10.5.2004

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 175/1

---

Ügyrend

TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETÉS

ELŐZETES MEGJEGYZÉS

I. RÉSZ

A BIZOTTSÁG TAGJAI ÉS SZERVEI

1. FEJEZET

A bizottság szervei

1. cikk – A bizottság szervei

2. FEJEZET

A bizottság tagjai

2. cikk – A tagok és helyetteseik jogállása

3. cikk – A megbízatás időtartama

4. cikk – Előjogok és mentességek

5. cikk – A helyettesek részvétele

6. cikk – A szavazati jog átruházása

7. cikk – Nemzeti küldöttségek és frakciók

8. cikk – Nemzeti küldöttségek

9. cikk – Frakciók és függetlenek

10. cikk – Interregionális csoportok

II. RÉSZ

A BIZOTTSÁG SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE

1. FEJEZET

A bizottság első összehívása és megalakítása

11. cikk – Az első ülés összehívása

12. cikk – A bizottság megalakítása és a mandátumok vizsgálata

2. FEJEZET

A plenáris ülés

13. cikk – A plenáris ülés feladatai

14. cikk – A plenáris ülés összehívása

15. cikk – A plenáris ülés napirendje

16. cikk – A plenáris ülés megnyitása

17. cikk – Nyilvánosság, vendégek és vendégszónokok, azonnali kérdések órája

18. cikk – A felszólalás időtartama

19. cikk – A felszólalók jegyzéke

20. cikk – Ügyrendi javaslatok

21. cikk – Határozatképesség

22. cikk – Szavazás

23. cikk – Módosító indítványok benyújtása

24. cikk – A módosító indítványok kezelése

25. cikk – Sürgősségi állásfoglalások és jelentések

26. cikk – Egyszerűsített eljárások

27. cikk – A plenáris ülés berekesztése

3. FEJEZET

Az elnökség és az elnök

28. cikk – Az elnökség összetétele

29. cikk – Az elnökség tagjainak képviselői

30. cikk – Választási előírások

31. cikk – Az elnök és az első alelnök megválasztása

32. cikk – Az alelnökök, az elnökség további tagjai és a frakcióvezetők mint elnökségi tagok megválasztása

33. cikk – A képviselők megválasztása

34. cikk – Az elnökségben megürült helyek pótválasztással történő betöltése

35. cikk – Az elnökség feladatai

36. cikk – Az elnökség összehívása és határozathozatal

37. cikk – Az elnök

Állásfoglalások, jelentések és határozatok – Az elnökségi eljárás

38. cikk – Állásfoglalások – Jogalapok

39. cikk – Állásfoglalások és jelentések – Szakbizottsághoz való utalás

40. cikk – Főelőadó kijelölése

41. cikk – Saját kezdeményezésű állásfoglalások és jelentések

42. cikk – Határozati javaslatok benyújtása

43. cikk – Az állásfoglalások, jelentések és határozatok képviselete

4. FEJEZET

Szakbizottságok

44. cikk – A szakbizottságok összetétele és megbízatása

45. cikk – Elnök és alelnökök

46. cikk – A szakbizottságok feladatai

47. cikk – A szakbizottságok összehívása és az ülések napirendje

48. cikk – Nyilvánosság

49. cikk – Közmeghallgatások

50. cikk – Az állásfoglalások és jelentések kidolgozásának határideje

51. cikk – Az állásfoglalások felépítése

52. cikk – A jelentések felépítése

53. cikk – Előadók

54. cikk – Munkacsoportok

55. cikk – Szakértők

56. cikk – Határozatképesség

57. cikk – Szavazás

58. cikk – Módosító indítványok

59. cikk – Az állásfoglalástól vagy jelentéstől való elállás

5. FEJEZET

A bizottság irányítása

60. cikk – Főtitkárság

61. cikk – Főtitkár

62. cikk – A főtitkár alkalmazása

63. cikk – A tisztviselők és az egyéb alkalmazottak foglalkoztatásának feltételei

64. cikk – Pénzügyi és Igazgatási Bizottság

65. cikk – Költségvetés

III. RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. FEJEZET

Együttmüködés más intézményekkel

66. cikk – Intézményes együttműködési megállapodások

67. cikk – Az állásfoglalások, jelentések és határozatok továbbítása és nyilvánosságra hozatala

2. FEJEZET

Nyilvánosság és átláthatóság

68. cikk – A nyilvánosság hozzáférése a dokumentumokhoz

3. FEJEZET

Ügyrendi kérdések

69. cikk – Az ügyrend felülvizsgálata

70. cikk – Az elnökség utasításai

71. cikk – Az ügyrend hatálybalépése

BEVEZETÉS

A Régiók Bizottsága az Európai Közösséget létrehozó szerződés (EK-Szerződés) 264. cikkének második bekezdése alapján a következő ügyrendet fogadja el (az 1999. november 18-i határozat 2004. február 11-i változata):

ELŐZETES MEGJEGYZÉS

A jelen ügyrendben szereplő hivatalokra és tisztségekre alkalmazott kifejezések mind a nőkre, mind a férfiakra egyformán értendők.

I. RÉSZ

A BIZOTTSÁG TAGJAI ÉS SZERVEI

1. FEJEZET

A bizottság szervei

1. cikk

A bizottság szervei

A bizottság szervei a plenáris ülés, az elnök, az elnökség és a szakbizottságok.

2. FEJEZET

A bizottság tagjai

2. cikk

A tagok és helyetteseik jogállása

Az EK-Szerződés 263. cikkének megfelelően a bizottság tagjai, valamint azok helyettesei a regionális és területi önkormányzatok képviselői. Vagy egy regionális, illetve területi önkormányzat választott képviselői, vagy egy választott gyűléssel szemben viselnek politikai felelősséget. Hivataluk gyakorlásában nem utasíthatók. Tevékenységüket teljesen függetlenül, a Közösség javára gyakorolják.

3. cikk

A megbízatás időtartama

(1)   A tag vagy a helyettes megbízatása azon a napon kezdődik, amelyen a Tanács általi kinevezése hatályba lép.

(2)   A tag vagy a helyettes megbízatása lemondással, a kinevezésére jogosító mandátum elvesztésével vagy elhalálozással szűnik meg.

(3)   Minden lemondásról a leköszönő félnek a bizottság elnökét kell értesítenie, megjelölve lemondása hatálybalépésének dátumát, amely a közléstől számítva nem lehet távolabb három hónapnál. Az elnök értesíti erről a Tanácsot, mely megállapítja a hely megüresedését, és elindítja az eljárást az utód kinevezésére.

(4)   Az a tag vagy helyettes, akinek a bizottsági megbízatása azért szűnik meg, mert a kinevezésére jogosító mandátum lejár, erről azonnal írásban tájékoztatja a bizottság elnökét.

(5)   A jelen cikk második bekezdésében említett esetekben a Tanács a megbízatás fennmaradó időtartamára nevez ki utódot.

4. cikk

Előjogok és mentességek

A tagokat és szabályosan megbízott helyetteseiket azok a kiváltságok és mentességek illetik meg, amelyeket az Európai Közösségek közös Tanácsát és közös Bizottságát létrehozó1965. április 8-i szerződéshez mellékletként csatolt, az Európai Közösségek előjogairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv nevez meg.

5. cikk

A helyettesek részvétele

(1)   Bármely tag, aki akadályoztatva van a plenáris ülésen való részvételben, egy, a saját nemzeti küldöttségéből felkért helyettessel képviseltetheti magát.

(2)   Bármely tag, aki akadályoztatva van egy szakbizottsági ülésen, egy munkacsoportülésen vagy az elnökség által engedélyezett másik ülésen való részvételben, saját nemzeti küldöttségének keretén belül egy másik taggal vagy egy helyettessel képviseltetheti magát.

(3)   A helyettesek vagy helyettesítő tagok egy tagnál többet nem képviselhetnek. Az érintett ülésen a tagokkal egyenlő jogokkal és feladatokkal rendelkeznek. A szavazati jog átruházásáról az illető ülés előtt a főtitkárt írásban értesíteni kell.

(4)   A helyetteseket időben a plenáris ülés egyes napjaira korlátozottan jelölik ki. Egy plenáris ülés alkalmával csak egyszer fizetnek költségtérítést vagy a tagnak, vagy a helyettesének. Ennek a részleteit az elnökség az utazási és tartózkodási költségekre vonatkozó végrehajtási utasításokban szabályozza.

(5)   Az előadónak kinevezett helyettes azon a plenáris ülésen, amelynek a napirendjén az az állásfoglalás-, illetve jelentéstervezet szerepel, amelyért ő a felelős, azt be is mutathatja a plenáris ülésnek. Ez arra az esetre is érvényes, ha az általa helyettesített tag szintén jelen van az ülésen. A tag az állásfoglalás- vagy jelentéstervezet tárgyalásának időtartamára átruházhatja a szavazati jogát a helyettesére. Az érintett ülés előtt a főtitkárt írásban értesíteni kell a szavazati jog átruházásáról.

6. cikk

A szavazati jog átruházása

Az 5. és a 29. cikkben felsorolt esetek kivételével a szavazati jog nem ruházható át.

7. cikk

Nemzeti küldöttségek és frakciók

A nemzeti küldöttségek és frakciók kiegyensúlyozott módon járulnak hozzá a bizottság munkájának a megszervezéséhez.

8. cikk

Nemzeti küldöttségek

(1)   Az egy tagállamból érkező tagok és helyettesek alkotják a nemzeti küldöttséget. Minden nemzeti küldöttség maga határozza meg belső szervezetét, és választja meg elnökét, akinek nevét hivatalosan közlik a bizottság elnökével.

(2)   A bizottság irányítása keretében a főtitkár feladata a nemzeti küldöttségeket támogató intézkedések meghozatala. Ennek tartalmaznia kell azt is, hogy minden egyes tagnak lehetősége legyen az információkat és a támogatást saját hivatalos nyelvén megkapnia. Ezeknek az intézkedéseknek a végrehajtása a Régiók Bizottságának egy tisztviselőkből vagy más alkalmazottakból álló külön szolgálatának a feladatkörébe tartozik, amely garantálja, hogy a nemzeti küldöttségek a bizottság felszereléseit arányos mértékben használhassák. A főtitkár különösen arról gondoskodik, hogy a nemzeti küldöttségeknek lehetősége legyen ülést tartani közvetlenül a plenáris ülések előtt vagy azok alatt.

9. cikk

Frakciók és függetlenek

(1)   A tagok és a helyettesek politikai hovatartozásuknak megfelelő frakciókat hozhatnak létre. A tagság kritériumait minden egyes frakció maga határozza meg a saját ügyrendjében.

(2)   Egy frakció létrehozásához legkevesebb 3 tagállamot képviselő legalább 20 tagra vagy helyettesre, illetve legkevesebb 4 tagállamot képviselő legalább 18 tagra vagy helyettesre, illetve legkevesebb 5 tagállamot képviselő legalább 16 tagra vagy helyettesre van szükség, melyből minden esetben legalább 50 %-nak tagnak kell lennie. Egy tag, illetve helyettes csak egy frakcióhoz tartozhat. A frakció feloszlik, ha a létrehozásához szükséges taglétszámot nem éri el.

(3)   A frakció létrehozását, feloszlását vagy bármely más változását a bizottság elnöke felé indokolni kell. A frakció létrehozásának indoklásában meg kell adni a frakció nevét, tagjait és elnökségét. Az elnök megjelenteti az Európai Unió Hivatalos Lapjában a frakció létrejöttét, nevét, elnökségét és tagjainak számát, illetve feloszlását.

(4)   Minden frakciónak rendelkezésére áll egy titkárság, amelynek a munkatársai a főtitkárság alkalmazottai. A frakciók javaslatot tehetnek ezeknek a munkatársaknak a kiválasztására, felvételére, előléptetésére vagy szerződésének meghosszabbítására a kinevező hatóság felé. A kinevező hatóság a frakciók elnökének meghallgatása után dönt.

(5)   A főtitkár a frakcióknak és szerveiknek arányos mértékben bocsátja rendelkezésre az ülésekhez, tevékenységükhöz és kiadványaikhoz, valamint titkárságuk munkájához szükséges eszközöket. Az egyes frakciók számára rendelkezésre álló eszközök a költségvetésben szerepelnek. A frakciók és titkárságaik arányos mértékben használhatják a Régiók Bizottságának felszereléseit.

(6)   A frakciók és elnökségeik közvetlenül a plenáris ülések előtt vagy alatt ülhetnek össze. A frakciók évente kétszer rendkívüli ülést tarthatnak. Az ezeken az üléseken részt vevő helyettes csak akkor tarthat igényt utazási és tartózkodási költségeinek a megtérítésére, ha az ülésen frakciójának valamelyik tagját képviseli.

(7)   Azok a tagok, akik nem tagjai egyik frakciónak sem, igazgatástechnikai úton kapnak támogatást. Ennek részleteit az elnökség határozza meg a főtitkár javaslatára.

10. cikk

Interregionális csoportok

A tagok és helyettesek interregionális csoportokat hozhatnak létre. A csoportok létrehozását a bizottság elnöke felé kell indokolni.

II. RÉSZ

A BIZOTTSÁG SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE

1. FEJEZET

A bizottság első összehívása és megalakítása

11. cikk

Az első ülés összehívása

A bizottságot a legidősebb tag hívja össze a bizottság minden megújítását követően, amelyet négyévenként kell végrehajtani, és amelynek a tagoknak a Tanács általi kinevezésétől számított legfeljebb egy hónapon belül össze kell ülnie. Az első ülésen a legidősebb jelen lévő tag elnököl mint korelnök. A korelnök, a jelenlévő négy legfiatalabb tag és a bizottság főtitkára alkotja együtt a korelnökséget.

12. cikk

A bizottság megalakítása és a mandátumok vizsgálata

(1)   Ezen az első ülésen a korelnök tájékoztatja a bizottságot a Tanácsnak a tagok kinevezését bejelentő leveléről. Kérésre a korelnök ellenőrizheti a tagok kinevezését és mandátumát, mielőtt megkezdettnek nyilvánítaná a bizottság új megbízatási időszakát.

(2)   A korelnökség addig marad hivatalban, ameddig az elnök, az első alelnök és az elnökség többi, hivatalban levő tagja megválasztásának eredményét nem hirdetik ki.

2. FEJEZET

A plenáris ülés

13. cikk

A plenáris ülés feladatai

A bizottság plenáris ülés keretében tanácskozik. A plenáris ülés számára a következő fő feladatok vannak fenntartva:

a)	állásfoglalások, jelentések és határozatok elfogadása;

b)	a bizottság kiadási és bevételi előirányzattervének elfogadása;

c)	minden megbízatási időszak kezdetén a bizottság politikai programjának elfogadása;

d)	az elnök, az első alelnök és az elnökség többi tagjának megválasztása;

e)	a szakbizottságok létrehozása;

f)	a bizottság ügyrendjének elfogadása és felülvizsgálata.

14. cikk

A plenáris ülés összehívása

(1)   A bizottság elnöke legalább negyedévente egyszer összehívja a plenáris ülést. Az elnökségnek a harmadik negyedév során meg kell határoznia a következő év plenáris üléseinek időpontját. A plenáris ülés egy vagy több ülésnapot foglalhat magában.

(2)   A tagok legalább egynegyedének írásbeli kérelmére az elnök köteles a rendkívüli plenáris ülést összehívni, amelyet legkorábban a kérelem beterjesztésétől számított egy hét múlva, de legkésőbb egy hónap múlva meg kell tartani. A kérelemben meg kell jelölni a rendkívüli plenáris ülésen megvitatandó témát. Ennek az ülésnek a napirendjén semmilyen más téma nem szerepelhet.

15. cikk

A plenáris ülés napirendje

(1)   Az elnökség készíti elő a napirend előzetes tervét, mely a következő utáni plenáris ülésen megvitatandó állásfoglalás-, jelentés- vagy határozattervezetek ideiglenes jegyzékét, valamint az egyéb, határozathozatalra előterjesztett dokumentumokat (határozati javaslatokat) tartalmazza.

(2)   A plenáris ülés megnyitását legalább négy héttel megelőzően az elnök eljuttatja a tagoknak és helyetteseiknek a napirend tervezetét az abban megnevezett határozati javaslatokkal együtt; a háttéranyagokat a tagok és helyetteseik saját hivatalos nyelvükön kapják meg. Ezzel egyidejűleg elektronikus formában is lehívhatóvá teszik ezeket a dokumentumokat.

(3)   Alapjában véve az állásfoglalás-, jelentés- és határozattervezeteket abban a sorrendben veszik fel a napirendbe, amelyben azokat a szakbizottságok elfogadták, vagy amelyben azok az ügyrendnek megfelelően előterjesztésre kerültek, s eközben figyelembe kell venni a napirendi pontok közötti tartalmi összefüggést is.

(4)   Kivételes, különösen indokolt esetekben, amikor a 2. bekezdésben előírt határidőt nem lehet betartani, az elnök felvehet a napirend tervezetébe egy határozati javaslatot, amennyiben azt a plenáris ülés megnyitása előtt legalább egy héttel a tagoknak és helyetteseknek saját hivatalos nyelvükön eljuttatták. A határozati javaslat fedőlapján az elnöknek jeleznie kell ezen eljárás alkalmazásának indokát.

(5)   A napirend tervezetére vonatkozó írásbeli módosító indítványoknak legkésőbb három munkanappal a plenáris ülés megnyitása előtt a főtitkár rendelkezésére kell állniuk.

(6)   A plenáris ülés megnyitását közvetlenül megelőző ülésén az elnökség rögzíti a napirend végleges tervezetét. Ezen az ülésen az elnökség a leadott szavazatok kétharmados többségével felvehet a napirendre olyan sürgős vagy aktuális kérdéseket, amelyek megvitatása nem halasztható a következő plenáris ülésig.

16. cikk

A plenáris ülés megnyitása

Az elnök megnyitja a plenáris ülést, és elfogadásra terjeszti elő a napirend végleges tervezetét.

17. cikk

Nyilvánosság, vendégek és vendégszónokok, azonnali kérdések órája

(1)   A plenáris ülések nyilvánosak, hacsak a plenáris ülés másként nem dönt erről az ülés teljes időtartama vagy a napirend egy adott pontja vonatkozásában.

(2)   Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság képviselői részt vehetnek a plenáris üléseken, ahol is fel lehet kérni őket hozzászólásra.

(3)   Az elnök saját elhatározásából vagy az elnökség felkérésére külső személyiségeket is meghívhat, hogy tartsanak beszédet a plenáris üléseken. Ezt egy általános vita követheti, amelyre a felszólalási időre vonatkozó általános rendelkezések vonatkoznak.

(4)   A 15. cikk (1) és (6) bekezdésének értelmében az elnökség javaslatot tehet a plenáris ülésnek egy általános vita lefolytatására regionális és helyi vonatkozású politikai kérdésekről („azonnali kérdések órája”). Az „azonnali kérdések órája” lebonyolítására érvényesek a felszólalási időre vonatkozó általános szabályok.

18. cikk

A felszólalás időtartama

(1)   Az ülés elején a plenáris ülés az elnökség javaslata alapján az egyes napirendi pontokra felszólalási időt állapít meg. Az ülésen az elnök saját kezdeményezésére vagy valamelyik tag kérésére a felszólalás időtartamának korlátozására vonatkozó határozatot terjeszt elő.

(2)   Az elnökség javaslatára az elnök javasolhatja a plenáris ülésnek egyes általános ügyekről vagy sajátos témákról folytatott nyílt viták alkalmával a hozzászólási időnek a frakciók és a nemzeti küldöttségek közötti megosztását.

(3)   A felszólalás időtartama a jegyzőkönyvnek szóló szóbeli bejelentések, ügyrendi javaslatok és a napirend végleges tervezetére vagy a napirendre vonatkozó módosító indítványok esetében rendszerint két percre korlátozódik.

(4)   Ha valamely hozzászóló túllépi a felszólalás engedélyezett idejét, egyszeri figyelmeztetés után az elnök megvonhatja tőle a szót.

(5)   Bármely tag indítványozhatja a vita lezárását, és ezt az elnöknek szavazásra kell bocsátania.

19. cikk

A felszólalók jegyzéke

(1)   A tagokat szólásra jelentkezésük sorrendjében veszik fel a felszólalók jegyzékébe, amelynek alapján az elnök megadja nekik a szót. Ügyel arra, hogy a különböző politikai irányzatokhoz és nemzeti küldöttségekhez tartozó szónokok lehetőség szerint felváltva kapjanak szót.

(2)   Ennek ellenére az érintett szakbizottság előadójának és a frakcióvezetőknek, illetve a nemzeti küldöttségek vezetőinek, akik frakciójuk, illetve küldöttségük nevében kívánnak szólni, valamint a helyettük szólóknak elsőbbséget lehet adni a felszólalók sorában.

(3)   Ugyanahhoz a tárgyhoz kettőnél több alkalommal senki sem szólhat hozzá, csak az elnök engedélyével. A fenti vezetőknek és az érintett szakbizottságok előadóinak azonban kérésükre meg kell adni a szót, amelynek időtartamát az elnöknek kell megszabnia.

20. cikk

Ügyrendi javaslatok

(1)   Meg kell adni a szót annak a tagnak, aki ügyrendi javaslatot kíván előterjeszteni, vagy fel kívánja hívni az elnök figyelmét az ügyrend be nem tartására. A javaslatnak a tanácskozáson tárgyalandó témára vagy a napirendre kell vonatkoznia.

(2)   Az ügyrendi javaslatra vonatkozó szólásra jelentkezés elsőbbséget élvez az egyéb szólásra jelentkezésekkel szemben.

(3)   Az ügyrend alkalmazására vonatkozó kérelmekről az elnök haladéktalanul dönt az ügyrend rendelkezéseinek megfelelően, és ezt a döntését közvetlenül az ügyrendre vonatkozó megjegyzés után közli. Erről nincs szavazás.

21. cikk

Határozatképesség

(1)   A plenáris ülés akkor határozatképes, ha tagjainak többsége jelen van. A határozatképességet csak az ülés folyamán és legalább tizenöt tag kérésére állapítják meg. Mindaddig, amíg nem kérték a határozatképesség megállapítását, a szavazók számától függetlenül minden szavazás érvényes. Az elnök legfeljebb tíz percre megszakíthatja az ülést a határozatképesség megállapítását megelőzően. A határozatképesség megállapítását kérő tagokat akkor is beszámítják a jelenlevők közé a határozatképesség felmérésekor, ha azok már nem tartózkodnak a plenáris ülés termében. Ha tizenötnél kevesebben vannak jelen, az elnök megállapíthatja a határozatképesség hiányát.

(2)   Ha megállapítják, hogy az ülés nem határozatképes, minden olyan napirendi pontot, amelyről szavazni kell, elnapolnak a következő ülésnapra, amelyen a plenáris ülés a jelenlévő tagok számától függetlenül érvényesen szavazhat az elnapolt pontokról.

(3)   Az ülésen részt vevő minden tagnak és helyettesnek, valamint a többi jelenlévőnek fel kell iratkoznia a jelenléti ívre.

22. cikk

Szavazás

(1)   A plenáris ülés a leadott szavazatok többségével hoz határozatot, hacsak az ügyrend erről másként nem rendelkezik.

(2)   A szavazás érvényes formái az igen szavazat, a nem szavazat és a tartózkodás. A többség kiszámításakor csak az igen és a nem szavazatok döntenek. Szavazategyenlőség esetén a szavazásra bocsátott szöveg vagy javaslat elutasítottnak számít.

(3)   A szavazatszámlálás eredményénének vitatása esetén az elnök elrendelheti, vagy legalább tizenöt tag kérelmezheti a szavazás megismétlését.

(4)   Az elnök javaslatára a plenáris ülés név szerinti szavazást rendelhet el. A szavazás ábécésorrendben történik, úgy, hogy az elnököt szólítják utolsónak.

(5)   A személyeket érintő döntéseket titkos szavazással hozzák.

(6)   Az elnök bármikor dönthet úgy, hogy a szavazás elektronikus szavazógép segítségével történjen.

23. cikk

Módosító indítványok benyújtása

(1)   Határozati javaslatokra vonatkozó módosító indítványokat csak tagok és szabályosan állított helyettesek nyújthatnak be írásban.

(2)   A határozati javaslatokra vonatkozó módosító indítványokat a 26. cikk (1) bekezdése első mondatának kivételével legalább hat tagnak kell benyújtania neve feltüntetésével. A hat tagúnál kisebb nemzeti küldöttségek akkor nyújthatnak be módosító indítványokat, ha azokat a küldöttség egyhangúan elfogadta.

(3)   A módosító indítványokat a főtitkárnak legkésőbb a plenáris ülés megnyitását megelőző hetedik munkanapon meg kell kapnia, és amint a fordításuk elkészült, de legkésőbb két munkanappal a plenáris ülés előtt lehetővé kell tenni, hogy elektronikus formában lehívhatók legyenek. Az elnök a 15. cikk (4) bekezdése esetében három munkanapra csökkentheti a módosító indítványok benyújtásának határidejét. Ez nem érvényes a 15. cikk (6) bekezdésének második mondata szerinti sürgősséggel megvitatandó témákra vonatkozó módosító indítványokra.

(4)   A plenáris ülés kezdete előtt kiosztják a tagoknak az összes módosító indítványt.

24. cikk

A módosító indítványok kezelése

(1)   Amennyiben valamely határozati javaslathoz több mint húsz módosító indítványt nyújtottak be, az elnökség vagy a plenáris ülés újbóli tárgyalásra visszautalhatja a dokumentumot a szakbizottsághoz. Ez a rendelkezés nem vonatkozik azokra a határozati javaslatokra, melyek elfogadása nem tűr halasztást.

(2)   Azt a módosító indítványt, amelyet, bár szabályszerűen nyújtottak be, de sem megfogalmazói, sem egyetlen másik tag nem képvisel az ülésen, nem tárgyalják.

(3)   Ha egy szövegrészhez egy vagy több módosító indítvány érkezett, az elnök, az előadó vagy ezeknek a módosító indítványoknak a megfogalmazói kompromisszumos módosító indítványokat tehetnek a vita során. Ezekhez a javaslatokhoz szükség van azoknak a beleegyezésére, akik az eredeti módosító indítványokat benyújtották. A kompromisszumos módosító indítványok szavazáskor elsőbbséget élveznek, és elfogadásuk után a kompromisszum alapjául szolgáló módosító indítványok érvényüket vesztik.

(4)   A módosító indítványokat a teljes szöveg számozott bekezdéseinek sorrendjében bocsátják szavazásra. Az elnök egyidejűleg több módosító indítványt terjeszthet elő szavazásra, ha azok hasonló tartalmúak, vagy hasonló célra irányulnak.

(5)   Az előadók összeállíthatnak az állásfoglalás-, illetve jelentéstervezetükhöz beérkezett módosító indítványokból egy olyan listát, amelyet elfogadásra ajánlanak (szavazási ajánlás). A listát a módosító indítványokkal egy időben kell kiosztani a tagoknak a 23. cikk (4) bekezdése értelmében.

Ha létezik szavazási ajánlás, akkor az elnök együtt bocsáthatja szavazásra az ajánlásban szereplő módosító indítványokat. A szavazási ajánlás ellen bármely tag kifogást emelhet; ebben az esetben meg kell adnia, melyek azok a módosító indítványok, amelyekről külön kell szavazni.

(6)   A módosító indítványok elsőbbséget élveznek azzal a szöveggel szemben, amelyre vonatkoznak, és ezekről a szöveget megelőzően kell szavazni.

(7)   Ha két vagy több egymást kizáró módosító indítvány vonatkozik ugyanarra a szövegrészre, az élvez elsőbbséget, és azt kell elsőként szavazásra bocsátani, amelyik a leginkább eltér az eredeti szövegtől.

(8)   Az eljárás végén a szöveg egészéről szavaznak, adott esetben módosított szövegezéssel.

25. cikk

Sürgősségi állásfoglalások és jelentések

Sürgős esetekben, ha rendes eljárásban nem lehetséges a Tanács, a Bizottság vagy az Európai Parlament által megszabott határidő betartása, valamint ha az illetékes szakbizottság egyhangúlag fogadta el állásfoglalás- vagy jelentéstervezetét, az elnök ezt tájékoztatásul megküldi a Tanácsnak, a Bizottságnak és az Európai Parlamentnek. Az állásfoglalás- vagy jelentéstervezetet a plenáris ülés soron következő ülése elé terjesztik változatlan elfogadás céljából. Az ezzel az állásfoglalással, illetve jelentéssel kapcsolatos összes dokumentumon jelezni kell, hogy sürgősségi állásfoglalásról, illetve jelentésről van szó.

26. cikk

Egyszerűsített eljárások

(1)   A (felelős) szakbizottság által egyhangúan elfogadott állásfoglalás- vagy jelentéstervezeteket az előadó előadása után a plenáris ülés elé terjesztik változatlan elfogadásra, amennyiben nem nyújtott be módosító indítványt legalább 32 tag a 23. cikk (3) bekezdésének első mondata szerint. Ebben az esetben a módosító indítványt a plenáris ülés tárgyalja. A szakbizottság állásfoglalás-, illetve jelentéstervezetét ennek az eljárásnak az említése mellett a napirend tervezetével együtt juttatják el a tagokhoz.

(2)   Ha a (felelős) szakbizottságnak az a véleménye egy javaslatról, amellyel az elnökség megbízásából foglalkozik, hogy ahhoz nem szükséges a bizottságnak sem megjegyzést, sem módosító indítványt benyújtani, javasolhatja, hogy azzal szemben ne emeljenek kifogást. A javaslatot vita nélküli elfogadás céljából a plenáris ülés elé terjesztik.

27. cikk

A plenáris ülés berekesztése

A plenáris ülés berekesztése előtt az elnök ismerteti a következő plenáris ülés helyszínét és időpontját, valamint annak eseteg már ismert napirendi pontjait.

3. FEJEZET

Az elnökség és az elnök

28. cikk

Az elnökség összetétele

Az elnökség a következő személyekből áll:

a)	az elnökből;

b)	az első alelnökből;

c)	tagállamonként egy alelnökből;

d)	25 további tagból;

e)	a frakcióvezetőkből.

Az elnökségi helyek a következőképpen oszlanak meg a nemzeti küldöttségek között, miközben az elnök hivatala, az első alelnök, valamint a frakcióvezetők helye változatlan marad:

—	három helye van: Németországnak, az Egyesült Királyságnak, Franciaországnak, Olaszországnak, Spanyolországnak, Lengyelországnak,

—	két helye van: Hollandiának, Görögországnak, a Cseh Köztársaságnak, Belgiumnak, Magyarországnak, Portugáliának, Svédországnak, Ausztriának, Szlovákiának, Dániának, Finnországnak, Írországnak, Litvániának,

—	egy helye van: Lettországnak, Szlovéniának, Észtországnak, Ciprusnak, Luxemburgnak, Máltának.

29. cikk

Az elnökség tagjainak képviselői

(1)   Az elnök kivételével minden egyes elnökségi tag részére ugyanabból a nemzeti küldöttségből egy tagot vagy helyettest egyidejűleg az ő személyi (ad personam) képviselőjévé neveznek ki. Ennek a képviselőnek csak akkor van joga az üléseken részt venni, hozzászólni és szavazni, ha az elnökségi tagot képviseli. A szavazati jog átruházását az érintett ülést megelőzően írásban közölni kell a főtitkárral.

(2)   Minden frakcióvezetőhöz mindenkori frakciója a saját soraiból nevez ki személyi képviselőt. Rá az (1) bekezdés második és harmadik mondata megfelelően érvényesek.

30. cikk

Választási előírások

(1)   Az elnökséget a plenáris ülés két évre választja.

(2)   Az elnöknek, az első alelnöknek, az alelnököknek, az elnökség további tagjainak, valamint a frakcióvezetőknek mint az elnökség tagjainak a megválasztása a korelnök elnöklete alatt, a 11. és 12. cikknek megfelelően történik. Az összes jelölést a főtitkárnak kell benyújtani írásban, a plenáris ülés kezdete előtt legalább egy órával. A választásokra csak akkor kerülhet sor, ha a tagoknak legalább a kétharmada jelen van.

31. cikk

Az elnök és az első alelnök megválasztása

(1)   A választás előtt az elnöki és az első alelnöki tisztségre jelöltek rövid nyilatkozatot intézhetnek a plenáris üléshez. Az ebből a célból rendelkezésre álló idő minden jelölt számára egyenlő hosszú, amely hosszúságot a korelnök szab meg.

(2)   Az elnök és az első alelnök megválasztása külön-külön történik. A leadott szavazatok több mint 50 %-os többségével választják meg őket.

(3)   Érvényes szavazatnak számít az igen szavazat és a tartózkodás. Annak megállapításához, hogy megvolt-e a szükséges többség, kizárólag az igen szavazatokat számolják össze.

(4)   Ha a szavazás első fordulójában egyetlen jelölt sem kapja meg a szükséges többséget, második fordulót tartanak, amelynek során az a jelölt számít megválasztott tisztségviselőnek, aki a leadott szavazatok közül a legtöbb szavazatot kapta. Szavazategyenlőség esetén sorsot húznak.

32. cikk

Az alelnökök, az elnökség további tagjai és a frakcióvezetők mint elnökségi tagok megválasztása

(1)   Az alelnökök és a további elnökségi tagok megválasztásához közös jelöltlista állítható azoknak a nemzeti küldöttségeknek a jelöltjei számára, amelyek az elnökségben nekik járó helyekre mindenkor csak egy jelöltet állítanak. Ezt a listát egyetlen választási fordulóban, a leadott szavazatok több mint 50 %-os többségével el lehet fogadni.

(2)   Abban az esetben, ha nem fogadnak el közös listát, vagy ha egy nemzeti küldöttség elnökségi helyeire több jelöltet javasolnak, mint a rendelkezésre álló helyek száma, minden egyes hely betöltése céljából külön szavazási fordulót tartanak, s ezekre is a 30. és 31. cikk (2)–(4). bekezdései szerinti, az elnök és az első alelnök megválasztására vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.

(3)   A frakcióvezetők mint elnökségi tagok megválasztásához a korelnök elfogadás céljából a plenáris ülés elé terjeszti azoknak a névjegyzékét, akikről egyszerre kell dönteni.

33. cikk

A képviselők megválasztása

A jelölteknek az elnökségi helyre való megválasztásával egyidejűleg megválasztják a jelölt képviselőjét is.

34. cikk

Az elnökségben megürült helyek pótválasztással történő betöltése

Abban az esetben, ha az elnökségi tag vagy képviselője bizottsági tagsága megszűnik, vagy ha leköszön elnökségi tagságáról, a hivatali ideje fennmaradó részére a 28–33. cikkek szerint betöltik a helyét. A megüresedett elnökségi, illetve képviselői hely betöltése pótválasztással történik a plenáris ülésen az elnök, illetve az elnök egyik képviselője elnökletével, a 37. cikk (3) bekezdése alapján.

35. cikk

Az elnökség feladatai

Az elnökségnek a következő feladatai vannak:

a)	Minden megbízási időszak kezdetén a politikai programtervezet elkészítése, valamint a végrehajtásának felügyelete. Évente egy alkalommal, valamint minden egyes megbízási időszak végén az elnök az elnökség felkérésére beszámol a plenáris ülésnek a bizottság munkájának visszhangjáról;

b)	a plenáris ülés és a szakbizottságok munkájának előkészítése, megszervezése és összehangolása;

c)	általános hatásköre van a tagok és helyettesek pénzügyi, szervezési és adminisztratív ügyeiben; a bizottság és főtitkársága belső megszervezése, beleértve a létszámtervet és a bizottság szerveit;

d)

Az elnökségnek lehetősége van: — saját tagjaiból vagy bizottsági tagokból álló munkacsoportokat felállítani, amelyek különleges ügyekben tanácsokkal látják el; ezek a munkacsoportok legfeljebb nyolc tagból álhatnak, — meghívni az ülésein való részvételre szakértelmük vagy tisztségük alapján a bizottság más tagjait, valamint külső személyiségeket;

e)	a főtitkár, valamint a 63. cikk (1) és (2) bekezdésében említett tisztviselők és egyéb alkalmazottak alkalmazása;

f)	a 65. cikknek megfelelően a kiadásokra és bevételekre vonatkozó előirányzatok benyújtása a plenáris ülésnek;

g)	a szokásos helyszíntől eltérő helyen tartandó ülések engedélyezése;

h)	a munkacsoportoknak, valamint a vegyes bizottságoknak a csatlakozó államokkal való kiegészítésére és munkamódszerére vonatkozó rendelkezések kibocsátása.

36. cikk

Az elnökség összehívása és határozathozatal

(1)   Az elnökséget az elnök hívja össze, az első alelnökkel egyetértésben ő határozza meg az ülés időpontját és a napirendet. Az elnökség legalább negyedévenként egyszer vagy az elnökség tagjainak legalább egynegyede által benyújtott írásbeli kéréstől számított tizennégy napon belül ül össze.

(2)   Az elnökség akkor határozatképes, ha a tagjainak legalább a fele jelen van. Határozatot a leadott szavazatok többségével hoz, amennyiben a jelen ügyrend erről másként nem rendelkezik. Egyéb kérdésekben a 22. cikk (2) bekezdésének rendelkezései érvényesek.

(3)   Az elnökség határozatainak előkészítése során az elnök megbízza a főtitkárt a tanácskozás háttéranyagainak és határozati ajánlásainak kidolgozásával az egyes tárgyalandó témákra vonatkozóan, amelyeket csatolnak a napirend tervezetéhez.

(4)   A háttéranyagokat a tagoknak az ülés megnyitása előtt legalább tíz nappal meg kell kapniuk. A határozati ajánlásokra vonatkozó módosító indítványokat írásban kell benyújtani a főtitkárnak legkésőbb három munkanappal az elnökségi ülés kezdete előtt, és amint fordításuk elkészült, elektronikus formában lehívhatóvá kell tenni azokat.

(5)   Tájékozódó vita után az elnökség, ha szükséges, további feladatokkal bízza meg a főtitkárt vagy valamelyik munkacsoportot, pontos utasításokat adva a tartalomra és a határidőre vonatkozóan. A megbízott munkacsoport vagy a főtitkár ezt követően a (4) bekezdés első mondatának megfelelően tárgyalási háttéranyagot dolgoz ki egy határozati ajánlással összekapcsolva. A határozati ajánlásokra vonatkozó módosító indítványokat írásban kell eljuttatni a főtitkárnak legkésőbb három nappal az elnökségi ülés előtt, és amint fordításuk elkészült, elektronikus formában lehívhatóvá kell tenni azokat.

37. cikk

Az elnök

(1)   Az elnök irányítja a bizottság munkáját.

(2)   Az elnök képviseli kifelé a bizottságot. Ezt a jogkörét átruházhatja.

(3)   Távollét vagy akadályoztatás esetén az elnököt az első alelnök képviseli, ha ő is távol van vagy akadályoztatott, az elnököt a további alelnökök egyike képviseli.

Állásfoglalások, jelentések és határozatok – Az elnökségi eljárás

38. cikk

Állásfoglalások – Jogalapok

A bizottság az állásfoglalásait az EZ-Szerződés 265. cikke alapján hozza

a)	a Bizottság vagy a Tanács felkérésére az EK-Szerződésben előirányzott esetekben, valamint minden más esetben ezen szervek vagy az Európai Parlament felkérésére;

b)	saját kezdeményezésre;

c)	az EK-Szerződés 262. cikke értelmében a Gazdasági és Szociális Bizottság meghallgatása esetén, ha az a véleménye, hogy kifejezetten regionális érdekeket érint az ügy.

39. cikk

Állásfoglalások és jelentések – Szakbizottsághoz való utalás

(1)   A szakbizottságok meghallgatása után dönt az elnökség az éves munkatervről.

(2)   A Tanácstól, a Bizottságtól vagy az Európai Parlamenttől kapott megvitatandó témákat az elnök azok beérkezése után az illetékes szakbizottságokhoz utalja. Az elnök megszabja az állásfoglalás- vagy jelentéstervezet előterjesztésének határidejét, erről az elnökséget a következő ülésén tájékoztatja.

(3)   Ha valamely állásfoglalás vagy jelentés témája nem csak egy szakbizottságot érint, akkor az elnök kijelöl egy felelős szakbizottságot, és szükség esetén egy vagy több tanácsadó szakbizottságot is. Ilyen esetben az elnök:

a)	javasolhatja az elnökségnek egy, az érintett szakbizottságok képviselőiből álló munkacsoport létrehozását;

b)

vagy kivételes esetben megbíz a felelős szakbizottságon kívül még egy vagy több szakbizottságot kiegészítő állásfoglalás- vagy jelentéstervezet kidolgozásával. A felelős szakbizottság egyezteti a többi szakbizottság állásfoglalás- vagy jelentéstervezeteiben foglalt ajánlásokat, és az elfogadott ajánlásokat beépíti a saját állásfoglalás- vagy jelentéstervezetébe. A plenáris ülésnek viszont egyedül a felelős szakbizottság köteles jelentést tenni.

(4)   Ha egy szakbizottság a (2) és (3) bekezdésnek megfelelően hozott elnöki döntéssel nem ért egyet, akkor kérheti az ügyben az elnöke közvetítésével az elnökség döntését.

40. cikk

Főelőadó kijelölése

(1)   Ha a szakbizottság nem tudja a Tanács, a Bizottság vagy az Európai Parlament által megszabott határidőre a kért állásfoglalás- vagy jelentéstervezetet elkészíteni, az elnökség javasolhatja, hogy a plenáris ülés jelöljön ki egy főelőadót, aki közvetlenül a plenáris ülésnek terjeszti be az állásfoglalás- vagy jelentéstervezetet.

(2)   Amennyiben a Tanács, a Bizottság vagy az Európai Parlament által megszabott határidő nem engedi meg, hogy a plenáris ülés jelöljön ki főelőadót, akkor ezt megteheti az elnök, s erről a következő ülésen tájékoztatja a plenáris ülést.

(3)   Mindkét esetben lehetőleg össze kell ülnie az érintett szakbizottságnak, hogy az állásfoglalás vagy jelentés témájáról általános tájékozódó vitát folytasson.

41. cikk

Saját kezdeményezésű állásfoglalások és jelentések

(1)   Saját kezdeményezésű állásfoglalás vagy jelentés kidolgozására irányuló kérelmet az elnökség három tagja, egy szakbizottság az elnökén keresztül vagy a bizottság harminckét tagja nyújthat be az elnökségnek. Az ilyen kérelmeket indoklással ellátva és az összes többi, a 36. cikk (4) bekezdése szerinti tárgyalási háttéranyaggal együtt az elnökségnek kell eljuttatni, amikor csak lehetséges, az éves munkaprogram elfogadása előtt.

(2)   Az elnökség a saját kezdeményezésű állásfoglalások vagy jelentések kidolgozására irányuló kérelmekről jelenlévő tagjainak háromnegyedes többségével dönt. Az állásfoglalásokat vagy jelentéseket a 29. cikknek megfelelően az illetékes szakbizottsághoz utalják. Az elnök tájékoztatja a plenáris ülést az elnökségnek a saját kezdeményezésű állásfoglalások vagy jelentések elfogadásáról vagy szakbizottsághoz utalásáról hozott minden döntéséről.

(3)   A 38. cikk c) pontja szerinti állásfoglalásokra a jelen cikk megfelelően érvényes.

42. cikk

Határozati javaslatok benyújtása

(1)   Csak olyan határozati javaslatokat lehet napirendre tűzni, amelyek az Európai Unió tevékenységi köreire vonatkoznak, a tárgyuk a regionális és helyi önkormányzatok fontos kérdéseit tartalmazza, és időszerűek.

(2)   Határozattervezetekre vonatkozó javaslatokat vagy határozattervezetek kidolgozására irányuló kérelmeket legalább harminckét tag vagy valamelyik frakció terjeszthet elő a bizottságnak. Minden javaslatot vagy kérelmet írásban kell beterjeszteni az elnökségnek a támogató tagok, illetve frakció nevének megadásával. Ezeknek az elnökségi ülés megnyitása előtt legalább három munkanappal meg kell érkezniük a főtitkárhoz.

(3)   Ha az elnökség úgy dönt, hogy a bizottságnak tovább kell foglalkoznia egy határozattervezettel vagy egy határozattervezet kidolgozására irányuló kérelemmel, akkor:

a)	felveheti a határozattervezetet a 15. cikk (1) bekezdésének megfelelően a plenáris ülés napirendjének előzetes tervezetébe;

b)	kijelölhet egy illetékes szakbizottságot, amely megszabja a határozattervezet kidolgozásának határidejét; az illetékes szakbizottság elkészíti a határozattervezetet az állásfoglalás-, illetve jelentéstervezetek kidolgozási eljárása szerint. Erre az esetre nem alkalmazható az 51. és az 52. cikk;

c)	sürgős esetben felveheti a határozattervezetet a 15. cikk (6) bekezdésének második mondata alapján a következő plenáris ülés napirendjére. Az ilyen határozattervezeteket a második ülésnapon tárgyalják meg.

(4)   Azokat a határozattervezeteket, amelyek a (2) bekezdésben megszabott határidő lejárta után bekövetkezett váratlan eseményre vonatkoznak (rendkívül sürgős határozatok), és összhangban vannak az (1) bekezdés rendelkezéseivel, legkésőbb három órával az elnökségi ülés kezdete előtt még be lehet nyújtani. Ha az elnökség azt állapítja meg, hogy a javaslat a bizottság alapfeladatait érinti, akkor azt a (3) bekezdés c) pontja szerint kezeli.

Rendkívül sürgős határozattervezetre vonatkozó módosító indítványt bármely tag beterjeszthet a plenáris ülésnek.

43. cikk

Az állásfoglalások, jelentések és határozatok képviselete

Az elnökség gondoskodik a bizottság állásfoglalásainak, jelentéseinek és határozatainak a képviseletéről.

4. FEJEZET

Szakbizottságok

44. cikk

A szakbizottságok összetétele és megbízatása

(1)   Minden négyéves megbízatás kezdetekor a plenáris ülés szakbizottságokat hoz létre, amelyek a plenáris ülés munkáját készítik elő. Összetételükről és megbízásukról az elnökség javaslata alapján a plenáris ülés dönt.

(2)   A szakbizottságok összetételének tükröznie kell a bizottság nemzeti összetételét.

(3)   A bizottság tagjainak legalább egy szakbizottságban részt kell venniük, de kettőnél többen nem vehetnek részt. Azon nemzeti küldöttségek tagjai esetében, amelyek tagjainak száma kevesebb a szakbizottságok számánál, az elnökség ez alól kivételt tehet.

45. cikk

Elnökök és alelnökök

(1)   Első ülésén minden egyes szakbizottság a tagjai közül elnököt, első alelnököt és legfeljebb két alelnököt (elnökség) jelöl.

(2)   Ha a jelöltek száma megegyezik a betöltendő helyek számával, a jelölt vagy a jelöltek megválasztása közfelkiáltással történhet. Ellenkező esetben, vagy a szakbizottság tagjai egyhatodának kérésére, megválasztásuk a bizottság elnöke és első alelnöke megválasztását szabályozó 31. cikk (2)–(4). bekezdéseinek rendelkezései szerinti szavazással történik.

(3)   Ha a szakbizottsági elnökség egy tagjának megszűnik a bizottsági tagsága, vagy leköszön erről, akkor a megüresedett helyet a jelen cikknek megfelelően újból betöltik.

46. cikk

A szakbizottságok feladatai

A szakbizottságok feladata különösen az állásfoglalás-, jelentés- és határozattervezetek kidolgozása, amelyeket elfogadásra a plenáris ülés elé terjesztenek.

47. cikk

A szakbizottságok összehívása és az ülések napirendje

(1)   A szakbizottság ülésének időpontját és napirendjét mindenkor a szakbizottság elnöke határozza meg az első alelnökkel egyetértésben.

(2)   A szakbizottságot annak elnöke hívja össze. A tagoknak a rendes ülésre szóló meghívót a napirenddel együtt legkésőbb négy héttel a kitűzött időpont előtt meg kell kapniuk.

(3)   Tagjai legalább egynegyedének írásbeli kérésére az elnök köteles rendkívüli szakbizottsági ülést összehívni, amelyet a kérelem előterjesztését követően legkésőbb négy hét múlva meg kell tartani. A rendkívüli ülés napirendjét a kérelmet benyújtó tagoknak kell összeállítaniuk. A napirendet a tagoknak a meghívóval együtt továbbítják.

(4)   Az ülések előtt minden lefordítandó és szétosztandó állásfoglalás-tervezetet és egyéb tárgyalt háttérdokumentumokat legalább öt héttel az ülés kitűzött dátuma előtt el kell juttatni a szakbizottság titkárságához. Ezeket a tagok a vonatkozó ülés előtt legalább két héttel megkapják. Kivételes esetekben az elnök módosíthatja az itt felsorolt határidőket.

48. cikk

Nyilvánosság

(1)   A szakbizottságok ülései nyilvánosak, hacsak a szakbizottság másként nem dönt az ülés teljes időtartamára vagy a napirend egy adott pontjára vonatkozóan.

(2)   Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság képviselői részt vehetnek a szakbizottságok tanácskozásain, és válaszolhatnak a tagok kérdéseire.

49. cikk

Közmeghallgatások

Különleges esetekben és az elnökség hozzájárulásával a szakbizottság közmeghallgatást tarthat, és szakértelmükre való tekintettel személyiségeket hívhat meg a napirend egy vagy több pontjával kapcsolatban.

50. cikk

Az állásfoglalások és jelentések kidolgozásának határideje

(1)   A szakbizottságok állásfoglalás- vagy jelentéstervezeteiket az elnök által megszabott határidőkön belül terjesztik elő. Az állásfoglalásokat vagy jelentéseket legfeljebb két ülésen dolgozzák ki, melybe a munka megszervezését célzó első ülés nem számít bele.

(2)   Kivételes esetben az elnökség engedélyezheti további ülések megtartását állásfoglalás- vagy jelentéstervezet tanulmányozása céljából, vagy meghosszabbíthatja az előterjesztésükre kitűzött határidőt.

51. cikk

Az állásfoglalások felépítése

(1)   A bizottság állásfoglalása a következőkből áll:

—	a preambulum (bevezető rész), amely rávilágít az állásfoglalás jogi alapjára, valamint a kidolgozása során alkalmazott eljárásokra, és, ha szükséges, bevezető megjegyzéseket tesz,

—	a fő szövegrész, amely előadja a bizottságnak a mindenkori tárgyalási témával kapcsolatos véleményét és ajánlásait, valamint adott esetben konkrét javaslatait a megvitatott dokumentum módosítására.

(2)   A megvitatott dokumentum értékelése során az állásfoglalás főszövege minden lehetséges alkalommal kitér a szubszidiaritás elvének betartására, valamint a közigazgatási végrehajtásra és a regionális és helyi pénzügyekre gyakorolt várható hatásra.

(3)   Minden állásfoglaláshoz egy külön dokumentumban indoklást fűznek, amely egészében megvilágítja a bizottság véleményét, valamint az egyes pontokhoz külön mérlegelési okokat tartalmaz. Az indoklás kidolgozásáért az előadó vállal felelősséget. Az indoklás szavazásra nem kerül, viszont összhangban kell lennie az állásfoglalás szövegével, amelyet megszavaztak. Ha nincs ezzel összhangban, a szakbizottság elnöke törölheti az indoklást.

52. cikk

A jelentések felépítése

A bizottság jelentése tartalmazza:

—	a preambulumot, amelyben leírják a jelentés kidolgozása során alkalmazott eljárásokat, és amely közli a tartalomjegyzéket,

—	a bevezetést, amelyben rávilágítanak a tárgyalt kérdések közötti általános összefüggésekre,

—	a fő szöveget, amely a tárgyalt témákra vonatkozó konkrét megjegyzéseket és elemzéseket tartalmazza,

—	a záró megjegyzéseket, amelyekben összefoglalják a bizottság véleményét és ajánlásait a mindenkori témával kapcsolatban.

Szükséges esetben a mellékletek tartalmazhatnak a témára vonatkozó dokumentációt, referenciaszövegeket és/vagy kiegészítő információkat.

53. cikk

Előadók

(1)   Állásfoglalás- vagy jelentéstervezet kidolgozásához a szakbizottságok mindenkori elnökük javaslatára egy, indokolt esetben két előadót nevezhetnek ki. Az elnök javaslatát a tagoknak a napirenddel együtt küldik meg. Az elnöknek a később beérkezett felkérésekre vonatkozó javaslatát a tagoknak az ülés kezdete előtt legalább egy héttel juttatják el.

(2)   Az előadók kijelölésekor minden bizottság ügyel az állásfoglalások és jelentések egyenletes elosztására.

(3)   Sürgősség esetén az elnök, a főtitkár értesítését követően, írásbeli eljáráshoz folyamodhat előadó kijelölése céljából. Ezen eljárás keretében az elnök értesítést küld a bizottság tagjainak, melyben felkéri őket, három munkanapon belül közöljék vele írásban esetleges kifogásaikat a javasolt előadó kinevezése ellen. Ilyen helyzetben az elnök és az első alelnök közös megegyezés alapján hoz döntést.

(4)   Ha a bizottság elnöke vagy valamely alelnöke a kijelölt előadó, akkor állásfoglalás- vagy jelentéstervezetének megvitatása idejére átruházza az ülés elnökségét egy másik bizottsági elnökségi tagra vagy a jelenlévő legidősebb tagra.

54. cikk

Munkacsoportok

(1)   Bizonyos helyzetekben, melyek ezt szükségessé teszik, a bizottságok az elnökség hozzájárulásával munkacsoportokat hoznak létre. A munkacsoportokban más bizottság tagjai is helyet kaphatnak.

(2)   Minden munkacsoport a tagjai közül elnököt és alelnököt jelölhet ki.

55. cikk

Szakértők

(1)   A bizottságok tagjait szakértő segítheti.

(2)   Valamely bizottság kijelölhet szakértőket, mind saját munkájának keretében, mind pedig az általa létrehozott munkacsoportok segítésére. Az elnök felkérésére ezek a szakértők részt vehetnek a bizottság vagy egyik munkacsoportja ülésein. Felhatalmazást kaphatnak arra, hogy hozzászóljanak, hasonlóképpen, mint az előadót kísérő szakértők.

(3)   Kizárólag az előadók szakértői és a bizottság által meghívott szakértők tarthatnak igényt utazási és tartózkodási költségeik megtérítésére.

56. cikk

Határozatképesség

(1)   Egy bizottság akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van.

(2)   A határozatképességről csak az ülés alatt győződnek meg, és legalább hat tag kérésére. Mindaddig, amíg a határozatképesség ellenőrzését nem kérték, minden szavazás érvényes, a szavazók számától függetlenül. Ha megállapítják, hogy a bizottság nem határozatképes, a vita folytatódhat, de a szavazás a következő ülésre halasztódik.

(3)   Az ülésen részt vevő minden tagnak és helyettesnek, valamint az összes többi jelenlévőnek fel kell iratkoznia a jelenléti ívre.

57. cikk

Szavazás

A határozatokat szavazattöbbséggel hozzák. Egyébként a 22. cikk (2) bekezdésének rendelkezései mérvadóak.

58. cikk

Módosító indítványok

(1)   A módosító indítványok a bizottság titkárságához legkésőbb az ülés időpontját megelőző ötödik munkanapig el kell, hogy jussanak. Ezt a határidőt az elnök kivételesen módosíthatja.

(2)   A módosító indítványokról tartott szavazás a vizsgált állásfoglalás- vagy jelentéstervezet bekezdéseinek sorrendjét követi. Ezt követi a szöveg egészéről tartott végső szavazás. Abban az esetben, ha két vagy több egymást kizáró módosító indítvány ugyanarra a szövegrészre vonatkozik, az élvez elsőbbséget, és azt kell elsőként szavazásra bocsátani, amelyik a leginkább eltér az eredeti szövegtől.

(3)   A bizottságban történő elfogadás után az állásfoglalást vagy a jelentést a bizottság elnöke átadja a Régiók Bizottsága elnökének.

59. cikk

Az állásfoglalástól vagy jelentéstől való elállás

Az a bizottság, amelyhez az elnökség (adott esetben és elsősorban) javaslattal fordult, és úgy találja, hogy a szöveg nem veszélyeztet regionális vagy lokális érdekeket, vagy nincs politikai súlya, dönthet úgy, hogy tárgyában nem dolgoz ki állásfoglalást vagy jelentést.

5. FEJEZET

A bizottság irányítása

60. cikk

Főtitkárság

(1)   A bizottságot főtitkárság segíti.

(2)   A főtitkárság a főtitkár irányítása alatt áll.

(3)   Az elnökség, a főtitkár javaslatára, meghatározza a főtitkárság szervezetét oly módon, hogy az képes legyen a bizottság és szervei működését biztosítani, valamint segíteni a bizottság tagjait megbízásuk gyakorlásában. Ennek értelmében megszabja, hogy a hivatalnak milyen szolgáltatásokat kell nyújtania a tagok, a nemzeti delegációk, a frakciók és a szavazati joggal nem rendelkező tagok számára.

(4)   A főtitkárság készíti a bizottsági szervek tanácskozásainak jegyzőkönyveit.

61. cikk

Főtitkár

(1)   A főtitkár feladata az elnökség vagy az elnök által hozott határozatok végrehajtásának biztosítása, jelen ügyrendnek és az érvényes jogi kereteknek megfelelően. Az elnökség ülésein tanácskozási joggal vesz részt, és annak jegyzőkönyvét vezeti.

(2)   A főtitkár funkcióját az elnökséget képviselő elnök fennhatósága alatt látja el.

62. cikk

A főtitkár alkalmazása

(1)   Az elnökség a főtitkárt a tagok kétharmados többségének határozata alapján alkalmazza, valamint az Európai Közösségek egyéb alkalmazottaira vonatkozó rendszer 2. és 8. cikkének rendelkezései szerint.

(2)   A főtitkár alkalmazása öt évre szól. Alkalmazási szerződésének részletes feltételeit az elnökség szabja meg.

(3)   A főtitkárt illetően az Európai Közösségek egyéb alkalmazottaira vonatkozó rendszer rendelkezései értelmében az alkalmazási szerződések megkötésére jogosult hatóságok jogkörét az elnökség gyakorolja.

63. cikk

A tisztviselők jogállása és az egyéb alkalmazottak foglalkoztatásának feltételei

(1)   Az Európai Közösségek tisztviselőinek jogállásából következően a kinevezési jogkörrel felruházott hatóság hatáskörét:

—	az A* kategória 5-tól 10-ig terjedő fokozataiba sorolt, valamint a B*, C* és D* kategóriák tisztviselői esetében a főtitkár,

—	a többi tisztviselő esetében a főtitkár javaslatára az elnökségi hivatal gyakorolja.

(2)   Az Európai Közösségek egyéb alkalmazottaira vonatkozó rendszerből következően a munkaszerződések megkötésére felhatalmazott munkáltatói jogkört:

—	az A* kategória 5-tól 10-ig terjedő fokozataiba sorolt, valamint a B*, C* és D* kategóriák ideiglenes alkalmazottai esetében a főtitkár,

—	a többi ideiglenes alkalmazott esetében a főtitkár javaslatára az elnökségi hivatal gyakorolja,

—

az elnök vagy az első alelnök kabinetjének időleges alkalmazottait illetően: — az A* kategória 5-tól 10-ig terjedő fokozataiba sorolt, valamint a B*, C* és D* kategória alkalmazottai esetében az elnök javaslatára a főtitkár, — a többi alkalmazott esetében az elnök javaslatára az elnökségi hivatal gyakorolja. Az elnök vagy első alelnök kabinetjében alkalmazott ideiglenes alkalmazottakat az elnök vagy az első alelnök megbízatásának lejártáig veszik fel,

—	a kisegítők, a szerződéses gyakornokok és a helyi alkalmazottak esetén a főtitkár,

—	a speciális tanácsadók esetén a főtitkár gyakorolja, az Európai Közösségek egyéb alkalmazottaira vonatkozó szabályzat 119. cikkében megszabott feltételek szerint.

64. cikk

Pénzügyi és Igazgatási Bizottság

(1)   Az elnökség a 35. cikk értelmében a pénzügyi és igazgatási kérdésekkel foglalkozó tanácsadó bizottságot hoz létre egy elnökségi tag elnöklete alatt.

(2)   A Pénzügyi és Igazgatási Bizottság az alábbi feladatokat látja el:

a)	A főtitkár által a 65. cikk értelmében benyújtott előzetes költségvetési tervezet megvitatása és elfogadása;

b)	Az elnökség végrehajtási rendelkezés- és határozattervezeteinek kidolgozása pénzügyi, szervezeti és adminisztratív ügyekben, beleértve a tagok és helyettesek tervezeteit is.

(3)   A Pénzügyi és Igazgatási Bizottság elnöke képviseli a bizottságot az Unió költségvetési hatóságai előtt.

65. cikk

Költségvetés

(1)   A Pénzügyi és Igazgatási Bizottság az elnökség elé terjeszti a bizottságnak a következő költségvetési évre szóló bevételi és kiadási előirányzat-tervezetét. Az elnökség a bevételi és kiadási előirányzat-tervezetet elfogadásra a plenáris ülés elé terjeszti.

(2)   A plenáris ülés a bizottság bevételi és kiadási előirányzat-tervezetét elfogadja, és megfelelő időben továbbítja a Bizottságnak, a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek, hogy biztosítsa a költségvetési szabályok által megszabott határidők betartását.

(3)   A Pénzügyi és Igazgatási Bizottság felkérésére a költségvetési tervet a bizottság elnöke vagy annak megbízásából az elnökség által kiadott belső előírások alapján hajtják végre. Az elnök ezt a feladatát az Európai Közösségek összesített költségvetésének iránymutatása szerint gyakorolja.

III. RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. FEJEZET

Együttműködés más intézményekkel

66. cikk

Intézményes együttműködési megállapodások

Az intézményközi együttműködés keretében az elnökség, a főtitkár javaslatára, együttműködési megállapodásokat köthet az Európai Unió más fórumaival (intézmények, szervek, testületek).

67. cikk

Az állásfoglalások, jelentések és határozatok továbbítása és nyilvánosságra hozatala

(1)   A bizottság állásfoglalásait és jelentéseit, valamint a 26. cikknek megfelelően az egyszerűsített eljárás alkalmazására vagy az 59. cikknek megfelelően állásfoglalás vagy jelentés kidolgozásától való elállásra vonatkozó közleményeit a Tanácshoz, a Bizottsághoz és az Európai Parlamenthez intézi. Ezeket, a határozatokhoz hasonlóan, az elnök továbbítja.

(2)   Az állásfoglalások, jelentések és határozatok az Európai Unió Hivatalos Lapjában megjelennek.

2. FEJEZET

Nyilvánosság és átláthatóság

68. cikk

A nyilvánosság hozzáférése a dokumentumokhoz

(1)   Az Unió minden polgárának, valamint minden természetes vagy jogi személynek, aki vagy amely valamely tagállamban lakik vagy rendelkezik székhellyel, az EK-Szerződés rendelkezéseivel összhangban joga van a Régiók Bizottságának dokumentumaihoz hozzáférni az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendeletében rögzített alapelvek, feltételek és korlátozások kivételével és a bizottság elnöksége által megállapított módokon. Egyéb természetes vagy jogi személyek számára a bizottság dokumentumaihoz való hozzáférést, amennyire lehetséges, ugyanilyen módon biztosítják.

(2)   A bizottság létrehozza dokumentumainak jegyzékét. Egyúttal az elnökség belső rendelkezéseket ad ki a hozzáférés módjainak szabályozásáról, és rögzíti azoknak a dokumentumoknak a jegyzékét, amelyek közvetlenül hozzáférhetőek.

3. FEJEZET

Ügyrendi kérdések

69. cikk

Az ügyrend felülvizsgálata

(1)   A plenáris ülés tagjainak többségi szavazatával dönt arról, hogy szükséges-e felülvizsgálni jelen ügyrendet, annak egyes részeit vagy egészét.

(2)   Ad hoc bizottságot bíz meg azzal, hogy jelentést és szövegtervezetet készítsen, melyek alapján elindítja az új rendelkezéseknek tagjai többségi szavazata szerinti elfogadását. Az új rendelkezések az Európai Unió Hivatalos Lapjában való megjelenésüket követő napon lépnek hatályba.

70. cikk

Az elnökség utasításai

Az elnökség utasítások útján meghatározhatja jelen ügyrend alkalmazásának módozatait, az ügyrend tiszteletben tartása mellett.

71. cikk

Az ügyrend hatálybalépése

Jelen ügyrend az Európai Unió Hivatalos Lapjában való megjelenését követő napon lép hatályba.

---