(1)

2008. augusztus 12-én a Bizottság kezdeményezte a HU21/2004 számú, „A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap használata és alkalmazása” (a továbbiakban: a program) (SA.15588 (MX 23/2008)) elnevezésű támogatási program ellenőrzését, amely Magyarország csatlakozása idején létező állami támogatásnak minősült (4). Az ellenőrzés a 2004 és 2006 közötti időszakban a program alapján nyújtott állami támogatásokat érintette.

(2)

Három kedvezményezettet választottak ki mélyreható elemzés céljából (5), közülük az egyik a ValDeal Innovációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság (ValDeal Innovation Services Closed Limited Company, a továbbiakban: ValDeal). Mindhárom esetben szabálytalanságokat találtak.

(3)

Az egyik ellenőrzött cég még az ellenőrzési szakaszban önként, kamatostul visszafizette a jogellenes támogatást. Következésképp, a Bizottság lezárta az ezzel a kedvezményezettel kapcsolatos vizsgálatot.

(4)

Tekintettel arra, hogy a Bizottság másik két kedvezményezettel, köztük a ValDeallel kapcsolatos aggályaival nem foglalkoztak kellőképpen a magyar hatóságok, az ügyet 2011. június 16-án NN-ügyként SA.33186 (2011/NN) szám alatt vették nyilvántartásba.

(5)

2011 októberében a ValDealtől eltérő kedvezményezett önként, kamatostul visszafizette a jogellenes támogatást. Következésképp, a Bizottság lezárta az ezzel a kedvezményezettel kapcsolatos vizsgálatot (6).

(6)

A fentiekre való tekintettel e határozat kizárólag a ValDeal számára nyújtott támogatás (a továbbiakban: „intézkedés”) kérdésével foglalkozik.

(7)

Az ellenőrzési eljárás során (SA.15588) a Bizottság 2009. június 12-én, 2010. január 21-én, 2010. augusztus 30-án, 2010. december 22-én és 2011. február 17-én kért tájékoztatást a ValDeal-lel kapcsolatban. A magyar hatóságok 2009. szeptember 17-én, 2010. március 30-án, 2010. október 26-án, 2010. december 6-án, 2010. december 8-án, 2011. február 2-án, 2011. február 24-én és 2011. április 1-jén adtak tájékoztatást.

(8)

Az NN eljárás során (SA.33186) a Bizottság 2012. február 9-én és 2012. április 18-án kért tájékoztatást a ValDeal-lel kapcsolatban. A magyar hatóságok 2011. szeptember 1-jén, 2011. október 19-én, 2012. február 29-én, 2012. március 12-én, 2012. június 18-án, 2012. június 26-án, 2012. július 4-én és 2012. szeptember 12-én adtak tájékoztatást.

(9)

2012. szeptember 12-i levelükben a magyar hatóságok megerősítették, hogy egyik levelük sem tartalmazott bizalmas információt.

(10)

A ValDeal-nek nyújtott támogatás megvitatására a magyar hatóságokkal és a kedvezményezett képviselőivel történt találkozóra került sor Brüsszelben 2011. szeptember 6-án a bizottsági szolgálatok helységeiben.

(11)

2012. április 18-án kelt levélben a bizottsági szolgálatok tájékoztatták a magyar hatóságokat, hogy az akkoriban rendelkezésre álló információk alapján a ValDeal-nek nyújtott támogatást nem lehet K+F támogatásnak tekinteni. A bizottsági szolgálatok ugyanakkor előzetesen úgy vélték, hogy a ValDeal-nek nyújtott támogatás a 70/2001 bizottsági rendelet (a továbbiakban: a kkv-csoportmentességi rendelet) (7) 4. cikke alapján összeegyeztethető lehet a közös piaccal. Ezért a Bizottság felkérte a magyar hatóságokat annak igazolására, hogy a meghozott intézkedés megfelelt-e az említett jogalap valamennyi követelményének, valamint az azt alátámasztó információk bemutatására. Továbbá, a bizottsági szolgálatok tájékoztatták a magyar hatóságokat, hogy amennyiben a ValDeal által ténylegesen kapott támogatás összege magasabb lenne a kkv-csoportmentességi rendeletben engedélyezettnél, a különbség visszafizettetése válik szükségessé a felmerülő kamatokkal együttesen, amely kamatok kiszámítására a visszafizettetési eljárás során a referencia-kamatláb kiszámítására vonatkozó uniós szabályokkal (8) összhangban kerül sor.

(12)

2012. június 18-i levelében a magyar hatóságok tájékoztatták a Bizottság szolgálatait, hogy a ValDeal-nek nyújtott támogatást nem lehet a kkv-csoportmentességi rendelet 4. cikke alapján összeegyeztethetőnek tekinteni. A magyar hatóságok nem szolgáltak bővebb magyarázattal.

(13)

A program jogalapja 2003. évi XC. Törvény a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról, valamint a 133/2004 (IV. 29.) kormányrendelet a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap kezeléséről és felhasználásáról.

(14)

A program 2006. évre vonatkozó költségvetése 7 909 784 000 HUF volt (hozzávetőlegesen 31,25 millió EUR (9)) A programot kizárólag állami költségvetésből finanszírozták (10).

(15)

A program célja egyebek mellett a K+F tevékenységeknek ágazatorientáltság, illetve a kedvezményezettek méretét illető korlátozás nélküli támogatása volt Magyarországon. A támogatást vissza nem térítendő támogatások, kedvezményes kamatozású kölcsönök és kamattámogatások formájában biztosították. A program jogalapja szerint a K+F támogatás mellett kockázatitőke-támogatást, képzési támogatást, foglalkoztatási támogatást, beruházási támogatást (regionális támogatást), valamint csekély összegű (de minimis) támogatást is lehetett adni.

(16)

A 2006-ban létrejött ValDeal nevű kisvállalkozás (11) K+F állami támogatást kapott a program 2006. évi költségvetéséből az „Integrált innovációmenedzsment magyar modelljének kifejlesztése” című K+F projekthez (a továbbiakban: a projekt). A ValDeal állítólagosan 11%-ban ipari kutatást és 89%-ban kísérleti fejlesztést végzett.

(17)

A ValDeal a projekthez 472 508 090 HUF (hozzávetőlegesen 1,86 millió EUR) vissza nem térítendő támogatásban részesült. A projekt összköltsége 1 001 134 111 HUF (hozzávetőlegesen 3,95 millió EUR), a ValDeal saját hozzájárulása pedig 528 626 021 HUF (hozzávetőlegesen 2,08 millió EUR) (12) volt. A támogatás intenzitása 47,03 %-os volt. A projekt végrehajtási időszaka 2006. december 1-jétől2010. november 30-ig tartott. (13)

(18)

A projekt célja kifejezetten a magyarországi, valamint a közép- és kelet-európai régióra kiterjedő innovációmenedzsment rendszer kifejlesztése volt, amely „rendszeresen szűri a tudományos/technológiai projekteket, találmányokat, induló vállalkozásokat, azzal a céllal, hogy közülük kiválassza azokat, amelyek a legnagyobb üzleti lehetőséget rejtik magukban és segít nekik a potenciális befektetők számára vonzó üzleti esettanulmányok, licenciadossziék készítésében vagy segíti ezeket a projekteket bevételeik növelésében új piacok megszerzésével, új termékláncok megnyitásával vagy egyszerűen az új ötletek üzletté való átalakításával.” (14)

(19)

A projekt első lépése licencia tárgyát képező innovációmenedzsment know-how vásárlása volt a […]  (15) és a […], amelyek sokéves tapasztalattal rendelkeznek az üzleti inkubáció, az innovációmenedzsment és a szellemi tulajdon kereskedelmi hasznosítása terén. A ValDeal innovációmenedzsment oktatást is vásárolt személyzete részére a […].

(20)

A ValDeal azt állítja, hogy a kutatás-fejlesztésének tárgya a megvásárolt know-how magyarországi és közép-kelet-európai üzleti környezethez való igazításából állt. Az adaptált modell alapján a ValDeal ingyenes innovációmenedzsment-szolgáltatásokat nyújtott 60 innovációs „ötlet” (amelyek közül 18 vállalkozástól, a többi pedig egyéni kutatóktól származott) esetében, amelyeket 600 ötlet közül választottak ki a ValDeal által szervezett verseny keretében.

(21)

A Bizottság úgy véli, hogy a ValDeal-nek nyújtott támogatás nem minősül K+F állami támogatásnak a kutatáshoz és fejlesztéshez nyújtott állami támogatás közösségi keretszabálya értelmében (16) (a továbbiakban: az 1996. évi K+F keretszabály) mert a ValDeal projekt keretében végzett tevékenységei önmagukban nem minősülnek K+F-nek az alábbiakban leírt okok miatt:

(22)

A ValDeal a projektben végzett tevékenységeit a következő módon összegzi: „a feladatok az alábbi módon csoportosíthatók: "amerikai és európai innováció menedzsment know-how átvétele; termék, technológia és szolgáltatás ötletek, kutatási eredmények gyűjtése, szűrése és értékelése, a hasznosításra alkalmas projektek kiválasztása; üzletfejlesztés, licenc és know-how értékesítés; integrált innováció menedzsment szolgáltatások kialakítása; képzés; az eredmények disszeminációja és kommunikációja; az eredmények fenntarthatósága." (17)

(23)

A ValDeal szinte minden szükséges információt (azaz az innovációmenedzsment-modellt) – más intézményektől ([…] és a […]) vásárolt. Amikor a ValDeal azt említi, hogy „áru, technológia és szolgáltatás ötleteken kutatási eredmények gyűjtését, szűrését és értékelését” végzi, valójában nem a ValDeal, hanem más intézmények által létrehozott kutatási eredmények és ötletek gyűjtésére, szűrésére és értékelésére utal.

(24)

A ValDeal által a befektetők és vállalkozások részére nyújtott szolgáltatások általában az alábbiakból álltak: „portál fejlesztés, kreativitás fejlesztése, ötletgenerálás, nyílt innováció, termék, technológia és szolgáltatás ötletek feltárása, kutatási eredmények monitorozása, innovatív vagy innovatívvá tehető vállalkozások feltárása, pályázatírás-pályázatmenedzsment, képzés, szellemi tulajdon védelem, K+F kapacitások ismerete és közvetítése, interim menedzsment, marketing és piackutatás, kommunikáció, üzleti tervek és megvalósíthatósági tanulmányok készítése, hazai és nemzetközi kapcsolatok fejlesztése, üzleti angyalok és, befektetők feltérképezése, befektetők felkutatása, befektetési tranyakciók lebonyolítása, a jó/legjobb gyakorlatok gyűjtése és közzététele.” (18) Azonban e szolgáltatások egyike sem minősül újdonságnak. Minden ilyen szolgáltatást IT-szolgáltatók, ügyvédek, szabadalmi ügyvivők, tanácsadók, üzleti angyalok, stb., nyújtanak, és ezek az adott időpontban már rendelkezésre álltak a piacon. Ezért valószínűtlennek tűnik, hogy ValDeal K+F tevékenységeket hajtott végre az említett szolgáltatások nyújtása érdekében.

(25)

Valójában úgy tűnik, a projekt abból állt, hogy a megvásárolt innovációmenedzsment know-how modelljének hatékonyságát tesztelték magyar K+F projekteken, ötleteken és vállalkozásokon azzal a céllal, hogy a ValDeal nyereséges vállalkozássá váljon ugyanezen szolgáltatásoknak a közép-kelet-európai térségben történő nyújtása révén. Ezt látszik megerősíteni a ValDeal nyilatkozata, miszerint „ez a képesség alkalmassá teszi a ValDeal-t arra, hogy a szellemi tulajdon hasznosítása, piacra vitele területén piacvezető vállalkozássá váljon” (19).

(26)

A ValDeal szerint az adaptálásra az eltérő magyarországi illetve a fejlettebb európai vagy az USA-beli feltételek közötti eltérés miatt volt szükség. A ValDeal szerint a legjellemzőbb különbségek az alábbiak: Magyarországon „nem innováció barát a társadalmi és gazdasági környezet, nincs intézményi magvető tőke, a nemzeti innovációs rendszer nem hatékony, nincs az innováció szervezéséért és hatékony működtetéséért felelős intézmény, nincs képzett innováció-menedzsment munakerőbázis, nincs képzett technológia-transzfer és innovációs menedzser kapacitás a tudásközpontokban, nagyon alacsony a nemzetközi innovációs kooperációk száma.” (20) ValDeal azt is megemlíti, hogy az innovációs kultúra Magyarországon eltérő. Például a „a projektgazdák nem rendelkeznek megfelelő információval az érintett piacról és a versenytársakról”, „a projektgazdák az esetek jelentős részében nem alkalmasak a vállalkozás menedzselésére, (…) gyakran nem fogadják el, hogy a projekt tudományos menedzselését el kellene választani a cég szakmai és üzleti vezetésétől”, a szellemi tulajdonjog kezelése nem megfelelő, vagy bizonyos esetekben „az üzleti etika szinte teljes hiánya” tapasztalható (21).

(27)

Másként megfogalmazva a ValDeal véleménye szerint a magyar befektetőknek vagy az innovatív ötlettel rendelkező vállalkozásoknak több személyre szóló felkészítésre van szükségük ahhoz, hogy üzlet- illetve befektetésképesekké váljanak, mint az az USA-ban vagy Nyugat-Európában szokásos. A ValDeal valójában azt állítja, hogy a megvásárolt innovációmenedzsment know-how modell adaptációja abból állt, hogy nagyobb fontosságot tulajdonítottak olyan menedzsment-szolgáltatásoknak, mint a feltalálók személyre szóló felkészítése, amelyre más, fejlettebb üzleti kultúrával rendelkező országokban kisebb hangsúlyt fektetnek. A Bizottság azonban úgy véli, hogy lényegében a ValDeal pontosan ugyanazokat a szolgáltatásokat nyújtotta, mint amelyeket a megvásárolt innovációmenedzsment-modell tartalmazott.

(28)

Valódi K+F tevékenység folytatása helyett a ValDeal tevékenységei a ValDeal-en kívül eső szervezeteken belül ösztönözték a K+F-t és az innovációt, és a menedzsment-modell célja is ez. A ValDeal maga is azt írja, hogy „60-80 K+F intenzív munkahely teremtésére került sor” (22) azoknál a vállalkozásoknál, ahol a szolgáltatásait nyújtotta. A ValDeal maga is elismeri közvetítő szerepét. Így a projekt K+F és innovációs eleme a ValDeal-en teljesen kívül található szervezetekben, azoknál a vállalatoknál található, amelyeknek a ValDeal szolgáltatásokat nyújtott.

(29)

A Bizottság azonban megjegyzi, hogy a ValDeal által elvégzett tevékenységek megegyeznek az ajánlattételi dokumentációjában leírtakkal.

(30)

A fentiek alapján a Bizottság azon a véleményen van, hogy a ValDeal-nek a támogatott projekt keretén belül végzett tevékenysége más piaci szereplők licenciához kötött know-how-jának megvásárlásából, megértéséből, adaptálásából és gyakorlati teszteléséből állt. A megvásárolt know-how-t csak kis mértékben adaptálták. Ezért a fentiek alapján a Bizottság úgy véli, hogy e tevékenységek egyike sem minősül valós K+F tevékenységnek az 1996. évi K+F keretszabály értelmében.

(31)

A ValDeal a projekt K+F jellegének bizonyítására azt az egyik érvet hozza fel, hogy szellemi tulajdonjog-védelmet kért kutatási eredményeire (23). Ebben a vonatkozásban a ValDeal említése szerint kétfajta szellemi tulajdonjog védelmet kapott:

(32)

Először is a ValDeal megemlíti, hogy két védjegyet regisztráltatott a Magyar Szabadalmi Hivatalnál: az egyiket a grafikai logójára (lajstromszám: 191 345), a másikat pedig a következő szóösszetételre: „ValDeal Integrált Innováció-menedzsment Modell" (lajstromszám: 206 941).

(33)

A közösségi védjegyről szóló rendelet szerint: „Közösségi védjegyoltalom tárgya lehet minden grafikailag ábrázolható megjelölés, így különösen szó – beleértve a személyneveket –, ábra, kép, alakzat, betű, szám, az áru vagy a csomagolás formája, ha e megjelölés alkalmas arra, hogy valamely vállalkozás áruit vagy szolgáltatásait megkülönböztesse más vállalkozások áruitól vagy szolgáltatásaitól.” (24) Másszóval a védjegy fő célja nem egy vállalkozás K+F eredményeinek védelme, hanem a más szervezetektől való megkülönböztetése. Ezért a védjegy önmagában nem szolgál bizonyítékul, hogy a vállalkozás, amelynek ez a birtokában van, az 1996. évi K+F keretszabály szerinti K+F tevékenységet végzett.

(34)

Másodszor a ValDeal az integrált innovációmenedzsment-modelljét önkéntes nyilvántartásba vétette (25) a Magyar Szabadalmi Hivatalnál. A Magyar Szabadalmi Hivatal honlapja szerint az önkéntes műnyilvántartás nem keletkeztet olyan védelmet, mint a szerzői jog vagy más szellemi tulajdonjog. Az önkéntes műnyilvántartás csupán bizonyítékul szolgál annak igazolására, hogy a Magyar Szabadalmi Hivatal által nyilvántartásba vett időpontban, a kérelmező által a magáénak állított mű vagy kapcsolódó jogi teljesítmény a nyilvántartásba vett tartalommal létezett. (26) Ezen információ alapján a Bizottság azon a véleményen van, hogy a magyar jog szerint az önkéntes műnyilvántartás nem szolgálhat bizonyítékul arra, hogy a kérelmező K+F-tevékenységet végzett a nyilvántartásba vett mű előállítása céljából.

(35)

Az ugyan igaz, hogy egy vállalkozás dönthet úgy, hogy know-how-ként vagy üzleti titokként kívánja megvédeni szabadalmaztatható tudását vagy találmányát a szabadalomként történő hivatalos nyilvántartásba vétel helyett, a ValDeal állítása, miszerint know-how-val rendelkezik, nem bizonyítja, hogy valódi K+F-t végzett. A Bizottság úgy véli, hogy a tény, miszerint ValDeal a védjegyen kívül nem vetetett nyilvántartásba vagy nem tudott nyilvántartásba vetetni semmilyen szellemitulajdon-jogot, különösen nem szabadalmat, nyomatékosan azt jelzi, hogy nincsenek olyan kísérleti eredményei, amelyek megfelelnének az ilyen védelem kiérdemléséhez szükséges azon feltételnek, hogy ezeknek újaknak és nem nyilvánvalóaknak kell lenniük.

(36)

Annak bizonyítására, hogy a projekt valódi K+F volt, ValDeal néhány az EU által támogatott projekt példáját hozta fel (lásd lent) és azzal érvelt, hogy valamennyi hasonló, az ötödik keretprogram vagy a hatodik keretprogram (27) által támogatott K+F projekt volt, ezért a ValDeal projektjét is K+F projektnek kell tekinteni.

(37)

Bevezető megjegyzésként a Bizottság úgy véli, hogy az a tény, miszerint egy projektet az ötödik vagy a hatodik keretprogramból finanszíroznak, önmagában nem bizonyítja, hogy az 1996. évi K+F keretszabály értelmében vett K+F projektről van szó. Mindenesetre a Bizottság megvizsgálta e projekteket és megállapította, hogy egy kivételével egyiket sem az ötödik vagy a hatodik keretprogramból finanszírozták. A ValDeal az alábbi projektekre hivatkozott példaként:

(38)

A fentiek alapján a Bizottság úgy véli, hogy a NIMCUBE kivételével a ValDeal által megnevezett projektek egyike sem volt valódi K+F projektek, hanem képzési, tanulási és versenyképesség-növelő programok. Az esetlegesen K+F tartalommal rendelkező NIMCUBE projekt új IT-megoldások kifejlesztésére törekedett, és ezért nem volt hasonló a ValDeal által végzett projekthez, amelynek egyáltalán nem volt semmilyen műszaki tartalma. A Bizottság ezért úgy véli, hogy a fentiekben említett projektek és a ValDeal projektje közötti esetleges hasonlatosság nem bizonyítja, hogy a ValDeal K+F-t végzett volna.

(39)

A rendelkezésre álló információk fényében a ValDeal által a projekt keretében végzett tevékenységeket nem lehet az 1996. évi K+F keretszabály értelmében vett K+F tevékenységeknek tekinteni.

(40)

Az eljárás során a magyar hatóságok nem állították, hogy az intézkedés összeegyeztethető volt az 1996. évi K+F keretszabállyal vagy más állami támogatási szabályokkal. Ehelyett a magyar hatóságok egyszerűen továbbították a Bizottságnak a ValDeal által megírt jelentéseket és leveleket anélkül, hogy értékelésükre vonatkozóan állást foglaltak volna.

(41)

Valójában a magyar hatóságok csak egyszer, a 2012. június 18-i levelükben foglaltak állást, amelyben a Bizottság 2012. április 18-i levelére válaszoltak, amely felkérte a magyar hatóságokat a kkv-csoportmentességi rendelettel való összeegyeztethetőség vizsgálatára. Válaszukban a magyar hatóságok megállapították, hogy a kkv-csoportmentességi rendelet alapján nem tudják az intézkedést a közös piaccal összeegyeztethetőnek minősíteni.

(42)

Az eljárás teljes időtartama alatt a magyar hatóságok együttműködtek a Bizottsággal annak érdekében, hogy megfelelő megoldást találjanak az ügyre, valamint benyújtották a kért információt.

(43)

Ahhoz, hogy az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése alapján állami támogatásnak minősüljön, az intézkedésnek az alábbi négy feltételnek együttesen kell megfelelnie:

(44)

Először is, a ValDeal a HU 21/2004 állami támogatási program 2006. évi költségvetéséből kapott vissza nem térítendő támogatást. Az intézkedés ezért egyértelműen állami forrásoknak tulajdonítható.

(45)

Másodszor, a ValDeal a finanszírozást egy sor olyan menedzsment-szolgáltatás kifejlesztésére és nyújtására kapta, amelyek abban az időben már rendelkezésre álltak a piacon (pl. tanácsadók, szabadalmi ügyvivők, üzleti angyalok és ügyvédek által nyújtott szolgáltatások). A ValDeal tehát állami támogatást kapott olyan tevékenységek végzésére, amelynek költségeit a többi piaci résztvevőnek egyedül kellett viselnie. Ennek nem mond ellent az a tény, hogy az intézkedés keretében a ValDeal a szolgáltatásait ingyen nyújtotta. A ValDeal nyilvánvaló célja azonban az volt, hogy a projekt negyedik évében nyereséges legyen ugyanazon szolgáltatások nyújtásával (30). Azaz a ValDeal az állami támogatást arra használta, hogy tevékenységét a nulláról felfuttassa (meg kell jegyezni, hogy ValDeal a vissza nem térítendő támogatás folyósításának évében alakult meg), belépjen egy olyan piacra, ahol már jelen voltak más résztvevők, és megpróbáljon piaci részesedést szerezni. Ezért az intézkedés a verseny torzításával fenyeget amiatt, hogy szelektív előnyhöz juttatja a ValDealt.

(46)

Harmadszor, az intézkedésnek hatást kell gyakorolnia a tagállamok közötti kereskedelemre. A ValDeal innovációmenedzsmentre vonatkozó know-how-t vásárolt az […] és a […] azért, hogy azt a magyar és a közép-kelet-európai üzleti környezethez igazítsa (31). Ez azt mutatja, hogy a ValDeal által nyújtott szolgáltatásokat legalább egy másik tagállamban is nyújtották. Továbbá, a fentiekben említettek szerint a ValDeal szándéka az volt, hogy a szolgáltatásokat a közép-kelet-európai országokban telephellyel rendelkező vállalkozásoknak is nyújtsák. Az intézkedés ezért egyértelműen hatással van a tagállamok közötti kereskedelemre.

(47)

Végül pedig meg kell jegyezni, hogy a magyar hatóságok soha nem kérdőjelezték meg a ValDeal-nek nyújtott finanszírozás állami támogatás jellegét.

(48)

A fentiek alapján megállapítható, hogy a ValDeal-nek nyújtott vissza nem térítendő támogatás az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősül.

(49)

A rendelkezésre álló információk alapján (2.2. szakasz) a Bizottság úgy véli, hogy a ValDeal-nek nyújtott támogatást nem lehet az 1996. évi K+F keretszabály értelmében vett K+F támogatásnak minősíteni (lásd a 2.2.1. szakaszban a (30) bekezdésig ismertetetteket). A Bizottságnak ezért meg kell vizsgálnia, hogy az állami támogatás összeegyeztethető-e a belső piaccal az EUMSZ 107. cikke szerinti kivételek bármelyike alapján.

(50)

A jogellenes állami támogatások értékelésére alkalmazandó szabályok meghatározásáról szóló bizottsági közlemény (32) értelmében a jogellenes állami támogatást a támogatás odaítélésekor hatályos szövegek alapján kell értékelni. Ezért fontos először a támogatás odaítélésének pontos időpontját meghatározni.

(51)

Egyrészt van néhány részlet, amely arra enged következtetni, hogy a támogatást 2006-ban nyújtották.

(52)

Először, az állami támogatást a program 2006. évi költségvetéséből biztosították, amely 2006. december 31-ig volt hatályban.

(53)

Másodszor, a Magyarország EU-hoz való csatlakozása (2004. május 1.) óta a program egyik jogalapját képező, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap kezeléséről és felhasználásáról szóló 133/2004. kormányrendelet 28. § (2) bekezdésének a) pontja értelmében a K+F támogatást az 1996. évi K+F keretszabállyal összhangban kell biztosítani, amely 2006. december 31-ig volt érvényben.

(54)

Harmadszor, a támogatást nyújtó hatóság 2006. december 19-én hozta meg azt a belső döntést, hogy melyik sikeres projekteket finanszírozza a 2006. évi költségvetésből. Az abban az időben érvényes nemzeti szabályok alapján ezen döntés maga a hatóság fizetési kötelezettségvállalásának minősül (33) és a döntés a hatóságra nézve legfeljebb 60 napos határidőig kötelező; ennyi idő áll rendelkezésre a támogatási szerződés kedvezményezettel történő aláírására (34).

(55)

Negyedszer, a projekt végrehajtása 2006. december 1-jén kezdődött meg.

(56)

Másrészt van néhány részlet, amely arra enged következtetni, hogy a támogatást 2007 januárjában nyújtották: i. a támogatási szerződés aláírására a támogatást nyújtó hatóság és a ValDeal között 2007. január 30-án került sor; és ii. a támogatás első részletét 2007-ben fizették ki a ValDeal-nek.

(57)

A fentiek figyelembevételével a Bizottság úgy véli, hogy mivel a támogatást nyújtó hatóság 2006. december 19-i, a ValDeal projektjének a program 2006. évi költségvetéséből történő finanszírozásra való kiválasztására irányuló döntése kötelező erejű kötelezettségvállalás a hatóság számára, ezért a támogatás összeegyeztethetőségének értékelése céljából 2006 december 19-e minősül a nyújtott támogatás odaítélése időpontjának.

(58)

Az intézkedés összeegyezethetőségét az EUMSZ 107. cikkének (2) és (3) bekezdésében megállapított kivételek szerint kell vizsgálni, amelynek a támogatás nyújtása idején alkalmazandó, az Európai Közösséget létrehozó szerződés 87. cikkének (2) és (3) bekezdése felel meg.

(59)

Az EK–Szerződés 87. cikkének (2) bekezdésében megállapított kivételek – a magánszemély fogyasztóknak nyújtott szociális jellegű támogatás; a természeti csapások vagy más rendkívüli események által okozott károk helyreállítására nyújtott támogatás; a Németországi Szövetségi Köztársaság egyes területei gazdaságának nyújtott támogatás – erre az esetre nem alkalmazhatók.

(60)

Az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének a) pontjában megállapított kivétel engedélyezi az olyan térségek gazdasági fejlődésének előmozdítására nyújtott támogatást, ahol rendkívül alacsony az életszínvonal vagy jelentős az alulfoglalkoztatottság. Ebben az esetben ez úgy tűnik, hogy nem vonatkozik, mivel a projektnek nem volt célja a gazdasági fejlődés Magyarország ilyen térségeiben való előmozdítása.

(61)

A ValDeal számára nyújtott támogatás nem tekinthető az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének b) pontjában meghatározottak szerint közös európai érdeket szolgáló fontos projektnek vagy egy tagállam gazdaságában bekövetkezett komoly zavar megszüntetésére irányuló támogatásnak. A közös európai projektek tekintetében az 1996. évi K+F keretszabály 3.4. pontja alapján a Bizottság úgy véli, hogy „ez a kivétel különösen a kiemelkedő minőségi és elvben mennyiségi jelentőséggel bíró transznacionális projektekre alkalmazható (pl. az olyan projektekre, amelyek ipari szabványok kidolgozására irányulnak, amelyek lehetővé tehetik a Közösség ipara számára, hogy teljes mértékben kiaknázhassa az egységes piac előnyeit). Így a Bizottság számos Eureka projektet választott ki az elektronika (…) vagy a nagy felbontású televíziók (…) területén, mivel ezek közös európai érdeket képviselnek.” A projekt azonban nem volt transznacionális jellegű és úgy tűnik, nem bír nagyobb minőségi vagy mennyiségi jelentőséggel európai szinten.

(62)

A projekt a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének d) pontja szerint a kultúra és a kulturális örökség megőrzésének előmozdítására sem irányul.

(63)

Az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontja alapján az egyes gazdasági tevékenységek vagy gazdasági területek fejlődését előmozdító állami támogatás engedélyezhető, amennyiben az ilyen támogatás nem befolyásolja hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben. A Bizottság ezért előzetes alapon értékelte az intézkedés lehetséges összeegyeztethetőségét az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontja alapján elfogadott másodlagos jogszabályokkal.

(64)

Mindenekelőtt a Bizottság előzetes alapon megvizsgálta, hogy az alábbi rendeletek alkalmazhatók lennének-e az intézkedésre:

(65)

A regionális csoportmentességi rendelet 4. cikke szerint az induló beruházásokhoz nyújtott támogatás mentesül a bejelentési kötelezettség alól, amennyiben teljesíti az alábbi általános és specifikus feltételeket:

(66)

Az első általános feltétel, hogy a támogatást regionális támogatásra jogosult régiókban nyújtják. Magyarország egész területe regionális támogatásra jogosult támogatott terület volt és jelenleg is az. ValDeal üzleti telephelye Budaőrsön van, amely Pest megyében található, amely a közép-magyarországi régióban helyezkedik el. 2006. december 31-ig Pest megye az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének a) pontja (jelenleg az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének a) pontja) szerinti támogatott terület volt (37). Ezért az első általános feltétel láthatóan teljesül.

(67)

A második általános feltétel, hogy a bruttó támogatástartalom támogatási intenzitása nem haladja meg a regionális támogatásnak a támogatás odaítélése idején hatályos felső határát. A ValDeal 47,03%-os támogatási intenzitásban részesült. A Pest megyére vonatkozó támogatás felső határa 40% volt, amelyhez 20 százalékpontos növekedést lehetett hozzáadni a kisvállalkozásokhoz nyújtott támogatás esetén (38), ami 60%-os támogatási intenzitást eredményezett. A magyar hatóságok szerint ValDeal a megalakulása évében 2006-ban mikrovállalkozás volt, 2007-óta pedig kisvállalkozás (39). A második általános feltétel teljesülése tehát még az elszámolható költségek ellenőrzésének függvénye.

(68)

Az induló beruházásnak nyújtott támogatás összeegyeztethetőségére vonatkozó speciális feltételeket illetően, a regionális csoportmentességi rendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerint a beruházást a teljes beruházás befejezése után legalább öt évig, illetve kis- és középvállalkozások esetén három évig fenn kell tartani az érintett régióban. A projektet 2010. november 30-án fejezték be, ami azt jelenti, hogy a három éves feltétel 2013. november 30-án jár le. Ezért elvileg ez a specifikus feltétel teljesülhet, amennyiben ValDeal 2013. november 30-ig tovább folytatja gazdasági tevékenységét a közép-magyarország régióban.

(69)

A regionális csoportmentességi rendelet 4. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerint ahhoz, hogy az elszámolható költségek kiszámításához az immateriális eszközöket figyelembe vegyék: az immateriális eszközök i. kizárólag a regionális támogatásban részesülő létesítményben használhatóak fel; ii. leírható eszközöknek kell őket tekinteni; iii. piaci feltételek mellett, harmadik féltől kell őket megvásárolni; iv. a vállalat eszközei közé kell sorolni őket, és legalább öt évig, vagy kis- és középvállalkozások esetén (így a ValDeal esetében is) három évig a regionális támogatásban részesülő létesítményben kell maradniuk. Míg arra van bizonyíték, hogy a ValDeal a know-how-t piaci feltételek mellett vette meg, a Bizottságnak azonban nincsen birtokában az i. és az iii-iv. feltételek teljesülésére vonatkozó információ. A Bizottságnak ezért még meg kellene vizsgálnia, hogy a 4. cikk (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott specifikus követelmények teljesülnek-e.

(70)

A regionális csoportmentességi rendelet 4. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerint amennyiben a támogatást tárgyi vagy immateriális beruházási költségek alapján számítják ki, a kedvezményezettnek az elszámolható költségek legalább 25 %-áról gondoskodnia kell. A ValDeal a projekt összköltségeinek az 52,97%-át biztosította. Ez a specifikus feltétel tehát teljesül.

(71)

A regionális csoportmentességi rendelet 9. cikkének (1) bekezdése szerint azokra a támogatási programokra alkalmazandó, amelyek 2006. december 31-e után lépnek hatályba, vagy amelyeket ezen időpont után valósítanak meg. Mindazonáltal a regionális csoportmentességi rendelet 9. cikkének (2) bekezdése értelmében a 2006. december 31. előtt hatályba lépett támogatási programok és az e programok alapján nyújtott támogatások – amelyeket a Bizottság nem engedélyezett, és amelyekre nem tartották be a bejelentési kötelezettséget – összeegyeztethetők a közös piaccal és e rendelet alapján mentességet élveznek, amennyiben eleget tesznek e rendelet minden feltételének. A program 2004 áprilisában lépett hatályba, ezért a fenti rendelkezéseket tekintetbe véve a belső piaccal összeegyeztethetőnek lehetne minősíteni, és a regionális csoportmentességi rendelet alapján mentességet élvezhet, amennyiben a rendelet minden általános és specifikus feltétele teljesül.

(72)

A fentieket figyelembe véve a Bizottság felkéri a magyar hatóságokat, hogy szolgáltassanak információkat arra vonatkozóan, hogy i. a ValDeal-nek nyújtott állami támogatás a regionális csoportmentességi rendelet alapján összeegyeztethetőnek minősül-e, ii. a ValDeal-nek nyújtott támogatás intenzitása nem haladja-e meg a kérdéses, az állítólagos induló beruházásnak nyújtott támogatás felső határát, különös tekintettel a vonatkozó elszámolható költségek kiszámítására.

(73)

A kkv-csoportmentességi rendelet 4. cikke szerint az immateriális vagy tárgyi eszközökbe történő beruházás összeegyeztethető a közös piaccal, és mentesül a bejelentési kötelezettség alól, ha megfelel annak a feltételnek, hogy a beruházás a támogatás nyújtásának időpontjában regionális támogatásra jogosult területen történik (a kkv-csoportmentességi rendelet 4. cikkének (3) bekezdése), a támogatási intenzitás nem haladhatja meg a regionális beruházási támogatásnak a Bizottság által az egyes tagállamokra nézve jóváhagyott térképen meghatározott legfelső határát több mint bruttó 15 százalékponttal az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének a) pontja (jelenleg az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének a) pontja) által érintett területeken, feltéve hogy az összes nettó támogatás intenzitása nem haladja meg a 75 %-ot. A regionális támogatás magasabb plafonértéke csak akkor alkalmazható, ha a támogatást azzal a feltétellel nyújtják, hogy a beruházást a támogatott térségben legalább öt éven keresztül fenntartják, és a kedvezményezett legalább 25 %-os arányban maga is hozzájárul a finanszírozáshoz.

(74)

(75)

A fentieket figyelembe véve a Bizottság felkéri a magyar hatóságokat, hogy szolgáltassanak információt arra vonatkozóan, hogy i. a ValDeal-nek nyújtott állami támogatás a kkv-csoportmentességi rendelet alapján összeegyeztethetőnek minősül-e, és hogy ii. a ValDeal-nek nyújtott támogatás intenzitása nem haladja-e meg a lehetséges induló beruházásnak nyújtott támogatás felső határát, különös tekintettel a vonatkozó elszámolható költségek kiszámítására.

(76)

Összegzésül a Bizottság azon a véleményen van, hogy az intézkedés nem összeegyeztethető az 1996. évi K+F keretszabállyal. Mindamellett, hogy nem lehet kizárni azt, hogy az összeegyeztethetőség más alapjai alkalmazhatóak, a Bizottság felkéri a magyar hatóságokat, tegyék meg észrevételeiket.

(77)

A Bizottság megjegyzi, hogy ValDeal nem élt vissza a kapott támogatással, abban az értelemben, hogy az általa elvégzett tevékenységek megegyeznek az ajánlattételi dokumentációjában leírtakkal, ami arra utal, hogy a támogatást nyújtó hatóság követett el hibát a támogatás K+F támogatásnak való minősítésével.

(78)

Amennyiben megerősítést nyernének a Bizottság kételyei, miszerint az intézkedés összeegyeztethetetlen állami támogatást tartalmaz, a 659/1999/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: az eljárási rendelet) (40) 14. cikkének (1) bekezdése szerint a Bizottság köteles megkövetelni Magyarországtól, hogy az összeegyeztethetetlen támogatást kamatokkal együtt fizettesse vissza a kedvezményezettel.

(79)

Ugyanígy, még akkor is, ha a Bizottság úgy találja, hogy az intézkedés részlegesen összeegyeztethető, az állami támogatás nem összeegyeztethető részének kamatokkal együtt történő visszafizettetése is szükséges lehet. Ezért abban az esetben, ha a magyar hatóságok úgy találják, hogy az intézkedést részlegesen összeegyeztethetőnek kell minősíteni, felkérjük a magyar hatóságokat, hogy számszerűsítsék a támogatás jogellenes részét.

(80)

A Bizottság kétli, hogy a ValDeal-nek nyújtott támogatást K+F támogatásnak lehet minősíteni, mivel a ValDeal tevékenysége, amelyet a projekt keretében folytatott, nem minősül a K+F keretszabály értelmében vett K+F-nek. Ezért a Bizottság a ValDeal-nek nyújtott állami támogatás tekintetében az EUMSZ 108. cikke (2) bekezdése szerinti eljárás megindításáról határozott.

1.

Az előbbi megfontolások alapján, az eljárási rendelet 6. cikke alapján a Bizottság a ValDeal-nek nyújtott állami támogatás tekintetében az EUMSZ 108. cikke (2) bekezdése szerinti eljárás megindításáról határozott. A Bizottság felkéri a magyar hatóságokat, hogy e levél kézhezvételétől számított egy hónapon belül nyújtsák be észrevételeiket, és bocsássák rendelkezésre mindazon információkat, amelyek a támogatási intézkedés további értékeléséhez hozzájárulnak. Különösképpen, a Bizottság felkéri a magyar hatóságokat, hogy bocsássák rendelkezésre a (72) és a (75) bekezdésben kért információkat.

2.

A Bizottság felkéri a magyar hatóságokat, hogy e levél egy másolatát haladéktalanul juttassák el a támogatás kedvezményezettjének.

3.

A Bizottság emlékeztetni kívánja Magyarországot, hogy az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdése felfüggesztő hatállyal bír, és szeretné felhívni figyelmét a 659/1999/EK tanácsi rendelet 14. cikkére, amelynek értelmében valamennyi jogellenes támogatás visszafizettethető a kedvezményezettel.

4.

A Bizottság tájékoztatja Magyarországot, hogy az érdekelt feleket tájékoztatni fogja ezen levélnek és annak érdemi összefoglalásának az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététele útján. Az Európai Unió Hivatalos Lapjának EGT-kiegészítésében való közzététel útján tájékoztatni fogja továbbá az EGT-megállapodást aláíró EFTA-országok érdekelt feleit, valamint e levél másolatának megküldésével az EFTA Felügyeleti Hatóságot is. A Bizottság felhívást intéz minden érdekelt félhez, hogy a közzététel időpontjától számított egy hónapon belül nyújtsa be észrevételeit.”