A 2006/54/EK irányelv célja, hogy a férfiak és nők közötti, a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő egyenlő bánásmódra vonatkozó, európai uniós (EU) jogszabályok egyszerűsítésével, korszerűsítésével és javításával konszolidálja a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó különböző irányelveket.
Az (EU) 2024/1500 módosító irányelv célja, hogy biztosítsa az egyenlőség előmozdításával foglalkozó szervek működését a minimumkövetelmények szerint, valamint hogy javítsa eredményességüket és garantálja függetlenségüket az egyenlő bánásmód elvének alkalmazása érdekében.
FŐBB PONTOK
A férfiak és nők közötti egyenlőség az uniós jog egyik alapelve, amely a társadalmi élet több területén is érvényes, beleértve a foglalkoztatás és munkavégzés világát is.
Egyenlőség a foglalkoztatás területén és egyenlő munkakörülmények
A2006/54/EK irányelv tiltja a férfiak és nők közötti közvetlen1 vagy közvetett megkülönböztetést2 az alábbiakkal kapcsolatos feltételekben:
munkaerő-toborzás, a nem önálló és az önálló keresőtevékenységhez, valamint a foglalkoztatáshoz való hozzáférés;
munkafeltételek, beleértve a díjazást és az elbocsátást;
tagság vagy részvétel a munkavállalók vagy a munkaadók szervezeteiben.
Ezen felül az irányelv végrehajtja az egyenlő bér elvét, amelyet az Európai Unió működéséről szóló szerződés 157. cikke foglal magában, továbbá tiltja a nemi hovatartozás alapján való hátrányos megkülönböztetést az azonos vagy azonos értékű munkáért járó bérek terén. A díjazás a rendes alap- vagy minimálbér, illetve illetmény és minden egyéb olyan juttatás, amelyet a munkavállaló a munkáltatójától közvetlenül vagy közvetve (kiegészítő vagy változó összetevőként), készpénzben vagy természetben a munkaviszonyára tekintettel kap. Amennyiben a díjazás meghatározásakor munkakör-besorolási rendszert alkalmaznak, annak nemi szempontból azonos feltételeken kell alapulnia, és azt úgy kell kialakítani, hogy a nemi alapon történő megkülönböztetés minden formája ki legyen zárva.
Az uniós tagállamoknak ösztönözniük kell a munkaadókat, hogy lépjenek fel a nemi hovatartozáson alapuló (közvetlen és közvetett) hátrányos megkülönböztetés, és különösen a zaklatás3 és a szexuális zaklatás4 ellen.
Egyenlőség a foglalkoztatási szociális biztonsági rendszereken belül
A foglalkoztatási szociális biztonsági rendszerek keretében a nőknek és a férfiaknak egyenlő bánásmódban kell részesülniük, különösen az alábbiak terén:
a rendszerek alkalmazási területe és a belépés feltételei;
a rendszerbe történő belépés korhatárára vagy a munkaviszony, illetve a rendszerbeli tagság minimális, ellátásra jogosító időtartamára vonatkozó szabályok megállapítása;
hozzájárulás a szóban forgó rendszerekhez;
az ellátások kiszámítása, beleértve a kiegészítő ellátásokat, illetve a jogosultság tartamára és fenntartására irányuló feltételeket.
Ez az elv a teljes aktív lakosságra alkalmazandó, beleértve az alábbiakat is:
önálló vállalkozók (erre a kategóriára ugyanakkor a tagállamok eltérő bánásmódot írhatnak elő a nyugdíjkorhatárt illetően);
munkavállalók, akiknek a tevékenységét betegség, baleset vagy kényszerű munkanélküliség szakítja meg;
a munkát keresők, a nyugdíjas és rokkant munkavállalók, és a foglalkoztatási szociális biztonsági rendszerek jogán jogosultak.
Anyasági, apasági és örökbefogadási szabadság
Az anyasági, apasági vagy örökbefogadási szabadságot követően a munkavállalók a következőkre jogosultak:
visszatérhetnek munkahelyükre vagy egy azzal azonos munkakörbe olyan feltételek mellett, amelyek számukra nem kedvezőtlenebbek;
minden, a munkafeltételekben bekövetkezett javulás, amelyre távollétük alatt jogosultak lettek volna, rájuk is vonatkozik.
Jogvédelem
A tagállamok feladata, hogy jogorvoslati lehetőségeket, például egyeztetési eljárásokat, illetve bírósági eljárásokat hozzanak létre a hátrányos megkülönböztetést elszenvedett munkavállalók számára. Ugyanígy a tagállamok hozzák meg a szükséges intézkedéseket azoknak a munkavállalóknak és azok képviselőinek védelme érdekében, akiket a vállalaton belül tett panasz vagy egyéb jogi eljárás megindítása miatt a munkáltató adott esetben hátrányos bánásmódban részesíthetne.
A tagállamok kötelesek szankciórendszereket létrehozni, és lehetőséget nyújtani az elszenvedett veszteségért vagy kárért való jóvátételre vagy kártérítésre.
Jogorvoslathoz történő folyamodás esetén a bizonyítási teher a hátrányos megkülönböztetéssel vádló és vádolt félre egyaránt hárult. Ha a panaszos olyan tényeket terjeszt a bíróság elé, amelyek megalapozhatják a diszkrimináció vélelmét (például a vállalatnál az ugyanazon munkát vagy azonos értékű munkát végző nőknek alacsonyabb a fizetése, mint a férfiaknak), akkor a felperesnek bizonyítania kell, hogy nem sértette meg az egyenlő bánásmód elvét (például mivel más munkakörben vagy részmunkaidőben dolgoznak).
Meg kell jegyezni, hogy az egyenlő munkáért fizetett egyenlő díjazás átláthatóságának szabályairól szóló (EU) 2023/970 irányelv III. fejezete (jogorvoslatok és jogérvényesítés) (lásd az összefoglalót) alkalmazandó a 2006/54/EK irányelv 4. cikkében meghatározott egyenlő díjazás elvével kapcsolatos bármely joggal vagy kötelezettséggel kapcsolatos eljárásokra. Bár a férfiak és nők egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért járó egyenlő díjazásának jogát az Európai Unió működéséről szóló szerződés 157. cikke és a 2006/54/EK irányelv is rögzíti, ezt az elvet nehezen alkalmazzák és érvényesítik. Az (EU) 2023/970 irányelvben meghatározott szabályok -től alkalmazandók.
Az egyenlő bánásmód előmozdítása
Az (EU) 2024/1500 módosító irányelv törli az egyenlőséggel foglalkozó szervekről szóló 2006/54/EK irányelv 20. cikkét. Ez a cikk igen nagy mozgásteret biztosított a tagállamok számára a szóban forgó szervek megbízatása, hatásköre, szerkezete, erőforrásai és működése tekintetében, aminek következtében a különböző tagállamokban eltérő volt a megkülönböztetés elleni védelem szintje.
A módosító irányelv ezért minimumkövetelményeket határoz meg e szervek működésére vonatkozóan, hogy javítsa eredményességüket és garantálja függetlenségüket az egyenlő bánásmód elvének megfelelőbb alkalmazása érdekében. Előírja a tagállamok számára annak biztosítását, hogy az egyenlőség előmozdításával foglalkozó szervek:
függetlenek és külső befolyástól mentesek legyenek;
rendelkeznek a feladataik hatékony elvégzéséhez szükséges erőforrásokkal;
a megkülönböztetés megelőzése és az egyenlő bánásmód előmozdítása érdekében tevékenykednek;
segítséget nyújtanak az áldozatoknak;
képesek arra, hogy biztosítsák az alternatív vitarendezés lehetőségét a felek részére;
vizsgálatokat folytathatnak arra vonatkozóan, hogy sor került-e az egyenlő bánásmód elvének megsértésére;
jogosultak legyenek bíróság előtt eljárni az egyenlő bánásmód elvének végrehajtásával kapcsolatos polgári és közigazgatási peres eljárásokban.
Kik vagyunk? (Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete).
KULCSFOGALMAK
Közvetlen megkülönböztetés. Ha egy személlyel szemben nemi hovatartozási alapon kevésbé kedvezően járnak el, mint ahogyan egy másik személlyel szemben hasonló helyzetben eljárnak, eljártak vagy eljárnának.
Közvetett hátrányos megkülönböztetés. Ha egy látszólag semleges rendelkezés, kritérium vagy gyakorlat az egyik nemhez tartozó személyeket a másik nemhez tartozó személyekhez képest különösen hátrányosan érint (kivéve, ha a rendelkezést, kritériumot vagy gyakorlatot egy jogszerű cél objektív módon igazolja, továbbá e cél megvalósításának eszközei megfelelőek és szükségesek).
Zaklatás. Ha egy személy nemével kapcsolatos nemkívánatos magatartásra kerül sor olyan céllal vagy hatással, amely sérti az adott személy méltóságát, és amely megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy sértő környezetet teremt.
Szexuális zaklatás. Szexuális természetű, nemkívánatos magatartás minden formája, amely szóbeli, nem szavakkal történő vagy fizikai módon valósul meg, olyan céllal vagy hatással, amely sérti az adott személy méltóságát, és amely megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy sértő környezetet teremt.
FŐ DOKUMENTUM
Az Európai Parlament és a Tanács 2006/54/EK irányelve () a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról (átdolgozott szöveg) (HL L 204., , 23–36. o.)
KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1500 irányelve () a foglalkoztatás és munkavégzés terén a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség tekintetében az egyenlőséggel foglalkozó szervekre vonatkozó előírásokról, valamint a 2006/54/EK és a 2010/41/EU irányelv módosításáról (HL L, 2024/1500, )
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/970 irányelve () a férfiak és nők egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért járó egyenlő díjazása elve alkalmazásának a bérek átláthatósága és végrehajtási mechanizmusok révén történő megerősítéséről (HL L 132., , 21–44. o.)
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata – Harmadik rész – Az Unió belső politikái és tevékenységei – X. cím – Szociálpolitika – 157. cikk (az EKSz. korábbi 141. cikke) (HL C 202., , 117–118. o.)