EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2024.7.25.

COM(2024) 358 final

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE

Az európai uniós jog alkalmazásának ellenőrzése













2023. évi éves jelentés

Az európai uniós jog alkalmazásának ellenőrzése

2023. évi éves jelentés

Előszó

Az uniós jog hatékony érvényesítése

A tagállamok támogatása kezdettől fogva a végrehajtásban

Kezdeti párbeszéd a tagállamokkal a megoldások gyorsabb megtalálása érdekében

Kötelezettségszegési eljárások más intézkedések elégtelensége esetén

A Bírósághoz fordulás mint végső eszköz

Az uniós jog érvényesítése válság idején

Az uniós jog időtálló érvényesítése

A gazdaság megerősítése és az EU versenyképességének fokozása

Az egységes piaci akadályok kialakulásának megelőzése a növekedés fokozása érdekében

A szolgáltatók előtt álló akadályok felszámolása az egységes piacon

A polgárok és a vállalkozások pontosabb tájékoztatása és hatékonyabb
segítése

Pénzügyi szolgáltatások

Hatékony kis értékű pénzforgalom

Fenntartható finanszírozás

Jól működő közlekedési ágazat

A versenyszabályok érvényesítése

Közvetett adózás a tisztességes üzleti környezetért

Az egységes piacot támogató közvetlen adózás

Biztonságos és egyszerű vámügyintézés

A zöld, fenntartható és virágzó Európa megteremtése

Éghajlat-politikai fellépés

Tiszta közlekedés

Tiszta levegő és víz

A biológiai sokféleség védelme

A körforgásos gazdaság előmozdítása

Fenntartható mezőgazdaság az élelmiszer-ellátás biztonságáért

Fenntartható halászat és tengeri területrendezés

Környezetvédelmi irányítás

Tiszta és megfizethető energia

A nukleáris energia biztonságának megőrzése

A digitális korra felkészült Európa

Technológia az emberek szolgálatában

Méltányos és versenyképes digitális gazdaság

Nyílt, demokratikus és fenntartható digitális társadalom

Az adatgazdaság előmozdítása

A vállalkozások határokon átnyúló tevékenységeinek megkönnyítése

Digitális közlekedési rendszerek

A méltányos és szociális Európa megvalósítása

Munkajog

Munkahelyi egészségvédelem és biztonság

A munkavállalók mobilitása

A szociális biztonság koordinálása

Nemek közötti egyenlőség

Megkülönböztetésmentesség a foglalkoztatásban és a befogadásban

A polgárok és szabadságjogaink védelme

A jogállamiság fenntartása

Küzdelem a rasszizmus, az idegengyűlölet és a hátrányos megkülönböztetés ellen

Az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelme

A gyermekek védelme

Igazságügyi együttműködés és egyéni garanciák a büntetőjog területén

A fogyasztók védelme

A személyes adatok védelme

Biztonságosabb közlekedés

Egészségfejlesztés és az élelmiszer-biztonság előmozdítása

A szakmák jobb szabályozása és a szakemberek szabad mozgása

A kiküldött járművezetők védelme

Az európai biztonsági unió erősítése

A külső határok igazgatása

Az EU egységes migrációs és menekültügyi válasza

Az Oroszországgal szembeni szankciók végrehajtása

Előszó

A jelenlegi Bizottság megbízatásának kezdetekor ígéretet tettünk arra, hogy erősebbé, zöldebbé és egészségesebbé tesszük Európát a következő generáció számára olyan gazdaság kialakításával, amely mindenkinek – fiataloknak és időseknek egyaránt – a javát szolgálja. Öt év elteltével – több válságot átvészelve – az EU bizonyította, hogy közös értékeinktől és elveinktől vezérelve kész szembenézni a kihívásokkal.

A jelenlegi megbízatás keretében a Bizottság által javasolt, valamint az Európai Parlament és a Tanács által elfogadott számos új jogszabály is mutatja, hogy fáradhatatlanul dolgoztunk együtt azért, hogy Európa egységesebbé, virágzóbbá és fenntarthatóbbá váljon. Munkánk azonban nem ér véget a jogszabályok elfogadásával, ugyanis arról is gondoskodnunk kell, hogy a társjogalkotók által elfogadott szabályoka gyakorlatban is érvényesüljenek a tagállamokban, a polgárok és a vállalkozások pedig Európa-szerte részesüljenek a szükséges előnyökben.

E jelentés néhány jelentősebb példával szemlélteti, mi mindent tettünk 2023-ban azért, hogy az uniós jogot az összes tagállamban helyesen alkalmazzák a különféle ágazatokban. A meghozott intézkedésekből kitűnik, hogy a Bizottság szükség esetén határozottan lépett fel, legyen szó akár az emberi jogok és szabadságok védelméről, akár az EU által a demokrácia, a jogállamiság és az alapjogok védőbástyájaként betöltött szerep megőrzéséről. A Bizottság továbbra is határozottan kiáll a gazdasági növekedésünk és versenyképességünk alapját képező egységes piac megfelelő működésének fenntartása, egyúttal pedig a munkavállalók és a fogyasztók érdekeinek védelme mellett.

A tagállamok a Bizottság legközelebbi szövetségesei annak biztosításában, hogy az uniós jogot eleve helyesen hajtsák végre és alkalmazzák. Ezért nélkülözhetetlen a Bizottság által a tagállamoknak a végrehajtáshoz nyújtott kezdeti és folyamatos támogatás, a tagállamokkal folytatott, kölcsönös bizalmon alapuló, szoros együttműködés pedig a leggyorsabb módja e közös cél elérésének. Ez a megelőző jellegű stratégia kezdettől fogva előmozdítja a szabályszerűség érvényesülését, költséghatékony, és mindenki számára előnyös.

Az erőteljes jogérvényesítési mechanizmusok azonban továbbra is lényeges védőhálót képeznek. Amint e jelentésből is kiderül, a Bizottság szükség esetén habozás nélkül él ezekkel a mechanizmusokkal, hogy az elfogadott szabályok a gyakorlatban is érvényesüljenek, ezáltal pedig az európai polgárok és vállalkozások javát szolgálják.

Dr. Ursula von der Leyen

az Európai Bizottság elnöke

Az uniós jog hatékony érvényesítése

Együtt megmutattuk, hogy ha Európa merész, meg tudja valósítani, amit akar.
És munkánk még korántsem ért véget – tartsunk össze tehát. Ma cselekedjünk, és készüljünk fel a holnapra.

Von der Leyen elnök 2023. évi értékelő beszéde az Unió helyzetéről

Az Európai Unió jogközösség. Az uniós jog betartása az alapja annak, hogy az EU eredményesen szolgálja a polgárok és a vállalkozások javát. Az uniós jog érvényesítése tehát elengedhetetlen a tagállamok közötti egyenlő versenyfeltételek fenntartásához, így ugyanis egyik ország sem juthat tisztességtelen előnyhöz, az egységes piac pedig zavartalanul működhet. Ez is jelzi, hogy elkötelezettek vagyunk a versenyképesség, valamint az emberi jogok és az alapvető uniós értékek – köztük a jogállamiság – védelme iránt.

A Szerződések őreként a Bizottság egyik fő feladata, hogy gondoskodjon az uniós jog megfelelő alkalmazásáról és érvényesítéséről. A Bizottság jogérvényesítési intézkedéseit egyetlen átfogó cél vezérli: az, hogy a polgárok és a vállalkozások az Unión belül bárhol élvezhessék a közösen elfogadott szabályainkból fakadó előnyöket. E cél eléréséhez a Bizottság különféle eszközöket alkalmaz: ilyen például a kezdeti végrehajtási iránymutatás és pénzügyi támogatás, a nyilvános jelentéstétel, a tagállamokkal folytatott megoldásközpontú párbeszéd és szükség esetén kötelezettségszegési eljárások.

A tagállamok támogatása kezdettől fogva a végrehajtásban

Az átgondolt jogérvényesítés lényege az uniós jogszabályok kezdettől fogva történő betartatása, eleve megelőzve a jogsértések bekövetkezését. A Bizottság ezért egyre nagyobb hangsúlyt fektet arra, hogy támogassa a tagállamokat az uniós jog végrehajtásában. Sokféle támogatási intézkedést hoz, és gyakran együttes alkalmazásukkal ér el érdemi eredményt.

Például bizonyos uniós jogszabályok végrehajtása során a Bizottság gyakorlati útmutatást ad a tagállamoknak, vállalkozásoknak, érdekelt feleknek és a nyilvánosságnak arról, hogyan kell értelmezni és alkalmazni az adott jogi szöveg sajátosságait. Ezt az útmutatást nyújthatja írásbeli iránymutatás vagy online elérhetővé tett gyakran ismétlődő kérdések formájában, illetve külön megbeszéléseken, például átültetési munkaértekezleteken. Az uniós jog helyes végrehajtásának előmozdításához szakértői csoportokat is igénybe vesz.

A tagállamok támogatása azonban túlmutat az egyes uniós jogszabályok végrehajtására vonatkozó útmutatáson. Az uniós alapokból nyújtott pénzügyi támogatás is hasznos eszköznek bizonyult ahhoz, hogy segítse és ösztönözze a tagállamokat reformok végrehajtásában, valamint adott esetben felgyorsítsa az EU kiemelt céljainak megvalósítását. További példa a tagállamoknak technikai szakértelem formájában nyújtott támogatásra a Technikai Támogatási Eszköz . Ez a tagállamokbeli közigazgatási kapacitásépítés támogatásával segít elérni az uniós jogszabályok és szakpolitikák helyes végrehajtását.

Kezdeti párbeszéd a tagállamokkal a megoldások gyorsabb megtalálása érdekében

Ha a Bizottság a tagállamok támogatására és a szabályszerűség előmozdítására tett intézkedései ellenére az uniós jog esetleges megsértését tárja fel, határozhat úgy, hogy a kötelezettségszegési eljárást megelőző párbeszédet kezdeményez az EU Pilot nevű, jól bevált eljárás keretében. Ezt a párbeszédet abban az esetben alkalmazza, ha hozzáadott értéket kínál, például amikor valószínűsíthető, hogy gyorsabban eredményez szabályszerűséget, mint a hivatalos kötelezettségszegési eljárás.

Idővel bebizonyosodott, hogy az EU Pilot párbeszéd hasznos. 2023-ban a Bizottság 259 EU Pilot párbeszédet bonyolított le, amelyek 80 %-át sikerült kielégítően rendezni. Az EU Pilot párbeszédek mindössze 11 %-a nyomán kellett kötelezettségszegési eljárást indítani. Az EU Pilot sikeresnek bizonyult számos szakpolitikai területen, különösen az energetika (40 sikeresen lezárt párbeszéd), az adó- és vámügy (37), a mobilitás és közlekedés (36), valamint a pénzügyi szolgáltatások (25) terén.

Kötelezettségszegési eljárások más intézkedések elégtelensége esetén

A kötelezettségszegési eljárások Bizottság általi alkalmazása az évek során átalakuláson ment át, hogy szélesebb körű, mélyrehatóbb javulást váltson ki. Az uniós jog érvényesítése iránti stratégiai megközelítés azokat a jogsértéseket helyezi előtérbe, amelyek a legsúlyosabban érintik a polgárok és a vállalkozások érdekeit.

2023-ban a Bizottság valamennyi fő szakpolitikai területen együttvéve 529 kötelezettségszegési eljárást indított. Mindegyik tagállam érintett volt, tagállamonként átlagosan 20 új ügy indult. A Bizottság jogérvényesítési intézkedéseivel megóvta az egységes piac integritását, és erősített az EU gazdaságát. Az intézkedések a levegő, a víz és a közlekedés tisztaságának, valamint a körforgásos gazdaság kialakításának előmozdítására irányultak. A Bizottság védelmezte az EU közös értékeit, az alapvető emberi jogokat és a jogállamiságot.

Az új kötelezettségszegési eljárások számát számos tényező befolyásolja. Az átültetendő irányelvek számának csökkenésére (a 2014. évi 67-hez képest 2023-ban 34) tekintettel kevesebb kötelezettségszegési eljárás volt az irányelvek késedelmes vagy helytelen átültetése miatt. Sőt, több mint 20 éve nem volt olyan alacsony az irányelvek hiányos átültetése miatt indult kötelezettségszegési ügyek száma (284), mint 2023-ban. A Bizottság fokozta a tagállamoknak az irányelvek helyes átültetéséhez és alkalmazásához nyújtott támogatást, ami szintén elősegítette a jogsértések megelőzését.

A kötelezettségszegési eljárások 2023-ban ismét bizonyították eredményességüket: a Bizottság több mint 1 000 kötelezettségszegési eljárást zárt le sikeresen, mivel a tagállamok összhangba hozták jogszabályaikat az uniós joggal. Ez a szám a Bizottság azon erőfeszítéseit is tükrözi, hogy előrelépést érjen el régebbi, hosszú ideje húzódó ügyekben, amelyek közül sokat le tudott zárni 2023-ban.

Az összes lezárt ügy 95 %-a rendeződött azelőtt, hogy az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: a Bíróság) elé került volna. Az elhúzódó peres eljárás elkerülésével a polgárok és a vállalkozások előbb élvezhetik az uniós jog előnyeit.

A Bírósághoz fordulás mint végső eszköz

Ha a kötelezettségszegési eljárás korai szakaszaiban nem sikerül véget vetni az uniós jog megsértésének, a Bizottság végül a Bírósághoz fordulhat az adott ügyben. Meghatározott esetekben a Bizottság kérheti pénzbüntetés kiszabását az érintett tagállamra.

2023-ban a Bizottság összesen 82 ügyben határozott úgy, hogy a Bírósághoz fordul. Közülük 45 esetben kérte a Bíróságtól pénzbüntetés kiszabását az adott tagállamra. Ezek közül 40 az átültető intézkedések közlésének elmulasztása miatt indult, öt ügyben pedig a Bizottság korábbi ítélet végrehajtásának elmulasztása miatt másodszor fordult a Bírósághoz. Ezek a számok jelentős növekedést mutatnak az előző évekhez képest, ami jelzi, hogy a Bizottság elkötelezett az uniós jog érvényesítése mellett.

Az uniós jog érvényesítése válság idején

A válság- vagy szükséghelyzetek – például Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja – megnehezítheti a tagállamok számára, hogy maradéktalanul biztosítsák a négy uniós alapvető szabadsággal és az egységes piac működésével való összhangot. Nehéz körülmények között vonzó lehet, hogy hazai szempontokat helyezzenek az uniós jog helyes alkalmazása elé. Az uniós jog eredményes érvényesítése azonban továbbra is elengedhetetlen ahhoz, hogy a polgárok és a vállalkozások folyamatosan élvezhessék az uniós jog által nyújtott védelmet és jogbiztonságot, valamint hogy az alapvető árukat és szolgáltatásokat el lehessen juttatni oda, ahol azokra szükség van.

Az Ukrajna elleni orosz invázió kihatott az uniós földgázellátás biztonságára, emiatt pedig különösen sürgetővé vált, hogy az összes tagállam rendelkezzen megalapozott kockázati készültségi tervvel. A Bizottság 26 tagállammal szemben indított vizsgálatot EU Pilot eljárás keretében, amiért nem értesítették a Bizottságot a földgázellátás biztonságáról szóló rendeletben előírt nemzeti kockázatértékelésükről, megelőzési cselekvési tervükről és vészhelyzeti tervükről. E vizsgálatok közül 16 lezárható volt, miután a tagállamok megadták a kért tájékoztatást, megerősítve, hogy a legtöbb tagállam bevezetett ilyen intézkedéseket.

Az uniós földgáztárolási piac működése és a földgázszállító rendszerekhez való hozzáférés feltételeiről szóló megkülönböztetésmentes szabályok döntő fontosságúak az energiaellátás biztonságának garantálásához és energiaárak stabilizálásához. A Bizottság úgy határozott, hogy Lengyelország ügyében a Bírósághoz fordul olyan intézkedések miatt, amelyek többletköltségeket róttak azokra a vállalatokra, amelyek másik tagállamban lévő tárolóhelyet vettek igénybe a kötelező földgáztárolási követelmény teljesítéséhez. Ezek az intézkedések akadályozzák a határokon átnyúló földgázkereskedelmet.

A Bizottság azért is fellépett az egységes piac védelmében, hogy minden tagállamban biztonságos, megfizethető és jó minőségű élelmiszerek álljanak rendelkezésre. A Bizottság jogérvényesítési intézkedése nyomán Magyarország megszüntette a gabonakivitelre vonatkozó előzetes bejelentési rendszerét. Magyarországon a piaci szereplők ismét kereskedelmi akadályok nélkül exportálhatnak gabonát más tagállamokba. A Bizottság ugyanakkor 2023 októberében kötelezettségszegési eljárást indított Szlovákiával szemben a bizonyos gabonafélékre és vetőmagokra vonatkozó előzetes bejelentési rendszer ügyében.

Az uniós jog időtálló érvényesítése

2023 júliusában a Bizottság a tagállamok közreműködésével Bizottságon belüli áttekintést végzett azért, hogy a gyakorlatban működő és időtálló módon érvényesítse az uniós jogot. Az áttekintés a következő hat területre összpontosult: a Bizottság uniós jog érvényesítésével kapcsolatos stratégiai megközelítésének megvalósítása; a jogsértések eredményes kezelése; a panaszkezelés megkönnyítése; a rendeletek alkalmazásának szisztematikusabb módon történő ellenőrzése; a tagállamoknak nyújtott támogatás növelése; valamint az átláthatóság fokozása.

Mindegyik említett területre vonatkozóan célzott fejlesztéseket határoztak meg, a Bizottság pedig a tagállamokkal együttműködve dolgozik azok végrehajtásán. Ennek köszönhetően többek között fokozódik az átláthatóság, pontosabb tájékoztatást kaphatnak a leendő panaszosok, és hatékonyabb eszközök állnak majd rendelkezésre az irányelvek átültetése kapcsán a tagállamokkal való együttműködésre.

Az áttekintésből kiderült, hogy a Bizottság képes jogérvényesítési eszközeit és eljárásait áttekinthető módon és őszintén értékelni, és a változó körülményekhez alkalmazkodni. Szintén bebizonyosodott, hogy a Bizottság és a tagállamok képesek közösen meghatározni és gyakorlatba átültetni az együttműködésüket érintő fejlesztéseket olyan jogilag és politikailag bonyolult területen, mint az uniós jog érvényesítése.

A gazdaság megerősítése és az EU versenyképességének fokozása

E három, a munkaerőt, az inflációt és az üzleti környezetet érintő kihívással egy olyan időszakban kell szembenéznünk, amikor elvárjuk az európai ipartól, hogy vezető szerepet játsszon a tiszta átállásban. Így távolabbra kell tekintenünk, és meg kell határoznunk, hogyan maradhatunk versenyképesek mindeközben. […] Mert Európa „minden lehetséges eszközzel” meg fogja őrizni versenyelőnyét.

Von der Leyen elnök 2023. évi értékelő beszéde az Unió helyzetéről

A „ 30 éves a közös piac ” című 2023. évi közlemény rámutatott arra, hogy az uniós szabályok hiányos vagy helytelen alkalmazása miatt továbbra is akadályok merülnek fel az egységes piacon. Ez hátrányos következményekkel jár a vállalkozások és a fogyasztók számára. Bonyolult helyzetet teremtenek, és torzítják a versenyt az eltérő nemzeti szabályok, amelyek alapos indokolás nélkül korlátozásokat vezetnek be. Az EU egyik pillére szempontjából komoly nehézséget jelent, ha egyetlen tagállam módszeresen több jogsértést követ el. A Bizottság érvényesítette az uniós szabályokat, hogy egyenlő versenyfeltételeket biztosítson a vállalkozások számára, és azon dolgozott, hogy helyzetbe hozza a polgárokat ahhoz, hogy maradéktalanul éljenek jogaikkal és előnyeikkel az egységes piacon.

Az egységes piaci akadályok kialakulásának megelőzése a növekedés fokozása érdekében

Az egységes piac átláthatóságáról szóló irányelv és annak műszaki szabályozási információs rendszere arra irányul, hogy átláthatóság, párbeszéd és minőségi jogalkotás révén megelőzze új akadályok kialakulását az egységes piacon. Az irányelv szerinti értesítési eljárásnak köszönhetően a Bizottság és a többi tagállam megvizsgálhat minden olyan műszaki szabályt, amelyet valamely tagállam be kíván vezetni bizonyos termékekre és az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokra vonatkozóan.

A Bíróság emlékeztetett az irányelv fontosságára és arra a lehetőségre, hogy a polgárok és a vállalkozások aktívan fellépjenek az irányelvbe ütközően elfogadott nemzeti szabályokkal szemben. A Bizottság a tagállamokkal folytatott számos egyeztetés keretében mozdította elő az irányelv teljes körű alkalmazását.

A szolgáltatók előtt álló akadályok felszámolása az egységes piacon

A szolgáltatási ágazat kulcsfontosságú szerepet tölt be az EU gazdaságában. Az EU GDP-jének mintegy 70 %-át adja, továbbá az uniós foglalkoztatás azonos hányadát képezi. Az ágazat meghatározó szerepet tölt be az EU gazdasági fellendülésében és rezilienciájában.

A szolgáltatási irányelv elengedhetetlen annak megelőzéséhez, hogy indokolatlan akadályok gátolják azokat a vállalkozásokat, amelyek másik tagállamban kívánnak fióktelepet létrehozni, vagy határokon átnyúlóan kívánják szolgáltatásaikat nyújtani. A Bizottság határozottan fellépett azokkal a tagállamokkal szemben, amelyek megsértették az irányelv rendelkezéseit.

A Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Máltával , Lengyelországgal (az ügy 2023 folyamán lezárult) és Szlovéniával szemben, amiért teljesen betiltották az ügyvédi tevékenységek hirdetését. Szlovéniával szemben azért is eljárást indított és folytatott le, amiért nem rendezte az ingatlanügynökségek számára jogszabályban rögzített árakkal kapcsolatos kérdéseket, Ciprussal szemben pedig azért, mert korlátozásokat alkalmazott arra vonatkozóan, ki szerezhet részesedést ingatlanközvetítő társaságokban. A Bizottság emellett a Belgiummal szembeni ügyben eljárás indításával és további intézkedések meghozatalával felszámolta a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás akadályait és a pénzügyi biztosítékra vonatkozó követelményeket.

Az EU-Szerződés szabad letelepedéssel és a szolgáltatások szabad mozgásával kapcsolatos rendelkezéseinek a tagállamok általi betartását illetően a Bizottság úgy határozott, hogy Lengyelország ügyében a Bírósághoz fordul, amiért a tagállam megtiltotta a hirdetést gyógyszertárak számára.

Az uniós közbeszerzési szabályok a vállalkozások számára átláthatóságot és piacrajutási lehetőségeket, a közbeszerzési eljárásban való részvétel iránt érdeklődő gazdasági szereplők számára pedig egyenlő bánásmódot biztosítanak. Emellett támogatják a közpénzekkel való hatékony és eredményes gazdálkodást. E szabályok érvényesítése érdekében a Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal , Portugáliával , Romániával és Szlovéniával szemben, és további intézkedéseket hozott a Bulgáriával szembeni ügyben. A Csehországgal, az Észtországgal, a Görögországgal, a Lettországgal, a Litvániával, a Portugáliával és a Svédországgal szembeni eljárásokat le tudta zárni, mivel e tagállamok összhangba hozták jogszabályaikat az uniós joggal.

A polgárok és a vállalkozások pontosabb tájékoztatása és hatékonyabb segítése

Az elmúlt években több egységes piaci irányítási eszköz (az egységes piac szabályainak érvényesítésével foglalkozó munkacsoport [SMET], a belső piaci panaszkezelő hálózat [SOLVIT], a belső piaci információs rendszer [IMI], a Your Europe és az Európa Önökért Tanácsadó Szolgálat ) jött létre azzal a céllal, hogy helyzetbe hozza a polgárokat és a vállalkozásokat ahhoz, hogy maradéktalanul éljenek jogaikkal egységes piacon. Egyértelmű tájékoztatást, segítséget és problémamegoldást kínálnak. Például a SOLVIT-központok 2023-ban több mint 2 200 polgárnak és vállalkozásnak segítettek a problémájában. Az ügyek több mint 88 %-ban sikerült megoldást találni. A Bizottság közzétette a 2022–2023-ra vonatkozó SMET-jelentést , amelyben beszámolt a SMET munkájáról és eredményeiről. A Bizottság és a tagállamok együttműködnek a SMET keretében, hogy megvizsgálják és felszámolják az egységes piacon még fennálló akadályokat. E munkának az akadályok számának csökkentése révén döntő hatása lehet: például a SMET 90 olyan, konkrét folyamathoz kapcsolódó akadály felszámolásán dolgozott, amely gátolja megújulóenergia-projektek fejlesztését.

Ezen túlmenően az említett eszközök révén nyert bizonyítékok segítenek az egységes piaci szabályok alkalmazásával kapcsolatos problémák feltárásában és orvoslásában. Különösen a SOLVIT fedhet fel olyan strukturális problémákat, amelyekkel a polgárok és a vállalkozások újra meg újra szembesülnek. 2023-ban közzétették az egységes digitális kapuról szóló első végrehajtási jelentést – az egységes digitális kapu – az európai polgárok és vállalkozások számára másik uniós tagállamban esetlegesen szükséges tudnivalókhoz, eljárásokhoz és segítségnyújtási szolgáltatásokhoz való online hozzáférést megkönnyítő honlap – látogatóinak száma átlépte a 400 milliót. A legnépszerűbb bizottsági honlap a Your Europe volt évi 32 millió látogatóval. Több mint 26 000 alkalommal vették igénybe az Európa Önökért Tanácsadó Szolgálatot , amely az egységes piacon őket megillető jogokról tájékoztatja a polgárokat és a vállalkozásokat.

Pénzügyi szolgáltatások

A pénzügyi stabilitás, a fogyasztóvédelem és az egészséges üzleti környezet képezi a pénzügyi piacok megfelelő működésének alapját. Mindegyik tagállamban központi jelentősége van az átláthatóság szempontjából annak, hogy a multinacionális vállalatok bevallják az általuk fizetett társasági adót. A pénzügyi eszközök piacairól szóló II. irányelvet módosító szabályok a blokklánc-technológiára épülő piaci infrastruktúrák kísérleti rendszeréről rendelkeznek. Emellett módosították a „pénzügyi eszköz” fogalmának meghatározását annak egyértelművé tétele érdekében, hogy ilyen eszközök kibocsáthatók kriptovaluták használatával. Végezetül a gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó uniós szabályok Unió-szerte erősítették a közlekedési balesetek károsultjainak védelmét.

Hatékony kis értékű pénzforgalom

A hatékony kis értékű pénzforgalom képezi az uniós gazdaság gerincét, mivel megkönnyíti az ügyletek zökkenőmentes lebonyolítását az ágazatok között, és biztosítja a zavartalan gazdasági tevékenységet. Nélkülözhetetlen szerepet tölt be a gazdasági növekedés és a pénzügyi stabilitás előmozdításában. Például a SEPA-rendelet lehetővé teszi, hogy a polgárok és a vállalkozások ugyanolyan könnyedén hajtsanak végre minden, határokon átnyúló, készpénzmentes fizetést euróban, mint a belföldi fizetéseket.

A Bizottság EU Pilot párbeszédet indított két tagállammal a rendelet helyes végrehajtásáról. Az egységes piac szabályainak érvényesítésével foglalkozó munkacsoport (SMET) arra is felkérte a tagállamokat, hogy tárják fel és orvosolják azokat a hiányosságokat, amelyek IBAN-szám alapú megkülönböztetést eredményeznek (tehát amikor más uniós tagállamokban vezetett számlák nem használhatók fel beszedési megbízások létrehozására vagy pénzeszközök belföldi fizetés céljából történő átutalására).

Fenntartható finanszírozás

A fenntartható finanszírozás az európai zöld megállapodás támogatásának fontos részét képezi. E téren az unió szabályok közé tartozik a taxonómiai rendelet , a fenntartható finanszírozással kapcsolatos közzétételekről szóló rendelet , az uniós éghajlati referenciamutatókról szóló rendelet , az európai zöldkötvényről szóló rendelet és a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolásról szóló irányelv .

E szabályok jogi értelmezésének és végrehajtásának megkönnyítése érdekében a Bizottság több alkalommal tett közzé gyakran ismétlődő kérdéseket (GYIK). A Bizottság emellett az átállás finanszírozásáról szóló ajánlást is elfogadott, amelyben iránymutatást ad a piacoknak a fenntartható finanszírozási keret igénybevételéről.

Pénzmosás

A szervezett bűnözés súlyos fenyegetés elleni küzdelemhez elengedhetetlen, hogy a pénzmosás elleni uniós szabályokat mindegyik gazdasági szereplő eredményesen alkalmazza minden tagállamban. A szabályok fokozott betartásának elérése a Bizottság egyik kiemelt célja a jogérvényesítésben, hogy megvédje a polgárokat, és egyenlő versenyfeltételeket biztosítson a vállalkozások számára.

Jól működő közlekedési ágazat

Az egységes európai vasúti térség az Unió egészére kiterjedő vasúthálózat-rendszer, amelynek célja, hogy a versenyre, a műszaki harmonizációra és a határokon átnyúló összeköttetések közös fejlesztésére alapozva elősegítse a vasúti ágazat fejlődését. A Bizottság úgy határozott, hogy a Bírósághoz fordul Görögország és Spanyolország ügyében, mivel e tagállamok nem teljesítették az egységes európai vasúti térségről szóló irányelvben foglalt kötelezettségeiket. A Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal és Ausztriával  szemben, amiért helytelenül ültették át a belföldi vasúti személyszállítási szolgáltatások piacának megnyitására és a vasúti infrastruktúra irányítására vonatkozó uniós szabályokat . Németországgal és Bulgáriával szemben pedig folytatta a kötelezettségszegési eljárást, amelyet azért indított, mert e tagállamok helytelenül ültették át ugyanazon irányelv bizonyos rendelkezéseit.

Az egyes közúti járművek legnagyobb tömegére és méreteire vonatkozó, naprakésszé tett uniós szabályoknak fontos szerepe van az egységes piac működésében az áruk Unión belüli szabad mozgásában. A Bizottság folytatta a kötelezettségszegési eljárást, amelyet Litvániával szemben indított e naprakésszé tett szabályok maradéktalan végrehajtásának elmulasztása miatt.

A tengeri szállítás területén a Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Hollandiával szemben, amiért nem tartotta be a tengerészeti felszerelésekről szóló irányelvben a tengerészeti felszerelésekre vonatkozóan rögzített uniós szabályokat. Ez az irányelv a tengeri biztonság fokozására, a tengerszennyezés megelőzésére, valamint a tengerészeti felszerelések Unión belüli szabad mozgásának biztosítására irányul nemzetközi szabványok uniós hajókra történő alkalmazásával. A Bizottság emellett további intézkedést hozott a Bulgáriával szembeni hasonló kötelezettségszegési eljárásban.

A versenyszabályok érvényesítése

Az uniós versenypolitika célja, hogy egyenlő versenyfeltételeket teremtsen. Ezt a politikát a nemzeti versenyhatóságok a Bizottsággal együtt érvényesítik. Az ECN+ irányelv növeli a nemzeti versenyhatóságok hatáskörét és hatékonyságát azáltal, hogy megerősíti az uniós versenyszabályok végrehajtását. Az irányelv érvényesítése érdekében a Bizottság megtette a Bírósághoz fordult Észtország ügyében, és megtette a következő lépést a Romániával szembeni eljárásban.

Közvetett adózás a tisztességes üzleti környezetért

A hozzáadottérték-adóra (héa) és jövedéki adóra vonatkozó uniós szabályoknak köszönhetően a vállalkozások egyenlő versenyfeltételek mellett versenyezhetnek az egységes piacon, az adókat pedig ott kell megfizetni, ahol esedékesek. A közös szabályok nélküli területeken, például a gépjárműadózás terén a Bizottság ellenőrzi, hogy a tagállamok nem gördítenek-e a polgárok és a gépjárművek számára diszkriminatív akadályokat az Unión belül mozgás elé.

A  jövedéki termékekre vonatkozó felülvizsgált közös keret egyszerűsítette az alkohol, a dohány és az energiatermékek mozgására vonatkozó szabályokat. Az alkoholra kivetett jövedéki adóra vonatkozó felülvizsgált szabályok közös tanúsítási rendszert hoztak létre a kisüzemi termelők számára.

A Bizottság panasz alapján kötelezettségszegési eljárást indított Portugáliával szemben, mivel a tagállam nem tartotta be a bor jövedéki adó szempontjából történő uniós meghatározására vonatkozó rendelkezéseket , amelyek befolyásolják bizonyos alkoholtartalmú italok adóügyi megítélését. Az uniós jog szerint a 15–18 térfogatszázalék közötti alkoholtartalmú termékek csak akkor sorolhatók a bor kategóriájába, ha sűrítés nélkül állítják elő őket. Azonban Portugália borként kezeli a sűrített termékeket, és helytelenül nulla százalékos adókulcsot alkalmaz.

2023-ban a Bizottság jogérvényesítési intézkedései az uniós adójog terén kézzelfogható előnyöket eredményeztek a polgárok és a vállalkozások számára. Például Románia visszatérítette a polgároknak a regisztrációs adót, amelyet helytelenül vetett ki más tagállamokból beszerzett használt gépjárművekre. Görögország megszüntette a nemzeti egyetemes szolgáltató által nyújtott kereskedelmi postai szolgáltatásokra vonatkozó héamentességet. A vállalkozások immár tisztességesen versenyezhetnek egymással, és a kereskedelmi postai szolgáltatások szélesebb választékát kínálhatják a fogyasztóknak, versenyképes árakon. Ezenkívül sikeres EU Pilot párbeszédet követően Dánia, Észtország, Írország, Görögország, Horvátország, Olaszország, Litvánia, Szlovénia és Finnország immár megkönnyíti az adókövetelések behajtását azzal, hogy haladéktalanul és pontosan válaszol más tagállamok tájékoztatási kérelmére.

Az uniós szabályok rögzítik, hogy az Unión kívülre exportált áruk után nem fizetendő héa. Bulgáriából exportáló, nem uniós gazdasági szereplők nem tudták bemutatni a nemzeti vámigazgatási szerv által kért vámokmányokat, következésképpen héát kellett fizetniük. Sikeres EU Pilot párbeszédet követően Bulgária intézkedéseket tett az említett szabályok helyes alkalmazása érdekében. 

Az egységes piacot támogató közvetlen adózás

Az egységes piac garantálja, hogy a polgárok és a vállalkozások országhatároktól függetlenül, szabadon mozoghatnak, tevékenykedhetnek és befektethetnek. Azonban a nemzeti közvetlen adózási szabályok nem teljesen harmonizáltak az Unión belül. A nemzeti adórendszerek közötti különbségek miatt akadályok alakulnak ki az egységes piacon, lehetőségek nyílnak az agresszív adótervezésre és az adókikerülésre.

Az adókikerülési gyakorlatok elleni szabályokról szóló irányelv célja a társaságiadó-kikerülés elleni minimális szintű védelem kialakítása az egész EU-ra kiterjedően, egyúttal tisztességesebb és stabilabb környezet biztosítása a vállalkozások számára. 2023-ban a Bizottság úgy határozott, hogy a Bírósághoz fordul Belgium és Luxemburg ügyében, amiért e tagállamok helytelenül ültették át az irányelvet. A Bizottság sikeresen lezárta a Spanyolországgal szembeni kötelezettségszegési ügyet, miután a tagállam befejezte a tőkekivonási adóra vonatkozó szabályok átültetését.

Az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről szóló irányelv   új adózási átláthatósági szabályokat vezetett be a digitális platformokon végrehajtott ügyletekre vonatkozóan . E szabályok segítségével a tagállamok meghatározhatják azokat az eseteket, amikor adót kell fizetni, megelőzve az adócsalást vagy a téves bevallást. E szabályok átültetésének előmozdítása érdekében a Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított 14 tagállammal szemben, és további intézkedéseket hozott a Belgiummal, a Görögországgal, a Spanyolországgal, a Ciprussal, a Lengyelországgal és a Portugáliával szembeni ügyben. A jogérvényesítési intézkedések sikerrel jártak, mivel a Bizottság 2023 végéig le tudta zárni e kötelezettségszegési eljárások többségét. 

A Bizottság jogérvényesítési intézkedésének és az Unión belüli szolgáltatásnyújtás szabadságát gátló akadály felszámolásának eredményeképpen Spanyolország eltörölte azt a kötelezettséget, hogy az Unión belüli, külföldi illetőségű adóalanyok adóügyi képviselőt jelöljenek ki. E kötelezettség többletköltségeket rótt a külföldi illetőségű adóalanyokra, eltántorítva őket attól, hogy tevékenykedni kezdjenek vagy befektessenek Spanyolországban.

A Bizottsággal folytatott nem hivatalos egyeztetéseket követően több tagállam összehangolta nemzeti jogszabályait az uniós közvetlen adózási szabályokkal. Litvánia orvosolta a hibrid struktúrából adódó diszkrepanciákra vonatkozó, adókikerülés elleni szabályok helytelen átültetését. Románia kiigazította az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere szabályainak nem megfelelő átültetését, és orvosolta az a helyzetet, hogy a turizmus-vendéglátás ágazat nem részesült az anya-és leányvállalatokról szóló irányelv alapján a társult vállalkozások közötti fizetésekre vonatkozó forrásadómentességben.

A Bizottság panasz nyomán úgy határozott, hogy kötelezettségszegési eljárást indít Svédországgal szemben előzetes jövedelemadózás ügyében. Svédország indokolatlanul korlátozza a szolgáltatásnyújtás szabadságát ( az Európai Unió működéséről szóló szerződés 56. cikke és az EGT-megállapodás 36. cikke ).

Biztonságos és egyszerű vámügyintézés

Az Uniós Vámkódex a modern kereskedelmi modellekhez és kommunikációs eszközökhöz igazodva meghatározza az uniós vámterületen alkalmazandó vámszabályok és vámeljárások jogi keretét.

A Bizottság jogérvényesítési stratégiájában a vámügyek területén a Vámkódex helyes és egységes alkalmazására összpontosított. E célból megvizsgálta az áruk alulértékelésének problémáját, értékelte a tagállamokban vámügyi területen használt informatikai rendszereket, észlelte az Unión belül alkalmazott, vámokkal azonos hatású terheket, és feltárta a készpénzellenőrzési rendelet alkalmazásával kapcsolatos szabálytalanságokat.

2023-ban a vámjogi képviseletért felszámított postai díjak területén a Bizottság az összes tagállamra kiterjedő, átfogó vizsgálat keretében a kis értékű postai küldeményekre vonatkozó rendelkezések alkalmazására összpontosított.

A zöld, fenntartható és virágzó Európa megteremtése

Ilyen erőteljes választ ad Európa az éghajlatváltozásra. Az európai zöld megállapodás biztosítja a szükséges keretet, ösztönzőket és beruházásokat – de az emberek, a feltalálók és a mérnökök azok, akik kifejlesztik a megoldásokat.

Von der Leyen elnök 2023. évi értékelő beszéde az Unió helyzetéről

Az európai zöld megállapodás az EU ütemterve az éghajlati, környezeti és biodiverzitási válság hármas fenyegetésének kezelésére. Az EU arra törekszik, hogy tiszta, megfizethető és biztonságos energiaellátásról gondoskodjon, elérje éghajlat-politikai céljait, és fellendítse a gazdasági fejlődést. 2023-ban a Bizottság jogérvényesítési intézkedései a levegő, a víz és a közlekedés tisztaságának, valamint a körforgásos gazdaság kialakításának előmozdítására irányultak. A Bizottság a közös agrárpolitika keretében segített a tagállamoknak és a mezőgazdasági termelőknek. Előrelépést tett az EU energiauniója felé, és folytatta a munkát a nukleáris energia biztonságának megőrzése érdekében.

Éghajlat-politikai fellépés 

Az  irányítási rendelet  közös tervezési, jelentéstételi és ellenőrzési szabályokat ír elő, hogy segítse az EU-t a 2030-ra vonatkozó energia- és éghajlat-politikai céljainak elérésében. Emellett biztosítja, hogy az EU megfelelő módon, időben és következetesen tegyen jelentést az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és a Párizsi Megállapodás alapján.

A rendelet előírja, hogy a tagállamok legalább harminc évre szóló, hosszú távú stratégiát nyújtsanak be az uniós éghajlat-politikai célok megvalósításának támogatása érdekében. 2023-ban a Bizottság megtette a következő lépést a Lengyelországgal és a Romániával  szembeni kötelezettségszegési eljárásban, amely azért indult, mivel e tagállamok nem nyújtottak be ilyen stratégiát a Bizottsághoz.

A tagállamoknak tízéves nemzeti energia- és klímatervet is kidolgoznak és naprakészen tartanak, amelyben meghatározzák az energiaunió célkitűzéseinek – köztük a dekarbonizációnak – az elérésére vonatkozó ütemezést. A Bizottság kötelezettségszegési eljárást megelőző párbeszédet kezdeményezett 11 tagállammal, amiért nem nyújtották be időben a 2021 és 2030 közötti időszakra vonatkozó tervük naprakésszé tett tervezetét. A párbeszédek összességében véve sikeresek voltak, és az érintett tagállamok többsége benyújtotta naprakésszé tett tervét. Három párbeszéd nyomán indult kötelezettségszegési eljárás, mégpedig Bulgáriával , Ausztriával és Lengyelországgal szemben. 

Tiszta közlekedés

Fenntartható városi közlekedéssel, valamint tiszta és energiahatékony járművekkel javítható a polgárok életminősége, és erősíthető az uniós gazdaság. A cél a közlekedés fejlesztése, egyúttal csökkentve a forgalmi torlódásokat, a balesetek számát és a szennyezést az európai városokban.

2023-ban a Bizottság a Bírósághoz fordult Bulgária ügyében, amiért a tagállam nem ültette át a tiszta járművek közbeszerzésére vonatkozó nemzeti minimumcélokat megállapító uniós szabályokat . E célok különösen a városi autóbuszoknál lényegesek, hiszen esetükben közbeszerzés teszi ki a piac 70 %-át. A Bizottság lezárta a Csehország, az Észtország, a Magyarország, a Szlovénia, a Finnország és a Svédországgal szembeni kötelezettségszegési ügyet, miután e tagállamok befejezték az említett szabályok átültetését.

Tiszta levegő és víz

Az uniós levegőminőségi politika a levegőminőség javítására és a légszennyezés visszaszorítására irányul a környezet és az emberi egészség védelme érdekében. Az EU-ban a légszennyezés az első számú környezet-egészségügyi probléma. Olyan súlyos betegségeket okoz, mint az asztma, a szív- és érrendszeri problémák és a tüdőrák, ráadásul a kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportokat érinti a legsúlyosabban.

Az uniós vízpolitika védi a vízkészleteket, valamint az édes- és sósvízi ökoszisztémákat, és gondoskodik arról, hogy az ivó- és fürdővíz tiszta legyen. A víz-keretirányelv határozza meg az uniós vízpolitika fő keretét és célkitűzéseit.

A biológiai sokféleség védelme

Az európai zöld megállapodás részeként a 2030-ig tartó időszakra szóló biodiverzitási stratégia az EU terve arra, hogy 2030-ra a biológiai sokféleség helyreállításának útjára lépjen. A meglévő természetvédelmi jogszabályokra építve konkrét kötelezettségvállalásokat és intézkedéseket tartalmaz a természet védelmére és az ökoszisztémák pusztulásának visszafordítására vonatkozóan.

A körforgásos gazdaság előmozdítása

Az EU a körforgásos gazdaságra való átállásra törekszik, hogy tisztább és versenyképesebb legyen. A körforgásos gazdaságra való átállás csökkenti a természeti erőforrásokra nehezedő terhelést, valamint fenntartható növekedést és munkahelyeket eredményez. Szükséges az EU 2050-re vonatkozó klímasemlegességi céljának eléréséhez és a biológiai sokféleség csökkenésének megállításához. A körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv az európai zöld megállapodás egyik alapvető eleme.

Fenntartható mezőgazdaság az élelmiszer-ellátás biztonságáért

Az EU közös agrárpolitikájának célja, hogy biztosítsa az élelmiszer-ellátást az EU-ban, stabilizálja a mezőgazdasági piacokat, és méltányos jövedelmet garantáljon a mezőgazdasági termelők számára. Emellett az éghajlatváltozásnak és a biológiai sokféleség csökkenésének kezelését is elősegíti.

2023 óta az összes tagállam rendelkezik nemzeti stratégiai tervvel az uniós pénzügyi támogatásnak a közös agrárpolitikai célkitűzések elérésére való felhasználására vonatkozóan. A Bizottság támogatja a tagállamokat a tervük helyes megvalósításában. Az ökológiai gazdálkodás és a földrajzi árujelzők oltalma terén szintén szoros együttműködés zajlik az uniós szabályok végrehajtása érdekében. 

A Bizottság jogérvényesítési intézkedéseinek eredményeképpen az összes tagállam átültette a mezőgazdasági és élelmiszer-ellátási láncban a vállalkozások közötti kapcsolatokban előforduló tisztességtelen piaci gyakorlatokról szóló irányelvet . A Bizottság párbeszédet folytatott 22 tagállammal, hogy meggyőződjön arról, hogy nemcsak maradéktalanul, de helyes is hajtották végre az átültetést.

Fenntartható halászat és tengeri területrendezés

Az EU közös halászati politikája a halászat és az akvakultúra hosszú távú fenntarthatóságának biztosítására irányul, ezzel hozzájárulva az élelmiszer-ellátás rendelkezésre állásához. További célja a halászatból élők méltányos életszínvonalának fenntartása. A szakpolitika a halállományok szinten tartására összpontosít olyan intézkedésekkel, mint a halászflotta-kapacitás korlátozása és fogási korlátok megállapítása. A tagállamoknak ellenőrzési és jogérvényesítési rendszereket kell létrehozniuk ezen intézkedések maradéktalan végrehajtása érdekében.

A Bizottság megtette a következő lépést a kékúszójútonhal-gazdaságok nemzeti ellenőrzési rendszerének hiányosságai miatt Horvátországgal szemben indított eljárásban. A Dániával szembeni ügyet lezárta, mivel e tagállam eleget tett az uniós mérlegelési és fogásbejelentési kötelezettségeknek.

A tengeri területrendezési tervekkel előmozdítható a tengergazdaságok fenntartható növekedése és a tengeri erőforrások észszerű felhasználása. A Bizottság felszólította Görögországot , Horvátországot , Olaszországot , Ciprust , Portugáliát és Romániát , hogy készítsenek ilyen tervet, és nyújtsák be a Bizottsághoz. A Bizottság a Bulgáriával és Spanyolországgal szembeni eljárásokat le tudta zárni, mivel e tagállamok eleget tettek ennek a kötelezettségnek.

Környezetvédelmi irányítás

A polgárok környezetvédelmi ügyekbe való bevonása döntő fontosságú a környezetvédelmi szabályok betartásának fokozása és a környezet egészségesebbé tétele érdekében. A Bizottság felszólította Ausztriát , hogy az Aarhusi Egyezménnyel összhangban fejlessze a környezeti ügyekben a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló jogszabályait. A Bizottság le tudta zárni a Franciaországgal szembeni ügyet, mivel e tagállam összhangba hozta jogszabályait az uniós szabályokkal , javítva a környezetvédelmi információk hozzáférhetőségét a polgárok számára. A Bizottság megtette a következő lépést a Bulgáriával szembeni eljárásban, amely azért indult, mert e tagállam nem számolta fel az igazságszolgáltatáshoz való joggal kapcsolatos akadályokat a levegőminőségi tervekkel összefüggésben.

Tiszta és megfizethető energia

Az integrált uniós energiapiac a legköltséghatékonyabb módja annak, hogy biztonságos és megfizethető energiaellátást biztosítsunk a polgárok és a vállalkozások számára. A közös szabályok és a határokon átnyúló infrastruktúra segítségével az egyik uniós országban előállított energia eljuttatható egy másik tagállam fogyasztóihoz. A versenynek és a fogyasztók számára elérhető energiaszolgáltatók szélesebb választékának köszönhetően az árak kordában tarthatók. Az integrált piac a fenntarthatóság fokozását is elősegíti.

A Bizottság figyelemmel kísérte a „Tiszta energia minden európainak” csomag végrehajtását. A csomagban foglalt jogszabályok végrehajtása előrelépés az „Irány az 55 %!” intézkedéscsomag és a REPowerEU terv alkalmazásában.  

A nukleáris energia biztonságának megőrzése

A nukleáris energia pozitív szerepet játszhat az éghajlat-politikai célok elérésében és az energiabiztonság garantálásában, de ehhez a legmagasabb szintű nukleáris biztonságról és sugárvédelemről kell gondoskodni. A Bizottság továbbra is támogatta az Euratom nukleáris biztonságra vonatkozó jogi keretének hatékony végrehajtását, védte a munkavállalókat, a betegeket és a lakosságot az ionizáló sugárzástól, és gondoskodott a radioaktív hulladékok biztonságos kezeléséről.

A digitális korra felkészült Európa

Tapasztaljuk, hogy amikor az üzletmenet vagy az életünk megkönnyítéséről van szó, mennyire fontos a digitális technológia. Sokatmondó tény, hogy a Next Generation EU digitális beruházásokra irányuló 20 %-os célkitűzését messze túlteljesítettük. Ezeket a forrásokat a tagállamok egészségügyi és igazságszolgáltatási rendszereik vagy közlekedési hálózataik digitalizálására fordítják.

Von der Leyen elnök 2023. évi értékelő beszéde az Unió helyzetéről

Az EU kiáll a digitális társadalom emberközpontú és fenntartható jövőképe mellett, hogy helyzetbe hozza a polgárokat és a vállalkozásokat. A digitális társadalom és a digitális technológiák újfajta szabadságokat és jogokat, egyúttal új tanulási, szórakozási és munkavégzési lehetőségeket hoznak. 2023-ban a Bizottság azért is érvényesítette az uniós jogokat, hogy előtérbe helyezze a technológiát, miközben nyitott, tisztességes és fenntartható digitális környezetet biztosít.

Technológia az emberek szolgálatában

Az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex korszerűsíti az uniós távközlési szabályokat a fogyasztók és az ágazati szereplők javára. A Bizottság 2023-ban le tudta zárni az Észtországgal, a Spanyolországgal, a Franciaországgal, a Horvátországgal, a Luxemburggal, az Ausztriával, a Romániával és a Szlovákiával szembeni ügyet. 24 tagállam maradéktalanul átültette a Kódexet a nemzeti jogába. Az egyértelműbb fogyasztói szerződéseknek, a színvonalasabb szolgáltatásoknak és az erősebb piaci versenydinamikának köszönhetően élénkülnek majd a beruházások a hálózati összekapcsoltság terén, miközben az európai felhasználók védelme is biztosított.

Méltányos és versenyképes digitális gazdaság

A platformok és a vállalkozások közötti kapcsolatokról szóló uniós rendelet az első szabályrendszer, amely az online platformokon a kisebb vállalkozások és kereskedők számára tisztességes, átlátható és kiszámítható üzleti környezet megteremtésére irányul. A Bizottság nyolc tagállammal szemben indított kötelezettségszegési eljárást az említett rendelet szerint kötelezettségeik teljesítésének elmulasztása miatt. E nyolc eljárásból a Bizottság sikeresen lezárta a Csehországgal és a Portugáliával szembeni ügyet, és megtette a következő lépést a Magyarországgal és a Litvániával szembeni eljárásban.

A digitális egységes piacon a szerzői jogról szóló irányelv és az online televízió- és rádióműsorokról szóló irányelv korszerűsíti az uniós szerzői jogi szabályozást és lehetővé teszi, hogy a fogyasztók és a szerzők a lehető legnagyobb mértékben kihasználhassák a digitális világ előnyeit. A Bizottság a Bírósághoz fordult Bulgária , Dánia , Finnország , Lettország , Lengyelország és Portugália ügyében, mivel e tagállamok még mindig lemaradásban vannak a két irányelv közül legalább az egyik átültetését illetően. E jogérvényesítési intézkedés eredményeképpen 2023 végére Lengyelország volt az egyetlen tagállam, amely még nem fejezte be mindkét irányelv átültetését.

Nyílt, demokratikus és fenntartható digitális társadalom

Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló felülvizsgált irányelv előmozdítja méltányos feltételek kialakítását audiovizuális ágazat összes szereplője számára. A hagyományos televíziós műsorszolgáltatók és a lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók egyaránt ide tartoznak. Egyes szabályok a videomegosztó platformokra is vonatkoznak. Az irányelv célja a biztonságosabb, méltányosabb és sokszínűbb audiovizuális környezet megteremtése. 

A Bizottság le tudta zárni a Csehországgal, az Észtországgal, a Franciaországgal, a Horvátországgal, a Szlovéniával és a Szlovákiával szembeni kötelezettségszegési eljárást, mivel e tagállamok befejezték az irányelv átültetését.

A  digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály  az egész egységes piacra vonatkozó közös szabályokat határoz meg, így többek között kellő gondosságra vonatkozó kötelezettségeket ír elő a jogellenes és káros online tevékenységek és a dezinformáció tekintetében. Példátlan normát teremt a jelentős online közvetítők – köztük az online platformok – elszámoltathatóságára vonatkozóan. A Bizottság támogatta a tagállamokat az új jogszabály alkalmazására való felkészülésben. Emellett  17 online óriásplatformot és két nagyon népszerű online keresőprogramot tartalmazó jegyzéket is elfogadott. E szolgáltatóknak a többiekhez képest korábban, már 2023 augusztusában teljesíteniük kellett a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály rendelkezéseit az Unióban lévő összes felhasználó érdekében. 

Az adatgazdaság előmozdítása

A nyílt hozzáférésű adatokról szóló irányelv célja annak biztosítása, hogy a közszféra által előállított és finanszírozott adatok nagyobb arányban legyenek elérhetők annak érdekében, hogy azokat bárki bármilyen új célra újra felhasználhassa. Az irányelv ösztönzi az olyan adatintenzív innovációk fejlesztését, mint az időjárással vagy a közlekedéssel kapcsolatos alkalmazások, amelyek gyakran használnak dinamikus adatokat. Növeli az átláthatóságot azáltal, hogy hozzáférést biztosít a közfinanszírozású kutatási adatokhoz, és támogatja az új technológiákat, többek között a mesterséges intelligenciát.

A Bizottság megtette a következő lépést és a Bírósághoz fordult azokban a kötelezettségszegési eljárásokban, amelyeket négy tagállammal (Belgium, Bulgária, Lettország és Hollandia) szemben indított az irányelv nemzeti jogba való átültetésének az elmulasztása miatt. A Bizottság ugyanakkor le tudott zárni más tagállamokkal szembeni kötelezettségszegési eljárásokat, mivel az érintett tagállamok értesítették a Bizottságot az irányelv maradéktalan átültetésről.

A vállalkozások határokon átnyúló tevékenységeinek megkönnyítése

Az uniós társasági jog kiszámítható jogi keretet biztosít, hogy az uniós vállalkozások könnyebben folytathassanak határokon átnyúló tevékenységeket, és leküzdhessék az egyre digitalizálódó világban jelentkező új kihívásokat. A digitalizációs irányelv elfogadása fontos lépés volt a társasági jog digitalizálása felé. Emellett csökkenti a vállalkozásokat terhelő költségeket, mivel lehetővé teszi, hogy a vállalkozók teljes körű online ügyintézés keretében hozzanak létre új vállalkozásokat és tegyék naprakésszé a cégnyilvántartásban szereplő adataikat. A határokon átnyúló mobilitásról szóló irányelv egyértelmű eljárásokat határoz meg az egyesülésre, a szétválásra és a határon átnyúló mozgásra vonatkozóan, hogy támogassa a tagállamokat az egységes piacon belüli terjeszkedésben vagy szerkezetátalakításban.

2023 végéig összesen 23 tagállam ültette át digitalizációs irányelvet. A Bizottság megtette a következő lépést az irányelv átültetésének elmulasztása miatt Bulgáriával és Ciprussal szemben indult eljárásban. A Bizottság emellett kötelezettségszegési eljárást indított 11 tagállammal szemben, amiért nem ültették át az irányelv egyes szabályait, amelyek végrehajtására hosszabb határidő állt rendelkezésre. Mivel 20 tagállam nem ültette át időben a határokon átnyúló mobilitásról szóló irányelvet, a Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított. 2023 végéig összesen 19 tagállam ültette át e szabályokat.

Digitális közlekedési rendszerek

A közúti közlekedési ágazatban az európai elektronikus útdíjszedési rendszerről szóló irányelv biztosítja, hogy az útdíjszedési szolgáltatások interoperábilisak legyenek az uniós közutakon. Lehetővé teszi az úthasználók számára, hogy az egész EU-ban könnyen fizessenek úthasználati díjat mindössze egyetlen szolgáltatóval kötött egyetlen előfizetési szerződés és egyetlen fedélzeti egység révén. A Bizottság úgy határozott, hogy a Bírósághoz fordul Bulgária és Lengyelország ügyében az irányelv nemzeti jogukba való maradéktalan átültetésének az elmulasztása miatt. Folytatta a Dániával , a Görögországgal , a Finnországgal és a Svédországgal szemben ugyanezen ügyben indított kötelezettségszegési eljárásokat.

A légiközlekedési ágazatban a Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Szlovákiával szemben, amiért e tagállam nem tartotta be a pilóta nélküli légi járművekkel végzett műveletekre vonatkozó uniós szabályokat . Emellett kötelezettségszegési eljárást indított 17 tagállammal szemben, amiért nem gondoskodtak az 1. számú közös projektről szóló rendelet betartásáról. E rendelet azoknak az eljárásoknak és műszaki megoldásoknak az összehangolt végrehajtását biztosítja, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a légiforgalmi szolgáltatás az egységes európai égbolt teljes hálózatában megfelelő teljesítményt nyújtson.

A méltányos és szociális Európa megvalósítása

Kontinensünk jövője a mai döntéseinktől függ. Az Unió kiteljesítése érdekében tett lépéseinktől. Európa népei olyan Uniót akarnak, amely kiáll értük a nagyhatalmi verseny idején. De ugyanakkor partnerként és szövetségesként védi őket és közel áll hozzájuk a hétköznapi küzdelmeikben.

Von der Leyen elnök 2023. évi értékelő beszéde az Unió helyzetéről

Az EU arra törekszik, hogy a gazdasági fellendülés, valamint a zöld és a digitális átállás társadalmilag igazságos és méltányos legyen. Az uniós szabályok célja annak biztosítása, hogy mindenki egyenlő esélyekkel rendelkezzen az életben, és ugyanazokat a szociális jogokat élvezhesse. A Bizottság ezért 2023-ban jogérvényesítési intézkedéseket hozott a munkavállalói jogok védelmében és a méltányos munkafeltételek előmozdításáért. Fellépett a munkavállalók szabad mozgását aláásó hátrányos megkülönböztetés ellen, és elérte a munka és a családi élet összeegyeztetésére vonatkozó uniós szabályok szélesebb körű végrehajtását.

Munkajog

Az uniós munkajog védelmet nyújt a munkavállalók számára a munkáltatójukkal fennálló jogviszonyukban. E szabályok biztosítják a fenntartható munka- és pihenőidőt, a bizonytalan foglalkoztatási helyzetű munkavállalókkal való méltányos bánásmódot, valamint fizetésképtelenség esetén a munkavállalók megfelelő díjazását.

A Bizottság a munkaidő-irányelv   tagállami végrehajtásáról szóló jelentést tett közzé. A benne szereplő megállapításokból általában véve kedvező kép rajzolódik ki a nemzeti végrehajtásról. A Bizottság értelmező közleménye összefoglalja a Bíróság irányelvvel kapcsolatos ítélkezési gyakorlatát, hogy egyértelmű jogi helyzetet és jogbiztonságot teremtsen az érdekelt felek számára.

Az EU határozott ideig tartó munkaviszonyra vonatkozó szabályainak érvényesítése érdekében a Bizottság további intézkedést hozott Olaszországgal szemben , többek között a tiszteletbeli bírák munkafeltételeivel kapcsolatban. Ezzel az volt a célja, hogy megelőzze a határozott idejű szerződése visszaélésszerű alkalmazását, és elkerülje a diszkriminatív foglalkoztatási feltételeket a közszférában. A Bizottság EU Pilot párbeszéd keretében a határozott időre alkalmazott munkavállalók esetleges lengyelországi hátrányos megkülönböztetésével is foglalkozott. Lengyelország ezt követően módosította a munkaviszony megszűnésére vonatkozó szabályait, hogy a határozott időre alkalmazott munkavállalókat ne érje hátrányos megkülönböztetés.

A minimálbérről szóló új irányelv közös keretet határoz meg a megfelelő minimálbérek Unión belüli megállapítására vonatkozóan. Az eleve helyesen történő átültetésének előmozdítása érdekében a Bizottság már jóval a 2024. november 15-i átültetési határidő előtt támogatta a tagállamokat azzal, hogy iránymutatást nyújtott a szakosodott szakértői csoport által kiadott jelentésben .

A méltányos munkafeltételekre és a méltányos foglalkoztatásra vonatkozó szabályok érvényesítésének központi jelentősége van a polgárok jólétének és az egységes piac működésének javításához. Az egyik meghatározó alapelv az egyenlő versenyfeltételek biztosítása a tagállami munkaerőpiacok között.

Munkahelyi egészségvédelem és biztonság 

Az EU a munkavállalók magas szintű védelmének biztosítása érdekében kiterjedt szabályrendszert dolgozott ki a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra vonatkozóan. Az egészséges és biztonságos munkafeltételek következtében a munkaerő egészséges és termelékeny lesz, ami egyúttal az uniós gazdaság fenntartható növekedésére is jótékony hatást gyakorol.

A Bizottság folytatta az EU Pilot párbeszédet öt tagállammal, hogy a nemzeti intézkedéseket összhangba hozzák az indikatív foglalkozási expozíciós határértékek negyedik listájával a vegyi anyagokról szóló irányelv alapján. Ennek eredményeképpen Magyarország és Hollandia jogszabályai összhangba kerültek az irányelvvel, Csehország és Lengyelország pedig vállalta, hogy hamarosan összhangba hozza nemzeti jogszabályait az uniós szabályokkal. A Bizottság ugyanakkor kötelezettségszegési eljárást indított Németországgal szemben.

A Bizottság folytatta a rákkeltő, mutagén és reprodukciótoxikus anyagokról szóló irányelvet naprakésszé tevő első módosítás átültetésével kapcsolatos EU Pilot párbeszédet 13 tagállammal. A párbeszéd nyomán hat tagállam összhangba hozta jogszabályait az irányelvvel, három pedig vállalta, hogy összhangba hozza nemzeti jogszabályait az uniós szabályokkal. A másik négy tagállammal folytatódik a párbeszéd. A Bizottság emellett 14 tagállammal azért kezdeményezett EU Pilot párbeszédet, hogy gondoskodjon a biológiai anyagokról szóló, naprakésszé tett irányelvvel való összhangról.

A Bizottság lezárt három kötelezettségszegési eljárást, mivel Németország, Ciprus és Ausztria átültette az uniós szabályokat a nemzeti jogába. Az építkezésekről szóló irányelv , a hajók fedélzetén nyújtott orvosi ellátásról szóló irányelv , illetve az egyéni védőeszközökről szóló irányelv tartozott az érintett jogi aktusok közé. Következésképpen biztonságosabbá váltak a munkafeltételek a munkavállalók számára.

A munkavállalók mobilitása

A munkavállalók szabad mozgása az EU egyik alapvető szabadsága. Idetartozik a munkavállaláshoz és e célból másik tagállamban történő tartózkodáshoz, a másik tagállamban történő munkakereséshez, valamint akár a munkaviszony megszűnése utáni ott-tartózkodáshoz való jog. Az uniós munkavállalók az adott ország állampolgáraival egyenlő bánásmódban részesülnek a munkavállalás, a munkafeltételek és minden egyéb szociális és adókedvezmény tekintetében.

A Bizottság a Bírósághoz fordult Olaszország ügyében   az Európai Parlamenthez intézett petíció alapján indult eljárás keretében, amiért e tagállam megtagadta az idegen nyelvű előadókkal szembeni hátrányos megkülönböztetés megszüntetését az állami egyetemeken.

A munkavállalók kiküldetéséről szóló irányelvek azt a helyzetet szabályozzák, amikor a munkáltató ideiglenesen másik uniós tagállamba küldi a munkavállalót, hogy ott szolgáltatást nyújtson. Ez megvalósítható szolgáltatási szerződés alapján, illetve csoporton belüli kiküldetés vagy munkaerő-kölcsönzőn keresztüli kikölcsönzés keretében.

A szociális biztonság koordinálása

Az uniós jog összehangolja a tagállamok szociális biztonsági rendszereit. Védi az EU-n belül mozgó személyek szociális biztonsági jogait. Ezért fontos szerepe van annak garantálásában, hogy a személyek ténylegesen gyakorolhassák a szabad mozgáshoz való jogukat.

Uniós polgároktól kapott panaszok alapján a Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Görögországgal és Olaszországgal szemben az uniós munkavállalók eltartott gyermekek után járó ellátáshoz való hozzájutásának korlátozása miatt. A hozzájutás feltételéül kétéves (Olaszország), illetve ötéves (Görögország) tartózkodási időt írtak elő. Ezenkívül Olaszországban a gyermeknek a kedvezményezettel kell élnie. E feltételek a munkavállalók szabad mozgására és a szociális biztonsági rendszerek koordinálására vonatkozó uniós szabályokba ütköznek.

A Bizottság megtette a következő lépést Németországgal (Bajorországgal) szemben eljárásban, amely a családi ellátások indexálásának a kedvezményezett gyermekének lakóhelye szerinti országtól való függővé tétele miatt indult. Ez az intézkedés a munkavállalók szabad mozgáshoz való jogának védelmére és a migráns munkavállalók állampolgárságán alapuló indokolatlan közvetett hátrányos megkülönböztetés orvoslására irányul.

Ezeknek a munkavállalók mobilitása és a szociális biztonsági rendszerek koordinálása terén végrehajtott jogérvényesítési intézkedéseknek köszönhetően a munkavállalók Unió-szerte hozzáférhetnek 27 munkaerőpiachoz és ugyanolyan szociális biztonságot élvezhetnek, mint a többi adózó a fogadó tagállamban.

Nemek közötti egyenlőség

A munka és a magánélet közötti egyensúlyról szóló irányelv célja, hogy biztosítsa az egyenlőséget a munkaerőpiaci részvételben. Megkönnyíti a gondozási feladatokat ellátó munkavállalók számára a munka és a családi élet összeegyeztetését, és ösztönzi a gondozási feladatok szülők közötti egyenlő megosztását.

2023 áprilisában a Bizottság további intézkedéseket hozott az irányelv maradéktalan átültetésének elmulasztása miatt 11 tagállammal szemben indult kötelezettségszegési ügyekben. E tagállamok többsége 2023 folyamán elfogadta a szükséges jogszabályokat. Ezenkívül a Bizottság úgy határozott, hogy a Bírósághoz fordul Belgium, Írország és Spanyolország ügyében, amiért továbbra sem ültették át maradéktalanul az irányelvet.

Megkülönböztetésmentesség a foglalkoztatásban és a befogadásban

A Bizottság az EU egyik alapelveként magáévá teszi az egyenlőséget, ezért a foglalkoztatásban és azon túl is kiáll a megkülönböztetésmentesség mellett.

Az európai akadálymentesítési irányelv követelményeket határoz meg a termékeknek és a szolgáltatásoknak a fogyatékossággal élő és az idősebb személyek számára történő akadálymentessé tételére vonatkozóan. Egy olyan környezet, ahol a termékek és a szolgáltatások jobban hozzáférhetők, befogadóbbá teszi a társadalmat, és elősegíti a fogyatékossággal élő személyek önálló életvitelét.

A polgárok és szabadságjogaink védelme

A demokrácia lényege a meghallgatáshoz való jog, amely mindegyikünket megillet. A demokráciáért ugyanakkor közösen is kell felelősséget vállalnunk. Mindegyik új nemzedék feladata, hogy megóvja demokráciánkat. Erősítse képviseleti és befogadó jellegét. Megvédje a belső és külső veszélyekkel szemben. És garantálja a hatalom fékeit és egyensúlyait.

Von der Leyen elnök 2023. október 23-án, a választásokról szóló magas szintű rendezvényen tartott beszéde

Az uniós értékek védelme és előmozdítása az Európai Bizottság kiemelt jelentőségű feladata. Az uniós jog érvényesítése elengedhetetlen az emberi jogok garantálásához, ugyanis elősegíti az alapvető jogok és szabadságok egységes tiszteletben tartását a tagállamok körében. 2023-ban a Bizottság folytatta a jogállamiság védelmére és fenntartására, valamint az alapvető jogok védelmére irányuló tevékenységeit, egyúttal egyedi intézkedéseket hozott olyan területeken, mint a megkülönböztetés tilalmáról szóló uniós jogszabályok betartása, valamint a gyermekek szexuális bántalmazása elleni küzdelemre és a gyermekek jogellenes elvitel elleni védelmére vonatkozó uniós szabályok érvényesítése. Megvédte a fogyasztók és a más tagállamból érkező betegek jogait, biztonságosabb közlekedésről gondoskodott, és erősítette az európai biztonsági uniót.

A jogállamiság fenntartása

A Bizottság több eszközt alkalmaz a jogállamiság védelmére és előmozdítására az EU-ban. A tagállamok általában véve gondoskodnak a szigorú jogállamisági normáktól. Azonban egyes tagállamokban komoly nehézségek vannak, amelyeket a Bizottság különféle jogállamisági eszközökkel igyekszik orvosolni.

Az éves jogállamisági jelentés a tagállamokban a jogállamiság fenntartása szempontjából döntő fontosságú területeken tapasztalt pozitív és negatív fejleményeket egyaránt ismerteti, és országspecifikus ajánlásokat is tartalmaz. E jelentés a jogállamisági mechanizmus, vagyis a jogállamiság előmozdítását, valamint a problémák felmerülésének vagy súlyosbodásának megelőzését szolgáló éves ciklus sarokköve.

A jogállamiságra vonatkozó feltételrendszerről szóló rendelet védi az uniós költségvetést a jogállamisági elvek megsértésének következményeivel szemben. A Bizottság szigorúan alkalmazza ezt a rendeletet: 2023. december 13-án, egy évvel azután, hogy a Tanács intézkedéseket fogadott el annak érdekében, hogy megvédje az uniós költségvetést a jogállamiság elveinek magyarországi megsértésével szemben, a Bizottság újraértékelte Magyarország helyzetét. Megállapította, hogy Magyarország nem orvosolta az uniós költségvetés védelmére irányuló intézkedések elfogadásához vezető problémákat, tehát nem szüntethetők meg ezek az intézkedések.

A jogállamisági szempontok a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközzel kapcsolatos munkába is beépülnek, amelynek keretében a tagállamok helyreállítási és rezilienciaépítési tervük alapján végrehajtják a megfelelő reformokat.

Végezetül a jogállamisági aggályok kimondottan megnyilvánulhatnak az uniós jog megsértésében, amelyet a Bizottság kötelezettségszegési eljárások révén orvosol.

Küzdelem a rasszizmus, az idegengyűlölet és a hátrányos megkülönböztetés ellen

A gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmények nemcsak a közvetlen áldozatokra, de az egész társadalomra is komoly veszélyt jelentenek. Félelemkeltéssel, közösségek megosztásával, valamint hátrányos megkülönböztetést és erőszakot gerjesztő légkör teremtésével aláássák a társadalmi kohéziót.

A Bizottság a rasszizmus és az idegengyűlölet elleni, büntetőjogi eszközökkel történő küzdelemről szóló uniós kerethatározat érvényesítésével továbbra is fellépett e bűncselekmények ellen. A jogszabály előírja a faji, bőrszín szerinti, vallási, származás szerinti, nemzeti vagy etnikai hovatartozás alapján erőszakra vagy gyűlöletre való nyilvános uszítás bűncselekménnyé nyilvánítását. A Bizottság jogérvényesítési intézkedése nyomán Belgium, Németország, Görögország, Luxemburg és Románia kiigazította jogszabályait.

Az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelme

A visszaélést bejelentő személyek védelme előmozdítja a jogállamiság és a demokrácia alapvető értékeit, valamint a véleménynyilvánítás szabadságához való jogot. Ennek oka, hogy a bejelentő személyek visszaéléseket fednek fel, ezzel pedig megelőzik a közérdek sérelmét, és előmozdítják az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot. A visszaélést bejelentő személyek védelméről szóló irányelv védelmet nyújt a bejelentő személyek számára az uniós jog megsértésének bejelentése miatti megtorlással szemben. Előírja a tagállamoknak, hogy hozzanak létre hatékony csatornákat az ilyen jogsértések bizalmas bejelentésére.

A Bizottság a Bírósághoz fordult Csehország, Németország, Észtország, Luxemburg, Magyarország és Lengyelország ügyében, mivel e tagállamok nem ültették át e szabályokat a nemzeti jogukba. Hat másik tagállam ellen peres eljárást megelőző szakaszban lévő kötelezettségszegési eljárások is folyamatban voltak 2023 végén. A Bizottság ugyanakkor lezárt kilenc olyan tagállammal szembeni ügyeket, amely addigra teljes mértékben átültette az irányelvet a nemzeti jogba.

A gyermekek védelme

A kiskorúak további védelme érdekében a Bizottság folytatta a kötelezettségszegési eljárást 16 tagállammal szemben a gyermekek szexuális bántalmazása elleni küzdelemről szóló irányelv helytelen átültetése miatt. A Németországgal és Svédországgal szembeni ügyeket le tudta zárni.

A gyermekeket a szülő általi jogellenes elviteltől is meg kell óvni, és mihamarabb vissza kell vinni a szokásos tartózkodási helyükre. A Brüsszel IIa. rendelet védelmet nyújt a gyermekeknek a szülői felügyelettel és a jogellenes elvitellel kapcsolatos, határokon átnyúló jogvitákban.

Igazságügyi együttműködés és egyéni garanciák a büntetőjog területén

Az európai elfogatóparancs a tagállamok büntető igazságszolgáltatási együttműködésének sarokköve. Végrehajtása érdekében a Bizottság intézkedéseket hozott 10   tagállammal   szembeni kötelezettségszegési eljárásokban. Mivel Olaszország, Ciprus, Málta és Románia módosította jogszabályait, a velük szembeni eljárást lezárulhatott. Egy másik, Írországgal szembeni kötelezettségszegési ügyet szintén le lehetett zárni, mivel a tagállam befejezte a büntetőügyekben hozott ítéletek kölcsönös elismeréséről szóló uniós   szabályok átültetését.

A Bizottság az eljárási jogokról szóló uniós irányelvek átültetésének ellenőrzését is folytatta. Kötelezettségszegési eljárást indított 13 tagállammal szemben a gyermekek részére nyújtandó eljárási biztosítékokról szóló irányelv hiányos átültetése miatt. Az ügyvédi segítséghez való jogról szóló irányelv részleges vagy helytelen átültetése miatt 14 tagállammal szemben indított kötelezettségszegési eljárásokat is folytatta. Emellett megtette a következő lépéseket Bulgáriával és Lettországgal szemben a büntetőeljárás során a tájékoztatáshoz való jog helytelen átültetése miatt. 

A Bizottság érvényesítette a gyanúsítottak és vádlottak tolmácsoláshoz és fordításhoz való jogának helyes átültetését. Kötelezettségszegési eljárást indított Bulgáriával szemben, és további intézkedéseket hozott a Belgiummal , Portugáliával , Svédországgal és Lettországgal szemben folyamatban lévő ügyben. A Bizottság emellett eljárás indított Belgiummal , Bulgáriával , Horvátországgal , Lettországgal és Magyarországgal szemben az ártatlanság vélelmének megerősítésére vonatkozó uniós szabályok helytelen átültetése miatt.

A Bizottság mind a 13 ügyet lezárta, mivel a tagállamok összhangba hozták jogszabályaikat a fent említett irányelvek szerint a gyanúsítottakat és vádlottakat megillető eljárási biztosítékokkal.

A fogyasztók védelme

Az uniós szabályok magas szintű védelmet biztosítanak a fogyasztók számára az áruk, a digitális tartalmak és a digitális szolgáltatások egységes piacon történő megvásárlása során.

A hatékonyabb végrehajtásról és a korszerűsítésről szóló irányelv megerősítette a meglévő fogyasztóvédelmi szabályokat. Az irányelv eredményei közé tartozik többek között az árcsökkentésre vonatkozó bejelentések terén fokozott átláthatóság, a szigorúbb szankciók és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok áldozatait megillető jogorvoslati lehetőségek. A Bizottság jogérvényesítési fellépésének köszönhetően minden tagállam befejezte e szabályok nemzeti jogba való átültetését. A digitális tartalomról szóló irányelv és az áruk adásvételéről szóló irányelv esetében ugyanez tapasztalható. A Bizottság egy tagállam kivételével minden esetben lezárta a még folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárásokat, amelyeket a digitális tartalomról szóló irányelv és az áruk adásvételéről szóló irányelv hiányos átültetése miatt indított.

A képviseleti keresetekről szóló irányelv új keretet hoz létre a fogyasztók tömeges károkozással járó helyzetben való védelmére. Minősített szervezetek, például fogyasztói szervezetek vagy közintézmények jogi lépéseket tehetnek a jogsértések megszüntetése és a fogyasztók számára megfelelő jogorvoslat igénybevétele érdekében. A Bizottság 24 tagállam ellen indított kötelezettségszegési eljárást az irányelv időben történő átültetésének az elmulasztása miatt, közülük nyolc ügyben pedig már a következő lépést is megtette.

A személyes adatok védelme

Az adatvédelem az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített vonatkozó alapvető biztosíték. 2023-ban a Bizottság folytatta az uniós adatvédelmi szabályok tagállami végrehajtásának ellenőrzését. Értékelte, hogy a nemzeti jogszabályok megfelelnek-e az általános adatvédelmi rendeletnek és a bűnüldözésben érvényesítendő adatvédelemről szóló irányelvnek , és szükség esetén kötelezettségszegési eljárásokat folytatott le.

Biztonságosabb közlekedés

A közúti közlekedés a legelterjedtebb utazási forma. A közúti balesetek kockázatának korlátozása érdekében a Bizottság előmozdította és érvényesítette az ilyen balesetek miatti halálesetek számának csökkentésére irányuló uniós szabályokat és műszaki szabványokat. 2023-ban a Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Csehországgal és Ausztriával szemben a közúti infrastruktúra közlekedésbiztonsági kezeléséről szóló felülvizsgált uniós szabályok maradéktalan átültetésének elmulasztása miatt. Dániával, Görögországgal, Litvániával és Ausztriával szemben is kötelezettségszegési eljárást indított, és folytatta a Bulgáriával és a Finnországgal szembeni kötelezettségszegési eljárást az időszakos műszaki vizsgálatokról szóló uniós szabályok helytelen átültetése miatt. A Bizottság megtette a következő lépést a Csehországgal szembeni kötelezettségszegési eljárásban, amelyet a szív- és érrendszeri problémák tekintetében a vezetéshez szükséges alkalmasság minimumkövetelményeire vonatkozó uniós szabályok helytelen átültetése miatt indított.

A vasúti ágazatban a Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal  szemben, és folytatta a Lengyelországgal és a Portugáliával  szemben indított kötelezettségszegési eljárást, mivel e tagállamok nem ültettek át helyesen bizonyos vasútbiztonsági szabályokat. A Bizottság a Németországgal és a Lengyelországgal  szembeni kötelezettségszegési eljárást is folytatta, amelyet bizonyos vasúti átjárhatósági szabályok helytelen végrehajtása miatt indított. E szabályok a negyedik vasúti csomag részét képezik, amely a vasúti szolgáltatások egységes piacának kiteljesítésére, a vasúti ágazat fellendítésére, és más közlekedési módokkal szembeni versenyképességének növelésére irányul. 

A tengerhasznosítási ágazatban a Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Svédországgal szemben az uniós tengeri   védelmi   jogszabályok szerinti kötelezettségei teljesítésének elmulasztása miatt. E szabályok rögzítik a hajókra és kikötőkre vonatkozó védelmi követelményeket, és tengeri védelmi ellenőrzéseket írnak elő. Ezek az intézkedések nagyban hozzájárulnak a kikötővédelemhez, mind a bűnözés elleni küzdelem, mind az EU kritikus infrastruktúrájának rezilienssé tétele szempontjából.

Egészségfejlesztés és az élelmiszer-biztonság előmozdítása

Az egészségügyre és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó uniós szabályok célja, hogy a fogyasztók érdekeinek védelme mellett biztosítsa az emberek, az állatok és a növények egészségének magas szintű védelmét. A Bizottság a felkészültség és a megelőzés tekintetében az „Egy az egészség” koncepciót alkalmazza az emberi, állati és környezeti egészségre, valamint az élelmiszer- és takarmánybiztonságra kiterjedően. A Bizottság segíti a tagállamokat ezeknek az uniós szabályoknak a végrehajtásában és érvényesítésében, és ellenőrzésekkel – többek között auditokkal – győződik meg a megfelelőségről.

2023-ban a Bizottság több területen fellépett annak érdekében, hogy a tagállamok betartsák az uniós jog rendelkezéseit. A más tagállamokban egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést illetően Finnország módosította jogszabályait azért, hogy a határokon átnyúló egészségügyi ellátásról szóló irányelvvel összhangban megfelelő mértékű visszatérítést biztosítson a betegeknek. Az emberi szövetek és sejtek terén panasz érkezett a Bizottsághoz az uniós szabályok Görögország általi végrehajtásának hiányosságairól, különösen a szemszövetbankok engedélyezését illetően. A Bizottsággal folytatott párbeszédet követően Görögország rendezte a kérdést, így a szemszövetbankok elismerése iránti kérelmek immár eredményesen feldolgozhatók.

A növényegészségügy területén a Bizottság lezárta az Olaszországgal szembeni ügyet, amely a Xylella fastidiosa nevű növénykárosító elleni intézkedések végrehajtásával kapcsolatosan indult. A bizottsági ellenőrzés megerősítette, hogy Olaszország a Bíróság ítélete nyomán orvosolta a gyakorlatban a végrehajtási problémákat.

Az állategészségügyet és az állatjólétet egyre nagyobb közérdeklődés övezi az EU-ban. Az e területre vonatkozó uniós szabályok érvényesítése érdekében a Bizottság és a tagállamok együttes jogérvényesítési fellépést hajtottak végre a macskák és a kutyák jogellenes kereskedelme elleni küzdelem jegyében. A fellépés segítségével sikerült ismétlődő tendenciákat feltárni, valamint csalárd és megtévesztő módszereket alkalmazó szereplőket azonosítani. Ennek eredményeképpen 47 bírósági eljárás indult az EU-ban.

A szakmák jobb szabályozása és a szakemberek szabad mozgása

Az arányossági tesztről szóló irányelv kötelezi a tagállamokat, hogy győződjenek meg a szakmákra vonatkozó új követelmények szükségességéről. A túlságosan nagy terhet jelentő nemzeti szabályok számos szakma esetében megnehezítik a megfelelő képzettséggel rendelkező jelöltek számára az adott szakmához való hozzáférést vagy annak gyakorlását, ezzel akadályozzák a szakképzett munkaerő Unión belüli hiányának orvoslására irányuló erőfeszítéseket.

A Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Belgiummal és Észtországgal szemben, és meghozta a következő lépest 16 tagállammal szembeni eljárásokban e szabályok helytelen átültetése miatt. Ugyanakkor lezárta az eljárásokat 12 tagállammal szemben. E tagállamokban teljes mértékben kihasználhatók az arányossági tesztről szóló irányelv kínálta lehetőségek a szabályozott szakmákhoz való hozzáférésnek és azok gyakorlásának a megkönnyítésére.

A szakmai képesítések kölcsönös elismerésére vonatkozó szabályok érvényesítése érdekében a Bizottság eljárás folytatott le Belgiummal, Ciprussal és Romániával szemben, két ügyet pedig Görögországgal szemben. A jogérvényesítési fellépés Görögországban például arra irányul, hogy más tagállambeli pályaválasztási tanácsadói, iskolaigazgatói vagy egyéb oktatási vezetői képesítéssel rendelkező szakemberek Görögországban is gyakorolhassák a szakmájukat. A Bizottság eljárás indított Németországgal , Írországgal és Spanyolországgal szemben, amiért e tagállamok nem gondoskodtak a más uniós tagállamokban szerzett szakmai képesítések kölcsönös elismeréséről, ugyanakkor lezárta az eljárásokat 13 tagállammal szemben. Az Írországgal szembeni ügy az Európai Parlamenthez benyújtott petíción alapult.

A kiküldött járművezetők védelme

A közúti szállítási ágazatban az uniós szabályok szociális védelemben részesítik azokat a járművezetőket, akiket az egyik tagállamban foglalkoztatnak, de ideiglenes munkavégzés céljából másik tagállamba küldenek ki. E szabályok garantálják, hogy a kiküldött járművezetők a kiküldetésük időtartamára a fogadó tagállamban érvényes díjazásban részesüljenek. A szabályok emellett tartalmazzák a járművezetőket más tagállamba kiküldetésbe küldő vállalkozásokra vonatkozó adminisztratív követelmények kimerítő listáját, és uniós szinten összehangolják az ellenőrzési intézkedéseket.

2023-ban a Bizottság úgy határozott, hogy a Bírósághoz fordul Hollandia és Portugália ügyében e szabályok nemzeti jogukba való átültetésének az elmulasztása miatt. A Bizottság ugyanezen okból kötelezettségszegési eljárást indított Dániával és Franciaországgal szemben, és további intézkedéseket hozott nyolc tagállammal szembeni eljárásokban.

Az európai biztonsági unió erősítése

Az európai biztonsági unió célja, hogy az uniós biztonságpolitika igazodjon a veszélyek változásához, valamint hosszú távú és fenntartható rezilienciát alakítson ki. A Bizottság folytatta a terrorizmus elleni küzdelemről szóló irányelv érvényesítésével kapcsolatos munkát. Ez az irányelv bűncselekménnyé nyilvánítja az olyan magatartásokat, mint például a kiképzés, a terrorizmus céljából történő utazás és a terrorizmus finanszírozása. A Bizottság megtette a következő lépést 10   tagállammal   szembeni   eljárásokban , hogy gondoskodjon az irányelv helyes átültetéséről. Ugyanakkor lezárt 11 tagállammal szembeni ügyeket, miután helyesen átültették az említett szabályokat.

A tűzfegyverekre vonatkozó uniós előírások  minimumszabályokat állapítanak meg a polgári tűzfegyverek megszerzésére, tartására és kereskedelmi cseréjére vonatkozóan, és védelmet nyújtanak a bűncselekmények és a tiltott fegyverkereskedelem ellen. A Bizottság úgy határozott, hogy a Bírósághoz fordul Luxemburg és Svédország ügyében e döntő fontosságú jogszabály végrehajtásának elmulasztása miatt. A Svédországgal szembeni ügy később lezárulhatott, ahogy ez utóbbival, Bulgáriával, Írországgal, Görögországgal és Luxemburggal szembeni más ügyek is. Ezáltal nagyobb biztonságban van mindenki az EU-ban, mivel a tagállamok immár megfelelően alkalmazzák a tiltott fegyverkereskedelem elkerülésére vonatkozó szabályokat.

A Bizottság elkötelezett a digitális átalakulásban rejlő kockázatok , valamint a szervezett bűnözés jólétet és biztonságot fenyegető veszélye elleni küzdelem mellett. Kötelezettségszegési eljárás indított Csehországgal, Magyarországgal, Lengyelországgal, Szlovéniával és Finnországgal szemben a pénzmosás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről szóló irányelv átültetésének érvényesítése érdekében. Ugyanakkor előrelépés is történt, mivel le tudott zárni 13 tagállammal szembeni ügyeket.

Az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen folytatott küzdelemről szóló irányelv érvényesítése érdekében a Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Bulgáriával és Lengyelországgal szemben, és megtette a következő lépést a Finnországgal szembeni eljárásban az irányelv helytelen átültetése miatt.

A Bizottság további határozatokat hozott a kábítószerekre vonatkozó közös szabályok érvényesítése érdekében. A Bírósághoz fordult Magyarország ügyében, mivel e tagállam nem tartotta tiszteletben az ENSZ Kábítószer-bizottságában a kannabisz és a kapcsolódó anyagok nemzetközi jegyzékbe vételére vonatkozóan elfogadott uniós álláspontot.

A külső határok igazgatása

A schengeni térség az EU egyik legnagyobb eredménye, amely lehetővé teszi, hogy az uniós polgárok, nem uniós lakosok és látogatók szabadon és biztonságosan utazzanak az EU-n belül. A Bizottság elkötelezett a vízum és a tartózkodási engedély egységes formátumának való megfelelés biztosítása mellett azzal a céllal, hogy fenntartsa az Unión belüli utazás és tartózkodás biztonságát, jogi következetességét, valamint a szabad mozgás és a nemzetközi együttműködés elvével való összhangot.

A kötelezettségszegési eljárást indított Bulgáriával , Görögországgal , Ciprussal és Litvániával szemben, amiért nem vezették be az egységes vízumformátum részeként előírt kétdimenziós vonalkódot. A Bizottság panasz nyomán kötelezettségszegési eljárást indított Portugáliával szemben a harmadik országbeli állampolgároknak kiállított tartózkodási engedélyek egységes formátumának helytelen bevezetése miatt. Emellett megtette a következő lépést a Bulgáriával szembeni eljárásban, amely azért indult, mert e tagállam nem vezette be a harmadik országbeli állampolgároknak kiállított tartózkodási engedélyek ezen új formátumát.

Az EU egységes migrációs és menekültügyi válasza

A Bizottság folytatta a gyors és méltányos menekültügyi és kiutasítási eljárásokat biztosító szabályokkal kapcsolatos munkát, amelynek keretében az EU-ba történő jogszerű migrációs lehetőségekről gondoskodott, megelőzte az irreguláris migrációt , és megőrizte az EU külső határainak sértetlenségét az európai értékekkel és alapjogokkal teljes összhangban. Ezek a céljai az Európai Parlament és a Tanács által elfogadott migrációs és menekültügyi paktumnak . A Bizottság segít elérni a maradéktalan végrehajtását, hogy a benne foglalt szabályokat kezdettől fogva alkalmazzák.

Az uniós migrációs jogszabályokat illetően a Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben a migránscsempészés elleni küzdelmet szolgáló, elősegítésről   szóló csomag rendelkezéseinek megsértése miatt. A jogszerű migrációra vonatkozó szabályok betartásának előmozdítása érdekében a Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított 18 tagállammal szemben az idénymunkásokról szóló irányelv helytelen átültetése vagy végrehajtása miatt. A Bizottság emellett folytatta a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező személyekről szóló irányelv helyes végrehajtásával kapcsolatos jogérvényesítést, amelynek keretében további intézkedéseket tett a Máltával szemben az Európai Parlamenthez benyújtott két   petíció alapján indult ügyben. Az ugyanezen szabályokkal kapcsolatosan Litvániával szemben indult ügy kielégítően lezárult.

Az Oroszországgal szembeni szankciók végrehajtása

Az EU 2023-ban három további szankciós csomagot – tehát eddig összesen már tizenkettőt – fogadott el, hogy gyengítse Oroszország képességét az Ukrajna elleni agressziós háborúja finanszírozására. E csomagok különféle ágazatokra – például a pénzügyekre, az energetikára, a médiára, a közlekedésre és a kereskedelemre – vonatkoznak.

A Bizottság figyelemmel kísérte és előmozdította a szankciók tagállami végrehajtását. Tájékoztatást kért a tagállamoktól, és kétoldalú látogatásokat tett a szankciókért felelős nemzeti hatóságoknál. A Bizottság az uniós szankciók megsértésének bejelentésére szolgáló eszközön – a jogsértések névtelen bejelentésére szolgáló online platformon – keresztül kapott információk nyomán is hozott további intézkedéseket. A Bizottság által összehívott „Freeze and Seize” munkacsoport fokozta az orosz és belarusz egyénekkel szembeni szankciók érvényesítésére irányuló munkáját a szankciók megsértése elleni küzdelem jegyében. E munka keretében összehangolta több mint 27 milliárd EUR összértékű magánvagyon befagyasztását és több mint 200 milliárd EUR összértékű orosz állami vagyon immobilizációját.