likviditási keretből származó beáramlások, ha az illetékes hatóságok engedélyezték magasabb beáramlási arány alkalmazását az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 34. cikkének megfelelően.

—	az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 32. cikke (2) bekezdésének megfelelő egyéb beáramlások.

EU-19 a

(Devizakiviteli-/behozatali korlátozásokat alkalmazó harmadik országokbeli ügyletekből eredő, vagy nem konvertibilis pénznemben denominált összes súlyozott beáramlás és összes súlyozott kiáramlás különbözete)

Az intézményeknek az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 32. cikkének (8) bekezdése szerint súlyozott értékként a szóban forgó súlyozott beáramlásoknak a szóban forgó kiáramlásokhoz viszonyított többletét kell nyilvánosságra hozniuk.

EU-19b

(Kapcsolt szakosított hitelintézettől származó többletbeáramlás)

Az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 2. cikke (3) bekezdésének e) pontjában és 33. cikkének (6) bekezdésében előírtak szerint a hitelintézeteknek az összevont alapú nyilvánosságra hozatal céljából súlyozott értékként az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 33. cikkének (3) és (4) bekezdésében említett kapcsolódó szakosodott hitelintézettől származó azon beáramlásokat kell feltüntetniük, amelyek meghaladják az ugyanazon vállalkozástól származó kiáramlások összegét.

KÉSZPÉNZBEÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN

Az intézményeknek a következő tételek súlyozatlan és súlyozott értékének összegét kell megadniuk az alábbi útmutatónak megfelelően:

—	17. sor: az e tábla szerinti fedezett kölcsönügyletek (pl. fordított repoügyletek)

—	18. sor: az e tábla szerinti, teljes mértékben teljesítő kitettségekből származó beáramlások

—	19. sor: az e tábla szerinti egyéb készpénzbeáramlások

—

mínusz

—	EU-19a. sor: (Devizakiviteli-/behozatali korlátozásokat alkalmazó harmadik országokbeli ügyletekből eredő, vagy nem konvertibilis pénznemben denominált összes súlyozott beáramlás és összes súlyozott kiáramlás különbözete) e táblának megfelelően

—	Eu-19b. sor: (Kapcsolt szakosított hitelintézettől származó többletbeáramlás) e táblának megfelelően

EU-20a

Teljesen mentesített beáramlások

Az intézményeknek súlyozatlan értékként, illetve súlyozott értékként azon lehívható eszközök / esedékes pénzösszegek / maximális összegek teljes összegét és azok megfelelő teljes beáramlásait kell nyilvánosságra hozniuk, amelyek az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 32., 33. és 34. cikkével összhangban mentesülnek a beáramlások felső korlátja alól.

EU-20b

90 %-os felső korlát alá tartozó beáramlások

Az intézményeknek súlyozatlan értékként, illetve súlyozott értékként azon lehívható eszközök / esedékes pénzösszegek / maximális összegek teljes összegét és azok megfelelő teljes beáramlásait kell nyilvánosságra hozniuk, amelyekre az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 32., 33. és 34. cikkével összhangban 90 %-os felső korlát alkalmazandó.

EU-20c

75 %-os felső korlát alá tartozó beáramlások

Az intézményeknek súlyozatlan értékként, illetve súlyozott értékként azon lehívható eszközök/esedékes pénzösszegek/maximális összegek teljes összegét és azok megfelelő teljes beáramlásait kell nyilvánosságra hozniuk, amelyekre az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 32., 33. és 34. cikkével összhangban 75 %-os felső korlát alkalmazandó.

EU-21

LIKVIDITÁSI PUFFER

Az intézményeknek kiigazított értékként az intézmény likviditási pufferének az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet I. mellékletében a likviditási puffer összetételének meghatározására alkalmazandó képlettel kiszámított értékét kell nyilvánosságra hozniuk.

NETTÓ KÉSZPÉNZKIÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN

LIKVIDITÁSFEDEZETI RÁTA (%)

Az intézményeknek kiigazított értékként az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 4. cikkének (1) bekezdése szerinti, százalékban kifejezett likviditásfedezeti rátát kell nyilvánosságra hozniuk.

A likviditásfedezeti ráta a hitelintézet likviditási pufferének egy 30 naptári napos stresszidőszak alatti nettó likviditáskiáramlásához viszonyított, százalékban kifejezett aránya.

EU LIQB táblázat – Az EU LIQ1 táblát kiegészítő, a likviditásfedezeti rátára vonatkozó minőségi információk

A CRR hatodik részének hatálya alá tartozó intézmények az ezen végrehajtási rendelet XIII. mellékletében található EU LIQB táblázat e mellékletben foglalt útmutató szerinti kitöltésével hozzák nyilvánosságra a CRR 451a. cikkének (2) bekezdésében említett információkat.

10.

Az EU LIQB táblázat a likviditásfedezeti rátára vonatkozó mennyiségi információkat tartalmazó EU LIQ1 táblában szereplő tételekkel kapcsolatos minőségi információkat tartalmaz.

11.

A CRR hatodik részének hatálya alá tartozó intézményeknek e táblázat szövegmezőit szabad formátumban kitölthető szövegmezőknek kell tekinteniük, és a táblázatban szereplő tételeket lehetőség szerint az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet likviditásfedezeti rátára vonatkozó fogalommeghatározásának, valamint a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (6) 7b. fejezetében meghatározott, a likviditási helyzet monitorozására alkalmas további mérési módszereknek a figyelembevételével kell nyilvánosságra hozniuk.

Útmutató a nettó stabil forrásellátottsági ráta (NSFR) nyilvánosságra hozatalára vonatkozó EU LIQ2 táblához

12.

A CRR hatodik részének hatálya alá tartozó intézmények a CRR 451a. cikke (3) bekezdésének alkalmazásában nyilvánosságra hozzák az EU LIQ2 táblában foglalt információkat az e mellékletben foglalt útmutatónak megfelelően. A releváns nyilvánosságra hozatali időszak egyes negyedéveire vonatkozóan a negyedév végi számadatokat kell nyilvánosságra hozni. Például az éves nyilvánosságra hozatal esetében ez négy, a legutóbbi és az előző három negyedévre vonatkozó adatkészletet jelent.

13.

Az EU LIQ2 táblában előírt információknak valamennyi eszközre, kötelezettségre és mérlegen kívüli tételre ki kell terjedniük, függetlenül attól, hogy milyen pénznemben denomináltak, és azokat a CRR 411. cikkének 15. pontja szerinti adatszolgáltatási pénznemben kell nyilvánosságra hozni.

14.

A többszörös figyelembevétel elkerülése érdekében az intézmények nem tüntethetik fel azokat az eszközöket vagy kötelezettségeket, amelyek a CRR 428k. cikkének (4) bekezdésével és 428ah. cikkének (2) bekezdésével összhangban változó letétként, a CRR 428ag. cikkének a) pontjával és 428ag. cikkének b) pontjával összhangban alapletétként, illetve központi szerződő fél garanciaalapjához adott hozzájárulásként nyújtott vagy kapott biztosítékhoz kapcsolódnak.

15.

Az intézményvédelmi rendszer vagy szövetkezeti hálózat keretében elhelyezett, likvid eszköznek minősülő betéteket ilyenként kell feltüntetni. A csoporton vagy intézményvédelmi rendszeren belüli egyéb tételeket az előírt vagy rendelkezésre álló stabil forrásellátottságra vonatkozó tábla megfelelő általános kategóriáiban kell nyilvánosságra hozni.

16.

Az intézményeknek a tábla „a”, „b”, „c” és „d” oszlopában („Súlyozatlan érték a hátralévő futamidő szerint”) mindig számviteli értékeket kell megadniuk, kivéve a származtatott ügyleteket, amelyek esetében a CRR 428d. cikkének (2) bekezdése szerinti valós értéket kell alapul venni.

17.

Az intézményeknek e tábla „e” oszlopában a súlyozott értéket kell nyilvánosságra hozniuk. Ez az érték a CRR 428c. cikkének (2) bekezdése szerinti érték, amely a súlyozatlan érték és a stabil forrásellátottsági tényezők szorzatának eredménye.

18.

Amennyiben a CRR 428e. cikke alkalmazandó, az egyetlen partnerrel kötött értékpapír-finanszírozási ügyletekből eredő eszközök és kötelezettségek összegét nettó alapon kell figyelembe venni. Abban az esetben, ha a nettósított egyedi ügyletekre azok elkülönített kezelése esetén különböző előírt stabil forrásellátottsági tényezők (RSF) lennének alkalmazandók, akkor a nyilvánosságra hozandó nettósított összegre – eszköz esetén – a magasabb RSF-tényezőt kell alkalmazni.

19.

Az intézményeknek a táblát kísérő szöveges magyarázatban az eredmények és a kapcsolódó adatok megértését megkönnyítő magyarázattal kell szolgálniuk. Az intézményeknek ismertetniük kell legalább a következőket:

a.	a nettó stabil forrásellátottsági ráta eredményei mögött meghúzódó tényezők és az adott időszakban bekövetkezett változások okai, valamint az időbeli változások (például a stratégiák, a finanszírozási struktúra, a körülmények terén); továbbá

b.	az intézmény egymástól függő eszközeinek és kötelezettségeinek összetétele, és hogy ezek az ügyletek milyen mértékben kapcsolódnak egymáshoz.

Rendelkezésre álló stabil források (ASF) elemei

20.

A CRR 428i. cikkével összhangban – ha a CRR hatodik része IV. címének 3. fejezete másként nem rendelkezik – a rendelkezésre álló stabil források összegét úgy kell kiszámítani, hogy a kötelezettségek és a szavatolótőke összegét súlyozatlan értékként meg kell szorozni a rendelkezésre álló stabil forrásellátottsági tényezőkkel. Az e tábla „e” oszlopában szereplő súlyozott érték a rendelkezésre álló stabil források összegét tükrözi.

21.

Valamennyi kötelezettséget és szavatolótőkét hátralévő futamidejük szerinti bontásban kell feltüntetni e tábla „a”, „b”, „c” és „d” oszlopában, a CRR 428j., 428o. és 428ak. cikkének megfelelően kiszámítva, lejárati sávok szerinti alábbi bontásban:

a.	lejárat nélküli: A „lejárat nélküli” sávban feltüntetendő tételeknek nincs meghatározott lejáratuk, vagy folyamatosak;

b.	kevesebb mint hat hónap hátralévő futamidő,

c.	legalább hat hónap, de kevesebb mint egy év hátralévő futamidő; valamint

d.	legalább egy év hátralévő futamidő.

Előírt stabil források (RSF) elemei

22.

Az intézményeknek a megfelelő kategóriában nyilvánosságra kell hozniuk minden olyan eszközt, amely tekintetében tényleges tulajdonosok maradnak, akkor is, ha azt nem számolják el a mérlegükben. Azokat az eszközöket, amelyek tekintetében az intézmények nem maradnak tényleges tulajdonosok, nem kell feltüntetni akkor sem, ha ezeket az eszközöket elszámolják a mérlegükben.

23.

A CRR 428p. cikkével összhangban – ha a CRR hatodik része IV. címének 4. fejezete másként nem rendelkezik – az előírt stabil források összegét úgy kell kiszámítani, hogy az eszközök és mérlegen kívüli tételek súlyozatlan értékét meg kell szorozni az előírt stabil forrásellátottsági tényezőkkel.

24.

Az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel összhangban magas minőségű likvid eszközként (HQLA) elismerhető eszközöket ilyenként kell feltüntetni egy megjelölt sorban, hátralévő futamidejüktől függetlenül.

25.

Minden nem magas minőségű likvid eszközt és mérlegen kívüli tételt a CRR 428q. cikkével összhangban a hátralévő futamidejük szerinti bontásban kell nyilvánosságra hozni. Az összegekhez, standard tényezőkhöz és alkalmazandó tényezőkhöz tartozó lejárati sávok a következők:

a.	kevesebb mint hat hónap hátralévő futamidő vagy megjelölt futamidő nélkül;

b.	legalább hat hónap, de kevesebb mint egy év hátralévő futamidő; valamint

c.	legalább egy év hátralévő futamidő.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató

Sor

Magyarázat

Rendelkezésre álló stabil források (ASF) elemei

Tőkeelemek és -instrumentumok

Az intézményeknek itt az e tábla 2. és 3. sorában levő értékek összegét kell nyilvánosságra hozniuk.

Szavatolótőke

A CRR 428o. cikkének a), b) és c) pontja

Az intézményeknek itt a következő elemek összegét kell megadniuk:

—	elsődleges alapvető tőkeelemek (CET1) a CRR 32–36. cikkében, 48., 49. és 79. cikkében meghatározott prudenciális szűrők, levonások és mentességek vagy alternatívák alkalmazása előtt;

—	kiegészítő alapvető tőkeelemek (AT1) a CRR 56. és 79. cikkében meghatározott levonások és mentességek alkalmazása előtt; valamint

—	járulékos tőkeelemek (T2) a CRR 66. és 79. cikkében meghatározott levonások és mentességek alkalmazása előtt, és amelyek a nyilvánosságra hozatali vonatkozási időpontban legalább egy év hátralévő futamidővel rendelkeznek.

A CET1 és az AT1 tőkeelemek lejárat nélküli instrumentumok, amelyeket a „lejárat nélküli” kategóriában kell nyilvánosságra hozni. Az intézmény által lehívható AT1 tőkeelemek esetében, amennyiben a vételi opciók dátumáig tartó időszak egy évnél rövidebb, e tőkeelemeket nem a „nincs lejárat” lejárati sávban, hanem az alkalmazandó lejárati sávban (azaz hat hónapnál rövidebb hátralévő futamidő vagy legalább hat hónap, de egy évnél rövidebb hátralévő futamidő) kell nyilvánosságra hozni. Ez független attól, hogy az opciót gyakorolták-e vagy sem.

Ami a T2 tőkeelemeket illeti, a „legalább egy év” lejárati sávba tartoznak az ennek megfelelő hátralévő futamidejű instrumentumok, valamint abban a kivételes esetben, ha a T2 instrumentumnak nincs lejárata, ezek az instrumentumok is. Az intézmény által lehívható T2 tőkeelemek esetében – függetlenül attól, hogy az opciót gyakorolták-e vagy sem – az instrumentum hátralévő futamidejét a vételi opció dátuma határozza meg. Ebben az esetben az intézménynek ezeket a tételeket a megfelelő lejárati sávban kell nyilvánosságra hoznia, és nem alkalmazhat 100 %-os rendelkezésre álló stabil forrásellátottsági tényezőt, ha az opció egy éven belül lehívható.

Egyéb tőkeinstrumentumok

A CRR 428o. cikkének d) pontja, valamint 428k. cikke (3) bekezdésének d) pontja

Egyéb tőkeinstrumentumok a nyilvánosságra hozatali vonatkozási időpontban legalább egy év hátralévő futamidővel.

Az intézmény által lehívható egyéb tőkeinstrumentumok esetében – függetlenül attól, hogy az opciót gyakorolták-e vagy sem – az instrumentum hátralévő futamidejét a vételi opció dátuma határozza meg. Ebben az esetben az intézménynek ezeket a tételeket a megfelelő lejárati sávban kell nyilvánosságra hoznia, és nem alkalmazhat 100 %-os rendelkezésre álló stabil forrásellátottsági tényezőt, ha az opció egy éven belül lehívható.

Lakossági betétek

Az intézményeknek itt az e tábla 5. és 6. sorában levő értékek összegét kell nyilvánosságra hozniuk.

Stabil lakossági betétek

A CRR 428n. cikke

Az intézményeknek a lakossági betétek összegének azon részét kell megadniuk, amely a 94/19/EK irányelvnek vagy a 2014/49/EU irányelvnek megfelelő betétbiztosítási rendszer vagy harmadik ország ezzel egyenértékű betétbiztosítási rendszere hatálya alá tartozik, és vagy olyan stabil kapcsolat része, amely igen valószínűtlenné teszi a betét kivonását, vagy fizetési számlán tartják, az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 24. cikke (2), illetve (3) bekezdésének megfelelően, és ha:

—	ezek a betétek nem teljesítik az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 25. cikke (2), (3) vagy (5) bekezdésének megfelelően a magasabb kiáramlási arányra vonatkozó kritériumokat, akkor „kevésbé stabil betétek”-ként kell feltüntetni őket; vagy

—	ezeket a betéteket nem az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 25. cikke (5) bekezdésének megfelelően magasabb kiáramlási arányt alkalmazó harmadik országban gyűjtötték, akkor „kevésbé stabil betétek”-ként kell feltüntetni őket.

Kevésbé stabil lakossági betétek

A CRR 428m. cikke

Az intézményeknek nyilvánosságra kell hozniuk az e tábla 5. sorában „stabil lakossági betétek”-ként feltüntetettől eltérő egyéb lakossági betétek összegét.

Nem lakossági finanszírozás:

Az intézményeknek itt az e tábla 8. és 9. sorában levő értékek összegét kell nyilvánosságra hozniuk.

Operatív betétek

A CRR 428l. cikkének a) pontja

Az intézményeknek itt a pénzügyi ügyfelektől és egyéb nem pénzügyi ügyfelektől származó, az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 27. cikkében az operatív betétekre vonatkozóan meghatározott kritériumokat teljesítő betétek azon részét kell nyilvánosságra hozniuk, amely az operatív szolgáltatások nyújtásához szükséges. Nem itt, hanem e tábla 9. sorában („Egyéb nem lakossági finanszírozás”) kell feltüntetni azokat az operatív betéteket, amelyek meghaladják az operatív szolgáltatások nyújtásához szükséges összeget.

A levelezőbanki kapcsolatból vagy elsődleges ügynöki (prime brokerage) szolgáltatások nyújtásából származó betétek az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 27. cikkének (5) bekezdésével összhangban nem minősülnek operatív betéteknek és azokat e tábla 9. sorában („Egyéb nem lakossági finanszírozás”) kell feltüntetni.

Egyéb nem lakossági finanszírozás

A CRR 428l. cikkének b)–d) pontja, 428g. cikke, valamint 428k. cikke (3) bekezdésének c) és d) pontja

Az intézményeknek itt az operatív szolgáltatások nyújtásához szükséges operatív betétek összegétől eltérő nem lakossági finanszírozás összegét kell nyilvánosságra hozniuk. Ez magában foglalja a központi kormányzatok, regionális kormányzatok, helyi hatóságok, közszektorbeli intézmények, multilaterális fejlesztési bankok, nemzetközi szervezetek, központi bankok és bármely más nem pénzügyi vagy pénzügyi ügyfél által nyújtott kötelezettségeket, valamint azokat a kötelezettségeket, amelyeknél a partner nem határozható meg, beleértve az olyan kibocsátott értékpapírokat is, amelyeknél a birtokos nem azonosítható.

Kölcsönösen függő kötelezettségek

A CRR 428k. cikke (3) bekezdésének b) pontja

Az intézményeknek nyilvánosságra kell hozniuk azokat a kötelezettségeket, amelyeket – az érintett illetékes hatóság jóváhagyását követően – a CRR 428f. cikkével összhangban az eszközökkel egymástól kölcsönösen függő kötelezettségekként kell kezelni.

Egyéb kötelezettségek

Az intézményeknek itt az e tábla 12. és 13. sorában levő értékek összegét kell nyilvánosságra hozniuk.

NSFR származtatott kötelezettségek

A CRR 428k. cikkének (4) bekezdése

Az intézményeknek a nettósítási halmazok közötti, a CRR 428k. cikkének (4) bekezdése szerint számított negatív különbözet abszolút értékét kell nyilvánosságra hozniuk.

A fenti kategóriákba nem tartozó összes egyéb kötelezettség és tőkeinstrumentum

A CRR 428k. cikkének (1) bekezdése, valamint 428k. cikkének (3) bekezdése

Az intézményeknek itt a következő tételek összegét kell megadniuk:

—

pénzügyi instrumentum, deviza és áruk vásárlásából eredő, kötési időpont szerinti olyan kötelezettségek, amelyeket várhatóan kiegyenlítenek a releváns tőzsdén vagy ügylettípusnál szokásos standard kiegyenlítési cikluson vagy időszakon belül, vagy amelyeket nem egyenlítettek ki, de még várható a kiegyenlítésük, a CRR 428k. cikke (3) bekezdésének a) pontjával összhangban;

—	halasztott adókötelezettségek, hátralévő futamidőként azt a legközelebbi időpontot figyelembe véve, amikor összegük realizálható, a CRR 428k. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerint;

—	kisebbségi részesedések, hátralévő futamidőnek az instrumentum lejáratát tekintve, a CRR 428k. cikke (1) bekezdése b) pontjával összhangban; valamint

—	egyéb kötelezettségek, például rövid és nyitott lejáratú pozíciók, a CRR 428k. cikkének (1) és (3) bekezdésével összhangban.

Rendelkezésre álló stabil források összesen (ASF)

A CRR hatodik része IV. címének 3. fejezete

Az intézményeknek itt kell nyilvánosságra hozniuk azon elemek összegét, amelyek a CRR hatodik része IV. címe 3. fejezetének megfelelően rendelkezésre álló stabil forrást biztosítanak (az e tábla 1., 4., 7., 10. és 11. sorában feltüntetett értékek összege).

Előírt stabil források (RSF) elemei

Magas minőségű likvid eszközök (HQLA) összesen

Az intézményeknek itt nyilvánosságra kell hozniuk az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet szerinti megterhelt és meg nem terhelt magas minőségű likvid eszközöket is, függetlenül attól, hogy azok a CRR 428r–428ae. cikkével összhangban megfelelnek-e az említett felhatalmazáson alapuló rendelet 8. cikke szerinti operatív követelményeknek.

EU-15 a

Fedezeti alapban lévő, legalább egy év hátralévő futamidőre megterhelt eszközök

A CRR 428ag. cikkének h) pontja

Az intézményeknek itt kell nyilvánosságra hozniuk a CRR 178. cikke szerint teljesítőnek (not in default) minősülő hitelekből, valamint a 2009/65/EK irányelv (7) 52. cikkének (4) bekezdésében említett fedezett kötvényekkel vagy a CRR 129. cikkének (4) vagy (5) bekezdésében meghatározott kezelésre jogosító követelményeket teljesítő fedezett kötvényekkel finanszírozott fedezeti alapban lévő, legalább egy év hátralévő futamidőre megterhelt likvid eszközökből esedékes pénzösszegeket.

Operatív célból más pénzügyi intézménynél tartott betétek

A CRR 428ad. cikkének b) pontja

Az intézményeknek itt kell nyilvánosságra hozniuk a CRR 178. cikke szerint teljesítőnek (not in default) minősülő hitelekből esedékes pénzösszegeket, amelyek az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet szerinti operatív betétek és az operatív szolgáltatások nyújtásához szükségesek.

Teljesítő hitelek és értékpapírok:

Az intézményeknek itt az e tábla 18., 19., 20., 22. és 24. sorában levő értékek összegét kell nyilvánosságra hozniuk.

Teljesítő, 1. szintű HQLA-val fedezett, 0 %-os haircut hatálya alá tartozó értékpapír-finanszírozási ügyletek pénzügyi ügyfelekkel

A CRR 428e. cikke, 428r. cikke (1) bekezdésének g) pontja, valamint 428s. cikkének b) pontja

Az intézményeknek itt kell nyilvánosságra hozniuk a CRR 178. cikke szerint teljesítőnek (not in default) minősülő, pénzügyi ügyfelekkel kötött olyan értékpapír-finanszírozási ügyletekből esedékes pénzösszegeket, amelyek az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet értelmében 0 %-os haircutra jogosult 1. szintű eszközökkel fedezettek.

Teljesítő, egyéb eszközökkel fedezett értékpapír-finanszírozási ügyletek pénzügyi ügyfelekkel, és pénzügyi intézményeknek nyújtott hitelek és előlegek

A CRR 428s. cikkének b) pontja, 428ad. cikkének d) pontja, 428h. cikke (1) bekezdésének b) pontja, valamint 428v. cikkének a) pontja

Az intézményeknek itt a következő tételek összegét kell megadniuk:

—

a CRR 178. cikke szerint teljesítőnek (not in default) minősülő, pénzügyi ügyfelekkel kötött olyan értékpapír-finanszírozási ügyletekből esedékes pénzösszegek, amelyek az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet értelmében 0 %-os haircutra jogosult 1. szintű eszközöktől eltérő eszközökkel fedezettek; továbbá

—	a CRR 178. cikke szerint teljesítőnek (not in default) minősülő, pénzügyi ügyfeleknek nyújtott egyéb hitelekből és előlegekből esedékes pénzösszegek a CRR 428v. cikkének a) pontjával, valamint 428ad. cikke d) pontjának iii. alpontjával összhangban.

Nem pénzügyi vállalati ügyfeleknek nyújtott teljesítő hitelek, lakosságnak és kisvállalkozásoknak nyújtott hitelek, valamint kormányzatoknak és közszektorbeli intézményeknek nyújtott hitelek, ebből:

A CRR 428ad. cikkének c) pontja, 428af. cikke, valamint 428ag. cikkének c) pontja

Az intézményeknek itt kell nyilvánosságra hozniuk a CRR 178. cikke szerint teljesítőnek (not in default) minősülő olyan hitelekből esedékes pénzösszegeket, amelyek a CRR 129. cikke (1) bekezdésének e) pontjában említettek szerint elismert fedezetnyújtó által teljes mértékben garantált, lakóingatlannal fedezett hitelek, vagy a pénzügyi ügyfeleknek nyújtott hitelektől és – a CRR 428ad. cikkének c) pontját kivéve – a CRR 428r–428ad. cikkében említett hitelektől eltérő hitelek, függetlenül az e hitelekhez rendelt kockázati súlyoktól. Ez az összeg nem tartalmazhatja a lakóingatlanra bejegyzett jelzáloggal fedezett kitettségeket.

Legfeljebb 35 %-os kockázati súllyal, a hitelkockázatra vonatkozó Bázel II sztenderd módszer szerint

A CRR 428ad. cikkének c) pontja, valamint 428af. cikke

Az intézményeknek itt az e tábla 21. sorában feltüntetett hitelek azon összegeit kell nyilvánosságra hozniuk, amelyekhez a CRR harmadik része II. címének 2. fejezetével összhangban legfeljebb 35 %-os kockázati súlyt rendelnek.

Teljesítő jelzáloghitelek, ebből:

A CRR 428ad. cikkének c) pontja, 428af. cikkének a) pontja, valamint 428ag. cikkének c) pontja

Az intézményeknek itt kell nyilvánosságra hozniuk a CRR 178. cikke szerint teljesítőnek (not in default) minősülő olyan hitelekből esedékes pénzösszegeket, amelyek lakóingatlanra bejegyzett jelzáloggal fedezett hitelek, kivéve a pénzügyi ügyfeleknek nyújtott hiteleket és – a CRR 428ad. cikkének c) pontját kivéve – a CRR 428r–428ad. cikkében említett hiteleket, függetlenül az e hitelekhez rendelt kockázati súlyoktól.

Legfeljebb 35 %-os kockázati súllyal, a hitelkockázatra vonatkozó Bázel II sztenderd módszer szerint

A CRR 428ad. cikkének c) pontja, valamint 428af. cikkének a) pontja

Az intézményeknek itt kell megadniuk az e tábla 22. sorában feltüntetett hitelek azon összegeit, amelyekhez a CRR harmadik része II. címének 2. fejezetével összhangban legfeljebb 35 %-os kockázati súlyt rendelnek.

Egyéb teljesítő (not in default) és HQLA-nak nem minősülő hitelek és értékpapírok, beleértve a tőzsdén kereskedett részvényeket és a mérlegen belüli kereskedelemfinanszírozási termékeket

Az intézményeknek itt a következők összegét kell megadniuk:

—

a CRR 428ag. cikke e) és f) pontja alapján azok az értékpapírok, amelyek a CRR 178. cikkével összhangban teljesítők (not in default), és amelyek az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet értelmében nem minősülnek likvid eszköznek, függetlenül attól, hogy megfelelnek-e az abban meghatározott operatív követelményeknek; továbbá

—	a mérlegen belüli, kereskedelemfinanszírozással kapcsolatos termékek a CRR 428v. cikkének b) pontjával, 428ad. cikkének e) pontjával, valamint 428ag. cikkének d) pontjával összhangban.

Kölcsönösen függő eszközök

A CRR 428f. cikke, valamint 428r. cikke (1) bekezdésének f) pontja

Az intézményeknek itt kell nyilvánosságra hozniuk azokat az eszközöket, amelyek – az érintett illetékes hatóság jóváhagyását követően – a CRR 428f. cikkével összhangban a kötelezettségekkel egymástól kölcsönösen függő eszközök.

Egyéb eszközök:

Az intézményeknek itt az e tábla 27., 28., 29., 30. és 31. sorában levő értékek összegét kell nyilvánosságra hozniuk.

Fizikailag kereskedett áruk

A CRR 428ag. cikkének g) pontja

Az intézményeknek itt kell megadniuk a fizikailag kereskedett áruk összegét. Ez az összeg nem tartalmazhatja az árualapú származtatott ügyleteket.

Származtatott ügyletekhez alapletétként nyújtott eszközök és központi szerződő felek garanciaalapjához adott hozzájárulások

Az intézményeknek itt a következő tételek összegét kell megadniuk:

—	a származtatott ügyletekből származó előírt stabil források összege a CRR 428d. cikkével, 428s. cikkének (2) bekezdésével, 428ag. cikkének a) pontjával és 428ah. cikkének (2) bekezdésével összhangban, mely összeg a származtatott ügyletek alapletéteihez kapcsolódik; továbbá

—	a központi szerződő fél garanciaalapjához adott hozzájárulásként nyújtott tételekhez kapcsolódó összeg a CRR 428ag. cikkének b) pontjával összhangban.

NSFR származtatott eszközök

A CRR 428d. cikke, valamint 428ah. cikkének (2) bekezdése

Az intézményeknek itt kell feltüntetniük a származtatott ügyletekből származó előírt stabil források összegét a CRR 428d. cikkével, 428s. cikkének (2) bekezdésével, 428ag. cikkének a) pontjával és 428ah. cikkének (2) bekezdésével összhangban, mely összeg a nettósítási halmazok közötti, a CRR 428ah. cikke (2) bekezdésének megfelelően számított pozitív különbség abszolút összege.

NSFR származtatott kötelezettségek a nyújtott változó letét levonása előtt

A CRR 428s. cikkének (2) bekezdése

Az intézményeknek itt kell nyilvánosságra hozniuk a származtatott kötelezettséghez kapcsolódó előírt stabil források összegét a CRR 428d. cikkével, 428s. cikkének (2) bekezdésével, 428ag. cikkének a) pontjával és 428ah. cikkének (2) bekezdésével összhangban, mely összeg a CRR 428s. cikke (2) bekezdése szerinti, negatív valós értékű nettósítási halmazok abszolút valós értéke.

A fenti kategóriákba nem tartozó összes egyéb eszköz

Az intézményeknek itt a következő tételek összegét kell megadniuk:

—	kötési időpont szerinti követelések a CRR 428r. cikke (1) bekezdésének e) pontjával összhangban;

—	a CRR 428ah. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti nemteljesítő eszközök;

—	központi bankok tartalékai, amelyek nem minősülnek HQLA-nak; valamint

—	az előző tételekben nem említett egyéb eszközök.

Mérlegen kívüli tételek

Az intézményeknek itt kell nyilvánosságra hozniuk az előírt stabil forrásellátottsági követelmények hatálya alá tartozó mérlegen kívüli tételek összegét.

Előírt stabil források összesen

A CRR hatodik része IV. címének 4. fejezete

Az intézményeknek itt kell nyilvánosságra hozniuk a CRR hatodik része IV. címe 4. fejezete szerinti, előírt stabil források alá tartozó tételeket (az e tábla 15., EU-15a, 16., 17., 25., 26. és 32. sorában feltüntetett értékek összege).

Nettó stabil forrásellátottsági ráta (%)

A CRR 428b. cikkének (1) bekezdésével összhangban kiszámított nettó stabil forrásellátottsági ráta

(2) A BIZOTTSÁG (EU) 2015/61 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014. október 10.) az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a hitelintézetekre vonatkozó likviditásfedezeti követelmények tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 11., 2015.1.17., 1. o.).

(3) Az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 94/19/EK IRÁNYELVE (1994. május 30.) a betétbiztosítási rendszerekről (HL L 135., 1994.5.31., 5. o.).

(4) Az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2014/49/EU IRÁNYELVE (2014. április 16.) a betétbiztosítási rendszerekről (HL L 173., 2014.6.12., 149. o.).

(5) A Bizottság (EU) 2017/208 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. október 31.) az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek egy negatív piaci forgatókönyv által egy intézmény származtatott ügyleteire gyakorolt hatásból eredő biztosítéknyújtási kötelezettségeknek megfelelő, további likviditási kiáramlásokra vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 33., 2017.2.8., 14. o.).

(6) A BIZOTTSÁG 680/2014/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2014. április 16.) az intézmények 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti felügyeleti adatszolgáltatása tekintetében végrehajtás-technikai standardok megállapításáról (HL L 191., 2014.6.28., 1. o.).

(7) Az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2009/65/EK IRÁNYELVE (2009. július 13.) az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (HL L 302., 2009.11.17., 32. o.).

XV. MELLÉKLET

EU CRA táblázat: A hitelkockázatra vonatkozó általános minőségi információk

Az intézményeknek a következő információk megadásával kell leírniuk a hitelkockázattal kapcsolatos kockázatkezelési célkitűzéseiket és szabályaikat:

Minőségi nyilvánosságra hozatal
a	Annak leírása, hogy az üzleti modell hogyan határozza meg az intézmény hitelkockázati profiljának komponenseit, a CRR 435. cikke (1) bekezdésének f) pontja szerinti összefoglaló kockázati nyilatkozaton belül
b	A CRR 435. cikke (1) bekezdésének a) és d) pontjával összhangban a hitelkockázat kezelésére szolgáló stratégiáik és folyamataik, valamint az e kockázat fedezésére és mérséklésére vonatkozó szabályok nyilvánosságra hozatala keretében a hitelkockázat-kezelési politika meghatározásához és a hitelkockázati limitek megállapításához használt kritériumok és módszer.
c	A CRR 435. cikke (1) bekezdésének b) pontjával összhangban a kockázatkezelési részleg szerkezeti és szervezeti felépítésére vonatkozó információk keretében a hitelkockázat-kezelési és -ellenőrzési részleg szerkezete és szervezeti felépítése
d	A CRR 435. cikke (1) bekezdésének b) pontjával összhangban a kockázatkezelési részleg felhatalmazására, státuszára és a vele kapcsolatos egyéb szabályozásokra vonatkozó informácók keretében a hitelkockázat-kezelési, kockázat-ellenőrzési, megfelelési és belső ellenőrzési funkciók között kapcsolatok

EU CRB táblázat: Az eszközök hitelminőségével kapcsolatban nyilvánosságra hozandó további információk

Minőségi nyilvánosságra hozatal
a	A késedelmes és értékvesztett kitettségek köre és számviteli célból felhasznált fogalommeghatározása, valamint adott esetben a „késedelmes” és „nemteljesítő” (defaulted) fogalmának számviteli és szabályozási célú – a nemteljesítés (default) fogalommeghatározásának a CRR 178. cikkének megfelelő alkalmazásáról szóló EBH-iránymutatásban részletezett – meghatározásai közötti különbségek.
b	Az olyan késedelmes (több mint 90 napja lejárt) kitettségek mértéke, amelyeket nem tekintenek értékvesztettnek, és ennek oka.
c	Az általános és egyedi hitelkockázati kiigazítások meghatározására használt módszerek leírása.
d	Az átstrukturált kitettség fogalmának az intézmény általi saját meghatározása, amelyet a CRR 178. cikke (3) bekezdése d) pontjának végrehajtásához használ, és amelyet a CRR 178. cikke szerinti nemteljesítésről szóló EBH-iránymutatás részletez, ha ez eltér az átstrukturált kitettségek 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet V. mellékletében meghatározott fogalmától.

EU CR1 tábla: Teljesítő (performing) és nemteljesítő (non-performing) kitettségek és kapcsolódó céltartalékok

Bruttó könyv szerinti érték / névérték

Halmozott értékvesztés, a hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összege és céltartalékok

Halmozott részleges leírások összege

Kapott biztosítékok és kapott pénzügyi garanciák

Teljesítő kitettségek

Nemteljesítő kitettségek

Teljesítő kitettségek – halmozott értékvesztés és céltartalékok

Nemteljesítő kitettségek – halmozott értékvesztés, a hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összege és céltartalékok

a teljesítő kitettségek után

a nemteljesítő kitettségek után

ebből 1. szakasz

ebből 2. szakasz

ebből 3. szakasz

ebből 1. szakasz

ebből 2. szakasz

ebből 3. szakasz

005

Számlakövetelések központi bankokkal szemben és egyéb látra szóló betétek

010

Hitelek és előlegek

020

Központi bankok

030

Államháztartások

040

Hitelintézetek

050

Egyéb pénzügyi vállalatok

060

Nem pénzügyi vállalatok

070

ebből: kkv-k

080

Háztartások

090

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

100

Központi bankok

110

Államháztartások

120

Hitelintézetek

130

Egyéb pénzügyi vállalatok

140

Nem pénzügyi vállalatok

150

Mérlegen kívüli kitettségek

160

Központi bankok

170

Államháztartások

180

Hitelintézetek

190

Egyéb pénzügyi vállalatok

200

Nem pénzügyi vállalatok

210

Háztartások

220

Összesen

EU CR1-A tábla: Kitettségek futamideje

		a	b	c	d	e	f
		Nettó kitettségérték
		Látra szóló	≤ 1 év	> 1 év ≤ 5 év	> 5 év	Nincs megadott futamidő	Összesen
1	Hitelek és előlegek
2	Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
3	Összesen

EU CR2 tábla: Nemteljesítő hitelek és előlegek állományának változásai

		a
		Bruttó könyv szerinti érték
010	Nemteljesítő hitelek és előlegek nyitó állománya
020	Beáramlások nemteljesítő portfóliókba
030	Kiáramlások nemteljesítő portfóliókból
040	Leírások miatti kiáramlás
050	Egyéb okok miatti kiáramlás
060	Nemteljesítő hitelek és előlegek záró állománya

EU CR2a tábla: A nemteljesítő hitelek és előlegek állományának változásai és a kapcsolódó nettó kumulált megtérülés

		a	b
		Bruttó könyv szerinti érték	Kapcsolódó nettó kumulált megtérülés
010	Nemteljesítő hitelek és előlegek nyitó állománya
020	Beáramlások nemteljesítő portfóliókba
030	Kiáramlások nemteljesítő portfóliókból
040	Kiáramlás teljesítő portfólióba
050	Részleges vagy teljes hitel-visszafizetés miatti kiáramlás
060	Biztosíték likvidálása miatti kiáramlás
070	Biztosíték birtokbavétele miatti kiáramlás
080	Instrumentumok értékesítése miatti kiáramlás
090	Kockázatátruházás miatti kiáramlás
100	Leírások miatti kiáramlás
110	Egyéb okok miatti kiáramlás
120	Értékesítésre tartott kategóriába való átsorolás miatti kiáramlás
130	Nemteljesítő hitelek és előlegek záró állománya

EU CQ1 tábla: Átstrukturált kitettségek hitelminősége

		a	b	c	d	e	f	g	h
		Átstrukturált kitettségek bruttó könyv szerinti értéke / névértéke				Halmozott értékvesztés, a hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összege és céltartalékok		Átstrukturált kitettségek fedezetéül kapott biztosítékok és pénzügyi garanciák
		Átstrukturált teljesítő	Átstrukturált nemteljesítő			Átstrukturált teljesítő kitettségek esetében	Átstrukturált nemteljesítő kitettségek esetében		Ebből: átstrukturált nemteljesítő kitettségek fedezetéül kapott biztosítékok és pénzügyi garanciák
		Átstrukturált teljesítő		Ebből: nemteljesítő (defaulted)	Ebből: értékvesztett	Átstrukturált teljesítő kitettségek esetében	Átstrukturált nemteljesítő kitettségek esetében
005	Számlakövetelések központi bankokkal szemben és egyéb látra szóló betétek
010	Hitelek és előlegek
020	Központi bankok
030	Államháztartások
040	Hitelintézetek
050	Egyéb pénzügyi vállalatok
060	Nem pénzügyi vállalatok
070	Háztartások
080	Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
090	Adott hitelnyújtási elkötelezettségek
100	Összesen

EU CQ2 tábla: Az átstrukturálás minősége

		a
		Átstrukturált kitettségek bruttó könyv szerinti értéke
010	Kettőnél többször átstrukturált hitelek és előlegek
020	A nemteljesítő besorolásból való kilépés feltételeit nem teljesítő, nemteljesítő átstrukturált hitelek és előlegek

EU CQ3 tábla: Teljesítő és nemteljesítő kitettségek hitelminősége a késedelmes napok szerinti bontásban

Bruttó könyv szerinti érték / névérték

Teljesítő kitettségek

Nemteljesítő kitettségek

Nincs késedelem vagy a késedelem ≤ 30 nap

A késedelem > 30 nap ≤ 90 nap

Nem valószínű, hogy fizet – nem késedelmes vagy a késedelem ≤ 90 nap

A késedelem > 90 nap ≤ 180 nap

A késedelem > 180 nap ≤ 1 év

A késedelem > 1 év ≤ 2 év

A késedelem > 2 év ≤ 5 év

A késedelem > 5 év ≤ 7 év

A késedelem > 7 év

Ebből: nemteljesítő (defaulted)

005

Számlakövetelések központi bankokkal szemben és egyéb látra szóló betétek

010

Hitelek és előlegek

020

Központi bankok

030

Államháztartások

040

Hitelintézetek

050

Egyéb pénzügyi vállalatok

060

Nem pénzügyi vállalatok

070

ebből: kkv-k

080

Háztartások

090

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

100

Központi bankok

110

Államháztartások

120

Hitelintézetek

130

Egyéb pénzügyi vállalatok

140

Nem pénzügyi vállalatok

150

Mérlegen kívüli kitettségek

160

Központi bankok

170

Államháztartások

180

Hitelintézetek

190

Egyéb pénzügyi vállalatok

200

Nem pénzügyi vállalatok

210

Háztartások

220

Összesen

EU CQ4 tábla: Nemteljesítő kitettségek minősége földrajzi bontásban

		a	b	c	d	e	f	g
		Bruttó könyv szerinti érték / névérték				Halmozott értékvesztés	Mérlegen kívüli elkötelezettségekre és adott pénzügyi garanciákra képzett céltartalékok	A hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összege nemteljesítő kitettségek esetében
			Ebből: nemteljesítő		Ebből: értékvesztés-elszámolási kötelezettség alá tartozó
				Ebből: nemteljesítő (defaulted)	Ebből: értékvesztés-elszámolási kötelezettség alá tartozó
010	Mérlegen belüli kitettségek
020	1. ország
030	2. ország
040	3. ország
050	4. ország
060	N. ország
070	Más országok
080	Mérlegen kívüli kitettségek
090	1. ország
100	2. ország
110	3. ország
120	4. ország
130	N. ország
140	Más országok
150	Összesen

EU CQ5 tábla: Nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek és előlegek hitelminősége ágazatok szerinti bontásban

		a	b	c	d	e	f
		Bruttó könyv szerinti érték				Halmozott értékvesztés	A hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összege nemteljesítő kitettségek esetében
			Ebből: nemteljesítő		Ebből: értékvesztés-elszámolási kötelezettség alá tartozó hitelek és előlegek
				Ebből: nemteljesítő (defaulted)
010	Mezőgazdaság, erdészet és halászat
020	Bányászat és kőfejtés
030	Feldolgozóipar
040	Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás
050	Vízellátás
060	Építőipar
070	Nagy- és kiskereskedelem
080	Szállítás és raktározás
090	Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás
100	Információ és kommunikáció
110	Pénzügyi és biztosítási tevékenység
120	Ingatlanügyletek
130	Szakmai, tudományos és műszaki tevékenység
140	Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység
150	Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás
160	Oktatás
170	Humán-egészségügyi szolgáltatások, szociális ellátás
180	Művészet, szórakoztatás, szabadidő
190	Egyéb szolgáltatások
200	Összesen

EU CQ6 tábla: Biztosítékok értékelése – hitelek és előlegek

Hitelek és előlegek

Teljesítő

Nemteljesítő

Nem valószínű, hogy fizet – nem késedelmes vagy a késedelem ≤ 90 nap

A késedelem > 90 nap

Ebből: a késedelem > 30 nap ≤ 90 nap

Ebből: a késedelem > 90 nap ≤ 180 nap

Ebből: a késedelem > 180 nap ≤ 1 év

Ebből: a késedelem > 1 év ≤ 2 év

Ebből: a késedelem > 2 év ≤ 5 év

Ebből: a késedelem > 5 év ≤ 7 év

Ebből: a késedelem > 7 év

010

Bruttó könyv szerinti érték

020

Ebből: fedezett

030

Ebből: ingatlannal fedezett

040

Ebből: 60 %-nál nagyobb, és 80 %-nál kisebb vagy azzal egyenlő hitelfedezeti aránnyal rendelkező instrumentumok

050

Ebből: 80 %-nál nagyobb, és 100 %-nál kisebb vagy azzal egyenlő hitelfedezeti aránnyal rendelkező instrumentumok

060

Ebből: 100 %-nál nagyobb hitelfedezeti aránnyal rendelkező instrumentumok

070

Biztosítékkal fedezett eszközök halmozott értékvesztése

080

Biztosíték

090

Ebből: a kitettség értékét (felső korlát) meg nem haladó érték

100

Ebből: ingatlan

110

Ebből: a felső korlátot meghaladó érték

120

Ebből: ingatlan

130

Kapott pénzügyi garanciák

140

Halmozott részleges leírások összege

EU CQ7 tábla: Birtokbavétellel és végrehajtással megszerzett biztosítékok

		a	b
		Birtokbavétellel megszerzett biztosítékok
		Kezdeti megjelenítéskori érték	Negatív változások halmozott összege
010	Ingatlanok, gépek és berendezések (PP&E)
020	„Ingatlanok, gépek és berendezések (PP&E)” besorolású biztosítéktól eltérő
030	Lakóingatlan
040	Kereskedelmi ingatlan
050	Ingó vagyontárgyak (gépjármű, hajó stb)
060	Tulajdoni részesedést és hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok
070	Egyéb biztosítékok
080	Összesen

EU CQ8 tábla: Birtokbavétellel és végrehajtással megszerzett biztosítékok – év szerinti részletezés

Adósságegyenleg-csökkentés

Birtokbavétellel megszerzett biztosítékok összesen

Átstrukturált ≤ 2 év

Átstrukturált > 2 év ≤ 5 év

Átstrukturált > 5 év

Ebből: értékesítésre tartott befektetett eszközök

Bruttó könyv szerinti érték

Negatív változások halmozott összege

Kezdeti megjelenítéskori érték

Negatív változások halmozott összege

Kezdeti megjelenítéskori érték

Negatív változások halmozott összege

Kezdeti megjelenítéskori érték

Negatív változások halmozott összege

Kezdeti megjelenítéskori érték

Negatív változások halmozott összege

Kezdeti megjelenítéskori érték

Negatív változások halmozott összege

010

Birtokbavétellel megszerzett, „Ingatlanok, gépek és berendezések (PP&E)” besorolású biztosíték

020

Birtokbavétellel megszerzett, „Ingatlanok, gépek és berendezések (PP&E)” besorolásútól eltérő biztosíték

030

Lakóingatlan

040

Kereskedelmi ingatlan

050

Ingó vagyontárgyak (gépjármű, hajó stb)

060

Tulajdoni részesedést és hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok

070

Egyéb biztosítékok

080

Összesen

XVI. MELLÉKLET

Útmutató a kockázatkezelési célkitűzések és szabályok, a hitelkockázati kitettségek, a felhígulási kockázat és a hitelminőség nyilvánosságra hozatalához

E végrehajtási rendelet XV. melléklete a CRR 442. cikkének hatálya alá tartozó valamennyi intézményre alkalmazandó táblákat tartalmaz. Tartalmaz néhány kiegészítő táblát is, amelyeket azon nagy méretű intézményeknek kell kitölteniük, amelyek esetében az 575/2013/EU rendelet 47a. cikke (3) bekezdésének hatálya alá tartozó hitelek és előlegek bruttó könyv szerinti értékének és az 575/2013/EU rendelet 47a. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozó hitelek és előlegek teljes bruttó könyv szerinti értékének aránya legalább 5 %. Az említett arány és a XV. mellékletben foglalt táblák alkalmazásában az arány sem a nevezőben, sem a számlálóban, illetőleg a táblák hitelekre és előlegekre vonatkozó sorai nem tartalmazzák az értékesítésre tartottnak minősülő hiteleket és előlegeket, a központi bankokkal szembeni számlaköveteléseket és az egyéb látra szóló betéteket. A központi bankokkal szembeni számlakövetelésekre és az egyéb látra szóló betétekre vonatkozó adatokat más sorokban, külön kell feltüntetni.

A kiegészítő tábláknak kellően átfogó és összehasonlítható információkat kell nyújtaniuk, hogy ezen információk felhasználói értékelni tudják az intézmények kockázati profilját. Ezért az intézményeknek az útmutató alkalmazása során figyelemmel kell lenniük az arányosság e végrehajtási rendelet 9. cikkében előírt kritériumaira.

EU CRA táblázat: A hitelkockázatra vonatkozó általános minőségi információk

Az intézmények az ezen végrehajtási rendelet XV. mellékletében található EU CRA táblázat e mellékletben foglalt útmutató szerinti kitöltésével hozzák nyilvánosságra a kockázatkezelési célkitűzéseikre és szabályaikra vonatkozó, az 575/2013/EU rendelet (1) (CRR) 435. cikke (1) bekezdésének a), b), d) és f) pontjában említett információkat.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató
Sor jelölése	Magyarázat
a	Annak leírása, hogy az üzleti modell hogyan határozza meg az intézmény hitelkockázati profiljának komponenseit, a CRR 435. cikke (1) bekezdésének f) pontja szerinti összefoglaló kockázati nyilatkozaton belül.
b	A CRR 435. cikke (1) bekezdésének a) és d) pontjával összhangban a hitelkockázat kezelésére szolgáló stratégiáik és folyamataik, valamint az e kockázat fedezésére és mérséklésére vonatkozó szabályok nyilvánosságra hozatala keretében a hitelkockázat-kezelési politika meghatározásához és a hitelkockázati limitek megállapításához használt kritériumok és módszer.
c	A CRR 435. cikke (1) bekezdésének b) pontjával összhangban a kockázatkezelési részleg szerkezeti és szervezeti felépítésére vonatkozó információk keretében a hitelkockázat-kezelési és -ellenőrzési részleg szerkezete és szervezeti felépítése.
d	A CRR 435. cikke (1) bekezdésének b) pontjával összhangban a kockázatkezelési részleg felhatalmazására, státuszára és a vele kapcsolatos egyéb szabályozásokra vonatkozó információk keretében a hitelkockázat-kezelési, kockázat-ellenőrzési, megfelelési és belső ellenőrzési funkciók közötti kapcsolatok.

EU CRB táblázat: Az eszközök hitelminőségével kapcsolatban nyilvánosságra hozandó további információk

Az intézmények az ezen végrehajtási rendelet XV. mellékletében található EU CRB táblázat alábbi útmutató szerinti kitöltésével hozzák nyilvánosságra a CRR 442. cikkének a) és b) pontjában említett információkat.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató
Sor száma	Magyarázat
a	A késedelmes és értékvesztett kitettségek köre és számviteli célból felhasznált fogalommeghatározása, valamint adott esetben a „késedelmes” és „nemteljesítő” (defaulted) fogalmának számviteli és szabályozási célú meghatározásai közötti különbségek a CRR 178. cikkének megfelelően.
b	Az olyan késedelmes (több mint 90 napja lejárt) kitettségek mértéke, amelyeket nem tekintenek értékvesztettnek, és ennek oka.
c	Az általános és egyedi hitelkockázati kiigazítások meghatározására használt módszerek leírása.
d	Az átstrukturált kitettség fogalmának az intézmény általi saját meghatározása, amelyet a CRR 178. cikke (3) bekezdése d) pontjának végrehajtásához használ a CRR 178. cikkének megfelelően, ha ez eltér az átstrukturált kitettségek CRR 47b. cikke szerinti fogalmától.

EU CR1 tábla: Teljesítő (performing) és nemteljesítő (non-performing) kitettségek és kapcsolódó céltartalékok

Az intézmények az ezen végrehajtási rendelet XV. mellékletében található EU CR1 tábla e mellékletben foglalt útmutató szerinti kitöltésével hozzák nyilvánosságra a CRR 442. cikkének c) és e) pontjában említett információkat.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató
Sor száma	Magyarázat
005	Számlakövetelések központi bankokkal szemben és egyéb látra szóló betétek Az intézményeknek ezt az információt a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (2) III. és IV. mellékletében megadott információkkal összhangban kell nyilvánosságra hozniuk.
010	Hitelek és előlegek Hitelek és előlegek az intézmény által tartott hitelviszonyt megtestesítő olyan instrumentumok, amelyek nem értékpapírok; ez a tétel magában foglalja az 1071/2013/EU rendelet (3) (EKB BSI rendelet) szerinti „hiteleket”, valamint azokat az előlegeket, amelyek az EKB BSI rendelet szerint nem sorolhatók be hitelként a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet V. melléklete 1. részének 32. pontjában meghatározottaknak megfelelően, de nem foglalja magában az értékesítésre tartottnak minősülő hiteleket és előlegeket, a központi bankokkal szembeni számlaköveteléseket és az egyéb látra szóló betéteket.
020–060, 080, 100–140, 160–210	Ügyfél szerinti részletezés Az intézményeknek a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet V. melléklete 1. részének 42. pontjában meghatározott, ügyfél szerinti részletezést kell alkalmazniuk. Az ügyfélszektor meghatározása kizárólag a közvetlen partner jellegén alapul. Az egynél több kötelezett által együttesen vállalt kitettség besorolásának azon kötelezett jellemzői alapján kell történnie, amelyik az intézmény kitettség vállalására vonatkozó döntése szempontjából relevánsabb vagy meghatározóbb volt. Az együttesen vállalt kitettségek ügyfélszektor, székhely szerinti ország vagy NACE-kód szerinti besorolásánál a relevánsabb vagy meghatározóbb kötelezett jellemzőit kell figyelembe venni.
070	Kkv-k A 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet V. melléklete 1. része 5. pontjának i. alpontjában meghatározottak szerint
090	Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok azok az intézmény által tartott, értékpapírként kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok, amelyek nem az EKB BSI rendelet szerinti hitelek, a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet V. melléklete 1. részének 31. pontjában meghatározottak szerint.
150	Mérlegen kívüli kitettségek A mérlegen kívüli kitettségek közé a CRR I. mellékletében felsorolt mérlegen kívüli tételek tartoznak.
220	Összesen

Jogszabályi hivatkozások és útmutató
Oszlop jelölése	Magyarázat
a	Teljesítő kitettségek bruttó könyv szerinti értéke / névértéke Bruttó könyv szerinti érték a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet V. melléklete 1. részének 34. pontjában meghatározottak szerint; névérték a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet V. melléklete 2. részének 118. pontjában meghatározottak szerint
b, c, e, f, h, i, k és l	ebből 1. szakasz / 2. szakasz /3. szakasz Az IFRS-t alkalmazó intézmények esetében az értékvesztés kategóriái az IFRS 9 5.5. bekezdésében meghatározottak szerint. Az 1. szakasz az IFRS 9 5.5.5. bekezdésének megfelelően értékelt értékvesztésre vonatkozik. A 2. szakasz az IFRS 9 5.5.3. bekezdésének megfelelően értékelt értékvesztésre vonatkozik. A 3. szakasz az IFRS 9 A. függelékében meghatározott értékvesztett eszközök értékvesztésére vonatkozik. A bankok és más pénzügyi intézmények éves és összevont (konszolidált) éves beszámolóiról szóló 86/635/EGK tanácsi irányelven (4) alapuló, általánosan elfogadott nemzeti számviteli elveket alkalmazó intézményeknek nem kell nyilvánosságra hozniuk az „ebből 1. szakasz”, az „ebből 2. szakasz” és az „ebből 3. szakasz” oszlopokat.
d	Nemteljesítő kitettségek bruttó könyv szerinti értéke / névértéke Bruttó könyv szerinti érték a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet V. melléklete 1. részének 34. pontjában meghatározottak szerint; névérték a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet V. melléklete 2. része 118. pontjában meghatározottak szerint; nemteljesítő kitettségek a CRR 47a. cikkében meghatározottak szerint.
g	Teljesítő kitettségek – halmozott értékvesztés és céltartalékok Ez a tétel a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet V. melléklete 2. része 11., 69–71., 106. és 110. pontjának megfelelően meghatározott összegeket tartalmazza.
j	Nemteljesítő kitettségek – halmozott értékvesztés, a hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összege és céltartalékok Nemteljesítő kitettségek a CRR 47a. cikkében meghatározottak szerint. Ez a tétel a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet V. melléklete 2. része 11., 69–71., 106. és 110. pontjának megfelelően meghatározott összegeket tartalmazza.
m	Halmozott részleges leírások összege Ebben a sorban kell feltüntetni azon hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok tőkeösszegének, lejárt esedékességű kamatainak és díjainak a vonatkozási időpontra számított halmozott részleges összegét, amelyet az adott időpontig a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet V. melléklete 2. részének 74. pontjában leírt módszerek valamelyikének használatával kivezettek, mert az intézmény észszerű várakozások alapján nem számíthat a szerződéses cash flow-k beszedésére. Ezeket az összegeket az intézmény valamennyi jogának az elévülési határidő lejárta, elengedés vagy egyéb ok miatti teljes megszűnéséig vagy megtérülésükig nyilvánosságra kell hozni. Következésképpen ezeket a leírt összegeket, amennyiben nem kerülnek beszedésre, akkor is nyilvánosságra kell hozni, amikor végrehajtás tárgyát képezik. A leírások kivezetési eseményt jelentenek és vagy a pénzügyi eszköz egészére vagy (részleges leírás esetén) egy részére vonatkoznak, ideértve, ha az eszköz módosítása ahhoz vezet, hogy az intézmény lemond arról a jogáról, hogy a szóban forgó eszköz egy része vagy egésze tekintetében cash flow-t szedjen be.
n	Teljesítő kitettségek után kapott biztosítékok és kapott pénzügyi garanciák A kapott biztosítékok és kapott garanciák összegét a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet V. melléklete 2. része 239. pontjának megfelelően kell kiszámítani. A kapott biztosítékok és pénzügyi garanciák együttes összege nem haladhatja meg a kapcsolódó kitettség könyv szerinti értékét.
o	Nemteljesítő kitettségek után kapott biztosítékok és kapott pénzügyi garanciák Nemteljesítő kitettségek a CRR 47a. cikkében meghatározottak szerint A kapott biztosítékok és kapott garanciák összegét a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet V. melléklete 2. része 239. pontjának megfelelően kell kiszámítani. A kapott biztosítékok és pénzügyi garanciák együttes összege nem haladhatja meg a kapcsolódó kitettség könyv szerinti értékét.

EU CR1-A tábla: Kitettségek futamideje

Az intézmények az ezen végrehajtási rendelet XV. mellékletében található EU CR1-A tábla alábbi útmutató szerinti kitöltésével hozzák nyilvánosságra a CRR 442. cikkének g) pontjában említett információkat.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató
Sor száma	Magyarázat
010	Hitelek és előlegek Hitelek és előlegek az intézmény által tartott hitelviszonyt megtestesítő olyan instrumentumok, amelyek nem értékpapírok; ez a tétel magában foglalja az EKB BSI rendelet szerinti „hiteleket”, valamint azokat az előlegeket, amelyek az EKB BSI rendelet szerint nem sorolhatók be hitelként a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet V. melléklete 1. részének 32. pontjában meghatározottaknak megfelelően, de nem foglalja magában az értékesítésre tartottnak minősülő hiteleket és előlegeket, a központi bankokkal szembeni számlaköveteléseket és az egyéb látra szóló betéteket.
020	Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok azok az intézmény által tartott, értékpapírként kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok, amelyek nem az EKB BSI rendelet szerinti hitelek, a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet V. melléklete 1. részének 31. pontjában meghatározottak szerint.
030	Összesen

Jogszabályi hivatkozások és útmutató

Oszlop jelölése

Magyarázat

a–e

Nettó kitettségérték

Itt a nettó értékeket kell megadni a hátralévő szerződéses futamidő szerinti bontásban.

A kitettség nettó értéke: mérlegen belüli tételek esetében a nettó érték a kitettség bruttó könyv szerinti értéke, az értékvesztéssel csökkentve. Mérlegen kívüli tételek esetében a nettó érték a kitettség bruttó könyv szerinti értéke, a céltartalékokkal csökkentve.

Kitettség: A CRR 5. cikkének megfelelően a kitettség olyan eszköz vagy mérlegen kívüli tétel, amellyel összefüggésben a CRR szerinti hitelkockázati kitettség keletkezik.

Bruttó könyv szerinti értékek: Az értékvesztés előtti, de a leírások figyelembevétele utáni számviteli érték. Az intézmények a CRR harmadik része II. címe 4. fejezetének alkalmazásában nem vehetnek figyelembe kockázatmérséklési technikákat. A mérlegen kívüli tételeket névértéken kell nyilvánosságra hozni, a CRR 111. és 166. cikkével összhangban alkalmazandó bármely hitel-egyenértékesítési tényezőt vagy hitelkockázat-mérséklési technikát is figyelembe véve, valamint figyelembe véve az esetleges céltartalékokat, különösen a) az adott garanciákat (azt a maximális összeget, amelyet az intézményeknek a garancia lehívása esetén fizetnie kellene) és b) a hitelre vonatkozó és egyéb kötelezettségvállalásokat (a teljes összeget, amelynek hitelezésére az intézmény kötelezettséget vállalt) is.

E nyilvánosságra hozatal esetében:

—

Ha a partner megválaszthatja, hogy mikor fizetik vissza az összeget, az összeget a „Látra szóló” oszlopban kell feltüntetni. Ez az oszlop tartalmazza a látra szóló (azonnal felmondható), rövid határidővel felmondható követeléseket, a folyószámlákat és hasonló egyenlegeket, amelyek tartalmazhatnak a kölcsönvevő szempontjából egynapos betétnek minősülő kölcsönöket, függetlenül azok jogi formájától. Ide tartoznak a „folyószámlahitelek” is, amelyek a folyószámlákon lekönyvelt tartozik egyenlegek;

—	Ha egy kitettségnek nincs meghatározott futamideje, és ennek más oka van, mint hogy a partner választhatja meg a visszafizetés idejét, e kitettség összegét a „Nincs megadott futamidő” oszlopban kell feltüntetni.

—	Ha az összeget részletekben fizetik vissza, a kitettséget az utolsó részletnek megfelelő lejárati kategóriába kell besorolni.

Összesen

EU CR2 tábla: Nemteljesítő hitelek és előlegek állományának változásai

Az intézmények az ezen végrehajtási rendelet XV. mellékletében található EU CR2 tábla alábbi útmutató szerinti kitöltésével hozzák nyilvánosságra a CRR 442. cikkének f) pontjában említett információkat. Az intézményeknek az e táblákat kísérő szöveges magyarázatban ki kell fejteniük az egyes sorokban feltüntetett nemteljesítő értékek és az olyan értékek közötti lényeges eltéréseket, amelyek a „nemteljesítő” (defaulted) CRR 178. cikke szerinti fogalommeghatározásának alkalmazásával adódtak volna.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató
Sor száma	Magyarázat
010	Nemteljesítő hitelek és előlegek nyitó állománya A nemteljesítő hitelek és előlegek állományának bruttó könyv szerinti értéke az utolsó üzleti év végén
020	Beáramlások nemteljesítő portfóliókba Az adott időszakban (az utolsó üzleti év vége óta) nemteljesítővé vált hitelek és előlegek bruttó könyv szerinti értéke
030	Kiáramlások nemteljesítő portfóliókból A nemteljesítő státuszból kikerülő hitelek és előlegek bruttó könyv szerinti értéke
040	Leírások miatti kiáramlás A vonatkozási időszakban nyilvántartásba vett, teljesen vagy részlegesen leírt összes hitel és előleg A (teljes vagy részleges) leírás kivezetési eseményt jelent. Következésképpen a hitelek és előlegek bruttó könyv szerinti értékét csökkenteni kell a leírások összegével. Ezenkívül ebben a kategóriában kell feltüntetni az átstrukturálási intézkedésekkel összefüggő adósságelengedést is, vagyis azokat a leírásokat, amelyek esetében a hitelfelvevő tartozásának összegét törölték (az intézmény elveszíti annak jogszerű behajtására vonatkozó jogát).
050	Egyéb okok miatti kiáramlás Ebben a sorban kell megadni a hitelek és előlegek könyv szerinti értékének bármely egyéb, a leírástól eltérő csökkentését. Ezek a kiigazítások magukban foglalhatják például a következők miatti kiáramlásokat: i. részleges vagy teljes hitel-visszafizetés miatti kiáramlás; ii. biztosítékok likvidálása; iii. biztosíték birtokbavétele, iv. instrumentumok értékesítése; v. kockázatátruházás; vi. devizaárfolyam-változások; vii. egyéb pozíciózárási intézkedések; viii. eszközosztályok közötti átsorolások stb. Emellett a kiigazításoknak tartalmazniuk kell az értékesítésre tartott kategóriába való átsorolás miatti kiáramlást. Amennyiben az ebbe a kategóriába kerülő összeg jelentős, az intézményeknek a táblát kísérő szöveges magyarázatban további információt kell adniuk.
060	Nemteljesítő hitelek és előlegek záró állománya A nemteljesítő hitelek és előlegek állományának bruttó könyv szerinti értéke a nyilvánosságra hozatal vonatkozási időpontjában.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató

Oszlop jelölése

Magyarázat

Bruttó könyv szerinti érték

Bruttó könyv szerinti érték a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet V. melléklete 1. része 34. pontjában meghatározottak szerint.

EU CR2a tábla: A nemteljesítő hitelek és előlegek állományának változásai és a kapcsolódó nettó kumulált megtérülés

Az intézmények az ezen végrehajtási rendelet XV. mellékletében található EU CR2a tábla alábbi útmutató szerinti kitöltésével hozzák nyilvánosságra a CRR 442. cikkének c) és f) pontjában említett információkat. Az intézményeknek az e táblákat kísérő szöveges magyarázatban ismertetniük kell az egyes sorokban feltüntetett nemteljesítő értékek és azon értékek közötti lényeges eltéréseket, amelyek a „nemteljesítő” (defaulted) CRR 178. cikke szerinti fogalmának alkalmazásával adódtak volna, különösen a 010., a 030., a 100. és a 130. sor esetében.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató
Sor száma	Magyarázat
010	Nemteljesítő hitelek és előlegek nyitó állománya A nemteljesítő hitelek és előlegek állományának bruttó könyv szerinti értéke az utolsó üzleti év végén
020	Beáramlások nemteljesítő portfóliókba Az adott időszakban (az utolsó üzleti év vége óta) nemteljesítővé vált hitelek és előlegek bruttó könyv szerinti értéke
030	Kiáramlások nemteljesítő portfóliókból A nemteljesítő státuszból kikerülő hitelek és előlegek bruttó könyv szerinti értéke
040	Kiáramlás teljesítő portfólióba Az adott időszakban (az utolsó üzleti év vége óta) a nemteljesítő státuszból kikerülő és teljesítővé váló hitelek és előlegek bruttó könyv szerinti értéke
050	Részleges vagy teljes hitel-visszafizetés miatti kiáramlás A nemteljesítő hitelek és előlegek bruttó könyv szerinti értékének csökkenése készpénzkifizetések, nevezetesen rendszeres tőketörlesztések és esetleges eseti törlesztések miatt az adott időszakban (az utolsó üzleti év vége óta)
060	Biztosíték likvidálása miatti kiáramlás Ebben a sorban kell megadni bármilyen típusú biztosíték likvidálásának az instrumentum bruttó könyv szerinti értékére gyakorolt hatását. Ebben a sorban kell feltüntetni az egyéb likvidálásból vagy jogi eljárásokból és a vagyon önkéntes eladásából eredő kiáramlásokat is. A kétségek elkerülése érdekében kérjük, vegye figyelembe, hogy az instrumentum bruttó könyv szerinti értékét kell nyilvánosságra hozni, az esetleges kapcsolódó részleges leírások összegével együtt. Kérjük, azt is vegye figyelembe, hogy a kiáramlások összege nem feltétlenül egyezik meg a nettó kumulált megtérülések és a részleges leírások összegével.
060 „b” oszlop	Kapcsolódó nettó kumulált megtérülés Ebben a sorban kell feltüntetni a biztosíték likvidálása miatt behajtott pénzösszegeket vagy pénzeszköz-egyenértékeseket (a megfelelő biztosítéklikvidálási költségek nélkül).
070	Biztosíték birtokbavétele miatti kiáramlás Ebben a sorban kell megadni a biztosíték érvényesítésének az instrumentum bruttó könyv szerinti értékére gyakorolt hatását. A birtokbavétel olyan nem pénzbeli biztosíték megszerzésére vonatkozik, amelynek tulajdonjogát az intézmény vagy a csoport leányvállalata megszerezte, és amelyet az intézmény még nem értékesített harmadik félnek. Ebben a kategóriában kell feltüntetni a hitel/eszköz cserét, az önkéntes lemondást és a hitel-tőke konverziót is. A kétségek elkerülése érdekében kérjük, vegye figyelembe, hogy az instrumentum bruttó könyv szerinti értékét kell nyilvánosságra hozni, az esetleges kapcsolódó részleges leírások összegével együtt. Kérjük, azt is vegye figyelembe, hogy a kiáramlások összege nem feltétlenül egyezik meg a nettó kumulált megtérülések és a részleges leírások összegével.
070 „b” oszlop	Kapcsolódó nettó kumulált megtérülés Ebben a sorban kell nyilvánosságra hozni a biztosítéknak a birtokbavétel időpontjában érvényes, az intézmény mérlegében először megjelenített valós értékét. Ez a sor nem tartalmazhatja a biztosíték birtokbavételével összefüggésben beszedett, a költségek levonásával csökkentett pénzeszköz-visszafizetéseket vagy pénzeszköz-egyenértékeseket, amelyeket a „Részleges vagy teljes hitel-visszafizetés miatti kiáramlás” sorban kell megadni.
080	Instrumentumok értékesítése miatti kiáramlás A más intézményeknek eladott hitelekből és előlegekből – kivéve a csoporton belüli tranzakciókat – eredő összes egyenlegváltozás A kétségek elkerülése érdekében az intézményeknek figyelembe kell venniük, hogy az értékesített hitelek és előlegek bruttó könyv szerinti értékét kell feltüntetni (az esetleges kapcsolódó részleges leírásokkal), és nem azok ügylet közbeni értékét vagy árát. Az intézményeknek azt is figyelembe kell venniük, hogy a kiáramlások összege nem feltétlenül egyezik meg a nettó kumulált megtérülések és a részleges leírások összegével.
080 „b” oszlop	Kapcsolódó nettó kumulált megtérülés Ebben a sorban kell feltüntetni a hitelek és előlegek értékesítésével összefüggésben beszedett pénzeszköz-visszafizetéseket vagy pénzeszköz-egyenértékeseket, az értékesítési költségek csökkentésével.
090	Kockázatátruházás miatti kiáramlás A nemteljesítő hitelek és előlegek összegének értékpapírosítás vagy más, a mérlegből való kivezetésre alkalmas kockázatátruházás miatti bruttó csökkenése Az intézményeknek figyelembe kell venniük, hogy a kiáramlások összege nem feltétlenül egyezik meg a nettó kumulált megtérülések és a részleges leírások összegével.
090 „b” oszlop	Kapcsolódó nettó kumulált megtérülés Ebben a sorban kell feltüntetni a jelentős kockázatátruházásból eredő kiáramlásokkal összefüggésben behajtott pénzösszegeket vagy pénzeszköz-egyenértékeseket.
100	Leírások miatti kiáramlás A vonatkozási időszakban nyilvántartásba vett, teljesen vagy részlegesen leírt összes hitel és előleg A (teljes vagy részleges) leírás kivezetési eseményt jelent. Következésképpen a hitelek és előlegek bruttó könyv szerinti értékét csökkenteni kell a leírások összegével. A kétségek elkerülése érdekében kérjük, vegye figyelembe, hogy ez a sor a hitelek és előlegek bruttó könyv szerinti értékében bekövetkezett változásokat tükrözi, és az előző sorokban már megadott esetleges részleges leírásokat (például a hitelek és előlegek kapcsolódó értékesítése, a biztosíték likvidálása, biztosíték birtokbavétele vagy jelentős kockázatátruházás) nem kell belefoglalni ebbe a sorba. Ezenkívül ebben a kategóriában kell feltüntetni az átstrukturálási intézkedésekkel összefüggő adósságelengedést is, vagyis azokat a leírásokat, amelyek esetében a hitelfelvevő tartozásának összegét törölték (az intézmény elveszíti annak jogszerű behajtására vonatkozó jogát).
110	Egyéb okok miatti kiáramlás Ebben a sorban kell megadni a hitelek és előlegek könyv szerinti értékében bekövetkezett bármely egyéb, nem az említett eseményekből eredő csökkenést. Ezek a kiigazítások magukban foglalhatnak például devizaárfolyam-változást, egyéb pozíciózárási intézkedéseket, eszközosztályok közötti átsorolásokat stb. Amennyiben e kategória összege jelentős, az intézményeknek az e táblát kísérő szöveges magyarázatban további információt kell adniuk.
120	Értékesítésre tartott kategóriába való átsorolás miatti kiáramlás A nemteljesítő hitelek és előlegek könyv szerinti értékének csökkenése azok értékesítésre tartott instrumentumokká történő átsorolása miatt
130	Nemteljesítő hitelek és előlegek záró állománya A nemteljesítő hitelek és előlegek állományának bruttó könyv szerinti értéke a nyilvánosságra hozatal vonatkozási időpontjában

Jogszabályi hivatkozások és útmutató
Oszlop jelölése	Magyarázat
a	Bruttó könyv szerinti érték Bruttó könyv szerinti érték a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet V. melléklete 1. része 34. pontjában meghatározottak szerint.
b	Kapcsolódó nettó kumulált megtérülés Lásd az e tábla soraira vonatkozó fogalommeghatározásokat.

EU CQ1 tábla: Átstrukturált kitettségek hitelminősége

Az intézmények az ezen végrehajtási rendelet XV. mellékletében található EU CQ1 tábla alábbi útmutató szerinti kitöltésével hozzák nyilvánosságra a CRR 442. cikkének c) pontjában említett információkat.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató
Sor száma	Magyarázat
005	Számlakövetelések központi bankokkal szemben és egyéb látra szóló betétek Az intézményeknek ezt az információt a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet III. és IV. mellékletében megadott információkkal összhangban kell nyilvánosságra hozniuk.
010	Hitelek és előlegek Lásd az EU-CR1 táblában levő fogalommeghatározást: Teljesítő és nemteljesítő kitettségek és kapcsolódó céltartalékok.
020–070	Ügyfél szerinti részletezés Az intézményeknek a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet V. melléklete 1. részének 42. pontjában meghatározott, ügyfél szerinti részletezést kell alkalmazniuk. Az ügyfélszektor meghatározása kizárólag a közvetlen partner jellegén alapul. Az egynél több kötelezett által együttesen vállalt kitettség besorolásának azon kötelezett jellemzői alapján kell történnie, amelyik az intézmény kitettség vállalására vonatkozó döntése szempontjából relevánsabb vagy meghatározóbb volt. Az együttesen vállalt kitettségek ügyfélszektor, székhely szerinti ország vagy NACE-kód szerinti besorolásánál a relevánsabb vagy meghatározóbb kötelezett jellemzőit kell figyelembe venni.
080	Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Lásd az EU-CR1 táblában levő fogalommeghatározást: Teljesítő és nemteljesítő kitettségek és kapcsolódó céltartalékok.
090	Adott hitelnyújtási elkötelezettségek Az adott hitelnyújtási elkötelezettségek névértéke a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet V. melléklete 2. részének 118. pontjában meghatározottak szerint.
100	Összesen

Jogszabályi hivatkozások és útmutató
Oszlop jelölése	Magyarázat
a	Átstrukturált kitettségek bruttó könyv szerinti értéke / névértéke – átstrukturált teljesítő Bruttó könyv szerinti érték a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet V. melléklete 1. része 34. pontjában meghatározottak szerint; névérték a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet V. melléklete 2. része 118. pontjában meghatározottak szerint; átstrukturált kitettségek a CRR 47b. cikkében meghatározottak szerint Az értékvesztés-elszámolási kötelezettség alá tartozó kitettségek bruttó könyv szerinti értéke nem tartalmazza a halmozott részleges és teljes leírást. Attól függően, hogy az átstrukturált kitettségek eleget tesznek-e a CRR 47a. cikkében előírt feltételeknek, teljesítő vagy nemteljesítő kitettségként azonosíthatók.
b	Átstrukturált kitettségek bruttó könyv szerinti értéke / névértéke – átstrukturált nemteljesítő Bruttó könyv szerinti érték a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet V. melléklete 1. része 34. pontjában meghatározottak szerint; névérték a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet V. melléklete 2. része 118. pontjában meghatározottak szerint; értékvesztés-elszámolási kötelezettség hatálya alá tartozó kitettségek bruttó könyv szerinti értéke a halmozott részleges és teljes leírások nélkül. Az átstrukturálással érintett nemteljesítő kitettségek (átstrukturált nemteljesítő kitettségek) azokat az átstrukturált kitettségeket foglalják magukban, amelyek teljesítik a nemteljesítővé minősítés feltételeit és bekerültek a nemteljesítő kitettségek kategóriájába. Ezek a nemteljesítő átstrukturált kitettségek a következőket foglalják magukban: a) azon kitettségek, amelyek az átstrukturálás következtében váltak nemteljesítővé; b) azon kitettségek, amelyek az átstrukturálást megelőzően nemteljesítők voltak; c) a teljesítő kategóriából átsorolt átstrukturált kitettségek, ideértve a CRR 47a. cikke szerint átsorolt kitettségeket.
c	Ebből: nemteljesítő (defaulted) Olyan átstrukturált kitettségek, amelyek a CRR 178. cikkével összhangban is nemteljesítőnek (defaulted) minősülnek
d	Ebből: értékvesztett Olyan átstrukturált kitettségek, amelyek a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet V. melléklete 2. részének 215. pontja szerint alkalmazandó számviteli szabályozással összhangban értékvesztettek is
e	Halmozott értékvesztés, a hitelkockázat-változásból származó valósérték-változás halmozott összege és céltartalékok átstrukturált teljesítő kitettségek esetében A CRR 47b. cikke szerinti átstrukturált kitettségek. Az intézményeknek itt az (EU) 680/2014 bizottsági végrehajtási rendelet V. melléklete 2. része 11., 69–71., 106. és 110. pontjának megfelelően meghatározott összegeket kell feltüntetniük. Attól függően, hogy az átstrukturált kitettségek eleget tesznek-e a CRR 47a. vagy 47b. cikkében előírt feltételeknek, teljesítő vagy nemteljesítő kitettségként azonosíthatók.
f	Halmozott értékvesztés, a hitelkockázat-változásból származó valósérték-változás halmozott összege és céltartalékok átstrukturált nemteljesítő kitettségek esetében Ez a tétel a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet V. melléklete 2. része 11., 69–71., 106. és 110. pontjának megfelelően meghatározott összegeket tartalmazza. Az átstrukturálással érintett nemteljesítő kitettségek (átstrukturált nemteljesítő kitettségek) azokat az átstrukturált kitettségeket foglalják magukban, amelyek teljesítik a nemteljesítővé minősítés feltételeit és bekerültek a nemteljesítő kitettségek kategóriájába. Ezek a nemteljesítő átstrukturált kitettségek a következőket foglalják magukban: a) azon kitettségek, amelyek az átstrukturálás következtében váltak nemteljesítővé; b) azon kitettségek, amelyek az átstrukturálást megelőzően nemteljesítők voltak; c) a teljesítő kategóriából átsorolt átstrukturált kitettségek, ideértve a CRR 47a. cikke szerint átsorolt kitettségeket.
g	Átstrukturált kitettségek fedezetéül kapott biztosítékok és pénzügyi garanciák Ezt az információt valamennyi átstrukturált kitettségre meg kell adni, függetlenül azok teljesítő vagy nemteljesítő státuszától. A kapott biztosítékok és kapott garanciák összegét a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet V. melléklete 2. része 239. pontjának megfelelően kell kiszámítani. A kapott biztosítékok és pénzügyi garanciák együttes összege nem haladhatja meg a kapcsolódó kitettség könyv szerinti értékét.
h	Ebből: átstrukturált nemteljesítő kitettségek fedezetéül kapott biztosítékok és pénzügyi garanciák A kapott biztosítékok és kapott garanciák összegét a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet V. melléklete 2. része 239. pontjának megfelelően kell kiszámítani. A kapott biztosítékok és pénzügyi garanciák együttes összege nem haladhatja meg a kapcsolódó kitettség könyv szerinti értékét. Az átstrukturálással érintett nemteljesítő kitettségek (átstrukturált nemteljesítő kitettségek) azokat az átstrukturált kitettségeket foglalják magukban, amelyek teljesítik a nemteljesítővé minősítés feltételeit és bekerültek a nemteljesítő kitettségek kategóriájába. Ezek a nemteljesítő átstrukturált kitettségek a következőket foglalják magukban: a) azon kitettségek, amelyek az átstrukturálás következtében váltak nemteljesítővé; b) azon kitettségek, amelyek az átstrukturálást megelőzően nemteljesítők voltak; c) a teljesítő kategóriából átsorolt átstrukturált kitettségek, ideértve a CRR 47a. cikke szerint átsorolt kitettségeket.

EU CQ2 tábla: Az átstrukturálás minősége

Az intézmények az ezen végrehajtási rendelet XV. mellékletében található EU CQ2 tábla e mellékletben foglalt útmutató szerinti kitöltésével hozzák nyilvánosságra a CRR 442. cikkének c) pontjában említett információkat.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató
Sor száma	Magyarázat
010	Kettőnél többször átstrukturált hitelek és előlegek A múltban kettőnél többször átstrukturált hitelek és előlegek bruttó könyv szerinti értéke Azokat az átstrukturált hiteleket és előlegeket, amelyek kikerültek az átstrukturált kategóriából (azaz a „gyógyult” átstrukturált hitelek és előlegek), de újra átstrukturálttá váltak, szintén itt kell feltüntetni.
020	A nemteljesítő besorolásból való kilépés feltételeit nem teljesítő, nemteljesítő átstrukturált hitelek és előlegek Azon nemteljesítő átstrukturált hitelek és előlegek bruttó könyv szerinti értéke, amelyek az 1 éves „gyógyulási” időszak alatt a nemteljesítő átstrukturált hitelek és előlegek kategóriájába tartoznak, és amelyek a 12 hónapos „gyógyulási” időszakot követően nem teljesítik az átstrukturálási intézkedések feltételeit és így nem tudnak elmozdulni a teljesítő átstrukturált státusz felé, hanem megtartották „gyógyulási” időszakban lévő nemteljesítő átstrukturált státuszukat

Jogszabályi hivatkozások és útmutató

Oszlop jelölése

Magyarázat

Átstrukturált kitettségek bruttó könyv szerinti értéke

Bruttó könyv szerinti érték a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet V. melléklete 1. része 34. pontjában meghatározottak szerint; a CRR 47b. cikke szerinti átstrukturált kitettségek.

Attól függően, hogy az átstrukturált kitettségek eleget tesznek-e a CRR 47a. vagy 47b. cikkében előírt feltételeknek, teljesítő vagy nemteljesítő kitettségként azonosíthatók.

EU CQ3 tábla: Teljesítő és nemteljesítő kitettségek hitelminősége a késedelmes napok szerinti bontásban

Az intézmények az ezen végrehajtási rendelet XV. mellékletében található EU CQ3 tábla e mellékletben foglalt útmutató szerinti kitöltésével hozzák nyilvánosságra a CRR 442. cikkének d) pontjában említett információkat.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató
Sor száma	Magyarázat
005	Számlakövetelések központi bankokkal szemben és egyéb látra szóló betétek Az intézményeknek ezt az információt a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet III. és IV. mellékletében megadott információkkal összhangban kell nyilvánosságra hozniuk.
010	Hitelek és előlegek Lásd az EU-CR1 táblában levő fogalommeghatározást: Teljesítő és nemteljesítő kitettségek és kapcsolódó céltartalékok.
020–060, 080, 100–140, 160–210	Ügyfél szerinti részletezés Az intézményeknek a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet V. melléklete 1. részének 42. pontjában meghatározott, ügyfél szerinti részletezést kell alkalmazniuk. Az ügyfélszektor meghatározása kizárólag a közvetlen partner jellegén alapul. Az egynél több kötelezett által együttesen vállalt kitettség besorolásának azon kötelezett jellemzői alapján kell történnie, amelyik az intézmény kitettség vállalására vonatkozó döntése szempontjából relevánsabb vagy meghatározóbb volt. Az együttesen vállalt kitettségek ügyfélszektor, székhely szerinti ország vagy NACE-kód szerinti besorolásánál a relevánsabb vagy meghatározóbb kötelezett jellemzőit kell figyelembe venni.
070	Kkv-k A 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet V. melléklete 1. része 5. pontjának i. alpontjában meghatározottak szerint
090	Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Lásd az EU-CR1 táblában levő fogalommeghatározást: Teljesítő és nemteljesítő kitettségek és kapcsolódó céltartalékok.
150	Mérlegen kívüli kitettségek Lásd az EU-CR1 táblában levő fogalommeghatározást: Teljesítő és nemteljesítő kitettségek és kapcsolódó céltartalékok.
210	Összesen

Jogszabályi hivatkozások és útmutató
Oszlop jelölése	Magyarázat
a	Teljesítő kitettségek bruttó könyv szerinti értéke / névértéke Bruttó könyv szerinti érték a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet V. melléklete 1. része 34. pontjában meghatározottak szerint; névérték a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet V. melléklete 2. része 118. pontjában meghatározottak szerint;
b	Ebből: nincs késedelem vagy a késedelem ≤ 30 nap Azon teljesítő kitettségek alkategóriája, amelyek nem késedelmesek vagy a késedelem 1–30 nap
c	Ebből: a késedelem > 30 nap ≤ 90 nap Azon teljesítő kitettségek alkategóriája, amelyek 31–90 napja késedelmesek Emellett azokat a több mint 90 napja késedelmes kitettségeket is ebbe az alkategóriába kell sorolni, amelyek nem lényegesek.
d	Nemteljesítő kitettségek bruttó könyv szerinti értéke / névértéke Bruttó könyv szerinti érték a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet V. melléklete 1. része 34. pontjában meghatározottak szerint; névérték a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet V. melléklete 2. része 118. pontjában meghatározottak szerint; nemteljesítő kitettségek a CRR 47a. cikkében meghatározottak szerint.
e	Ebből: nem valószínű, hogy fizet – nem késedelmes vagy a késedelem ≤ 90 nap A nem késedelmes vagy 90 napot meg nem haladó késedelemben lévő, de ennek ellenére a CRR 47a. cikkének megfelelően nemteljesítőként azonosított kitettségek alkategóriája
f	Ebből: a késedelem > 90 nap ≤ 180 nap A több mint 90 napja, de legfeljebb 180 napja késedelmes nemteljesítő kitettségek alkategóriája
g	Ebből: a késedelem > 180 nap ≤ 1 év A több mint 180 napja, de legfeljebb 1 éve késedelmes nemteljesítő kitettségek alkategóriája
h	Ebből: a késedelem > 1 év ≤ 2 év A több mint 1 éve, de legfeljebb 2 éve késedelmes nemteljesítő kitettségek alkategóriája
i	Ebből: a késedelem > 2 év ≤ 5 év A több mint 2 éve, de legfeljebb 5 éve késedelmes nemteljesítő kitettségek alkategóriája
j	Ebből: a késedelem > 5 év ≤ 7 év A több mint 5 éve, de legfeljebb 7 éve késedelmes nemteljesítő kitettségek alkategóriája
k	Ebből: a késedelem > 7 év A több mint 7 éve késedelmes nemteljesítő kitettségek alkategóriája
l	Ebből: nemteljesítő (defaulted) A CRR 178. cikke szerinti nemteljesítő (defaulted) kitettségek

EU CQ4 tábla: Nemteljesítő kitettségek minősége földrajzi bontásban

Ha a nem hazai eredeti kitettségek értéke minden külföldi országot és minden kitettségi osztályt tekintve legalább 10 %-át teszi ki a teljes – hazai és nem hazai – eredeti kitettségek értékének, az intézmények az ezen végrehajtási rendelet XV. mellékletében található EU CQ4 tábla e mellékletben foglalt útmutató szerinti kitöltésével hozzák nyilvánosságra a CRR 442. cikkének c) és e) pontjában említett információkat.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató
Sor száma	Magyarázat
010	Mérlegen belüli kitettségek Mérlegen belüli kitettségek összesen
020–070 és 090–140	Ország Az az ország, amelyben az intézmény kitettségállománya lényeges a CRR 432. cikkével összhangban Ha az országok lényegességét egy lényegességi küszöbérték segítségével határozzák meg, nyilvánosságra kell hozni ezt a küszöbértéket, valamint az „Egyéb országok” sorban szereplő nem lényeges országok listáját is. Az intézményeknek a közvetlen partner lakóhelye/székhelye alapján kell a kitettségeket a jelentős országokhoz hozzárendelniük. A szupranacionális szervezetekkel szembeni kitettségeket nem az intézmény székhelye szerinti országhoz kell sorolni, hanem az „Egyéb országok”-hoz.
080	Mérlegen kívüli kitettségek Lásd az EU-CR1 táblában levő fogalommeghatározást: Teljesítő és nemteljesítő kitettségek és kapcsolódó céltartalékok.
150	Összesen

Jogszabályi hivatkozások és útmutató
Oszlop jelölése	Magyarázat
a	Bruttó könyv szerinti érték / névérték Bruttó könyv szerinti érték a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet V. melléklete 1. része 34. pontjában meghatározottak szerint; névérték a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet V. melléklete 2. része 118. pontjában meghatározottak szerint Értékvesztés-elszámolási kötelezettség hatálya alá tartozó kitettségek bruttó könyv szerinti értéke a halmozott részleges és teljes leírások nélkül.
b	Bruttó könyv szerinti érték / névérték – ebből nemteljesítő Bruttó könyv szerinti érték a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet V. melléklete 1. része 34. pontjában meghatározottak szerint; névérték a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet V. melléklete 2. része 118. pontjában meghatározottak szerint; nemteljesítő kitettségek a CRR 47a. cikkében meghatározottak szerint.
c	Ebből: nemteljesítő (defaulted) A CRR 178. cikke szerinti nemteljesítő (defaulted) kitettségek
d	Bruttó könyv szerinti érték / névérték – ebből értékvesztés-elszámolási kötelezettség alá tartozó Azon kitettségek bruttó könyv szerinti értéke vagy névértéke, amelyek az alkalmazandó számviteli szabályozás szerinti értékvesztés-elszámolási kötelezettség hatálya alá tartoznak
e	Halmozott értékvesztés Ez a tétel a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet V. melléklete 2. része 11., 69–71., 106. és 110. pontjának megfelelően meghatározott összegeket tartalmazza.
f	Mérlegen kívüli elkötelezettségekre és adott pénzügyi garanciákra képzett céltartalékok Ebben a sorban kell feltüntetni a mérlegen kívüli elkötelezettségekre és adott pénzügyi garanciákra képzett céltartalékokat.
g	A hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összege nemteljesítő kitettségek esetében Ez a tétel a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet V. melléklete 2. része 11., 69–71., 106. és 110. pontjának megfelelően meghatározott összegeket tartalmazza.

EU CQ5 tábla: Nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek és előlegek hitelminősége ágazatok szerinti bontásban

Az intézmények az ezen végrehajtási rendelet XV. mellékletében található EU CQ5 tábla e mellékletben foglalt útmutató szerinti kitöltésével hozzák nyilvánosságra a CRR 442. cikkének c) és e) pontjában említett információkat.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató
Sor száma	Magyarázat
010–190	Ügyfél szerinti részletezés ágazatonként Itt csak a nem pénzügyi vállalat partnerekhez kapcsolódó szektorokat kell feltüntetni. Az ügyfélszektor meghatározása kizárólag a közvetlen partner jellegén alapul. Az egynél több kötelezett által együttesen vállalt kitettség besorolásának azon kötelezett jellemzői alapján kell történnie, amelyik az intézmény kitettség vállalására vonatkozó döntése szempontjából relevánsabb vagy meghatározóbb volt. Ezekben a sorokban azokat a lényeges gazdasági ágazatokat vagy ügyféltípusokat kell megadni, amelyekkel szemben az intézmény kitettségekkel rendelkezik. A lényegességet a CRR 432. cikkével összhangban kell megállapítani, és a nem lényeges gazdasági ágazatokat vagy ügyféltípusokat az „Egyéb szolgáltatások” sorban kell összesíteni.
200	Összesen

Jogszabályi hivatkozások és útmutató
Oszlop jelölése	Magyarázat
a	Bruttó könyv szerinti érték Bruttó könyv szerinti érték a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet V. melléklete 1. része 34. pontjában meghatározottak szerint. Értékvesztés-elszámolási kötelezettség hatálya alá tartozó kitettségek bruttó könyv szerinti értéke a halmozott részleges és teljes leírások nélkül.
b	Bruttó könyv szerinti érték / névérték – ebből nemteljesítő Bruttó könyv szerinti érték a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet V. melléklete 1. része 34. pontjában meghatározottak szerint; nemteljesítő kitettségek a CRR 47a. cikkében meghatározottak szerint
c	Ebből: nemteljesítő (defaulted) A CRR 178. cikke szerinti nemteljesítő (defaulted) kitettségek
d	Bruttó könyv szerinti érték / névérték – ebből: értékvesztés-elszámolási kötelezettség alá tartozó hitelek és előlegek Azon hitelek és előlegek bruttó könyv szerinti értéke, amelyek az alkalmazandó számviteli szabályozás szerinti értékvesztés-elszámolási kötelezettség hatálya alá tartoznak
e	Halmozott értékvesztés Ez a tétel a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet V. melléklete 2. része 11., 69–71., 106. és 110. pontjának megfelelően meghatározott összegeket tartalmazza.
f	A hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összege nemteljesítő kitettségek esetében Nemteljesítő kitettségek a CRR 47a. cikkében meghatározottak szerint Az intézményeknek itt a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet V. melléklete 2. részének 11., 69–71., 106. és 110. pontjának megfelelően meghatározott összegeket kell feltüntetniük.

EU CQ6 tábla: Biztosítékok értékelése – hitelek és előlegek

Az intézmények az ezen végrehajtási rendelet XV. mellékletében található EU CQ6 tábla e mellékletben foglalt útmutató szerinti kitöltésével hozzák nyilvánosságra a CRR 442. cikkének c) pontjában említett információkat.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató
Sor száma	Magyarázat
010	Bruttó könyv szerinti érték Bruttó könyv szerinti érték a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet V. melléklete 1. része 34. pontjában meghatározottak szerint.
020	Ebből: fedezett Itt a fedezett és részben fedezett hiteleknek a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet V. melléklete 1. része 34. pontjában meghatározott bruttó könyv szerinti értékét kell megadni. A fedezetlen hitelek és előlegek olyan kitettségeket tartalmaznak, amelyek sem biztosítékot, sem pénzügyi garanciát nem kaptak fedezetül; ebben a sorban a részben fedezett vagy részben garantált kitettség fedezetlen részét kell feltüntetni a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet V. melléklete 2. része 323. pontjának megfelelően. Következésképpen a fedezett hitelek és előlegek összegét az összes hitel és előleg bruttó könyv szerinti értéke és a fedezetlen hitelek és előlegek bruttó könyv szerinti értéke közötti különbségként kell kiszámítani, és az magában foglalja a hitel fedezett és fedezetlen részét is. Túlfedezet esetén a hitel bruttó könyv szerinti értékét kell nyilvánosságra hozni.
030	Ebből: ingatlannal fedezett Az ingatlannal fedezett hitelek közé tartoznak az előírásoknak megfelelően lakó- vagy kereskedelmi ingatlannal fedezett hitelek és előlegek, függetlenül azok hitelfedezeti arányától („LTV arány”) és a biztosíték jogi formájától, a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet V. melléklete 2. része 86. pontjának a) alpontjában meghatározottak szerint.
040	Ebből: 60 %-nál nagyobb, és 80 %-nál kisebb vagy azzal egyenlő hitelfedezeti aránnyal rendelkező instrumentumok A hitelfedezeti arányt az ingatlanokkal kapcsolatos adathiány kiküszöböléséről szóló ERKT-ajánlásban meghatározott „aktuális hitelfedezeti arány” kiszámítására vonatkozó módszernek megfelelően kell kiszámítani (ERKT/2016/14) (5). Az intézményeknek a 60 %-nál nagyobb, és 80 %-nál kisebb vagy azzal egyenlő hitelfedezeti aránnyal rendelkező hitelek és előlegek bruttó könyv szerinti értékét kell feltüntetniük.
050	Ebből: 80 %-nál nagyobb, és 100 %-nál kisebb vagy azzal egyenlő hitelfedezeti aránnyal rendelkező instrumentumok Az intézményeknek a 80 %-nál nagyobb, és 100 %-nál kisebb vagy azzal egyenlő hitelfedezeti aránnyal rendelkező hitelek és előlegek bruttó könyv szerinti értékét kell feltüntetniük.
060	Ebből: 100 %-nál nagyobb hitelfedezeti aránnyal rendelkező instrumentumok A 100 %-nál nagyobb hitelfedezeti aránnyal rendelkező hitelek és előlegek bruttó könyv szerinti értéke
070	Biztosítékkal fedezett eszközök halmozott értékvesztése A fedezett, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok esetében a halmozott értékvesztést az értékvesztés miatti veszteségek felhasználásokkal és visszaírásokkal csökkentett kumulatív összegeként kell kiszámítani, adott esetben az egyes értékvesztési szakaszonként (a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet V. melléklete 2. részének 70. pontja). Ebben a sorban a részben fedezett vagy részben garantált kitettség fedezetlen részéhez kapcsolódó halmozott értékvesztést kell feltüntetni.
090	Ebből: a kitettség értékét (felső korlát) meg nem haladó érték A kapott biztosítékok összegét a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet V. melléklete 2. része 239. pontjának megfelelően kell kiszámítani. Az e sorban megadott biztosítékok együttes összege nem haladhatja meg a kapcsolódó kitettség könyv szerinti értékét.
100	Ebből: ingatlan A biztosíték lakóingatlanból vagy kereskedelmi ingatlanból álló része (a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet V. melléklete 2. része 173. pontjának a) alpontja) Az e sorban megadott biztosítékok együttes összege nem haladhatja meg a kapcsolódó kitettség könyv szerinti értékét.
110	Ebből: a felső korlátot meghaladó érték Ebben a sorban a biztosíték tényleges értéke és a biztosíték felső korlát szerinti értéke (a kapcsolódó kitettség könyv szerinti értéke) közötti különbséget kell feltüntetni (az intézmények a biztosíték tényleges értékének kiszámítására nem alkalmazhatják a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet V. melléklete 2. részének 239. pontját).
120	Ebből: ingatlan A biztosíték lakóingatlanból vagy kereskedelmi ingatlanból álló részének tényleges értéke és maximált értéke közötti különbség (a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet V. melléklete 2. része 173. pontjának a) alpontja)
130	Kapott pénzügyi garanciák A 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet V. melléklete 2. része 114. pontjában meghatározottak szerint
140	Halmozott részleges leírások összege Ebben a sorban kell feltüntetni azon hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok tőkeösszegének, lejárt esedékességű kamatainak és díjainak a vonatkozási időpontra számított halmozott részleges összegét, amelyet az adott időpontig a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet V. melléklete 2. részének 74. pontjában leírt módszerek valamelyikének használatával kivezettek, mert az intézmény észszerű várakozások alapján nem számíthat a szerződéses cash flow-k beszedésére. Ezeket az összegeket az intézmény valamennyi jogának az elévülési határidő lejárta, elengedés vagy egyéb ok miatti teljes megszűnéséig vagy megtérülésükig nyilvánosságra kell hozni. Következésképpen ezeket a leírt összegeket, amennyiben nem kerülnek beszedésre, akkor is nyilvánosságra kell hozni, amikor végrehajtás tárgyát képezik. A leírások kivezetési eseményt jelentenek és vagy a pénzügyi eszköz egészére vagy (részleges leírás esetén) egy részére vonatkoznak, ideértve, ha az eszköz módosítása ahhoz vezet, hogy az intézmény lemond arról a jogáról, hogy a szóban forgó eszköz egy része vagy egésze tekintetében cash flow-t szedjen be.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató
Oszlop jelölése	Magyarázat
a	Hitelek és előlegek Lásd az EU CR1 táblában foglalt fogalommeghatározásokat: Teljesítő és nemteljesítő kitettségek és kapcsolódó céltartalékok.
b	Hitelek és előlegek – ebből teljesítő Lásd az EU CR1 táblában foglalt fogalommeghatározásokat: Teljesítő és nemteljesítő kitettségek és kapcsolódó céltartalékok.
c	Ebből: a késedelem > 30 nap ≤ 90 nap Azon teljesítő hitelek és előlegek alkategóriája, amelyek legalább 31 napja és legfeljebb 90 napja késedelmesek
d	Hitelek és előlegek – ebből nemteljesítő Nemteljesítő kitettségek a CRR 47a. cikkében meghatározottak szerint Lásd az EU CR1 táblában foglalt fogalommeghatározásokat: Teljesítő és nemteljesítő kitettségek és kapcsolódó céltartalékok.
e	ebből: Nem valószínű, hogy fizet – nem késedelmes vagy a késedelem ≤ 90 nap Azon hitelek és előlegek alkategóriája, amelyek vagy nem késedelmesek, vagy legfeljebb 90 napja késedelmesek, mindazonáltal a CRR 47a. cikke alapján a nem teljes visszafizetés valószínűsége miatt nemteljesítőnek minősülnek.
f	A késedelem > 90 nap Azon hitelek és előlegek alkategóriája, amelyek több mint 90 napja késedelmesek
g	Ebből: a késedelem > 90 nap ≤ 180 nap Azon hitelek és előlegek alkategóriája, amelyek legalább 91 napja és legfeljebb 180 napja késedelmesek
h	Ebből: a késedelem > 180 nap ≤ 1 év Azon hitelek és előlegek alkategóriája, amelyek legalább 181 napja vagy legfeljebb 1 éve késedelmesek
i	Ebből: a késedelem > 1 év ≤ 2 év Azon hitelek és előlegek alkategóriája, amelyek több mint 1 éve és legfeljebb 2 éve késedelmesek
j	Ebből: a késedelem > 2 év ≤ 5 év Azon hitelek és előlegek alkategóriája, amelyek több mint 2 éve és legfeljebb 5 éve késedelmesek
k	Ebből: a késedelem > 5 év ≤ 7 év Azon hitelek és előlegek alkategóriája, amelyek több mint 5 éve és legfeljebb 7 éve késedelmesek
l	Ebből: a késedelem > 7 év Azon hitelek és előlegek alkategóriája, amelyek több mint 7 éve késedelmesek

EU CQ7 tábla: Birtokbavétellel és végrehajtással megszerzett biztosítékok

Az intézmények az ezen végrehajtási rendelet XV. mellékletében található EU CQ7 tábla e mellékletben foglalt útmutató szerinti kitöltésével hozzák nyilvánosságra a CRR 442. cikkének c) pontjában említett információkat.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató
Sor száma	Magyarázat
010	Ingatlanok, gépek és berendezések (PP&E) Az intézményeknek nyilvánosságra kell hozniuk a birtokbavétellel megszerzett biztosítékok azon állományát, amely a nyilvánosságra hozatal vonatkozási időpontjában a mérlegben megjelenítve marad és az „Ingatlanok, gépek és berendezések” kategóriába besorolt.
020	„Ingatlanok, gépek és berendezések (PP&E)” besorolású biztosítéktól eltérő Ebben a sorban értelemszerűen a birtokbavétellel megszerzett biztosítékok azon állományára vonatkozó adatot kell feltüntetni, amely a nyilvánosságra hozatal vonatkozási időpontjában a mérlegben megjelenítve marad és nem az „Ingatlanok, gépek és berendezések” kategóriába besorolt. A teljes állományt a kezdeti állomány (az utolsó üzleti év vége óta), valamint a nyilvánosságra hozatali időszak során (az utolsó üzleti év vége óta) bekövetkezett beáramlások és kiáramlások figyelembevételével kell kiszámítani. A birtokbavétellel megszerzett biztosítékot (az ingatlanok, gépek, berendezések kivételével) a biztosíték típusa szerinti sorokban kell feltüntetni.
030	Lakóingatlan A lakóingatlan (pl. ház, lakás stb.) vagy a jövőben potenciálisan lakóingatlanként hasznosítható ingatlan (pl. befejezetlen lakóingatlan stb.) birtokbavételével megszerzett biztosíték
040	Kereskedelmi ingatlan Üzleti és/vagy befektetési célokra használható kereskedelmi vagy ipari ingatlan vagy a lakóingatlantól eltérő egyéb ingatlan birtokbavételével megszerzett biztosíték a fent leírtak szerint Ebbe a kategóriába tartoznak a (nem mezőgazdasági és mezőgazdasági) földterületek is.
050	Ingó vagyontárgyak (gépjármű, hajó stb) Ebben a sorban kell megadni az ingatlantól eltérő vagyontárgy birtokbavételével megszerzett biztosítékot.
060	Tulajdoni részesedést és hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok Ebben a sorban kell megadni a tulajdoni részesedést vagy hitelviszonyt megtestesítő instrumentum birtokbavételével megszerzett biztosítékot.
070	Egyéb biztosítékok A többi sor kategóriáiba nem tartozó, birtokbavétellel megszerzett biztosíték Amennyiben az e sorban feltüntetett összeg viszonylag jelentős, az intézményeknek az e táblát kísérő szöveges magyarázatban további információt kell adniuk.
080	Összesen

Jogszabályi hivatkozások és útmutató
Oszlop jelölése	Magyarázat
a	Birtokbavétellel megszerzett biztosítékok – Kezdeti megjelenítéskori érték Az intézményeknek ebben az oszlopban a birtokbavétellel megszerzett biztosítéknak az intézmény mérlegében szereplő, kezdeti megjelenítéskori bruttó könyv szerinti értékét kell feltüntetniük.
b	Birtokbavétellel megszerzett biztosítékok – Negatív változás halmozott összege A birtokbavétellel megszerzett biztosíték kezdeti megjelenítéskori értékében bekövetkezett halmozott értékvesztés vagy halmozott negatív változás a fentiekben leírtak szerint Az intézményeknek adott esetben figyelembe kell venniük az ingatlanok, gépek és berendezések és befektetési célú ingatlanok amortizációja miatt keletkezett halmozott negatív változásokat is.

EU CQ8 tábla: Birtokbavétellel és végrehajtással megszerzett biztosítékok – év szerinti részletezés

Az intézmények az ezen végrehajtási rendelet XV. mellékletében található EU CQ8 tábla e mellékletben foglalt útmutató szerinti kitöltésével hozzák nyilvánosságra a CRR 442. cikkének c) pontjában említett információkat.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató
Sor száma	Magyarázat
010	Ingatlanok, gépek és berendezések (PP&E) Az intézményeknek nyilvánosságra kell hozniuk a birtokbavétellel megszerzett biztosítékok azon állományát, amely a nyilvánosságra hozatal vonatkozási időpontjában a mérlegben megjelenítve marad és az „Ingatlanok, gépek és berendezések” kategóriába besorolt.
020	„Ingatlanok, gépek és berendezések (PP&E)” besorolású biztosítéktól eltérő Ebben a sorban értelemszerűen a birtokbavétellel megszerzett biztosítékok azon állományára vonatkozó adatot kell feltüntetni, amely a nyilvánosságra hozatal vonatkozási időpontjában a mérlegben megjelenítve marad és nem az „Ingatlanok, gépek és berendezések” kategóriába besorolt. A teljes állományt a kezdeti állomány (az utolsó üzleti év vége óta), valamint a nyilvánosságra hozatali időszak során (az utolsó üzleti év vége óta) bekövetkezett beáramlások és kiáramlások figyelembevételével kell kiszámítani. A birtokbavétellel megszerzett biztosítékot (az ingatlanok, gépek, berendezések kivételével) a biztosíték típusa szerinti sorokban kell megadni.
030	Lakóingatlan A lakóingatlan (pl. ház, lakás stb.) vagy a jövőben potenciálisan lakóingatlanként hasznosítható ingatlan (pl. befejezetlen lakóingatlan stb.) birtokbavételével megszerzett biztosíték
040	Kereskedelmi ingatlan Üzleti és/vagy befektetési célokra használható kereskedelmi vagy ipari ingatlan vagy a lakóingatlantól eltérő egyéb ingatlan birtokbavételével megszerzett biztosíték a fent leírtak szerint Ebbe a kategóriába tartoznak a (nem mezőgazdasági és mezőgazdasági) földterületek is.
050	Ingó vagyontárgyak (gépjármű, hajó stb) Ebben a sorban kell megadni az ingatlantól eltérő vagyontárgy birtokbavételével megszerzett biztosítékot.
060	Tulajdoni részesedést és hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok Ebben a sorban kell megadni a tulajdoni részesedést vagy hitelviszonyt megtestesítő instrumentum birtokbavételével megszerzett biztosítékot.
070	Egyéb biztosítékok A többi sor kategóriáiba nem tartozó, birtokbavétellel megszerzett biztosíték. Amennyiben az e sorban feltüntetett összeg viszonylag jelentős, az intézményeknek az e táblát kísérő szöveges magyarázatban további információt kell adniuk.
080	Összesen

Jogszabályi hivatkozások és útmutató
Oszlop jelölése	Magyarázat
a	Adósságegyenleg-csökkentés – bruttó könyv szerinti érték A bírósági eljárás vagy kétoldalú megállapodás útján birtokbavétellel megszerzett biztosítékért cserébe törölt adósság bruttó összege a csere pontos időpontjában A bruttó összeget az instrumentum egyenlegének bruttó csökkenéseként kell kiszámítani, a céltartalékok figyelmen kívül hagyásával. A kétségek elkerülése érdekében az egyéb okok (pl. készpénzbehajtások) miatti egyenlegcsökkenéseket nem kell feltüntetni ebben az oszlopban.
b	Adósságegyenleg-csökkentés – Negatív változások halmozott összege A birtokbavétellel megszerzett biztosíték kezdeti megjelenítéskori értékében bekövetkezett halmozott értékvesztés vagy halmozott negatív változás a fentiekben leírtak szerint Lásd a CQ7 táblában (A birtokbavétellel és a végrehajtással megszerzett biztosíték) levő fogalommeghatározást. Az intézményeknek adott esetben figyelembe kell venniük az ingatlanok, gépek és berendezések és befektetési célú ingatlanok amortizációja miatt keletkezett halmozott negatív változásokat.
c	Birtokbavétellel megszerzett biztosítékok összesen – Kezdeti megjelenítéskori érték Ebben az oszlopban a birtokbavétellel megszerzett biztosítéknak az intézmény mérlegében szereplő, kezdeti megjelenítéskori bruttó könyv szerinti értékét kell feltüntetni.
d	Birtokbavétellel megszerzett biztosítékok összesen – Negatív változások halmozott összege A birtokbavétellel megszerzett biztosíték kezdeti megjelenítéskori értékében bekövetkezett halmozott értékvesztés vagy halmozott negatív változás a fentiekben leírtak szerint Az intézményeknek adott esetben figyelembe kell venniük az ingatlanok, gépek és berendezések és befektetési célú ingatlanok amortizációja miatt keletkezett halmozott negatív változásokat.
e	Birtokbavétellel megszerzett biztosítékok összesen – Átstrukturált ≤ 2 év – ebből a kezdeti megjelenítéskori érték A birtokbavétellel megszerzett és a mérlegben legfeljebb 2 évig megjelenített biztosíték kezdeti megjelenítéskori értéke a nyilvánosságra hozatal vonatkozási időpontjában
f	Birtokbavétellel megszerzett biztosítékok összesen – Átstrukturált ≤ 2 év – ebből negatív változások halmozott összege A birtokbavétellel megszerzett és a mérlegben legfeljebb 2 évig megjelenített biztosíték halmozott negatív változásai a nyilvánosságra hozatal vonatkozási időpontjában
g	Birtokbavétellel megszerzett biztosítékok összesen – Átstrukturált > 2 év ≤ 5 év – ebből a kezdeti megjelenítéskori érték A birtokbavétellel megszerzett és a mérlegben több mint 2, de legfeljebb 5 évig megjelenített biztosíték kezdeti megjelenítéskori értéke a nyilvánosságra hozatal vonatkozási időpontjában
h	Birtokbavétellel megszerzett biztosítékok összesen – Átstrukturált > 2 év ≤ 5 év – ebből negatív változások halmozott összege A birtokbavétellel megszerzett és a mérlegben több mint 2, de legfeljebb 5 évig megjelenített biztosíték halmozott negatív változásai a nyilvánosságra hozatal vonatkozási időpontjában
i	Birtokbavétellel megszerzett biztosítékok összesen – Átstrukturált > 5 év – ebből a kezdeti megjelenítéskori érték A birtokbavétellel megszerzett és a mérlegben több mint 5 évig megjelenített biztosíték kezdeti megjelenítéskori értéke a nyilvánosságra hozatal vonatkozási időpontjában
j	Birtokbavétellel megszerzett biztosítékok összesen – Átstrukturált > 5 év – ebből negatív változások halmozott összege A birtokbavétellel megszerzett és a mérlegben több mint 5 évig megjelenített biztosíték halmozott negatív változásai a nyilvánosságra hozatal vonatkozási időpontjában
k	Birtokbavétellel megszerzett biztosítékok összesen – Ebből: értékesítésre tartott befektetett eszközök – ebből kezdeti megjelenítéskori érték A birtokbavétellel megszerzett, értékesítésre tartott befektetett eszközként besorolt biztosíték kezdeti értékét kell nyilvánosságra hozni. Ha ez a besorolás az intézményre alkalmazandó számviteli szabályozás értelmében nem releváns, ezt az információt nem kell megadni.
l	Birtokbavétellel megszerzett biztosítékok összesen – Ebből: értékesítésre tartott befektetett eszközök – ebből negatív változások halmozott összege A birtokbavétellel megszerzett, értékesítésre tartott befektetett eszközként besorolt biztosíték halmozott negatív változásait kell nyilvánosságra hozni. Ha ez a besorolás az intézményre alkalmazandó számviteli szabályozás értelmében nem releváns, ezt az információt nem kell megadni.

(2) A BIZOTTSÁG 680/2014/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2014. április 16.) az intézmények 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti felügyeleti adatszolgáltatása tekintetében végrehajtás-technikai standardok megállapításáról (HL L 191., 2014.6.28., 1. o.).

(3) Az Európai Központi Bank 1071/2013/EU rendelete (2013. szeptember 24.) a monetáris pénzügyi intézmények ágazati mérlegéről (átdolgozás) (EKB/2013/33) (HL L 297., 2013.11.7., 1. o.)

(4) A TANÁCS 86/635/EGK IRÁNYELVE (1986. december 8.) a bankok és más pénzügyi intézmények éves beszámolójáról és konszolidált éves beszámolójáról (HL L 372., 1986.12.31., 1. o.).

(5) Az EURÓPAI RENDSZERKOCKÁZATI TESTÜLET AJÁNLÁSA (2016. október 31.) az ingatlanokkal kapcsolatos adathiány kiküszöböléséről (ERKT/2016/14), (HL C 31., 2017.1.31., 1. o.).

XVII. MELLÉKLET

EU CRC táblázat – A hitelkockázat-mérséklési technikákkal kapcsolatos minőségi nyilvánosságra hozatali követelmények

Szabad formátumban kitölthető szövegmezők a minőségi információk nyilvánosságra hozatalához

Jogalap	Sor jelölése	Szabad formátum
A CRR 453. cikkének a) pontja	a)	A mérlegen kívüli és mérleg szerinti nettósításra alkalmazott szabályok és eljárások fő sajátosságainak bemutatása, és annak leírása, hogy az intézmények milyen mértékben veszik igénybe a mérlegnettósítást
A CRR 453. cikkének b) pontja	b)	Az elismert biztosítékok értékelésére és kezelésére vonatkozó szabályok és eljárások legfontosabb jellemzői
A CRR 453. cikkének c) pontja	c)	A hitelkockázat mérséklése céljából az intézmény által elfogadott biztosítékok fő típusainak leírása
A CRR 453. cikkének d) pontja	d)	A hitelkockázati fedezetként – a tőkekövetelmények csökkentésének céljából – igénybe vett garanciák és hitelderivatívák esetében a garantőrök és a hitelderivatíva-partnerek főbb típusai és hitelképességük, kivéve a szintetikus értékpapírosítási struktúrák részét képező garanciákat és hitelderivatívákat
A CRR 453. cikkének e) pontja	e)	Az alkalmazott hitelkockázat-mérséklési technikákhoz kapcsolódóan a piaci kockázat, illetve a hitelkockázat koncentrációjával kapcsolatos információ

EU CR3 tábla – Hitelkockázat-mérséklési technikák áttekintése: A hitelkockázat-mérséklési technikák alkalmazásának nyilvánosságra hozatala

		Fedezetlen könyv szerinti érték	Fedezett könyv szerinti érték
				Ebből biztosítékkal fedezett	Ebből pénzügyi garanciákkal fedezett
				Ebből biztosítékkal fedezett	Ebből pénzügyi garanciákkal fedezett	Ebből hitelderivatívákkal fedezett
		a	b	c	d	e
1	Hitelek és előlegek
2	Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
3	Összesen
4	Ebből nemteljesítő kitettségek
EU-5	Ebből nemteljesítő (defaulted)

XVIII. MELLÉKLET

A hitelkockázat-mérséklési technikák alkalmazásának nyilvánosságra hozatala

EU CRC táblázat – A hitelkockázat-mérséklési technikákkal kapcsolatos minőségi nyilvánosságra hozatali követelmények. Rugalmas táblázat

Az intézmények a XVII. mellékletben található EU CRC táblázat e mellékletben foglalt útmutató szerinti kitöltésével hozzák nyilvánosságra az 575/2013/EU rendelet (1) (CRR) 453. cikkének a)–e) pontjában említett információkat.

Sor jelölése

Jogszabályi hivatkozások és útmutató

Magyarázat

A CRR 453. cikkének a) pontja

Amikor a CRR 453. cikkének a) pontjával összhangban a nettósítási politikáikra és a nettósítás alkalmazására vonatkozó információkat hoznak nyilvánosságra, az intézményeknek egyértelmű leírást kell adniuk a mérlegen belüli és a mérlegen kívüli nettósítást, valamint a nettósítási keretmegállapodásokat érintő hitelkockázat-mérséklési politikákról és folyamatokról. Azt is meg kell adniuk, hogy milyen mértékben vették igénybe a mérlegen belüli és mérlegen kívüli nettósítást, valamint a nettósítási keretmegállapodásokat, és ezeknek milyen jelentősége van a hitelkockázat kezelése szempontjából. Az intézmények megemlíthetik mindenekelőtt a használatban lévő technikák részleteit, valamint a mérlegen belüli nettósítási megállapodások hatálya alá tartozó pozíciókat és a nettósítási keretmegállapodásokban foglalt pénzügyi instrumentumokat. Ezenfelül ismertetni lehet az e technikák eredményességének biztosításához szükséges feltételeket és a jogi kockázat tekintetében bevezetett kontrollintézkedéseket.

A CRR 453. cikkének b) pontja

Az elismert biztosítékok értékelésére és kezelésére vonatkozó szabályok és eljárások legfontosabb jellemzőire vonatkozóan a 453. cikk b) pontjával összhangban nyilvánosságra hozott információk részeként az intézményeknek a következőket kell megadniuk:

—	a nyújtott biztosíték vizsgálatának és értékelésének alapja, beleértve a hitelkockázat-mérséklési technikák jogbiztonságának értékelését;

—	az értékelés típusa (piaci érték, jelzálog-hitelbiztosítéki érték, egyéb értéktípusok);

—	a biztosíték számított értékét milyen mértékben csökkenti haircut;

—	a jelzálog-biztosítékok és egyéb dologi biztosítékok értékének nyomon követésére bevezetett eljárás, gyakoriság és módszerek.

Az intézmények ezen túlmenően azt is nyilvánosságra hozhatják, hogy rendelkeznek-e a hitelezési kitettségi limitekre vonatkozó rendszerrel, és hogy az elfogadott biztosíték hogyan hat e limitek számszerűsítésére.

A CRR 453. cikkének c) pontja

A CRR 453. cikkének c) pontjával összhangban az elfogadott biztosítékok leírása során az intézményeknek kitettségtípusonként részletes leírást kell adniuk a hitelkockázat mérséklése céljából elfogadott fő biztosítéktípusokról.

A CRR 453. cikkének d) pontja

A garantőrök és a hitelderivatíva-partnerek főbb típusainak és hitelképességüknek a CRR 453. cikkének d) pontjával összhangban nyilvánosságra hozandó leírásának a tőkekövetelmények csökkentése céljából felhasznált hitelderivatívákra kell kiterjednie, a szintetikus értékpapírosítási struktúrák részeként felhasznált hitelderivatívák kivételével. Az intézmények leírást adhatnak a garantőrök és partnerek fő típusai által nyújtott garanciák vagy hitelderivatívák hatásának megjelenítésére használt módszerekről is.

A CRR 453. cikkének e) pontja

Az alkalmazott hitelkockázat-mérséklési technikákhoz kapcsolódóan a piaci kockázat, illetve a hitelkockázat koncentrációjával kapcsolatos információk CRR 453. cikkének e) pontja szerinti nyilvánosságra hozatala során az intézményeknek elemezniük kell a hitelkockázat-mérséklési technikák miatt esetlegesen felmerülő, és a hitelkockázat-mérséklési instrumentumok hatékonyságát adott esetben akadályozó koncentrációkat. E nyilvánosságra hozatalok körében a koncentrációhoz tartozhatnak a biztosítékként igénybe vett instrumentumok típusa, szervezet (garantőrök típusa és hitelderivatíva-szolgáltatók szerinti koncentrációk), ágazat, földrajzi terület, pénznem, minősítés vagy egyéb tényezők szerint bontott koncentrációk, amelyek hatással lehetnek a védelem értékére és ezáltal csökkenthetik e védelmet.

EU CR3 tábla – Hitelkockázat-mérséklési technikák áttekintése: A hitelkockázat-mérséklési technikák alkalmazásának nyilvánosságra hozatala. Kötött tábla.

Az intézmények az ezen végrehajtási rendelet XVII. mellékletében található EU CR3 tábla e mellékletben foglalt útmutató szerinti kitöltésével hozzák nyilvánosságra a CRR 453. cikkének f) pontjában említett információkat.

Ez a tábla kiterjed az alkalmazandó számviteli szabályozás szerint elismert összes hitelkockázat-mérséklési technikára, függetlenül attól, hogy ezek a technikák a CRR szerint elismertek-e, beleértve – de nem kizárólag – az összes fedezett kitettség tekintetében felhasznált valamennyi típusú biztosítékot, pénzügyi garanciát és hitelderivatívát, tekintet nélkül arra, hogy a kockázattal súlyozott kitettségérték (RWEA) számításához a sztenderd módszert vagy az IRB-módszert alkalmazzák-e. Az intézményeknek szöveges magyarázattal kell kiegészíteniük a táblát, amelyben kifejtik a nyilvánosságra hozatali időszak során bekövetkezett esetleges jelentős változásokat és az e változásokat mozgató fő hajtóerőket.

Oszlop jelölése	Jogszabályi hivatkozások és útmutató
Oszlop jelölése	Magyarázat
a	Fedezetlen könyv szerinti érték: Azoknak a kitettségeknek a könyv szerinti értéke (az értékvesztéstől megtisztítva), amelyek tekintetében nem alkalmaznak hitelkockázat-mérséklési technikát, függetlenül attól, hogy a CRR alapján elismert technikáról van-e szó. Mindenekelőtt olyan kitettségekre vonatkozik, amelyek sem biztosítékot, sem pénzügyi garanciát nem kaptak fedezetül. A részben fedezett vagy részben garantált kitettség fedezetlen része nem tartozik ide.
b	Fedezett könyv szerinti érték: Olyan kitettségek könyv szerinti értéke, amelyekhez legalább egy hitelkockázat-mérséklési technika kapcsolódik (biztosíték, pénzügyi garancia, hitelderivatíva) Amennyiben a kitettséget fedező biztosítékok, pénzügyi garanciák és hitelderivatívák értéke meghaladja az adott kitettség könyv szerinti értékét, csak az adott kitettség könyv szerinti értékéig terjedő értékeket szabad feltüntetni. Amennyiben a kitettség könyv szerinti értéke meghaladja az adott kitettséget fedező biztosítékok, pénzügyi garanciák és hitelderivatívák értékét, a kitettség teljes könyv szerinti értékét kell feltüntetni. A „c”, „d” és „e” oszlop alkalmazásában a többszörösen fedezett kitettségek könyv szerinti értékének a különböző hitelkockázat-mérséklési technikáikhoz való hozzárendelését elsőbbségi sorrendben kell elvégezni, azzal a hitelkockázat-mérséklési technikával kezdve, amelyet nemfizetés esetén várhatóan elsőként hívnak le, és a fedezett kitettségek könyv szerinti értékének határain belül. A kitettségrészeket az e tábla „c”, „d” vagy „e” oszlopa közül csak az egyikben kell feltüntetni.
c	Ebből biztosítékkal fedezett: Ez az oszlop e tábla „b” oszlopának részhalmaza, és a biztosítékkal fedezett (értékvesztéstől megtisztított) kitettségek vagy kitettségrészek könyv szerinti értékét mutatja. Ha valamely kitettséget olyan biztosítékkal vagy egyéb hitelkockázat-mérséklési technikával (technikákkal) fedeznek, amelyet (amelyeket) nemfizetés esetén várhatóan előbb hívnak le, a biztosítékkal fedezett kitettség könyv szerinti értéke a kitettségnek az egyéb kockázatmérséklési technikákkal már fedezett kitettségrészek figyelembevétele után fennmaradó része, az adott kitettség könyv szerinti értékéig.
d	Ebből pénzügyi garanciákkal fedezett: Ez az oszlop e tábla „b” oszlopának részhalmaza, és a garanciákkal fedezett (értékvesztéstől megtisztított) kitettségek vagy kitettségrészek könyv szerinti értékét mutatja. Ha valamely kitettséget olyan garanciákkal vagy egyéb hitelkockázat-mérséklési technikákkal fedeznek, amelyeket nemfizetés esetén várhatóan előbb hívnak le, a garanciákkal fedezett kitettség könyv szerinti értéke a kitettségnek az egyéb kockázatmérséklési technikákkal már fedezett kitettségrészek figyelembevétele után fennmaradó része, az adott kitettség könyv szerinti értékéig.
e	Ebből hitelderivatívákkal fedezett: Ez az oszlop e tábla „d” oszlopának (pénzügyi garanciák) részhalmaza, és a hitelderivatívákkal fedezett (értékvesztéstől megtisztított) kitettségek vagy kitettségrészek könyv szerinti értékét mutatja. Ha valamely kitettséget olyan hitelderivatívákkal vagy egyéb hitelkockázat-mérséklési technikákkal fedeznek, amelyeket nemfizetés esetén várhatóan előbb hívnak le, a hitelderivatívákkal fedezett kitettség könyv szerinti értéke a kitettségnek az egyéb kockázatmérséklési technikákkal már fedezett kitettségrészek figyelembevétele után fennmaradó része, az adott kitettség könyv szerinti értékéig.

Sor jelölése	Jogszabályi hivatkozások és útmutató
Sor jelölése	Magyarázat
1	Hitelek és előlegek „Hitelek és előlegek” az intézmény által tartott hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok, amelyek nem értékpapírok; ez a tétel magában foglalja az 1071/2013/EU rendelet (2) (EKB BSI rendelet) szerinti „hiteleket”, valamint azokat az előlegeket, amelyek a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (3) V. melléklete 1. részének 32. pontjában meghatározottak szerint nem sorolhatók be az EKB BSI rendelet szerinti „hitelek”-ként.
2	Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok A „Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok” az intézmény által tartott, értékpapírként kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok, amelyek nem az EKB BSI rendelet szerinti hitelek, a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet V. melléklete 1. részének 31. pontjában meghatározottak szerint.
3	Összesen Az e tábla 1. és 2. sorában szereplő értékek összege
4	Ebből nemteljesítő kitettségek A CRR 47a. cikke szerinti nemteljesítő kitettségek
EU-5	Ebből nemteljesítő (defaulted) A CRR 178. cikke szerinti nemteljesítő (defaulted) kitettségek.

(2) AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK 1071/2013/EU RENDELETE (2013. szeptember 24.) a monetáris pénzügyi intézmények ágazati mérlegéről (EKB/2013/33) (HL L 297., 2013.11.7., 1. o.).

(3) A BIZOTTSÁG 680/2014/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2014. április 16.) az intézmények 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti felügyeleti adatszolgáltatása tekintetében végrehajtás-technikai standardok megállapításáról (HL L 191., 2014.6.28., 1. o.).

XIX. MELLÉKLET

EU CRD táblázat – A sztenderd módszer alkalmazására vonatkozó minőségi nyilvánosságra hozatali követelmények

Jogalap	Sor jelölése	Minőségi információk – szabad formátum
A CRR 444. cikkének a) pontja	a	Az intézmény által kijelölt külső hitelminősítő intézetek (KHMI) és exporthitel-ügynökségek neve, valamint a nyilvánosságra hozatali időszak során történt esetleges változások okai
A CRR 444. cikkének b) pontja	b	Azok a kitettségi osztályok, melyek esetében az egyes külső hitelminősítő intézeteket vagy exporthitel-ügynökségeket igénybe veszik
A CRR 444. cikkének c) pontja	c	Annak a folyamatnak a leírása, amellyel a kibocsátóra és a kibocsátott értékpapírra vonatkozó hitelminősítéseket a kereskedési könyvben nem szereplő, összehasonlítható eszköztételekre alkalmazzák
A CRR 444. cikkének d) pontja	d	Az „a” sor szerinti, egyes kijelölt külső hitelminősítő intézetek vagy exporthitel-ügynökségek külső minősítésének a CRR harmadik része II. címének 2. fejezetében meghatározott hitelminőségi besorolásoknak megfelelő kockázati súlyokkal történő megfeleltetése (kivéve, ha az intézmény megfelel az EBH által kiadott standard megfeleltetésnek)

EU CR4 tábla – Sztenderd módszer – Hitelkockázati kitettség és a hitelkockázat-mérséklés hatásai

	Kitettségi osztályok	Kitettségek a hitel-egyenértékesítési tényező és a hitelkockázat-mérséklés alkalmazása előtt		Kitettségek a hitel-egyenértékesítési tényező és a hitelkockázat-mérséklés alkalmazása után		RWA-k és RWA-sűrűség
		Mérlegen belüli kitettségek	Mérlegen kívüli kitettségek	Mérlegen belüli kitettségek	Mérlegen kívüli kitettségek	RWA-k	RWA-sűrűség (%)
		a	b	c	d	e	f
1	Központi kormányzatok vagy központi bankok
2	Regionális kormányzatok vagy helyi hatóságok
3	Közszektorbeli intézmények
4	Multilaterális fejlesztési bankok
5	Nemzetközi szervezetek
6	Intézmények
7	Vállalkozások
8	Lakosság
9	Ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett kitettségek
10	Nemteljesítő kitettségek
11	Kiemelkedően magas kockázatú kitettségek
12	Fedezett kötvények
13	Rövid távú hitelminősítéssel rendelkező intézmények és vállalatok
14	Kollektív befektetési formák
15	Részvényjellegű kitettségek
16	Egyéb tételek
17	ÖSSZESEN

EU CR5 tábla – Sztenderd módszer

	Kitettségi osztályok	Kockázati súly															Összesen	ebből nem minősített
		0 %	2 %	4 %	10 %	20 %	35 %	50 %	70 %	75 %	100 %	150 %	250 %	370 %	1 250 %	Egyéb	Összesen	ebből nem minősített
		a	b	c	d	e	f	g	h	i	j	k	l	m	n	o	p	q
1	Központi kormányzatok vagy központi bankok
2	Regionális kormányzatok vagy helyi hatóságok
3	Közszektorbeli intézmények
4	Multilaterális fejlesztési bankok
5	Nemzetközi szervezetek
6	Intézmények
7	Vállalkozások
8	Lakossággal szembeni kitettségek
9	Ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett kitettségek
10	Nemteljesítő kitettségek
11	Kiemelkedően magas kockázatú kitettségek
12	Fedezett kötvények
13	Rövid távú hitelminősítéssel rendelkező intézményekkel és vállalatokkal szembeni kitettségek
14	Kollektív befektetési formák befektetési jegyei vagy részvényei
15	Részvényjellegű kitettségek
16	Egyéb tételek
17	ÖSSZESEN

XX. MELLÉKLET

Útmutató a hitelkockázati sztenderd módszer alkalmazásának nyilvánosságra hozatalához (kivéve a partnerkockázatot és az értékpapírosítási pozíciókat)

A CRR harmadik része II. címe 6. fejezetének hatálya alá tartozó instrumentumok (partnerkockázati kitettségek), valamint azok az instrumentumok, amelyekre a CRR harmadik része II. címének 5. fejezetében foglalt követelmények alkalmazandók (értékpapírosítási kitettségek) nem azokhoz a táblákhoz tartoznak, amelyekre az e mellékletbe foglalt útmutató vonatkozik.

EU CRD táblázat – A sztenderd módszer alkalmazására vonatkozó minőségi nyilvánosságra hozatali követelmények. Rugalmas formátum.

Az intézmények az ezen végrehajtási rendelet XIX. mellékletében található EU CRD táblázat e mellékletben foglalt útmutató szerinti kitöltésével hozzák nyilvánosságra az 575/2013/EU rendelet (1) (CRR) 444. cikkének a)–d) pontjában említett információkat.

Sor jelölése	Jogszabályi hivatkozások és útmutató
Sor jelölése	Magyarázat
a	A CRR 444. cikkének a) pontja	Az intézményeknek nyilvánosságra kell hozniuk a kijelölt külső hitelminősítő intézetek (KHMI) és exporthitel-ügynökségek nevét, valamint a kijelölésben a nyilvánosságra hozatali időszak során történt esetleges változások okait.
b	A CRR 444. cikkének b) pontja	Az intézményeknek fel kell tüntetniük a CRR 112. cikke szerinti azon kitettségi osztályokat, amelyek esetében a kijelölt külső hitelminősítő intézetek vagy exporthitel-ügynökségek hitelminősítését igénybe veszik a kockázattal súlyozott kitettségértékeknek a CRR harmadik része II. címének 2. fejezete szerinti kiszámításához.
c	A CRR 444. cikkének c) pontja	Amennyiben az intézmények a kibocsátóra és a kibocsátott értékpapírra vonatkozó hitelminősítéseket használnak a kereskedési könyvben nem szereplő kitettséghez rendelendő kockázati súly meghatározásához a CRR harmadik része II. címe 2. fejezete 139. cikkének megfelelően, ismertetniük kell az alkalmazott folyamatot.
d	A CRR 444. cikkének d) pontja	Az intézményeknek a CRR 112. cikkében meghatározott minden egyes kitettségi osztály esetében fel kell tüntetniük (az e tábla „a” sorában említett) egyes kijelölt külső hitelminősítő intézetek / exporthitel-ügynökségek alfanumerikus skáláját, a CRR harmadik része II. címének 2. fejezetében meghatározott hitelminőségi besorolásoknak megfelelő kockázati súlyokkal, kivéve, ha az intézet megfelel az EBH által kiadott standard megfeleltetésnek.

EU CR4 tábla – Sztenderd módszer – Hitelkockázati kitettség és a hitelkockázat-mérséklés hatásai. Kötött formátum

A hitelkockázatra vonatkozó, kockázattal súlyozott kitettségértékeket a CRR harmadik része II. címének 2. fejezete szerint számító intézmények a CRR 453. cikkének g), h) és i) pontjában és a CRR 444. cikkének e) pontjában említett információkat az ezen végrehajtási rendelet XIX. mellékletében található EU CR4 tábla e mellékletben foglalt útmutató szerinti kitöltésével hozzák nyilvánosságra.

Oszlop jelölése	Jogszabályi hivatkozások és útmutató
Oszlop jelölése	Magyarázat
a	Kitettségek a hitel-egyenértékesítési tényező és a hitelkockázat-mérséklés alkalmazása előtt – Mérlegen belüli kitettségek: Az intézményeknek a prudenciális konszolidáció hatókörébe tartozó mérlegen belüli kitettség CRR 111. cikke szerinti értékét kell nyilvánosságra hozniuk, amely a CRR 110. cikke szerinti egyedi hitelkockázati kiigazítások, a CRR 34. és 105. cikke szerinti kiegészítő értékelési korrekciók, a CRR 36. cikke (1) bekezdésének m) pontja szerinti levont összegek, az alkalmazandó számviteli szabályozásban meghatározott egyéb szavatolótőke-csökkentések és leírások után, de i. az ugyanezen cikkben meghatározott hitel-egyenértékesítési tényezők alkalmazása és ii. a CRR harmadik része II. címének 4. fejezetében meghatározott hitelkockázat-mérséklési technikák alkalmazása előtt számított összeg. A lízingre vonatkozó kitettségértékek a CRR 134. cikke (7) bekezdésének hatálya alá tartoznak.
b	Kitettségek a hitel-egyenértékesítési tényező és a hitelkockázat-mérséklés alkalmazása előtt – Mérlegen kívüli kitettségek: Az intézményeknek a prudenciális konszolidáció hatókörébe tartozó mérlegen kívüli kitettségértéket kell nyilvánosságra hozniuk, a CRR 36. cikke (1) bekezdésének m) pontja szerinti egyedi hitelkockázati kiigazításokkal és levont összegekkel csökkentve, de a CRR 111. cikkében meghatározott hitel-egyenértékesítési tényezők alkalmazása és a hitelkockázat-mérséklési technikák hatása előtt (a CRR harmadik része II. címe 4. fejezetének alkalmazásában).
c	Kitettségek a hitel-egyenértékesítési tényező és a hitelkockázat-mérséklés alkalmazása után – Mérlegen belüli kitettségek: Az intézményeknek a prudenciális konszolidáció hatókörébe tartozó mérlegen belüli kitettség CRR 111. cikke szerinti értékét kell nyilvánosságra hozniuk, amely a CRR 110. cikke szerinti egyedi hitelkockázati kiigazítások, a CRR 34. és 105. cikke szerinti kiegészítő értékelési korrekciók, a CRR 36. cikke (1) bekezdésének m) pontja szerinti levont összegek, az alkalmazandó számviteli szabályozásban meghatározott egyéb szavatolótőke-csökkentések és leírások után, továbbá valamennyi hitelkockázat-mérséklő eszköz és hitel-egyenértékesítési tényező alkalmazása után számított összeg. Ez az az összeg, amelyre a kockázati súlyokat alkalmazzák a CRR 113. cikkének és a CRR harmadik része II. címe 2. fejezete 1. szakaszának megfelelően. Ez a nettó hitelegyenérték összege, amely a hitelkockázat-mérséklési technikák és a hitel-egyenértékesítési tényező alkalmazása után adódik.
d	Kitettségek a hitel-egyenértékesítési tényező és a hitelkockázat-mérséklés alkalmazása után – Mérlegen kívüli kitettségek: Az intézményeknek a mérlegen kívüli kitettségértéket kell nyilvánosságra hozniuk, amely a 183/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben (2) meghatározott egyedi hitelkockázati kiigazítások, a kiegészítő értékelési korrekciók és egyéb szavatolótőke-csökkentések figyelembevételével és az összes hitelkockázat-mérséklő eszköz és hitel-egyenértékesítési tényező alkalmazása után számított összeg. Ez az az összeg, amelyre a kockázati súlyokat alkalmazzák a CRR 113. cikkének és a CRR harmadik része II. címe 2. fejezete 1. szakaszának megfelelően. Ez a nettó hitelegyenérték összege, amely a hitelkockázat-mérséklési technikák és a hitel-egyenértékesítési tényező alkalmazása után adódik.
e	Kockázattal súlyozott kitettségértékek (RWEA) A CRR harmadik része II. címe 2. fejezetének 1. szakasza szerint számított, kockázattal súlyozott kitettségértékek
f	RWEA-sűrűség (E tábla „e” oszlopa / (c+d) oszlopa) Az arányt úgy kell kiszámítani, hogy az adott kitettségi osztály kockázattal súlyozott kitettségértékeit (e tábla „e” oszlopa) el kell osztani a vonatkozó kitettségek összegével, figyelembe véve az összes hitelkockázat-mérséklő eszközt és hitel-egyenértékesítési tényezőt (a tábla „c” és „d” oszlopában szereplő tételek összege).

Sor száma

Jogszabályi hivatkozások és útmutató

Magyarázat

1–16

A CRR 112. cikkében meghatározott kitettségi osztályok

Nem tartoznak ide a CRR 112. cikkének m) pontjában említett „értékpapírosítási pozíciókat megtestesítő tételek” kitettségi osztályba sorolt kitettségek.

Az „Egyéb tételek” kitettségi osztály a következőkre vonatkozik:

—	a CRR 134. cikkében meghatározott egyedi kockázati súlyhoz tartozó eszközök;

—

a le nem vont eszközök a CRR 39. cikkének (adótúlfizetések, negatív adóalaphoz kapcsolódó visszakönyvelések és a nem a jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető halasztott adókövetelések), 41. cikkének (meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő eszközök), 46. cikkének (pénzügyi ágazatbeli szervezet elsődleges alapvető tőkeelemeibe (CET1) való nem jelentős befektetések), 48. cikkének (halasztott adókövetelések és pénzügyi ágazatbeli szervezetek elsődleges alapvető tőkeelemeibe (CET1) való, egy meghatározott küszöbértéket meg nem haladó közvetlen, közvetett és szintetikus befektetések), 49. és 471. cikkének (biztosítókban lévő tulajdoni részesedések, függetlenül attól, hogy a biztosítókat a konglomerátumokról szóló irányelv alapján felügyelik-e), 60. és 475. cikkének (pénzügyi ágazatbeli szervezet által kibocsátott elsődleges alapvető tőkeelemekbe, kiegészítő alapvető tőkeelemekbe (AT1) és járulékos tőkeelemekbe való nem jelentős és jelentős közvetlen, közvetett és szintetikus befektetések), 70. cikkének (az intézmény pénzügyi ágazatbeli szervezet által kibocsátott járulékos tőkeelemekben (T2) fennálló nem jelentős és jelentős közvetlen, közvetett és szintetikus részesedése) alkalmazásában, ha azokat nem rendelték hozzá másik kitettségi osztályokhoz, valamint a pénzügyi ágazaton kívüli befolyásoló részesedések, ha azokra nem alkalmaznak 1 250 %-os kockázati súlyt (a CRR második része I. címe 1. fejezete 36. cikke k) pontjának alkalmazásában).

EU CR5 tábla – Sztenderd módszer. Kötött formátum

Az intézmények az ezen végrehajtási rendelet XIX. mellékletében található EU CR5 tábla e mellékletben foglalt útmutató szerinti kitöltésével hozzák nyilvánosságra a CRR 444. cikkének e) pontjában említett információkat.

Oszlop jelölése

Jogszabályi hivatkozások és útmutató

Magyarázat

a–o

Kockázati súly

Az intézmények nyilvánosságra hozzák a kockázati súlyok CRR harmadik része II. címe 2. fejezete 2. szakasza szerinti adott kitettségi osztályon belüli eloszlására vonatkozó információkat.

Összesen:

A prudenciális konszolidáció hatókörébe tartozó mérlegen belüli és mérlegen kívüli kitettségek teljes összege:

—

a mérlegen belüli kitettségek esetében a CRR 111. cikkének megfelelően a CRR 110. cikke szerinti egyedi hitelkockázati kiigazítások, a CRR 34. cikke és 105. cikke szerinti kiegészítő értékelési korrekciók, a CRR 36. cikke (1) bekezdésének m) pontjával összhangban levont összegek, valamint (az alkalmazandó számviteli szabályozásban meghatározottak szerint) az egyéb szavatolótőke-csökkentések és leírások után;

—	a mérlegen kívüli kitettségek esetében a CRR 111. cikkének megfelelően az egyedi hitelkockázati kiigazításokkal és a CRR 36. cikke (1) bekezdésének m) pontjával összhangban levont összegekkel való csökkentés után;

—	mind a mérlegen belüli, mind a mérlegen kívüli kitettségek esetében i. az ugyanezen cikkben meghatározott hitel-egyenértékesítési tényezők alkalmazása, és ii. a CRR harmadik része II. címének 4. fejezetében meghatározott hitelkockázat-mérséklési technikák alkalmazása után

ebből nem minősített:

Olyan kitettségek, amelyek tekintetében nem áll rendelkezésre kijelölt KHMI általi hitelminősítés, és amelyekre a kitettségi osztálytól függően – a CRR 113–134. cikkében foglaltak szerint – meghatározott kockázati súlyokat alkalmaznak.

Sor száma

Jogszabályi hivatkozások és útmutató

Magyarázat

1–16

A CRR 112. cikke szerinti kitettségi osztályok

Nem tartoznak ide a CRR 112. cikkének m) pontjában említett „értékpapírosítási pozíciókat megtestesítő tételek” kitettségi osztályba sorolt kitettségek.

Az „Egyéb tételek” kitettségi osztály a következőkre vonatkozik:

—	a CRR harmadik része II. címe 4. fejezetének 134. cikkében meghatározott egyedi kockázati súlyhoz tartozó eszközök;

—

a CRR 39. cikke (adótúlfizetések, negatív adóalaphoz kapcsolódó visszakönyvelések és nem a jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető halasztott adókövetelések), 41. cikke (meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő eszközök), 46. és 469. cikke (pénzügyi ágazatbeli szervezet elsődleges alapvető tőkeelemeibe (CET1) való nem jelentős befektetések), 49. és 471. cikke (biztosítókban lévő tulajdoni részesedések, függetlenül attól, hogy a biztosítókat a konglomerátumokról szóló irányelv alapján felügyelik-e), 60. és 475. cikke (pénzügyi ágazatbeli szervezet kiegészítő alapvető tőkeelemeibe (AT1) való nem jelentős és jelentős közvetlen, közvetett és szintetikus befektetések), 70. és 477. cikke (az intézmény pénzügyi ágazatbeli szervezet által kibocsátott járulékos tőkeelemekben (T2) fennálló nem jelentős és jelentős közvetlen, közvetett és szintetikus részesedése) alapján le nem vont eszközök, ha azokat nem rendelték hozzá másik kitettségi osztályokhoz, valamint a pénzügyi ágazaton kívüli befolyásoló részesedések, ha azokra nem alkalmaznak a CRR második része I. címe 1. fejezete 36. cikkének k) pontja alapján 1 250 %-os kockázati súlyt.

(2) A BIZOTTSÁG 183/2014/EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2013. december 20.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről szóló 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az egyedi és az általános hitelkockázati kiigazítások kiszámításának meghatározásáról szóló szabályozási technikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 57., 2014.2.27., 3. o.).

XXI. MELLÉKLET

EU CRE táblázat – Az IRB-módszerrel kapcsolatos minőségi nyilvánosságra hozatali követelmények

Szabadon kitölthető szövegmezők a minőségi információk nyilvánosságra hozatalához

Jogalap

Sor jelölése

Szabad formátum

A CRR 452. cikkének a) pontja

Az illetékes hatóság engedélye a módszer alkalmazására vagy az áttérésre

A CRR 452. cikkének c) pontja

A minősítési rendszerek kontrollmechanizmusai a modell kidolgozásának különböző szakaszaiban, valamint az egyes kontrollok és változtatások, a következőkkel kapcsolatos információkat is közölve:

i.	a kockázatkezelési részleg és a belső ellenőrzési részleg közötti kapcsolat;

ii.	a minősítési rendszer felülvizsgálata;

iii.	a modellek felülvizsgálatáért felelős részlegnek a modellek kidolgozásáért felelős részlegektől való függetlenségének biztosítása céljából alkalmazott eljárás;

iv.	a modellek kidolgozásáért és felülvizsgálatáért felelős részlegek elszámoltathatóságának biztosítása céljából alkalmazott eljárás

A CRR 452. cikkének d) pontja

A hitelkockázati modellek kidolgozásában, jóváhagyásában és későbbi módosításában részt vevő részlegek szerepe

A CRR 452. cikkének e) pontja

A hitelkockázati modellekhez kapcsolódó adatszolgáltatás hatóköre és fő tartalma

A CRR 452. cikkének f) pontja

A belső minősítés folyamatának bemutatása kitettségi osztályonként, beleértve az egyes portfóliók tekintetében alkalmazott fő modellek számát, valamint az ugyanarra a portfólióra alkalmazott modellek közötti különbségek rövid ismertetését is, kitérve a következőkre:

a nemteljesítési valószínűség (PD) becsléséhez és validálásához használt fogalommeghatározások, módszerek és adatok, köztük a következőkre vonatkozó információk: hogyan történik a nemteljesítési valószínűség becslése az alacsony nemteljesítési arányú portfóliók esetében, léteznek-e szabályozói alsó korlátok, és milyen tényezők álltak a becsült PD-értékek és a tényleges nemteljesítési ráták között megfigyelt eltérések mögött, legalább az utolsó három időszakra vonatkozóan;

ii.

adott esetben a nemteljesítéskori veszteségráta (LGD) becsléséhez és validálásához használt fogalommeghatározások, módszerek és adatok, köztük például a következők: a gazdasági visszaesés ideje alatti LGD-k számítására használt módszerek, hogyan történik az LGD becslése az alacsony nemteljesítési arányú portfóliók esetében, vagy a nemteljesítési (default) esemény és a kitettség lezárása között eltelő idő;

iii.	adott esetben az egyenértékesítési tényezők becsléséhez és validálásához használt fogalommeghatározások, módszerek és adatok, ezen belül az e változók levezetése során alapul vett feltételezések.

EU CR6 tábla – IRB-módszer – Hitelkockázati kitettségek kitettségi osztályok és PD-sávok (nemteljesítési valószínűség) szerint

A-IRB

PD-sáv

Mérlegen belüli kitettségek

Mérlegen kívüli kitettségek hitel-egyenértékesítési tényezők (CCF) előtt

Kitettséggel súlyozott átlagos CCF

Kitettségek a hitel-egyenértékesítési tényezők és a hitelkockázat-mérséklés után

Kitettséggel súlyozott átlagos PD (%)

Ügyfelek száma

Kitettséggel súlyozott átlagos LGD (%)

Kitettséggel súlyozott átlagos lejárat (év)

A szorzók utáni, kockázattal súlyozott kitettségérték

Kockázattal súlyozott kitettségérték sűrűsége

Várható veszteségérték

Értékelési korrekciók és céltartalékok

X kitettségi osztály

0,00 – < 0,15

0,00 – < 0,10

0,10 – < 0,15

0,15 – < 0,25

0,25 – < 0,50

0,50 – < 0,75

0,75 – < 2,50

0,75 – < 1,75

1,75 – < 2,5

2,50 – < 10,00

2,5 – < 5

5 – < 10

10,00 – < 100,00

10 – < 20

20 – < 30

30,00 – < 100,00

100,00 (Nemteljesítés) (default)

Részösszeg (kitettségi osztály)

Összesen (valamennyi kitettségi osztály)

F-IRB

PD-sáv

Mérlegen belüli kitettségek

Mérlegen kívüli kitettségek hitel-egyenértékesítési tényezők (CCF) előtt

Kitettséggel súlyozott átlagos CCF

Kitettségek a hitel-egyenértékesítési tényezők és a hitelkockázat-mérséklés után

Kitettséggel súlyozott átlagos PD (%)

Ügyfelek száma

Kitettséggel súlyozott átlagos LGD (%)

Kitettséggel súlyozott átlagos lejárat (év)

A szorzók utáni, kockázattal súlyozott kitettségérték

Kockázattal súlyozott kitettségérték sűrűsége

Várható veszteségérték

Értékelési korrekciók és céltartalékok

X kitettségi osztály

0,00 – < 0,15

0,00 – < 0,10

0,10 – < 0,15

0,15 – < 0,25

0,25 – < 0,50

0,50 – < 0,75

0,75 – < 2,50

0,75 – < 1,75

1,75 – < 2,5

2,50 – < 10,00

2,5 – < 5

5 – < 10

10,00 – < 100,00

10 – < 20

20 – < 30

30,00 – < 100,00

100,00 (Nemteljesítés) (default)

Részösszeg (kitettségi osztály)

Összesen (valamennyi kitettségi osztály)

EU CR6-A tábla – Az IRB-módszer és a sztenderd módszer (SA) alkalmazási köre

		Az IRB-módszerhez tartozó kitettségekre vonatkozó, a CRR 166. cikkében meghatározottak szerinti kitettségértékek	A sztenderd módszerhez és az IRB-módszerhez tartozó kitettségek teljes kitettségértéke	Tartós mentesítés alapján a sztenderd módszerrel kezelt teljes kitettségérték százalékos aránya (%)	Az IRB-módszerhez tartozó teljes kitettségérték százalékos aránya (%)	A fokozatos bevezetésre vonatkozó ütemezési terv hatálya alá tartozó teljes kitettségérték százalékos aránya (%)
		a	b	c	d	e
1	Központi kormányzatok vagy központi bankok
1,1	ebből: regionális kormányzatok vagy helyi hatóságok
1,2	ebből: közszektorbeli intézmények
2	Intézmények
3	Vállalkozások
3,1	ebből: Vállalkozások – speciális hitelezés, kivéve a slotting módszert
3,2	ebből: Vállalkozások – speciális hitelezés a slotting módszer alapján
4	Lakosság
4,1	ebből: Lakosság – ingatlannal fedezett, kkv
4,2	ebből: Lakosság – ingatlannal fedezett, nem kkv
4,3	ebből: Lakosság – rulírozó állományba beszámítható
4,4	ebből: Lakosság – egyéb kkv
4,5	ebből: Lakosság – egyéb nem kkv
5	Részvényjellegű kitettségek
6	Egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszközök
7	Összesen

EU CR7 tábla – IRB-módszer – A CRM-technikaként alkalmazott hitelderivatívák kockázattal súlyozott kitettségértékekre gyakorolt hatása

		Hitelderivatívák előtti, kockázattal súlyozott kitettségérték	Tényleges, kockázattal súlyozott kitettségérték
		a	b
1	Kitettségek az F-IRB alapján
2	Központi kormányzatok és központi bankok
3	Intézmények
4	Vállalkozások
4,1	ebből: Vállalkozások – kkv-k
4,2	ebből: Vállalkozások – speciális hitelezés
5	Kitettségek az A-IRB alapján
6	Központi kormányzatok és központi bankok
7	Intézmények
8	Vállalkozások
8,1	ebből: Vállalkozások – kkv-k
8,2	ebből: Vállalkozások – speciális hitelezés
9	Lakosság
9,1	ebből: Lakosság – kkv-k – ingatlannal fedezett
9,2	ebből: Lakosság – nem kkv-k – ingatlannal fedezett
9,3	ebből: Lakosság – rulírozó állományba beszámítható
9,4	ebből: Lakosság – kkv-k – egyéb
9,5	ebből: Lakosság – nem kkv-k – egyéb
10	ÖSSZESEN (beleértve az F-IRB és az A-IRB kitettségeket)

EU CR7-A tábla – IRB-módszer – A CRM-technikák alkalmazásának mértékére vonatkozó nyilvánosságra hozatal

A-IRB

Teljes kitettség

Hitelkockázat-mérséklési technikák

Hitelkockázat-mérséklési módszerek a kockázattal súlyozott kitettségértékek kiszámítása során

Előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet (FCP)

Előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet (UFCP)

Kockázattal súlyozott kitettségérték helyettesítési hatások nélkül

(csak csökkentő hatások)

Kockázattal súlyozott kitettségérték helyettesítési hatások figyelembevételével

(csökkentő és helyettesítési hatások)

A kitettségek pénzügyi biztosítékkal fedezett része (%)

A kitettségek egyéb elismert biztosítékkal fedezett része (%)

A kitettségek egyéb előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezettel fedezett része (%)

A kitettségek garanciával fedezett része (%)

A kitettségek hitelderivatívákkal fedezett része (%)

A kitettségek ingatlan-biztosítékkal fedezett része (%)

A kitettségek követelésekkel fedezett része (%)

A kitettségek egyéb dologi biztosítékkal fedezett része (%)

A kitettségek készpénzbetéttel fedezett része (%)

A kitettségek életbiztosítási kötvénnyel fedezett része (%)

A kitettségek harmadik fél által birtokolt instrumentumokkal fedezett része (%)

Központi kormányzatok és központi bankok

Intézmények

Vállalkozások

3,1

ebből: Vállalkozások – kkv-k

3,2

ebből: Vállalkozások – speciális hitelezés

3,3

ebből: Vállalkozások – egyéb

Lakosság

4,1

ebből: Lakosság – ingatlan – kkv-k

4,2

ebből: Lakosság – ingatlan – nem kkv-k

4,3

ebből: Lakosság – rulírozó állományba beszámítható

4,4

ebből: Lakosság – egyéb kkv

4,5

ebből: Lakosság – egyéb nem kkv

Összesen

F-IRB

Teljes kitettség

Hitelkockázat-mérséklési technikák

Hitelkockázat-mérséklési módszerek a kockázattal súlyozott kitettségértékek kiszámítása során

Előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet (FCP)

Előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet (UFCP)

Kockázattal súlyozott kitettségérték helyettesítési hatások nélkül

(csak csökkentő hatások)

Kockázattal súlyozott kitettségérték helyettesítési hatások figyelembevételével

(csökkentő és helyettesítési hatások)

A kitettségek pénzügyi biztosítékkal fedezett része (%)

A kitettségek egyéb elismert biztosítékkal fedezett része (%)

A kitettségek egyéb előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezettel fedezett része (%)

A kitettségek garanciával fedezett része (%)

A kitettségek hitelderivatívákkal fedezett része (%)

A kitettségek ingatlanbiztosítékkal fedezett része (%)

A kitettségek követelésekkel fedezett része (%)

A kitettségek egyéb dologi biztosítékkal fedezett része (%)

A kitettségek készpénzbetéttel fedezett része (%)

A kitettségek életbiztosítási kötvénnyel fedezett része (%)

A kitettségek harmadik fél által birtokolt instrumentumokkal fedezett része (%)

Központi kormányzatok és központi bankok

Intézmények

Vállalkozások

3,1

ebből: Vállalkozások – kkv-k

3,2

ebből: Vállalkozások – speciális hitelezés

3,3

ebből: Vállalkozások – egyéb

Összesen

EU CR8 tábla – A kockázattal súlyozott kitettségértékek változásainak bemutatása az IRB-módszerhez tartozó hitelkockázati kitettségek esetében

		Kockázattal súlyozott kitettségérték
		a
1	Kockázattal súlyozott kitettségértékek az előző nyilvánosságra hozatali időszak végén
2	ESZKÖZÉRTÉK (+/–)
3	Eszközminőség (+/–)
4	MODELLFRISSÍTÉSEK (+/–)
5	MÓDSZERTAN ÉS POLITIKA (+/–)
6	FELVÁSÁRLÁSOK ÉS ELIDEGENÍTÉSEK (+/–)
7	DEVIZAÁRFOLYAM-MOZGÁSOK (+/–)
8	EGYÉB (+/–)
9	Kockázattal súlyozott kitettségértékek a nyilvánosságra hozatali időszak végén

CR9 tábla – IRB-módszer – A PD utótesztelése kitettségi osztályonként (rögzített PD-skála)

A-IRB

Kitettségi osztály	PD-sáv	Ügyfelek száma az előző év végén		Megfigyelt átlagos nemteljesítési arány (%)	Kitettséggel súlyozott átlagos PD (%)	Átlagos PD (%)	Átlagos múltbeli éves nemteljesítési arány (%)
Kitettségi osztály	PD-sáv		ebből: az év során nemteljesítő ügyfelek (defaulted) száma	Megfigyelt átlagos nemteljesítési arány (%)	Kitettséggel súlyozott átlagos PD (%)	Átlagos PD (%)	Átlagos múltbeli éves nemteljesítési arány (%)
a	b	c	d	e	f	g	h
	0,00 – < 0,15
	0,00 – < 0,10
	0,10 – < 0,15
	0,15 – < 0,25
	0,25 – < 0,50
	0,50 – < 0,75
	0,75 – < 2,50
	0,75 – < 1,75
	1,75 – < 2,5
	2,50 – < 10,00
	2,5 – < 5
	5 – < 10
	10,00 – < 100,00
	10 – < 20
	20 – < 30
	30,00 – < 100,00
	100,00 (Nemteljesítés) (default)

F-IRB

Kitettségi osztály	PD-sáv	Ügyfelek száma az előző év végén		Megfigyelt átlagos nemteljesítési arány (%)	Kitettséggel súlyozott átlagos PD (%)	Átlagos PD (%)	Átlagos múltbeli éves nemteljesítési arány (%)
Kitettségi osztály	PD-sáv		ebből: az év során nemteljesítő (defaulted) ügyfelek száma	Megfigyelt átlagos nemteljesítési arány (%)	Kitettséggel súlyozott átlagos PD (%)	Átlagos PD (%)	Átlagos múltbeli éves nemteljesítési arány (%)
a	b	c	d	e	f	g	h
	0,00 – < 0,15
	0,00 – < 0,10
	0,10 – < 0,15
	0,15 – < 0,25
	0,25 – < 0,50
	0,50 – < 0,75
	0,75 – < 2,50
	0,75 – < 1,75
	1,75 – < 2,5
	2,50 – < 10,00
	2,5 – < 5
	5 – < 10
	10,00 – < 100,00
	10 – < 20
	20 – < 30
	30,00 – < 100,00
	100,00 (Nemteljesítés) (default)

CR9.1 tábla – IRB-módszer – A PD utótesztelése kitettségi osztályonként (kizárólag a CRR 180. cikke (1) bekezdésének f) pontja szerinti PD-becslések tekintetében)

A-IRB

Kitettségi osztály	PD-sáv	Külső minősítésben szereplő megfelelő érték	Ügyfelek száma az előző év végén		Megfigyelt átlagos nemteljesítési arány (%)	Átlagos PD (%)	Átlagos múltbeli éves nemteljesítési arány (%)
Kitettségi osztály	PD-sáv	Külső minősítésben szereplő megfelelő érték		ebből: az év során nemteljesítő (defaulted) ügyfelek száma	Megfigyelt átlagos nemteljesítési arány (%)	Átlagos PD (%)	Átlagos múltbeli éves nemteljesítési arány (%)
a	b	c	d	e	f	g	h

F-IRB

Kitettségi osztály	PD-sáv	Külső minősítésben szereplő megfelelő érték	Ügyfelek száma az előző év végén		Megfigyelt átlagos nemteljesítési arány (%)	Átlagos PD (%)	Átlagos múltbeli éves nemteljesítési arány (%)
Kitettségi osztály	PD-sáv	Külső minősítésben szereplő megfelelő érték		ebből: az év során nemteljesítő (defaulted) ügyfelek száma	Megfigyelt átlagos nemteljesítési arány (%)	Átlagos PD (%)	Átlagos múltbeli éves nemteljesítési arány (%)
a	b	c	d	e	f	g	h

XXII. MELLÉKLET

A belső minősítésen alapuló módszer (IRB) hitelkockázatra való alkalmazásának nyilvánosságra hozatala (a partnerkockázat kivételével)

EU CRE táblázat – Az IRB-módszerrel kapcsolatos minőségi nyilvánosságra hozatali követelmények. Rugalmas formátumban kitölthető táblázat.

Az intézmények az ezen végrehajtási rendelet XXI. mellékletében található EU CRE táblázat e mellékletben foglalt útmutató szerinti kitöltésével hozzák nyilvánosságra az 575/2013/EU rendelet (1) (CRR) 452. cikkének a)–f) pontjában említett információkat.

Sor jelölése

Jogszabályi hivatkozások és útmutató

Magyarázat

A CRR 452. cikkének a) pontja

A CRR 452. cikkének a) pontjával összhangban az illetékes hatóság által a módszer alkalmazására adott engedély vagy a jóváhagyott áttérés hatályára vonatkozó információk nyilvánosságra hozatalakor az intézményeknek ismertetniük kell az IRB-módszer keretében használt azon minősítési rendszerek fő jellemzőit, amelyekre az illetékes hatóság engedélyt adott, valamint az e minősítési rendszerek által lefedett kitettségtípusokat. Az intézményeknek továbbá ismertetniük kell azokat a kitettségtípusokat, amelyek esetében a CRR 150. cikkével összhangban engedélyezték számukra a sztenderd módszer tartós mentesítés alapján történő használatát, és amelyek a CRR 148. cikke szerinti IRB-módszer fokozatos bevezetésére vonatkozó tervük hatálya alá tartoznak. A leírásnak a csoportra kell vonatkoznia.

A CRR 452. cikke c) pontjának i.–iv. alpontja

A minősítési rendszerek kontrollmechanizmusaira vonatkozó leírásnak ki kell terjednie a kockázati paraméterek becslésére, beleértve a belső modellek kidolgozását és kalibrálását, valamint a modellek alkalmazásával és a minősítési rendszerek módosításaival kapcsolatos kontrollokat.

A CRR 452. cikke c) pontjának i–iv. alpontjával összhangban az említett részlegek szerepének leírása a következőket is tartalmazza:

(i)	a kockázatkezelési részleg és a belső ellenőrzési részleg közötti kapcsolat;

(ii)	a minősítési rendszerek felülvizsgálatára szolgáló eljárások és módszerek, beleértve a becslések rendszeres felülvizsgálatát a CRR 179. cikke (1) bekezdésének c) pontjával összhangban és a validálást,

(iii)

a modellek felülvizsgálatáért (validálás) felelős részlegnek a modellek kidolgozásáért és kalibrálásáért felelős részlegektől való függetlenségének biztosítása céljából alkalmazott eljárások és szervezeti intézkedések,

(iv)	valamint a modellek kidolgozásáért és felülvizsgálatáért felelős részlegek elszámoltathatóságának biztosítása céljából alkalmazott eljárás.

A CRR 452. cikkének d) pontja

Az intézményeknek ismertetniük kell a modellek kidolgozásában, kalibrálásában, jóváhagyásában és a minősítési rendszerek későbbi módosításaiban részt vevő részlegek szerepét.

A CRR 452. cikkének e) pontja

Az intézményeknek nyilvánosságra kell hozniuk az IRB-modellekkel összefüggő, a CRR 189. cikkében említett vezetői adatszolgáltatás hatókörét és fő tartalmát, valamint az adatszolgáltatás címzettjeit és gyakoriságát.

A CRR 452. cikkének f) pontja

A belső minősítési rendszerek kitettségi osztályok szerinti bemutatásának tartalmaznia kell az egyes kitettségi osztályokra alkalmazott fő modellek számát, tekintettel a különböző kitettségtípusokra, valamint az ugyanarra a kitettségi osztályra alkalmazott modellek közötti különbségek rövid ismertetését. Tartalmaznia kell továbbá a jóváhagyott fő modellek lényeges jellemzőinek leírását, kitérve a következőkre:

a nemteljesítési valószínűség (PD) becsléséhez és validálásához használt fogalommeghatározások, módszerek és adatok, köztük a nemteljesítési valószínűség becslése és validálása az alacsony nemteljesítési arányú portfóliók esetében, az adott esetben alkalmazandó szabályozói alsó korlátok, továbbá a becsült PD-értékek és a tényleges nemteljesítési ráták között megfigyelt eltérések okai, legalább az utolsó három évre vonatkozóan;

ii.

adott esetben a nemteljesítéskori veszteségráta (LGD) becsléséhez és validálásához használt fogalommeghatározások, módszerek és adatok, köztük a gazdasági visszaesés ideje alatti LGD-k becslése és validálása, az LGD becslésének módjára vonatkozó információk az alacsony nemteljesítési arányú portfóliók esetében, valamint a nemteljesítési (default) esemény és a kitettség lezárása között eltelő átlagos időtartam;

iii.	az egyenértékesítési tényezők becsléséhez és validálásához használt fogalommeghatározások, módszerek és adatok, ezen belül az említett becslések levezetése során alapul vett feltételezések.

EU CR6 tábla – IRB-módszer – Hitelkockázati kitettségek kitettségi osztályok és PD-sávok (nemteljesítési valószínűség) szerint. Kötött formátumú tábla.

Az intézmények az ezen végrehajtási rendelet XXI. mellékletében található EU CR6 tábla e mellékletben foglalt útmutató szerinti kitöltésével hozzák nyilvánosságra a CRR 452. cikke g) pontjának i–v. alpontjában említett, az IRB-módszerhez kapcsolódóan a tőkekövetelmények kiszámításához használt fő paraméterekre vonatkozó információt. Az ebben a táblában nyilvánosságra hozott információk nem tartalmazhatnak a CRR 153. cikkének (4) bekezdésében említett speciális hitelezésre vonatkozó adatokat. Ez a tábla nem tartalmazza a partnerkockázati kitettségeket (a CRR harmadik része II. címének 6. fejezete), az értékpapírosított kitettségeket és a részvényjellegű kitettségeket.

Oszlop jelölése	Jogszabályi hivatkozások és útmutató
Oszlop jelölése	Magyarázat
a	PD-sáv Ez egy rögzített PD-sáv, amely nem módosítható. Amennyiben a CRR 178. cikke szerinti, nemteljesítő (defaulted) kitettségekre vonatkozó adatokat a nemteljesítő kitettségek kategóriáinak lehetséges fogalommeghatározásai alapján tovább bontják, a nemteljesítő kitettségek kategóriáinak fogalommeghatározásait és összegeit a kísérő szöveges magyarázatban ismertetni kell. A kitettségeket a rögzített PD-sáv megfelelő kategóriájához kell rendelni az ebbe a kitettségi osztályba sorolt egyes ügyfelek becsült PD-értéke alapján (a hitelkockázat-mérséklésből eredő helyettesítési hatások figyelembevétele nélkül). Valamennyi nemteljesítő kitettséget a 100 %-os PD-t képviselő kategóriának kell tartalmaznia.
b	Mérlegen belüli kitettségek A CRR 166. cikkének (1)–(7) bekezdése szerint számított kitettségérték az esetleges hitelkockázati kiigazítások és hitel-egyenértékesítési tényezők figyelembevétele nélkül.
c	Mérlegen kívüli kitettségek hitel-egyenértékesítési tényezők (CCF) előtt A CRR 166. cikkének (1)–(7) bekezdése szerinti kitettségérték, az esetleges hitelkockázati kiigazítások és hitel-egyenértékesítési tényezők, a CRR 166. cikkének (8) bekezdésében meghatározott saját becslések és hitel-egyenértékesítési tényezők, illetve a CRR 166. cikkének (10) bekezdésében meghatározott százalékos arányok figyelembevétele nélkül. A mérlegen kívüli kitettségek magukban foglalják az összes lekötött, de le nem hívott összeget és az összes mérlegen kívüli tételt, a CRR I. mellékletében felsoroltak szerint.
d	Kitettséggel súlyozott átlagos hitel-egyenértékesítési tényező A rögzített PD-sáv egyes kategóriáiba tartozó valamennyi kitettség esetében az intézmények által a kockázattal súlyozott kitettségérték kiszámításához használt átlagos hitel-egyenértékesítési tényező, súlyozva az e tábla „c” oszlopában feltüntetett, mérlegen kívüli, hitel-egyenértékesítési tényezők előtti kitettséggel.
e	Kitettségek a hitel-egyenértékesítési tényezők és a hitelkockázat-mérséklés után A CRR 166. cikke szerinti kitettségérték Ez az oszlop a mérlegen belüli kitettségeknek és a mérlegen kívüli kitettségeknek a CRR 166. cikkének (8)–(10) bekezdése szerinti hitel-egyenértékesítési tényezők és százalékos arányok utáni értékének összegét tartalmazza.
f	Kitettséggel súlyozott átlagos PD (%) A rögzített PD-sáv egyes kategóriáiba tartozó valamennyi kitettség esetében az egyes ügyfelek átlagos PD-becslése, súlyozva a hitel-egyenértékesítési tényezők és hitelkockázat-mérséklés utáni, az e tábla „e” oszlopában megadott kitettségértékkel.
g	Ügyfelek száma A rögzített PD-sáv egyes kategóriáihoz rendelt, külön minősített jogi személyek vagy ügyfelek száma, függetlenül a nyújtott különböző hitelek vagy kitettségek számától. A közös ügyfeleket ugyanúgy kell kezelni, mint a PD-kalibráció céljából. Amennyiben az ugyanazon ügyféllel szembeni különböző kitettségeket külön minősítették, azokat külön kell számba venni. Ez lehet a helyzet a lakossági kitettségi osztályon belül, ha a nemteljesítés fogalmát a CRR 178. cikke (1) bekezdésének utolsó mondatával összhangban egyes ügyletek szintjén alkalmazzák, vagy ha más kitettségi osztályokban ugyanazon ügyféllel szembeni külön kitettségeket különböző ügyfélkategóriákhoz rendelnek a CRR 172. cikke (1) bekezdése e) pontjának második mondatával összhangban.
h	Kitettséggel súlyozott átlagos LGD (%) A rögzített PD-sáv egyes kategóriáiba tartozó valamennyi kitettség esetében az egyes kitettségek átlagos LGD-becslése, súlyozva a hitel-egyenértékesítési tényezők és hitelkockázat-mérséklés utáni, az e tábla „e” oszlopában megadott kitettségértékkel. A feltüntetett LGD a kockázattal súlyozott összegek kiszámításához használt, az esetleges hitelkockázat-mérséklési hatások és adott esetben gazdasági dekonjunkturális feltételek figyelembevételével kapott végső LGD-becslésnek felel meg. Az ingatlannal fedezett, lakossággal szembeni kitettségek esetében a feltüntetett LGD-nek figyelembe kell vennie a CRR 164. cikkének (4) bekezdésében meghatározott alsó korlátokat. Az együttes nemteljesítésre vonatkozó eljárással érintett kitettségek esetében a feltüntetendő LGD a CRR 161. cikkének (4) bekezdése alapján kiválasztott LGD-nek felel meg. Az A-IRB módszer szerinti nemteljesítő kitettségek esetében figyelembe kell venni a CRR 181. cikke (1) bekezdésének h) pontjában foglalt rendelkezéseket. A feltüntetett LGD-nek meg kell felelnie az alkalmazandó becslési módszerek szerinti nemteljesítéskori LGD-becslésnek.
i	Kitettséggel súlyozott átlagos lejárat (év) A rögzített PD-sáv egyes kategóriáiba tartozó valamennyi kitettség esetében az egyes kitettségek átlagos lejárata, súlyozva a hitel-egyenértékesítési tényezők utáni, az e tábla „e” oszlopában megadott kitettségértékkel. A feltüntetendő lejárati érték megfelel a CRR 162. cikkének. Az átlagos lejáratot években kell megadni. Ez az adat nem adható meg olyan kitettségérték esetén, amelynél a lejáratot nem veszik figyelembe a kockázattal súlyozott kitettségérték CRR harmadik része II. címének 3. fejezete szerinti kiszámításakor. Ez azt jelenti, hogy az oszlop a „Lakosság” kitettségi osztályra vonatkozóan nem tölthető ki.
j	A szorzók utáni, kockázattal súlyozott kitettségérték A központi kormányzatokkal és központi bankokkal, intézményekkel és vállalatokkal szembeni kitettségek esetében a CRR 153. cikke (1)–(4) bekezdésének megfelelően kiszámított, kockázattal súlyozott kitettségérték; a lakossággal szembeni kitettségek esetében a CRR 154. cikke szerint kiszámított, kockázattal súlyozott kitettségérték. A CRR 501. cikke és 501a. cikke szerinti kkv-szorzót és infrastruktúra-szorzót figyelembe kell venni.
k	Kockázattal súlyozott kitettségértékek sűrűsége A szorzók utáni, kockázattal súlyozott kitettségértékek összegének (e tábla „j” oszlopa) a kitettségértékhez (e tábla „e” oszlopa) viszonyított aránya
l	Várható veszteségérték A CRR 158. cikke szerint kiszámított várható veszteségérték. A várható veszteség feltüntetendő értékét az adott illetékes hatóság által jóváhagyott belső minősítési rendszerben ténylegesen alkalmazott kockázati paraméterek alapján kell kiszámítani.
m	Értékelési korrekciók és céltartalékok A 183/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2) szerinti egyedi és általános hitelkockázati kiigazítások, a CRR 34. és 110. cikke szerinti kiegészítő értékelési korrekciók, valamint a rögzített PD-sáv egyes kategóriáihoz rendelt kitettségekhez kapcsolódó egyéb szavatolótőke-csökkentések. Ezek az értékelési korrekciók és céltartalékok azok, amelyeket figyelembe kell venni a CRR 159. cikkének végrehajtásakor. Az általános céltartalékokat az egyes ügyfélkategóriák várható vesztesége alapján arányosítva kell nyilvánosságra hozni.

Sor jelölése

Jogszabályi hivatkozások és útmutató

Magyarázat

X kitettségi osztály

Ha az intézmények engedélyt kaptak saját LGD-értékek és hitel-egyenértékesítési tényezők alkalmazására a kockázattal súlyozott kitettségérték kiszámításához, az e táblában előírt információkat külön kell nyilvánosságra hozniuk az engedély hatálya alá tartozó kitettségi osztályokra vonatkozóan (A-IRB). Azon kitettségi osztályok esetében, amelyeknél az intézmény nem rendelkezik engedéllyel az LGD-re és a hitel-egyenértékesítési tényezőkre vonatkozó saját becslések (F-IRB) alkalmazására, az intézménynek az F-IRB tábla használatával külön kell nyilvánosságra hoznia a releváns kitettségekre vonatkozó információkat.

A-IRB

X kitettségi osztály

Az intézményeknek a CRR 147. cikkének (2) bekezdésében felsorolt egyes kitettségi osztályokra vonatkozóan – a fent említett kivételekkel – külön táblát kell nyilvánosságra hozniuk, a következő kitettségi osztályok esetében az alábbi további bontásban:

—

a „vállalkozásokkal szembeni kitettségek” kitettségi osztályon belül (a CRR 147. cikke (2) bekezdésének c) pontja), a következő bontásban:

a.	–	vállalkozásokkal szembeni kitettségek	–	kkv-k, a vállalkozásokkal szembeni kitettségek kockázatkezelési szabályokon alapuló belső besorolásával összhangban;
b.	–	vállalkozásokkal szembeni kitettségek	–	speciális hitelezés, a CRR 147. cikkének (8) bekezdésével összhangban;
c.	–	vállalkozásokkal szembeni kitettségek	–	egyéb.

—

a „lakossággal szembeni kitettségek” kitettségi osztályon belül (a CRR 147. cikke (2) bekezdésének d) pontja és 147. cikkének (5) bekezdése), a következő bontásban:

a.	–	lakossággal szembeni kitettségek	–	kkv-k – ingatlannal fedezett (a CRR 147. cikke (2) bekezdésének d) pontja, összefüggésben a CRR 154. cikkének (2) és (3) bekezdésével);
b.	–	lakossággal szembeni kitettségek	–	kkv-k – egyéb;
c.	–	lakossággal szembeni kitettségek	–	nem kkv-k – ingatlannal fedezett (a CRR 147. cikke (2) bekezdésének d) pontja, összefüggésben a CRR 154. cikkének (3) bekezdésével);
d.	–	lakossággal szembeni kitettségek	–	rulírozó állományba beszámítható (a CRR 147. cikke (2) bekezdésének d) pontja, összefüggésben a CRR 154. cikkének (4) bekezdésével);
e.	–	lakossággal szembeni kitettségek	–	nem kkv-k – egyéb.

Az egyes kitettségi osztályokra vonatkozó külön táblák végére a kitettségek összegére vonatkozó sort kell beilleszteni.

F-IRB

X kitettségi osztály

—

a „vállalkozásokkal szembeni kitettségek” kitettségi osztályon belül (a CRR 147. cikke (2) bekezdésének c) pontja), a következő bontásban:

a.	–	vállalkozásokkal szembeni kitettségek	–	kkv-k, a vállalkozásokkal szembeni kitettségek kockázatkezelési szabályokon alapuló belső besorolásával összhangban;
b.	–	vállalkozásokkal szembeni kitettségek	–	speciális hitelezés, a CRR 147. cikkének (8) bekezdésével összhangban;
c.	–	vállalkozásokkal szembeni kitettségek	–	egyéb.

EU CR6-A tábla – Az IRB-módszer és a sztenderd módszer (SA) alkalmazási köre. Kötött formátumú tábla.

A kockázattal súlyozott kitettségértéket a hitelkockázatra vonatkozó, belső minősítésen alapuló módszer (IRB-módszer) szerint számító intézmények az ezen végrehajtási rendelet XXI. mellékletében található EU CR6-A tábla e mellékletben foglalt útmutató szerinti kitöltésével hozzák nyilvánosságra a CRR 452. cikkének b) pontjában említett információt.

E tábla alkalmazásában az intézmények a CRR harmadik része II. címének 2. fejezetében meghatározott sztenderd módszerhez vagy a CRR harmadik része II. címének 3. fejezetében meghatározott IRB-módszerhez tartozó kitettségeiket az IRB-módszerben meghatározott kitettségi osztályokba sorolják be. Ez a tábla nem tartalmazza a partnerkockázati kitettségeket (a CRR harmadik része II. címének 6. fejezete) és az értékpapírosított kitettségeket.

Az intézményeknek a táblát kísérő szöveges magyarázatban ismertetniük kell az IRB-kitettségekre vonatkozóan a 166. cikkben meghatározott, e tábla „a” oszlopában megadott kitettségérték és az ugyanazon kitettségekre vonatkozó, a CRR 429. cikkének (4) bekezdése szerinti, az e tábla „b” és „d” oszlopában megadott kitettségérték közötti lényeges eltéréseket.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató

Oszlop jelölése

Magyarázat

Az IRB-módszerhez tartozó kitettségekre vonatkozó, a CRR 166. cikkében meghatározottak szerinti kitettségértékek

Az intézményeknek ebben az oszlopban csak az IRB-módszerhez tartozó kitettségek vonatkozásában kell nyilvánosságra hozniuk a CRR 166. cikkében meghatározott kitettségértéket.

A sztenderd módszerhez és az IRB-módszerhez tartozó kitettségek teljes kitettségértéke

Az intézmények a CRR 429. cikkének (4) bekezdése szerinti kitettségértéket használják a teljes kitettségérték nyilvánosságra hozatalához, amely tartalmazza mind a sztenderd módszer szerinti kitettségeket, mind az IRB-módszer szerinti kitettségeket.

Tartós mentesítés alapján a sztenderd módszerrel kezelt teljes kitettségérték százalékos aránya (%)

Az egyes kitettségi osztályokhoz tartozó kitettségeknek a sztenderd módszerhez tartozó része (a CRR harmadik része II. címének 2. fejezetében meghatározott sztenderd módszerhez tartozó kitettség, a sztenderd módszer tartós mentesítés alapján történő alkalmazására vonatkozó, a CRR 150. cikkével összhangban az illetékes hatóságtól kapott engedély hatókörének megfelelően), az adott kitettségi osztályra vonatkozóan az e tábla „b” oszlopában megadott teljes kitettségen belül.

Az IRB-módszerhez tartozó teljes kitettségérték százalékos aránya (%)

Az egyes kitettségi osztályokhoz tartozó kitettségeknek az IRB-módszerhez tartozó része (a CRR harmadik része II. címének 3. fejezetében meghatározott IRB-módszerhez tartozó kitettség, figyelemmel az IRB-módszer alkalmazására vonatkozó, a CRR 143. cikkével összhangban az illetékes hatóságtól kapott engedély hatókörére), az adott kitettségi osztályra vonatkozóan az e tábla „b” oszlopában megadott teljes kitettségen belül. Ez magában foglalja azokat a kitettségeket, amelyek esetében az intézmények engedélyt kaptak az LGD és a hitel-egyenértékesítési tényezők saját becslésének alkalmazására, és azokat, amelyek esetében nem kaptak ilyen engedélyt (F-IRB és A-IRB), beleértve a felügyeleti slotting módszerhez tartozó speciális hitelezési kitettségeket és az egyszerű kockázati súlyozási módszerhez tartozó részvényjellegű kitettségeket.

A fokozatos bevezetésre vonatkozó ütemezési terv hatálya alá tartozó teljes kitettségérték százalékos aránya (%)

Az egyes kitettségi osztályokhoz tartozó kitettségeknek a CRR 148. cikke szerinti, az IRB-módszer fokozatos bevezetésének hatálya alá tartozó része az adott kitettségi osztályra vonatkozóan a „b” oszlopban megadott teljes kitettségen belül. Ez a következőket foglalja magában:

—	azon kitettségek, amelyeknél az intézmények az IRB-módszer alkalmazását tervezik az LGD és a hitel-egyenértékesítési tényezők saját becslésével vagy anélkül (F-IRB vagy A-IRB)

—	Az e tábla „c” és „d” oszlopában nem szereplő nem jelentős részvényjellegű kitettségek

—	az F-IRB hatálya alá tartozó azon kitettségek, amelyek esetében az intézmény a jövőben A-IRB alkalmazását tervezi

—	a felügyeleti slotting módszer szerinti azon speciális hitelezési kitettségek, amelyek nem szerepelnek e tábla „d” oszlopában.

Sor száma	Jogszabályi hivatkozások és útmutató
Sor száma	Magyarázat
Kitettségi osztályok	Az intézményeknek a CR6-A táblában szereplő információkat kitettségi osztályok szerint kell megadniuk, a tábla soraiban szereplő kitettségi osztályok szerinti bontásban.

EU CR7 tábla – IRB-módszer – A CRM-technikaként alkalmazott hitelderivatívák kockázattal súlyozott kitettségértékekre gyakorolt hatása. Kötött formátumú tábla.

Az intézmények az ezen végrehajtási rendelet XXI. mellékletében található EU CR7 tábla e mellékletben foglalt útmutató szerinti kitöltésével hozzák nyilvánosságra a CRR 453. cikkének j) pontjában említett információkat. Az intézmények a táblát kísérő szöveges magyarázatban ismertetik a hitelderivatívák által a kockázattal súlyozott kitettségértékekre gyakorolt hatást. Ez a tábla nem tartalmazza a partnerkockázati kitettségeket (a CRR harmadik része II. címének 6. fejezete), az értékpapírosított kitettségeket, az egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszközöket és a részvényjellegű kitettségeket.

Oszlop jelölése	Jogszabályi hivatkozások és útmutató
Oszlop jelölése	Magyarázat
a	Hitelderivatívák előtti, kockázattal súlyozott kitettségérték Kockázattal súlyozott feltételezett kitettségérték, vagyis az a tényleges, kockázattal súlyozott kitettségérték, amelynek kiszámítása során csak a hitelderivatíva mint hitelkockázat-mérséklési technika CRR 204. cikke szerinti elismerésének hiányát feltételezik. Az összegeket az eredeti ügyféllel szembeni kitettségekre vonatkozó kitettségi osztályokban kell feltüntetni.
b	Tényleges, kockázattal súlyozott kitettségérték A hitelderivatívák hatásának figyelembevételével számított kockázattal súlyozott kitettségérték. Amennyiben az intézmények az ügyfél kockázati súlyát vagy kockázati paramétereit a fedezetnyújtó kockázati súlyával vagy kockázati paramétereivel helyettesítik, a kockázattal súlyozott kitettségértékeket a fedezetnyújtóval szembeni közvetlen kitettségek szerinti kitettségi osztályban kell feltüntetni.

Sor jelölése

Jogszabályi hivatkozások és útmutató

Magyarázat

1–9

Az intézményeknek a hitelderivatívák előtti kockázattal súlyozott kitettségértéket és a tényleges kockázattal súlyozott kitettséget kitettségi osztályok szerinti bontásban kell megadniuk, a CRR 147. cikkében felsorolt kitettségi osztályoknak megfelelően, a táblában foglalt további részletezéssel, külön-külön az F-IRB-módszer és az A-IRB-módszer szerinti kitettségekre vonatkozóan. Az intézményeknek e tábla 1. és 6. sorában az F-IRB-kitettségekre, illetőleg az A-IRB-kitettségekre vonatkozó részösszegeket kell nyilvánosságra hozniuk.

Az intézményeknek a „vállalkozásokkal szembeni kitettségek” kitettségi osztályt (a CRR 147. cikke (2) bekezdésének c) pontja) további bontásban kell nyilvánosságra hozniuk az alábbiak szerint:

a.	–	vállalkozásokkal szembeni kitettségek	–	kkv-k, a vállalkozásokkal szembeni kitettségek kockázatkezelési szabályokon alapuló belső besorolásával összhangban;
b.	–	vállalkozásokkal szembeni kitettségek	–	speciális hitelezés a CRR 147. cikkének (8) bekezdésével összhangban, kivéve a slotting módszerhez tartozó speciális hitelezési kitettségeket;
c.	–	vállalkozásokkal szembeni kitettségek	–	egyéb.

Az intézményeknek a „lakossággal szembeni kitettségek” kitettségi osztályt (a CRR 147. cikke (2) bekezdésének d) pontja és 147. cikkének (5) bekezdése) további bontásban kell nyilvánosságra hozniuk az alábbiak szerint:

a.	–	lakossággal szembeni kitettségek	–	kkv-k – ingatlannal fedezett (összefüggésben a CRR 154. cikkének (2) és (3) bekezdésével);
b.	–	lakossággal szembeni kitettségek	–	nem kkv-k – ingatlannal fedezett (összefüggésben a CRR 154. cikkének (3) bekezdésével);
c.	–	lakossággal szembeni kitettségek	–	rulírozó állományba beszámítható (összefüggésben a CRR 154. cikkének (4) bekezdésével);
d.	–	lakossággal szembeni kitettségek	–	kkv-k – egyéb;
e.	–	lakossággal szembeni kitettségek	–	nem kkv-k – egyéb.

ÖSSZESEN (beleértve az F-IRB és az A-IRB kitettségeket)

A hitelderivatívák figyelembevétele előtti, kockázattal súlyozott teljes kitettségérték és az összes IRB-kitettség kockázattal súlyozott teljes tényleges kitettségértéke (beleértve az F-IRB-t és az A-IRB-t is)

EU CR7-A tábla – IRB-módszer – A CRM-technikák alkalmazásának mértékére vonatkozó nyilvánosságra hozatal

Az intézmények az ezen végrehajtási rendelet XXI. mellékletében található EU CR7-A tábla e mellékletben foglalt útmutató szerinti kitöltésével, az A-IRB és F-IRB szerinti kitettségek tekintetében elkülönítve, hozzák nyilvánosságra a CRR 453. cikkének g) pontjában említett információkat. Amennyiben egy előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet több kitettségre vonatkozik, az általa fedezettnek tekintett kitettségek összege nem haladhatja meg a hitelkockázati fedezetre vonatkozó tétel értékét.

Oszlop jelölése

Jogszabályi hivatkozások és útmutató

Magyarázat

Teljes kitettség

Hitel-egyenértékesítési tényezők utáni kitettségérték a CRR 166–167. cikkének megfelelően

A kitettségeket az ügyfélre alkalmazandó kitettségi osztálynak megfelelően kell nyilvánosságra hozni, figyelmen kívül hagyva a garancia meglétéből eredő helyettesítési hatásokat.

Az egyszerű kockázati súlyozási módszert alkalmazó intézményeknek figyelembe kell venniük a CRR 155. cikke (2) bekezdésében említett, beszámításra (offset) vonatkozó rendelkezéseket is.

Előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet (FCP) – A kitettségek pénzügyi biztosítékkal fedezett része (%)

A pénzügyi biztosítékkal fedezett kitettségek százalékos aránya a teljes kitettséghez képest (e tábla „a” oszlopa).

Ha a CRR 207. cikkének (2)–(4) bekezdésében meghatározott követelmények mindegyike teljesül, a számlálóban szerepeltetni kell a pénzügyi biztosítékot, beleértve a készpénzbiztosítékot, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat és az aranyat, a CRR 197. és 198. cikkében felsoroltak szerint. A nyilvánosságra hozott biztosíték értéke nem haladhatja meg az egyedi kitettség szintjén fennálló kitettség értékét.

Ha az intézmény saját LGD-becslést alkalmaz: az LGD-becslés során a CRR 181. cikke (1) bekezdése e) és f) pontjának megfelelően figyelembe vett pénzügyi biztosíték. A feltüntetendő érték a biztosíték becsült piaci értéke.

Előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet (FCP) – A kitettségek egyéb elismert biztosítékkal fedezett része (%)

Az egyéb elismert biztosítékkal fedezett kitettségek százalékos aránya a teljes kitettséghez képest (e tábla „a” oszlopa).

Az ebben az oszlopban megadott értékek az e tábla d–f oszlopában levő értékek összegét jelentik.

Ha az intézmény nem alkalmaz saját LGD-becslést: a CRR 199. cikkének (1)–(8) bekezdése, valamint 229. cikke szerint.

Ha az intézmény saját LGD-becslést alkalmaz: az LGD-becslés során a CRR 181. cikke (1) bekezdése e) és f) pontjának megfelelően figyelembe vett egyéb biztosíték.

Előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet (FCP) – A kitettségek ingatlanbiztosítékkal fedezett része (%)

A CRR 199. cikkének (7) bekezdése szerinti lízinget is magában foglaló ingatlanbiztosítékkal fedezett kitettségek százalékos aránya a tábla „a” oszlopában feltüntetett teljes kitettséghez képest

Ha a CRR 208. cikkének (2)–(5) bekezdésében meghatározott elismerhetőségi követelmények mindegyike teljesül, a számlálóban szerepeltetni kell az ingatlanbiztosítékot.

Ha a CRR 211. cikkében meghatározott elismerhetőségi követelmények mindegyike teljesül, a számlálóban szerepeltetni kell a lízingelt ingatlant. A biztosíték feltüntetett értéke nem haladhatja meg az egyedi kitettség szintjén fennálló kitettség értékét.

A kitettségek követelésekkel fedezett része (%)

A CRR 199. cikkének (5) bekezdése szerint követeléssel fedezett kitettségek százalékos aránya az e tábla „a” oszlopában feltüntetett teljes kitettséghez képest

Ha a CRR 209. cikkében meghatározott elismerhetőségi követelmények mindegyike teljesül, a számlálóban szerepeltetni kell a követeléseket. A biztosíték feltüntetett értéke nem haladhatja meg az egyedi kitettség szintjén fennálló kitettség értékét.

A kitettségek egyéb dologi biztosítékkal fedezett része (%)

A CRR 199. cikkének (6) és (8) bekezdése szerinti egyéb dologi biztosítékkal – beleértve e biztosítékok lízingjét is – fedezett kitettségek százalékos aránya a tábla „a” oszlopában feltüntetett teljes kitettséghez képest

Ha a CRR 210. cikkében meghatározott elismerhetőségi követelmények mindegyike teljesül, a számlálóban szerepeltetni kell az egyéb dologi biztosítékot. A biztosíték feltüntetett értéke nem haladhatja meg az egyedi kitettség szintjén fennálló kitettség értékét.

Előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet (FCP) – A kitettségek egyéb előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezettel fedezett része (%)

Az egyéb előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetű kitettségek százalékos aránya az e tábla „a” oszlopában feltüntetett teljes kitettséghez képest

Az ebben az oszlopban megadott értékek az e tábla „h”, „i” és „j” oszlopában levő értékek összegét jelentik.

Előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet (FCP) – A kitettségek készpénzbetéttel fedezett része (%)

A harmadik fél intézmény által tartott készpénzbetéttel vagy készpénzjellegű instrumentummal fedezett kitettségek százalékos aránya a teljes kitettséghez képest (e tábla „a” oszlopa); a CRR 200. cikke a) pontjának megfelelően az egyéb előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet magában foglalja a harmadik fél intézménynél nem letétkezelői megállapodás révén, a hitelnyújtó intézmény zálogjogával terhelten elhelyezett készpénzbetétet vagy készpénzjellegű instrumentumot.

A biztosíték feltüntetett értéke nem haladhatja meg az egyedi kitettség szintjén fennálló kitettség értékét.

Előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet (FCP) – A kitettségek életbiztosítási kötvénnyel fedezett része (%)

Az életbiztosítási kötvénnyel fedezett kitettségek százalékos aránya a teljes kitettséghez képest (e tábla „a” oszlopa)

A CRR 200. cikke b) pontjának megfelelően az egyéb előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet magában foglalja az olyan életbiztosítási kötvényeket, amelyek kedvezményezettje a hitelnyújtó intézmény. A biztosíték feltüntetett értéke nem haladhatja meg az egyedi kitettség szintjén fennálló kitettség értékét.

Előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet (FCP) – A kitettségek harmadik fél által birtokolt instrumentumokkal fedezett része (%)

A harmadik fél által birtokolt instrumentumok formáját öltő biztosítékkal fedezett kitettségek százalékos aránya a teljes kitettséghez képest (e tábla „a” oszlopa); a kitettségek harmadik fél intézmény által kibocsátott instrumentumokkal fedezett része a teljes kitettséghez képest

A CRR 200. cikke c) pontjának megfelelően a nyilvánosságra hozott érték a harmadik fél intézmény által kibocsátott olyan instrumentumok értéke, amelyeket kérésre az említett intézmény visszavásárol. A biztosíték értéke nem haladhatja meg az egyedi kitettség szintjén fennálló kitettség értékét. Ebbe az oszlopba nem tartoznak bele azok a harmadik fél által birtokolt instrumentumokkal fedezett kitettségek, amelyek esetében az intézmények a CRR 232. cikke (4) bekezdésének megfelelően a CRR 200. cikkének c) pontja szerint elismert, kérésre visszavásárolt instrumentumokat a kibocsátó intézmény garanciájaként kezelik.

Előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet (UFCP) – A kitettségek garanciával fedezett része (%)

A garanciával fedezett kitettségek százalékos aránya a teljes kitettséghez képest (e tábla „a” oszlopa).

A garanciáknak meg kell felelniük a CRR 213., 214. és 215. cikkében, valamint adott esetben 217. cikkében és 232. cikkének (4) bekezdésében meghatározott követelménynek. A garanciák értéke nem haladhatja meg az egyedi kitettség szintjén fennálló kitettség értékét.

Előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet (UFCP) – A kitettségek hitelderivatívákkal fedezett része (%)

A hitelderivatívákkal fedezett kitettségek százalékos aránya a teljes kitettséghez képest (e tábla „a” oszlopa).

A hitelderivatívák magukban foglalják a következőket:

—	hitel-nemteljesítési csereügyletek

—	teljeshozam-csereügyletek

—	hitelkockázati eseményhez kapcsolt értékpapírok, készpénzes finanszírozásuk mértékéig.

Ezeknek az instrumentumoknak meg kell felelniük a CRR 204. cikke (1) és (2) bekezdésében, 213., 216. cikkében, valamint adott esetben 217. cikkében meghatározott követelménynek. A hitelderivatívák értéke nem haladhatja meg az egyedi kitettség szintjén fennálló kitettség értékét.

Kockázattal súlyozott kitettségérték helyettesítési hatások nélkül (csak csökkentő hatások)

A CRR 92. cikke (3) bekezdésének a) és f) pontja szerint számított kockázattal súlyozott kitettségértékek, beleértve a kockázattal súlyozott kitettségértékek előre rendelkezésre bocsátott vagy előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet megléte miatti csökkentését, többek között azt is, ha a PD- és LGD-értéket vagy a kockázati súlyt előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet megléte miatt helyettesítik. Mindazonáltal a kitettségeket minden esetben – helyettesítési módszer használata esetén is – az ügyfélre alkalmazandó eredeti kitettségi osztályokban kell feltüntetni.

Kockázattal súlyozott kitettségérték helyettesítési hatások figyelembevételével (csökkentő és helyettesítési hatások)

A CRR 153–157. cikke szerint számított kockázattal súlyozott kitettségértékek, beleértve a kockázattal súlyozott kitettségértékek előre rendelkezésre bocsátott vagy előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet megléte miatti csökkentését. Amennyiben a PD- és LGD-értéket vagy a kockázati súlyt előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet megléte miatt helyettesítik, a kitettségértékeket a fedezetnyújtóra alkalmazandó kitettségi osztályban kell nyilvánosságra hozni.

Sor jelölése

Jogszabályi hivatkozások és útmutató

Magyarázat

Ezt a nyilvánosságra hozatalt elkülönítve kell megtenni az A-IRB módszerhez, az F-IRB módszerhez tartozó kitettségek, valamint a slotting módszer hatálya alá tartozó speciális hitelezési kitettségek és a részvényjellegű kitettségek vonatkozásában.

A-IRB

Az intézményeknek a hitelkockázat-mérséklési technikákra vonatkozó, ebben a táblában feltüntetendő információkat kitettségi osztályonként kell megadniuk, a CRR 147. cikkében felsorolt kitettségi osztályoknak megfelelően, a „Vállalkozások” kitettségi osztály (a CRR 147. cikke (2) bekezdésének c) pontja) esetében további bontásban, az alábbiak szerint:

a.	–	vállalkozásokkal szembeni kitettségek	–	kkv-k, a vállalkozásokkal szembeni kitettségek kockázatkezelési szabályokon alapuló belső besorolásával összhangban;
b.	–	vállalkozásokkal szembeni kitettségek	–	speciális hitelezés a CRR 147. cikkének (8) bekezdésével összhangban, kivéve a slotting módszerhez tartozó speciális hitelezési kitettségeket;
c.	–	vállalkozásokkal szembeni kitettségek	–	egyéb.

a.	–	lakossággal szembeni kitettségek	–	kkv-k – ingatlannal fedezett (összefüggésben a CRR 154. cikkének (2) és (3) bekezdésével);
b.	–	lakossággal szembeni kitettségek	–	nem kkv-k – ingatlannal fedezett (összefüggésben a CRR 154. cikkének (3) bekezdésével);
c.	–	lakossággal szembeni kitettségek	–	rulírozó állományba beszámítható (összefüggésben a CRR 154. cikkének (4) bekezdésével);
d.	–	lakossággal szembeni kitettségek	–	kkv-k – egyéb;
e.	–	lakossággal szembeni kitettségek	–	nem kkv-k – egyéb.

F-IRB

(a CRR 147. cikke (2) bekezdésének c) pontja) belül további bontásban az alábbiak szerint:

a.	–	vállalkozásokkal szembeni kitettségek	–	kkv-k, a vállalkozásokkal szembeni kitettségek kockázatkezelési szabályokon alapuló belső besorolásával összhangban;
b.	–	vállalkozásokkal szembeni kitettségek	–	speciális hitelezés a CRR 147. cikkének (8) bekezdésével összhangban, kivéve a slotting módszerhez tartozó speciális hitelezési kitettségeket;
c.	–	vállalkozásokkal szembeni kitettségek	–	egyéb.

EU CR8 tábla – A kockázattal súlyozott kitettségértékek változásainak bemutatása az IRB-módszerhez tartozó hitelkockázati kitettségek esetében. Kötött formátumú tábla.

Az intézmények az ezen végrehajtási rendelet XXI. mellékletében található EU CR8 tábla e mellékletben foglalt útmutató szerinti kitöltésével hozzák nyilvánosságra a CRR 438. cikkének h) pontjában említett információkat. Az e táblában megadott információk nem tartalmazzák a partnerkockázati kitettségeket (a CRR harmadik része II. címének 6. fejezete).

Az intézményeknek a kockázattal súlyozott kitettségértékek változását a nyilvánosságra hozatali vonatkozási időszak végén fennálló kockázattal súlyozott kitettségértékek (e tábla 9. sora) és az előző nyilvánosságra hozatali vonatkozási időszak végén fennálló kockázattal súlyozott kitettségértékek közötti változásként kell megadniuk (e tábla 1. sora alapján a lentiekben meghatározottak szerint, negyedéves nyilvánosságra hozatal esetén ez a nyilvánosságra hozatali vonatkozási időpont negyedéve előtti negyedévet jelenti). Az intézmények kiegészíthetik a 3. pillér szerinti nyilvánosságra hozatalaikat azzal, hogy az előző három negyedévre vonatkozóan is megadják a szóban forgó információkat.

10.

Az intézményeknek a táblát szöveges tájékoztatással kell kiegészíteniük, magyarázattal szolgálva a tábla 8. sorában szereplő számadatokhoz, és ismertetve azokat az egyéb okokat, amelyek jelentősen hozzájárultak a kockázattal súlyozott kitettségérték változásaihoz.

Oszlop jelölése

Jogszabályi hivatkozások és útmutató

Magyarázat

Kockázattal súlyozott kitettségérték

A hitelkockázatra vonatkozó, kockázattal súlyozott teljes kitettségérték az IRB módszer szerint kiszámítva, figyelembe véve a CRR 501. és 501a. cikke szerinti szorzókat.

Sor száma	Jogszabályi hivatkozások és útmutató
Sor száma	Magyarázat
1	Kockázattal súlyozott kitettségértékek az előző nyilvánosságra hozatali időszak végén
2	Eszközérték (+/–) A kockázattal súlyozott kitettségérték változásai az előző nyilvánosságra hozatali időszak vége és a jelenlegi nyilvánosságra hozatali időszak vége között az eszköz értékéből eredően, vagyis a könyv méretében és összetételében bekövetkezett szerves változások miatt (beleértve az új tevékenységek indítását és a lejáró hiteleket), de nem számítva a gazdálkodó egységek felvásárlása és elidegenítése miatt a könyv méretében bekövetkezett változásokat. A kockázattal súlyozott kitettségértékek növekedését pozitív összegként, a kockázattal súlyozott kitettségértékek csökkenését pedig negatív összegként kell feltüntetni.
3	Eszközminőség (+/–) A kockázattal súlyozott kitettségértékben az eszközminőség miatt az előző nyilvánosságra hozatali időszak vége és a jelenlegi nyilvánosságra hozatali időszak vége között bekövetkezett változás. Ide értendők az intézmény eszközeinek értékelt minőségében a hitelfelvevői kockázat változásai, például a minősítési kategória módosulása vagy hasonló hatások miatt bekövetkezett változások. A kockázattal súlyozott kitettségértékek növekedését pozitív összegként, a kockázattal súlyozott kitettségértékek csökkenését pedig negatív összegként kell feltüntetni.
4	Modellfrissítések (+/–) A kockázattal súlyozott kitettségértékben a modellek frissítései miatt az előző nyilvánosságra hozatali időszak vége és a jelenlegi nyilvánosságra hozatali időszak vége között bekövetkezett változás. Ide értendők az új modellek bevezetése, a modellek változásai, a modell alkalmazási körének változásai vagy a modell hiányosságainak orvoslását célzó bármely egyéb változás miatt bekövetkezett változások. A kockázattal súlyozott kitettségértékek növekedését pozitív összegként, a kockázattal súlyozott kitettségértékek csökkenését pedig negatív összegként kell feltüntetni.
5	Módszertan és politika (+/–) A kockázattal súlyozott kitettségértékben a módszertan és a politika miatt az előző nyilvánosságra hozatali időszak vége és a jelenlegi nyilvánosságra hozatali időszak vége között bekövetkezett változás. Ide értendők a számításokban a szabályozási politika változásai, így például a meglévő szabályok módosítása és új szabályok bevezetése miatt bekövetkezett módszertani változások, de nem tartoznak ide a modellek azon változásai, amelyeket e tábla 4. sora tartalmaz. A kockázattal súlyozott kitettségértékek növekedését pozitív összegként, a kockázattal súlyozott kitettségértékek csökkenését pedig negatív összegként kell feltüntetni.
6	Felvásárlások és elidegenítések (+/–) A kockázattal súlyozott kitettségértékben a felvásárlások és elidegenítések miatt az előző nyilvánosságra hozatali időszak vége és a jelenlegi nyilvánosságra hozatali időszak vége között bekövetkezett változás, azaz a könyv nagyságában a felvásárlások és/vagy elidegenítések miatt bekövetkezett változások. A kockázattal súlyozott kitettségértékek növekedését pozitív összegként, a kockázattal súlyozott kitettségértékek csökkenését pedig negatív összegként kell feltüntetni.
7	Devizaárfolyam-mozgások (+/–) A kockázattal súlyozott kitettségértékben a devizaárfolyam-mozgások miatt az előző nyilvánosságra hozatali időszak vége és a jelenlegi nyilvánosságra hozatali időszak vége között bekövetkezett változások, azaz a devizaárfolyam-mozgásokból eredő változások. A kockázattal súlyozott kitettségértékek növekedését pozitív összegként, a kockázattal súlyozott kitettségértékek csökkenését pedig negatív összegként kell feltüntetni.
8	Egyéb (+/–) A kockázattal súlyozott kitettségértékben egyéb tényezők miatt az előző nyilvánosságra hozatali időszak vége és a jelenlegi nyilvánosságra hozatali időszak vége között bekövetkezett változás. Ezt a kategóriát a más kategóriába nem sorolható változások bemutatására kell használni. Az intézményeknek a táblát kísérő szöveges magyarázatban ismertetniük kell továbbá a kockázattal súlyozott összegeknek a nyilvánosságra hozatali időszakbeli, e sorban feltüntetett változását előidéző egyéb lényeges okokat. A kockázattal súlyozott kitettségértékek növekedését pozitív összegként, a kockázattal súlyozott kitettségértékek csökkenését pedig negatív összegként kell feltüntetni.
9	Kockázattal súlyozott kitettségértékek a nyilvánosságra hozatali időszak végén

EU CR9 tábla – IRB-módszer – A PD utótesztelése kitettségi osztályonként. Kötött formátumú tábla.

11.

Az intézmények az ezen végrehajtási rendelet XXI. mellékletében található EU CR9 tábla e mellékletben foglalt útmutató szerinti kitöltésével hozzák nyilvánosságra a CRR 452. cikkének h) pontjában említett információkat. Amennyiben az intézmény az F-IRB-módszert és az A-IRB-módszert is alkalmazza, az F-IRB- és az A-IRB-módszerre vonatkozóan két külön táblacsoportot kell nyilvánosságra hoznia, és mindegyik csoportban külön táblát kell kitölteni az egyes kitettségi osztályokra vonatkozóan.

12.

Az intézménynek az egyes kitettségi osztályokon belül figyelembe kell vennie az alkalmazott modelleket, és be kell mutatnia az azon modellek hatálya alá tartozó releváns kitettségi osztály kockázattal súlyozott kitettségértékének százalékos arányát, amelyekre vonatkozóan az utótesztelés eredményeit itt nyilvánosságra kell hozni.

13.

Az intézményeknek a kapcsolódó szöveges magyarázatban meg kell adniuk azon ügyfelek teljes számát, amelyek a nyilvánosságra hozatal időpontjában rövid lejáratú szerződéssel rendelkeznek, és meg kell jelölniük, hogy mely kitettségi osztályokhoz tartozik több, rövid lejáratú szerződéssel rendelkező ügyfél. A rövid lejáratú szerződések olyan szerződések, amelyek hátralévő futamideje 12 hónapnál rövidebb. Az intézményeknek azt is ki kell fejteniük, hogy vannak-e átfedésben levő időszakok a hosszú távú átlagos PD-ráták számításában.

14.

Ez a tábla nem tartalmazza a partnerkockázati kitettségeket (a CRR harmadik része II. címének 6. fejezete), az értékpapírosítási pozíciókat, az egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszközöket és a részvényjellegű kitettségeket.

Oszlop jelölése

Jogszabályi hivatkozások és útmutató

Magyarázat

a (A-IRB)

Kitettségi osztályok

Az intézményeknek a CRR 147. cikkének (2) bekezdésében felsorolt egyes kitettségi osztályokra vonatkozóan külön táblát kell nyilvánosságra hozniuk, a következő kitettségi osztályok esetében további bontásban:

—

a „vállalkozásokkal szembeni kitettségek” kitettségi osztályon belül (a CRR 147. cikke (2) bekezdésének c) pontja), a következő bontásban:

a.	–	vállalkozásokkal szembeni kitettségek	–	kkv-k, a vállalkozásokkal szembeni kitettségek kockázatkezelési szabályokon alapuló belső besorolásával összhangban;
b.	–	vállalkozásokkal szembeni kitettségek	–	speciális hitelezés, a CRR 147. cikkének (8) bekezdésével összhangban;
c.	–	vállalkozásokkal szembeni kitettségek	–	egyéb.

—

a „lakossággal szembeni kitettségek” kitettségi osztályon belül (a CRR 147. cikke (2) bekezdésének d) pontja és 147. cikkének (5) bekezdése), a következő bontásban:

a.	–	lakossággal szembeni kitettségek	–	kkv-k – ingatlannal fedezett (a CRR 147. cikke (2) bekezdésének d) pontja, összefüggésben a CRR 154. cikkének (2) és (3) bekezdésével);
b.	–	lakossággal szembeni kitettségek	–	nem kkv-k – ingatlannal fedezett (a CRR 147. cikke (2) bekezdésének d) pontja, összefüggésben a CRR 154. cikkének (3) bekezdésével);
c.	–	lakossággal szembeni kitettségek	–	rulírozó állományba beszámítható (a CRR 147. cikke (2) bekezdésének d) pontja, összefüggésben a CRR 154. cikkének (4) bekezdésével);
d.	–	lakossággal szembeni kitettségek	–	kkv-k – egyéb;
e.	–	lakossággal szembeni kitettségek	–	nem kkv-k – egyéb.

a (F-IRB)

Kitettségi osztályok

—

a „vállalkozásokkal szembeni kitettségek” kitettségi osztályon belül (a CRR 147. cikke (2) bekezdésének c) pontja), a következő bontásban:

a.	–	vállalkozásokkal szembeni kitettségek	–	kkv-k, a vállalkozásokkal szembeni kitettségek kockázatkezelési szabályokon alapuló belső besorolásával összhangban;
b.	–	vállalkozásokkal szembeni kitettségek	–	speciális hitelezés, a CRR 147. cikkének (8) bekezdésével összhangban;
c.	–	vállalkozásokkal szembeni kitettségek	–	egyéb.

PD-sáv

Ez egy rögzített PD-sáv, amely nem módosítható.

A kitettségeket a rögzített PD-sáv megfelelő kategóriájához kell rendelni az ebbe a kitettségi osztályba sorolt egyes ügyfelek nyilvánosságra hozatali időszak elején becsült PD-értéke alapján (a hitelkockázat-mérséklésből eredő helyettesítési hatások figyelembevétele nélkül). Valamennyi nemteljesítő kitettséget a 100 %-os PD-t képviselő kategóriának kell tartalmaznia.

c, d

Ügyfelek száma az előző év végén

Az intézményeknek a következő két adatcsoportot kell nyilvánosságra hozniuk:

(i)

az ügyfelek száma az előző év végén (e tábla „c” oszlopa);

Ügyfelek száma a nyilvánosságra hozatali év végén

Mindkét esetben figyelembe kell venni minden olyan ügyfelet, amely az adott időpontban hitelkötelezettséget vállalt.

Az intézményeknek nyilvánosságra kell hozniuk az előző év végére vonatkozóan a rögzített PD-sáv egyes kategóriáihoz rendelt, külön minősített jogi személyek vagy ügyfelek számát, függetlenül a nyújtott különböző hitelek vagy kitettségek számától.

A közös ügyfeleket ugyanúgy kell kezelni, mint a PD-kalibráció alkalmazásában. Amennyiben az ugyanazon ügyféllel szembeni különböző kitettségeket külön minősítették, azokat külön kell számba venni. Ez lehet a helyzet a lakossági kitettségi osztályon belül, ha a nemteljesítés (default) fogalmát a CRR 178. cikke (1) bekezdésének utolsó mondatával összhangban az egyes ügyletek szintjén alkalmazzák, vagy ha azonos ügyféllel szembeni különböző kitettségeket a CRR 172. cikke (1) bekezdése e) pontjának második mondatával összhangban más kitettségi osztályokban különböző ügyfélkategóriákba sorolnak.

(ii)

ebből a nyilvánosságra hozatali időpontot megelőző év során nemteljesítő ügyfelek száma (e tábla „d” oszlopa)

Ez az oszlop a tábla „c” oszlopának része és az év során nemteljesítő ügyfelek számát mutatja. A nemteljesítést a CRR 178. cikkével összhangban kell megállapítani. Minden egyes nemteljesítő ügyfelet csak egyszer kell figyelembe venni az egyéves nemteljesítési arány számításának számlálójában és nevezőjében, még akkor is, ha az ügyfél a vonatkozó egyéves időszak alatt egynél többször vált nemteljesítővé.

Megfigyelt átlagos nemteljesítési arány (%)

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 78. pontja szerinti, a rendelkezésre álló adatkészleten belül mért egyéves nemteljesítési arányok számtani átlaga.

Az egyéves nemteljesítési arányok kiszámításakor az intézményeknek biztosítaniuk kell a következők mindegyikét:

a nevező az egyéves megfigyelési időszak kezdetén (vagyis az előző nyilvánosságra hozatali időszak elején, azaz a nyilvánosságra hozatali vonatkozási időpontot megelőző év elején) bármely hitelkötelezettséggel rendelkező teljesítő (non-defaulted) ügyfelek számából áll; ebben az összefüggésben a hitelkötelezettség a következők mindegyikére vonatkozik: i. bármely mérlegen belüli tétel, beleértve a tőkeösszeget, a kamatot és a díjakat; ii. bármely mérlegen kívüli tétel, beleértve az intézmény mint garantőr által kibocsátott garanciákat.

b)	a számláló magában foglal minden olyan, a nevezőben figyelembe vett ügyfelet, amelynek az egyéves megfigyelési időszakban (a nyilvánosságra hozatali vonatkozási időpontot megelőző évben) legalább egy nemteljesítési eseménye volt.

Az intézményeknek a megfigyelt átlagos nemteljesítési arány kiszámításához ki kell választaniuk a megfelelőt az átfedésben levő egyéves időszakokon alapuló módszer és az átfedésben nem levő egyéves időszakokon alapuló módszer közül.

Kitettséggel súlyozott átlagos PD (%)

Az EU CR6 tábla „f” oszlopának megfelelő, kitettséggel súlyozott átlagos PD (%); a rögzített PD-sáv egyes kategóriáiba tartozó valamennyi kitettség esetében az egyes ügyfelek átlagos PD-becslése, súlyozva a hitel-egyenértékesítési tényezők és hitelkockázat-mérséklés utáni kitettségértékkel, az EU CR6 tábla „e” oszlopának megfelelően

Átlagos PD a nyilvánosságra hozatal időpontjában (%)

A rögzített PD-sávba tartozó és a „d” oszlopban összegzett ügyfelek PD-értékének számtani átlaga a nyilvánosságra hozatali időszak kezdetén (az ügyfelek számával súlyozott átlag).

Átlagos múltbeli éves nemteljesítési arány (%)

Legalább a legutóbbi öt év éves nemteljesítési arányának egyszerű átlaga (az adott évben nemteljesítő ügyfelek száma az egyes évek elején / az év elején meglévő összes ügyfél száma)

Az intézmény hosszabb múltbeli időszakot is figyelembe vehet, amely összhangban van az intézmény aktuális kockázatkezelési gyakorlataival. Ha az intézmény hosszabb múltbeli időszakot alkalmaz, ezt a táblát kísérő szöveges magyarázatban ki kell fejtenie és pontosítania kell.

EU CR9.1 tábla – IRB-módszer – A PD utótesztelése kitettségi osztályonként (kizárólag a CRR 180. cikke (1) bekezdésének f) pontja szerinti PD-becslések tekintetében)

15.

Az EU CR9 táblán túlmenően az intézményeknek az EU CR9.1 táblában szereplő információkat is meg kell adniuk, amennyiben a PD-becslésre a CRR 180. cikke (1) bekezdésének f) pontját alkalmazzák. Csak az említett cikk szerinti PD-becslésekre kell információt szolgáltatni. A kitöltési útmutató megegyezik az EU CR9 táblához tartozó útmutatóval, a következő kivételekkel:

a.	E tábla „b” oszlopában az intézményeknek a rögzített külső PD-sáv helyett a belső besorolásuknak megfelelően kell megadniuk a PD-sávokat, amelyet hozzárendelnek a külső hitelminősítő intézet által használt skálához;

Az intézményeknek a CRR 180. cikke (1) bekezdésének f) pontja szerint figyelembe vett külső hitelminősítő intézetek mindegyikére vonatkozóan egy-egy oszlopot kell kitölteniük. Az intézményeknek ezekben az oszlopokban fel kell tüntetniük azt a külső minősítést, amelyhez a belső PD-sávjaikat hozzárendelték.

XXIII. MELLÉKLET

EU CR10 tábla – Speciális hitelezési és részvényjellegű kitettségek az egyszerű kockázati súlyozási módszer szerint

EU CR10.1 tábla

Speciális hitelezés: projektfinanszírozás (slotting módszer)
Szabályozói kategóriák	Hátralévő futamidő	Mérlegen belüli kitettség	Mérlegen kívüli kitettség	Kockázati súly	Kitettségérték	Kockázattal súlyozott kitettségérték	Várható veszteségérték
Szabályozói kategóriák	Hátralévő futamidő	a	b	c	d	e	f
1. kategória	Kevesebb mint 2,5 év			50 %
1. kategória	2,5 év vagy annál több			70 %
2. kategória	Kevesebb mint 2,5 év			70 %
2. kategória	2,5 év vagy annál több			90 %
3. kategória	Kevesebb mint 2,5 év			115 %
3. kategória	2,5 év vagy annál több			115 %
4. kategória	Kevesebb mint 2,5 év			250 %
4. kategória	2,5 év vagy annál több			250 %
5. kategória	Kevesebb mint 2,5 év			—
5. kategória	2,5 év vagy annál több			—
Összesen	Kevesebb mint 2,5 év
Összesen	2,5 év vagy annál több

EU CR10.2 tábla

Speciális hitelezés: jövedelemtermelő ingatlanok és magas volatilitású kereskedelmi ingatlanok (slotting módszer)
Szabályozói kategóriák	Hátralévő futamidő	Mérlegen belüli kitettség	Mérlegen kívüli kitettség	Kockázati súly	Kitettségérték	Kockázattal súlyozott kitettségérték	Várható veszteségérték
Szabályozói kategóriák	Hátralévő futamidő	a	b	c	d	e	f
1. kategória	Kevesebb mint 2,5 év			50 %
1. kategória	2,5 év vagy annál több			70 %
2. kategória	Kevesebb mint 2,5 év			70 %
2. kategória	2,5 év vagy annál több			90 %
3. kategória	Kevesebb mint 2,5 év			115 %
3. kategória	2,5 év vagy annál több			115 %
4. kategória	Kevesebb mint 2,5 év			250 %
4. kategória	2,5 év vagy annál több			250 %
5. kategória	Kevesebb mint 2,5 év			—
5. kategória	2,5 év vagy annál több			—
Összesen	Kevesebb mint 2,5 év
Összesen	2,5 év vagy annál több

EU CR10.3 tábla

Speciális hitelezés: tárgyieszköz-finanszírozás (slotting módszer)
Szabályozói kategóriák	Hátralévő futamidő	Mérlegen belüli kitettség	Mérlegen kívüli kitettség	Kockázati súly	Kitettségérték	Kockázattal súlyozott kitettségérték	Várható veszteségérték
Szabályozói kategóriák	Hátralévő futamidő	a	b	c	d	e	f
1. kategória	Kevesebb mint 2,5 év			50 %
1. kategória	2,5 év vagy annál több			70 %
2. kategória	Kevesebb mint 2,5 év			70 %
2. kategória	2,5 év vagy annál több			90 %
3. kategória	Kevesebb mint 2,5 év			115 %
3. kategória	2,5 év vagy annál több			115 %
4. kategória	Kevesebb mint 2,5 év			250 %
4. kategória	2,5 év vagy annál több			250 %
5. kategória	Kevesebb mint 2,5 év			—
5. kategória	2,5 év vagy annál több			—
Összesen	Kevesebb mint 2,5 év
Összesen	2,5 év vagy annál több

EU CR10.4 tábla

Speciális hitelezés: árufinanszírozás (slotting módszer)
Szabályozói kategóriák	Hátralévő futamidő	Mérlegen belüli kitettség	Mérlegen kívüli kitettség	Kockázati súly	Kitettségérték	Kockázattal súlyozott kitettségérték	Várható veszteségérték
Szabályozói kategóriák	Hátralévő futamidő	a	b	c	d	e	f
1. kategória	Kevesebb mint 2,5 év			50 %
1. kategória	2,5 év vagy annál több			70 %
2. kategória	Kevesebb mint 2,5 év			70 %
2. kategória	2,5 év vagy annál több			90 %
3. kategória	Kevesebb mint 2,5 év			115 %
3. kategória	2,5 év vagy annál több			115 %
4. kategória	Kevesebb mint 2,5 év			250 %
4. kategória	2,5 év vagy annál több			250 %
5. kategória	Kevesebb mint 2,5 év			—
5. kategória	2,5 év vagy annál több			—
Összesen	Kevesebb mint 2,5 év
Összesen	2,5 év vagy annál több

EU CR10.5 tábla

Részvényjellegű kitettségek az egyszerű kockázati súlyozási módszer szerint
Kategóriák	Mérlegen belüli kitettség	Mérlegen kívüli kitettség	Kockázati súly	Kitettségérték	Kockázattal súlyozott kitettségérték	Várható veszteségérték
Kategóriák	a	b	c	d	e	f
Nem tőzsdei részvényjellegű kitettségek			190 %
Tőzsdei részvényjellegű kitettségek			290 %
Egyéb részvényjellegű kitettségek			370 %
Összesen

XXIV. MELLÉKLET

Az egyszerű kockázati súlyozási módszer szerinti speciális hitelezési és részvényjellegű kitettségek nyilvánosságra hozatala

EU CR10 tábla – Speciális hitelezési és részvényjellegű kitettségek az egyszerű kockázati súlyozási módszer szerint. Kötött formátumú tábla.

Az intézmények az ezen végrehajtási rendelet XXIII. mellékletében található EU CR10 tábla e mellékletben foglalt útmutató szerinti kitöltésével hozzák nyilvánosságra az 575/2013/EU rendelet (1) (CRR) 438. cikkének e) pontjában említett információkat. Az intézményeknek nyilvánosságra kell hozniuk a következőket:

a 153. cikk (5) bekezdésének 1. táblázatában említett speciális hitelezési kitettségek következő típusaira vonatkozó adatok:

—	„Projektfinanszírozás” (az EU CR10.1 táblában);

—	„Jövedelemtermelő ingatlanok és magas volatilitású kereskedelmi ingatlanok” (az EU CR10.2 táblában);

—	„Tárgyieszköz-finanszírozás” (az EU CR10.3 táblában);

—	„Árufinanszírozás” (az EU CR10.4 táblában);

b.	az egyszerű kockázati súlyozási módszer szerinti részvényjellegű kitettségekre vonatkozó adatok (az EU CR10.5 táblában).

Oszlop jelölése	Jogszabályi hivatkozások és útmutató
Oszlop jelölése	Magyarázat
a	Mérlegen belüli kitettségek Az intézményeknek fel kell tüntetniük a mérlegen belüli kitettségek kitettségértékét a CRR 166. cikke (1)–(7) bekezdésének és 167. cikke (1) bekezdésének megfelelően.
b	Mérlegen kívüli kitettségek Az intézményeknek fel kell tüntetniük a mérlegen kívüli kitettségek kitettségértékét a CRR 166. cikkének és 167. cikke (2) bekezdésének megfelelően, a CRR 166. cikkének (8) vagy (9) bekezdésében meghatározott esetleges hitel-egyenértékesítési tényezők, illetve a CRR 166. cikkének (10) bekezdésében meghatározott százalékos arányok figyelembevétele nélkül. A mérlegen kívüli kitettségek magukban foglalják az összes lekötött, de le nem hívott összeget és az összes mérlegen kívüli tételt, a CRR I. mellékletében felsoroltak szerint.
c	Kockázati súly Ez kötött formátumú oszlop, tartalma nem változtatható meg. Ez az oszlop az EU CR10.1–EU CR10.4 táblák esetében a CRR 153. cikke (5) bekezdésének, az EU CR10.5 tábla esetében pedig a CRR 155. cikke (2) bekezdésének megfelelően meghatározott.
d	Kitettségérték A CRR 166. vagy 167. cikke szerinti kitettségérték Ez az oszlop a mérlegen belüli kitettségeknek és a mérlegen kívüli kitettségeknek a CRR 166. cikkének (8)–(10) bekezdése szerinti hitel-egyenértékesítési tényezők és százalékos arányok utáni összegét tartalmazza.
e (EU CR10.1–EU CR10.4 tábla)	Kockázattal súlyozott kitettségérték (Speciális hitelezés (slotting módszer)) A CRR 153. cikke (5) bekezdésének megfelelően számított, kockázattal súlyozott kitettségérték adott esetben a CRR 501. és 501a. cikke szerinti szorzók alkalmazása után
e (EU CR10.5 tábla)	Kockázattal súlyozott kitettségérték (Részvényjellegű kitettségek az egyszerű kockázati súlyozási módszer szerint) A CRR 155. cikke (2) bekezdésének megfelelően számított, kockázattal súlyozott kitettségérték
f (EU CR10.1–EU CR10.4 tábla)	Várható veszteségérték (Speciális hitelezés (slotting módszer)) A CRR 158. cikke (6) bekezdésének megfelelően számított várható veszteségérték összege
f (EU-CR10.5 tábla)	Várható veszteségérték (Részvényjellegű kitettségek az egyszerű kockázati súlyozási módszer szerint) A CRR 158. cikke (7) bekezdésének megfelelően számított várható veszteségérték összege

Sor száma	Jogszabályi hivatkozások és útmutató
Sor száma	Magyarázat
Szabályozói kategória	EU CR10.1 – EU CR10.4 tábla A slotting módszer alá tartozó speciális hitelezésre alkalmazandó szabályozói kategóriák a speciális hitelezési kitettségek egyes osztályai esetében; a CRR 153. cikkének (5) bekezdésében és a slotting módszerre vonatkozó végleges szabályozástechnikai standardtervezetben meghatározottak szerint
Kategóriák	EU CR10.5 tábla Az egyszerű kockázati súlyozási módszer alá tartozó részvényjellegű kitettségekre alkalmazandó szabályozói kategóriák a CRR 155. cikke (2) bekezdésének megfelelően

XXV. MELLÉKLET

EU CCRA tábla – A partnerkockázattal kapcsolatos minőségi nyilvánosságra hozatal

		Rugalmas formátumú nyilvánosságra hozatal
a	A CRR 439. cikkének a) pontja Azoknak a módszereknek a leírása, amelyek alkalmazásával a partnerkockázati kitettségekhez belső tőke- és hitelezési határértékeket rendelnek, beleértve az említett határértékeknek a központi szerződő felekkel szembeni kitettségekhez való hozzárendelésére használt módszereket
b	A CRR 439. cikkének b) pontja A garanciákhoz és egyéb hitelkockázat-mérséklő eszközökhöz kapcsolódó szabályzatok, például a biztosítékok bevonására és hiteltartalékok létrehozására vonatkozó szabályok leírása
c	A CRR 439. cikkének c) pontja A CRR 291. cikkében meghatározott, rossz irányú kockázatokra vonatkozó szabályok leírása
d	A CRR 431. cikkének (3) és (4) bekezdése A partnerkockázattal kapcsolatos egyéb kockázatkezelési célkitűzések és releváns szabályok
e	A CRR 439. cikkének d) pontja Az intézmény által abban az esetben nyújtandó biztosíték összege, ha a hitelminősítése romlana

EU CCR1 tábla – A partnerkockázati kitettség elemzése módszerenként

Kötött formátum

		a	b	c	d	e	f	g	h
		Pótlási költség (RC)	Potenciális jövőbeli kitettség (PFE)	EEPE	A szabályozói kitettségérték kiszámításához használt alfa	Kitettségérték hitelkockázat-mérséklés előtt	Kitettségérték hitelkockázat-mérséklés után	Kitettségérték	Kockázattal súlyozott kitettségérték (RWEA)
EU-1	EU – Eredeti kitettség módszere (származtatott ügyletek esetében)				1,4
EU-2	EU – egyszerűsített SA-CCR (származtatott ügyletek esetében)				1,4
1	SA-CCR (származtatott ügyletek esetében)				1,4
2	Belső modell módszer (IMM) (származtatott ügyletek és értékpapír-finanszírozási ügyletek esetében)
2a	ebből értékpapír-finanszírozási ügyletek nettósítási halmazai
2b	ebből származtatott és hosszú kiegyenlítési idejű ügyletek nettósítási halmazai
2c	ebből eltérő termékek közötti szerződéses nettósítási halmazból
3	Pénzügyi biztosítékok egyszerű módszere (értékpapír-finanszírozási ügyletek esetében)
4	Pénzügyi biztosítékok összetett módszere (értékpapír-finanszírozási ügyletek esetében)
5	Kockáztatott érték az értékpapír-finanszírozási ügyletek esetében
6	Összesen

EU CCR2 tábla – CVA-kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmények hatálya alá tartozó ügyletek

Kötött formátum

Kitettségérték

Kockázattal súlyozott kitettségérték (RWEA)

A fejlett módszer alá tartozó összes ügylet

i.	VaR elem (a 3× szorzóval együtt)

ii.	Stresszhelyzeti VaR elem (a 3× szorzóval együtt)

A sztenderd módszer alá tartozó ügyletek

EU-4

Az alternatív módszer alá tartozó ügyletek (az eredeti kitettség módszere alapján)

A CVA-kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmények hatálya alá tartozó ügyletek összesen

EU CCR3 tábla – Sztenderd módszer – Partnerkockázati kitettségek szabályozási kitettségi osztályok és kockázati súlyok szerint

Kötött formátum

	Kitettségi osztályok	Kockázati súly
		a	b	c	d	e	f	g	h	i	j	k	l
		0 %	2 %	4 %	10 %	20 %	50 %	70 %	75 %	100 %	150 %	Egyéb	Teljes kitettségérték
1	Központi kormányzatok vagy központi bankok
2	Regionális kormányzatok vagy helyi hatóságok
3	Közszektorbeli intézmények
4	Multilaterális fejlesztési bankok
5	Nemzetközi szervezetek
6	Intézmények
7	Vállalkozások
8	Lakosság
9	Rövid távú hitelminősítéssel rendelkező intézmények és vállalatok
10	Egyéb tételek
11	Teljes kitettségérték

EU CCR4 tábla – IRB módszer – Partnerkockázati kitettségek kitettségi osztály és PD-skála szerint

Kötött formátum

			a	b	c	d	e	f	g
		PD-skála	Kitettségérték	Kitettséggel súlyozott átlagos PD (%)	Ügyfelek száma	Kitettséggel súlyozott átlagos LGD (%)	Kitettséggel súlyozott átlagos lejárat (év)	Kockázattal súlyozott kitettségérték (RWEA)	Kockázattal súlyozott kitettségértékek sűrűsége
1 … x	X kitettségi osztály
1		0,00 – < 0,15
2		0,15 – < 0,25
3		0,25 – < 0,50
4		0,50 – < 0,75
5		0,75 – < 2,50
6		2,50 – < 10,00
7		10,00 – < 100,00
8		100,00 (Nemteljesítés) (default)
x		Részösszeg (X kitettségi osztály)
y	Összesen (valamennyi, partnerkockázat szempontjából releváns kitettségi osztály)

EU CCR5 tábla – Partnerkockázati kitettségek biztosítékainak összetétele

Kötött oszlopok

		a	b	c	d	e	f	g	h
		Származtatott ügyletekben felhasznált biztosíték				Értékpapír-finanszírozási ügyletekben felhasznált biztosíték
	Biztosítéktípus	Kapott biztosíték valós értéke		Nyújtott biztosíték valós értéke		Kapott biztosíték valós értéke		Nyújtott biztosíték valós értéke
	Biztosítéktípus	Elkülönített	El nem különített	Elkülönített	El nem különített	Elkülönített	El nem különített	Elkülönített	El nem különített
1	Készpénz – hazai pénznem
2	Készpénz – egyéb pénznemek
3	Belföldi állampapírok
4	Egyéb állampapírok
5	Állami közvetítők adósságinstrumentumai
6	Vállalati kötvények
7	Tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok
8	Egyéb biztosítékok
9	Összesen

EU CCR6 tábla – Hitelderivatíva-kitettségek

Kötött

		a	b
		Kockázat átadása (vásárolt fedezet)	Kockázat átvétele (eladott fedezet)
Névértékek
1	Egy alaptermékes hitel-nemteljesítési csereügyletek (single-name CDS)
2	Index CDS-ek
3	Teljeshozam-csereügyletek
4	Hitelopciók
5	Egyéb hitelderivatívák
6	Névértékek összesen
Valós értékek
7	Pozitív valós érték (eszköz)
8	Negatív valós érték (forrás)

EU CCR7 tábla – A partnerkockázathoz kapcsolódó, belső modell módszer szerint számított, kockázattal súlyozott kitettségérték (RWEA) változásának bemutatása

Kötött formátum

		a
		Kockázattal súlyozott kitettségérték (RWEA)
1	RWEA az előző nyilvánosságra hozatali időszak végén
2	Eszközérték
3	Partnerek hitelminősége
4	Modellfrissítések (csak IMM)
5	Módszertan és politika (csak IMM)
6	Felvásárlások és elidegenítések
7	Devizaárfolyam-mozgások
8	Egyéb
9	RWEA a jelenlegi nyilvánosságra hozatali időszak végén

EU CCR8 tábla – Központi szerződő felekkel szembeni kitettségek

Kötött formátum

Kitettségérték

Kockázattal súlyozott kitettségérték (RWEA)

Elfogadott központi szerződő felekkel szembeni kitettségek (összesen)

Az elfogadott központi szerződő feleknél bonyolított ügyletek kitettségei (az alapletét és a garanciaalaphoz teljesített hozzájárulások nélkül); ebből:

i.	tőzsdén kívüli származtatott ügyletek

ii.	tőzsdei származtatott ügyletek

iii.	értékpapír-finanszírozási ügyletek

iv.	nettósítási halmazok, amennyiben termékkategóriák közötti nettósítást hagytak jóvá

Elkülönített alapletét

El nem különített alapletét

Előre befizetett garanciaalapi hozzájárulások

Előre be nem fizetett garanciaalapi hozzájárulások

Nem elfogadott központi szerződő felekkel szembeni kitettségek (összesen)

A nem elfogadott központi szerződő feleknél bonyolított ügyletek kitettségei (az alapletét és a garanciaalaphoz teljesített hozzájárulások nélkül); ebből:

i.	tőzsdén kívüli származtatott ügyletek

ii.	tőzsdei származtatott ügyletek

iii.	értékpapír-finanszírozási ügyletek

iv.	nettósítási halmazok, amennyiben termékkategóriák közötti nettósítást hagytak jóvá

Elkülönített alapletét

El nem különített alapletét

Előre befizetett garanciaalapi hozzájárulások

Előre be nem fizetett garanciaalapi hozzájárulások

XXVI. MELLÉKLET

A partnerkockázattal kapcsolatos nyilvánosságra hozatalhoz használandó táblázatok és táblák: Útmutató

Az intézmények az ezen végrehajtási rendelet XXV. mellékletében található táblázatok és táblák e mellékletben foglalt útmutató szerinti kitöltésével hozzák nyilvánosságra az 575/2013/EU rendelet (1) (CRR) harmadik része II. címének 6. fejezete szerinti, partnerkockázattal kapcsolatos kitettségeikre vonatkozó, a CRR 439. cikkében említett információkat.

EU CCRA táblázat – A partnerkockázattal kapcsolatos minőségi nyilvánosságra hozatal: Szabadon kitölthető szövegmezők

Az intézmények az ezen végrehajtási rendelet XXV. mellékletében található EU CCRA táblázat e mellékletben foglalt útmutató szerinti kitöltésével hozzák nyilvánosságra a CRR 439. cikkének a)–d) pontjában említett információkat.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató
Sor jelölése	Magyarázat
a	A CRR 439. cikkének a) pontjában előírt információk nyilvánosságra hozatalakor az intézményeknek ismertetniük kell azokat a módszereket, amelyek alkalmazásával a partnerkockázati kitettségekhez belső tőke- és hitelezési határértékeket rendelnek, beleértve az említett határértékeknek a központi szerződő felekkel szembeni kitettségekhez való hozzárendelésére használt módszereket.
b	A CRR 439. cikkének b) pontjában előírt információk nyilvánosságra hozatalakor az intézményeknek ismertetniük kell a garanciákhoz és egyéb hitelkockázat-mérséklő eszközökhöz kapcsolódó szabályzatokat, például a biztosítékok bevonására és hiteltartalékok létrehozására vonatkozó szabályokat.
c	A CRR 439. cikkének c) pontjában előírt információk nyilvánosságra hozatalakor az intézményeknek ismertetniük kell a CRR 291. cikkében meghatározott, rossz irányú kockázatokra vonatkozó szabályokat.
d	A CRR 431. cikkének (3) és (4) bekezdésével összhangban az intézményeknek a fenti információkat ki kell egészíteniük a partnerkockázattal kapcsolatos egyéb kockázatkezelési célkitűzésekkel és releváns szabályokkal.
e	A CRR 439. cikkének d) pontjában előírt információk nyilvánosságra hozatalakor az intézményeknek meg kell adniuk az abban az esetben nyújtandó biztosíték összegét, ha a hitelminősítésük romlana. Amennyiben valamely tagállam központi bankja biztosítéki csereügylet formájában likviditási támogatást nyújt, az illetékes hatóság eltekinthet attól, hogy az intézmények benyújtsák az említett információt, amennyiben úgy véli, hogy annak nyilvánosságra hozatala felfedné a rendkívüli likviditási támogatás tényét. Erre a célra az illetékes hatóságnak megfelelő küszöbértékeket és objektív kritériumokat kell meghatároznia.

EU CCR1 tábla – A partnerkockázati kitettség elemzése módszerenként: Kötött formátum

Az intézmények az ezen végrehajtási rendelet XXV. mellékletében található EU CCR1 tábla e mellékletben foglalt útmutató szerinti kitöltésével hozzák nyilvánosságra a CRR 439. cikkének f), g) és k) pontjában említett információkat.

Ez a tábla nem tartalmazza a CVA-kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelményeket (a CRR harmadik részének VI. címe) és az EU CCR8 tábla alkalmazásában meghatározott, központi szerződő féllel szembeni kitettségeket (a CRR harmadik része II. címe 6. fejezetének 9. szakasza). Az értékpapír-finanszírozási ügyletek vonatkozásában a tábla a CRR harmadik része II. címének 4. és 6. fejezetében meghatározott módszerek szerinti hitelkockázat-mérséklés hatását megelőző és azt követő kitettségértékeket tartalmazza az alkalmazott módszertől függően a CRR 439. cikke g) pontjának megfelelően, valamint a kapcsolódó kockázati kitettség összegét az alkalmazandó módszerek szerinti bontásban.

A CRR harmadik része II. címe 6. fejezetének 4–5. szakaszában meghatározott módszereket használó intézményeknek a táblát kísérő szöveges magyarázatban – a CRR 439. cikke m) pontjának alkalmazása céljából – meg kell adniuk mérleg szerinti és mérlegen kívüli származtatott ügyleti tevékenységüknek a 273a. cikk – esettől függően – (1) vagy (2) bekezdése szerint kiszámított volumenét.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató

Sor száma

Magyarázat

EU-1

Eredeti kitettség módszere (származtatott ügyletek esetében)

Olyan származtatott ügyletek és hosszú teljesítési idejű ügyletek, amelyek esetében az intézmények úgy döntöttek, hogy a kitettségértéket alfa*(RC+PFE)-ként számítják ki, ahol α=1,4, és az RC-t és PFE-t a CRR harmadik része II. címe 6. fejezete 5. szakaszának 282. cikkével összhangban számították ki.

A származtatott pozíciók kitettségértékének kiszámításához ezt az egyszerűsített módszert csak a CRR harmadik része II. címe 6. fejezete 273a. cikkének (2) vagy (4) bekezdésében meghatározott feltételeket teljesítő intézmények alkalmazhatják.

EU-2

Egyszerűsített SA-CCR (származtatott ügyletek esetében)

Olyan származtatott ügyletek és hosszú teljesítési idejű ügyletek, amelyek esetében az intézmények úgy döntöttek, hogy a kitettségértéket alfa*(RC+PFE)-ként számítják ki, ahol α=1,4, és az RC-t és PFE-t a CRR harmadik része II. címe 6. fejezete 4. szakaszának 281. cikkével összhangban számították ki.

A származtatott pozíciók kitettségértékének kiszámításához ezt az egyszerűsített sztenderd módszert csak a CRR harmadik része II. címe 6. fejezete 273a. cikkének (1) vagy (4) bekezdésében meghatározott feltételeket teljesítő intézmények alkalmazhatják.

SA-CCR (származtatott ügyletek esetében)

Olyan származtatott ügyletek és hosszú teljesítési idejű ügyletek, amelyek esetében az intézmények úgy döntöttek, hogy a kitettségértéket alfa*(RC+PFE)-ként számítják ki, ahol α=1,4, és az RC-t és PFE-t a CRR harmadik része II. címe 6. fejezetének 3. szakaszával összhangban számították ki.

Belső modell módszer (IMM) (származtatott ügyletek és értékpapír-finanszírozási ügyletek esetében)

Származtatott ügyletek és hosszú kiegyenlítési idejű ügyletek, valamint értékpapír-finanszírozási ügyletek, amelyek esetében az intézmény számára engedélyezték, hogy a kitettségértéket a belső modell módszer (IMM) alkalmazásával számítsa ki a CRR harmadik része II. címe 6. fejezetének 6. szakaszával összhangban.

EU-2a

ebből értékpapír-finanszírozási ügyletek nettósítási halmazai

Olyan, kizárólag a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 139. pontjában meghatározott értékpapír-finanszírozási ügyleteket tartalmazó nettósítási halmazok, amelyekre vonatkozóan az intézmény számára engedélyezték a kitettségérték IMM alkalmazásával történő meghatározását.

EU-2b

ebből származtatott és hosszú kiegyenlítési idejű ügyletek nettósítási halmazai

Nettósítási halmazok, amelyek kizárólag a CRR II. mellékletében felsorolt származtatott ügyleteket és a CRR 272. cikkének 2. pontjában meghatározott hosszú kiegyenlítési idejű ügyleteket tartalmaznak, és amelyekre vonatkozóan az intézmény számára engedélyezték a kitettségérték IMM alkalmazásával történő meghatározását.

EU-2c

ebből eltérő termékek közötti szerződéses nettósítási halmazból

Különböző termékkategóriákhoz sorolt ügyleteket, úgy mint származtatott ügyleteket és értékpapír-finanszírozási ügyleteket tartalmazó azon nettósítási halmazok (a CRR 272. cikkének 11. pontja), amelyekre a CRR 272. cikkének 25. pontjában meghatározott eltérő termékkategóriák közötti nettósításról szóló szerződéses megállapodás vonatkozik, és amelyek esetében az intézmény számára engedélyezték a kitettségérték belső modell módszer szerinti meghatározását.

3, 4

Pénzügyi biztosítékok egyszerű módszere és pénzügyi biztosítékok összetett módszere (értékpapír-finanszírozási ügyletek esetében)

Repoügyletek, értékpapír- és áru-kölcsönbeadási, illetve kölcsönvételi ügyletek és értékpapírügylethez kapcsolódó hitelek, amelyek esetében az intézmény úgy döntött, hogy a kitettségértéket a CRR harmadik része II. címe 4. fejezetének 222. és 223. cikke szerint határozza meg, szemben a CRR harmadik része II. címe 6. fejezete 271. cikkének (2) bekezdésével.

Kockáztatott érték az értékpapír-finanszírozási ügyletek esetében

Repoügyletek, értékpapír- és áru-kölcsönbeadási, illetve kölcsönvételi ügyletek, értékpapírügylethez kapcsolódó hitelek vagy egyéb tőkepiac-vezérelt ügyletek, kivéve a származtatott ügyleteket, amelyek esetében a kitettségértéket a CRR 221. cikkével összhangban olyan belső modellen alapuló módszerrel (IMA) számítják ki, amely figyelembe veszi a nettósítási keretmegállapodás hatálya alá tartozó értékpapír-pozíciók közötti korrelációs hatásokat, valamint az érintett eszközök likviditását

Összesen

Oszlop betűjele

Magyarázat

a, b

Pótlási költség (RC) és potenciális jövőbeli kitettség (PFE)

Az RC-t és a PFE-t a következőképpen kell kiszámítani:

—	az eredeti kitettség módszere esetében (e tábla EU-1 sora) a CRR harmadik része II. címe 6. fejezete 5. szakasza 282. cikkének (3) és (4) bekezdésével összhangban,

—	az egyszerűsített SA-CCR módszer esetében (e tábla EU-2 sora) a CRR harmadik része II. címe 6. fejezete 5. szakasza 281. cikkével összhangban,

—	az SA-CCR esetében (e tábla 1. sora) a CRR harmadik része II. címe 6. fejezete 4. és 5. szakasza 275. és 278. cikkével összhangban

Az intézményeknek a nettósítási halmazok pótlási költségeinek összegét a megfelelő sorban kell feltüntetniük.

Tényleges várható pozitív kitettség (EEPE)

A nettósítási halmazonkénti EEPE-t a CRR 272. cikkének 22. pontja határozza meg, és azt a CRR 284. cikkének (6) bekezdése szerint kell kiszámítani.

Az itt feltüntetendő EEPE a szavatolótőke-követelménynek a CRR 284. cikkének (3) bekezdése szerinti meghatározásához alkalmazott EEPE, azaz az aktuális piaci adatok alapján kiszámított EEPE vagy a stresszkalibrációval kiszámított EEPE, attól függően, hogy melyik eredményezi a magasabb szavatolótőke-követelményt.

Az intézményeknek az e táblát kísérő szöveges magyarázatban meg kell határozniuk, hogy mely EEPE-t adták meg.

A szabályozói kitettségérték kiszámításához használt alfa

Az α értéke e tábla EU-1, EU-2 és 1. sorában a CRR 282. cikkének (2) bekezdésével, 281. cikkének (1) bekezdésével és 274. cikkének (2) bekezdésével összhangban 1,4

A belső modell módszer alkalmazásában az α értéke lehet az alapértelmezett 1,4, vagy lehet más érték, amennyiben az illetékes hatóságok a CRR 284. cikkének (4) bekezdésével összhangban magasabb α értéket írnak elő, vagy engedélyezik az intézmények számára, hogy a CRR harmadik része II. címe 6. fejezete 6. szakasza 284. cikkének (9) bekezdésével összhangban saját becsléseiket alkalmazzák.

Kitettségérték hitelkockázat-mérséklés előtt

A partnerkockázattal érintett kitettségek hitelkockázat-mérséklés előtti kitettségértékét a CRR harmadik része II. címének 4. és 6. fejezetében meghatározott módszerekkel összhangban kell kiszámítani, figyelembe véve a nettósítás hatását, de figyelmen kívül hagyva minden más hitelkockázat-mérséklési technikát (pl. letéti biztosíték révén).

Értékpapír-finanszírozási ügyletek esetében az értékpapíroldalt nem kell figyelembe venni a hitelkockázat-mérséklés előtti kitettségérték meghatározása során, ha van kapott biztosíték, ezért az nem csökkentheti a kitettségértéket. Ezzel szemben az értékpapír-finanszírozási ügyletek értékpapíroldalát a hitelkockázat-mérséklés előtti kitettségérték meghatározásakor a szokásos módon figyelembe kell venni, ha biztosíték kerül kihelyezésre.

Továbbá a biztosítékkal fedezett üzleti tevékenységet biztosítékkal nem fedezettként kell kezelni, azaz nem alkalmazandó letéti hatás.

Azon ügyletek hitelkockázat-mérséklés előtti kitettségértékét, amelyeknél egyedi rossz irányú kockázatot azonosítottak, a CRR 291. cikkével összhangban kell meghatározni.

A hitelkockázat-mérséklés előtti kitettségértéknél nem vehető figyelembe a felmerült CVA-veszteség CRR 273. cikkének (6) bekezdése szerinti levonása.

Az intézményeknek a hitelkockázat-mérséklés előtti kitettségértékek összegét a megfelelő sorban kell feltüntetniük.

Kitettségérték hitelkockázat-mérséklés után

A partnerkockázattal érintett kitettségek hitelkockázat-mérséklés utáni kitettségértékét a CRR harmadik része II. címének 4. és 6. fejezetében meghatározott módszerekkel összhangban kell kiszámítani, figyelembe véve a CRR harmadik része II. címe 4. és 6. fejezetének megfelelően alkalmazandó hitelkockázat-mérséklési technikák hatását.

Azon ügyletek kitettségértékét, amelyeknél egyedi rossz irányú kockázatot azonosítottak, a CRR 291. cikkével összhangban kell meghatározni.

A hitelkockázat-mérséklés utáni kitettségértéknél nem vehető figyelembe a felmerült CVA-veszteség CRR 273. cikkének (6) bekezdése szerinti levonása.

Az intézménynek a hitelkockázat-mérséklés utáni kitettségértékek összegét a megfelelő sorban kell feltüntetnie.

Kitettségérték

A partnerkockázattal érintett kitettségekre vonatkozóan a CRR harmadik része II. címének 4. és 6. fejezetében meghatározott módszereknek megfelelően, azaz a CRR harmadik része II. címének 4. és 6. fejezetével összhangban alkalmazandó hitelkockázat-mérséklési technikák alkalmazásával és a CVA-veszteségnek a CRR 273. cikkének (6) bekezdésében említett levonásával számított kitettségérték, amely a szavatolótőke-követelmény kiszámítása tekintetében a releváns összeg

Azon ügyletek kitettségértékét, amelyeknél egyedi rossz irányú kockázatot azonosítottak, a CRR 291. cikkével összhangban kell meghatározni.

Azokban az esetekben, amikor egy partnerre egynél több partnerkockázati módszert alkalmaznak, a partner szintjén levont, felmerült CVA-veszteséget hozzá kell rendelni az egyes partnerkockázati módszerek szerinti egyes nettósítási halmazok kitettségértékéhez, tükrözve az adott nettósítási halmazok hitelkockázat-mérséklés utáni kitettségértékének a partner hitelkockázat-mérséklés utáni teljes kitettségértékéhez viszonyított arányát.

Az intézménynek a hitelkockázat-mérséklés utáni kitettségértékek összegét a megfelelő sorban kell feltüntetnie.

Kockázattal súlyozott kitettségérték (RWEA)

A CRR 92. cikkének (3) és (4) bekezdésében meghatározott, a CRR 107. cikke szerint számított kockázattal súlyozott kitettségértékek azon elemek esetében, amelyek kockázati súlyát a CRR harmadik része II. címének 2. és 3. fejezetében meghatározott követelmények alapján állapítják meg, és amelyek esetében a partnerkockázattal érintett kitettségek értékét a CRR harmadik része II. címének 4. és 6. fejezetével összhangban számítják ki

EU CCR2 tábla – CVA-kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmények hatálya alá tartozó ügyletek. Kötött formátum

Az intézmények az ezen végrehajtási rendelet XXV. mellékletében található EU CCR2 tábla e mellékletben foglalt útmutató szerinti kitöltésével hozzák nyilvánosságra a CRR 439. cikkének h) pontjában említett információkat.

Ebben a táblában a CVA-kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmények hatálya alá tartozó valamennyi ügyletre vonatkozóan a szabályozói CVA-hoz kapcsolódó információkat kell feltüntetni (a CRR harmadik részének VI. címe).

Jogszabályi hivatkozások és útmutató
Sor száma	Magyarázat
1	A fejlett módszer alá tartozó összes ügylet A CVA-kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmény kiszámítása tekintetében a CRR 383. cikke szerinti fejlett módszerhez tartozó ügyletek
2	VaR elem (a 3x szorzóval együtt) A CVA-kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmények hatálya alá tartozó ügyletek, amelyek esetében a kockázattal súlyozott kitettségértéket a CRR 383. cikkében foglalt képlettel számítják ki, a piaci kockázat belső modellje alapján végzett VaR számítás alkalmazásával (a 292. cikk (2) bekezdésének első albekezdésében foglaltaknak megfelelően a várható kitettségre az aktuális kalibrációs paramétereket alkalmazva). A számítás során olyan szorzót kell alkalmazni, amelynek értéke legalább 3 (a felügyelet által meghatározott).
3	Stresszhelyzeti VaR elem (a 3x szorzóval együtt) A CVA-kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmények hatálya alá tartozó ügyletek, amelyek esetében a kockázattal súlyozott kitettségértéket a CRR 383. cikkében foglalt képlettel számítják ki, a piaci kockázat belső modellje alapján végzett stresszhelyzeti VaR számítás alkalmazásával (a 292. cikk (2) bekezdésének első albekezdésében foglaltaknak megfelelően a képlet kalibrálásához stresszhelyzeti paramétereket alkalmazva). A számítás során olyan szorzót kell alkalmazni, amelynek értéke legalább 3 (a felügyelet által meghatározott).
4	A sztenderd módszer alá tartozó ügyletek A CVA-kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmény kiszámítása tekintetében a CRR 384. cikke szerint alkalmazott sztenderd módszerhez tartozó ügyletek
EU-4	Az alternatív módszer alá tartozó ügyletek (az eredeti kitettség módszere alapján) A CVA-kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmény kiszámítása tekintetében a CRR 385. cikke szerint alkalmazott alternatív módszerhez tartozó ügyletek
5	A CVA-kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmények hatálya alá tartozó ügyletek összesen
Oszlop betűjele	Magyarázat
a	Kitettségérték A CRR harmadik része VI. címének hatálya alá tartozó ügyletek esetében a CRR harmadik része II. címe 6. fejezetének (vagy a CRR 271. cikke (2) bekezdésének hatálya alá tartozó ügyletek esetében a CRR harmadik része II. címe 4. fejezetének) megfelelően meghatározott kitettségérték A kitettségérték a CVA-kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmény kiszámítása során használt érték, a CRR harmadik része VI. címe szerinti kockázatmérséklési hatások figyelembevétele után. Az eredeti kitettség módszeréhez (alternatív módszer) tartozó ügyletek esetében a kitettségérték a kockázattal súlyozott kitettségértékek kiszámításához használt érték.
b	Kockázattal súlyozott kitettségérték (RWEA) A CRR 438. cikke d) pontja és 92. cikke (3) bekezdése d) pontja szerinti kockázattal súlyozott kitettségértékek, vagyis a választott módszerrel számított, CVA-kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmény, a CRR 92. cikke (4) bekezdésének b) pontja alapján 12,5-del megszorozva

EU CCR3 tábla – Sztenderd módszer – Partnerkockázati kitettségek szabályozási kitettségi osztályok és kockázati súlyok szerint. Kötött formátum

Az intézmények az ezen végrehajtási rendelet XXV. mellékletében található EU CCR3 tábla e mellékletben foglalt útmutató szerinti kitöltésével hozzák nyilvánosságra a CRR 444. cikkének e) pontjában említett információkat.

Azok az intézmények, amelyek partnerkockázati kitettségeik egészére vagy egy részére a hitelkockázatra vonatkozó sztenderd módszert alkalmazzák a kockázattal súlyozott kitettségértékeknek (kivéve a CVA-kockázathoz és a központi szerződő félen keresztül elszámolt kitettségekhez kapcsolódó szavatolótőke-követelményekből eredő kitettségértékeket) a CRR 107. cikke szerinti kiszámításához, függetlenül a kitettségértékeknek a CRR harmadik része II. címének 4. és 6. fejezete szerinti meghatározásához használt partnerkockázat-számítási módszertől, nyilvánosságra hozzák a következő információkat.

10.

Ha az intézmény úgy ítéli meg, hogy az ebben a táblában kért információk nem értelmezhetők, mivel a kitettségértékek és a kockázattal súlyozott kitettségértékek nem lényegesek, dönthet úgy, hogy nem hozza nyilvánosságra ezt a táblát. Az intézménynek azonban szöveges magyarázatot kell adnia arra vonatkozóan, hogy miért véli úgy, hogy az információ nem értelmezhető, és ismertetnie kell az érintett portfóliókban szereplő kitettségeket, valamint az ilyen kitettségekből származó, kockázattal súlyozott kitettségértékek aggregált teljes összegét.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató
Sor száma	Magyarázat
1–9	Kitettségi osztályok Ezek a sorok megfelelnek a CRR harmadik része II. címe 4. fejezetének 112–134. cikkében meghatározott szabályozói kitettségi osztályoknak. Az egyes sorokban a megfelelő kitettségértékeket kell nyilvánosságra hozni (lásd az EU CCR1 tábla "g" oszlopában található fogalommeghatározást).
10	Egyéb tételek Ez a sor a CRR harmadik része II. címe 4. fejezetének 134. cikkében meghatározott egyedi kockázati súly alá tartozó eszközökre, valamint az e tábla 1–9. sorában nem szereplő egyéb tételekre vonatkozik. Vonatkozik továbbá a CRR 39. cikke (adótúlfizetések, negatív adóalaphoz kapcsolódó visszakönyvelések és nem a jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető halasztott adókövetelések), 41. cikke (meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő eszközök), 46. és 469. cikke (pénzügyi ágazatbeli szervezet elsődleges alapvető tőkeelemeibe (CET1) való nem jelentős befektetések), 49. és 471. cikke (biztosítókban lévő tulajdoni részesedések, függetlenül attól, hogy a biztosítókat a konglomerátumokról szóló irányelv alapján felügyelik-e), 60. és 475. cikke (pénzügyi ágazatbeli szervezet kiegészítő alapvető tőkeelemeibe (AT1) való nem jelentős és jelentős közvetett és szintetikus befektetések), 70. és 477. cikke (pénzügyi ágazatbeli szervezet közvetett és szintetikus módon az intézmény tulajdonában lévő jelentős és nem jelentős járulékos tőkeelemei (T2)) alapján le nem vont eszközökre, ha azokat nem rendelték hozzá másik kitettségi osztályokhoz, valamint a pénzügyi ágazaton kívüli befolyásoló részesedésekre, ha azokra nem alkalmaznak a CRR második része I. címe 2. fejezete 36. cikke k) pontja alapján 1 250 %-os kockázati súlyt.
11	Teljes kitettségérték
Oszlop betűjele	Magyarázat
a–k	Ezek az oszlopok a CRR harmadik része II. címének 2. fejezetében meghatározott azon hitelminőségi besorolásokra/kockázati súlyokra vonatkoznak, amelyek esetében nyilvánosságra kell hozni a megfelelő kitettségértékeket (lásd az EU CCR1 tábla „g” oszlopában szereplő fogalommeghatározást).
l	Teljes kitettségérték

EU CCR4 tábla – IRB-módszer – Partnerkockázati kitettségek kitettségi osztály és PD-skála szerint: Kötött formátum

11.

Az intézmények az ezen végrehajtási rendelet XXV. mellékletében található EU CCR4 tábla e mellékletben foglalt útmutató szerinti kitöltésével hozzák nyilvánosságra a CRR 452. cikkének g) pontjában említett információkat.

12.

Azok az intézmények, amelyek a fejlett IRB-módszert vagy az IRB alapmódszert alkalmazzák a partnerkockázati kitettségeik egészére vagy egy részére vonatkozó kockázattal súlyozott kitettségértékeknek (kivéve a CVA-kockázathoz és a központi szerződő félen keresztül elszámolt kitettségekhez kapcsolódó szavatolótőke-követelményekből eredő kitettségértékeket) a CRR 107. cikke szerinti kiszámításához, függetlenül a partnerkockázati kitettségértékeknek a CRR harmadik része II. címének 4. és 6. fejezete szerinti meghatározásához használt módszertől, nyilvánosságra hozzák a következő információt.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató
Sor száma	Magyarázat
1–8	PD-skála A partnerkockázati kitettségeket a rögzített PD-skála megfelelő kategóriájához kell rendelni az ebbe a kitettségi osztályba sorolt egyes ügyfelek becsült PD-értéke alapján (az esetleges garanciából vagy hitelderivatívából eredő helyettesítési hatások figyelembevétele nélkül). Az intézményeknek minden kitettséget egyenként kell a táblában megadott PD-skálához hozzárendelniük, figyelembe véve a folyamatos skálaértékeket is. Valamennyi nemteljesítő kitettséget a 100 %-os PD-t képviselő kategóriának kell tartalmaznia.
1–x	X kitettségi osztály Ezek a sorok a CRR harmadik része II. címe 3. fejezetének 147. cikkében felsorolt különböző kitettségi osztályoknak felelnek meg.
x és y	Részösszeg (X kitettségi osztály) / Összesen (valamennyi, partnerkockázat szempontjából releváns kitettségi osztály) A kitettségértékek, a kockázattal súlyozott kitettségértékek és az ügyfelek számának (rész)összege csak a megfelelő oszlopok összege. A különböző paraméterek, mint az átlagos PD, átlagos LGD, átlagos lejárat és RWEA-sűrűség tekintetében az alábbi fogalommeghatározások alkalmazandók az X kitettségi osztályra vagy a partnerkockázat szempontjából releváns összes kitettségi osztályra.
Oszlop betűjele	Magyarázat
a	Kitettségérték Kitettségérték (lásd az EU CCR1 tábla „g” oszlopában szereplő fogalommeghatározást), kitettségi osztályok és az adott PD-skála szerinti bontásban, a CRR harmadik része II. címének 3. fejezetében meghatározottak szerint
b	Kitettséggel súlyozott átlagos PD (%) Az egyes ügyfélkategóriák PD-értékeinek átlaga, az e tábla „a” oszlopában meghatározott megfelelő kitettségértékkel súlyozva
c	Ügyfelek száma A rögzített PD-skála egyes kategóriáihoz rendelt, külön minősített jogi személyek vagy ügyfelek száma, függetlenül a nyújtott különböző hitelek vagy kitettségek számától. Amennyiben az ugyanazon ügyféllel szembeni különböző kitettségeket külön minősítették, azokat külön kell számba venni. Ez a helyzet akkor állhat elő, ha az azonos ügyféllel szembeni különálló kitettségeket a CRR 172. cikke (1) bekezdése e) pontjának második mondatával összhangban különböző ügyfélkategóriákba sorolják.
d	Kitettséggel súlyozott átlagos LGD (%) Az egyes ügyfélkategóriák LGD-értékeinek átlaga, a megfelelő kitettségértékkel súlyozva A feltüntetett LGD-nek meg kell felelnie a szavatolótőke-követelmények kiszámításához használt, az esetleges hitelkockázat-mérséklési hatások és adott esetben gazdasági dekonjunkturális feltételek figyelembevételével kapott végső LGD-becslésnek. Az együttes nemteljesítésre vonatkozó eljárással érintett kitettségek esetében a feltüntetendő LGD a CRR 161. cikkének (4) bekezdése alapján kiválasztott LGD-nek felel meg. Az A-IRB módszer szerinti nemteljesítő kitettségek esetében figyelembe kell venni a CRR 181. cikke (1) bekezdésének h) pontjában foglalt rendelkezéseket. A feltüntetett LGD a nemteljesítéskori LGD becslésének felel meg.
e	Kitettséggel súlyozott átlagos lejárat (év) Az ügyfélre vonatkozó lejárat átlaga években kifejezve, az e tábla „a” oszlopában meghatározott megfelelő kitettségértékkel súlyozva. A feltüntetendő lejárati értéket a CRR 162. cikkével összhangban kell meghatározni.
f	Kockázattal súlyozott kitettségérték (RWEA) A CRR harmadik része II. címe 3. fejezetében meghatározott követelményeknek megfelelően számított, kockázattal súlyozott kitettségértékek; a központi kormányzatokkal és központi bankokkal, intézményekkel és vállalatokkal szembeni kitettségek esetében a CRR 153. cikke (1)–(4) bekezdésének megfelelően kiszámított, kockázattal súlyozott kitettségérték; a CRR 501. cikkében és 501a. cikkében említett kkv-szorzót és infrastruktúra-szorzót figyelembe kell venni; a PD/LGD-módszerhez tartozó részvényjellegű kitettségek esetében a CRR 155. cikke (3) bekezdésének megfelelően számított kockázattal súlyozott kitettségérték
g	Kockázattal súlyozott kitettségértékek sűrűsége A teljes kockázattal súlyozott kitettségérték (e tábla „f” oszlopa) kitettségértékhez (e tábla „a” oszlopa) viszonyított aránya

EU CCR5 tábla – A partnerkockázati kitettségek biztosítékainak összetétele. Kötött oszlopok

13.

Az intézmények az ezen végrehajtási rendelet XXV. mellékletében található EU CCR5 tábla e mellékletben foglalt útmutató szerinti kitöltésével hozzák nyilvánosságra a CRR 439. cikkének e) pontjában említett információkat.

14.

Ebben a táblában a származtatott ügyletekhez vagy értékpapír-finanszírozási ügyletekhez kapcsolódó partnerkockázati kitettségek esetében használt (adott vagy kapott) biztosíték valós értékét kell feltüntetni, függetlenül attól, hogy az ügyleteket központi szerződő félen keresztül számolják-e el, és hogy nyújtottak-e biztosítékot egy központi szerződő félnek.

15.

Amennyiben valamely tagállam központi bankja biztosítéki csereügylet formájában likviditási támogatást nyújt, az illetékes hatóság eltekinthet attól, hogy az intézmények benyújtsák az e táblában előírt információt, amennyiben úgy véli, hogy annak nyilvánosságra hozatala felfedné a rendkívüli likviditási támogatás tényét. Erre a célra az illetékes hatóságnak megfelelő küszöbértékeket és objektív kritériumokat kell meghatároznia.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató
Sor száma	Magyarázat
1–8	Biztosítéktípus Biztosítéktípusok szerinti részletezés
9	Összesen
Oszlop betűjele	Magyarázat
a, c, e és g	Elkülönített A CRR 300. cikkének 1. pontjában meghatározott, fizetésképtelenségi eljárásba nem bevonható biztosíték
b, d, f és h	El nem különített A CRR 300. cikkének 1. pontjában meghatározott, fizetésképtelenségi eljárásba nem bevonható biztosítéktól eltérő biztosíték
a–d	Származtatott ügyletekben felhasznált biztosíték Azon biztosítékok értéke (beleértve az alapletétet és a változó letétet), amelyeket a CRR II. mellékletében felsorolt bármely származtatott ügylethez vagy az említett rendelet 271. cikkének 2. pontja szerinti, értékpapír-finanszírozási ügyletnek nem minősülő hosszú kiegyenlítési idejű ügylethez kapcsolódó partnerkockázati kitettségek esetében használnak
e–h	Értékpapír-finanszírozási ügyletekben felhasznált biztosíték Azon biztosítékok értéke (beleértve az alapletétet és a változó letétet, valamint az értékpapír-finanszírozási ügylet értékpapíroldalán megjelenő biztosítékot), amelyeket értékpapír-finanszírozási ügylethez vagy származtatott ügyletnek nem minősülő hosszú kiegyenlítési idejű ügylethez kapcsolódó partnerkockázati kitettségek esetében használnak

EU CCR6 tábla – Hitelderivatíva-kitettségek. Kötött formátum

Jogszabályi hivatkozások és útmutató
Sor száma	Magyarázat
1–6	Névértékek A származtatott ügyletek nettósítás előtti abszolút névleges összege, terméktípus szerinti bontásban
7–8	Valós értékek Valós értékek eszközök (pozitív valós értékek) és kötelezettségek (negatív valós értékek) szerinti bontásban
Oszlop betűjele	Magyarázat
a–b	Hitelderivatíva-fedezet A CRR harmadik része II. címének 6. fejezete szerinti vásárolt vagy eladott hitelderivatíva-fedezet

16.

Az intézmények az ezen végrehajtási rendelet XXV. mellékletében található EU CCR6 tábla e mellékletben foglalt útmutató szerinti kitöltésével hozzák nyilvánosságra a CRR 439. cikkének j) pontjában említett információkat.

EU CCR7 tábla – A partnerkockázathoz kapcsolódó, belső modell módszer szerint számított, kockázattal súlyozott kitettségérték (RWEA) változásának bemutatása: Kötött formátum

17.

Az intézmények az ezen végrehajtási rendelet XXV. mellékletében található EU CCR7 tábla e mellékletben foglalt útmutató szerinti kitöltésével hozzák nyilvánosságra a CRR 438. cikkének h) pontjában említett információkat.

18.

Azok az intézmények, amelyek a belső modell módszer alkalmazásával a CRR harmadik része II. címének 6. fejezete szerint számítják ki partnerkockázati kitettségeik egészének vagy egy részének kockázattal súlyozott kitettségértékét, a megfelelő kockázati súlyok meghatározásához használt hitelkockázati módszertől függetlenül, nyilvánosságra hozzák a belső modell módszer alkalmazási körébe tartozó származtatott ügyletek és értékpapír-finanszírozási ügyletek kockázattal súlyozott kitettségértékeinek változásait a változásokat magyarázó, fő tényezők szerinti bontásban és észszerű becsléseket alkalmazva.

19.

Ez a tábla nem tartalmazza a CVA-kockázathoz kapcsolódó (a CRR harmadik részének VI. címe) és a központi szerződő felekkel szembeni kitettségek (a CRR harmadik része II. címe 6. fejezetének 9. szakasza) kockázattal súlyozott kitettségértékeit.

20.

Az intézményeknek a kockázattal súlyozott kitettségértékek változását a nyilvánosságra hozatali vonatkozási időszak végén fennálló kockázattal súlyozott kitettségértékek (e tábla 9. sora) és az előző nyilvánosságra hozatali vonatkozási időszak végén fennálló kockázattal súlyozott kitettségértékek közötti változásként kell megadniuk (e tábla 1. sora alapján a lentiekben meghatározottak szerint; negyedéves nyilvánosságra hozatal esetén a nyilvánosságra hozatali vonatkozási időszak negyedéve előtti negyedév vége). Az intézmények kiegészíthetik a 3. pillér szerinti nyilvánosságra hozatalaikat azzal, hogy az előző három negyedévre vonatkozóan is megadják a szóban forgó információkat.

21.

Az intézményeknek a táblát kísérő szöveges magyarázatban ismertetniük kell az e tábla 8. sorában megadott adatokat, azaz minden más olyan tényezőt, amely jelentősen hozzájárul a kockázattal súlyozott kitettségértékek változásaihoz.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató
Sor száma	Magyarázat
1	RWEA az előző nyilvánosságra hozatali időszak végén A belső modellen alapuló módszer hatálya alá tartozó partnerkockázati kitettségek kockázattal súlyozott kitettségértéke az előző nyilvánosságra hozatali időszak végén.
2	Eszközérték A kockázattal súlyozott kitettségérték változásai (pozitív vagy negatív) a könyv méretében és összetételében bekövetkezett szerves változások miatt (beleértve az új tevékenységek indítását és a lejáró kitettségeket), de nem számítva a gazdálkodó egységek felvásárlása és elidegenítése miatt a könyv méretében bekövetkezett változásokat.
3	Partnerek hitelminősége A kockázattal súlyozott kitettségérték azon változása (pozitív vagy negatív), amelynek oka az intézmény partnereinek minőségében bekövetkező változás, függetlenül attól, hogy az intézmény milyen módszert használ a partner minőségének a hitelkockázati keretrendszerben történő értékelésére. Amennyiben az intézmény IRB-módszert alkalmaz, ennek a sornak tartalmaznia kell a kockázattal súlyozott kitettségértéknek az IRB-modellek miatti esetleges változásait is.
4	Modellfrissítések (csak IMM) A kockázattal súlyozott kitettségérték azon változása (pozitív vagy negatív), amely a modell implementálásának, a modell alkalmazási körében bekövetkező változásnak vagy a modell hiányosságainak orvoslását célzó bármely változtatásnak tudható be. Ez a sor csak az IMM modellben bekövetkező változásokat mutatja be.
5	Módszertan és politika (csak IMM) A kockázattal súlyozott kitettségérték azon változása (pozitív vagy negatív), amely a számításokban a szabályozási politika változásainak, például új rendeletek miatt bekövetkezett módszertani változásoknak tudható be (csak az IMM modellen belül).
6	Felvásárlások és elidegenítések A kockázattal súlyozott kitettségérték azon változása (pozitív vagy negatív), amely a gazdálkodó egységek felvásárlása és elidegenítése miatt a könyv méretében bekövetkezett változásoknak tudható be.
7	Devizaárfolyam-mozgások A kockázattal súlyozott kitettségérték azon változása (pozitív vagy negatív), amely a devizaárfolyam-mozgásoknak tudható be.
8	Egyéb Ezt a kategóriát kell használni a kockázattal súlyozott kitettségérték azon (pozitív vagy negatív) változásainak bemutatására, amelyek nem rendelhetők hozzá a fenti kategóriák egyikéhez sem. Az intézményeknek ebben a sorban a kockázattal súlyozott kitettségértékek e változásainak összegét kell feltüntetniük. Az intézményeknek a táblát kísérő szöveges magyarázatban ismertetniük kell továbbá a kockázattal súlyozott összegeknek a nyilvánosságra hozatali időszakbeli változását előidéző egyéb lényeges okokat.
9	RWEA az aktuális nyilvánosságra hozatali időszak végén A belső modellen alapuló módszer hatálya alá tartozó partnerkockázati kitettségek kockázattal súlyozott kitettségértéke az aktuális beszámolási időszak végén.
Oszlop betűjele	Magyarázat
a	Kockázattal súlyozott kitettségérték (RWEA)

EU CCR8 tábla – Központi szerződő felekkel szembeni kitettségek. Kötött formátum

22.

Az intézmények az ezen végrehajtási rendelet XXV. mellékletében található EU CCR8 tábla e mellékletben foglalt útmutató szerinti kitöltésével hozzák nyilvánosságra a CRR 439. cikkének i) pontjában említett információkat.

23.

Központi szerződő felekkel szembeni kitettségek: a CRR 301. cikkének (1) bekezdésében felsorolt, központi szerződő felekkel fennálló szerződések és ügyletek, többek között a CRR 300. cikkének 2. pontja szerinti, központi félhez kapcsolódó ügyletekből származó kitettségek, amelyek tekintetében a szavatolótőke-követelményt a CRR harmadik része II. címe 6. fejezetének 9. szakasza szerint kell kiszámítani.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató
Sor száma	Magyarázat
1–10	Elfogadott központi szerződő felekkel szembeni kitettségek Kizárólag a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 88. pontja szerinti elfogadott központi szerződő fél
7 és 8 17 és 18	Alapletét Az intézményeknek a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 140. pontjában meghatározottak szerinti alapletétként kapott vagy nyújtott biztosíték valós értékét kell megadniuk. E tábla alkalmazásában az alapletét nem tartalmazza a közös veszteségviselési megállapodások keretében a központi szerződő félnek nyújtott hozzájárulásokat (azaz azokban az esetekben, amikor a központi szerződő fél alapletétet alkalmaz a veszteségek klíringtagok közötti megosztására, azt garanciaalaphoz kapcsolódó kitettségként fogják kezelni).
9 és 19	Előre befizetett garanciaalapi hozzájárulások A központi szerződő fél garanciaalapjához való, az intézmények által befizetett hozzájárulás a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 89. pontjában meghatározott garanciaalap
20	Előre be nem fizetett garanciaalapi hozzájárulások Olyan hozzájárulások, amelyekre vonatkozóan valamely klíringtagként eljáró intézmény szerződéses kötelezettséget vállalt, hogy azt a központi szerződő fél rendelkezésére bocsátja, miután az adott központi szerződő fél az egy vagy több klíringtagja nemteljesítését követően felmerült veszteségei fedezésére már kimerítette garanciaalapját. A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 89. pontjában meghatározott garanciaalap.
7 és 17	Elkülönített alapletét Lásd az EU CCR5 táblában található fogalommeghatározást.
8 és 18	El nem különített alapletét Lásd az EU CCR5 táblában található fogalommeghatározást.
Oszlop betűjele	Magyarázat
a	Kitettségérték A CRR harmadik része II. címe 6. fejezete 9. szakaszának hatálya alá tartozó ügyleteknek a CRR harmadik része II. címe 4. és 6. fejezetében meghatározott módszerekkel számított kitettségértéke, az említett szakasz 304., 306. és 308. cikkében előírt megfelelő kiigazítások alkalmazása után A kitettség lehet a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 91. pontjában meghatározott kereskedési kitettség. A feltüntetett kitettségérték a szavatolótőke-követelménynek a CRR harmadik része II. címe 6. fejezetének 9. szakasza szerinti kiszámítása szempontjából releváns összeg, figyelembe véve a CRR 497. cikkében meghatározott követelményeket az említett cikkben meghatározott átmeneti időszakban.
b	Kockázattal súlyozott kitettségérték (RWEA) A CRR 92. cikke (3) bekezdésének a) pontja szerinti, a CRR harmadik része II. címe 6. fejezete 9. szakasza 107. cikkének megfelelően kiszámított kockázattal súlyozott kitettségértékek.

XXVII. MELLÉKLET

EU SECA táblázat – Értékpapírosítási kitettségekkel kapcsolatos minőségi nyilvánosságra hozatali követelmények

Szabadon kitölthető szövegmezők a minőségi információk nyilvánosságra hozatalához

Jogalap

Sor jelölése

Minőségi információk – szabad formátum

A CRR 449. cikkének a) pontja

Értékpapírosítási és újra-értékpapírosítási tevékenységek leírása; beleértve az intézmények e tevékenységekhez kapcsolódó kockázatkezelési és befektetési célkitűzéseit, az értékpapírosítási és újra-értékpapírosítási ügyletekben betöltött szerepüket, azt, hogy alkalmazzák-e az egyszerű, átlátható és egységesített (STS) értékpapírosítási keretrendszert, valamint hogy milyen mértékben használják az értékpapírosítási ügyleteket az értékpapírosítási kitettségekkel kapcsolatos hitelkockázatok harmadik felekhez való áthelyezésére, továbbá adott esetben a szintetikus értékpapírosítási kockázatok áthelyezésére vonatkozó szabályzatuk külön bemutatását

A CRR 449. cikkének b) pontja

Azon kockázatok típusai, amelyeknek az intézmények az értékpapírosítási és újra-értékpapírosítási tevékenységeik során ki vannak téve, az érintett értékpapírosítási pozícióknak a veszteségviselési rangsorban elfoglalt helye szerint, különbséget téve az STS és nem-STS értékpapírosítási pozíciók, valamint a következők között:

i.	a saját kezdeményezésű ügyletekben megtartott kockázatok;

ii.	a harmadik felek által kezdeményezett ügyletek kapcsán felmerült kockázatok

A CRR 449. cikkének c) pontja

Az intézmények által az értékpapírosítási tevékenységük tekintetében a kockázattal súlyozott kitettségérték kiszámításához használt módszerek, beleértve az értékpapírosítási pozíciók azon típusait, amelyekre az egyes módszerek alkalmazandók, különbséget téve az STS és nem-STS értékpapírosítási pozíciók között

A CRR 449. cikkének d) pontja

A következő kategóriák bármelyikébe tartozó értékpapírosítási különleges célú gazdasági egységek listája, beleértve az intézmények ezen értékpapírosítási különleges célú gazdasági egységekkel szembeni kitettségtípusainak, köztük a származtatott ügyleteknek a leírását:

i.	olyan értékpapírosítási különleges célú gazdasági egységek, amelyek az adott intézmény által kezdeményezett kitettségeket szereznek;

ii.	intézmények által szponzorált értékpapírosítási különleges célú gazdasági egységek;

iii.	olyan értékpapírosítási különleges célú gazdasági egységek és egyéb jogi személyek, amelyeknek az intézmény értékpapírosításhoz kapcsolódó – például tanácsadási, eszközkezelési vagy -gazdálkodási – szolgáltatásokat nyújt;

iv.	az adott intézmény szabályozói konszolidációjának hatókörébe tartozó értékpapírosítási különleges célú gazdasági egységek

A CRR 449. cikkének e) pontja

Minden olyan jogi személy listája, amellyel kapcsolatban az intézmény nyilvánosságra hozta, hogy a CRR harmadik része II. címének 5. fejezete szerint támogatást nyújtott

A CRR 449. cikkének f) pontja

Az intézményekhez kapcsolt azon jogi személyek listája, amelyek az intézmények által kezdeményezett értékpapírosításokba vagy az intézmények által szponzorált értékpapírosítási különleges célú gazdasági egységek által kibocsátott értékpapírosítási pozíciókba fektetnek

A CRR 449. cikkének g) pontja

Az értékpapírosítási tevékenységre vonatkozó számviteli politikájuk összefoglalása, beleértve adott esetben az értékpapírosítási és újra-értékpapírosítási pozíciók megkülönböztetését

A CRR 449. cikkének h) pontja

Az értékpapírosításokhoz igénybe vett külső hitelminősítő intézetek neve és azon kitettségek típusai, amelyek esetében az intézmény az egyes hitelminősítőket igénybe veszi

A CRR 449. cikkének i) pontja

Amennyiben alkalmazandó, a CRR harmadik része II. címének 5. fejezetében meghatározott belső értékelési módszer leírása, többek között a belső értékelési folyamat szerkezetének, illetve a belső értékelés és a h) pontnak megfelelően nyilvánosságra hozott illetékes külső hitelminősítő intézet külső minősítései közötti kapcsolatnak, a belső értékelési folyamat ellenőrzésére szolgáló mechanizmusoknak, és ennek keretében a függetlenséggel, az elszámoltathatósággal és a belső minősítési folyamat felülvizsgálatával kapcsolatos szempontoknak az ismertetése, azoknak a kitettségtípusoknak a megnevezése, amelyekre a belső minősítési folyamatot alkalmazzák, továbbá a hitelminőség-javítás mértékének meghatározásához használt stressztényezők ismertetése

EU SEC1 tábla – Nem kereskedési könyvi értékpapírosítási kitettségek

Az intézmény értékpapírosítást kezdeményezőként jár el

Az intézmény szponzorként jár el

Az intézmény befektetőként jár el

Hagyományos

Szintetikus

Részösszeg

Hagyományos

Szintetikus

Részösszeg

Hagyományos

Szintetikus

Részösszeg

STS

nem STS

ebből jelentős kockázat-átruházás (SRT)

STS

nem STS

STS

nem STS

ebből SRT

Kitettségek összesen

Lakossági (összesen)

Lakóingatlant terhelő jelzálog

Hitelkártya

Egyéb lakossággal szembeni kitettségek

Újra-értékpapírosítás

Nem lakossági (összesen)

Vállalatoknak nyújtott hitelek

Kereskedelmi ingatlanra bejegyzett jelzálog

Lízing és követelések

Egyéb nem lakossági

Újra-értékpapírosítás

EU SEC2 tábla – Kereskedési könyvi értékpapírosítási kitettségek

Az intézmény értékpapírosítást kezdeményezőként jár el

Az intézmény szponzorként jár el

Az intézmény befektetőként jár el

Hagyományos

Szintetikus

Részösszeg

Hagyományos

Szintetikus

Részösszeg

Hagyományos

Szintetikus

Részösszeg

STS

nem STS

STS

nem STS

STS

nem STS

Kitettségek összesen

Lakossági (összesen)

Lakóingatlant terhelő jelzálog

Hitelkártya

Egyéb lakossággal szembeni kitettségek

Újra-értékpapírosítás

Nem lakossági (összesen)

Vállalatoknak nyújtott hitelek

Kereskedelmi ingatlanra bejegyzett jelzálog

Lízing és követelések

Egyéb nem lakossági

Újra-értékpapírosítás

EU SEC3 tábla – Nem kereskedési könyvi értékpapírosítási kitettségek és a kapcsolódó szabályozói tőkekövetelmények – kezdeményezőként vagy szponzorként eljáró intézmény

EU-p

EU-q

Kitettségértékek (kockázatisúly-sávok / levonások szerint)

Kitettségértékek (szabályozói megközelítés szerint)

Kockázattal súlyozott kitettségérték (szabályozói megközelítés szerint)

Tőkekövetelmény a felső korlát figyelembevétele után

Kockázati súly =< 20 %

Kockázati súly > 20 %–50 %

Kockázati súly >50 %–100 %

Kockázati súly >100 %–< 1 250 %

Kockázati súly: 1 250 % / levonások

SEC-IRBA

SEC-ERBA

(beleértve a belső értékelési módszert)

SEC-SA

Kockázati súly: 1 250 % / levonások

SEC-IRBA

SEC-ERBA

(beleértve a belső értékelési módszert)

SEC-SA

Kockázati súly: 1 250 % /

levonások

SEC-IRBA

SEC-ERBA

(beleértve a belső értékelési módszert)

SEC-SA

Kockázati súly: 1 250 % /

levonások

Kitettségek összesen

Hagyományos ügyletek

Értékpapírosítás

Lakossági

ebből STS

Nem lakossági

ebből STS

Újra-értékpapírosítás

Szintetikus ügyletek

Értékpapírosítás

Lakossági mögöttes eszköz

Nem lakossági

Újra-értékpapírosítás

EU SEC4 tábla – Nem kereskedési könyvi értékpapírosítási kitettségek és a kapcsolódó szabályozói tőkekövetelmények – befektetőként eljáró intézmény

EU-p

EU-q

Kitettségértékek (kockázatisúly-sávok / levonások szerint)

Kitettségértékek (szabályozói megközelítés szerint)

Kockázattal súlyozott kitettségérték (szabályozói megközelítés szerint)

Tőkekövetelmény a felső korlát figyelembevétele után

Kockázati súly =< 20 %

Kockázati súly > 20 %–50 %

Kockázati súly >50 %–100 %

Kockázati súly >100 %–< 1 250 %

Kockázati súly: 1 250 % / levonások

SEC-IRBA

SEC-ERBA

(beleértve a belső értékelési módszert)

SEC-SA

Kockázati súly: 1 250 % / levonások

SEC-IRBA

SEC-ERBA

(beleértve a belső értékelési módszert)

SEC-SA

Kockázati súly: 1 250 % / levonások

SEC-IRBA

SEC-ERBA

(beleértve a belső értékelési módszert)

SEC-SA

Kockázati súly: 1 250 % / levonások

Kitettségek összesen

Hagyományos értékpapírosítás

Értékpapírosítás

Lakossági mögöttes eszköz

ebből STS

Nem lakossági

ebből STS

Újra-értékpapírosítás

Szintetikus értékpapírosítás

Értékpapírosítás

Lakossági mögöttes eszköz

Nem lakossági

Újra-értékpapírosítás

EU SEC5 tábla – Az intézmény által értékpapírosított kitettségek – nemteljesítő kitettségek (in default) és egyedi hitelkockázati kiigazítások

		a	b	c
		Az intézmény által értékpapírosított kitettségek – kezdeményezőként vagy szponzorként eljáró intézmény
		Teljes kintlévő névleges összeg		Az időszakban végrehajtott egyedi hitelkockázati kiigazítások teljes összege
			ebből: nemteljesítő kitettségek (in default)
1	Kitettségek összesen
2	Lakossági (összesen)
3	Lakóingatlant terhelő jelzálog
4	Hitelkártya
5	Egyéb lakossággal szembeni kitettségek
6	Újra-értékpapírosítás
7	Nem lakossági (összesen)
8	Vállalatoknak nyújtott hitelek
9	Kereskedelmi ingatlanra bejegyzett jelzálog
10	Lízing és követelések
11	Egyéb nem lakossági
12	Újra-értékpapírosítás

XXVIII. MELLÉKLET

Útmutató az értékpapírosítási pozíciókkal szembeni kitettségek nyilvánosságra hozatalához

EU SECA táblázat – Értékpapírosítási kitettségekkel kapcsolatos minőségi nyilvánosságra hozatali követelmények. Szabadon kitölthető szövegmezők a minőségi információk nyilvánosságra hozatalához

Az intézmények az ezen végrehajtási rendelet XXVII. mellékletében található EU SECA táblázat e mellékletben foglalt útmutató szerinti kitöltésével hozzák nyilvánosságra az 575/2013/EU rendelet (1) (CRR) 449. cikkének a)–i) pontjában említett információkat.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató

Sor jelölése

Magyarázat

Értékpapírosítási és újra-értékpapírosítási tevékenységek leírása, beleértve az intézmények e tevékenységekhez kapcsolódó kockázatkezelési és befektetési célkitűzéseit, az értékpapírosítási és újra-értékpapírosítási ügyletekben betöltött szerepüket, azt, hogy alkalmazzák-e az egyszerű, átlátható és egységesített (STS) értékpapírosítási keretrendszert, valamint hogy milyen mértékben használják az értékpapírosítási ügyleteket az értékpapírosítási kitettségekkel kapcsolatos hitelkockázatok harmadik felekhez való áthelyezésére, továbbá adott esetben a szintetikus értékpapírosítási kockázatok áthelyezésére vonatkozó szabályzatuk külön bemutatását, a CRR 449. cikkének a) pontjával összhangban

i.	a saját kezdeményezésű ügyletekben megtartott kockázatok;

ii.	a harmadik felek által kezdeményezett ügyletek kapcsán felmerült kockázatok;

a CRR 449. cikke b) pontjával összhangban

A következő kategóriák bármelyikébe tartozó értékpapírosítási különleges célú gazdasági egységek listája, beleértve az intézmény ezen értékpapírosítási különleges célú gazdasági egységekkel szembeni kitettségei típusainak, köztük a származtatott ügyleteknek a leírását:

i.	olyan értékpapírosítási különleges célú gazdasági egységek, amelyek az adott intézmény által kezdeményezett kitettségeket szereznek;

ii.	intézmények által szponzorált értékpapírosítási különleges célú gazdasági egységek;

iii.	olyan értékpapírosítási különleges célú gazdasági egységek és egyéb jogi személyek, amelyeknek az intézmény értékpapírosításhoz kapcsolódó – például tanácsadási, eszközkezelési vagy -gazdálkodási – szolgáltatásokat nyújt;

iv.	az adott intézmény prudenciális konszolidációjának hatókörébe tartozó értékpapírosítási különleges célú gazdasági egységek,

a CRR 449. cikkének d) pontjával összhangban

Minden olyan jogi személy listája, amellyel kapcsolatban az intézmény nyilvánosságra hozta, hogy a CRR harmadik része II. címe 5. fejezete 449. cikkének e) pontjával összhangban támogatást nyújtott

Az értékpapírosításokhoz igénybe vett külső hitelminősítő intézetek neve és azon kitettségek típusai, amelyek esetében az intézmény az egyes hitelminősítőket igénybe veszi, a CRR 449. cikkének h) pontjával összhangban

EU SEC1 – Nem kereskedési könyvi értékpapírosítási kitettségek. Kötött formátum.

Az intézmények az ezen végrehajtási rendelet XXVII. mellékletében található EU SEC1 tábla e mellékletben foglalt útmutató szerinti kitöltésével hozzák nyilvánosságra a CRR 449. cikkének j) pontjában említett információkat. Az intézményeknek a táblát kísérő szöveges magyarázatban ki kell fejteniük, hogy hagyományos értékpapírosításaikon belül vannak-e ABCP-programjaik, és ha igen, meg kell adniuk ABCP-ügyleteik nagyságrendjét.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató
Oszlop jelölése	Magyarázat
a–g	Az intézmény értékpapírosítást kezdeményezőként jár el Ha az intézmény a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 13. pontja szerinti „értékpapírosítást kezdeményező”, az értékpapírosítási kitettségek a megtartott pozíciók, még akkor is, ha jelentős kockázatátruházás hiányában nem vehetők figyelembe az értékpapírosítási keretben. A jelentős kockázatátruházással (SRT) járó ügyletekben lévő értékpapírosítási kitettségeket külön kell feltüntetni. Az értékpapírosítást kezdeményező intézményeknek nyilvánosságra kell hozniuk az általuk kezdeményezett értékpapírosítási ügyletekből eredő, általuk tartott valamennyi aktuális értékpapírosítási kitettség nyilvánosságra hozatali időpontban fennálló könyv szerinti értékét. Így nyilvánosságra kell hozni a szóban forgó értékpapírosításból eredő mérlegen belüli értékpapírosítási kitettségeket (pl. kötvényeket, alárendelt kölcsönöket), valamint a mérlegen kívüli kitettségeket és származtatott ügyleteket (pl. alárendelt hitelkereteket, likviditási hitelkereteket, kamatcsereügyleteket, hitel-nemteljesítési csereügyleteket stb.).
h–k	Az intézmény szponzorként jár el Ha az intézmény a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 14. pontja szerinti „szponzor”, az értékpapírosítási kitettségeknek magukban kell foglalniuk az eszközfedezetű kereskedelmi értékpapírokra szakosodott céltársaságokkal szembeni kitettségeket, amelyek tekintetében az intézmény az egész programra kiterjedő minőségjavítást, likviditási és egyéb kereteket biztosít. Amennyiben az intézmény egyszerre jár el értékpapírosítást kezdeményezőként és szponzorként, el kell kerülnie a kétszeres beszámítást. Ezzel összefüggésben az intézmény összevonhatja az értékpapírosítást kezdeményezőre és a szponzorra vonatkozó két oszlopot, és az „Értékpapírosítást kezdeményezőként / szponzorként eljáró intézmény” oszlopként használhatja azt.
l–o	Az intézmény befektetőként jár el Amennyiben az intézmény befektetőként jár el, az értékpapírosítási kitettségek a harmadik féllel kötött ügyletekben vásárolt befektetési pozíciók. A CRR nem határozza meg kifejezetten a befektető fogalmát. Így ebben az összefüggésben a befektető olyan intézmény, amely értékpapírosítási pozícióval rendelkezik egy olyan értékpapírosítási ügyletben, amelyben sem az értékpapírosítást kezdeményező, sem a szponzor szerepét nem tölti be. Abban az esetben, ha az értékpapírosított kitettségek halmaza a fent felsorolt típusokat vegyesen tartalmazza, akkor az intézménynek a legfontosabb típust kell feltüntetnie.
a–d; h, i, l, m	Hagyományos ügyletek A CRR 242. cikkének 13. pontja szerint, összefüggésben az (EU) 2017/2402 rendelet (2) 2. cikkének 9. pontjával, „hagyományos értékpapírosítás” az értékpapírosított kitettségekben levő gazdasági érdekeltség átruházásával járó értékpapírosítás. Ez az értékpapírosítást kezdeményező intézménytől az értékpapírosított kitettségek tulajdonjogának egy különleges célú gazdasági egységre való átruházásával vagy egy különleges célú gazdasági egység általi közvetett részesedésen keresztül való átruházásával történik. A kibocsátott értékpapírok az értékpapírosítást kezdeményező intézmény számára nem jelentenek fizetési kötelezettséget. Azoknál a hagyományos értékpapírosításoknál, amelyeknél az értékpapírosítást kezdeményező nem rendelkezik pozícióval, az értékpapírosítást kezdeményező az értékpapírosítást nem veheti figyelembe az e táblán történő nyilvánosságra hozatal során.
e, f, j, n	Szintetikus ügyletek A CRR 242. cikkének 14. pontja szerint, összefüggésben az (EU) 2017/2402 rendelet 2. cikkének 10. pontjával, „szintetikus értékpapírosítás” az olyan értékpapírosítás, amelynél a kockázati transzfer hitelderivatívákkal vagy garanciákkal valósul meg, és az értékpapírosított kitettségek az értékpapírosítást kezdeményező kitettségei maradnak. Ha az intézmény fedezetet vásárolt (átadott kockázat), nyilvánosságra kell hoznia azokat a nettó kitettségértékeket, amelyeknek ki van téve, és amelyek nem tartoznak az e tábla „értékpapírosítást kezdeményező/szponzor” oszlopa szerinti vásárolt fedezet hatálya alá (vagyis azt az összeget kell feltüntetni, amely nem fedezett). Ha az intézmény fedezetet adott el (átvett kockázat), a hitelkockázati fedezet kitettségértékét e tábla „befektető” oszlopában kell feltüntetni.
a, b, h, l,	STS kitettségek Az (EU) 2017/2402 rendelet 18–26. cikkében meghatározott kritériumoknak megfelelő STS értékpapírosítási pozíciók teljes összege
b, d, f	SRT kitettségek Azon értékpapírosítási pozíciók teljes összege, amelyek esetében az értékpapírosítást kezdeményező intézmény a CRR 244. cikkével (hagyományos értékpapírosítás) és 245. cikkével (szintetikus értékpapírosítás) összhangban jelentős kockázatátruházást hajtott végre

Jogszabályi hivatkozások és útmutató

Sor száma

Magyarázat

06, 12

Újra-értékpapírosítás

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 63. és 64. pontjában meghatározott, fennálló újra-értékpapírosítási pozíciók összértéke

Az újra-értékpapírosításhoz kapcsolódó értékpapírosítási kitettségeket az „újra-értékpapírosítás” sorban kell megadni, nem pedig az előző sorokban (a mögöttes eszköz típusa szerint), amelyek csak az újra-értékpapírosítástól eltérő értékpapírosítási kitettségeket tartalmaznak.

EU SEC2 tábla – Kereskedési könyvi értékpapírosítási kitettségek. Kötött formátum.

Az intézmények az ezen végrehajtási rendelet XXVII. mellékletében található EU SEC2 tábla e mellékletben foglalt útmutató szerinti kitöltésével hozzák nyilvánosságra a CRR 449. cikkének j) pontjában említett információkat.

Az intézményeknek a nem kereskedési könyvi értékpapírosítási kitettségekre vonatkozó EU SEC1 táblához kapcsolódó útmutatót kell figyelembe venniük.

EU SEC3 tábla – Nem kereskedési könyvi értékpapírosítási kitettségek és a kapcsolódó szabályozói tőkekövetelmények – kezdeményezőként vagy szponzorként eljáró intézmény. Kötött formátum.

Az intézmények az ezen végrehajtási rendelet XXVII. mellékletében található EU SEC3 tábla e mellékletben foglalt útmutató szerinti kitöltésével hozzák nyilvánosságra a CRR 449. cikke k) pontjának i. alpontjában említett információkat.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató

Oszlop jelölése

Magyarázat

a–d

Kitettségértékek (kockázatisúly-sávok / levonások szerint)

Az e tábla a–d oszlopában a szabályozói megközelítés szerinti kockázati súlyokkal összefüggésben nyilvánosságra hozandó értékeket a CRR harmadik része II. címe 5. fejezetének megfelelően kell meghatározni.

f–h

Kitettségértékek (szabályozói megközelítés szerint)

E tábla f–h oszlopai megfelelnek a CRR 254. cikke szerinti módszerhierarchiával összhangban használt szabályozói megközelítésnek

j, k, l

Kockázattal súlyozott kitettségérték (szabályozói megközelítés szerint)

Kockázattal súlyozott kitettségértékek szabályozói megközelítés szerint a CRR harmadik része II. címe 5. fejezetének megfelelően, felső korlát figyelembevétele előtt

n–EU-p

Tőkekövetelmény a felső korlát figyelembevétele után

Ezek az oszlopok a felső korlát alkalmazása utáni tőkekövetelményre vonatkoznak, a CRR 267. és 268. cikkének megfelelően.

e, i, m, EU-q

Kockázati súly: 1 250 % / levonások

Az oszlopok a következő elemekre értendők:

—	a CRR harmadik része II. címe 5. fejezetének megfelelően 1 250 %-os kockázati súly alá tartozó vagy levont elemek;

—	a CRR 244. cikke (1) bekezdése b) pontjának és 245. cikke (1) bekezdése b) pontjának megfelelően 1 250 %-os kockázati súly alá tartozó vagy levont elemek;

—	a CRR 254. cikke (7) bekezdésének megfelelően 1 250 %-os kockázati súly alá tartozó elemek;

—	vagy levont elemek a CRR 253. cikke szerint

Jogszabályi hivatkozások és útmutató
Sor száma	Magyarázat
1	Kitettségek összesen Ebben a sorban az értékpapírosítást kezdeményezőként vagy szponzorként eljáró intézmény által tartott értékpapírosítási és újra-értékpapírosítási pozíciók teljes összegét kell megadni. Ez a sor összegzi az értékpapírosítást kezdeményezők és a szponzorok által a következő sorokban megadott, a hagyományos és szintetikus értékpapírosításra vonatkozó adatokat.
2	Hagyományos ügyletek Lásd az EU SEC1 táblára vonatkozó magyarázatot.
3, 10	Értékpapírosítás A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 62. pontjában meghatározott olyan fennálló értékpapírosítási pozíciók teljes összege, amelyek nem a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 64. pontja szerinti újra-értékpapírosítások
5, 7	STS Lásd az EU SEC1 táblára vonatkozó magyarázatot.
8, 13	Újra-értékpapírosítás Lásd az EU SEC1 táblára vonatkozó magyarázatot.
9	Szintetikus ügyletek Lásd az EU SEC1 táblára vonatkozó magyarázatot.

EU SEC4 tábla – Nem kereskedési könyvi értékpapírosítási kitettségek és a kapcsolódó szabályozói tőkekövetelmények – befektetőként eljáró intézmény. Kötött formátum.

Az intézmények az ezen végrehajtási rendelet XXVII. mellékletében található EU SEC4 tábla e mellékletben foglalt útmutató szerinti kitöltésével hozzák nyilvánosságra a CRR 449. cikke k) pontjának ii. alpontjában említett információkat.

Az intézményeknek figyelembe kell venniük az EU SEC3 táblára (Értékpapírosítási kitettségek a nem kereskedési könyvben és a kapcsolódó szabályozói tőkekövetelmények – kezdeményezőként vagy szponzorként eljáró intézmény) vonatkozó útmutatót.

EU SEC5 tábla – Az intézmény által értékpapírosított kitettségek – nemteljesítő kitettségek (in default) és egyedi hitelkockázati kiigazítások. Kötött formátum.

Az intézmények az ezen végrehajtási rendelet XXVII. mellékletében található EU SEC5 tábla e mellékletben foglalt útmutató szerinti kitöltésével hozzák nyilvánosságra – az értékpapírosítási kitettségek típusai szerinti bontásban – a CRR 449. cikkének l) pontjában említett információkat.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató
Oszlop jelölése	Magyarázat
a	Teljes kintlévő névleges összeg A kezdeményezőként vagy szponzorként eljáró intézmény által értékpapírosított kitettségek teljes kintlévő névleges összege értékpapírosítási kitettségek típusai szerinti bontásban
b	Teljes kintlévő névleges összeg – ebből: nemteljesítő kitettségek (in default) A kezdeményezőként vagy szponzorként eljáró intézmény által értékpapírosított azon kitettségek teljes kintlévő névleges összege, amelyek a CRR 178. cikke szerint „nemteljesítők” (defaulted), értékpapírosítási kitettségek típusai szerinti bontásban
c	Az időszakban végrehajtott egyedi hitelkockázati kiigazítások teljes összege A kezdeményezőként vagy szponzorként eljáró intézmény által értékpapírosított kitettségeken az időszak során végrehajtott egyedi hitelkockázati kiigazítások a CRR 110. cikkének megfelelően, értékpapírosítási kitettségek típusai szerinti bontásban

(2) Az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2017/2402 RENDELETE (2017. december 12.) az értékpapírosítás általános keretrendszerének meghatározásáról, az egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítás egyedi keretrendszerének létrehozásáról, valamint a 2009/65/EK, a 2009/138/EK és a 2011/61/EU irányelv és az 1060/2009/EK és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 347., 2017.12.28., 35. o.).

XXIX. MELLÉKLET

EU MRA táblázat: A piaci kockázattal kapcsolatos minőségi nyilvánosságra hozatali követelmények

Rugalmas formátumú nyilvánosságra hozatal

A CRR 435. cikke (1) bekezdésének a) és d) pontja

Az intézmény piaci kockázat kezelésére szolgáló stratégiáinak és folyamatainak leírása, amely magában foglalja a következőket:

—	a vezetés által a kereskedési tevékenységek folytatása során követett stratégiai célkitűzések magyarázata, valamint az intézmény piaci kockázatainak azonosítása, mérése, nyomon követése és ellenőrzése céljából alkalmazott folyamatok

—	a kockázat mérséklésére és fedezésére vonatkozó szabályok, valamint a kockázatfedezés folyamatos hatékonyságának monitorozását szolgáló stratégiák és folyamatok

A CRR 435. cikke (1) bekezdésének b) pontja

A piacikockázat-kezelési részleg szerkezeti és szervezeti felépítésének leírása, többek között az intézmény „a” sorban tárgyalt stratégiáinak és folyamatainak végrehajtása érdekében létrehozott piacikockázat-irányítási struktúra leírása, ismertetve a piacikockázat-kezelésben részt vevő különböző felek közötti kapcsolatokat és kommunikációs mechanizmusokat.

A CRR 435. cikke (1) bekezdésének c) pontja

A kockázatjelentési és -mérési rendszerek hatóköre és jellege

EU MR1 tábla – Piaci kockázat a sztenderd módszer alapján

		a
		Kockázattal súlyozott kitettségértékek
	Sima termékek
1	Kamatlábkockázat (általános és egyedi)
2	Részvénypiaci kockázat (általános és egyedi)
3	Devizaárfolyam-kockázat
4	Árukockázat
	Opciós szerződések
5	Egyszerűsített megközelítés
6	Delta plusz módszer
7	Forgatókönyvmódszer
8	Értékpapírosítás (egyedi kockázat)
9	Összesen

EU MRB táblázat: A piaci kockázati belső modelleket alkalmazó intézményekre vonatkozó minőségi nyilvánosságra hozatali követelmények

Rugalmas formátumú nyilvánosságra hozatal

EU (a)

A CRR 455. cikkének c) pontja

A kereskedési könyvben szereplő pozíciók forgalmazhatóságának biztosítása céljából, a 104.

cikkben meghatározott követelményeknek való megfelelés érdekében bevezetett eljárások és rendszerek ismertetése. Azon módszertan leírása, amelyet annak biztosítására alkalmaznak, hogy a kereskedési könyv általános kezelése érdekében bevezetett szabályok és eljárások megfelelők legyenek.

EU (b)

A CRR 455. cikkének c) pontja

A kereskedési és a nem kereskedési könyvből származó, az alkalmazandó számviteli szabályozásnak megfelelően valós értéken értékelt kitettségek tekintetében, amelyek kitettségértékét a CRR második része I. címe 2. fejezetének 34. cikkével és harmadik része I. címe 3. fejezetének 105. cikkével (valamint az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel) összhangban igazítják ki, az intézményeknek ismertetniük kell az annak biztosítására szolgáló rendszereket és kontrollokat, hogy az értékelési becslések prudensek és megbízhatók legyenek. Ezeket az információkat a kereskedési könyvi kitettségek piaci kockázataira vonatkozó információk részeként kell megadni.

A CRR 455. cikke a) pontjának i. alpontja

A)	A VaR- és SVaR-modelleket használó intézményeknek a következő információkat kell nyilvánosságra hozniuk:

A CRR 455. cikke a) pontjának i. alpontja, valamint 455. cikkének b) pontja

A VaR és SVaR modellek által lefedett tevékenységek és kockázatok leírása, részletesen megadva, hogy ezek hogyan oszlanak meg azon portfóliókon/részportfóliókon belül, amelyekre az illetékes hatóság engedélyt adott.

A CRR 455. cikkének b) pontja

Az illetékes hatóság által engedélyezett VaR- és SVaR-modellek alkalmazási körének leírása, beleértve a következőket: a csoporton belül mely szervezetek használják ezeket a modelleket, és e modellek hogyan képviselik a csoportszinten használt összes modellt, valamint a modellek által lefedett tőkekövetelmények százalékos aránya, illetve annak ismertetése, hogy a piaci kockázati kitettséggel rendelkező valamennyi szervezet esetében ugyanazokat a modelleket használják-e

A CRR 455. cikke a) pontjának i. alpontja

az alkalmazott modellek tulajdonságai, beleértve a következőket:

A szabályozási célú VaR- és SVaR-modellek általános leírása

Az irányítási célból használt modell és a szabályozási célból használt modell (10 nap, 99 %) közötti fő különbségek bemutatása (amennyiben releváns) a VaR- és SVaR-modellek esetében.

A VaR-modellek tekintetében:

adatfrissítési gyakoriság;

ii.

a modell kalibrálásához használt időszak hossza. Az alkalmazott súlyozási rendszer leírása (adott esetben);

iii.

Hogyan határozza meg az intézmény a 10 napos tartási időszakot (például az 1 napos VaR-t felszorozza 10 négyzetgyökével, vagy közvetlenül modellezi a 10 napos VaR-t?)

iv.

Összesítési módszer, mely az egyedi és általános kockázat összesítésének módszere (azaz az intézmények az egyedi követelményt önálló követelményként számítják-e ki, az általános kockázat kiszámítására használttól eltérő módszert alkalmazva, vagy egyetlen közös modellt használnak, amely különbséget tesz az általános és egyedi kockázatok között);

Értékelési módszer (teljes körű átértékelés vagy közelítések használata);

vi.

A kockázati tényezők lehetséges mozgásainak szimulálásakor abszolút vagy relatív hozamokat (vagy vegyes módszert) használnak-e (azaz az árak vagy ráták arányos változása vagy abszolút változása).

Az SVaR-modellek tekintetében az intézményeknek meg kell adniuk a következőket:

Hogyan határozzák meg a 10 napos tartási időszakot. Például az intézmény felszorozza az 1 napos VaR-t 10 négyzetgyökével, vagy közvetlenül modellezi a 10 napos VaR-t? Ha ugyanazt a módszert követik, mint a VaR-modellek esetében, az intézmény megerősítheti ezt, és utalhat az e) pont iii. alpontja szerinti információkra;

ii.

Az intézmény által választott stresszidőszak és az e választás mögött meghúzódó okok;

iii.

Értékelési módszer (teljes körű átértékelés vagy közelítések használata).

A CRR 455. cikke a) pontjának iii. alpontja

A modellezési paraméterekre alkalmazott stressztesztelés leírása (a csoportszinten a VaR- és az SVaR-modellek hatálya alá tartozó portfóliók jellemzőinek megragadása céljából kidolgozott fő forgatókönyvek).

A CRR 455. cikke a) pontjának iv. alpontja

A belső modellekhez és modellezési folyamatokhoz használt adatok és paraméterek pontosságának és belső következetességének utótesztelésére és validálására alkalmazott módszer leírása.

A CRR 455. cikke a) pontjának ii. alpontja

B)	Azoknak az intézményeknek, amelyek a járulékos nemteljesítési és átminősítési kockázatokhoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmények (IRC) mérésére belső modelleket használnak, a következő információkat kell nyilvánosságra hozniuk:

A CRR 455. cikke a) pontjának ii. alpontja, valamint 455. cikkének b) pontja

Az IRC-modellek által lefedett kockázatok leírása, részletesen megadva, hogy ezek hogyan oszlanak meg azokon a portfóliókon/részportfóliókon belül, amelyekre az illetékes hatóság engedélyt adott.

A CRR 455. cikkének b) pontja

Az illetékes hatóság által engedélyezett IRC-modell alkalmazási körének leírása, beleértve a következőket: a csoporton belül mely szervezetek használják ezeket a modelleket, és e modellek hogyan képviselik a csoportszinten használt összes modellt, valamint a modellek által lefedett tőkekövetelmények százalékos aránya, illetve annak ismertetése hogy a piaci kockázati kitettséggel rendelkező valamennyi szervezet esetében ugyanazokat az IRC-modelleket használják-e

A CRR 455. cikke a) pontjának ii. alpontja

A járulékos nemteljesítési és átminősítési kockázatra vonatkozó belső modellekhez használt módszertan általános leírása, beleértve a következőket:

Az általános modellezési módszerre vonatkozó információk (különbözeten alapuló modellek vagy átmenetmátrixon alapuló modellek használata);

ii.

Az átmenetmátrix kalibrálására vonatkozó információk;

iii.

A korrelációs feltevésekre vonatkozó információk;

A likviditási horizontok meghatározására használt módszer;

Az előírt megbízhatósági standarddal összhangban álló tőkeértékelés eléréséhez használt módszertan;

A modellek validálása során használt módszer.

A CRR 455. cikke a) pontjának iii. alpontja

A modellezési paraméterekre alkalmazott stressztesztelés leírása (a csoportszinten az IRC-modellek hatálya alá tartozó portfóliók jellemzőinek megragadása céljából kidolgozott fő forgatókönyvek).

A CRR 455. cikke a) pontjának iv. alpontja

A belső IRC-modellekhez és modellezési folyamatokhoz használt adatok és paraméterek pontosságának és belső következetességének utótesztelésére és validálására alkalmazott módszer leírása.

A CRR 455. cikke a) pontjának ii. alpontja

C)	Azoknak az intézményeknek, amelyek a korrelációkereskedési portfólióhoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmények mérésére (átfogó kockázati mérőszám) belső modelleket használnak, a következő információkat kell nyilvánosságra hozniuk:

A CRR 455. cikke a) pontjának ii. alpontja, valamint 455. cikkének b) pontja

Az átfogó kockázatmérő modellek által lefedett kockázatok leírása, részletesen megadva, hogy ezek hogyan oszlanak meg azokon a portfóliókon/részportfóliókon belül, amelyekre az illetékes hatóság engedélyt adott.

A CRR 455. cikkének b) pontja

Az illetékes hatóság által engedélyezett átfogó kockázatmérő modellek alkalmazási körének leírása, beleértve a következőket: a csoporton belül mely szervezetek használják ezeket a modelleket, és e modellek hogyan képviselik a csoportszinten használt összes modellt, valamint a modellek által lefedett tőkekövetelmények százalékos aránya, illetve annak ismertetése hogy a piaci kockázati kitettséggel rendelkező valamennyi szervezet esetében ugyanazokat a modelleket használják-e

A CRR 455. cikke a) pontjának ii. alpontja

A korrelációkereskedéshez használt módszertan általános leírása, többek között:

Az általános modellezési módszerre vonatkozó információk (a nemteljesítés (default)/átminősítések és a különbözet közötti modellkorreláció megválasztása: i. az átminősítés/nemteljesítés (default) és a különbözet mozgását meghatározó különálló, de egymással korreláló sztochasztikus folyamatok; ii. a különbözet átminősítést/nemteljesítést (default) mozgató változásai; vagy iii. a különbözet változásait mozgató nemteljesítés (default)/átminősítés);

ii.

Az alapkorreláció paramétereinek kalibrálásához használt információk: Az ügyletrészsorozatok LGD-árazása (állandó vagy sztochasztikus);

iii.

Az annak megválasztására vonatkozó információk, hogy korosítják-e a pozíciókat (a modellben a szimulált piaci mozgáson alapuló nyereségeket és veszteségeket az egyes pozíciók esetében az egyéves tőkehorizont végén a lejáratig hátralévő futamidő alapján vagy a számítás időpontjában a lejáratig hátralévő futamidő alapján számítják-e ki);

A likviditási horizontok meghatározására használt módszer.

Az előírt megbízhatósági standarddal összhangban álló tőkeértékelés eléréséhez használt módszertan.

A modellek validálása során használt módszer.

A CRR 455. cikke a) pontjának iii. alpontja

A modellezési paraméterekre alkalmazott stressztesztelés leírása (a csoportszinten az átfogó kockázatmérő modellek hatálya alá tartozó portfóliók jellemzőinek megragadása céljából kidolgozott fő forgatókönyvek).

A CRR 455. cikke a) pontjának iv. alpontja

Az átfogó kockázatmérő belső modellekhez és modellezési folyamatokhoz használt adatok és paraméterek pontosságának és belső következetességének utótesztelésére és validálására alkalmazott módszer leírása.

A CRR 455. cikkének f) pontja

A járulékos nemteljesítési és átminősítési kockázatra, valamint a korrelációkereskedésre vonatkozó belső modellek alkalmazási körébe tartozó minden egyes részportfólió likviditási horizontjának súlyozott átlagára vonatkozó információ

EU MR2-A tábla – Piaci kockázat a belső modell módszer (IMA) alapján

		a	b
		Kockázattal súlyozott kitettségértékek (RWEA-k)	Szavatolótőke-követelmények
1	VaR (az „a” és „b” érték közül a nagyobb)
a	előző napi VaR (VaR t-1)
b	szorzótényező (mc) x előző 60 munkanap átlaga (VaRavg)
2	SVaR (az „a” és „b” érték közül a nagyobb)
a	legfrissebb rendelkezésre álló SVaR (SVaRt–1)
b	szorzótényező (ms) x előző 60 munkanap átlaga (SVaRavg)
3	IRC (az „a” és „b” érték közül a nagyobb)
a	a legfrissebb IRC-érték
b	12 hetes átlagos IRC-érték
4	Átfogó kockázati mérőszám (az „a”, „b” és „c” érték közül a legnagyobb)
a	az átfogó kockázati mérőszám legfrissebb értéke
b	az átfogó kockázati mérőszám 12 heti átlaga
c	átfogó kockázati mérőszám – alsó küszöbérték
5	Egyéb
6	Összesen

EU MR2-B tábla – Az IMA alá tartozó piaci kockázati kitettségekhez kapcsolódó kockázattal súlyozott kitettségértékek változásainak bemutatása

		a	b	c	d	e	f	g
		VaR	SVaR	IRC	Átfogó kockázati mérőszám	Egyéb	Kockázattal súlyozott kitettség-értékek összesen	Teljes szavatolótőke-követelmény
1	Kockázattal súlyozott kitettségértékek az előző időszak végén
1a	Szabályozási korrekció
1b	Kockázattal súlyozott kitettségértékek az előző negyedév végén (nap végi)
2	A kockázati szintek mozgása
3	A modell frissítései/változásai
4	Módszertan és politika
5	Felvásárlások és elidegenítések
6	Devizaárfolyam-mozgások
7	Egyéb
8a	Kockázattal súlyozott kitettségértékek a nyilvánosságra hozatali időszak végén (nap végi)
8b	Szabályozási korrekció
8	Kockázattal súlyozott kitettségértékek a nyilvánosságra hozatali időszak végén

EU MR3 tábla – A kereskedési portfóliókra vonatkozó IMA-értékek

		a
VaR (10 nap 99 %)
1	Maximális érték
2	Átlagos érték
3	Minimális érték
4	Időszak vége
SVaR (10 nap 99 %)
5	Maximális érték
6	Átlagos érték
7	Minimális érték
8	Időszak vége
IRC (99,9 %)
9	Maximális érték
10	Átlagos érték
11	Minimális érték
12	Időszak vége
Átfogó kockázati mérőszám (99,9 %)
13	Maximális érték
14	Átlagos érték
15	Minimális érték
16	Időszak vége

EU MR4 tábla – A VaR-becslések összehasonlítása a nyereségekkel/veszteségekkel

Az intézményeknek ismertetniük kell az utótesztelési eredményeken belüli kiugró értékek (az utótesztelés során mutatkozó, a CRR 366. cikke szerinti kivételek) elemzését, és meg kell adniuk a dátumokat és a megfelelő túllépést (VaR-P&L), meghatározva legalább a kivételek fő mozgatórugóit, valamint meg kell adni a tényleges eredményre és a feltételezett eredményre vonatkozó hasonló összehasonlításokat (a CRR 366. cikke szerint).

Információ a tényleges nyereségekről/veszteségekről, és mindenekelőtt annak magyarázata, hogy ezek tartalmaznak-e tartalékokat, és ha nem, hogyan integrálják a tartalékokat az utótesztelési folyamatba.

XXX. MELLÉKLET

A piaci kockázatok sztenderd és belső módszer szerinti kezelésének nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos táblázatok és táblák: Útmutató

Ez a melléklet tartalmazza az intézmények által az 575/2013/EU rendelet (1) (CRR) 435., 445. és 455. cikkében említett információknak az ezen végrehajtási rendelet XXIX. mellékletében található, piaci kockázatra vonatkozó nyilvánosságra hozatali táblák kitöltése során követendő útmutatót.

EU MRA – A piaci kockázattal kapcsolatos minőségi nyilvánosságra hozatali követelmények. Szabadon kitölthető szövegmezők

Az intézmények az ezen végrehajtási rendelet XXIX. mellékletében található EU MRA táblázat e mellékletben foglalt útmutató szerinti kitöltésével hozzák nyilvánosságra a CRR 435. cikke (1) bekezdésének a)–d) pontjában említett, a piaci kockázatra vonatkozó információkat.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató

Sor jelölése

Magyarázat

A kockázatkezelési célkitűzésekre és szabályokra vonatkozó, a CRR 435. cikke (1) bekezdésének a) és d) pontjában említett információk nyilvánosságra hozatala keretében az intézményeknek ismertetniük kell a következőket:

—	a vezetés által a kereskedési tevékenységek folytatása során követett stratégiai célkitűzések magyarázata;

—	az intézmény piaci kockázatainak azonosítása, mérése, nyomon követése és ellenőrzése céljából alkalmazott folyamatok;

—	a kockázat mérséklésére és fedezésére vonatkozó szabályok;

—	a kockázatfedezés folyamatos hatékonyságának monitorozását szolgáló stratégiák és folyamatok.

A piacikockázat-kezelési részleg szerkezeti és szervezeti felépítésének leírására vonatkozó, a CRR 435. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett információk nyilvánosságra hozatala keretében az intézményeknek fel kell tüntetniük a következőket:

—	az „a” sorban tárgyalt stratégiák és folyamatok végrehajtása érdekében létrehozott piacikockázat-irányítási struktúra leírása;

—	a piacikockázat-kezelésben részt vevő különböző felek közötti kapcsolatok és kommunikációs mechanizmusok ismertetése.

A kockázatjelentési és -mérési rendszerek hatókörére és jellegére vonatkozó, a CRR 435. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett információk nyilvánosságra hozatala keretében az intézményeknek ismertetniük kell a piaci kockázat nyilvánosságra hozatalára és mérésére szolgáló rendszerek hatókörét és jellegét.

EU MR1 tábla – Piaci kockázat a sztenderd módszer alapján: Kötött formátum

Az intézmények az ezen végrehajtási rendelet XXIX. mellékletében található EU MR1 tábla e mellékletben foglalt útmutató szerinti kitöltésével hozzák nyilvánosságra a CRR 445. cikkében említett információkat.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató
Sor száma	Magyarázat
Sima termékek
1	Kamatlábkockázat (általános és egyedi) A forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő, nem opcionális értékpapírokban meglévő, kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók általános és egyedi kockázata a CRR harmadik része IV. címe 2. fejezetének megfelelően, kivéve az értékpapírosításhoz kapcsolódó egyedi kockázatot
2	Részvénypiaci kockázat (általános és egyedi) A kereskedési könyvben nyilvántartott részvénypozíciók általános és egyedi kockázata a CRR harmadik része IV. címe 2. fejezetének megfelelően, kivéve az opcionális instrumentumokat
3	Devizaárfolyam-kockázat Devizaárfolyammal kapcsolatos pozíciókockázatok a CRR harmadik része IV. címe 3. fejezetének megfelelően, kivéve az opcionális instrumentumokat
4	Árukockázat Árupozíciók kockázata a CRR harmadik része IV. címe 4. fejezetének megfelelően, kivéve az opcionális instrumentumokat
Opciós szerződések
5	Egyszerűsített megközelítés A CRR harmadik része IV. címe 2. fejezete 329. cikkének (3) bekezdésében meghatározott opciók vagy opciós utalványok, amelyekre vonatkozóan az intézmények a nem delta kockázattal kapcsolatos szavatolótőke-követelményeket az egyszerűsített módszer alkalmazásával számítják ki (2)
6	Delta plusz módszer A CRR harmadik része IV. címe 2. fejezete 329. cikkének (3) bekezdésében meghatározott, kereskedési könyvben nyilvántartott opciók vagy opciós utalványok, amelyekre vonatkozóan az intézmények a nem delta kockázattal kapcsolatos szavatolótőke-követelményeket a delta plusz módszer alkalmazásával számítják ki (3)
7	Forgatókönyvmódszer A CRR harmadik része IV. címe 2. fejezete 329. cikkének (3) bekezdésében meghatározott, kereskedési könyvben nyilvántartott opciók vagy opciós utalványok, amelyekre vonatkozóan az intézmények a nem delta kockázattal kapcsolatos szavatolótőke-követelményeket a forgatókönyvmódszer alkalmazásával számítják ki (4)
8	Értékpapírosítás (egyedi kockázat) A kereskedési könyvben nyilvántartott értékpapírosítási pozíciók egyedi kockázata a CRR harmadik része IV. címe 2. fejezete 337. és 338. cikkének megfelelően
9	Összesen Az e tábla 1–8 sorában levő értékek összege.
Oszlop betűjele	Magyarázat
a	Kockázattal súlyozott kitettségértékek Itt kell megadni a CRR 438. cikkének d) pontja szerinti kockázattal súlyozott kitettségértékeket, amelyek kiszámításához a „b” oszlopban levő értéket meg kell szorozni 12,5-del a CRR 92. cikke (4) bekezdése b) pontjának megfelelően

EU MRB táblázat: A piaci kockázati belső modelleket alkalmazó intézményekre vonatkozó minőségi nyilvánosságra hozatali követelmények: Szabadon kitölthető szövegmezők

Az intézmények az ezen végrehajtási rendelet XXIX. mellékletében található EU MRB táblázat e mellékletben foglalt útmutató szerinti kitöltésével hozzák nyilvánosságra a CRR 455. cikkének a), b), c) és f) pontjában említett információkat.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató

Sor jelölése

Magyarázat

EU (a)

A CRR 455. cikkének c) pontjában említett, a CRR 104. cikkében meghatározott követelményeknek való megfelelés mértékére és módszereire vonatkozó információk nyilvánosságra hozatala keretében az intézményeknek a következőket kell megadniuk:

—	a kereskedési könyvben szereplő pozíciók forgalmazhatóságának biztosítása céljából, a CRR 104. cikkében meghatározott követelményeknek való megfelelés érdekében bevezetett eljárások és rendszerek ismertetése;

—	azon módszertan leírása, amelyet annak biztosítására alkalmaznak, hogy a kereskedési könyv általános kezelése érdekében bevezetett szabályok és eljárások megfelelők legyenek.

EU (b)

A CRR 455. cikkének c) pontjában említett, a CRR 105. cikkében meghatározott követelményeknek való megfelelés mértékére és módszereire vonatkozó információk nyilvánosságra hozatala keretében az intézményeknek a következőket kell megadniuk:

—	az értékelési módszerek leírása, ezen belül annak magyarázata, hogy mennyiben használják a piaci árazás szerinti módszert és a modellalapú árazás módszerét;

—	a független ármegerősítési folyamat ismertetése;

—	az értékelési kiigazításokkal vagy tartalékokkal kapcsolatos eljárások (ezen belül a kereskedési pozíciók értékelésére szolgáló folyamat és módszer ismertetése eszköztípusonként).

A CRR 365. cikke szerinti VaR- és SVaR-modelleket használó intézmények

A CRR 455. cikke a) pontjának i. alpontjában és 455. cikkének b) pontjában említett információk nyilvánosságra hozatalakor az intézményeknek ismertetniük kell a VaR és SVaR modellek által lefedett tevékenységeket és kockázatokat, részletesen megadva, hogy ezek hogyan oszlanak meg azon portfóliókon/részportfóliókon belül, amelyekre az illetékes hatóság engedélyt adott.

A CRR 455. cikkének b) pontjában említett információk nyilvánosságra hozatalakor az intézményeknek ismertetniük kell a következőket:

—	az illetékes hatóság által engedélyezett VaR- és az SVaR-modellek alkalmazási köre;

—

adott esetben arra vonatkozó információk, hogy a csoporton belül mely szervezetek használják ezeket a modelleket, és e modellek hogyan képviselik a csoportszinten használt összes modellt, valamint a modellek által lefedett tőkekövetelmények százalékos aránya, illetve annak ismertetése, hogy a piaci kockázati kitettséggel rendelkező valamennyi szervezet esetében ugyanazokat a VaR- és SVaR-modelleket használják-e.

A CRR 455. cikke a) pontjának i. alpontjában említett, a használt modell tulajdonságaira vonatkozó információk nyilvánosságra hozatalának ki kell terjednie a következőkre:

a szabályozási célú VaR- és SVaR-modellek általános leírása

az irányítási célból használt modell és a szabályozási célból használt modell (10 nap, 99 %) közötti fő különbségek bemutatása (amennyiben releváns) a VaR- és SVaR-modellek esetében

A VaR-modellek tekintetében:

az adatfrissítési gyakoriság;

ii.

a modell kalibrálásához használt időszak hossza. Az alkalmazott súlyozási rendszer leírása (adott esetben);

iii.

Annak leírása, hogyan határozza meg az intézmény a 10 napos tartási időszakot (például az 1 napos VaR-t felszorozza 10 négyzetgyökével, vagy közvetlenül modellezi a 10 napos VaR-t?)

iv.

az összesítési módszer leírása, amely az egyedi és általános kockázat összesítésének módszere (azaz az intézmények az egyedi követelményt önálló követelményként számítják-e ki, az általános kockázat kiszámítására használttól eltérő módszert alkalmazva, vagy egyetlen közös modellt használnak, amely különbséget tesz az általános és egyedi kockázatok között);

Értékelési módszer (teljes körű átértékelés vagy közelítések használata);

vi.

A kockázati tényezők lehetséges mozgásainak szimulálásakor abszolút vagy relatív hozamokat (vagy vegyes módszert) használnak-e (azaz az árak vagy ráták arányos változását vagy abszolút változását veszik-e figyelembe).

Az SVaR-modellek tekintetében:

Annak leírása, hogyan határozzák meg a 10 napos tartási időszakot. Például az intézmény felszorozza az 1 napos VaR-t 10 négyzetgyökével, vagy közvetlenül modellezi a 10 napos VaR-t? Ha ugyanazt a módszert követik, mint a VaR-modellek esetében, az intézmény megerősítheti ezt, és utalhat az „e” pont iii. alpontja szerinti információkra;

ii.

Az intézmény által választott stresszidőszak és az e választás mögött meghúzódó okok leírása;

iii.

Az értékelési módszer (teljes körű átértékelés vagy közelítések használata) leírása.

A CRR 455. cikke a) pontjának iii. alpontjában említett információk nyilvánosságra hozatalakor az intézményeknek ismertetniük kell a modellezési paraméterekre alkalmazott stressztesztelést, az A) pont a) alpontjában feltüntetett információkkal összhangban (a csoportszinten a VaR- és SVaR-modellek hatálya alá tartozó portfóliók jellemzőinek megragadására kidolgozott fő forgatókönyvek).

A CRR 455. cikke a) pontjának iv. alpontjában említett információk nyilvánosságra hozatalakor az intézményeknek ismertetniük kell a belső modellekhez és modellezési folyamatokhoz használt adatok és paraméterek pontosságának és belső következetességének utótesztelésére és validálására alkalmazott módszert.

A CRR harmadik része IV. címe 5. fejezete 3. és 4. szakaszának megfelelően a járulékos nemteljesítési és átminősítési kockázatokhoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmények (IRC) mérésére belső modelleket használó intézmények

A CRR 455. cikke a) pontjának ii. alpontjában és 455. cikkének b) pontjában említett információk nyilvánosságra hozatalakor az intézményeknek ismertetniük kell az IRC-modellek által lefedett kockázatokat, részletesen megadva, hogy ezek hogyan oszlanak meg azon portfóliókon/részportfóliókon belül, amelyekre az illetékes hatóság engedélyt adott.

A CRR 455. cikkének b) pontjában említett információknak ki kell terjedniük az illetékes hatóság által engedélyezett IRC-modell alkalmazási körének leírására, továbbá ezeket az információkat ki kell egészíteni a következőkkel: a csoporton belül mely szervezetek használják ezeket a modelleket, és e modellek hogyan képviselik a csoportszinten használt összes modellt, valamint a modellek által lefedett tőkekövetelmények százalékos aránya, illetve annak ismertetése, hogy a piaci kockázati kitettséggel rendelkező valamennyi szervezet esetében ugyanazokat az IRC-modelleket használják-e.

A CRR 455. cikke a) pontjának ii. alpontjában említett, a használt IRC-modell tulajdonságaira vonatkozó információknak ki kell terjedniük a következőkre:

a járulékos nemteljesítési és átminősítési kockázatra vonatkozó belső modellekhez használt módszertan általános leírása, többek között:

az általános modellezési módszerre vonatkozó információk (különbözeten alapuló modellek vagy átmenetmátrixon alapuló modellek használata);

ii.

az átmenetmátrix kalibrálására vonatkozó információk;

iii.

a korrelációs feltevésekre vonatkozó információk;

Az intézményeknek ismertetniük kell a likviditási horizontok meghatározására használt módszert;

Ismertetniük kell az előírt megbízhatósági standarddal összhangban álló tőkeértékelés eléréséhez használt módszertant;

le kell írniuk a modellek validálása során használt módszert.

A CRR 455. cikke a) pontjának iii. alpontjában említett információknak ki kell terjedniük a modellezési paraméterekre alkalmazott stressztesztelésre, a B) pont a) alpontjában feltüntetett információkkal összhangban (a csoportszinten az IRC-modellek hatálya alá tartozó portfóliók jellemzőinek megragadására kidolgozott fő forgatókönyvek).

A CRR 455. cikke a) pontjának iv. alpontjában említett információknak ki kell terjedniük a belső IRC-modellekhez és modellezési folyamatokhoz használt adatok és paraméterek pontosságának és belső következetességének utótesztelésére és validálására alkalmazott módszerre

A CRR harmadik része IV. címe 5. fejezete 5. szakaszának megfelelően a korrelációkereskedési portfólióhoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmények mérésére belső modelleket (átfogó kockázatmérő módszer) használó intézmények

A CRR 455. cikke a) pontjának ii. alpontjában és 455. cikkének b) pontjában említett információk nyilvánosságra hozatalakor az intézményeknek ismertetniük kell az átfogó kockázatmérő modellek által lefedett kockázatokat, részletesen megadva, hogy ezek hogyan oszlanak meg azon portfóliókon/részportfóliókon belül, amelyekre az illetékes hatóság engedélyt adott.

A CRR 455. cikkének b) pontjában említett információknak ki kell terjedniük az illetékes hatóság által engedélyezett átfogó kockázatmérő modellek alkalmazási körének leírására. Ezt ki kell egészíteni arra vonatkozó információkkal, hogy a csoporton belül mely szervezetek használják ezeket a modelleket, és e modellek hogyan képviselik a csoportszinten használt összes modellt, beleértve a modellek által lefedett tőkekövetelmények százalékos arányát, illetve azzal, hogy a piaci kockázati kitettséggel rendelkező valamennyi szervezet esetében ugyanazokat a modelleket használják-e.

A CRR 455. cikke a) pontjának ii. alpontjában említett, az átfogó kockázatmérő modellek tulajdonságaira vonatkozó információknak ki kell terjedniük a következőkre:

a korrelációkereskedéshez használt módszertan általános leírása, többek között:

ii.

Az alapkorreláció paramétereinek kalibrálásához használt információk: Az ügyletrészsorozatok LGD-árazása (állandó vagy sztochasztikus);

iii.

Az intézményeknek ismertetniük kell a likviditási horizontok meghatározására használt módszert.

Ismertetniük kell az előírt megbízhatósági standarddal összhangban álló tőkeértékelés eléréséhez használt módszertant.

Az intézményeknek le kell írniuk a modellek validálása során használt módszert.

A CRR 455. cikke a) pontjának iii. alpontjában említett információknak ki kell terjedniük a modellezési paraméterekre alkalmazott stressztesztelésre (a csoportszinten az átfogó kockázatmérő modellek hatálya alá tartozó portfóliók jellemzőinek megragadására kidolgozott fő forgatókönyvek).

A CRR 455. cikke a) pontjának iv. alpontjában említett információknak ki kell terjedniük az átfogó kockázatmérő belső modellekhez és modellezési folyamatokhoz használt adatok és paraméterek pontosságának és belső következetességének utótesztelésére vagy validálására alkalmazott módszer leírására.

Az intézményeknek a járulékos nemteljesítési és átminősítési kockázatra, valamint a korrelációkereskedési portfóliókra vonatkozó belső modellekkel kapcsolatban nyilvánosságra hozott információkat ki kell egészíteniük a 455. cikk f) pontjában említett, a részportfóliókra vonatkozó likviditási horizont súlyozott átlagával kapcsolatos információkkal, összhangban az EU MRB táblázat B) pontjának „a” és „d” sorában, valamint C) pontjának „a” és „d” sorában szereplő leírással.

EU MR2-A tábla – Piaci kockázat a belső modell módszer (IMA) alapján: Kötött formátum

Az intézmények az ezen végrehajtási rendelet XXIX. mellékletében található EU MR2-A tábla e mellékletben foglalt útmutató szerinti kitöltésével hozzák nyilvánosságra a CRR 455. cikkének e) pontjában említett információkat.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató
Sor jelölése	Magyarázat
1	VaR (az „a” és „b” érték közül a nagyobb)
a	előző napi VaR (VaRt-1) a CRR 365. cikke (1) bekezdésének megfelelően számított, előző napi kockáztatott érték (VaRt-1)
b	szorzótényező (mc) x előző 60 munkanap átlaga (VaRavg) a megelőző 60 munkanapra vonatkozóan a CRR 365. cikke (1) bekezdésének megfelelően kiszámított napi kockáztatott értékek átlaga (VaRavg), megszorozva a CRR 366. cikke szerinti szorzótényezővel (mc)
2	SVaR (az „a” és „b” érték közül a nagyobb)
a	legfrissebb rendelkezésre álló SVaR (SVaRt-1) a CRR 365. cikke (2) bekezdésének megfelelően számított, legfrissebb rendelkezésre álló stresszhelyzeti kockáztatott érték (sVaRt-1)
b	szorzótényező (ms) x előző 60 munkanap átlaga (sVaRavg) a CRR 365. cikkének (2) bekezdésében meghatározott módon és gyakorisággal az e–lőző hatvan munkanapra kiszámított stresszhelyzeti kockáztatott értékek átlaga (sVaRavg), megszorozva a CRR 366. cikke szerinti szorzótényezővel (ms)
3	IRC (az „a” és „b” érték közül a nagyobb)
a	a legfrissebb IRC-érték A CRR harmadik része IV. címe 5. fejezete 3. szakaszának megfelelően számított, a járulékos nemteljesítési és átminősítési kockázatokhoz kapcsolódó legfrissebb kockázati mérőszám
b	12 hetes átlagos IRC-érték A CRR harmadik része IV. címe 5. fejezete 3. szakasza szerinti, a járulékos nemteljesítési és átminősítési kockázatokhoz kapcsolódó kockázati mérőszám megelőző 12 hétre számított átlaga
4	Átfogó kockázati mérőszám (az „a”, „b” és „c” érték közül a legnagyobb)
a	az átfogó kockázati mérőszám legfrissebb értéke A CRR harmadik része IV. címe 5. fejezete 5. szakaszának megfelelően számított, a korrelációkereskedési portfólióra vonatkozó legfrissebb kockázati mérőszám
b	az átfogó kockázati mérőszám 12 heti átlaga A CRR harmadik része IV. címe 5. fejezete 5. szakasza szerinti, a korrelációkereskedési portfólióra vonatkozó kockázati mérőszám megelőző 12 hétre számított átlaga
c	átfogó kockázati mérőszám – alsó küszöbérték azon szavatolótőke-követelmény 8 %-a, amely az e tábla a) sorában említett legfrissebb kockázati mérőszám kiszámításának időpontjában, a CRR 338. cikkének (4) bekezdése szerint került volna kiszámításra a korrelációkereskedési portfólióra vonatkozó belső modellbe beépített valamennyi pozíció tekintetében
5	Egyéb Ez a sor a piaci kockázathoz a belső modell módszert használó intézmények számára a felügyeletek által előírt kiegészítő szavatolótőke-követelményre (pl. a 2013/36/EU irányelv 101. cikkének megfelelő többlettőke-követelmény) vonatkozik.
6	Összesen (1+2+3+ 4+5)
Oszlop betűjele	Magyarázat
a	Kockázattal súlyozott kitettségértékek Itt kell megadni a CRR 438. cikkének d) pontja szerinti kockázattal súlyozott kitettségértékeket, amelyek kiszámításához a „b” oszlopban levő értéket meg kell szorozni 12,5-del a CRR 92. cikke (4) bekezdése b) pontjának megfelelően.
b	Szavatolótőke-követelmények A piaci kockázat CRR harmadik része IV. címének 5. fejezetében meghatározott szavatolótőke-követelménye az 1–4. sorra vonatkozó útmutatónak megfelelően.

EU MR2-B tábla – Az IMA alá tartozó piaci kockázati kitettségekhez kapcsolódó kockázattal súlyozott kitettségértékek változásainak bemutatása: Kötött formátum

Az intézmények az ezen végrehajtási rendelet XXIX. mellékletében található EU MR2-B tábla e mellékletben foglalt útmutató szerinti kitöltésével hozzák nyilvánosságra a CRR 438. cikkének h) pontjában említett információkat.

Az intézményeknek a kockázattal súlyozott kitettségértékek változását a nyilvánosságra hozatali vonatkozási időszak végén fennálló kockázattal súlyozott kitettségértékek (a 8. sorban meghatározottak szerint) és az előző nyilvánosságra hozatali vonatkozási időszak végén fennálló kockázattal súlyozott kitettségértékek közötti változásként kell megadniuk (az 1. sor alapján a lentiekben meghatározottak szerint, negyedéves adatszolgáltatás esetén a nyilvánosságra hozatali vonatkozási időszak negyedéve előtti negyedév vége). Az intézmények kiegészíthetik a 3. pillér szerinti nyilvánosságra hozatalaikat azzal, hogy az előző három negyedévre vonatkozóan is megadják a szóban forgó információkat.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató
Sor száma	Magyarázat
1	Kockázattal súlyozott kitettségértékek az előző időszak végén Kockázattal súlyozott kitettségértékek az előző időszak végén, a következőképpen kiszámítva: a CRR 364. cikke szerinti (kivéve a 364. cikke (2) bekezdésének a) pontját) szavatolótőke-követelmények és a piaci kockázatra vonatkozó belső modell módszert alkalmazó intézmények számára a felügyeleti hatóságok által előírt további szavatolótőke-követelmények összege, szorozva 12,5-del a CRR 92. cikke (4) bekezdésének b) pontja szerint.
2	A kockázati szintek mozgása A pozíciók – szabályozási politika miatti változásoktól eltérő – változásaiból eredő változások
3	A modell változásai A modell közelmúltbeli tapasztalatok figyelembevétele céljából elvégzett jelentős frissítései (pl. kalibrálás), valamint a modell hatályának jelentős változásai. Ha egynél több modellfrissítésre került sor, további sorokra lehet szükség.
4	Módszertan és politika A számítások módszertani változásai, amelyek mögött a szabályozási politika változásai állnak.
5	Felvásárlások és elidegenítések Az üzletágak/termékcsaládok vagy szervezetek felvásárlásával és elidegenítésével összefüggő módosítások.
6	Devizaárfolyam-mozgások A devizaárfolyam-mozgások miatt felmerülő változások.
7	Egyéb Ebben a sorban kell feltüntetni az olyan változásokat, amelyek az e tábla 2–6. sorában szereplő tényezők egyikéhez sem rendelhetők hozzá, továbbá a kísérő szöveges tájékoztatásban magyarázatot kell adni a változásokat előidéző tényezőkre.
8	Kockázattal súlyozott kitettségértékek a nyilvánosságra hozatali időszak végén Kockázattal súlyozott kitettségértékek az időszak végén, a következőképpen kiszámítva: a CRR 364. cikke szerinti (kivéve a 364. cikke (2) bekezdésének a) pontját) szavatolótőke-követelmények és a piaci kockázatra vonatkozó belső modell módszert alkalmazó intézmények esetében a felügyeleti hatóságok által előírt további szavatolótőke-követelmények, szorozva 12,5-del a CRR 92. cikke (4) bekezdésének b) pontja szerint
1a /1b/ 8a/8b	Az 1a./1b. és a 8a./8b. sort akkor kell használni, ha az e tábla a–d oszlopainak bármelyikéhez tartozó kockázattal súlyozott kitettségérték / szavatolótőke-követelmény a 60 napos átlagos mérőszám (a VaR és az SVaR esetében), vagy a 12 hetes átlagos mérőszám, illetve az alsó korlát szerinti mérőszám (az IRC és az átfogó kockázatmérő módszer esetében), nem pedig a meghatározott (előző vagy nyilvánosságra hozatali) időszak végi kockázattal súlyozott kitettségérték / tőkekövetelmény a CRR 364. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontjával és b) pontjának i. alpontjával, 364. cikke (2) bekezdése b) pontjának i. alpontjával, valamint 364. cikke (3) bekezdésének a) alpontjával összhangban. A további, 1a. és 8b. sorban szereplő összeg az e tábla 1., illetőleg 8. sorában megadott, az átlagos mérőszámmal számított végleges kockázattal súlyozott kitettségérték és az e tábla 1b/8a. sorában szereplő modellekből közvetlenül levezetett értékek különbsége. Ezekben az esetekben a szabályozási kiigazítást tartalmazó további sorok (e tábla 1a. és 8b. sora) biztosítják, hogy az intézmény meg tudja adni a kockázattal súlyozott kitettségérték / szavatolótőke-követelmény változásainak forrását az e tábla 1b. és 8a. sorában megadott (előző vagy a nyilvánosságra hozatali) időszak végi utolsó kockázattal súlyozott kitettségérték / szavatolótőke-követelmény mutató alapján. Ebben az esetben e tábla 2., 3., 4., 5., 6. és 7. sora egyezik az e tábla 1b. és 8a. sorában szereplő értékkel (5).
Oszlop betűjele	Magyarázat
a	VaR – A CRR 364. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti szavatolótőke-követelményből a kockáztatott érték alapján számított kockázattal súlyozott kitettségértékek e tábla 2–7. sorához kapcsolódó változásainak fő mozgatórugói (észszerű becslés alapján)
b	SVaR Az időszak során a CRR 364. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti szavatolótőke-követelményekből levezetett stresszhelyzeti kockáztatott értéken alapuló kockázattal súlyozott kitettségértékekben bekövetkezett változások fő okai e tábla 2–7. sorának megfelelően (észszerű becslés alapján), valamint a felügyeleti hatóságok által előírt kiegészítő szavatolótőke
c	IRC Az időszak során a CRR 364. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti szavatolótőke-követelményekből levezetett járulékos nemteljesítési és átminősítési kockázaton alapuló, kockázattal súlyozott kitettségértékben bekövetkezett változások fő okai e tábla 2–7. sorának megfelelően (észszerű becslés alapján), valamint a felügyeleti hatóságok által előírt kiegészítő szavatolótőke
d	Átfogó kockázati mérőszám Az időszak során a CRR 364. cikkének (3) bekezdése szerinti szavatolótőke-követelményekből levezetett, korrelációkereskedési portfólióra vonatkozó kockázattal súlyozott kitettségértékben bekövetkezett változások fő okai e tábla 2–7. sorának megfelelően (észszerű becslés alapján), valamint a felügyeleti hatóságok által előírt kiegészítő szavatolótőke
e	Egyéb A kockázattal súlyozott kitettségértékek adott időszakbeli, e tábla 2–7. sora szerinti változásainak fő mozgatórugói az a)–d) oszlopokban szereplőtől eltérő modellek alapján
f	Kockázattal súlyozott kitettségértékek összesen (a + b + c + d + e)
g	Teljes szavatolótőke-követelmény (f x 8 %)

EU MR3 tábla – A kereskedési portfóliókra vonatkozó IMA-értékek: Kötött formátum

Az intézmények az ezen végrehajtási rendelet XXIX. mellékletében található EU MR3 tábla e mellékletben foglalt útmutató szerinti kitöltésével hozzák nyilvánosságra a CRR 455. cikkének d) pontjában említett információkat.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató
Sor száma	Magyarázat
	VaR (10 nap 99 %) A CRR 365. cikke (1) bekezdése szerinti napi kockáztatott érték mérőszám Ezek az összegek nem foglalhatják magukban a felügyeleti hatóság mérlegelése alapján meghatározott további szavatolótőke-követelményeket (például a szorzóhoz kapcsolódóan).
1–4	A legmagasabb / legalacsonyabb / átlagos napi kockáztatott érték mérőszám az adott időszak vonatkozásában és az időszak végi napi kockáztatott érték mérőszám
	SVaR (10 nap 99 %) A CRR 365. cikke (2) bekezdése szerinti stresszhelyzeti kockáztatott érték mérőszám Ezek az összegek nem foglalhatják magukban a felügyeleti hatóság mérlegelése alapján meghatározott további szavatolótőke-követelményeket (szorzó).
5–8	A legmagasabb / legalacsonyabb / átlagos napi stresszhelyzeti kockáztatott érték mérőszám az adott időszak vonatkozásában és az időszak végi napi kockáztatott érték mérőszám
	IRC (99,9 %) A CRR harmadik része IV. címe 5. fejezete 3. szakasza szerinti, a járulékos nemteljesítési és átminősítési kockázatokhoz kapcsolódó kockázati mérőszám Ezek az összegek nem foglalhatják magukban a felügyeleti hatóság mérlegelése alapján meghatározott további szavatolótőke-követelményeket (szorzó).
9–12	A legmagasabb / legalacsonyabb / átlagos IRC mérőszám az adott időszak vonatkozásában és az időszak végi napi kockáztatott érték mérőszám
	Átfogó kockázati mérőszám (99,9 %) A CRR harmadik része IV. címe 5. fejezete 5. szakasza szerinti, a korrelációkereskedési portfóliókhoz kapcsolódó érték
13–16	A legmagasabb / legalacsonyabb / átlagos korrelációkereskedési portfólió mérőszám az adott időszak vonatkozásában és az időszak végi napi kockáztatott érték mérőszám
Oszlop betűjele	Magyarázat
a	Az e tábla 1–16. sorának megfelelő legmagasabb/legalacsonyabb/átlagos értékek a nyilvánosságra hozatali időszak vonatkozásában és az időszak végi értékek

EU MR4 tábla – A VaR-becslések összehasonlítása a nyereségekkel/veszteségekkel. Rugalmasan kitölthető tábla

10.

A CRR 455. cikkének g) pontjában említett információkkal összefüggésben az intézményeknek nyilvánosságra kell hozniuk az ezen végrehajtási rendelet XXIX. mellékletében található ábrát, és az e táblázatban feltüntetett adatokat.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató
	Magyarázat
	A CRR 455. cikkének g) pontjában említett információk közé tartozik a szabályozási célból használt kockázati mérőszám értéke a CRR 365. cikke (1) bekezdésének megfelelően, 1 napos tartási időszakhoz kalibrálva, hogy 99 %-os megbízhatósági szinttel össze lehessen hasonlítani az intézmény kereskedési eredményeivel.
	Az intézményeknek ismertetniük kell az utótesztelési eredményeken belüli kiugró értékek (az utótesztelés során mutatkozó, a CRR 366. cikke szerinti kivételek) elemzését, és meg kell adniuk a vonatkozó időpontokat és a megfelelő túllépést (VaR-P&L). Az elemzésnek meg kell határoznia legalább a kivételek fő mozgatórugóit. Az intézményeknek nyilvánosságra kell hozniuk a tényleges eredményre és a feltételezett eredményre vonatkozó, a CRR 366. cikke szerinti hasonló összehasonlításokat (vagyis a portfólió értékének változatlan nap végi pozíciók mellett bekövetkezett feltételezett változása alapján). Az intézményeknek ezeket az információkat ki kell egészíteniük a tényleges nyereségekre/veszteségekre vonatkozó információval, és különösen arra vonatkozó magyarázattal, hogy ezek tartalmaznak-e tartalékokat, és ha nem, hogyan integrálják a tartalékokat az utótesztelési folyamatba.

(2) Az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az opciókkal kapcsolatos, piaci kockázati sztenderd módszer szerinti nem delta kockázatok kezelését meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2014. március 12-i 528/2014/EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ BIZOTTSÁGI RENDELETBEN meghatározottak szerint (HL L 148., 2014.5.20., 29. o.).

(3) Az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az opciókkal kapcsolatos, piaci kockázati sztenderd módszer szerinti nem delta kockázatok kezelését meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2014. március 12-i 528/2014/EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ BIZOTTSÁGI RENDELETBEN meghatározottak szerint (HL L 148., 2014.5.20., 29. o.).

(4) Az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az opciókkal kapcsolatos, piaci kockázati sztenderd módszer szerinti nem delta kockázatok kezelését meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2014. március 12-i 528/2014/EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ BIZOTTSÁGI RENDELETBEN meghatározottak szerint (HL L 148., 2014.5.20., 29. o.).

(5) Lásd az illusztrációt a Nemzetközi Fizetések Bankja Bázeli Bankfelügyeleti Bizottsága, DIS nyilvánosságra hozatali követelmények című dokumentumában (DIS Disclosure requirements DIS 99 Worked examples) (2019. december).

XXXI. MELLÉKLET

EU ORA táblázat – A működési kockázattal kapcsolatos minőségi információk

Szabadon kitölthető szövegmezők a minőségi információk nyilvánosságra hozatalához

Jogalap	Sor jelölése	Minőségi információk – szabad formátum
A CRR 435. cikke (1) bekezdésének a), b), c) és d) pontja	a	A kockázatkezelési célkitűzések és szabályok nyilvánosságra hozatala
A CRR 446. cikke	b	A minimális szavatolótőke-követelmények megállapítására szolgáló módszerek nyilvánosságra hozatala
A CRR 446. cikke	c	A fejlett mérési módszer (AMA) alkalmazásának leírása (adott esetben)
A CRR 454. cikke	d	A fejlett mérési módszer keretében a kockázat mérséklésére alkalmazott biztosítás nyilvánosságra hozatala (adott esetben)

EU OR1 tábla – A működési kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmények és a kockázattal súlyozott kitettségértékek

Banki tevékenységek		a	b	c	d	e
		Irányadó mutató			Szavatolótőke-követelmények	Kockázati kitettségérték
		N–3. év	N–2. év	Előző év	Szavatolótőke-követelmények	Kockázati kitettségérték
1	Az alapmutató-módszer (BIA) szerinti banki tevékenységek
2	A sztenderd (TSA) / alternatív sztenderd (ASA) módszer szerinti banki tevékenységek
3	A sztenderd módszer szerint:
4	Az alternatív sztenderd módszer szerint:
5	A fejlett mérési módszerek (AMA) szerinti banki tevékenységek

XXXII. MELLÉKLET

Útmutató a működési kockázatra vonatkozó nyilvánosságra hozatal céljára szolgáló táblákhoz

EU ORA táblázat – A működési kockázattal kapcsolatos minőségi információk. Rugalmasan kitölthető táblázat

Az intézmények az 575/2013/EU rendelet (1) (CRR) 435. cikke (1) bekezdésének, 446. és 454. cikkének alkalmazásában nyilvánosságra hozzák az e táblázatban foglalt információkat.

Az intézmények az ezen végrehajtási rendelet XXXI. mellékletében található EU ORA táblázatot (A működési kockázat nyilvánosságra hozatala) az alábbi útmutatót követve töltik ki.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató

Sor jelölése

Magyarázat

A kockázatkezelési célkitűzések és szabályok nyilvánosságra hozatala

A CRR 435. cikke (1) bekezdésének megfelelően az intézményeknek nyilvánosságra kell hozniuk kockázatkezelési célkitűzéseiket és szabályaikat, többek között a következőket:

—	stratégiák és folyamatok;

—	a működési kockázattal foglalkozó kockázatkezelési részleg szerkezeti és szervezeti felépítése;

—	kockázatmérés és -ellenőrzés;

—	a működési kockázatra vonatkozó adatszolgáltatás;

—	a működési kockázat mérséklésére és fedezésére vonatkozó szabályok.

A minimális szavatolótőke-követelmények megállapítására szolgáló módszerek nyilvánosságra hozatala

Az intézményeknek ismertetniük kell a működési kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmények kiszámításához használt módszereket, valamint a működési kockázat azonosítására, értékelésére és kezelésére szolgáló módszereket.

A módszerek részleges alkalmazása esetén az intézményeknek nyilvánosságra kell hozniuk a különböző alkalmazott módszerek hatókörét és kiterjedését.

A fejlett mérési módszer (AMA) alkalmazásának leírása (adott esetben)

Azoknak az intézményeknek, amelyek a működési kockázatra vonatkozó információkat a CRR 312. cikkének (2) bekezdése szerint hozzák nyilvánosságra, nyilvánosságra kell hozniuk az alkalmazott módszertan leírását, kitérve a CRR 322. cikkének (3) és (4) bekezdésében említett külső és belső adatokra vonatkozó előírásokra is.

A fejlett mérési módszer keretében a kockázat mérséklésére alkalmazott biztosítás nyilvánosságra hozatala (adott esetben)

Az intézményeknek információt kell nyújtaniuk a CRR 454. cikke szerinti fejlett mérési módszerek alkalmazásakor a működési kockázat mérséklésére általuk használt biztosításról és egyéb kockázatátruházási mechanizmusokról.

EU OR1 tábla – A működési kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmények és a kockázattal súlyozott kitettségértékek. Kötött formátumú tábla.

Az intézmények az ezen végrehajtási rendelet XXXI. mellékletében található, a működési kockázat nyilvánosságra hozatalára szolgáló EU OR1 tábla e mellékletben foglalt útmutató szerinti kitöltésével hozzák nyilvánosságra a CRR 446. és 454. cikkében említett információkat. Ez a tábla a szavatolótőke-követelménynek a CRR harmadik része III. címének 312–324. cikke szerinti, a működési kockázatra vonatkozó alapmutató-módszer (BIA), a sztenderd módszer (TSA), az alternatív sztenderd módszer (ASA), valamint a fejlett mérési módszerek (AMA) alkalmazásával történő kiszámításával kapcsolatos információkat nyújt.

Az alapmutató-módszert, a sztenderd módszert és/vagy az alternatív sztenderd módszert használó intézményeknek a táblát kísérő szöveges magyarázatban meg kell határozniuk, hogy a szavatolótőke-követelmény kiszámításához általuk használt, üzleti év végi információ: a) ellenőrzött számadatokon alapul, vagy b) amennyiben ezek nem állnak rendelkezésre, üzleti becsléseken alapul. Az utóbbi esetben az intézményeknek meg kell adniuk minden olyan kivételes körülményt, amely ezen adatok változásához vezetett (pl. gazdálkodó egységek vagy tevékenységek közelmúltbeli felvásárlása vagy elidegenítése).

Útmutató az EU OR1 nyilvánosságra hozatali tábla kitöltéséhez
Oszlop	Magyarázat
a, b, c	Irányadó mutató Az „irányadó mutató” a CRR 316. cikke (1) bekezdésének 1. táblázatában meghatározottaknak megfelelően az elemek üzleti év végén mért értékének az összege (az alapmutató-módszert használó intézmények esetében). A sztenderd módszert vagy az alternatív sztenderd módszert használó intézmények számára az üzleti év végi irányadó mutató a CRR 317–319. cikkében meghatározottaknak megfelelő mutató. A működési kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelményt az irányadó mutató segítségével (az alapmutató módszerével, a sztenderd módszerrel vagy az alternatív sztenderd módszerrel) számító intézmények a megfelelő évekre vonatkozó irányadó mutatót e tábla a–c oszlopában tüntetik fel. Ezenkívül a különböző módszerek együttes, a CRR 314. cikkében említett alkalmazása esetén az intézmények tájékoztató jelleggel megadják a fejlett mérési módszerek alkalmazási körébe tartozó tevékenységekre vonatkozó irányadó mutatót is. A fejlett mérési módszert alkalmazó bankoknak is nyilvánosságra kell hozniuk a fejlett mérési módszerek alkalmazási körébe tartozó tevékenységekre vonatkozó irányadó mutatót. Ha az intézmény az irányadó mutatóról 3 évnél rövidebb időszakra vonatkozóan rendelkezik adatokkal, akkor a rendelkezésre álló historikus (auditált) adatokat kell prioritás szerint a tábla megfelelő oszlopaiban feltüntetni. Ha például korábbi adatok csak egy évről állnak rendelkezésre, akkor azokat e tábla „c” oszlopában kell feltüntetni. Indokolt esetben a jövőre vonatkozó becsléseket a „b” oszlopban (a jövő évre vonatkozó becslés), valamint az „a” oszlopban (a t+2 évre vonatkozó becslés) kell feltüntetni. Továbbá ha az irányadó mutatóra vonatkozóan korábbi adatok nem állnak rendelkezésre, akkor az intézmény nyilvánosságra hozhatja a szavatolótőke-követelmények kiszámításához használt, jövőre vonatkozó üzleti becslést is.
d	Szavatolótőke-követelmények Az alkalmazott módszerekkel, a CRR 312–324. cikkének megfelelően kiszámított szavatolótőke-követelmény. A kapott összeget e tábla „d” oszlopában kell feltüntetni.
e	Kockázati kitettségérték A CRR 92. cikke (3) bekezdésének e) pontja, valamint 92. cikkének (4) bekezdése. Az e tábla „d” oszlopában megadott szavatolótőke-követelmény szorozva 12,5-del.
Sor	Magyarázat
1	Az alapmutató-módszer (BIA) szerinti banki tevékenységek Ebben a sorban kell feltüntetni a működési kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmény kiszámításához használt, az alapmutató módszerének alkalmazási körébe tartozó banki tevékenységekre vonatkozó összegeket (a CRR 315. és 316. cikke).
2	A sztenderd (TSA) / alternatív sztenderd (ASA) módszer szerinti banki tevékenységek Ebben a sorban kell megadni a sztenderd módszerrel és az alternatív sztenderd módszerrel összhangban kiszámított szavatolótőke-követelményeket (a CRR 317–320. cikke).
3	A sztenderd módszer szerint: A sztenderd módszer alkalmazása esetén az adott évekre vonatkozó irányadó mutató a CRR 317. cikkében található 2. táblázatban említett minden üzletágat magában foglal.
4	Az alternatív sztenderd módszer szerint: Az alternatív sztenderd módszert (a CRR 319. cikke) alkalmazó intézményeknek fel kell tüntetniük a vonatkozó évekre az irányadó mutatót.
5	A fejlett mérési módszerek (AMA) szerinti banki tevékenységek Ebben a sorban a fejlett mérési módszert alkalmazó intézmények vonatkozó adatait kell megadni (a CRR 312. cikkének (2) bekezdése, valamint 321–323. cikke). A különböző módszerek együttes (a CRR 314. cikkében említett) alkalmazása esetén is fel kell tüntetni a fejlett mérési módszerekhez tartozó tevékenységekre vonatkozó irányadó mutatót. A fejlett mérési módszert alkalmazó bankoknak is nyilvánosságra kell hozniuk a fejlett mérési módszerek alkalmazási körébe tartozó tevékenységekre vonatkozó irányadó mutatót.

XXXIII. MELLÉKLET

EU REMA táblázat – Javadalmazási politika

Az intézményeknek ismertetniük kell javadalmazási politikájuk fő elemeit, és azt, hogy hogyan hajtják végre ezeket a politikákat. Mindenekelőtt – ahol releváns – a következő elemeket kell ismertetni:

Minőségi nyilvánosságra hozatal

A javadalmazást felügyelő testületekre vonatkozó információk. A nyilvánosságra hozatalnak tartalmaznia kell a következőket:

—	A javadalmazási politikát felügyelő fő testület (vezető testület vagy adott esetben javadalmazási bizottság) neve, összetétele és megbízatása, valamint az e fő testület által az üzleti év során tartott ülések száma.

—	Igénybe vett külső tanácsadók, az őket megbízó testület, a javadalmazási keret érintett területei.

—	Az intézmény javadalmazási politikája hatályának ismertetése (például régiók, üzletágak szerint), beleértve azt is, hogy milyen mértékben alkalmazandó harmadik országokban található leányvállalatokra és fióktelepekre.

—	Azon munkavállalók vagy munkavállalói kategóriák ismertetése, akiknek szakmai tevékenysége lényeges hatást gyakorol az intézmény kockázati profiljára.

Az azonosított munkavállalókra vonatkozó javadalmazási rendszer kialakítására és szerkezetére vonatkozó információk. A nyilvánosságra hozatalnak tartalmaznia kell a következőket:

—	A javadalmazási politika legfontosabb jellemzőinek és célkitűzéseinek áttekintése, továbbá információ a javadalmazási politika meghatározásához használt döntéshozatali folyamatról és az érintett érdekelt felek szerepéről.

—	A teljesítmény méréséhez és az előzetes és utólagos, kockázat szerinti jövedelemkorrekcióhoz használt kritériumokra vonatkozó információk.

—	A vezető testület vagy – amennyiben létrehozták – a javadalmazási bizottság felülvizsgálta-e az intézmény javadalmazási politikáját az elmúlt év során, és ha igen, a végrehajtott módosítások áttekintése, a módosítások indokai, és a javadalmazásra gyakorolt hatásuk.

—	Információ arról, hogy az intézmény hogyan biztosítja, hogy a belsőkontroll-feladatokat ellátó munkavállalók javadalmazása az általuk felügyelt üzleti tevékenységtől függetlenül történjen.

—	A garantált változó javadalmazás és a végkielégítések megítélése során alkalmazott politikák és kritériumok.

Annak ismertetése, hogy a jelenlegi és jövőbeli kockázatokat milyen módon veszik figyelembe a javadalmazási folyamatokban. A nyilvánosságra hozatalnak tartalmaznia kell a fő kockázatok és azok mérésének áttekintését, valamint hogy ezek a mértékek milyen hatással vannak a javadalmazásra.

A javadalmazás rögzített és változó összetevője közötti, a CRD 94. cikke (1) bekezdése g) pontjának megfelelően meghatározott arányok.

Annak ismertetése, hogy az intézmény milyen módon kívánja összekapcsolni a teljesítménymérési időszak alatti teljesítményt a javadalmazás szintjével. A nyilvánosságra hozatalnak tartalmaznia kell a következőket:

—	Az intézményre, az üzletágakra és az egyénekre vonatkozó fő teljesítménykritériumok és mérőszámok áttekintése.

—	Áttekintés arról, hogy az egyéni változó javadalmazás összegei hogyan függnek össze az intézményi és az egyéni teljesítménnyel.

—	A megítélt különböző típusú instrumentumok – többek között részvények, azokkal egyenértékű tulajdoni részesedések, opciók és egyéb instrumentumok – közötti egyensúly meghatározásához használt kritériumokra vonatkozó információk.

—	Információ azokról az intézkedésekről, amelyeket az intézmény a változó javadalmazás korrekciója céljából végrehajt abban az esetben, ha gyengék a teljesítmény-mérőszámok, beleértve az intézmény »gyenge« teljesítmény-mérőszámok meghatározására vonatkozó kritériumait.

Annak ismertetése, hogy az intézmény milyen módon kívánja a javadalmazást a hosszú távú teljesítményhez igazítani. A nyilvánosságra hozatalnak tartalmaznia kell a következőket:

—	Az intézmény halasztott javadalmazásra, az instrumentumokban történő kifizetésre, a visszatartási időszakokra és a változó javadalmazás megszolgálására vonatkozó politikájának áttekintése, beleértve azt is, ha eltér a különböző munkavállalók vagy munkavállalói kategóriák esetében.

—	Az intézmény utólagos kiigazításra vonatkozó kritériumai (malus halasztás alatt és visszakövetelés megszolgálás után, ha a nemzeti jog engedélyezi).

—	Adott esetben az azonosított munkavállalók számára előírható részesedési követelmények.

A CRR 450. cikke (1) bekezdésének f) pontjával összhangban a változó összetevőt is tartalmazó javadalmazás és az esetleges egyéb, nem pénzbeli juttatások fő paraméterei és logikai alapja. A nyilvánosságra hozatalnak tartalmaznia kell a következőket:

—

Információ a javadalmazás változó összetevőinek meghatározásához használt egyedi teljesítménymutatókról, valamint a megítélt különböző típusú instrumentumok – többek között részvények, egyenértékű tulajdoni részesedések, részvényhez kapcsolt eszközök, egyenértékű készpénz-helyettesítő fizetési eszközök, opciók és egyéb instrumentumok – közötti egyensúly meghatározásához használt kritériumokról.

Ha az érintett tagállam vagy az illetékes hatóság kéri, a vezető testület vagy a felső vezetés minden tagjának teljes javadalmazása.

A CRR 450. cikke (1) bekezdésének k) pontjával összhangban arra vonatkozó információ, hogy az intézmény él-e a CRD 94. cikkének (3) bekezdésében meghatározott eltéréssel.

—

E pont alkalmazásában az ilyen eltéréssel élő intézményeknek fel kell tüntetniük, hogy ez a CRD 94. cikke (3) bekezdésének a) és/vagy b) pontja alapján történik-e. Azt is jelezniük kell, hogy mely javadalmazási elvre vonatkozóan alkalmazzák az eltérést/eltéréseket, meg kell adniuk az eltérésből/eltérésekből részesülő munkavállalók számát és azok teljes javadalmazását, rögzített és változó javadalmazás szerinti bontásban.

A 450. cikk (2) bekezdésével összhangban a nagy méretű intézményeknek nyilvánosságra kell hozniuk a kollektív vezető testületük javadalmazására vonatkozó számszerűsített információkat, megkülönböztetve az ügyvezető és nem ügyvezető tagokat.

EU REM1 tábla – Az üzleti évre vonatkozóan megítélt javadalmazás

			a	b	c	d
			Vezető testület, felügyeleti funkció	Vezető testület, irányító funkció	Egyéb felső vezetés	Egyéb azonosított munkavállalók
1	Rögzített javadalmazás	Azonosított munkavállalók száma
2		Teljes rögzített javadalmazás
3		Ebből: készpénzalapú
4		(Az EU-ban nem alkalmazandó)
EU-4a		Ebből: részvények vagy azokkal egyenértékű tulajdoni részesedések
5		Ebből: részvényhez kapcsolt eszközök vagy azokkal egyenértékű készpénz-helyettesítő fizetési eszközök
EU-5x		Ebből: egyéb eszközök
6		(Az EU-ban nem alkalmazandó)
7		Ebből: egyéb formák
8		(Az EU-ban nem alkalmazandó)
9	Változó javadalmazás	Azonosított munkavállalók száma
10		Teljes változó javadalmazás
11		Ebből: készpénzalapú
12		Ebből: halasztott
EU-13a		Ebből: részvények vagy azokkal egyenértékű tulajdoni részesedések
EU-14a		Ebből: halasztott
EU-13b		Ebből: részvényhez kapcsolt eszközök vagy azokkal egyenértékű készpénz-helyettesítő fizetési eszközök
EU-14b		Ebből: halasztott
EU-14x		Ebből: egyéb eszközök
EU-14y		Ebből: halasztott
15		Ebből: egyéb formák
16		Ebből: halasztott
17	Teljes javadalmazás (2 + 10)

EU REM2 tábla – Különleges kifizetések azon munkavállalók számára, akiknek szakmai tevékenysége lényeges hatást gyakorol az intézmény kockázati profiljára (azonosított munkavállalók)

		a	b	c	d
		Vezető testület, felügyeleti funkció	Vezető testület, irányító funkció	Egyéb felső vezetés	Egyéb azonosított munkavállalók
	Megítélt garantált változó javadalmazás
1	Megítélt garantált változó javadalmazás – Azonosított munkavállalók száma
2	Megítélt garantált változó javadalmazás – Teljes összeg
3	Ebből az üzleti év során kifizetett megítélt garantált változó javadalmazás, amelyet nem vesznek figyelembe a teljesítményjavadalmazás felső korlátjában
	Korábbi időszakokban megítélt, az üzleti év során kifizetett végkielégítések
4	Korábbi időszakokban megítélt, az üzleti év során kifizetett végkielégítések – Azonosított munkavállalók száma
5	Korábbi időszakokban megítélt, az üzleti év során kifizetett végkielégítések – Teljes összeg
	Az üzleti év során megítélt végkielégítések
6	Az üzleti év során megítélt végkielégítések – Azonosított munkavállalók száma
7	Az üzleti év során megítélt végkielégítések – Teljes összeg
8	Ebből az üzleti év során kifizetett
9	Ebből halasztott
10	Ebből az üzleti év során kifizetett végkielégítések, amelyeket nem vesznek figyelembe a teljesítményjavadalmazás felső korlátjában
11	Ebből az egy fő részére megítélt legmagasabb kifizetés

EU REM3 tábla – Halasztott javadalmazás

		a	b	c	d	e	f	EU - g	EU - h
	Halasztott és visszatartott javadalmazás	Korábbi teljesítési időszakokra megítélt halasztott javadalmazás teljes összege	Ebből az adott üzleti évben kifizetendővé váló	Ebből a következő üzleti években kifizetendővé váló	Az üzleti év során kifizetendővé váló halasztott javadalmazás teljesítményen alapuló kiigazításának összege az adott üzleti évben	A jövőbeli teljesítési évek során kifizetendővé váló halasztott javadalmazás teljesítményen alapuló kiigazításának összege az adott üzleti évben	Az üzleti év során utólagos implicit kiigazítások miatt végrehajtott kiigazítások teljes összege (azaz a halasztott javadalmazás értékének változása az instrumentumok árának változása miatt)	Az üzleti év előtt megítélt, az adott üzleti évben ténylegesen kifizetett halasztott javadalmazás teljes összege	Korábbi teljesítési időszakra megítélt, kifizetendővé vált, de visszatartási időszak hatálya alá tartozó halasztott javadalmazás teljes összege
1	Vezető testület, felügyeleti funkció
2	Készpénzalapú
3	Részvények vagy azokkal egyenértékű tulajdoni részesedések
4	Részvényhez kapcsolt eszközök vagy azokkal egyenértékű készpénz-helyettesítő fizetési eszközök
5	Egyéb eszközök
6	Egyéb formák
7	Vezető testület, irányító funkció
8	Készpénzalapú
9	Részvények vagy azokkal egyenértékű tulajdoni részesedések
10	Részvényhez kapcsolt eszközök vagy azokkal egyenértékű készpénz-helyettesítő fizetési eszközök
11	Egyéb eszközök
12	Egyéb formák
13	Egyéb felső vezetés
14	Készpénzalapú
15	Részvények vagy azokkal egyenértékű tulajdoni részesedések
16	Részvényhez kapcsolt eszközök vagy azokkal egyenértékű készpénz-helyettesítő fizetési eszközök
17	Egyéb eszközök
18	Egyéb formák
19	Egyéb azonosított munkavállalók
20	Készpénzalapú
21	Részvények vagy azokkal egyenértékű tulajdoni részesedések
22	Részvényhez kapcsolt eszközök vagy azokkal egyenértékű készpénz-helyettesítő fizetési eszközök
23	Egyéb eszközök
24	Egyéb formák
25	Teljes összeg

EU REM4 tábla – Évenként 1 millió EUR összegű vagy annál nagyobb javadalmazás

		a
	EUR	A CRR 450. cikkének i) pontja szerinti, magas keresettel rendelkező azonosított munkavállalók
1	1 000 000 – kevesebb mint 1 500 000
2	1 500 000 – kevesebb mint 2 000 000
3	2 000 000 – kevesebb mint 2 500 000
4	2 500 000 – kevesebb mint 3 000 000
5	3 000 000 – kevesebb mint 3 500 000
6	3 500 000 – kevesebb mint 4 000 000
7	4 000 000 – kevesebb mint 4 500 000
8	4 500 000 – kevesebb mint 5 000 000
9	5 000 000 – kevesebb mint 6 000 000
10	6 000 000 – kevesebb mint 7 000 000
11	7 000 000 – kevesebb mint 8 000 000
x	A felsorolás szükség szerint kiegészíthető, ha további fizetési sávokra van szükség.

EU REM5 tábla – Információ azon munkavállalók javadalmazásáról, akiknek szakmai tevékenysége lényeges hatást gyakorol az intézmény kockázati profiljára (azonosított munkavállalók)

		a	b	c	d	e	f	g	h	i	j
		Vezető testület javadalmazása			Tevékenységi területek
		Vezető testület, felügyeleti funkció	Vezető testület, irányító funkció	Vezető testület összesen	Befektetési banki tevékenység	Lakossági banki tevékenység	Vagyonkezelés	Vállalati funkciók	Független belsőkontroll-funkciók	Minden egyéb	Összesen
1	Azonosított munkavállalók teljes száma
2	Ebből: vezető testületi tagok
3	Ebből: egyéb felső vezetés
4	Ebből: egyéb azonosított munkavállalók
5	Azonosított munkavállalók teljes javadalmazása
6	Ebből: változó javadalmazás
7	Ebből: rögzített javadalmazás

XXXIV. MELLÉKLET

Útmutató a javadalmazási politikára vonatkozó táblák nyilvánosságra hozatalához

EU REMA táblázat – Javadalmazási politika: Rugalmas formátum

Az intézmények az ezen végrehajtási rendelet XXXIII. mellékletében található EU REMA táblázat e mellékletben foglalt útmutató szerinti kitöltésével hozzák nyilvánosságra a CRR (1) 450. cikke (1) bekezdésének a), b), c), d), e), f), j) és k) pontjában, valamint 450. cikkének (2) bekezdésében említett információkat.

A táblázat rugalmas formátumú. Ha az intézmények eltérő formátumot alkalmaznak, az ebben a táblázatban előírt információkkal összehasonlítható információkat kell megadniuk, hasonló részletességgel és az összes előírt lényegi információval.

E táblázat és az ezen útmutatóban részletezett táblák alkalmazásában a megítélés a változó javadalmazás megadását jelenti egy bizonyos teljesítménymérési időszakra vonatkozóan, függetlenül a megítélt összeg kifizetésének tényleges időpontjától.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató

Sor jelölése

Magyarázat

A javadalmazást felügyelő testületekre vonatkozó információk. A nyilvánosságra hozatalnak tartalmaznia kell a következőket:

—	a javadalmazási politikát felügyelő fő testület (vezető testület és javadalmazási bizottság, ha létrehozták) neve, összetétele és megbízatása, valamint az e fő testület által az üzleti év során tartott ülések száma;

—	igénybe vett külső tanácsadók, az őket megbízó testület, a javadalmazási keret érintett területei;

—	az intézmény javadalmazási politikája hatályának ismertetése (például régiók, üzletágak szerint), beleértve azt is, hogy milyen mértékben alkalmazandó harmadik országokban található leányvállalatokra és fióktelepekre;

—	azon munkavállalók vagy munkavállalói kategóriák ismertetése, akiknek szakmai tevékenysége lényeges hatást gyakorol az intézmény kockázati profiljára (azonosított munkavállalók).

Az azonosított munkavállalókra vonatkozó javadalmazási rendszer kialakítására és szerkezetére vonatkozó információk. A nyilvánosságra hozatalnak tartalmaznia kell a következőket:

—	a javadalmazási politika legfontosabb jellemzőinek és célkitűzéseinek áttekintése, továbbá információ a javadalmazási politika meghatározásához használt döntéshozatali folyamatról és az érintett érdekelt felek szerepéről (például részvényesi közgyűlés);

—	a teljesítmény méréséhez és az előzetes és utólagos, kockázat szerinti jövedelemkorrekcióhoz használt kritériumokra vonatkozó információk;

—	a vezető testület és – amennyiben létrehozták – a javadalmazási bizottság felülvizsgálta-e az intézmény javadalmazási politikáját az elmúlt év során, és ha igen, a végrehajtott módosítások áttekintése, a módosítások indokai, és a javadalmazásra gyakorolt hatásuk;

—	információ arról, hogy az intézmény hogyan biztosítja, hogy a belsőkontroll-feladatokat ellátó munkavállalók javadalmazása az általuk felügyelt üzleti tevékenységtől függetlenül történjen;

—	a garantált változó javadalmazás és a végkielégítések megítélése során alkalmazott politikák és kritériumok.

Annak ismertetése, hogy a jelenlegi és jövőbeli kockázatokat milyen módon veszik figyelembe a javadalmazási folyamatokban

A nyilvánosságra hozatalnak tartalmaznia kell a fő kockázatok és azok mérésének áttekintését, valamint hogy ezek a mértékek milyen hatással vannak a javadalmazásra.

A javadalmazás rögzített és változó összetevője közötti, a 2013/36/EU irányelv (CRD) (2) 94. cikke (1) bekezdése g) pontjának megfelelően meghatározott arányok

Annak ismertetése, hogy az intézmény milyen módon kívánja összekapcsolni a teljesítménymérési időszak alatti teljesítményt a javadalmazás szintjével

A nyilvánosságra hozatalnak tartalmaznia kell a következőket:

—	az intézményre, az üzletágakra és az egyénekre vonatkozó fő teljesítménykritériumok és mérőszámok áttekintése.

—	áttekintés arról, hogy az egyéni változó javadalmazás összegei hogyan függnek össze az intézményi és az egyéni teljesítménnyel.

—	a megítélt különböző típusú instrumentumok – többek között részvények, azokkal egyenértékű tulajdoni részesedések, opciók és egyéb instrumentumok – közötti egyensúly meghatározásához használt kritériumokra vonatkozó információk.

—

információ azokról az intézkedésekről, amelyeket az intézmény a változó javadalmazás korrekciója céljából végrehajt abban az esetben, ha gyengék a teljesítmény-mérőszámok, beleértve az intézmény „gyengének” tekintett teljesítmény-mérőszámok meghatározására vonatkozó kritériumait. A CRD 94. cikke (1) bekezdésének n) pontjával összhangban a változó javadalmazás akkor fizethető ki, illetve a munkavállaló akkor jogosult rá, ha ez az intézmény, az üzleti egység és az érintett személy teljesítménye alapján indokolt. Az intézményeknek ki kell fejteniük azokat a kritériumokat/küszöbértékeket, amelyek alapján megállapítják, hogy a teljesítmény gyenge, és nem indokolja a változó javadalmazás kifizetését vagy az arra való jogosultságot.

Annak ismertetése, hogy az intézmény milyen módon kívánja a javadalmazást a hosszú távú teljesítményhez igazítani.

A nyilvánosságra hozatalnak tartalmaznia kell a következőket:

—	az intézmény halasztott javadalmazásra, az instrumentumokban történő kifizetésre, a visszatartási időszakokra és a változó javadalmazás megszolgálására vonatkozó politikájának áttekintése, beleértve azt is, ha eltér a különböző munkavállalók vagy munkavállalói kategóriák esetében.

—	az intézmény utólagos kiigazításra vonatkozó kritériumai (malus halasztás alatt és visszakövetelés megszolgálás után, ha a nemzeti jog engedélyezi).

—	adott esetben az azonosított munkavállalók számára előírható részesedési követelmények.

A CRR 450. cikke (1) bekezdésének f) pontjában említettek szerint a változó összetevőt is tartalmazó javadalmazás és az esetleges egyéb, nem pénzbeli juttatások fő paraméterei és logikai alapja. A nyilvánosságra hozatalnak tartalmaznia kell a következőket:

—

Információ a javadalmazás változó összetevőinek meghatározásához használt egyedi kockázati/teljesítménymutatókról, valamint a megítélt különböző típusú instrumentumok – többek között részvények, egyenértékű tulajdoni részesedések, részvényhez kapcsolt eszközök, egyenértékű készpénz-helyettesítő fizetési eszközök, opciók és egyéb instrumentumok – közötti egyensúly meghatározásához használt kritériumokról.

Ha az érintett tagállam vagy az illetékes hatóság kéri, a vezető testület vagy a felső vezetés minden tagjának teljes javadalmazása, a CRR 450. cikke (1) bekezdésének j) pontjában említettek szerint.

A CRR 450. cikke (1) bekezdésének k) pontjában említettek szerint arra vonatkozó információ, hogy az intézmény él-e a CRD 94. cikkének (3) bekezdésében meghatározott eltéréssel.

E pont alkalmazásában az ilyen eltéréssel élő intézményeknek fel kell tüntetniük, hogy ez a CRD 94. cikke (3) bekezdésének a) és/vagy b) pontja alapján történik-e. Azt is jelezniük kell, hogy mely javadalmazási követelményre vonatkozóan alkalmazzák az eltérést/eltéréseket (vagyis a CRD 94. cikke (1) bekezdésének l) pontját, és/vagy m) pontját és/vagy o) pontját), meg kell adniuk az eltérésből/eltérésekből részesülő munkavállalók számát és azok teljes javadalmazását, rögzített és változó javadalmazás szerinti bontásban.

A CRR 450. cikkének (2) bekezdésében említettek szerint a nagy méretű intézményeknek nyilvánosságra kell hozniuk a kollektív vezető testületük javadalmazására vonatkozó mennyiségi információkat, megkülönböztetve az ügyvezető és nem ügyvezető tagokat.

EU REM1 tábla – Az üzleti évre vonatkozóan megítélt javadalmazás: Kötött formátum

Az intézmények a CRR 450. cikke (1) bekezdése h) pontjának i–ii. alpontja alkalmazásában az ezen végrehajtási rendelet XXXIII. mellékletében található EU REM1 táblát az e mellékletben foglalt útmutató alapján töltik ki.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató
Sor száma	Magyarázat
1. és 9.	Azonosított munkavállalók száma A CRD 92. cikkével és a CRD 94. cikkének (2) bekezdését (azonosított munkavállalók) végrehajtó, az azonosított munkavállalókról szóló felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel (3) összhangban azon munkavállalók száma, akiknek szakmai tevékenységei lényeges hatást gyakorolnak az intézmény kockázati profiljára, és akik az ebben a táblában felsorolt javadalmazási összetevők kedvezményezettjei. A számot a teljes munkaidős egyenérték alkalmazásával kell kiszámítani a vezető testület tagjaitól eltérő azonosított munkavállalók tekintetében, ahol a számokat létszámként kell feltüntetni.
2	Teljes rögzített javadalmazás Az e tábla 3–7. sorában szereplő értékek összege
3	Ebből: készpénzalapú A készpénzalapú javadalmazás összege a rögzített javadalmazáson belül.
EU-4a	Ebből: részvények vagy azokkal egyenértékű tulajdoni részesedések A rögzített javadalmazáson belül a CRD 94. cikke (1) bekezdése l) pontjának i. alpontjában említett részvények vagy – az érintett intézmény jogi formájától függően – azokkal egyenértékű tulajdoni részesedések együttes összege.
5	Ebből: részvényhez kapcsolt eszközök vagy azokkal egyenértékű készpénz-helyettesítő fizetési eszközök A rögzített javadalmazáson belül a CRD 94. cikke (1) bekezdése l) pontjának i. alpontjában említett részvényhez kapcsolt eszközök vagy – az érintett intézmény jogi formájától függően – azokkal egyenértékű készpénz-helyettesítő fizetési eszközök együttes összege.
EU-5x	Ebből: egyéb eszközök A rögzített javadalmazáson belül a CRD 94. cikke (1) bekezdése l) pontjának ii. alpontjában említett egyéb eszközök összege.
7	Ebből: egyéb formák Az üzleti évre vonatkozóan megítélt rögzített javadalmazás azon összegei, amelyek nem szerepelnek más sorokban a teljes rögzített javadalmazás cím alatt. Ide tartozhatnak a CRD (64) preambulumbekezdésében említett arányos és szokásos nyugdíjjárulékok, vagy juttatások (amennyiben ezek a juttatások nem teljesítményalapúak), vagy a javadalmazás egyéb formái, például a gépjárművekkel kapcsolatos juttatások.
10	Teljes változó javadalmazás Az e tábla 11., EU-13a., EU-13b., EU-14x. és 15. sorában szereplő értékek összege. A javadalmazás minden olyan összetevőjének összege, amely nem az e tábla 2. sorában feltüntetett rögzített javadalmazás, beleértve az adott év során megítélt garantált változó javadalmazást és a végkielégítéseket.
11	Ebből: készpénzalapú A készpénzalapú javadalmazás összege a változó javadalmazáson belül.
12., EU-14a., EU-14b., EU-14y. és 16.	Ebből: halasztott A változó javadalmazás összegei a CRD 94. cikkével összhangban meghatározott, különböző típusú halasztott összetevők szerint.
EU-13a	Ebből: részvények vagy azokkal egyenértékű tulajdoni részesedések A változó javadalmazáson belül a CRD 94. cikke (1) bekezdése l) pontjának i. alpontjában említett részvények vagy – az érintett intézmény jogi formájától függően – azokkal egyenértékű tulajdoni részesedések együttes összege.
EU-13b	Ebből: részvényhez kapcsolt eszközök vagy azokkal egyenértékű készpénz-helyettesítő fizetési eszközök A változó javadalmazáson belül a CRD 94. cikke (1) bekezdése l) pontjának i. alpontjában említett részvényhez kapcsolt eszközök vagy – az érintett intézmény jogi formájától függően – azokkal egyenértékű készpénz-helyettesítő fizetési eszközök együttes összege.
EU-14x	Ebből: egyéb eszközök A változó javadalmazáson belül a CRD 94. cikke (1) bekezdése l) pontjának ii. alpontjában említett egyéb eszközök összege.
15	Ebből: egyéb formák Az üzleti évre vonatkozóan megítélt változó javadalmazás azon összegei, amelyek nem szerepelnek más sorokban a változó javadalmazás cím alatt.
17	Teljes javadalmazás Az e tábla 2. és 10. sorában szereplő értékek összege
Oszlop betűjele	Magyarázat
a	Vezető testület, felügyeleti funkció A vezető testület felügyeleti funkcióban, amely a CRD 3. cikke (1) bekezdésének 8. pontjában meghatározottak szerint a vezető testületnek a vezetői döntéshozatal felügyeletét és monitorozását ellátó szerepe. Az intézményeknek a létszám alapján kell megadniuk az információt. A CRR 13. cikkével összhangban az EU-szintű anyaintézményeknek összevont helyzetük alapján kell nyilvánosságra hozniuk ezt az információt, az EU-szintű anyaintézmények nagy méretű leányvállalatainak pedig egyedi vagy – amennyiben e rendelet és a CRD szerint alkalmazható – szubkonszolidált alapon kell nyilvánosságra hozniuk ezt az információt. A nyilvánosságra hozatalt teljesítő szervezetnek ebben az oszlopban a vezető testületére vonatkozó információkat kell megadnia. Ha a nyilvánosságra hozatal a CRR 6. és 13. cikke alapján összevont vagy szubkonszolidált szinten történik, a leányvállalatok vezető testületeinek azonosított munkavállalóira vonatkozó információkat az érintett tevékenységi terület alatt kell feltüntetni.
b	Vezető testület, irányító funkció A vezető testület azon tagjai, akik annak irányítási feladataiért felelősek. Az intézményeknek a létszám alapján kell megadniuk az információt. Az intézményeknek a létszám alapján kell megadniuk az információt. A CRR 13. cikkével összhangban, az EU-szintű anyaintézményeknek összevont helyzetük alapján kell nyilvánosságra hozniuk ezt az információt, az EU-szintű anyaintézmények nagy méretű leányvállalatainak pedig egyedi vagy – amennyiben e rendelet és a CRD szerint alkalmazható – szubkonszolidált alapon kell nyilvánosságra hozniuk ezt az információt. A nyilvánosságra hozatalt teljesítő szervezetnek ebben az oszlopban a vezető testületére vonatkozó információkat kell megadnia. Ha a nyilvánosságra hozatal a CRR 6. és 13. cikke alapján összevont vagy szubkonszolidált szinten történik, a leányvállalatok vezető testületeinek azonosított munkavállalóira vonatkozó információkat az érintett tevékenységi terület alatt kell feltüntetni.
c	Egyéb felső vezetés A CRD 3. cikke (1) bekezdésének 9. pontjában meghatározott felső vezetés. Az intézményeknek azon felső vezetők számát kell feltüntetniük, akik nem szerepelnek a „vezető testület, irányító funkció” és az „egyéb azonosított munkavállaló” tétel alatt. Az intézményeknek a teljes munkaidős egyenérték alapján kell megadniuk az információt.
d	Egyéb azonosított munkavállalók A felügyeleti funkciójában vagy irányító funkciójában vett vezető testülettől, valamint a felső vezetéstől eltérő munkavállalók, akiknek szakmai tevékenysége lényeges hatást gyakorol az intézmény kockázati profiljára, a CRD 94. cikkének (2) bekezdését végrehajtó felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben meghatározott kritériumokkal összhangban, és adott esetben az intézmény saját kritériumai alapján. Az intézmények ebben a táblában szerepeltethetik az EU REM5 táblában javasolt tevékenységi területek szerinti bontást. Az intézményeknek a teljes munkaidős egyenérték alapján kell megadniuk az információt.

Az intézmények az ezen végrehajtási rendelet XXXIII. mellékletében található EU REM2 tábla e mellékletben foglalt útmutató szerinti kitöltésével hozzák nyilvánosságra a CRR 450. cikke (1) bekezdése h) pontjának v–vii. pontjában említett információkat.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató
Sor száma	Magyarázat
1., 4. és 6.	Azonosított munkavállalók száma A CRD 92. cikkével és a CRD 94. cikkének (2) bekezdését végrehajtó, az azonosított munkavállalókról szóló felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel összhangban azon azonosított munkavállalók száma, akiknek szakmai tevékenységei lényeges hatást gyakorolnak az intézmény kockázati profiljára, az egyes javadalmazási összetevők szerint. Az e tábla „a” és „b” oszlopa (vezető testület) esetében az érték a létszámon alapul. Az e tábla „c” és „d” oszlopa esetében az értéket a teljes munkaidős egyenérték alkalmazásával kell kiszámítani. E tábla 4. sora a korábbi időszakokban megítélt és az üzleti év (jelenlegi év) során kifizetett végkielégítésekre vonatkozik, míg a tábla 6. sora az üzleti év (jelenlegi év) során megítélt végkielégítésekre vonatkozik.
2	Megítélt garantált változó javadalmazás – Teljes összeg A CRD 94. cikke (1) bekezdésének e) pontjában említett garantált változó javadalmazás összege.
3	Ebből az üzleti év során kifizetett megítélt garantált változó javadalmazás, amelyet nem vesznek figyelembe a teljesítményjavadalmazás felső korlátjában A CRD 94. cikke (1) bekezdésének e) pontjában említett, az üzleti év (jelenlegi év) során kifizetett megítélt garantált változó javadalmazás összege, amelyet nem vesznek figyelembe a teljesítményjavadalmazás felső korlátjában A CRR 450. cikke (1) bekezdésének g) pontjában és h) pontjának v–vi. pontjában említett, nyilvánosságra hozott információk tekintetében az intézményeknek egyértelműen jelezniük kell, hogy a tevékenységi területek szerint bontott javadalmazásra vonatkozó összesített mennyiségi információk tükrözik-e a teljesítményjavadalmazás felső korlátját új belépők és végkielégítések esetében.
5	Korábbi időszakokban megítélt, az üzleti év során kifizetett végkielégítések – Teljes összeg A CRD 94. cikke (1) bekezdésének h) pontjában említett, a korábbi időszakokban megítélt és az üzleti év (jelenlegi év) során kifizetett végkielégítések összege.
7	Az üzleti év során megítélt végkielégítések – Teljes összeg A CRD 94. cikke (1) bekezdésének h) pontjában említett, az üzleti év (jelenlegi év) során megítélt végkielégítések összege.
8	Az üzleti év során megítélt végkielégítések – Ebből az üzleti év során kifizetett A CRD 94. cikke (1) bekezdésének h) pontjában említett, az üzleti év során megítélt és az üzleti év során kifizetett végkielégítések összege.
9	Az üzleti év során megítélt végkielégítések – Ebből halasztott A CRD 94. cikke (1) bekezdésének h) pontjában említett, az üzleti év során megítélt, a CRD 94. cikke szerint meghatározott halasztott végkielégítések összegei.
10	Ebből az üzleti év során kifizetett végkielégítések, amelyeket nem vesznek figyelembe a teljesítményjavadalmazás felső korlátjában A CRD 94. cikke (1) bekezdésének h) pontjában említett, az üzleti év során kifizetett végkielégítések összegei, amelyeket nem vesznek figyelembe a teljesítményjavadalmazás felső korlátjában A CRR 450. cikke (1) bekezdésének g) pontjában és h) pontjának v–vi. pontjában említett, nyilvánosságra hozott információk tekintetében az intézményeknek egyértelműen jelezniük kell, hogy a tevékenységi területek szerint bontott javadalmazásra vonatkozó összesített mennyiségi információk tükrözik-e a teljesítményjavadalmazás felső korlátját új belépők és végkielégítések esetében.
11	Az üzleti év során megítélt végkielégítések – Ebből az egy fő részére megítélt legmagasabb kifizetés A CRD 94. cikke (1) bekezdésének h) pontjában említett, az üzleti év során egy fő részére megítélt legmagasabb végkielégítés összege.
Oszlop betűjele	Magyarázat
a	Vezető testület, felügyeleti funkció A vezető testület felügyeleti funkcióban, amely a CRD 3. cikke (1) bekezdésének 8. pontjában meghatározottak szerint a vezető testületnek a vezetői döntéshozatal felügyeletét és monitorozását ellátó szerepe (létszám)
b	Vezető testület, irányító funkció A vezető testület azon tagjai, akik annak irányítási feladataiért felelősek (létszám)
c	Egyéb felső vezetés A CRD 3. cikke (1) bekezdésének 9. pontjában meghatározott felső vezetés. Az intézményeknek azon felső vezetők számát kell feltüntetniük, akik nem szerepelnek a „vezető testület, irányító funkció” és az „egyéb azonosított munkavállaló” tétel alatt (teljes munkaidős egyenérték).
d	Egyéb azonosított munkavállalók A felügyeleti funkciójában vagy irányító funkciójában vett vezető testülettől, valamint a felső vezetéstől eltérő munkavállalók, akiknek szakmai tevékenysége lényeges hatást gyakorol az intézmény kockázati profiljára, a CRD 94. cikkének (2) bekezdését végrehajtó felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben meghatározott kritériumokkal összhangban, és adott esetben az intézmény saját kritériumai alapján. Az intézmények ebben a táblában szerepeltethetik az EU REM5 táblában javasolt tevékenységi területek szerinti bontást (teljes munkaidős egyenérték).

EU REM3 tábla – Halasztott javadalmazás: Kötött formátum

Az intézmények az ezen végrehajtási rendelet XXXIII. mellékletében található EU REM3 tábla e mellékletben foglalt útmutató szerinti kitöltésével hozzák nyilvánosságra a CRR 450. cikke (1) bekezdése h) pontjának iii–iv. pontjában említett információkat.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató
Sor száma	Magyarázat
1	Vezető testület, felügyeleti funkció A vezető testület felügyeleti funkcióban, amely a CRD 3. cikke (1) bekezdésének 8. pontjában meghatározottak szerint a vezető testületnek a vezetői döntéshozatal felügyeletét és monitorozását ellátó szerepe. Az e tábla 2., 3., 4., 5. és 6. sorában szereplő értékek összege
2., 8., 14. és 20.	Készpénzalapú A készpénzalapú javadalmazás összege a változó javadalmazáson belül.
3., 9., 15. és 21.	Részvények vagy azokkal egyenértékű tulajdoni részesedések A változó javadalmazáson belül a CRD 94. cikke (1) bekezdése l) pontjának i. alpontjában említett részvények vagy – az érintett intézmény jogi formájától függően – azokkal egyenértékű tulajdoni részesedések együttes összege.
4., 10., 16. és 22.	Részvényhez kapcsolt eszközök vagy azokkal egyenértékű készpénz-helyettesítő fizetési eszközök A változó javadalmazáson belül a CRD 94. cikke (1) bekezdése l) pontjának i. alpontjában említett részvényhez kapcsolt eszközök vagy – az érintett intézmény jogi formájától függően – azokkal egyenértékű készpénz-helyettesítő fizetési eszközök együttes összege.
5., 11., 17. és 23.	Egyéb eszközök A változó javadalmazáson belül a CRD 94. cikke (1) bekezdése l) pontjának ii. alpontjában említett egyéb eszközök összege.
6., 12., 18. és 24.	Egyéb formák A „Készpénzalapú”, a „Részvények vagy – az érintett intézmény jogi formájától függően – azokkal egyenértékű tulajdoni részesedések vagy részvényhez kapcsolt eszközök vagy azokkal egyenértékű készpénz-helyettesítő fizetési eszközök” és az „Egyéb eszközök” sorokban feltüntetettektől eltérő változó javadalmazás összegei Ide tartozhatnak a CRD (64) preambulumbekezdésében említett arányos és szokásos nyugdíjjárulékok, vagy juttatások (amennyiben ezek a juttatások nem teljesítményalapúak), vagy a javadalmazás egyéb formái, például a gépjárművekkel kapcsolatos juttatások.
7	Vezető testület, irányító funkció A vezető testület tagjai, akik annak irányítási feladataiért felelősek; az e tábla 8., 9., 10., 11. és 12. sorában szereplő értékek összege.
13	Egyéb felső vezetés A CRD 3. cikke (1) bekezdésének 9. pontjában meghatározott felső vezetés; az e tábla 14., 15., 16., 17. és 18. sorában szereplő értékek összege. Az intézményeknek azon felső vezetők számát kell feltüntetniük, akik nem szerepelnek a „vezető testület, irányító funkció” és az „egyéb azonosított munkavállaló” tétel alatt.
19	Egyéb azonosított munkavállalók A felügyeleti funkciójában vagy irányító funkciójában vett vezető testülettől, valamint a felső vezetéstől eltérő munkavállalók, akiknek szakmai tevékenysége lényeges hatást gyakorol az intézmény kockázati profiljára, a CRD 94. cikkének (2) bekezdését végrehajtó felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben meghatározott kritériumokkal összhangban, és adott esetben az intézmény saját kritériumai alapján; az e tábla 20., 21., 22., 23. és 24. sorában szereplő értékek összege.
25	Teljes összeg Az e tábla 1., 7., 13. és 19. sorában szereplő értékek összege.
Oszlop betűjele	Magyarázat
a	Korábbi teljesítési időszakokra megítélt halasztott javadalmazás teljes összege A CRD 94. cikkével összhangban meghatározott halasztott javadalmazás korábbi teljesítési időszakokra megítélt összege (az e tábla „b” és „c” oszlopában szereplő értékek összege)
b	Ebből az adott üzleti évben kifizetendővé váló A CRD 94. cikkével összhangban meghatározott, korábbi teljesítési időszakokra megítélt halasztott javadalmazás összege, amely az üzleti év során válik kifizetendővé
c	Ebből a következő üzleti években kifizetendővé váló A CRD 94. cikkével összhangban meghatározott, korábbi teljesítési időszakokra megítélt halasztott javadalmazás összege, amely a következő üzleti évek során válik kifizetendővé
d	Az üzleti év során kifizetendővé váló halasztott javadalmazás teljesítményen alapuló kiigazításának összege az adott üzleti évben A CRD 94. cikkével összhangban meghatározott, az üzleti év során kifizetendővé váló halasztott javadalmazás teljesítményen alapuló kiigazításának összege
e	A jövőbeli teljesítési évek során kifizetendővé váló halasztott javadalmazás teljesítményen alapuló kiigazításának összege az adott üzleti évben A CRD 94. cikkével összhangban meghatározott, a jövőbeli teljesítési évek során kifizetendővé váló halasztott javadalmazás teljesítményen alapuló kiigazításának összege
f	Az üzleti év során utólagos implicit kiigazítások miatt végrehajtott kiigazítások teljes összege (azaz a halasztott javadalmazás értékének változása az instrumentumok árának változása miatt) Ha releváns, az üzleti év során olyan utólagos implicit kiigazítások miatt bekövetkezett értékváltozás összege, mint például a halasztott javadalmazásnak az instrumentumok árának változása miatt bekövetkezett értékváltozása, a legnagyobb gondosság elve alapján megbecsülve.
EU - g	Az üzleti év előtt megítélt, az adott üzleti évben ténylegesen kifizetett halasztott javadalmazás teljes összege A CRD 94. cikkével összhangban meghatározott, az üzleti évben kifizetett halasztott javadalmazás összege Amint a halasztott javadalmazás kifizetendővé válik, kifizetettnek kell tekinteni.
EU - h	Korábbi teljesítési időszakra megítélt, kifizetendővé vált, de visszatartási időszak hatálya alá tartozó halasztott javadalmazás teljes összege A CRD 94. cikkével összhangban meghatározott, korábbi teljesítési időszakokra megítélt halasztott javadalmazás összege, amely megszolgálttá vált, de amelyre visszatartási időszak vonatkozik

EU REM4 tábla – Évenként 1 millió EUR összegű vagy annál nagyobb javadalmazás: Kötött formátum

Az intézmények az ezen végrehajtási rendelet XXXIII. mellékletében található EU REM4 tábla e mellékletben foglalt útmutató szerinti kitöltésével hozzák nyilvánosságra a CRR 450. cikke (1) bekezdésének i) pontjában említett információkat.

Az adatokat a számviteli év végi számadatok felhasználásával, EUR-ban kell benyújtani. Minden összeget teljes összegként, vagyis nem kerekített összegként, euróban kell feltüntetni (például 1 234 567 EUR, és nem 1,2 millió EUR). Ha a javadalmazás nem EUR-ban történik, a Bizottság által az adatszolgáltatási év decemberére vonatkozó pénzügyi programozáshoz és költségvetéshez használt átváltási árfolyam alkalmazásával kell átváltani a nyilvánosságra hozandó konszolidált számadatokat.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató
Sor száma	Magyarázat
1–8.	1 és 5 millió EUR közötti javadalmazás üzleti évenként, 500 000 EUR-s sávok szerinti bontásban
9–x.	5 millió EUR feletti javadalmazás üzleti évenként, 1 millió EUR-s sávok szerinti bontásban
Oszlop betűjele	Magyarázat
a	Azonosított munkavállalók száma, akik legalább 1 millió EUR javadalmazásban részesültek üzleti évenként Az intézményeknek a létszám alapján kell megadniuk az információt.

Az intézmények az ezen végrehajtási rendelet XXXIII. mellékletében található EU REM5 tábla e mellékletben foglalt útmutató szerinti kitöltésével hozzák nyilvánosságra a CRR 450. cikke (1) bekezdésének g) pontjában említett információkat.

10.

A tevékenységi területek szerinti bontást tartalmazó oszlopok tekintetében minden hitelezést, többek között a nem lakossági hitelezést a lakossági hitelezésnél kell feltüntetni. A befektetési banki tevékenység magában foglalja a vállalati pénzügyeket, a kereskedést és értékesítést. Az említett üzletágakhoz tartozó tevékenységekre vonatkozóan további iránymutatás a CRR 317. cikkében lévő, a működési kockázatra vonatkozó sztenderd módszeren belüli üzletágakat meghatározó táblázatban található.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató

Sor száma

Magyarázat

Azonosított munkavállalók teljes száma

Valamely intézmény és leányvállalatai – köztük a CRD hatálya alá nem tartozó leányvállalatok – azon munkavállalói, akiknek szakmai tevékenysége lényeges hatást gyakorol az intézmény kockázati profiljára (azonosított munkavállalók), továbbá vezető testületeik összes tagja

Az értéket a teljes munkaidős egyenérték alapján kell feltüntetni.

Ebből: vezető testületi tagok

A felügyeleti funkcióját, illetve irányítási funkcióját ellátó vezető testület, valamint a teljes vezető testület tagjainak száma

Ebből: egyéb felső vezetés

A vezető testület tagjaitól eltérő olyan munkavállók, aki a CRD 3. cikke (1) bekezdésének 9. pontjában meghatározott felső vezetésnek minősülnek.

Ebből: egyéb azonosított munkavállalók

A vezető testület tagjaitól, valamint a felső vezetéstől eltérő munkavállalók, akiknek szakmai tevékenysége lényeges hatást gyakorol az intézmény kockázati profiljára, a CRD 94. cikkének (2) bekezdését végrehajtó felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben meghatározott kritériumokkal összhangban, és adott esetben az intézmény saját kritériumai alapján

Azonosított munkavállalók teljes javadalmazása

A javadalmazás teljes összege az intézmény által vagy nevében közvetlenül a munkavállalók számára a munkavállalók által végzett szakmai teljesítményéért cserébe nyújtott rögzített és változó javadalmazás összes formája, amely kifizetéseket, pénzbeli és nem pénzbeli juttatásokat, a 2011/61/EU irányelv (4) 4. cikke (1) bekezdésének d. pontjában meghatározott nyereségrészesedéseket, valamint az olyan módszerekkel és eszközökkel végrehajtott egyéb kifizetéseket tartalmaznak, amelyek a CRD javadalmazási követelményei kijátszásának minősülnének abban az esetben, ha nem azokat kezelnék javadalmazásként.

Ebből: változó javadalmazás

A javadalmazás minden olyan összetevőjének összege, amely nem az e tábla 7. sorában említett rögzített javadalmazás.

Ebből: rögzített javadalmazás

Az intézmények akkor tekintik rögzítettnek a javadalmazást, ha a megítélésére és az összegére vonatkozó feltételek

a.	előre meghatározott kritériumokon alapulnak;

b.	nem önkényes módon tükrözik a szakmai tapasztalat szintjét, valamint a munkavállalók szolgálati idejét;

c.	átláthatók az egyes munkavállalók részére megítélt egyéni összegek vonatkozásában;

d.	állandóak, azaz fenntartják azokat a konkrét feladathoz és szervezeti felelősségi körökhöz rendelt időszak alatt;

e.	nem visszavonhatók; az állandó összeget csak kollektív bértárgyaláson keresztül, vagy újratárgyalást követően módosítják a bérmegállapításra vonatkozó nemzeti kritériumokkal összhangban;

f.	az intézmény által nem csökkenthetők, függeszthetők fel vagy szüntethetők meg;

g.	nem ösztönzik a kockázatvállalást; továbbá

h.	nem függnek a teljesítménytől.

Oszlop betűjele

Magyarázat

a, b és c

Vezető testület

Az intézmény vezető testülete, felügyeleti funkció és irányítási funkció szerinti bontásban

Az intézményeknek a létszám alapján kell megadniuk az információt.

d–h

Tevékenységi területek

Az intézmény fő tevékenységi területei, úgy mint befektetési banki tevékenység, lakossági banki tevékenység, vagyonkezelés, vállalati funkciók, belsőkontroll-funkciók

Az információkat a teljes munkaidős egyenérték alapján kell feltüntetni.

Minden egyéb

Az előző oszlopokban külön nem szereplő minden egyéb tevékenységi terület

Az információkat a teljes munkaidős egyenérték alapján kell feltüntetni.

(3) A BIZOTTSÁG 604/2014/EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014. március 4.) a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a szakmai tevékenységükkel valamely intézmény kockázati profiljára jelentős hatást gyakorló munkavállalók kategorizálásának minőségi és megfelelő mennyiségi kritériumaira irányuló szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 167., 2014.6.6., 30. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2011/61/EU irányelve (2011. június 8.) az alternatívbefektetésialap-kezelőkről, valamint a 2003/41/EK és a 2009/65/EK irányelv, továbbá az 1060/2009/EK és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 174., 2011.7.1., 1. o.).

XXXV. MELLÉKLET

EU AE1 tábla – Megterhelt és meg nem terhelt eszközök

		Megterhelt eszközök könyv szerinti értéke		Megterhelt eszközök valós értéke		Meg nem terhelt eszközök könyv szerinti értéke		Meg nem terhelt eszközök valós értéke
			ebből EHQLA-ként és HQLA-ként elvileg elismerhető		ebből EHQLA-ként és HQLA-ként elvileg elismerhető		ebből EHQLA és HQLA		ebből EHQLA és HQLA
		010	030	040	050	060	080	090	100
010	A nyilvánosságra hozatalt teljesítő intézmény eszközei
030	Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok
040	Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
050	ebből: fedezett kötvények
060	ebből: értékpapírosítások
070	ebből: központi kormányzatok által kibocsátott
080	ebből: pénzügyi vállalatok által kibocsátott
090	ebből: nem pénzügyi vállalatok által kibocsátott
120	Egyéb eszközök

EU AE2 tábla – Kapott biztosítékok és kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő saját értékpapírok

		Kapott, megterhelt biztosíték vagy kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő saját értékpapír valós értéke		Meg nem terhelt
				Megterhelhető kapott biztosíték vagy kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő saját értékpapír valós értéke
			ebből EHQLA-ként és HQLA-ként elvileg elismerhető		ebből EHQLA és HQLA
		010	030	040	060
130	A nyilvánosságra hozatalt teljesítő intézmény által kapott biztosíték
140	Látra szóló követelések
150	Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok
160	Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
170	ebből: fedezett kötvények
180	ebből: értékpapírosítások
190	ebből: központi kormányzatok által kibocsátott
200	ebből: pénzügyi vállalatok által kibocsátott
210	ebből: nem pénzügyi vállalatok által kibocsátott
220	Látra szóló követelésektől eltérő hitelek és előlegek
230	Egyéb kapott biztosítékok
240	Saját fedezett kötvénytől vagy értékpapírosítástól eltérő, kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő saját értékpapírok
241	Még nem elzálogosított saját kibocsátású fedezett kötvények és értékpapírosítások
250	KAPOTT BIZTOSÍTÉKOK ÉS KIBOCSÁTOTT, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ SAJÁT ÉRTÉKPAPÍROK ÖSSZESEN

EU AE3 tábla – Megterhelés forrásai

		Megfeleltetett kötelezettségek, függő kötelezettségek vagy kölcsönbe adott értékpapírok	Megterhelt eszközök, kapott biztosítékok és fedezett kötvénytől vagy értékpapírosítástól eltérő kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő saját értékpapírok
		010	030
010	Megterhelés forrásaként meghatározott pénzügyi kötelezettségek könyv szerinti értéke

EU AE4 táblázat – Kísérő szöveges tájékoztatás

Szabad formátumban kitölthető szövegmezők a minőségi információk nyilvánosságra hozatalához a CRR 443. cikkével összhangban

Sor jelölése	Minőségi információk – Szabad mező
a)	Az eszközterhelésre vonatkozó általános szöveges információ
b)	Az üzleti modellnek az eszközterhelésre gyakorolt hatására és az eszközterhelésnek az intézmény üzleti modelljében játszott szerepére vonatkozó szöveges tájékoztatás, amely összefüggésbe helyezi az EU AE1 és az EU AE2 táblában előírt nyilvánosságra hozatalt a felhasználók számára.

XXXVI. MELLÉKLET

Útmutató a megterhelt eszközökre vonatkozó nyilvánosságra hozatali táblákhoz

Az intézmények az ezen végrehajtási rendelet XXXV. mellékletében található EU AE1 – EU AE4 tábla e mellékletben foglalt útmutató szerinti kitöltésével hozzák nyilvánosságra az 575/2013/EU rendelet (1) (CRR) 443. cikkében említett információkat.

A megterhelt eszközökre vonatkozó táblák alkalmazásában a megterhelt eszköznek a 680/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági végrehajtási rendelet (2) XVII. melléklete (útmutató a megterhelt eszközökre vonatkozó adatszolgáltatáshoz) 1.7. pontjában foglalt fogalommeghatározása alkalmazandó.

Az intézményeknek az EU AE1, EU AE2 és EU AE3 táblákban említett tételeket a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet XVI. mellékletével (a megterhelt eszközökre vonatkozó adatszolgáltatási táblák) összhangban feltüntetettel azonos módon kell nyilvánosságra hozniuk, ha az említett táblák másként nem rendelkeznek.

A 3. bekezdésben említett tételek esetében a mediánértékeket kell nyilvánosságra hozni. A mediánértékek az előző 12 hónapra vonatkozó gördülő negyedéves mediánok, amelyeket interpolálással kell meghatározni.

Konszolidált alapú nyilvánosságra hozatal esetén a konszolidáció alkalmazandó hatóköre a CRR első része II. címe 2. fejezetének 2. szakaszában meghatározott prudenciális konszolidáció hatóköre.

Az EU AE1 tábla C030., C050., C080. és C100. oszlopában eszköztípus szerint, valamint az EU AE2 tábla C030. és C060. oszlopában a kapott biztosíték és kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, köztük fedezett kötvények és értékpapírosítások szerint bontott eszközminőség-mutatók csak azokra a hitelintézetekre alkalmazandók, amelyek megfelelnek a következő feltételek valamelyikének:

a)	a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet XVII. melléklete 1.6. pontjának 10. bekezdése szerint számított összes eszköze meghaladja a 30 milliárd EUR-t;

b)	a megterhelt eszközöknek a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet XVII. melléklete 1.6. pontjának 9. bekezdése szerint számított szintje meghaladja a 15 %-ot.

EU AE1 tábla – Megterhelt és meg nem terhelt eszközök

Az intézményeknek az ezen végrehajtási rendelet XXXV. mellékletében található EU AE1 táblát az alábbi útmutatónak megfelelően kell kitölteniük.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató
Sor száma	Magyarázat
010	A nyilvánosságra hozatalt teljesítő intézmény eszközei Az IFRS alá tartozó intézmények esetében az IAS 1 nemzetközi számviteli standard 9. bekezdésének a) pontja, IG 6 végrehajtási útmutató Az intézmény mérlegben nyilvántartott összes eszköze, a hitelviszonyt megtestesítő saját értékpapírok és a tulajdoni részesedést megtestesítő saját instrumentumok kivételével, amennyiben az alkalmazandó számviteli standardok lehetővé teszik ezek megjelenítését a mérlegben. Az ebben a sorban feltüntetett érték a 030., 040. és 120. sorok az előző 12 hónap négy negyedéves időszak végi értékei összegének mediánja.
030	Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok Az alkalmazandó számviteli elvekben (az IFRS alá tartozó intézmények esetében az IAS 32 1. bekezdése) meghatározott tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok mediánértékei, a tulajdoni részesedést megtestesítő saját instrumentumok kivételével, amennyiben az alkalmazandó számviteli standardok lehetővé teszik ezek megjelenítését a mérlegben.
040	Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Az intézmény által tartott, olyan értékpapírként kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok mediánértékei, amelyek az 1071/2013/EU európai központi banki rendelettel (3) (EKB BSI rendelet) összhangban nem hitelek, a hitelviszonyt megtestesítő saját értékpapírok kivételével, amennyiben az alkalmazandó számviteli standardok lehetővé teszik ezek megjelenítését a mérlegben.
050	ebből: fedezett kötvények Az intézmény által tartott, olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok mediánértékei, amelyek a 2009/65/EK irányelv (4) 52. cikke (4) bekezdésének első albekezdésében említett kötvények, függetlenül attól, hogy ezen instrumentumok jogi formája értékpapír-e vagy sem.
060	ebből: értékpapírosítások Az intézmény által tartott olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok mediánértékei, amelyek a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 62. pontja szerinti értékpapírosítási pozíciók.
070	ebből: központi kormányzatok által kibocsátott Az intézmény által tartott olyan, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok mediánértékei, amelyeket központi kormányzatok bocsátottak ki.
080	ebből: pénzügyi vállalatok által kibocsátott Az intézmény által tartott olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok mediánértékei, amelyeket a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontja szerinti hitelintézetek bocsátottak ki. Az egyéb pénzügyi vállalatok magukban foglalják az összes olyan pénzügyi vállalkozást és kvázivállalkozást, amely nem hitelintézet, mint például a befektetési vállalkozások, befektetési alapok, biztosítók, nyugdíjalapok, kollektív befektetési vállalkozások és elszámolóházak, valamint más pénzügyi közvetítők és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők, továbbá captive finanszírozók és pénzkölcsönzők.
090	ebből: nem pénzügyi vállalatok által kibocsátott Az intézmény által tartott olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok mediánértékei, amelyeket olyan vállalkozások és kvázivállalkozások bocsátottak ki, amelyek nem a pénzügyi közvetítésben, hanem elsősorban piaci javak előállításában és nem pénzügyi szolgáltatások nyújtásában vesznek részt, az EKB BSI rendelettel összhangban.
120	Egyéb eszközök Az intézmény mérlegben szereplő egyéb eszközeinek mediánértéke, a fenti sorokban említettek, továbbá a hitelviszonyt megtestesítő saját értékpapírok és a tulajdoni részesedést megtestesítő saját instrumentumok kivételével, melyek az IFRS hatálya alá nem tartozó intézmények esetében nem vezethetők ki a mérlegből. Ebben az esetben a hitelviszonyt megtestesítő saját értékpapírokat az EU AE2 tábla 240. sorában kell feltüntetni, míg a tulajdoni részesedést megtestesítő saját instrumentumokat ki kell zárni az eszközterhelésre vonatkozó nyilvánosságra hozatalból. Az egyéb eszközök magukban foglalják a készpénzt (a forgalomban lévő, általánosan fizetésre használt nemzeti és külföldi bankjegyek és érmék állományait), a látra szóló követeléseket (IAS 1 54. bekezdésének i) pontja, IFRS alá tartozó intézmények esetében), beleértve a központi bankoknál és egyéb intézményeknél tartott látra szóló követel egyenlegeket. Az egyéb eszközök közé tartoznak továbbá a látra szóló követelésektől eltérő hitelek és előlegek, azaz az intézmények által tartott olyan, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok, amelyek nem értékpapírok, a látra szóló követelések kivételével, beleértve a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet V. melléklete 2. része 86. bekezdésének a) pontjában meghatározott, ingatlannal fedezett hiteleket. Az egyéb eszközök közé tartozhatnak továbbá az immateriális javak, köztük a cégérték (goodwill), a halasztott adókövetelések, az ingatlanok, gépek és egyéb befektetett eszközök, a származtatott eszközök, a fordított repoügyletek és a részvénykölcsönzésből származó követelések. Amennyiben a megtartott értékpapírosítások és megtartott fedezett kötvények mögöttes eszközei és fedezeti halmazát alkotó eszközei látra szóló követelések vagy látra szóló követelésektől eltérő hitelek és előlegek, ezeket is ebben a sorban kell feltüntetni.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató
Oszlop jelölése	Magyarázat
010	Megterhelt eszközök könyv szerinti értéke Az intézmény által tartott megterhelt eszközök könyv szerinti értékének mediánértéke. A könyv szerinti érték a mérleg eszközoldalán szereplő összeg. Az egyes eszközosztályok tekintetében a nyilvánosságra hozott könyv szerinti érték a medián kiszámításához figyelembe vett egyes nyilvánosságra hozatali időszakok végén nyilvánosságra hozott különböző könyv szerinti értékek mediánértéke.
030	ebből: EHQLA-ként és HQLA-ként elvileg elismerhető Az elvileg rendkívül magas likviditású és hitelminőségű eszközöknek (EHQLA) és elvileg magas likviditású és hitelminőségű eszközöknek (HQLA) tekinthető megterhelt eszközök könyv szerinti értékének mediánértéke. E rendelet alkalmazásában az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (5) 10., 11., 12., 13., 15. és 16. cikkében felsorolt azon eszközök minősülnek EHQLA-ként és HQLA-ként elvileg elismerhető megterhelt eszközöknek, amelyek – ha nem lennének a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet XVII. melléklete szerint megterhelt eszközök – megfelelnének az említett felhatalmazáson alapuló rendelet 7. és 8. cikkében meghatározott általános és operatív követelményeknek. Az EHQLA-ként és HQLA-ként elvileg elismerhető megterhelt eszközöknek meg kell felelniük az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 10–16. cikkében és 35–37. cikkében meghatározott, kitettségiosztály-specifikus követelményeknek is. Az EHQLA-ként és HQLA-ként elvileg elismerhető megterhelt eszközök könyv szerinti értéke az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 10–16. cikkében meghatározott haircutok alkalmazása előtti könyv szerinti érték. Az egyes eszközosztályok tekintetében a nyilvánosságra hozott könyv szerinti érték a medián kiszámításához figyelembe vett egyes nyilvánosságra hozatali időszakok végén nyilvánosságra hozott különböző könyv szerinti értékek mediánértéke.
040	Megterhelt eszközök valós értéke Az intézmények által tartott olyan, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok valós értékének mediánértéke, amelyek a megterhelt eszközök fogalommeghatározásával összhangban megterheltek. A pénzügyi instrumentum valós értéke az az ár, amelyet egy eszköz értékesítésekor kapnának, illetve egy kötelezettség átruházásakor kifizetnének egy piaci szereplők között létrejött szabályos ügylet alapján az értékelés időpontjában (lásd: IFRS 13 Valós értéken történő értékelés, valamint az IFRS alá nem tartozó intézmények esetében a 2013/34/EU irányelv (6) 8. cikke). Az egyes eszközosztályok tekintetében a nyilvánosságra hozott valós érték a medián kiszámításához figyelembe vett egyes nyilvánosságra hozatali időszakok végén megfigyelt különböző valós értékek mediánértéke.
050	ebből: EHQLA-ként és HQLA-ként elvileg elismerhető A rendkívül magas likviditású és hitelminőségű eszközként (EHQLA) és magas likviditású és hitelminőségű eszközként (HQLA) elvileg elismerhető megterhelt eszközök valós értékének mediánértéke. E rendelet alkalmazásában az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 10., 11., 12., 13., 15. és 16. cikkében felsorolt azon eszközök minősülnek EHQLA-ként és HQLA-ként elvileg elismerhető megterhelt eszközöknek, amelyek – ha nem lennének a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet XVII. melléklete szerint megterhelt eszközök – megfelelnének az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 7. és 8. cikkében meghatározott általános és operatív követelményeknek. Az EHQLA-ként és HQLA-ként elvileg elismerhető megterhelt eszközöknek meg kell felelniük az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 10–16. cikkében és 35–37. cikkében meghatározott, kitettségiosztály-specifikus követelményeknek is. Az EHQLA-ként és HQLA-ként elvileg elismerhető megterhelt eszközök valós értéke az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 10–16. cikkében meghatározott haircutok alkalmazása előtti valós érték. Az egyes eszközosztályok tekintetében a nyilvánosságra hozott valós érték a medián kiszámításához figyelembe vett egyes nyilvánosságra hozatali időszakok végén megfigyelt különböző valós értékek mediánértéke.
060	Meg nem terhelt eszközök könyv szerinti értéke Az intézmények által tartott olyan eszközök könyv szerinti értékének mediánértéke, amelyek a megterhelt eszközök fogalommeghatározásával összhangban meg nem terheltek. A könyv szerinti érték a mérleg eszközoldalán feltüntetett összeg. Az egyes eszközosztályok tekintetében a nyilvánosságra hozott könyv szerinti érték a medián kiszámításához figyelembe vett egyes nyilvánosságra hozatali időszakok végén nyilvánosságra hozott különböző könyv szerinti értékek mediánértéke.
080	ebből: EHQLA és HQLA Az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 10., 11., 12., 13., 15. és 16. cikkében felsorolt meg nem terhelt azon EHQLA és HQLA eszközök könyv szerinti értékének mediánértéke, amelyek megfelelnek az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 7. és 8. cikkében meghatározott általános és operatív követelményeknek, továbbá az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 10–16. cikkében és 35–37. cikkében meghatározott, kitettségiosztály-specifikus követelményeknek. Az EHQLA és HQLA könyv szerinti értéke az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 10–16. cikkében meghatározott haircutok alkalmazása előtti könyv szerinti érték. Az egyes eszközosztályok tekintetében a nyilvánosságra hozott könyv szerinti érték a medián kiszámításához figyelembe vett egyes nyilvánosságra hozatali időszakok végén nyilvánosságra hozott különböző könyv szerinti értékek mediánértéke.
090	Meg nem terhelt eszközök valós értéke Az intézmény által tartott, meg nem terhelt, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok valós értékének mediánértéke. A pénzügyi instrumentum valós értéke az az ár, amelyet egy eszköz értékesítésekor kapnának, illetve egy kötelezettség átruházásakor kifizetnének egy piaci szereplők között létrejött szabályos ügylet alapján az értékelés időpontjában. (Lásd: IFRS 13 Valós értéken történő értékelés, valamint a 2013/34/EU irányelv 8. cikke). Az egyes eszközosztályok tekintetében a nyilvánosságra hozott valós érték a medián kiszámításához figyelembe vett egyes nyilvánosságra hozatali időszakok végén megfigyelt különböző valós értékek mediánértéke.
100	ebből: EHQLA és HQLA Az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 10., 11., 12., 13., 15. és 16. cikkében felsorolt meg nem terhelt azon EHQLA és HQLA eszközök valós értékének mediánértéke, amelyek megfelelnek az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 7. és 8. cikkében meghatározott általános és operatív követelményeknek, továbbá az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 10–16. cikkében és 35–37. cikkében meghatározott, kitettségiosztály-specifikus követelményeknek. Az EHQLA és HQLA valós értéke az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 10–16. cikkében meghatározott haircutok alkalmazása előtti valós érték. Az egyes eszközosztályok tekintetében a nyilvánosságra hozott valós érték a medián kiszámításához figyelembe vett egyes nyilvánosságra hozatali időszakok végén megfigyelt különböző valós értékek mediánértéke.

EU AE2 tábla – Kapott biztosítékok és kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő saját értékpapírok

Az intézményeknek az ezen végrehajtási rendelet XXXV. mellékletében található EU AE2 táblát az alábbi útmutatónak megfelelően kell kitölteniük.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató

Sor száma

Magyarázat

130

A nyilvánosságra hozatalt teljesítő intézmény által kapott biztosíték

Az intézmény által kapott biztosíték valamennyi osztálya. Ebben a sorban kell feltüntetni az értékpapír-kölcsönvételi ügyletekben a kölcsönvevő intézmény által kapott értékpapírokat. Az intézmény által kapott biztosíték teljes összege a 140–160., 220. és 230. sorok az előző 12 hónap négy negyedéves időszak végi értékei összegének mediánja.

140

Látra szóló követelések

Az intézmény által kapott olyan biztosíték mediánértékét kell itt feltüntetni, amely látra szóló követelést tartalmaz (lásd az AE1 tábla 120. sorához tartozó jogszabályi hivatkozásokat és útmutatót). A sor tartalmaz az értékpapír-kölcsönvételi ügyletekben a kölcsönvevő intézmény által kapott minden értékpapírt.

150

Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok

Az intézmény által kapott olyan biztosíték mediánértéke, amely tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumot tartalmaz (lásd az EU AE1 tábla 030. sorához tartozó jogszabályi hivatkozásokat és útmutatót). A sor tartalmaz az értékpapír-kölcsönvételi ügyletekben a kölcsönvevő intézmény által kapott minden értékpapírt.

160

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

Az intézmény által kapott olyan biztosíték mediánértéke, amely hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt tartalmaz (lásd az EU AE1 tábla 040. sorához tartozó jogszabályi hivatkozásokat és útmutatót). A sor tartalmaz az értékpapír-kölcsönvételi ügyletekben a kölcsönvevő intézmény által kapott minden értékpapírt.

170

ebből: fedezett kötvények

Az intézmény által kapott olyan biztosíték mediánértéke, amely fedezett kötvényeket tartalmaz (lásd az EU AE1 tábla 050. sorához tartozó jogszabályi hivatkozásokat és útmutatót). A sor tartalmaz az értékpapír-kölcsönvételi ügyletekben a kölcsönvevő intézmény által kapott minden értékpapírt.

180

ebből: értékpapírosítások

Az intézmény által kapott olyan biztosíték mediánértéke, amely eszközfedezetű értékpapírt tartalmaz (lásd az EU AE1 tábla 060. sorához tartozó jogszabályi hivatkozásokat és útmutatót). A sor tartalmaz az értékpapír-kölcsönvételi ügyletekben a kölcsönvevő intézmény által kapott minden értékpapírt.

190

ebből: központi kormányzatok által kibocsátott

Az intézmény által kapott olyan biztosíték mediánértéke, amely központi kormányzat által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt tartalmaz (lásd az EU AE1 tábla 070. sorához tartozó jogszabályi hivatkozásokat és útmutatót). A sor tartalmaz az értékpapír-kölcsönvételi ügyletekben a kölcsönvevő intézmény által kapott minden értékpapírt.

200

ebből: pénzügyi vállalatok által kibocsátott

Az intézmény által kapott olyan biztosíték mediánértéke, amely pénzügyi vállalatok által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt tartalmaz (lásd az EU AE1 tábla 080. sorához tartozó jogszabályi hivatkozásokat és útmutatót). A sor tartalmaz az értékpapír-kölcsönvételi ügyletekben a kölcsönvevő intézmény által kapott minden értékpapírt.

210

ebből: nem pénzügyi vállalatok által kibocsátott

Az intézmény által kapott olyan biztosíték mediánértéke, amely nem pénzügyi vállalatok által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt tartalmaz (lásd az EU AE1 tábla 090. sorához tartozó jogszabályi hivatkozásokat és útmutatót). A sor tartalmaz az értékpapír-kölcsönvételi ügyletekben a kölcsönvevő intézmény által kapott minden értékpapírt.

220

Látra szóló követelésektől eltérő hitelek és előlegek

Az intézmény által kapott olyan biztosíték mediánértéke, amely látra szóló követeléseken kívüli hiteleket és előlegeket tartalmaz (lásd az EU AE1 tábla 120. sorához tartozó jogszabályi hivatkozásokat és útmutatót). A sor tartalmaz az értékpapír-kölcsönvételi ügyletekben a kölcsönvevő intézmény által kapott minden értékpapírt.

230

Egyéb kapott biztosítékok

Az intézmény által kapott olyan biztosíték mediánértéke, amely egyéb eszközt tartalmaz (lásd az EU AE1 tábla 120. sorához tartozó jogszabályi hivatkozásokat és útmutatót). A sor tartalmaz az értékpapír-kölcsönvételi ügyletekben a kölcsönvevő intézmény által kapott minden értékpapírt.

240

Saját fedezett kötvénytől vagy értékpapírosítástól eltérő, kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő saját értékpapírok

Saját fedezett kötvénytől vagy értékpapírosítástól eltérő, kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő saját értékpapírok mediánértéke. Mivel a kibocsátott és megtartott vagy visszavásárolt hitelviszonyt megtestesítő saját értékpapírok az IFRS alá tartozó intézmények esetében az IAS 39 42. bekezdésének megfelelően csökkentik a kapcsolódó pénzügyi kötelezettségeket, ezek az értékpapírok nem tartoznak a nyilvánosságra hozatalt teljesítő intézmény eszközei közé. Azokat a saját, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, amelyek az IFRS alá nem tartozó intézmények esetében nem vezethetők ki a mérlegből, fel kell tüntetni ebben a sorban.

241

Még nem elzálogosított saját kibocsátású fedezett kötvények és értékpapírosítások

Olyan saját kibocsátású fedezett kötvények és értékpapírosítások mediánértéke, amelyeket a nyilvánosságra hozatalt teljesítő intézmény megtartott és még meg nem terheltek. A kétszeri beszámítás elkerülése érdekében a következő szabályok alkalmazandók a nyilvánosságra hozatalt teljesítő intézmény által kibocsátott és megtartott saját fedezett kötvényekkel és értékpapírosításokkal kapcsolatban:

(a)

a) amennyiben az említett értékpapírokat elzálogosítják, az azokat támogató fedezeti halmaz (pool), illetve mögöttes eszközök összegét az EU AE1 táblában megterhelt eszközként kell feltüntetni. A saját fedezett kötvények és értékpapírosítások elzálogosítása esetén a finanszírozás forrása nem a fedezett kötvények vagy az értékpapírosítás eredeti kibocsátása, hanem az az új ügylet, amelynek keretében az értékpapírokat elzálogosítják (központi banki finanszírozás vagy más típusú fedezett finanszírozás).

b)	amennyiben az említett értékpapírokat még nem zálogosították el, az említett értékpapírokat fedező fedezeti halmaz (pool), illetve mögöttes eszközök összegét az EU AE1 táblában megterhelt eszközként kell feltüntetni.

250

Kapott biztosítékok és kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő saját értékpapírok összesen

Az intézmény által kapott biztosítékok valamennyi osztálya és az intézmény által kibocsátott és megtartott, hitelviszonyt megtestesítő saját értékpapírok, amelyek nem kibocsátott saját fedezett kötvények vagy kibocsátott saját értékpapírosítások.

Ez a sor az EU AE1 tábla 010. sorához, valamint az EU AE2 tábla 130. és 240. sorához tartozó mediánértékek összege.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató
Oszlop száma	Magyarázat
010	Kapott, megterhelt biztosíték vagy kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő saját értékpapír valós értéke Kapott, megterhelt biztosíték, ideértve az értékpapír-kölcsönvételi ügyletekben kapott biztosítékokat is, vagy az intézmény által tartott/megtartott, kibocsátott, megterhelt hitelviszonyt megtestesítő saját értékpapírok valós értékének mediánja, a CRR 100. cikkének megfelelően. A pénzügyi instrumentum valós értéke az az ár, amelyet egy eszköz értékesítésekor kapnának, illetve egy kötelezettség átruházásakor kifizetnének egy piaci szereplők között létrejött szabályos ügylet alapján az értékelés időpontjában (az IFRS alá tartozó intézmények esetében az IFRS 13 Valós értéken történő értékelés szerint). Az egyes biztosítéki tételek tekintetében a nyilvánosságra hozott valós érték a medián kiszámításához figyelembe vett egyes nyilvánosságra hozatali időszakok végén megfigyelt különböző valós értékek mediánértéke.
030	ebből: EHQLA-ként és HQLA-ként elvileg elismerhető Az EHQLA-ként és HQLA-ként elvileg elismerhető, kapott, megterhelt biztosíték, ideértve az értékpapír-kölcsönvételi ügyletekben kapott biztosítékokat is, vagy az EHQLA-ként és HQLA-ként elvileg elismerhető, az intézmény által tartott/megtartott, kibocsátott, megterhelt hitelviszonyt megtestesítő saját értékpapírok valós értékének mediánértéke. E rendelet alkalmazásában az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 10., 11., 12., 13., 15. és 16. cikkében felsorolt azon kapott biztosítékok vagy az ott felsorolt, az intézmény által tartott/megtartott azon kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő saját értékpapírok minősülnek EHQLA-ként és HQLA-ként elvileg elismerhető megterhelt eszközöknek, amelyek – ha nem lennének a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet XVII. melléklete szerint megterhelt eszközök – megfelelnének az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 7. és 8. cikkében meghatározott általános és operatív követelményeknek. Az EHQLA-ként és HQLA-ként elvileg elismerhető megterhelt eszközöknek meg kell felelniük az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 10–16. cikkében és 35–37. cikkében meghatározott, kitettségiosztály-specifikus követelményeknek is. Az EHQLA-ként és HQLA-ként elvileg elismerhető megterhelt eszközök valós értéke az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 10–16. cikkében meghatározott haircutok alkalmazása előtti valós érték. Az egyes biztosítéki tételek tekintetében a nyilvánosságra hozott valós érték a medián kiszámításához figyelembe vett egyes nyilvánosságra hozatali időszakok végén megfigyelt különböző valós értékek mediánértéke.
040	Megterhelhető kapott biztosíték vagy kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő saját értékpapír valós értéke Az intézmény által többek között az értékpapír-kölcsönvételi ügyletekben kapott olyan biztosíték valós értékének mediánja, amely meg nem terhelt, de megterhelhető, mivel az intézmény számára megengedett a biztosíték értékesítése vagy újbóli elzálogosítása a biztosíték tulajdonosának nemteljesítése hiányában. Tartalmazza továbbá a saját fedezett kötvényektől vagy eszközfedezetű értékpapíroktól eltérő azon kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő saját értékpapírok valós értékét is, mely értékpapírok meg nem terheltek, de megterhelhetők. Az egyes biztosítéki tételek tekintetében a nyilvánosságra hozott valós érték a medián kiszámításához figyelembe vett egyes nyilvánosságra hozatali időszakok végén megfigyelt különböző valós értékek mediánértéke.
060	ebből: EHQLA és HQLA Az intézmény által kapott, meg nem terhelt, de megterhelhető azon biztosíték és az intézmény által kibocsátott és tartott/megtartott, a saját kibocsátású fedezett kötvényektől vagy értékpapírosítási pozícióktól eltérő meg nem terhelt, de megterhelhető, azon kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő saját értékpapírok valós értékének mediánértéke, amelyek az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 10., 11., 12., 13., 15. és 16. cikkében felsorolt EHQLA-nak és HQLA-nak minősülnek, és amelyek megfelelnek az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 7. és 8. cikkében meghatározott általános és operatív követelményeknek, továbbá az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 10–16. cikkében és 35–37. cikkében meghatározott, kitettségiosztály-specifikus követelményeknek. Az EHQLA és HQLA valós értéke az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 10–16. cikkében meghatározott haircutok alkalmazása előtti valós érték.

EU AE3 tábla – Megterhelés forrásai

Az intézményeknek az ezen végrehajtási rendelet XXXV. mellékletében található EU AE3 táblát az alábbi útmutatónak megfelelően kell kitölteniük.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató

Sor száma

Magyarázat

010

Megterhelés forrásaként meghatározott pénzügyi kötelezettségek könyv szerinti értéke

Az intézmény „Megterhelés forrásaként meghatározott pénzügyi kötelezettségek könyv szerinti értéke” tételének mediánértéke, amennyiben ezek a kötelezettségek az intézmény számára eszközterhelést jelentenek.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató
Oszlop száma	Magyarázat
010	Megfeleltetett kötelezettségek, függő kötelezettségek vagy kölcsönbe adott értékpapírok Megfeleltetett kötelezettségek, függő kötelezettségek (kapott hitelnyújtási elkötelezettségek vagy kapott pénzügyi garanciák) vagy nem készpénzbiztosíték mellett kölcsönbe adott értékpapírok mediánértéke, amennyiben ezek az ügyletek az intézmény számára eszközterhelést jelentenek. A pénzügyi kötelezettségeket könyv szerinti értékükön; a függő kötelezettségeket névértékükön; a nem készpénzbiztosíték mellett kölcsönbe adott értékpapírokat pedig valós értékükön kell feltüntetni. A nyilvánosságra hozott valós érték a medián kiszámításához figyelembe vett egyes nyilvánosságra hozatali időszakok végén megfigyelt különböző valós értékek mediánértéke. Tartalmazza a kapcsolódó finanszírozás nélküli kötelezettségeket, például a származtatott ügyleteket.
030	Megterhelt eszközök, kapott biztosítékok és fedezett kötvénytől vagy értékpapírosítástól eltérő kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő saját értékpapírok Az eszközök, a kapott biztosítékok és a fedezett kötvényektől vagy értékpapírosításoktól eltérő olyan kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő saját értékpapírok összege, amelyeket az itt nyilvánosságra hozott különböző típusú ügyletek eredményeként megterheltek. Az EU AE1 és az EU AE2 táblákban található kritériumokkal való összhang biztosítása céljából az intézmény mérlegben nyilvántartott eszközeit könyv szerinti értékük mediánértékén kell feltüntetni, a kapott, újrafelhasznált biztosítékokat, valamint a fedezett kötvényektől és az értékpapírosításoktól eltérő megterhelt, kibocsátott saját értékpapírokat pedig valós értékük mediánértékén. A nyilvánosságra hozott valós érték a medián kiszámításához figyelembe vett egyes nyilvánosságra hozatali időszakok végén megfigyelt különböző valós értékek mediánértéke. Tartalmazza a megfeleltetett kötelezettségek nélküli megterhelt eszközöket is.

EU AE4 táblázat – Kísérő szöveges tájékoztatás

10.

Az intézményeknek az ezen végrehajtási rendelet XXXV. mellékletében található EU AE4 táblázatot az alábbi útmutatónak megfelelően kell kitölteniük.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató

Sor jelölése

Magyarázat

Az eszközterhelésre vonatkozó általános szöveges tájékoztatás, többek között:

(a)

az eszközterhelésre vonatkozó nyilvánosságra hozatal céljára alkalmazott szabályozói konszolidáció hatóköre és az (E)HQLA elismerhetőség meghatározásához használt, a CRR második része I. címének 2. fejezetében meghatározott, konszolidált alapon alkalmazott likviditási követelmények alkalmazása céljából történő konszolidáció köre közötti eltérés magyarázata;

(b)

egyrészt az alkalmazandó számviteli szabályozás szerint, az intézmény általi alkalmazásnak megfelelően elzálogosított és átruházott eszközök, másrészt a megterhelt eszközök közötti különbség magyarázata, valamint egyes ügyletek esetleges eltérő kezelésének feltüntetése, például olyan esetekben, amikor úgy tekintik, hogy egyes ügyletek eszközök elzálogosításához vagy átadásához vezetnek, de nem járnak eszközök megterhelésével és fordítva;

(c)	a nyilvánosságra hozatal céljára használt kitettségérték és a medián kitettségértékek számításának módja.

Az intézmény üzleti modelljének az eszközterhelés szintjére gyakorolt hatásával és az eszközterhelésnek az intézmény finanszírozási modelljében játszott szerepével kapcsolatos szöveges információk, ideértve a következőket:

(a)	az eszközterhelés főbb forrásai és típusai, adott esetben részletezve a származtatott ügyletekkel, az értékpapír-kölcsönzéssel, a repoügyletekkel, a fedezett kötvények kibocsátásával és az értékpapírosítással kapcsolatos jelentős műveleteknek betudható eszközterhelést;

(b)	az eszközterhelés megoszlása a csoport tagjai között és különösen az, hogy a konszolidált csoport eszközterhelése szintjének nagy része egyes tagokhoz köthető-e, és hogy jelentős-e a csoporton belüli eszközterhelés;

(c)	a túlfedezettségre és különösen a fedezett kötvényekkel és az értékpapírosításokkal kapcsolatos túlfedezettségre vonatkozó információk, valamint a túlfedezettség hatása az eszközterhelés szintjére;

(d)	az eszközterhelésre, a biztosítékokra és a mérlegen kívüli tételekre vonatkozó egyéb információk, valamint az eszközterhelésnek az adatszolgáltatás pénznemétől eltérő pénznemben fennálló jelentős forrásaira vonatkozó információk a CRR 415. cikkének (2) bekezdésében említettek szerint;

(e)

az EU AE1 tábla 060. oszlopában („Meg nem terhelt eszközök könyv szerinti értéke”) feltüntetett azon tételek arányának általános leírása, amelyeket az intézmény szokásos üzletmenetben nem tekintene megterhelhetőnek (pl. immateriális javak, ideértve a cégértéket (goodwill), halasztott adókövetelések, ingatlanok, gépek és egyéb befektetett eszközök, származtatott eszközök, fordított repoügyletek és részvénykölcsönzésből származó követelések);

(f)

a megtartott értékpapírosítások és a megtartott fedezett kötvények mögöttes eszközeinek és fedezeti halmazát alkotó eszközeinek összege, valamint az, hogy ezek a mögöttes eszközök és fedezetihalmaz-eszközök megterheltek-e vagy sem, továbbá az ezekkel összefüggő megtartott értékpapírosítások és megtartott fedezett kötvények összege;

(g)

amennyiben releváns annak magyarázata tekintetében, hogy milyen hatást gyakorol az üzleti modelljük az eszközterhelésük szintjére, a következők részletezése (releváns esetben mennyiségi információk is):

(i)	az EU AE1 tábla 120. sorában feltüntetett megterhelt és meg nem terhelt eszközök típusai és összegei;

(ii)	az EU AE3 tábla 010. sorában feltüntetett azon megterhelt eszközök és mérlegen kívüli tételek összegei és típusai, amelyek nem kapcsolódnak kötelezettségekhez;

(h)

amennyiben releváns azzal összefüggésben, hogy hogyan alkalmazzák a megterhelést az üzleti modelljük függvényében, további információk az EU AE1, EU AE2 és EU AE3 tábla következő sorainak bontására vonatkozóan:

(i)	az EU AE1 tábla 120. sora – „Egyéb eszközök”;

(ii)	az EU AE2 tábla 230. sora – „Egyéb kapott biztosítékok”;

(iii)

az EU AE3 tábla 010. sora – „Meghatározott pénzügyi kötelezettségek könyv szerinti értéke” (különösen, ha az eszközök megterhelésének egy része kötelezettségekhez kapcsolódik, más része viszont nem).

(3) AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK 1071/2013/EU RENDELETE (2013. szeptember 24.) a monetáris pénzügyi intézmények ágazati mérlegéről (EKB/2013/33) (HL L 297., 2013.11.7., 1. o.).

(4) Az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2009/65/EK IRÁNYELVE (2009. július 13.) az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (HL L 302., 2009.11.17., 32. o.).

(5) A BIZOTTSÁG (EU) 2015/61 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014. október 10.) az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a hitelintézetekre vonatkozó likviditásfedezeti követelmények tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 11., 2015.1.17., 1. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU irányelve (2013. június 26.) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.).

Top

Choose the experimental features you want to try