(1)

Az „Erika” nevű olajszállító tartályhajó balesetére válaszul elfogadott 1406/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 3 ) a ►C1  tengerészeti biztonság ◄ magas, egységes és hatékony szintjének biztosítása és a hajók által okozott szennyezés megelőzése céljából létrehozta az ►C1  Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség ◄ (EMSA) (a továbbiakban: az ügynökség).

(2)

A „Prestige” nevű olajszállító tartályhajó 2002-es balesetét követően az 1406/2002/EK rendeletet módosították, és az ügynökség számára további feladatokat jelöltek ki a szennyezések elhárítása tekintetében.

(3)

Fontos tisztázni, hogy az 1406/2002/EK rendelet célkitűzései a tengerszennyezés mely fajtáit foglalják magukban. Az olaj- és gázipari létesítmények által okozott tengerszennyezés alatt – a veszélyes és mérgező anyagok okozta szennyezés elhárítását célzó készültségről, ellenintézkedésekről és együttműködésről szóló 2000. évi jegyzőkönyv értelmében – az olaj és az olajon kívül bármely olyan anyag által okozott szennyezés értendő, amely a tengeri környezetbe kerülve valószínűleg veszélyezteti az emberi egészséget, árt az élő erőforrásoknak és a tengeri élővilágnak, valamint hátrányosan érinti a tengeri környezet üdülési célú vagy egyéb jogszerű felhasználását.

(4)

Az ügynökség igazgatási tanácsa (a továbbiakban: az igazgatási tanács) az 1406/2002/EK rendelet 22. cikkének megfelelően 2007-ben független külső értékelést készíttetett az említett rendelet végrehajtásáról. Az igazgatási tanács az értékelés alapján 2008 júniusában ajánlásokat tett az ügynökség működése, annak hatásköre és munkamódszerei módosításával kapcsolatban.

(5)

Az 1406/2002/EK rendelet bizonyos rendelkezéseit a külső értékelés megállapításai, az ajánlások és az igazgatási tanács által 2010 márciusában elfogadott többéves stratégia alapján pontosítani és aktualizálni kell. Miközben az ügynökség a ►C1  tengerészeti biztonság ◄ kapcsolatos kiemelt feladataira összpontosít, számos olyan új alapvető és kiegészítő feladatot kell kapnia, amely tükrözi az uniós és a nemzetközi ►C1  tengerészeti biztonság ◄ politika fejlődését. Figyelembe véve az Unió költségvetésének szigorú korlátait, a költség- és költségvetési hatékonyság biztosítása és az átfedések elkerülése érdekében az erőforrások alapos felmérésére és jelentős átszervezésekre van szükség. Az új alapvető és kiegészítő feladatok ellátásához szükséges személyzetet elvileg az ügynökségen belüli átcsoportosítás révén kell biztosítani. Ezzel egyidejűleg az ügynökséget adott esetben az uniós költségvetés más részeiből, főként az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszközből kell finanszírozni. Az ügynökség bármely új alapvető és kiegészítő feladatot csak a jelenlegi pénzügyi tervnek és az ügynökség költségvetésének a korlátain belül láthat el, a jövőbeli többéves pénzügyi keretre vonatkozó tárgyalások és határozatok sérelme nélkül. Mivel ez a rendelet nem finanszírozási határozat, az éves költségvetési eljárás keretében a költségvetési hatóság dönt az ügynökség számára biztosítandó forrásokról.

(6)

Az ügynökség feladatait világosan és pontosan meg kell határozni, és el kell kerülni a párhuzamos munkavégzést.

(7)

Az ügynökség már kimutatta, hogy egyes feladatokat uniós szinten hatékonyabban lehet elvégezni, ami a tagállamok számára bizonyos esetekben megtakarításokat eredményezhet nemzeti költségvetéseikben, és emellett, ahol ez bizonyított, valódi európai értéktöbbletet is jelenthet.

(8)

Az ügynökség konkrét irányításával kapcsolatos rendelkezések némelyike pontosításra szorul. A Bizottságnak – az Európai Unió működéséről szóló szerződésben meghatározott, az uniós szakpolitikák végrehajtásával kapcsolatos külön felelősségét figyelembe véve – szakpolitikai útmutatást kell nyújtania az ügynökség számára a feladatok teljesítéséhez, teljes mértékben tiszteletben tartva ugyanakkor az ügynökség jogállását és az ügynökség ügyvezető igazgatójának függetlenségét az 1406/2002/EK rendeletben foglaltak szerint.

(9)

Az igazgatási tanács tagjainak kinevezése, az igazgatási tanács elnökének és alelnökének megválasztása, valamint az osztályvezetők kinevezése során teljes körűen figyelemmel kell lenni a nemek kiegyensúlyozott képviseletének biztosítására.

(10)

Bármely vonatkozó uniós jogi aktusra való hivatkozást olyan aktusokra történő hivatkozásnak kell tekinteni, amelyek a ►C1  tengerészeti biztonság ◄ és a tengerhajózási biztonságra, a hajókról történő szennyezés megelőzésére és elhárítására, továbbá az olaj- és gázipari létesítmények által okozott tengerszennyezés elhárítására vonatkoznak.

(11)

E rendelet alkalmazásában a „tengerhajózási biztonság” alatt – a hajók és kikötő-létesítmények védelmének fokozásáról szóló, 2004. március 31-i 725/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( 4 ) összhangban – a hajóknak és a kikötőknek a szándékos jogellenes cselekmények jelentette fenyegetéssel szembeni védelmét szolgáló, összetett megelőző intézkedések értendők. A biztonságra vonatkozó cél eléréséhez megfelelő intézkedéseket kell elfogadni a tengeri közlekedési politika terén, az olyan területekre vonatkozó tagállami szabályok sérelme nélkül, mint a nemzetbiztonság, a védelem és a közbiztonság, valamint az állam ellen elkövetett pénzügyi bűncselekmények elleni küzdelem.

(12)

Az ügynökségnek az Európai Unió érdekét kell szolgálnia. Ez arra az esetre is érvényes, ha az ügynökség arra kap megbízást, hogy hatáskörébe tartozóan a tagállamok területén kívül lépjen fel, és az uniós ►C1  tengerészeti biztonság ◄ politika előmozdítása keretében technikai segítségnyújtást biztosítson érintett harmadik országok számára.

(13)

Az ügynökségnek technikai segítséget kell nyújtania a tagállamok számára, amely megkönnyíti az uniós vívmányok végrehajtáshoz szükséges nemzeti kapacitások kialakítását.

(14)

Az ügynökségnek operatív segítséget kell nyújtania a tagállamok és a Bizottság számára. Ez olyan szolgáltatásokat is magában foglal, mint az uniós tengeri információcsere-rendszer (SafeSeaNet), az európai műholdas olajszennyezés-figyelő szolgálat (CleanSeaNet), az európai uniós nagy hatósugarú azonosítási és nyomonkövetési adatközpont (EU LRIT-adatközpont) és a kikötő szerinti illetékes uniós állam hatósága által végzett ellenőrzés megvalósításához szükséges információs rendszer (Thetis).

(15)

Az ügynökség elektronikus adatátvitellel és tengeri információcsere-rendszerekkel kapcsolatos szakértelmét felhasználva egyszerűsíteni kell a hajókra vonatkozó nyilatkozattételi követelményeket, hogy ezáltal fel lehessen számolni a tengeri közlekedés útjában álló akadályokat, és így létrejöhessen a korlátok nélküli európai tengeri szállítási térség. Ezen belül az ügynökségnek támogatnia kell a tagállamokat a tagállamok kikötőibe érkező vagy onnan induló hajókra vonatkozó nyilatkozattételi követelményekről szóló, 2010. október 20-i 2010/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 5 ) végrehajtásában.

(16)

Az ügynökségnek a hatáskörébe tartozó területekhez kapcsolódó kutatási tevékenységek esetében fokozott segítséget kell nyújtania a Bizottságnak. A meglévő uniós kutatási kerettel kapcsolatban a feladatok megkettőződését kerülni kell. Az ügynökség nem irányíthat kutatási projekteket.

(17)

Az új innovatív alkalmazások és szolgáltatások megjelenésének, valamint a már meglévő alkalmazások és szolgáltatások fejlődésének fényében, az ügynökségnek a korlátok nélküli európai tengeri szállítási térség létrehozásához teljes mértékben ki kell aknáznia az európai műholdas navigációs programok (EGNOS és Galileo) és a globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelési program (GMES) által biztosított lehetőségeket.

(18)

Miután a 2850/2000/EK európai parlamenti és tanácsi határozat ( 6 ) által a véletlen és a szándékos tengerszennyezés területén történő együttműködés érdekében létrehozott uniós keret hatályát veszti, az ügynökségnek folytatnia kell az előzőleg e keretben folytatott tevékenységek egy részét, elsősorban a tengerszennyezés elhárítását célzó készültséggel és a szennyezés elleni fellépéssel foglalkozó szaktanácsadó csoport szakértelmére támaszkodva. Az ügynökség által e téren végzett tevékenységek nem mentesítik a part menti államokat az alól, hogy megfelelő beavatkozási mechanizmusokkal rendelkezzenek a szennyezések esetére, ugyanakkor az ügynökségnek tiszteletben kell tartania a tagállamok vagy a tagállamok egy csoportja között kötött együttműködési megállapodásokat.

(19)

Az ügynökség a CleanSeaNeten keresztül kérésre részletes tájékoztatást nyújt a tagállamoknak a hajók által okozott lehetséges szennyezésekről annak érdekében, hogy a tagállamok eleget tudjanak tenni a hajók által okozott szennyezésről és a jogsértésekre alkalmazandó szankciók bevezetéséről szóló, 2005. szeptember 7-i 2005/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben ( 7 ) foglalt kötelezettségeiknek. A végrehajtás hatékonysága azonban országonként jelentősen eltér annak ellenére, hogy a szennyezés más országok vizeit is elérheti. Ezért a Bizottság a szóban forgó irányelv 12. cikke alapján elkészítendő következő jelentésében tájékoztatni fogja az Európai Parlamentet és a Tanácsot arról, hogy a tagállamok mennyire hatékonyan és következetesen hajtják végre az említett irányelvet, és az irányelv alkalmazásával kapcsolatos egyéb releváns információkról is beszámol majd.

(20)

Az érintett államoktól érkező és az ügynökség szennyezés elleni intézkedéseinek az igénybevételére vonatkozó kérelmeket a 2007/779/EK, Euratom tanácsi határozattal ( 8 ) létrehozott uniós Polgári Védelmi Mechanizmuson keresztül kell benyújtani. Mindazonáltal a Bizottság a készenléti szennyezéscsökkentő hajók és berendezések igénybevételére irányuló kérelmek eseteinek kivételével dönthet úgy, hogy más – fejlettebb információs technológiát alkalmazó – kommunikációs eszközök megfelelőbb megoldást jelenthetnek a szóban forgó kérelmek benyújtására, és erről tájékoztathatja a segítséget kérő tagállamot.

(21)

A közelmúlt eseményei rávilágítottak a tengeri olaj- és gázfeltárási, illetve -kitermelési tevékenységeknek a tengeri közlekedésre és a tengeri környezetre jelentett kockázataira. Az ügynökség olajszennyezésekkel kapcsolatos beavatkozási képességét és a veszélyes és mérgező anyagok által okozott szennyezések területével kapcsolatos szakértelmét az érintett állam kérésére az említett feltárási és kitermelési tevékenységekből származó szennyezések elhárítására is ki kell terjeszteni.

(22)

Az ügynökség által jelenleg a hajók által okozott olajszennyezésekre utaló CleanSeaNetet kell alkalmazni a tengeri olaj- és gázfeltárási, illetve -kitermelési tevékenységek által okozott olajszennyezések felderítésére és jelentésére is, anélkül azonban, hogy ez hátrányosan érintené a CleanSeaNet tengeri közlekedés területén biztosított szolgáltatásait.

(23)

Az ügynökség megalapozott és elismert szakértelemmel és eszközökkel rendelkezik a ►C1  tengerészeti biztonság ◄ , a tengerhajózási biztonság, valamint a hajókról történő szennyezés megelőzése és elhárítása terén. Ez a szakértelem és ezek az eszközök a tengeri közlekedési politikával kapcsolatos egyéb uniós tevékenységi területeken is hasznosak lehetnek. Az ügynökségnek ezért, amennyiben arra felkérést kap, segítenie kell a Bizottságot és a tagállamokat ezen uniós tevékenységek kidolgozásában és végrehajtásában, azzal a feltétellel, hogy az igazgatási tanács ezt az ügynökség éves munkaprogramjának keretében jóváhagyta. Az effajta segítségnyújtás nem befolyásolhatja hátrányosan az ügynökség alapvető feladatait, és vonatkozásában részletes költség-haszon elemzést kell készíteni.

(24)

Az ügynökség az általa biztosított technikai segítségnyújtás révén a környezetbarátabb tengeri közlekedés kialakításához is hozzájárul.

(25)

A legtöbb hajóosztályozási társaság mind a tengerjáró, mind pedig a belvízi hajókkal foglalkozik. Az ügynökség – a tengerjáró hajók osztályozásával foglalkozó társaságok tekintetében szerzett tapasztalataira alapozva – megfelelő információt nyújthatna a Bizottságnak a belvízi hajók osztályozásával foglalkozó társaságok vonatkozásában, és ezáltal növelhető lenne a hatékonyság.

(26)

Ami a közlekedési információs rendszerek összekapcsolását illeti, az ügynökségnek – az e rendszerek közötti információmegosztás lehetőségének a folyami információs szolgáltatási rendszerben (River Information Services System) érintett illetékes hatóságokkal közösen történő feltárása révén – segítséget kell nyújtania a Bizottságnak és a tagállamoknak.

(27)

Az ügynökségnek – az illetékes hatóságok feladatköreinek sérelme nélkül – segítenie kell a Bizottságot és a tagállamokat az e-tengerészetre vonatkozó jövőbeli uniós kezdeményezés kidolgozásában és végrehajtásában; a kezdeményezés célja, hogy a fejlett információs technológiák használatának előmozdítása révén növelje az európai tengeri közlekedési ágazat hatékonyságát.

(28)

Az egységes piac megteremtése és a korlátok nélküli európai tengeri szállítási térség létrehozása érdekében csökkenteni kell a hajózást terhelő adminisztratív költségeket, ezáltal ösztönözve például a rövid távú tengeri hajózást. Ezzel összefüggésben az ún. „kék övezet” koncepció és az e-tengerészetre vonatkozó kezdeményezés potenciálisan hozzájárulhatna a tagállamok kikötőibe érkező vagy onnan induló kereskedelmi hajók által készítendő jelentések alaki követelményeinek az egyszerűsítéséhez.

(29)

Szem előtt kell tartani, hogy az Európai Unió Bírósága ítélkezési gyakorlatának megfelelően és az intézményi egyensúly elvének betartása érdekében egy ügynökség nem ruházható fel általános hatályú határozatok elfogadásának a jogkörével.

(30)

A Bizottság – az 1406/2002/EK rendeletben megállapított célkitűzések és feladatok sérelme nélkül és e rendelet hatálybalépésének időpontjától számított egy éven belül – az érdekelt felekkel szoros együttműködésben költséghatékonysági elemzést is tartalmazó megvalósíthatósági tanulmányt készít és terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé, amelyben meghatározza és értékeli a különböző partvédelmi funkciók közötti koordináció és együttműködés megerősítésének lehetőségeit, figyelembe véve a hatályos jogi keretet és a megfelelő uniós fórumok idevágó ajánlásait, valamint a közös információmegosztási környezet folyamatban lévő kidolgozását, és maradéktalanul tiszteletben tartva a szubszidiaritás és az arányosság elvét.

(31)

Az uniós tengerészeti ágazat versenyképessége szempontjából fontos, hogy az EU magasan képzett európai tengerészeket tudjon megnyerni magának. Következésképpen – és a magasan képzett tengerészek iránti jelenlegi és jövőbeli uniós kereslet fényében – az ügynökségnek adott esetben segítenie kell a tagállamokat és a Bizottságot a tengerészeti képzések népszerűsítésében, mégpedig azáltal, hogy egyfelől elősegíti a legjobb gyakorlati megoldások önkéntes cseréjét, másfelől pedig tájékoztatást nyújt a tengerészeti képzésekkel kapcsolatos uniós csereprogramokról. Ez magában foglalhatná a szakértelemmel rendelkező európai érdekelt felek számára történő, a tengerészeti oktatás és képzés kiválóságának eléréséhez önkéntes alapon nyújtott segítséget, teljes mértékben tiszteletben tartva ugyanakkor azt, hogy a tengerészeti képzések megszervezése és tartalmuk kialakítása a tagállamok feladata.

(32)

A kalóztámadások egyre nagyobb kockázata elleni fellépés érdekében az ügynökségnek adott esetben továbbra is közölnie kell az illetékes tagállami hatóságokkal és más illetékes szervekkel – köztük az idevágó műveletekkel, így például az uniós tengeri haderő Atalanta műveletével – az uniós tagállamok lobogója alatt közlekedő és ezeken a különösen veszélyesnek tekintett területeken áthaladó hajók pontos helyzetét. Ezen túlmenően az ügynökség további olyan eszközökkel is rendelkezik, amelyek hasznosak lehetnek, különösen a közös információmegosztási környezet (CISE) kialakításának összefüggésében. Éppen ezért indokolt, hogy az ügynökség – a tagállami jogok és kötelezettségek sérelme nélkül és a mindenekelőtt az adatokat kérelmező szervekre vonatkozó nemzeti és uniós joggal összhangban – kérésre földmegfigyelési és a hajók helyzetére vonatkozó releváns adatokat biztosítson az illetékes tagállami hatóságok és uniós szervek, mint például a Frontex és az Europol számára, hogy ezáltal hozzájárulhasson a vonatkozó uniós jog értelmében vett szándékos jogellenes cselekmények elleni megelőző intézkedésekhez. A hajók nagy hatósugarú azonosítási és nyomonkövetési (LRIT) adatainak továbbítását az érintett lobogó szerinti állam hozzájárulásához kell kötni, és arra az igazgatási tanács által megállapítandó eljárásokkal összhangban kerülhetne sor.

(33)

A kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzésről szóló, 2009. április 23-i 2009/16/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel ( 9 ) összhangban végzett ellenőrzéssel kapcsolatos információk közzétételekor a Bizottság és az ügynökség a következetesség biztosítása érdekében a kikötő szerinti állam hatósága által végzett ellenőrzésekről szóló, párizsi memorandum keretében szerzett szakértelemre és tapasztalatra épít.

(34)

Az ügynökség által a tagállamok és a Bizottság számára a nemzetközi és regionális szervezetek munkája vonatkozásában nyújtott segítség nem érinti az említett szervezetek és a tagállamok közötti, a tagállamoknak az említett szervezetekben való tagságából eredő kapcsolatokat.

(35)

Az Európai Unió csatlakozott az alábbi okmányokhoz, amelyek olyan regionális szervezeteket hoztak létre, amelyek tevékenységei egybeesnek az ügynökség céljaival: a Balti-tenger térsége tengeri környezetének védelméről szóló egyezmény (az 1992-ben felülvizsgált helsinki egyezmény) ( 10 ); a Földközi-tenger tengeri környezetének és partvidékének szennyezés elleni védelméről szóló egyezmény (barcelonai egyezmény) ( 11 ) és annak 1995-ben felülvizsgált változata ( 12 ), valamint egyes jegyzőkönyvei; az Északi-tenger olaj és egyéb káros anyagok általi szennyezésének kezelésére irányuló együttműködésről szóló megállapodás (bonni megállapodás) ( 13 ); az Atlanti-óceán észak-keleti körzete tengeri környezetének védelméről szóló egyezmény (OSPAR egyezmény) ( 14 ); az Atlanti-óceán északkeleti partjainak és vizeinek szennyezés elleni védelméről szóló, 1990. október 17-én aláírt együttműködési megállapodás (lisszaboni megállapodás) ( 15 ) és annak 2008. május 20-án aláírt kiegészítő jegyzőkönyve, amely még nem lépett hatályba ( 16 ). Az Unió továbbá tárgyalásokat folytat az 1992 áprilisában aláírt, a Fekete-tenger szennyezés elleni védelméről szóló egyezményhez (bukaresti egyezmény) való csatlakozásról. Az ügynökségnek ennek megfelelően technikai segítséget kell nyújtania a tagállamok és a Bizottság számára, hogy részt vehessenek az említett regionális szervezetekben folyó munkában.

(36)

A fent említett regionális szervezeteken kívül számos más, régiók közötti vagy régiókon belüli, valamint kétoldalú koordinációs és együttműködési megállapodás is létezik a szennyezés elhárítására. Az Unióval közös regionális tengermedencén osztozó harmadik országokban keletkezett szennyezés elhárításához biztosított segítségnyújtás során az ügynökségnek tiszteletben kell tartania e megállapodásokat.

(37)

Az Unió a szomszédos országokkal a földközi-tengeri, fekete-tengeri és balti-tengeri regionális tengermedencéken osztozik. Az ügynökség a Bizottság felkérésére segítséget nyújt a szomszédos országok számára a szennyezés elhárításában.

(38)

A hatékonyság maximalizálása érdekében az ügynökségnek a lehető legszorosabban együtt kell működnie a párizsi memorandum keretében. A Bizottságnak és a tagállamoknak a továbbiakban is meg kell vizsgálniuk minden olyan lehetőséget, amely alkalmas lehet a hatékonyság növelésére, hogy azután ezeket a párizsi memorandum keretében is megvizsgálhassák.

(39)

Annak érdekében, hogy a ►C1  tengerészeti biztonság ◄ , valamint a hajókról történő szennyezés megelőzése és elhárítása terén kötelező erejű uniós jogi aktusokat a gyakorlatban megfelelően hajtsák végre, az ügynökségnek a tagállamokban tett látogatások révén segítséget kell nyújtania a Bizottságnak. A nemzeti hatóságoknál tett ezen látogatások során az ügynökségnek minden olyan információt össze kell gyűjtenie, amely ahhoz szükséges, hogy a Bizottság számára a további értékelést szolgáló átfogó jelentést nyújthasson be. A látogatásoknak az Európai Unióról szóló szerződés 4. cikkének (3) bekezdésében foglalt elvek szellemében kell zajlaniuk, mégpedig úgy, hogy az a nemzeti tengerészeti hatóságok számára a lehető legkisebb adminisztratív teherrel járjon. Ezen túlmenően, e látogatásokat az igazgatási tanács által elfogadott eljárásokkal összhangban, és ezen belül egységes módszertan szerint kell végrehajtani.

(40)

Az ügynökségnek továbbá azzal is segítenie kell a Bizottságot, hogy részt vesz az elismert szervezeteknek a hajófelügyeleti és hajóvizsgáló szervezetek közös szabályairól és szabványairól szóló, 2009. április 23-i 391/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 17 ) szerinti ellenőrzésében. Ezekre az ellenőrzésekre harmadik országokban is sor kerülhet. A Bizottság és az ügynökség gondoskodik arról, hogy az érintett tagállamok megfelelő tájékoztatásban részesüljenek. Az ügynökség továbbá a Bizottság által ráruházott hatáskör keretében ellenőrzi a harmadik országok tengerészeinek képzését és képesítését, amely ellenőrzésekre a tengerészek képzésének minimumszintjéről szóló, 2008. november 19-i 2008/106/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 18 ) értelmében kerül sor. Az 1406/2002/EK rendelet hatályát nem indokolt kiterjeszteni a Bizottság által – a tengeri védelemmel kapcsolatos bizottsági vizsgálatok lefolytatására vonatkozó felülvizsgált eljárások megállapításáról szóló, 2008. április 9-i 324/2008/EK bizottsági rendelettel ( 19 ) összhangban – a tengerhajózás biztonságának vonatkozásában végzett ellenőrzésekhez az ügynökség által nyújtott technikai segítség részleteire.

(41)

A szakpolitikai célkitűzésekkel és az EU intézményi felépítésével, valamint az alkalmazandó igazgatási és pénzügyi eljárásokkal való összhang biztosítása érdekében a Bizottság írásos vélemény formájában hivatalos ajánlásokat fogalmaz meg az ügynökség többéves stratégiájának és éves munkaprogramjainak a tervezetéhez, amelyeket a szóban forgó dokumentumok elfogadása előtt az igazgatási tanácsnak figyelembe kell vennie.

(42)

Annak érdekében, hogy az ügyvezető igazgató kinevezésével kapcsolatos eljárás tisztességes volta és átláthatósága biztosított legyen, a követendő felvételi eljárásnak összhangban kell állnia az uniós ügynökségek igazgatóinak kiválasztására és kinevezésére vonatkozó bizottsági iránymutatásokkal. Az iránymutatások értelmében bármely tagállam állampolgára benyújthatja jelentkezését. Ugyancsak a fent említett okokból, az igazgatási tanácsnak egy megfigyelő révén képviseltetnie kell magát az előzetes kiválasztásért felelős bizottságban. A megfigyelőt a felvételi eljárás további szakaszaiban is folyamatosan tájékoztatni kell. A kinevezésre vonatkozó döntések igazgatási tanács általi meghozatalakor az igazgatási tanácsa tagjai számára lehetővé kell tenni, hogy kérdéseket tehessen fel a Bizottságnak a felvételi eljárással kapcsolatban. Az igazgatási tanácsnak továbbá meg kell adni a lehetőséget, hogy a szokásos gyakorlatnak megfelelően szóbeli elbeszélgetést folytasson az előválogatott jelöltekkel. Az érintett feleknek az ügynökség ügyvezető igazgatói álláshelyének betöltésére irányuló felvételi eljárás és kinevezés valamennyi szakaszában gondoskodniuk kell arról, hogy a jelöltek személyes adatait a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek ( 20 ) megfelelően dolgozzák fel.

(43)

Bár az ügynökség finanszírozása elsősorban uniós hozzájárulás révén történik, az ügynökség a szolgáltatásaival kapcsolatos díjakból és illetékekből származó bevételekkel is rendelkezik. E díjak és illetékek különösen az európai LRIT adatközpont műveleteihez kapcsolódnak, és azokat az európai LRIT adatközpont létrehozására vonatkozó, 2007. október 1-jén és 2-án, valamint 2008. december 9-én elfogadott tanácsi állásfoglalásokkal és azon belül is az LRIT jelentések finanszírozására vonatkozó bekezdésekkel összhangban alkalmazzák.

(44)

Az elért eredményekről szóló, az 1406/2002/EK rendelet szerint meghatározott jelentésben a Bizottságnak azt is meg kell vizsgálnia, hogy az ügynökség – megalapozott és elismert szakértelme és eszközei alapján – milyen potenciális hozzájárulást nyújthat majd a tengeri olaj- és gázkutatási, -feltárási, illetve -kitermelési tevékenységek biztonságáról szóló, jelenleg az Európai Parlament és a Tanács által vizsgált, a későbbiekben elfogadásra kerülő jogalkotási aktus végrehajtásához, különösen ami a tengeri gáz- és olajipari létesítmények által okozott szennyezések megelőzését illeti.

(45)

Az ügynökség tevékenységeinek adott esetben egy valóban korlátok nélküli európai tengeri szállítási térség létrehozásához is hozzá kell járulniuk.

(46)

Figyelembe kell venni az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletet ( 21 ) és különösen annak 208. cikkét.

(47)

Az 1406/2002/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,