(1)

Az uniós polgárok és a tagállamok közötti szolidaritás azon egyetemes értékek egyike, amelyekre az Unió épül. Ez a közös érték vezérli az Unió fellépéseit és biztosítja az Unió számára azon jelenlegi és jövőbeli társadalmi kihívások leküzdéséhez szükséges egységet, amelyek megoldását a fiatalok a gyakorlatban megnyilvánuló szolidaritásukkal szeretnék elősegíteni. A szolidaritás továbbá felkelti a fiatalok érdeklődését a közös európai projekt iránt. A szolidaritás elvét az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2. cikke és az Európai Unió Alapjogi Chartájának preambuluma rögzíti.

(2)

Az Unió helyzetéről szóló, 2016. szeptember 14-i beszéd során kiemelték a fiatalokba való befektetés szükségességét, valamint bejelentették, hogy létrehozzák az Európai Szolidaritási Testületet, amelynek célja, hogy Unió-szerte lehetőségeket teremtsen a fiatalok számára a társadalom számára hasznos szerepvállaláshoz, a szolidaritás megnyilvánulásához és képességeik, kompetenciáik és ismereteik fejlesztéséhez, akik így felbecsülhetetlen emberi tapasztalatokhoz jutnak, ami az aktív és elkötelezett uniós polgárság kialakulásához is kulcsfontosságú.

(3)

„Az Európai Szolidaritási Testület” című, 2016. december 7-i közleményében a Bizottság hangsúlyozta annak szükségességét, hogy Európa-szerte meg kell erősíteni a szolidaritási munka alapjait, a fiatalok számára több és jobb lehetőséget kell biztosítani a területek széles skáláját lefedő kiváló minőségű szolidaritási tevékenységek végzéséhez, valamint támogatni kell a nemzeti, regionális és helyi szereplőket a különböző kihívások és válsághelyzetek megoldásában. Ez a közlemény elindította az Európai Szolidaritási Testület első fázisát, amelyben Unió-szerte különböző önkéntességet, szakmai gyakorlatot vagy álláslehetőségeket kínáló uniós programokat mozgósítottak a fiatalok számára. Függetlenül attól, hogy e rendelet hatálybalépése előtt vagy után valósulnak meg, ezeknek a tevékenységeknek továbbra is az Európai Szolidaritási Testület első fázisában ezeket finanszírozó megfelelő uniós programokban meghatározott szabályoknak és feltételeknek kell megfelelniük.

(4)

E rendelet összefüggésében a szolidaritás felelősségérzetként értelmezhető mindenki részéről mindenki irányába, a közjó iránti elkötelezettség érdekében, ami ellenszolgáltatás nélküli konkrét fellépésekben nyilvánul meg.

(5)

A fiatalok számára a kiváló minőségű, erős európai dimenzióval rendelkező szolidaritási tevékenységekbe történő bekapcsolódáshoz könnyen elérhető lehetőségeket kell biztosítani, amelyek a kohézió, a szolidaritás, a társadalmi befogadás és a demokrácia részt vevő országokban való megerősítésének eszközeként a helyi közösségek javát szolgálják, ugyanakkor javítják a fiatalok személyes fejlődését szolgáló kompetenciáikat, ezáltal erősítve önbecsülésüket, autonómiájukat, és tanulásra irányuló motiváltságukat, ösztönözve tanulmányi, szociális, művészi, nyelvi, kulturális, állampolgári és szakmai fejlődésüket, továbbá elősegítve aktív polgári szerepvállalásukat, foglalkoztathatóságukat és a munkaerőpiacra való belépésüket. Ezek a szolidaritási tevékenységek a résztvevők mobilitását is támogatnák.

(6)

Ez a rendelet létrehoz egy Európai Szolidaritási Testület elnevezésű uniós cselekvési programot, amely a pozitív társadalmi változások megvalósításának alapjául szolgál olyan magánszemélyek közösségeinek és szervezeteknek a támogatása révén, akik és amelyek elköteleződtek a szolidaritás Európa-szerte történő fokozása iránt. Ezért egy olyan uniós fellépésre irányuló finanszírozási eszközről rendelkezik, amely e rendelet hatálybalépésének időpontjától folyamatosan alkalmazandó, és amely továbbá lefekteti annak alapjait, hogy az Európai Szolidaritási Testület egy közösséggé váljon, és a keretében kifejtett tevékenységek szélesebb körű hatása révén inspirációul szolgáljon az európai szolidaritás szellemiségének erősítéséhez.

(7)

A fiatalok számára kínált szolidaritási tevékenységeknek kiváló minőségűeknek kell lenniük abban az értelemben, hogy hozzá kell járulniuk az Európai Szolidaritási Testület célkitűzéseinek megvalósításához, valamint segíteniük kell leküzdeni a társadalmi kihívásokat, miközben kezelniük kell a helyi közösségek igényeit. A fiatalok számára kínált szolidaritási tevékenységeknek lehetővé kell tenniük értékes kompetenciák megszerzését a személyes, a társadalmi, az állampolgári és a szakmai fejlődéshez, magukban kell foglalniuk egy megalapozott tanulási és képzési dimenziót, minden fiatal számára hozzáférhetőknek kell lenniük, azokat biztonságos és egészséges körülmények között kell végrehajtani és megfelelően kell érvényesíteni. A szolidaritási tevékenységek nem gyakorolhatnak negatív hatást a meglévő munkahelyekre és szakmai gyakorlatokra, és úgy kell hozzájárulniuk a vállalkozások vállalati társadalmi felelősségvállalás keretében tett kötelezettségvállalásainak erősítéséhez, hogy azokat nem váltják fel.

(8)

Ha a konkrét követelményeket teljesítik, minőségi védjegyet kell kiállítani bármely olyan szervezetnek, amely az Európai Szolidaritási Testületben részt kíván venni függetlenül attól, hogy a finanszírozása az Európai Szolidaritási Testület költségvetéséből, más uniós programból vagy más finanszírozási forrásból történik. A minőségi védjegy kiállítására vonatkozó követelmény nem alkalmazandó azokra a természetes személyekre, akik a résztvevők egy nem hivatalos csoportját képviselve saját szolidaritási projektjeikhez kérnek pénzügyi támogatást. A részt vevő szervezeteknek kiállított minőségi védjegy igazolja e szervezetek azon képességét, hogy az általuk kínált szolidaritási tevékenységek minőségét biztosítsák. A minőségi védjegy kiállítására vonatkozó eljárást az Európai Szolidaritási Testület végrehajtó szerveinek hozzáférhető és átlátható módon kell végrehajtaniuk. A kiállított minőségi védjegyet rendszeresen újra kell értékelni, és lehetőséget kell biztosítani annak megszüntetésére, ha az újraértékelés során megállapítják, hogy a kiállításhoz vezető feltételek már nem teljesülnek.

(9)

Az Európai Szolidaritási Testület az egész Unióban biztosítja a szolidaritási tevékenységek egyablakos ügyintézését. Biztosítani kell az Európai Szolidaritási Testület összhangját és kiegészítő jellegét más vonatkozó uniós szakpolitikákkal, programokkal és eszközökkel. Az Európai Szolidaritási Testületnek figyelembe kell vennie a már működő és a korábbi programok, különösen az Erasmus+ és a Fiatalok lendületben program erősségeit és szinergiáit. Ki kell továbbá egészítenie a tagállamok erőfeszítéseit, hogy olyan rendszerek keretében támogassa a fiatalokat és könnyítse meg az iskolából a munkaerőpiacra való belépésüket, mint az ifjúsági garancia létrehozásáról szóló, 2013. április 22-i tanácsi ajánlással (3) összhangban létrehozott ifjúsági garancia azáltal, hogy az adott tagállamban vagy a határokon átnyúlóan további lehetőségeket biztosít számukra a szolidaritási tevékenységekben való részvételre szakmai gyakorlatok vagy állások formájában. Ezen túlmenően biztosítani kell az Európai Szolidaritási Testület keretében folyó tevékenységekhez kapcsolódó, már létező uniós szintű hálózatok, például az állami foglalkoztatási szolgálatok európai hálózata, az EURES és az Eurodesk hálózat egymást kiegészítő jellegét. Ezenkívül, különösen a nemzeti, regionális és helyi szinten működő, fiataloknak szóló szolidaritási, önkéntességi, állampolgári szolgáltatási és mobilitási rendszerek, és adott esetben a szolidaritáshoz és a részt vevő országok fiataljaihoz kapcsolódó prioritások segítségével meg kell erősíteni a kapcsolódó, már létező rendszerek és az Európai Szolidaritási Testület egymást kiegészítő jellegét és a közöttük megvalósuló lojális együttműködést annak érdekében, hogy kölcsönösen növeljék és fokozzák az ilyen rendszerek hatását és minőségét, és figyelembe vegyék a bevált gyakorlatokat. Az Európai Szolidaritási Testület nem helyettesítheti a hasonló nemzeti szolidaritási, önkéntességi, állampolgári szolgáltatási és mobilitási rendszereket. Biztosítani kell, hogy minden fiatal egyenlő feltételekkel vehessen részt a nemzeti szolidaritási tevékenységekben. Ösztönözni kell a partnerségek kialakítását az egyes sürgős szociális problémákra szakosodott európai hálózatokkal.

(10)

Az Európai Szolidaritási Testület hatásának maximalizálása érdekében lehetővé kell tenni más uniós programok számára is, hogy az Európai Szolidaritási Testület hatáskörébe tartozó tevékenységek támogatásával hozzájáruljanak a testület célkitűzéseihez is. Ezt a hozzájárulást az érintett programokra vonatkozó megfelelő jogi aktusokkal összhangban kell finanszírozni a fiatalok, a civil társadalom és a tagállamokban már meglévő önkéntes rendszerek fokozottabb bevonásának biztosítása céljából. Ha megkapták az érvényes minőségi védjegyet, a részt vevő szervezetek számára hozzáférést kell biztosítani az Európai Szolidaritási Testület portáljához, és a kínált szolidaritási tevékenységi típusnak megfelelően biztosítani kell számukra a minőségbiztosítási és támogatási intézkedéseket.

(11)

Az Európai Szolidaritási Testületnek új lehetőségeket kell megnyitnia a fiatalok előtt, hogy önkéntes tevékenységet vagy szakmai gyakorlatot végezzenek, illetve munkahelyen helyezkedjenek el, valamint a saját kezdeményezésük alapján egyértelmű európai értékkel rendelkező szolidaritási projekteket tervezzenek és dolgozzanak ki. Ezeknek a lehetőségeknek segíteniük kell a kielégítetlen társadalmi igények teljesítését, és hozzá kell járulniuk a közösségek erősítéséhez, valamint a fiatalok személyes, tanulmányi, szociális, állampolgári és szakmai fejlődésének javításához. Az Európai Szolidaritási Testületnek támogatnia kell továbbá a résztvevők és a részt vevő szervezetek között a hálózatépítési tevékenységeket, valamint a támogatott tevékenységek minőségét biztosító és a megszerzett ismeretek érvényesítését javító intézkedéseket. Hozzá kell járulnia továbbá a szolidaritási fellépéseket végrehajtó, már meglévő szervezetek támogatásához és erősítéséhez is.

(12)

Az önkéntesség bőséges tapasztalatszerzést jelent a formális és nem formális oktatási környezetben, ami javítja a fiatalok személyes, szociálpedagógiai és szakmai fejlődését, foglalkoztathatóságát és aktív polgári szerepvállalását. Az önkéntesség nem válthatja ki a szakmai gyakorlatokat vagy az állásokat, és annak önkéntességre vonatkozó írásbeli megállapodáson kell alapulnia. A Bizottság és a tagállamok nyitott koordinációs módszer révén együttműködnek az önkéntességi szakpolitikákra vonatkozóan az ifjúságpolitika területén.

(13)

A szakmai gyakorlatokat és az állásokat mind pénzügyi, mind szervezeti szempontból világosan el kell különíteni az önkéntességtől. A szakmai gyakorlatok soha nem vezethetnek az állások kiváltásához. A fizetett szakmai gyakorlatok és állások ugyanakkor ösztönző hatással lehetnek a hátrányos helyzetű és a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalok számára azon szolidaritással összefüggő tevékenységekben való részvétel tekintetében, amelyekhez máskülönben nem lenne hozzáférésük. A szakmai gyakorlatok megkönnyíthetik a fiatalok számára az oktatásból a foglalkoztatásba való belépést, és elősegíthetik a fiatalok foglalkoztathatóságát, ami kulcsfontosságú a fiatalok fenntartható munkaerőpiaci integrációja szempontjából. Az Európai Szolidaritási Testület keretében kínált szakmai gyakorlatokat és állásokat minden esetben a résztvevőt fogadó vagy foglalkoztató részt vevő szervezetnek kell fizetnie. A szakmai gyakorlatoknak írásbeli gyakornoki megállapodáson kell alapulniuk, adott esetben a szakmai gyakorlat végzésének helye szerinti ország alkalmazandó szabályozási keretének megfelelően, és azoknak a szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszeréről szóló, 2014. március 10-i tanácsi ajánlásban (4) meghatározott elveket kell követniük.

Az állásoknak a munkavégzés helye szerinti részt vevő ország nemzeti szabályozási keretével vagy az alkalmazandó kollektív szerződésekkel, vagy mindkettővel összhangban munkaszerződésen kell alapulniuk. A munkahelyeket kínáló részt vevő szervezetek pénzügyi támogatásának időtartama nem haladhatja meg a tizenkét hónapot. A szakmai gyakorlatokat és az állásokat megfelelően elő kell készíteni, azokat munkahelyi képzéssel és az elhelyezést követő támogatással kell kiegészíteni a résztvevő részvételével kapcsolatban. A szakmai gyakorlatokat és az állásokat az adott munkaerőpiaci szereplők, különösen a köz- és magánfoglalkoztatási szolgálatok, a szociális partnerek és a kereskedelmi kamarák, valamint a határokon átnyúló tevékenységek esetében az (EU) 2016/589 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (5) összhangban az EURES tagszervezetei támogathatják.

(14)

A fiatalok kezdeményező szelleme és aktív polgári szerepvállalása a társadalom számára is fontos érték. Az Európai Szolidaritási Testületnek hozzá kell járulnia ennek az oldalnak az ösztönzéséhez úgy, hogy lehetőséget biztosít a fiataloknak olyan egyértelmű hozzáadott értéket képviselő saját projektek megtervezéséhez és végrehajtásához, amelyek kulcsfontosságú problémák megoldását célozzák a – különösen vidéki, elszigetelt vagy marginalizált területeken található – helyi közösségek előnyére. Ezeknek a projekteknek lehetőséget kell biztosítaniuk a fiatalok számára innovatív megoldások kidolgozásához és ötletek fenntartható módon történő kipróbálásához, valamint annak megtapasztalásához, hogy maguk is a szolidaritási fellépések kezdeményezői lehetnek. E projektek emellett ugródeszkaként is szolgálhatnak további szolidaritási tevékenységek végzéséhez, és az első lépést is jelenthetik abba az irányba, hogy a résztvevőket szociális vállalkozásra vagy egyesületekben, nem kormányzati szervezetekben, ifjúsági szervezetekben vagy más, a szolidaritási, nonprofit és ifjúsági ágazatban aktív testületekben önkéntesként való részvételre, valamint saját egyesületeik létrehozására ösztönözze. Az elhelyezést követő támogatás célja annak támogatása, hogy a fiatalok továbbra is elkötelezettek legyenek és aktív szerepet vállaljanak a szolidaritási ágazatban, például egyesületekben, szövetkezetekben, szociális vállalkozásokban, ifjúsági szervezetekben és közösségi központokban való részvétel révén.

(15)

Az önkéntességi és a szolidaritási projekteknek fedezniük kell az ilyen szolidaritási tevékenységekben való részvételből a résztvevők számára felmerülő kiadásokat, de nem biztosíthatnak számukra bért vagy gazdasági előnyt.

(16)

A résztvevőknek és a részt vevő szervezeteknek érezniük kell, hogy olyan magánszemélyek közösségéhez és szervezetekhez tartoznak, amelyek elkötelezettek az európai és az Európán túli szolidaritás erősítése iránt. A részt vevő szervezeteknek ugyanakkor támogatásra van szükségük a lehetőségeik fejlesztéséhez, hogy egyre több résztvevő számára tudjanak kiváló minőségű szolidaritási tevékenységeket kínálni, és hogy új résztvevőket tudjanak vonzani. Az Európai Szolidaritási Testületnek támogatnia kell a fiatalok képességeinek fejlesztését és a részt vevő szervezetek közösségi szerepvállalásának erősítését, az Európai Szolidaritási Testület szellemének előmozdítását, valamint a hasznos szolidáritási módszerek és tapasztalatok cseréjének ösztönzését célzó hálózatépítési tevékenységeket, adott esetben építve a polgári védelem területén szerzett tapasztalatokra is. A hálózatépítési tevékenységeknek hozzá kell járulniuk továbbá a közjogi és magánjogi jogalanyok körében az Európai Szolidaritási Testület ismertségének fokozásához, valamint gyűjteniük kell az Európai Szolidaritási Testület megvalósításáról a résztvevők és a részt vevő szervezetek visszajelzéseit.

(17)

Különös figyelmet kell fordítani az Európai Szolidaritási Testület által kínált szolidaritási tevékenységek és egyéb lehetőségek minőségének biztosítására, különösen a résztvevőknek nyújtott online és offline képzések, a többnyelvűség elvét tiszteletben tartó nyelvi támogatás, biztosítás, adminisztratív támogatás és a szolidaritási tevékenységet megelőző, az azt követő, vagy mindkét esetre vonatkozó támogatás nyújtásával, valamint az Európai Szolidaritási Testületnél szerzett tapasztalat során elsajátított kompetenciák érvényesítésével. Ezeket a támogatási intézkedéseket ifjúsági szervezetekkel és más nonprofit és civil társadalmi szervezetekkel együttműködve kell kialakítani és biztosítani a gyakorlatban szerzett szakértelmük kiaknázása érdekében. Ezeknek a támogatási intézkedéseknek figyelembe kell venniük a környezetet és a résztvevők által végzett tevékenységek jellegét, különös figyelmet fordítva bármely potenciális kockázatra.

(18)

Annak biztosítása érdekében, hogy az Európai Szolidaritási Testület által kínált tevékenységek éreztessék hatásukat a résztvevők személyes, tanulmányi, művészi, szociális, állampolgári és szakmai fejlődésében, a szolidaritási tevékenységek tanulmányi eredményeiként jelentkező kompetenciákat a nem formális és az informális tanulás eredményeinek érvényesítéséről szóló, 2012. december 20-i tanácsi ajánlásban (6) szereplő ajánlásoknak megfelelően a nemzeti körülményekkel és sajátosságokkal összhangban azonosítani és dokumentálni kell. Ennek érdekében uniós és nemzeti szinten hatékony eszközöket kell használni a nem formális és informális tanulás elismerésére, például adott esetben ösztönözni kell a Youthpass és az Europass használatát.

(19)

Bármely közjogi vagy magánjogi jogalany, köztük a nemzetközi szervezetek, a civil társadalmi szervezetek, az ifjúsági szervezetek és a szociális vállalkozások számára is lehetővé kell tenni, hogy minőségi védjegyet kérelmezzenek. Az önkéntesség, valamint a szakmai gyakorlatok és a munkahelyek számára külön minőségi védjegyet kell bevezetni annak biztosítása érdekében, hogy jogaik és kötelezettségeik tekintetében a részt vevő szervezetek a szolidaritással kapcsolatosan szerzett tapasztalat minden szakaszában ténylegesen és folyamatosan megfeleljenek az Európai Szolidaritási Testület elveinek és követelményeinek. A minőségi védjegy megszerzésének a részvétel előfeltételének kell lennie, de automatikusan nem eredményezheti az Európai Szolidaritási Testület keretében történő finanszírozást.

(20)

A részt vevő szervezetek számos szerepet tölthetnek be az Európai Szolidaritási Testületen belül. Fogadó szerepben a résztvevők fogadásához kapcsolódó tevékenységeket végeznek, többek között a szolidaritási tevékenység során adott esetben tevékenységeket szerveznek, valamint útmutatást és támogatást nyújtanak a résztvevőknek. Támogatói szerepben a résztvevők kiküldésével és felkészítésével kapcsolatban tevékenységeket végeznek az indulást megelőzően, valamint a szolidaritási tevékenység során és után, többek között képzést nyújtanak a részvevőknek, és a szolidaritási tevékenység után helyi szervezetekhez irányítják őket.

(21)

Az Európai Szolidaritási Testület támogató központjainak támogatniuk kell a végrehajtó szerveket, a részt vevő szervezeteket és a résztvevőket annak érdekében, hogy javítsák a szolidaritási tevékenységeknek és azok végrehajtásának a minőségét, valamint erősítsék a szolidaritási tevékenységek során megszerzett kompetenciák azonosítását és érvényesítését, többek között a Youth Pass kiállítása révén.

(22)

Az Európai Szolidaritási Testület portálját folyamatosan fejleszteni kell annak biztosítása érdekében, hogy az Európai Szolidaritási Testület az érdeklődő magánszemélyek és szervezetek számára egyaránt könnyen elérhető legyen és egyablakos ügyintézésről gondoskodjon egyebek mellett a profilok és a lehetőségek regisztrálása, azonosítása és összekapcsolása, a hálózatépítés és a virtuális cserekapcsolatok, az online képzés, a nyelvi támogatás, továbbá a szolidaritási tevékenységet megelőzően, azt követően, vagy mindkét esetben nyújtott minden egyéb támogatás és egyéb hasznos, a jövőben esetlegesen felmerülő funkció tekintetében.

(23)

A végrehajtási struktúrák minden szükséges intézkedést meghoznak annak biztosítása érdekében, hogy a regisztrált jelentkezőknek önkéntes tevékenységet, szakmai gyakorlatot és álláslehetőségeket kínáljanak észszerű és viszonylag előrelátható időn belül. Ezenkívül biztosítják a rendszeres tájékoztatást és kommunikációt, valamint a hálózatépítési tevékenységeket is a regisztrált jelentkezők szerepvállalásának ösztönzése céljából.

(24)

Ez a rendelet meghatározza a 2018 és 2020 közötti időszakra vonatkozó pénzügyi keretösszeget, amely az éves költségvetési eljárás során az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodás (7) 17. pontja értelmében vett teljes költségvetést jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára.

(25)

Az Európai Szolidaritási Testülethez hozzájáruló programok által támogatott tevékenységek folyamatosságának biztosítása érdekében a szolidaritási tevékenységek esetében – irányadó jelleggel – a pénzügyi támogatás 90 %-át az önkéntességi és a szolidaritási projektekre, 10 %-át pedig vagy a szakmai gyakorlatokra, vagy az állásokra, vagy mindkettőre kell fordítani, és a pénzügyi támogatás legfeljebb 20 %-a fordítható belföldi tevékenységekre.

(26)

Az Európai Szolidaritási Testület hatásának maximalizálása érdekében olyan rendelkezésre van szükség, amely lehetővé teszi a részt vevő országok számára, hogy az Európai Szolidaritási Testület szabályaival összhangban nemzeti, regionális vagy helyi szinten kiegészítő forrásokat bocsássanak rendelkezésre.

(27)

A kedvezményezettekre vonatkozó előírások egyszerűsítése érdekében a lehető legnagyobb mértékben kell alkalmazni az egyösszegű átalányt, az egységköltséget vagy az átalányfinanszírozást.

(28)

A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy részt vegyenek önkéntességgel, szakmai gyakorlatokkal, állásokkal, valamint szolidaritási projektekkel összefüggő és hálózatépítési tevékenységekben. Ezenkívül – úgy, mint az európai önkéntes szolgálat esetében – az önkéntességgel és a szolidaritási projektekkel összefüggő, valamint a hálózatépítési tevékenységeknek nyitva kell állniuk más országok részvétele előtt is, különös figyelmet fordítva az Unióval szomszédos országokra. E részvételhez, amennyiben szükséges, az érintett országokkal megállapítandó eljárások szerint kiegészítő előirányzatokat kell rendelkezésre bocsátani.

(29)

Az Európai Szolidaritási Testületben való részvételnek a 18 és 30 év közötti fiatalok előtt kell nyitva állnia. A szolidaritási tevékenységekben való részvétel előtt regisztrálni kell az Európai Szolidaritási Testület portálján, ami a 17 és 30 év közötti magánszemélyek számára lehetséges.

(30)

Külön figyelmet kell fordítani annak biztosítására, hogy az Európai Szolidaritási Testület által támogatott tevékenységek minden fiatal, különösen az ifjúságpolitika területén az Erasmus+ program keretében kidolgozott és alkalmazott befogadásra és sokszínűségre vonatkozó stratégia keretében tovább részletezett, kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalok számára is hozzáférhetőek legyenek. Különleges intézkedéseket, például a szolidaritási tevékenységek megfelelő formátumait és személyre szabott útmutatást kell ezért bevezetni a társadalmi befogadás, a hátrányos helyzetű fiatalok részvételének elősegítése, valamint az Unió legtávolabbi régióinak és a tengerentúli országok és területek távoli fekvéséből következő korlátok figyelembevétele érdekében, a 2013/755/EU tanácsi határozattal (8) összhangban. Hasonlóképpen, a részt vevő országoknak törekedniük kell arra, hogy elfogadják az Európai Szolidaritási Testület megfelelő működését gátló jogi és adminisztratív akadályok megszüntetéséhez szükséges valamennyi megfelelő intézkedést. Idetartozik adott esetben – a harmadik országbeli állampolgárok beutazása és tartózkodása tekintetében a schengeni vívmányok és az uniós jog sérelme nélkül – a vízumok és tartózkodási engedélyek megszerzését nehezítő bármely adminisztratív kérdés rendezése.

(31)

Egy olyan szervezetnek, amely az Európai Szolidaritási Testület keretében szolidaritási tevékenységek kínálásához finanszírozási forrásokat kíván igényelni, ennek előfeltételeként először hozzáférhető és átlátható módon minőségi védjegyet kell szereznie. Ez a követelmény nem vonatkozik azokra a természetes személyekre, akik a résztvevők egy nem hivatalos csoportját képviselve saját szolidaritási projektjeikhez kérnek pénzügyi támogatást. Az illetékes végrehajtó szervek minőségellenőrzéseket végeznek annak megállapítása érdekében, hogy ezek a természetes személyek megfelelnek-e az Európai Szolidaritási Testület követelményeinek.

(32)

A helyi közösségek igényeit és elvárásait fontos kritériumnak kell tekinteni a projektek minőségének értékelésekor. Ennek megfelelően, e célból megfelelő mutatókat kell létrehozni.

(33)

A hatékony teljesítményirányításhoz – ideértve a nyomon követést és az értékelést is – egy időszakonként mérhető, az intervenció logikáját tükröző, specifikus, mérhető és valós minőségi és mennyiségi mutatókészlet kialakítására van szükség.

(34)

Az Európai Szolidaritási Testület által támogatott tevékenységek keretében kínált lehetőségekkel és elért eredményekkel kapcsolatos megfelelő tájékoztatást, nyilvánosságot és terjesztést európai, nemzeti, regionális és helyi szinten is biztosítani kell. Különös figyelmet kell fordítani a szociális vállalkozásokra, és arra kell ösztönözni őket, hogy támogassák az Európai Szolidaritási Testület tevékenységeit. A tájékoztatással, a nyilvánossággal és a terjesztéssel kapcsolatos tevékenységekhez – az adminisztratív teher növelése nélkül – igénybe kell venni az Európai Szolidaritási Testület valamennyi végrehajtó szervét, ideértve adott esetben más fontos érdekelt felek támogatását is.

(35)

Az Európai Szolidaritási Testület célkitűzéseinek fokozottabb elérése érdekében a Bizottságnak, a tagállamoknak és a nemzeti irodáknak lehetőség szerint szorosan együtt kell működniük a szolidaritási fellépések terén szakértelemmel rendelkező nem kormányzati szervezetekkel, ifjúsági szervezetekkel és helyi érdekelt felekkel.

(36)

A rendelet hatékony és eredményes végrehajtásának biztosítása érdekében az Európai Szolidaritási Testületnek a lehető legnagyobb mértékben alkalmaznia kell az Erasmus+ programban már bevezetett irányítási intézkedéseket. Az Európai Szolidaritási Testület megvalósításával ezért már létező struktúrákat, így például a Bizottságot, az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökséget, valamint az 1288/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) III. fejezetében említett cselekvések irányítására kijelölt nemzeti irodákat kell megbízni. A megfelelő programdokumentumokban, például az éves munkaprogramban és a programútmutatóban a résztvevők és a részt vevő szervezetek számára egyértelmű és részletes eljárásokat dolgoznak ki a szolidaritási tevékenység valamennyi szakaszára vonatkozóan. A Bizottságnak rendszeresen konzultálnia kell a kulcsfontosságú érdekelt felekkel, köztük a részt vevő szervezetekkel az Európai Szolidaritási Testület megvalósításáról.

(37)

A hatékony és eredményes pénzügyi végrehajtás, valamint az Európai Szolidaritási Testület nemzeti szintű szoros nyomon követésének biztosítása érdekében igénybe kell venni a már működő, az 1288/2013/EU rendelet III. fejezetében említett cselekvések irányítására kijelölt nemzeti hatóságokat.

(38)

Az 1288/2013/EU rendelet III. fejezetében említett cselekvések irányítására kijelölt nemzeti hatóságok e rendelet értelmében is nemzeti hatóságként működnek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem lehet egynél több nemzeti hatóságot kijelölni a nemzeti joggal és gyakorlattal összhangban, az említett rendelet 27. cikkének (1) bekezdésében meghatározottak szerint. Ha egy részt vevő ország az Európai Szolidaritási Testület fennállásának időtartama alatt le szeretné cserélni a nemzeti hatóságát, az említett rendelet 27. cikkének (2) bekezdésében meghatározott eljárás alkalmazandó.

(39)

A hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak és a jogbiztonságnak a valamennyi részt vevő országban való biztosítása érdekében az egyes nemzeti hatóságoknak ki kell jelölniük egy független auditszervezetet. Ahol megvalósítható, illetve a hatékonyság maximalizálása érdekében a független auditszervezet az 1288/2013/EU rendelet III. fejezetében említett cselekvések számára kijelölt szervezettel azonos is lehet.

(40)

Az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni a kiadási ciklus során, ideértve a szabálytalanságok megelőzését, feltárását és kivizsgálását, az eltűnt, jogosulatlanul kifizetett vagy helytelenül felhasznált források beszedését és adott esetben szankciók alkalmazását.

(41)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (10) megfelelően kell gyakorolni.

(42)

Az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (11) megfelelően a Bizottságnak munkaprogramot kell elfogadnia, és tájékoztatnia kell arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot. A munkaprogramban meg kell határozni az Európai Szolidaritási Testület általános és konkrét célkitűzéseivel összhangban a végrehajtáshoz szükséges intézkedéseket, a vissza nem térítendő támogatások kiválasztásának és odaítélésének szempontjait, illetve minden egyéb szükséges elemet. A munkaprogramokat és azok módosításait végrehajtási jogi aktusokkal kell elfogadni a vizsgálóbizottsági eljárással összhangban.

(43)

Mivel e rendelet célját, nevezetesen az Európai Szolidaritási Testület létrehozását, a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban annak terjedelme és hatásai miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az EUSZ 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(44)

Eredményességi és hatékonysági okokból a Bizottságot az 1288/2013/EU rendelettel létrehozott bizottságnak is támogatnia kell e rendelet végrehajtásában. Az Európai Szolidaritási Testület vonatkozásában ennek a bizottságnak adott összetételben kell összeülnie, és úgy kell kiigazítani a felhatalmazását, hogy betölthesse ezt az új szerepet. A részt vevő országoknak kell – az Európai Szolidaritási Testület tárgyát, célját, célkitűzéseit és fellépéseit is figyelembe véve – kijelölniük megfelelő képviselőiket ezekre az ülésekre.

(45)

Az e rendelet szerinti önkéntesség eredményeként az európai önkéntes szolgálatban bekövetkezett változásokra tekintettel az 1288/2013/EU rendeletet módosítani kell.

(46)

A többéves pénzügyi keret 1a fejezetében az Európai Szolidaritási Testület mellett szereplő pénzügyi keretösszeg az Erasmus+ programból átcsoportosított finanszírozási forrásokat is figyelembe veszi. Ezek a források kizárólag az európai önkéntes szolgálat tevékenységeinek finanszírozását célzó előirányzatokból származhatnak, amelyek az e rendelet szerinti önkéntesség körébe tartoznak.

(47)

A többéves pénzügyi keret 1a fejezetében az Európai Szolidaritási Testület mellett szereplő pénzügyi keretösszeget továbbá ki kell egészíteni más programok és fejezetek pénzügyi hozzájárulásaival, amihez módosítani kell az 1293/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet (12), valamint az 1313/2013/EU európai parlamenti és tanácsi határozatot (13).

(48)

Ezt a rendeletet hatálybalépésének időpontjától kell alkalmazni. Az e rendeletben foglalt intézkedések azonnali alkalmazásának lehetővé tétele érdekében e rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon kell hatályba lépnie,