This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 32013R1073
Regulation (EU) No 1073/2013 of the European Central Bank of 18 October 2013 concerning statistics on the assets and liabilities of investment funds (recast) (ECB/2013/38)
Az Európai Központi Bank 1073/2013/EU rendelete ( 2013. október 18. ) a befektetési alapok eszközeiről és kötelezettségeiről szóló statisztikákról (átdolgozás) (EKB/2013/38)
Az Európai Központi Bank 1073/2013/EU rendelete ( 2013. október 18. ) a befektetési alapok eszközeiről és kötelezettségeiről szóló statisztikákról (átdolgozás) (EKB/2013/38)
HL L 297., 07/11/2013, p. 73–93
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
In force: This act has been changed. Current consolidated version: 27/11/2013
Relation | Act | Comment | Subdivision concerned | From | To |
---|---|---|---|---|---|
Repeal | 32007R0958 |
Relation | Act | Comment | Subdivision concerned | From | To |
---|---|---|---|---|---|
Corrected by | 32013R1073R(01) | (HR, BG, CS, DA, DE, EL, EN, ES, ET, FI, FR, HU, IT, LT, LV, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, SV) | |||
Repealed by | 32024R1988 | 01/12/2025 |
7.11.2013 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 297/73 |
AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK 1073/2013/EU RENDELETE
(2013. október 18.)
a befektetési alapok eszközeiről és kötelezettségeiről szóló statisztikákról (átdolgozás)
(EKB/2013/38)
AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,
tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányára és különösen annak 5. cikkére,
tekintettel az Európai Központi Bank általi statisztikai információgyűjtésről szóló, 1998. november 23-i 2533/98/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 5. cikke (1) bekezdésére és 6. cikke (4) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság véleményére,
mivel:
(1) |
Mivel a befektetési alapok eszközeiről és kötelezettségeiről szóló statisztikákról szóló, 2007. július 27-i 958/2007/EK (EKB/2007/8) európai központi banki rendelet (2) különösen az Európai Unió-beli nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről szóló, 2013. május 21-i 549/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) tekintetében lényeges módosításra szorul, azt az áttekinthetőség érdekében át kell dolgozni. |
(2) |
A 2533/98/EK rendelet 2. cikkének (1) bekezdése arról rendelkezik, hogy a statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségeinek biztosítása érdekében az Európai Központi Banknak (EKB) – a nemzeti központi bankok (NKB-k) közreműködésével – joga van a Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) feladatainak ellátásához szükséges mértékben statisztikai adatokat gyűjteni az adatszolgáltatói körtől. A 2533/98/EK rendelet 2. cikke (2) bekezdésének a) pontjából az következik, hogy az EKB-val szemben többek között a monetáris és pénzügyi statisztika területén fennálló statisztikai adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése céljára a befektetési alapok az adatszolgáltatói kör részét képezik. Emellett a 2533/98/EK rendelet 3. cikke előírja az EKB számára, hogy részletesen határozza meg az adatszolgáltatói kör keretein belül a tényleges adatszolgáltatók csoportját, illetve feljogosítja arra, hogy az adatszolgáltatók egyes csoportjait teljes mértékben vagy részlegesen mentesítse a statisztikai adatszolgáltatási kötelezettség alól. |
(3) |
Feladatai teljesítése és a monetáris pénzügyi intézmények (MPI-k) által nem ellenőrzött pénzügyi tevékenységek figyelése érdekében a KBER-nek magas minőségű statisztikai információkra van szüksége a BA-k működésével kapcsolatban. Ennek fő célja, hogy az EKB átfogó statisztikai képet kapjon az egy gazdasági területnek tekintett azon tagállamokban, amelyeknek a pénzneme az euro (a továbbiakban: euroövezeti tagállamok) kibontakozó monetáris fejleményekről. |
(4) |
Az adatszolgáltatási teher csökkentése céljából az NKB-k a BA-kkal kapcsolatos szükséges információkat a tényleges adatszolgáltatói körtől gyűjthetik egy más statisztikai célokat szolgáló, szélesebb statisztikai adatszolgáltatási keret részeként, amennyiben az EKB statisztikai követelményeinek teljesítése nem kerül veszélybe. Az átláthatóság elősegítése érdekében ilyen esetekben helyénvaló az adatszolgáltatók arról való tájékoztatása, hogy az adatgyűjtés egyéb statisztikai célokat szolgál. |
(5) |
A pénzügyi ügyletekről rendelkezésre álló adatok lehetővé teszik mélyebb elemzések végzését monetáris politikai vagy egyéb célokból. A pénzügyi ügyletekre és az állományokra vonatkozó adatokat használják egyéb statisztikák, különösen az euroövezeti pénzügyi számlák statisztikáinak összeállításához is. |
(6) |
Noha a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányának (a továbbiakban: a KBER Alapokmánya) 34.1. cikke szerint elfogadott rendeletek azokra a tagállamokra nem ruháznak jogokat, és nem rónak kötelezettségeket, amelyeknek pénzneme nem az euro, az Alapokmány 5. cikke egyformán vonatkozik az euroövezeti és nem euroövezeti tagállamokra. A 2533/98/EK rendelet (17) preambulumbekezdése emlékeztet arra, hogy a KBER Alapokmányának 5. cikke az Európai Unióról szóló szerződés 4. cikkének (3) bekezdésével együtt magában foglalja azt a kötelezettséget, amely szerint nemzeti szinten meg kell hozni és végre kell hajtani minden olyan intézkedést, amelyet a nem euroövezeti tagállamok megfelelőnek tartanak az EKB statisztikai adatszolgáltatási előírásainak teljesítéséhez szükséges statisztikai információk összegyűjtése céljából, valamint biztosítani kell statisztikai területen az előkészületek időben történő megtételét arra, hogy euroövezeti tagállammá válhassanak. |
(7) |
Habár e rendelet elsődleges címzettjei a BA-k, a BA-k által kibocsátott, bemutatóra szóló befektetési jegyek tulajdonosairól nem lehetséges közvetlenül a BA-któl teljes körű információt beszerezni, és ezért szükséges a tényleges adatszolgáltatói kör kiterjesztése egyéb jogalanyokra. |
(8) |
Alkalmazni kell a bizalmas statisztikai adatok védelmére és felhasználására szolgáló, a 2533/98/EK tanácsi rendelet 8. cikkében szereplő előírásokat, |
(9) |
A 2533/98/EK rendelet 7. cikkének (1) bekezdésében foglaltak szerint az EKB jogosult szankciók megállapítására azokkal az adatszolgáltatókkal szemben, akik elmulasztják az EKB rendeleteiben vagy határozataiban megállapított statisztikai adatszolgáltatási követelmények teljesítését, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában:
1. „befektetési alap”: az olyan kollektív befektetési vállalkozás, amely:
i. |
szerződésekre vonatkozó jog, alapkezelő társaságok által irányított közös alap formájában; |
ii. |
vagyonkezelésre vonatkozó jogszabályok, mint vagyonkezelő társaság; |
iii. |
társasági jog (mint befektetési társaság); |
iv. |
egyéb hasonló mechanizmus vagy jogi forma. |
A fogalommeghatározás az alábbiakra terjed ki:
A fogalommeghatározás az alábbiakra nem terjed ki:
A BA fogalommeghatározása céljára a „nyilvánosság” magában foglalja a lakossági, a hivatásos és az intézményi befektetőket;
2. „adatszolgáltató”: jelentése azonos a 2533/98/EK rendelet 1. cikkében adott meghatározással;
3. „rezidens”: jelentése azonos a 2533/98/EK rendelet 1. cikkében adott meghatározással. E rendelet alkalmazásában, ha a jogi személy fizikai kiterjedéssel nem bír, rezidensi státusa azon gazdasági terület révén kerül meghatározásra, amelynek joga szerint bejegyezték. Amennyiben a jogalanyt nem jegyezték be, szempontként a székhely alkalmazandó, vagyis a jogalany azon országban rezidens, amelynek jogrendszere irányadó a jogalany létrehozására és folyamatos működésére;
4. „monetáris pénzügyi intézmény” (MPI): a 1071/2013/EU (EKB/2013/33) rendelet 1. cikkében megadott jelentéssel bír;
5. „EPK”: az egyéb pénzügyi közvetítők a biztosítók és a nyugdíjpénztárak kivételével, az ESA 2010-ben meghatározottak szerint (S.125 alszektor);
6. „BA-k névre szóló befektetési jegyei”: azon BA befektetési jegyek, amelyek tekintetében a nemzeti jogszabályokkal összhangban a befektetési jegyek tulajdonosairól, azok rezidensi státusára és szektorára is kiterjedő nyilvántartást vezetnek;
7. „BA-k bemutatóra szóló befektetési jegyei”: azon BA befektetési jegyek, amelyek tekintetében a nemzeti jogszabályokkal összhangban nem vezetnek a befektetési jegyek tulajdonosát azonosító nyilvántartást, illetve amelyek tekintetében olyan nyilvántartást vezetnek, amely nem tartalmaz információt a tulajdonos rezidensi státusáról és szektoráról;
8. „illetékes NKB”: azon euroövezeti tagállam NKB-ja, amelyben a PKV rezidens;
9. „értékpapíronkénti” adat: az egyes értékpapírokra lebontott adatok.
2. cikk
Tényleges adatszolgáltatók
(1) A tényleges adatszolgáltatói kör az euroövezeti tagállamok területén rezidens BA-kból áll. Az e rendeletben megkövetelt statisztikai adatok szolgáltatásáért a BA saját maga, illetve a saját nemzeti jogszabályaik alapján jogi személyiséggel nem rendelkező BA-k esetében az azok képviseletére jogszabály alapján jogosult személyek felelnek.
(2) Az (1) bekezdés sérelme nélkül a BA-k által az I. melléklet 2. részének 3. pontjával összhangban kibocsátott, bemutatóra szóló befektetési jegyek birtokosairól való adatgyűjtés céljából a tényleges adatszolgáltatók köre kiterjed az MPI-kre és az EPK-kra. Az NKB-k eltérést adhatnak e jogalanyoknak, amennyiben az I. melléklet 2. részének 3. pontjával összhangban a szükséges statisztikai adatokat más rendelkezésre álló forrásokból be tudják gyűjteni. Az NKB-k kellő időben ellenőrzik e feltétel teljesülését annak érdekében, hogy – az EKB egyetértésével – minden év elejétől kezdődően megadjanak vagy szükség szerint visszavonjanak valamely eltérést. E rendelet alkalmazásában az NKB-k az adatszolgáltató EPK-k jegyzékét az I. melléklet 2. részének 3. pontjában meghatározott elveknek megfelelően hozzák létre és vezetik.
3. cikk
A BA-k statisztikai célú jegyzéke
(1) Az Igazgatóság az adatszolgáltatói kört alkotó BA-król jegyzéket hoz létre és vezet, amely adott esetben tartalmazza azoknak a 4. cikk (2) bekezdése értelmében vett elkülönített alapjait is. A jegyzék alapját képezhetik a nemzeti hatóságok által felügyelt BA-król készült jegyzékek (amennyiben rendelkezésre állnak), kiegészítve az 1. cikk meghatározása alapján BA-nak minősülő egyéb BA-kkal.
(2) Ezt a jegyzéket és annak frissített változatait az NKB-k és az EKB teszi hozzáférhetővé megfelelő módon, ideértve az elektronikus eszközök és az internet használatát vagy az érintett adatszolgáltatók kérésére a nyomtatott formát.
(3) Ha a (2) bekezdésben említett jegyzék legutolsó hozzáférhető elektronikus változata hibás, az EKB nem alkalmaz semmiféle szankciót azon adatszolgáltatókkal szemben, amelyek nem tesznek megfelelően eleget a statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségeiknek, amennyiben jóhiszeműen bíztak a hibás jegyzékben.
4. cikk
Alaponkénti adatszolgáltatás
(1) A tényleges adatszolgáltatók alaponként szolgáltatnak adatot eszközeikről és forrásaikról.
(2) Az (1) bekezdés sérelme nélkül, amennyiben egy BA elkülöníti az eszközeit több különböző elkülönített alapba oly módon, hogy az egyes alapokhoz kapcsolódó befektetési jegyeket függetlenül biztosítják különböző eszközök, akkor minden egyes ilyen elkülönített alap külön BA-nak minősül.
(3) Az (1) és (2) bekezdéstől eltérve – az illetékes NKB előzetes jóváhagyásával és utasításaival összhangban – a BA-k csoportként szolgáltathatnak adatot az eszközeikről és a forrásaikról, amennyiben az így kapott eredmények hasonlóak az alaponkénti adatszolgáltatás eredményeihez.
5. cikk
Negyedéves és havi statisztikai adatszolgáltatási követelmények
(1) Az adatszolgáltatók az I. és II. mellékletnek megfelelően adatot szolgáltatnak a következőkről:
a) |
negyedévente a BA-k eszközeinek és kötelezettségeinek negyedév végi állományadatai, valamint adott esetben az átértékelési kiigazítások vagy ügyletek; és |
b) |
havonta a BA által kibocsátott befektetési jegyek hó végi állományadatai és adott esetben a megfelelő átértékelési kiigazítások vagy ügyletek, valamint az adatszolgáltatás hónapjában történt új kibocsátások, illetve a visszaváltások külön jelentése. |
(2) Az NKB-k dönthetnek úgy, hogy az (1) bekezdés a) pontjában leírt adatokat nem negyedévente, hanem havonta gyűjtik.
6. cikk
Átértékelési kiigazítások vagy ügyletek
(1) Az illetékes NKB-k utasításainak megfelelően az adatszolgáltatók beszámolnak az átértékelési kiigazításokról vagy ügyletekről, az I. mellékletben meghatározott aggregát módszer szerinti aggregát információszolgáltatáshoz.
(2) Az NKB-k az I. mellékletben meghatározottak szerint levezethetnek az értékpapír-ügyletekre vonatkozó közelítő becsléseket az értékpapíronkénti információkból, vagy értékpapíronként közvetlenül gyűjthetik az ügyleti adatokat.
(3) Az átértékelési kiigazítások vagy ügyletek összeállításával kapcsolatos további követelmények és iránymutatások a III. mellékletben találhatók.
7. cikk
Számviteli szabályok
(1) Az e rendelet szerinti adatszolgáltatás céljából a BA-k által követendő számviteli szabályokat a bankok és más pénzügyi intézmények éves beszámolójáról és konszolidált éves beszámolójáról szóló, 1986. december 8-i 86/635/EGK tanácsi irányelvet (5) végrehajtó, vonatkozó nemzeti jogszabály, illetve amennyiben az előbbi rendelkezés nem alkalmazható, a BA-kra irányadó bármely más nemzeti vagy nemzetközi standard határozza meg.
(2) Az egyes euroövezeti tagállamokban érvényes számviteli gyakorlat és nettósítási eljárások hatályának sérelme nélkül statisztikai célokból az összes pénzügyi eszközt és kötelezettséget bruttó összegben kell jelenteni.
8. cikk
Eltérések
(1) A BA-k-nak a következők szerint lehet eltéréseket adni az 5. cikkben meghatározott statisztikai adatszolgáltatási követelmények tekintetében:
a) |
Az NKB-k az összes eszközüket tekintve legkisebb BA-knak eltérést adhatnak azzal a feltétellel, hogy a negyedévi aggregát mérleghez hozzájáruló BA-k az állomány tekintetében minden egyes euroövezeti tagállam teljes BA-mérlegének legalább 95 %-át képviselik. |
b) |
Azokban az euroövezeti tagállamokban, ahol a belföldi BA-k összes eszköze együttesen nem éri el az euroövezeti BA-k összes eszközének 1 %-át, az NKB-k eltérést adhatnak az összes eszközüket tekintve kisebb BA-knak, azzal a feltétellel, hogy a negyedévi aggregát mérleghez hozzájáruló BA-k az állomány tekintetében a részt vevő tagállam teljes BA-mérlegének legalább 80 %-át képviselik. |
c) |
Az eltérésben részesített BA-k negyedévente csak a BA által kibocsátott befektetési jegyek negyedév végi állományadatairól, illetve adott esetben a megfelelő negyedévi átértékelési kiigazításokról vagy ügyletekről számolnak be. |
d) |
Az NKB-k évente kellő időben ellenőrzik az a) és b) pontban meghatározott feltételek teljesülését annak érdekében, hogy bármely mentességet minden naptári év kezdetétől számított hatállyal meg lehessen adni, illetve szükség esetén vissza lehessen vonni. |
(2) Eltérés adható az eszközök értékelését negyedéves gyakoriságnál ritkábban engedélyező nemzeti számviteli szabályok hatálya alá tartozó BA-k számára. Az Kormányzótanács dönti el, hogy melyek azok a BA-kategóriák, amelyek esetében az NKB-k mérlegelhetik az eltérés lehetőségét. Azokra a BA-kra, amelyeknek ilyen eltéréseket adtak, az 5. cikkben meghatározott követelmények vonatkoznak, az eszközeik értékelési idejére vonatkozó számviteli kötelezettségeikkel összhangban lévő gyakorisággal.
(3) A BA-k dönthetnek úgy, hogy nem élnek az eltéréssel, és ehelyett teljesítik a 5. cikkben meghatározott, teljes körű statisztikai adatszolgáltatási követelményeket. Amennyiben valamely BA így dönt, az eltérések bármely módosítása előtt be kell szereznie az illetékes NKB jóváhagyását.
9. cikk
Az adatszolgáltatás határideje
(1) Az NKB-k döntik el, hogy a (2) bekezdésben meghatározott határidő betartása érdekében az 5. cikk alapján milyen határidővel kérik be az adatokat az adatszolgáltatóktól.
(2) Az NKB-k az alábbi adatokat továbbítják az EKB-nak:
a) |
az adatszolgáltatóktól gyűjtött negyedévi adatok alapján a negyedéves aggregát állományadatok és átértékelési kiigazítások, azon negyedév 28. munkanapjának végéig, amelyre az adatok vonatkoznak; |
b) |
az adatszolgáltatóktól gyűjtött, a kibocsátott befektetési jegyekre vonatkozó havi adatok vagy az 5. cikk (2) bekezdésének megfelelő valós adatok alapján a havi aggregát állományadatok és átértékelési kiigazítások azon hónap 28. munkanapjának végéig, amelyre az adatok vonatkoznak; |
c) |
az adatszolgáltatóktól gyűjtött havi adatok alapján a BA befektetési jegyek új kibocsátásaira és visszaváltásaira vonatkozó havi aggregát adatok azon hónap 28. munkanapjának végéig, amelyre az adatok vonatkoznak. |
10. cikk
Minimum-előírások és nemzeti adatszolgáltatási szabályok
(1) A tényleges adatszolgáltatók a rájuk vonatkozó statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségeknek, az adatátvitel, az adatok pontossága, a koncepcionális megfelelés és a IV. mellékletben meghatározott revízió vonatkozásában a minimumszabályokkal összhangban kötelesek eleget tenni.
(2) Az NKB-k a nemzeti követelményekkel összhangban határozzák meg és hajtják végre a tényleges adatszolgáltatói kör által követendő adatszolgáltatási szabályokat. Az NKB-knak kell gondoskodniuk arról, hogy az ilyen adatszolgáltatási szabályok biztosítsák a kötelező statisztikai információk szolgáltatását, és hogy lehetővé tegyék IV. mellékletben az adatátvitelre, az adatok pontosságára, a koncepcionális megfelelésre és a felülvizsgálatokra meghatározott minimumszabályok betartásának pontos ellenőrzését.
11. cikk
Fúziók, szétválások és szervezeti átalakítások
Fúzió, szétválás vagy olyan szervezeti átalakítás esetén, amely hatással lehet a statisztikai kötelezettségek teljesítésére, az érintett adatszolgáltatók tájékoztatják az illetékes NKB-t – az ilyen művelet végrehajtásának szándéka nyilvánosságra kerülésekor és még kellő időben annak végrehajtását megelőzően – az e rendeletben megfogalmazott statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése érdekében tervezett eljárásokról.
12. cikk
Ellenőrzés és kötelező adatgyűjtés
Az adatszolgáltatók által e rendelet szerint szolgáltatandó információk kötelező begyűjtésére, illetve azok ellenőrzésére vonatkozó jogosultságot az NKB-k gyakorolják, az EKB e jogosultságok gyakorlására vonatkozó jogának sérelme nélkül. Az NKB-nak e jogosultságát különösen akkor kell gyakorolnia, ha a tényleges adatszolgáltatók körébe tartozó valamely intézmény nem teljesíti az e rendelet IV. mellékletében az adatátvitelre, az adatok pontosságára, a koncepcionális megfelelésre és a felülvizsgálatra vonatkozó minimumszabályokat.
13. cikk
Első adatszolgáltatás
Az első adatszolgáltatás a 2014. december hónapra és negyedévre vonatkozó adatokkal kezdődik.
14. cikk
Hatályon kívül helyezés
(1) A 958/2007/EK (EKB/2007/8) rendelet 2015. január 1-től hatályát veszti.
(2) A hatályon kívül helyezett rendeletre történő hivatkozásokat az e rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni és az V. mellékletben található megfelelési táblázatnak megfelelően kell értelmezni.
15. cikk
Záró rendelkezés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba. Ezt a rendeletet 2015. január 1-jétől kell alkalmazni.
Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.
Kelt Frankfurt am Mainban, 2013. október 18-án.
az EKB Kormányzótanácsa részeről
az EKB elnöke
Mario DRAGHI
(1) HL L 318., 1998.11.27., 8. o.
(2) HL L 211., 2007.8.11., 8. o.
(3) HL L 174.,2013.6.26., 1. o.
(4) Lásd e Hivatalos Lap. 1. oldalát.
(5) HL L 372., 1996.12.31., 1. o.
I. MELLÉKLET
STATISZTIKAI ADATSZOLGÁLTATÁSI KÖVETELMÉNYEK
1. RÉSZ
Általános statisztikai adatszolgáltatási követelmények
1. |
A tényleges adatszolgáltatóknak a következő statisztikai információkat kell megadniuk:
Az olyan mezők tekintetében előírt adatok mellett, amelyeket 2. táblázatban meghatározottak szerint az értékpapíronként gyűjtött információkkal összefüggésben jelenteni kell az értékpapírokkal kapcsolatos aggregát információk meghatározása érdekében, az illetékes NKB dönthet úgy is, hogy az ügyletekről értékpapíronként gyűjt adatokat. Az aggregát adatokat állományonként és – az illetékes NKB instrukcióival összhangban – az alábbiak alapján kell jelenteni: a) ár- és árfolyam-ingadozások miatti kiigazítások; vagy b) az ügyletek tekintetében. Az illetékes NKB előzetes hozzájárulására tekintettel azon adatszolgáltatók, amelyek az előírt negyedéves adatokat értékpapíronként gyűjtik, az előírt havi adatokat az értékpapíronként gyűjtött információk jelentése helyett aggregát alapon is jelenthetik. |
2. |
A 2. táblázat részletezi az illetékes NKB számára értékpapíronként jelentendő információkat. Az 1. táblázat részletezi az állományokra vonatkozó aggregát negyedéves statisztikai adatszolgáltatási követelményeket, míg a 3. táblázat részletezi azokat az ár- és árfolyam-ingadozások miatti kiigazítások vagy ügyletek tekintetében. A 4. táblázat részletezi az aggregát havi statisztikai adatszolgáltatási követelményeket az állományok és az ár- és árfolyam-ingadozások miatti kiigazítások vagy ügyletek, illetve a BA befektetési jegyek új kibocsátásai és visszaváltásai tekintetében. |
3. |
Amennyiben az a 2533/98/EK rendelet 8. cikkében és különösen annak (5) bekezdésében meghatározott, a KBER által gyűjtött bizalmas statisztikai adatok védelme és felhasználása feltételeinek megfelel, az NKB levezetheti a szükséges adatokat az alternatívbefektetésialap-kezelőkől szóló, 2011. június 8-i 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) révén gyűjtött adatokból annyiban, amennyiben az említett irányelv értelmében az illetékes nemzeti felügyeleti hatóság által gyűjtött adatokat az NKB-nak a két szervezet megállapodása szerinti feltételekkel továbbítják. |
2. RÉSZ
A BA befektetési jegyek tulajdonosainak rezidensi státusa és gazdasági szektora
1. |
Az adatszolgáltatók negyedévente jelentik azon tagállamok BA-i által kibocsátott BA befektetési jegyek/egységek birtokosainak rezidensi adatait, amelyek pénzneme az euro (a továbbiakban: euroövezeti tagállamok), belföldi/a belföldtől eltérő euroövezeti/külföldi bontásban. A belföldi és a belföldtől eltérő euroövezeti ügyfelekkel kapcsolatos adatokat szektoronként kerülnek további lebontásra. |
2. |
A névre szóló befektetési jegyek tekintetében az adatszolgáltatók a BA-k által kibocsátott befektetési jegyek tulajdonosairól rezidensi státus és szektor szerinti részletezésben közölnek adatot. Ha a tulajdonos rezidensi státusát és szektorát nem lehet közvetlenül azonosítani, a vonatkozó adatokat a rendelkezésre álló információk alapján jelentik. |
3. |
A bemutatóra szóló befektetési jegyek tekintetében az adatszolgáltatók a BA befektetési jegyek tulajdonosainak rezidensi státusáról és szektoráról az illetékes NKB által meghatározott módszernek megfelelően közölnek adatot. Ez a kötelezettség az érintett piac szervezetére és az adott tagállam nemzeti jogi szabályozására tekintettel kiválasztandó alábbi lehetőségek egyikére vagy azok kombinációjára korlátozódik. Ezt a követelményt az NKB időszakonként ellenőrzi.
|
4. |
Az NKB-k a szükséges statisztikai információkat levezethetik az értékpapírállományokról szóló statisztikákról szóló, 2012. október 17-i 1011/2012/EU (EKB/2012/24) európai központi banki rendelet (2) alapján gyűjtött adatokból is, amennyiben az adatok az e rendelet 9. cikke szerinti, határidőre vonatkozó követelménynek, és általánosságban a IV. mellékletben meghatározott minimumelőírásoknak megfelelnek. |
5. |
Ha a névre szóló befektetési jegyek vagy a bemutatóra szóló befektetési jegyek első alkalommal kerülnek kibocsátásra, vagy ha a piaci fejlemények az opciók vagy azok kombinációjának megváltoztatását követelik meg, az NKB-k egyéves időtartamra eltérést adhatnak a (2) és (3) bekezdésekben megállapított követelmények tekintetében. |
3. RÉSZ
Adatszolgáltatási táblázatok
2. tábla
Az előírt, értékpapíronként gyűjtött információk
A lenti táblázat mezőivel kapcsolatos adatokat a „hitelviszonyt megtestesítő értékpapír”, a „tulajdoni részesedések” és a „befektetési alapok befektetési jegyei” kategóriába sorolt minden értékpapírra az alábbi szabályoknak megfelelően kell jelenteni.
1. |
Az 1. mezőbe tartozó adatokat jelenteni kell. |
2. |
Ha az illetékes NKB nem közvetlenül gyűjti a műveletekről szóló értékpapíronkénti információkat, az adatokat a 2., 3. és 4. mezők közül kettő esetében kell jelenteni (azaz 2. és 3. mező; 2. és 4. mező; vagy 3. és 4. mező). |
3. |
Ha az illetékes NKB közvetlenül gyűjti a műveletekről szóló értékpapíronkénti információkat, adatokat a következő mezők esetében kell jelenteni:
|
4. |
Az illetékes NKB azt is előírhatja az adatszolgáltatók számára, hogy szolgáltassanak adatokat a 8. mező tekintetében. |
5. |
Az illetékes NKB a (2) pont és a (3) pont b) alpontja esetében dönthet úgy is, hogy csak a 2. mező tekintetében gyűjt adatokat. Ebben az esetben az NKB legalább évente egyszer köteles ellenőrizni, hogy az NKB által jelentett aggregát adatok (beleértve a helyesbítések gyakoriságát és nagyságát) minősége változatlan.
|
II. MELLÉKLET
FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
1. RÉSZ
Az instrumentumkategóriák meghatározása
1. |
Ez a táblázat az instrumentumkategóriák részletes szabványos leírását tartalmazza, amelyet a nemzeti központi bankok („NKB-k”) e rendeletnek megfelelően átalakítanak nemzeti kategóriákra. A táblázat nem az egyes pénzügyi eszközök listája és az ismertetés nem tételes. A fogalommeghatározások az 549/2013/EU rendeletben megállapított, az Európai Unióban a nemzeti és regionális számlák európai rendszerére (a továbbiakban: ESA 2010) utalnak. |
2. |
Egyes eszközkategóriák esetében lejárat szerinti részletezés szükséges. Ezek az eredeti, azaz a kibocsátáskori futamidőre utalnak, amely a pénzügyi instrumentum egy olyan kötött „élettartama”, amelynek eltelte előtt az nem váltható vissza (pl. hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok), illetve amelynek letelte előtt csak valamely szankció terhe mellett váltható vissza, pl. a betétek egyes típusai. |
3. |
A pénzügyi követelések aszerint is megkülönböztethetőek, hogy átruházhatóak-e vagy nem. Egy követelés akkor átruházható, ha tulajdonjoga azonnal átruházható egy egységről egy másikra átadás vagy forgatmányozás, illetve származtatott eszközök esetében ellenirányú ügylet kötése révén. Míg bármelyik pénzügyi eszközzel lehet potenciálisan kereskedni, az átruházható eszközöket szervezett tőzsdén történő vagy „tőzsdén kívüli” (OTC) kereskedésre tervezték, bár a tényleges kereskedés nem képezi az átruházhatóság szükségszerű feltételét. A. táblázat A BA-k eszközei és forrásai instrumentumkategóriáinak meghatározása ESZKÖZKATEGÓRIÁK
FORRÁSKATEGÓRIÁK
|
2. RÉSZ
Az értékpapíronkénti attribútumok fogalommeghatározásai
B. táblázat
Az értékpapíronkénti attribútumok fogalommeghatározásai
Mező |
Leírás |
Értékpapír-azonosító kód |
Valamely értékpapírt egyedi módon azonosító kód. A kód lehet ISIN kód vagy az NKB utasításaira tekintettel egyéb értékpapír-azonosító kód. |
Egységek száma vagy aggregát nominális összeg |
Egy értékpapír egységeinek száma, illetve aggregát nominális összeg, ha az értékpapírral egységek helyett összegben kereskednek. |
Ár |
Egy értékpapír egységenkénti ára, illetve az aggregát nominális összeg százaléka, ha az értékpapírral egységek helyett összegben kereskednek. Az ár általában a piaci ár vagy ahhoz közel álló ár. E pozíció alatt az NKB-k a felhalmozott kamatot is kérhetik. |
Teljes összeg |
Valamely értékpapír teljes összege. Amennyiben az értékpapírokkal egységben kereskednek, ez az összeg megegyezik az értékpapírok száma és egységenkénti ára szorzatával. Amennyiben az értékpapírokkal összegben kereskednek, ez az összeg megegyezik az aggregát nominális összeg és a százalékban kifejezett ár szorzatával. A teljes összeg általában a piaci érték vagy ahhoz közel álló összeg. E pozíció alatt az NKB-k a felhalmozott kamatot is kérhetik. |
Pénzügyi ügyletek |
Egy értékpapír vétele mínusz eladásának (értékpapírok az eszközoldalon) vagy kibocsátása mínusz visszaváltásának (értékpapírok a forrásoldalon) összege, ügyleti értéken nyilvántartva. |
Vásárolt értékpapírok (eszközök) vagy kibocsátott értékpapírok (kötelezettségek) |
Egy értékpapír vételének (értékpapírok az eszközoldalon) vagy kibocsátásának (értékpapírok a forrásoldalon) összege ügyleti értéken nyilvántartva. |
Értékesített értékpapírok (eszközök) vagy visszaváltott értékpapírok (kötelezettségek) |
Egy értékpapír eladásának (értékpapírok az eszközoldalon) vagy visszaváltásának (értékpapírok a forrásoldalon) összege ügyleti értéken nyilvántartva. |
Az értékpapír nyilvántartásának pénzneme |
Az értékpapír árának és/vagy fennmaradó összegének kifejezésére használt pénznem ISO- vagy azzal egyenértékű kódja. |
3. RÉSZ
A szektorok meghatározása
Az ESA 2010 szolgál a szektorbesorolás alapjául. Az alábbi táblázatok a szektorok részletes leírását tartalmazzák, amelyet a nemzeti központi bankoknak kell e rendeletnek megfelelően átalakítaniuk a nemzeti szinten alkalmazható kategóriákra. Az azon tagállamok területén található ügyfeleket, amelyek pénzneme az euro, az Európai Központi Bank által statisztikai célkora vezetett statisztikai célokat szolgáló listája és az ügyfelek az EKB monetáris-pénzügyi intézményi és piaci statisztikai szektor kézikönyvében (Útmutató az ügyfelek szektorális besorolásához) meghatározott statisztikai azonosítására szolgáló útmutatásokkal összhangban azok szektora szerint azonosítják.
C. táblázat
A szektorok meghatározása
Szektor |
Fogalommeghatározás |
||
|
A 1071/2013/EU (EKB/2013/33) rendelet 1. cikkében meghatározott MPI-k. Ebbe a szektorba tartoznak az NKB-k, az uniós jogban meghatározott hitelintézetek, a PPA-k, egyéb olyan pénzügyi intézmények, amelyek tevékenysége betétek és/vagy azok közeli helyettesítőinek nem MPI-körbe tartozó vállalkozásoktól való elfogadása, és saját számlára (legalábbis közgazdasági értelemben) történő hitelnyújtás és/vagy értékpapírokba való befektetés, valamint azok az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények, amelyek főtevékenysége elektronikuspénz-kibocsátás formájában történő pénzügyi közvetítés. |
||
|
A kormányzati szektor (S.13) magában foglalja mindazokat a gazdasági egységeket, amelyek nem piaci termelők, kibocsátásuk egyéni vagy közösségi fogyasztásra szolgál, és amelyek finanszírozása a többi szektorhoz tartozó egységek által teljesített kötelező hozzájárulással történik, valamint mindazokat a gazdasági egységeket, amelyek fő tevékenysége a nemzeti jövedelem és vagyon újraelosztása (ESA 2010, 2.111–2.113. pont). |
||
|
Az e rendelet 1. cikkében meghatározott BA-k. |
||
|
Az egyéb pénzügyi közvetítők a biztosítók és a nyugdíjpénztárak kivételével (S.125) alszektor magában foglal minden olyan pénzügyi vállalatot és kvázivállalatot, amelynek fő tevékenysége a pénzügyi közvetítés, melynek keretében intézményi egységekkel szemben olyan kötelezettségeket vállal, amelyet nem fizetőeszköz, betét (vagy betét közeli helyettesítője), illetve befektetési jegy testesít meg, valamint nem kapcsolódik biztosítási, nyugdíj- és szabványosított garanciarendszerekhez. Az értékpapírosítási ügyletekben részt vevő pénzügyi közvetítő vállalatok eszközeiről és forrásairól szóló, 2013. október 18-i 1075/2013/EU (EKB/2013/40) rendeletben (1) meghatározott PKV-k ebbe az alszektorba tartoznak (ESA 2010, 2.86–2.94. pont) A kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek alszektor (S.126) magában foglalja mindazokat a pénzügyi vállalatokat és kvázivállalatokat, amelyek maguk nem pénzügyi közvetítők, de fő tevékenységük pénzügyi közvetítéshez szorosan kapcsolódó tevékenység. Ez az alszektor szintén magában foglalja az olyan vállalatközpontokat, amelyek valamennyi vagy legtöbb leányvállalata pénzügyi vállalat (ESA 2010, 2.95–2.97. pont). A „captive finanszírozók és pénzkölcsönzők” alszektor (S.127) magában foglalja az összes olyan pénzügyi vállalatot és kvázivállalatot, amelyek nem foglalkoznak sem pénzügyi közvetítéssel, sem kiegészítő pénzügyi szolgáltatások nyújtásával, és amelyek eszközeinek vagy kötelezettségeinek nagy része nem képezi gazdasági műveletek tárgyát a nyílt piacokon. Ez az alszektor holdingtársaságok, amelyeknek leányvállalatok egy csoportja felett ellenőrzést biztosító tulajdoni részesedés van a tulajdonukban, és amelyek fő tevékenysége az, hogy a tulajdonukban tartják a csoportot anélkül, hogy bármilyen további szolgáltatást nyújtanának azoknak a vállalkozásoknak, amelyek tőkéjét birtokolják, vagyis nem kezelnek vagy irányítanak más egységeket (ESA 2010, 2.98 és 2.99. pont) |
||
|
A biztosítók alszektor (S.128) magában foglalja mindazokat a pénzügyi vállalatokat és kvázivállalatokat, amelyek fő tevékenysége a kockázatok megosztásának formájában megvalósuló pénzközvetítés, főként közvetlen biztosítás vagy viszontbiztosítás formájában (ESA 2010, 2.100–2.104. pont). A nyugdíjpénztárak alszektor (S.129) magában foglalja mindazokat a pénzügyi vállalatokat és kvázivállalatokat, amelyek fő tevékenysége a biztosított személyek társadalmi kockázatainak és szükségleteinek megosztása (társadalombiztosítás) keretében megvalósuló pénzügyi közvetítés. A nyugdíjpénztárak mint társadalombiztosítási rendszerek nyugdíjjövedelmet, valamint gyakran haláleseti és fogyatékossági juttatásokat is biztosítanak (ESA 2010, 2.105–2.110. pont). |
||
|
A nem pénzügyi vállalatok szektor (S.11) olyan önálló jogi személyiséggel rendelkező gazdasági egységekből áll, amelyek piaci termelők, és amelyek fő tevékenysége a javak előállítása és a nem pénzügyi szolgáltatások nyújtása. A nem pénzügyi vállalatok szektor magában foglal nem pénzügyi kvázi vállalatokat is. Ez a szektor magában foglalja a nem pénzügyi kvázivállalatokat is (ESA 2010, 2.45–2.50. pont). |
||
|
A háztartások szektor (S.14) az egyéneket és az egyének csoportjait foglalja magában, egyrészt mint fogyasztókat, másrészt mint olyan vállalkozókat, akik piacra szánt javakat állítanak elő és pénzügyi vagy nem pénzügyi szolgáltatásokat nyújtanak (azaz piaci termelők), feltéve, hogy a javak és szolgáltatások előállítását nem kvázivállalatként kezelt elkülönült gazdasági egységek keretében végzik. A szektorba tartoznak azok az egyének vagy csoportok is, akik kizárólag saját végső felhasználásra állítanak elő javakat vagy nem pénzügyi szolgáltatásokat. A háztartások szektor magában foglalja az egyéni vállalkozókat és jogi személyiséggel nem rendelkező társaságokat, a kvázivállalkozásként kezelt szervezetek kivételével, amelyek piaci termelők (ESA 2010, 2.118–2.128. pont). A háztartásokat segítő nonprofit intézmények szektort (S.15) olyan nonprofit intézmények alkotják, amelyek önálló jogi személyiséggel rendelkeznek, háztartásokat segítő tevékenységet folytatnak, és nem piaci magántermelők. Fő bevételi forrásuk a háztartásoktól mint fogyasztóktól származó önkéntes pénzbeli és természetbeni hozzájárulások, a kormányzati kifizetések és a tulajdonból származó jövedelem (ESA 2010, 2.129 és 2.130. pont). |
(1) Lásd e Hivatalos Lap 107. oldalát.
III. MELLÉKLET
ÁTÉRTÉKELÉSI KIIGAZÍTÁSOK VAGY ÜGYLETEK
1. |
A tényleges adatszolgáltatók e rendelet 6. cikkével összhangban kötelesek jelenteni az átértékelési kiigazításokat vagy az ügyleteket. Ha a tényleges adatszolgáltatók átértékelési kiigazításokat jelentenek, azok vagy az ár- és átfolyamváltozások miatti kiigazításokat vagy a referenciaidőszakban bekövetkezett árváltozásokat jelentik, az illetékes NKB előzetes hozzájárulásával. Ha az átértékelési kiigazítás csak az árváltozások miatti kiigazításokat tartalmazza, az illetékes NKB gyűjti a szükséges adatokat (amelyeknek legalább a font sterling, svájci frank, jen és USA dollár pénznemek szerinti lebontást tartalmazza) az árfolyamváltozások miatti kiigazítások kiszámítása céljából. |
2. |
A „pénzügyi ügyletek” azon ügyletekre utalnak, amelyeket a pénzügyi eszközök vagy kötelezettségek keletkezése, megszűnése vagy tulajdonjogának megváltozása keletkeztet. Ezen ügyleteket az adott időszak végi adatszolgáltatási napokon fennálló állományok helyzete közötti különbségként azonosítják, amelyekből kiszűrik az (ár- és árfolyamváltozások miatti) „átértékelési kiigazítások” és az „átsorolások és egyéb módosítások” miatti változások hatásait. Az Európai Központi Banknak statisztikai információkra van szüksége az ügyletek összeállítása céljából az „átsorolások és egyéb módosítások” és az „ár- és árfolyamváltozások miatti átértékelések” tételt lefedő kiigazítások formájában. A pénzügyi ügyleteknek alapelvként meg kell felelniük az ESA 2010-nek, de a nemzeti gyakorlat miatt eltérhetnek attól. |
3. |
Az „ár- és árfolyam-ingadozások miatti átértékelések” az eszközök és kötelezettségek értékelésének ingadozására utal, amely az eszközök vagy kötelezettségek árának változásából és/vagy a devizában denominált eszközök és kötelezettségek euróban kifejezett értékét érintő árfolyam-ingadozásokból származik. Az eszközök/kötelezettségek átértékelődése tekintetében tett kiigazítások az eszközök/kötelezettségek értékében bekövetkező változásokra utalnak, amelyeket az eszközök/kötelezettségek nyilvántartási vagy piaci árának változása idéz elő. Az ár átértékelése magában foglalja az adott időszak végi állományok értékében időközben a nyilvántartási érték változásai miatt bekövetkezett változásokat (azaz az eszköztartási nyereséget/veszteséget). Az euróval szembeni, az adott időszak végén jelentkező árfolyam-ingadozások változásokat idéznek elő a devizaeszközök/-kötelezettségek értékében, azok euróban való kifejezésekor. Mivel ezek a változások eszköztartási nyereséget/veszteséget képviselnek, és nem pénzügyi ügyletekből erednek, ezeket a hatásokat ki kell szűrni az ügyleti adatokból. Az „ár- és árfolyam-ingadozások miatti átértékelések” alapelvként szintén kiterjednek az eszközökkel/kötelezettségekkel végzett ügyletekből származó értékelési változásokra (azaz a realizált nyereségre/veszteségre); mindazonáltal ebben a tekintetben léteznek eltérő nemzeti gyakorlatok. |
IV. MELLÉKLET
A TÉNYLEGES ADATSZOLGÁLTATÓK ÁLTAL ALKALMAZANDÓ MINIMUMSZABÁLYOK
Az adatszolgáltatóknak az alábbi minimumszabályoknak kell eleget tenniük az Európai Központi Bank (EKB) statisztikai adatszolgáltatási követelményeinek teljesítéséhez.
1. |
Adattovábbításra vonatkozó minimum-előírások:
|
2. |
A pontosságra vonatkozó minimum-előírások:
|
3. |
A koncepcionális megfelelés minimum-előírásai:
|
4. |
A helyesbítésekre vonatkozó minimum-előírások: Be kell tartani az EKB és az érintett NKB-k által meghatározott adatrevíziós irányelveket és eljárásokat. A rendszeres revíziótól eltérő revíziókhoz magyarázó megjegyzéseket kell fűzni. |
V. MELLÉKLET
MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT
A 958/2007/EK (EKB/2007/8) rendelet |
E rendelet |
1. és 2. cikk |
1. és 2. cikk |
3. cikk |
8. cikk |
4. cikk |
3. cikk |
5. cikk |
4. cikk |
6. cikk |
5. cikk |
7. cikk |
6. cikk |
8. cikk |
7. cikk |
9–13. cikk |
9–13. cikk |
— |
14. cikk |
14. cikk |
15. cikk |
I. melléklet, 1. rész, 1. pont |
— |
I. melléklet, 1. rész, 2. pont a) alpont |
I. melléklet, 1. rész, 1. pont |
I. melléklet, 1. rész, 2. pont b) alpont |
— |
I. melléklet, 1. rész, 3. pont |
I. melléklet, 1. rész, 2. pont |
— |
I. melléklet, 1. rész, 3. pont |
I. melléklet 2. rész, 1–3. pont |
I. melléklet 2. rész, 1–3. pont |
— |
I. melléklet, 2. rész, 4. pont |
I. melléklet, 2. rész, 4. pont |
I. melléklet, 2. rész, 5. pont |
I. melléklet, 3. rész |
I. melléklet, 3. rész |
II. melléklet, 1. rész |
II. melléklet, 1. rész, 1. pont |
— |
II. melléklet, 1. rész, 2. és 3. pont |
II. melléklet, 2. és 3. rész |
II. melléklet, 2. és 3. rész |
III–IV. melléklet |
III–IV. melléklet |
— |
V. melléklet |