Accept Refuse

EUR-Lex Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32014L0107

A Tanács 2014/107/EU irányelve ( 2014. december 9. ) a 2011/16/EU irányelvnek az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere tekintetében történő módosításáról

OJ L 359, 16.12.2014, p. 1–29 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2014/107/oj

16.12.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 359/1


A TANÁCS 2014/107/EU IRÁNYELVE

(2014. december 9.)

a 2011/16/EU irányelvnek az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 115. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Parlament véleményére,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

különleges jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)

Az elmúlt években jelentős mértékben fokozódott a határokon átnyúló adócsalás és adókijátszás problémája, ami az Európai Unión belül és világszerte jelentős aggodalomra ad okot. A be nem vallott és adózatlan jövedelem számottevően csökkenti a nemzeti adóbevételeket. Ezért sürgősen szükség van az adóbeszedés hatékonyságának és eredményességének fokozására. Az automatikus információcsere ennek fontos eszköze, és a Bizottság az adócsalás és az adókijátszás elleni küzdelem megerősítésére irányuló cselekvési tervet tartalmazó 2012. december 6-i közleményében kiemelte, hogy határozottan ösztönözni kell az automatikus információcserét mint az adóügyi átláthatóság és információcsere jövőbeli európai és nemzetközi standardját.

(2)

A G20-ak és a G8-ak a közelmúltban nemzetközi szinten is elismerték a határokon átnyúló adócsalás és adókijátszás elleni küzdelem eszközeként szolgáló automatikus információcsere jelentőségét. Azt követően, hogy az Amerikai Egyesült Államok és számos más ország – köztük valamennyi tagállam – tárgyalásokat folytatott azokról az automatikus információcseréről szóló kétoldalú megállapodásokról, amelyek az Egyesült Államok-beli, az adójogszabályoknak a külföldi számlával rendelkező adóalanyok általi betartásáról hozott törvény végrehajtását szolgálják (Foreign Account Tax Compliance Act – közismert nevén FATCA), a G20-csoport megbízta a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetet (OECD), hogy ezen megállapodások alapján dolgozza ki az automatikus adóügyi információcsere egységes nemzetközi standardját.

(3)

Az Európai Tanács a 2013. május 22-i ülésén az adócsalás, az adókijátszás és az agresszív adótervezés elleni küzdelem céljából felszólított az automatikus információcsere uniós és globális szintű kiterjesztésére. Az Európai Tanács üdvözölte azokat az erőfeszítéseket is, amelyeket a G20-ak és a G8-ak, valamint az OECD tesz az adózás területén a számlainformációk automatikus cseréjére vonatkozó nemzetközi standard kidolgozása érdekében.

(4)

Az OECD 2014 februárjában közzétette az adózás területén a számlainformációk automatikus cseréjére vonatkozó nemzetközi standard főbb elemeit, nevezetesen az illetékes hatóságokkal kötendő mintamegállapodást és a közös adatszolgáltatási standardot, amelyeket azt követően a G20-ak pénzügyminiszterei és jegybankelnökei jóváhagytak. 2014 júliusában az OECD Tanácsa közzétette a korábban még hiányzó elemekkel kiegészített teljes nemzetközi standardot, nevezetesen az illetékes hatóságokkal kötendő mintamegállapodáshoz és a közös adatszolgáltatási standardhoz fűzött észrevételekkel, valamint a nemzetközi standard alkalmazásához szükséges információtechnológiai előírásokkal. A G20-ak pénzügyminiszterei és jegybankelnökei 2014 szeptemberében jóváhagyták a nemzetközi standard teljes csomagját.

(5)

A 2011/16/EU tanácsi irányelv (2) már előírja a jövedelem és a tőke bizonyos – főként nem pénzügyi jellegű, az adóalanyok által az adóügyi illetőségük szerinti államtól eltérő tagállamban birtokolt – kategóriái esetében a tagállamok közötti kötelező automatikus információcserét. Az irányelv továbbá lépésenkénti megközelítést alkalmaz az automatikus információcsere megerősítésére azáltal, hogy fokozatosan terjeszti ki azt a jövedelem és a tőke újabb kategóriáira, és megszünteti azt a feltételt, hogy csak akkor kell információt cserélni, ha rendelkezésre áll. Az utóbbi időben azonban amiatt, hogy kibővültek a külföldi pénzügyi termékek széles skálájába való befektetési lehetőségek, az adózás területén való uniós és nemzetközi közigazgatási együttműködés meglévő eszközei már kevésbé bizonyulnak eredményesnek a határokon átnyúló adócsalás és adókijátszás elleni küzdelemben.

(6)

Amint arra az Európai Tanács felszólítása is rávilágít, indokolt benyújtani az automatikus információcserének a 2011/16/EU irányelv 8. cikke (5) bekezdésében a más tagállamokban illetékességgel rendelkezők viszonylatában már előirányzott kiterjesztéséről szóló javaslatot. Az uniós kezdeményezés biztosítani fogja az automatikus információcsere koherens, következetes és átfogó, uniós szintű megközelítését a belső piacon, ami az adóhatóságok és a gazdasági szereplők számára egyaránt költségmegtakarítással járna.

(7)

Az a tény, hogy a tagállamok a FATCA-hoz kapcsolódó megállapodásokat kötöttek vagy kötnek rövidesen az Amerikai Egyesült Államokkal, azt jelenti, hogy ezek a tagállamok a 2011/16/EU irányelv 19. cikke értelmében vett szélesebb körű együttműködést biztosítanak, vagy fognak biztosítani, és így kötelesek vagy kötelesek lesznek ilyen szélesebb körű együttműködést biztosítani más tagállamok számára is.

(8)

Amennyiben a tagállamok a 2011/16/EU irányelv 19. cikke alapján párhuzamos és nem koordinált megállapodásokat kötnek, az a belső piac zökkenőmentes működése szempontjából hátrányos torzulásokhoz vezet. Egy uniós szintű jogalkotási eszköz alapján kiterjesztett automatikus információcsere esetén a tagállamok számára fölöslegessé tenné, hogy a szóban forgó cikkre hivatkozzanak annak érdekében, hogy vonatkozó uniós jogszabály hiányában ugyanolyan tárgyú, megfelelőnek tekinthető kétoldalú vagy többoldalú megállapodásokat kössenek.

(9)

Annak érdekében, hogy mind az adóhatóságok, mind a gazdasági szereplők költségei és adminisztratív terhei minimálisak legyenek, alapvetően fontos annak biztosítása, hogy az Unión belüli automatikus információcsere kiterjesztett hatálya összhangban legyen a nemzetközi fejleményekkel. E cél elérése érdekében a tagállamoknak elő kell írniuk, hogy Pénzügyi intézményeik az OECD által kidolgozott közös adatszolgáltatási standardban foglaltakkal teljesen összhangban levő adatszolgáltatási és átvilágítási szabályokat alkalmazzanak. Ezenkívül a 2011/16/EU irányelv 8. cikkének hatályát ki kell terjeszteni olyan módon, hogy az az OECD által kidolgozott, az illetékes hatóságokkal kötendő mintamegállapodásban és a közös adatszolgáltatási standardban szereplőkkel megegyező információkra vonatkozzon. A tervek szerint minden egyes tagállam egyetlen, tagállami szinten összeállított jegyzékkel rendelkezne, amelyen az Adatszolgáltatásra nem kötelezett pénzügyi intézmények és az Adatszolgáltatási kötelezettség alá nem tartozó számlák szerepelnek, és amelyet a tagállam egyaránt használna ezen irányelv végrehajtásakor, valamint a nemzetközi standardot alkalmazó egyéb megállapodások alkalmazásában.

(10)

Az „Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény” és „Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számla” kategóriák kialakításával ez az irányelv korlátozni törekszik az olyan lehetőségeket, amikor az adóalany az eszközei adatszolgáltatásra nem kötelezett pénzügyi intézményekhez való áthelyezése vagy adatszolgáltatási kötelezettség alá nem tartozó pénzügyi termékekbe való befektetés révén próbál kikerülni az adatszolgáltatási kötelezettség hatálya alól. Mindazonáltal bizonyos Pénzügyi intézményeket és számlákat, amelyek adókijátszási céllal való felhasználásának csekély a kockázata, ki kell venni ezen irányelv hatálya alól. Az irányelv általános szabályként nem tartalmaz küszöbértékeket, mivel azok a számlák különböző Pénzügyi intézmények között való felosztása révén könnyen megkerülhetők lennének. Adatszolgáltatási, illetve információcsere-kötelezettség hatálya alá tartozó pénzügyi adatnak kell tekinteni nemcsak minden érintett jövedelmet (kamat, osztalék és hasonló típusú jövedelmek), hanem a számlaegyenlegeket és a Pénzügyi eszközök értékesítéséből származó bevételeket is az olyan helyzetek kezelése érdekében, amikor az adóalany olyan, szintén jövedelemnek vagy eszköznek minősülő tőkét szándékozik elrejteni, amely tekintetében nem fizette meg az adót. Ennek megfelelően az ezen irányelv alapján történő adatfeldolgozás szükséges és arányos azon cél érdekében, hogy a tagállamok adóhatóságai helyesen és egyértelműen azonosítani tudják az érintett adóalanyokat, hogy adótörvényeiket a határokon átnyúló helyzetekben is érvényesíteni tudják, illetve be tudják tartatni, hogy fel tudják mérni az adókijátszás elkövetésének valószínűségét, és hogy el tudják kerülni a szükségtelen további vizsgálatokat.

(11)

Az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmények az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személyekkel szembeni tájékoztatási kötelezettségeiknek eleget tehetnének a saját országuk joga szerinti eljárásokban foglalt részletes tájékoztatási előírások alkalmazásával, és az azokban foglalt gyakorisággal.

(12)

Az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmények, valamint az adatokat továbbító és fogadó tagállamok adatkezelői minőségükben az ezen irányelvvel összhangban feldolgozott adatokat nem tárolhatják az ezen irányelv céljainak eléréséhez szükségesnél hosszabb ideig. Tekintettel a tagállamok jogszabályai közötti eltérésekre, az adatmegőrzési idő maximumát mindig az adatkezelő országában hatályos adójog elévülési időre vonatkozó előírásai alapján kell megállapítani.

(13)

Ezen irányelv végrehajtásakor a tagállamoknak az OECD által kidolgozott, az illetékes hatóságokkal kötendő mintamegállapodáshoz és a közös adatszolgáltatási standardhoz fűzött észrevételeket kell szemléltetés vagy értelmezés céljára, valamint az irányelvnek valamennyi tagállamban történő egységes alkalmazása érdekében felhasználniuk. Az e területen hozott intézkedései során az Uniónak továbbra is különösen figyelembe kell vennie az OECD-szintű jövőbeli fejleményeket.

(14)

A 2011/16/EU irányelv 8. cikkének (1) bekezdésében előírt feltétel, miszerint az automatikus információcsere a kért információ rendelkezésre állásától függhet, nem alkalmazandó az ezen irányelv által a 2011/16/EU irányelvbe felvett új elemekre.

(15)

A 2011/16/EU irányelv 8. cikkének (3) bekezdéséből törölni kell a küszöbértékre való hivatkozást, mivel egy ilyen küszöbérték a gyakorlatban nem tűnik kezelhetőnek.

(16)

A rendelkezésre állásra vonatkozó feltétel 2017-ben elvégzendő felülvizsgálatát ki kell terjeszteni a 2011/16/EU irányelv 8. cikkének (1) bekezdésében említett mind az öt kategóriára, hogy minden kategória esetében minden tagállam vonatkozásában megvizsgálhassák az információcsere indokoltságát.

(17)

Ez az irányelv tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és betartja különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert elveket, ezen belül a személyes adatok védelméhez fűződő jogot.

(18)

Mivel ezen irányelv célját, nevezetesen a belső piac megfelelő működésével összeegyeztethető feltételekkel végzett, tagállamok közötti hatékony közigazgatási együttműködést a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban a szükséges egységesség és hatékonyság miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányossági elvnek megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(19)

A fennálló szerkezeti különbségekre tekintettel Ausztria számára lehetővé kell tenni, hogy az ezen irányelv szerinti első automatikus információcserét 2017. szeptember 30. helyett 2018. szeptember 30-ig végezhesse el.

(20)

A 2011/16/EU irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 2011/16/EU irányelv a következőképpen módosul:

1.

A 3. cikkben a 9. pont helyébe a következő szöveg lép:

„9.   »automatikus csere«: más tagállamban illetékességgel rendelkező személyekre vonatkozó, előre meghatározott információk előzetes megkeresés nélküli, rendszeres, előre meghatározott időközönként történő közlése az adott személy illetékessége szerinti tagállammal. A 8. cikk alkalmazásában a rendelkezésre álló információ az információt közlő tagállam adónyilvántartásaiban szereplő, az adott tagállam információgyűjtésre és -feldolgozásra szolgáló eljárásaival összhangban visszakereshető információt jelenti. A 8. cikk (3a) bekezdésével, a 8. cikk (7a) bekezdésével, a 21. cikk (2) bekezdésével, valamint a 25. cikk (2) és (3) bekezdésével összefüggésben minden, nagy kezdőbetűvel írt fogalom jelentése megegyezik az I. mellékletben foglalt megfelelő fogalommeghatározással.”

2.

A 8. cikk a következőképpen módosul:

a)

a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   Egy tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága bármely más tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága számára jelezheti, ha az (1) bekezdésben felsoroltak közül egy vagy több jövedelem- és tőkekategóriáról nem kíván információt kapni. Erről tájékoztatnia kell a Bizottságot is.

Amennyiben egy tagállam egyetlen olyan kategóriáról sem tájékoztatja a Bizottságot, amely tekintetében információkkal rendelkezik, feltételezhető róla, hogy nem kíván az (1) bekezdéssel összhangban információkat kapni.”

b)

a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(3a)   Minden tagállam megteszi a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézményei megfeleljenek az I. és II. mellékletben foglalt adatszolgáltatási és átvilágítási szabályoknak, továbbá ahhoz, hogy az I. melléklet IX. szakaszával összhangban biztosítsák e szabályok tényleges alkalmazását és betartását.

Az I. és II. mellékletben foglalt, alkalmazandó adatszolgáltatási és átvilágítási szabályoknak megfelelően minden tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága automatikus információcsere keretében, a (6) bekezdés b) pontjában megállapított határidőn belül az alábbi információkat szolgáltatja bármely más tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága számára a 2016. január 1-jével kezdődő adómegállapítási időszakok tekintetében, az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlákra vonatkozóan:

a)

minden egyes, Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó Számlatulajdonos személy neve, lakcíme, Adóazonosító száma, magánszemélyek esetében születési helye és ideje, Számlatulajdonos Szervezetek esetében pedig, amennyiben a mellékletekkel összhangban elvégzett átvilágításkor kiderül, hogy az Ellenőrzést gyakorló egy vagy több személy Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy, a Szervezet neve, címe és Adóazonosító száma(i), valamint minden egyes, Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy neve, lakcíme, Adóazonosító száma, születési helye és ideje;

b)

számlaszám (számlaszám hiányában ezzel egyenértékű azonosító);

c)

az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény neve és azonosító száma (ha van);

d)

a számla egyenlege vagy értéke (Visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítás vagy Járadékbiztosítási szerződés esetében beleértve a Készpénz-egyenértéket vagy visszavásárlási értéket) a naptári év vagy az adatszolgáltatási időszak végén, illetve ha a számlát évközben vagy az időszak folyamán megszüntették, akkor a számla megszüntetését;

e)

letéti számla esetében:

i.

a kamat teljes bruttó összege, az osztalékok teljes bruttó összege, és a számlán tartott eszközökhöz kapcsolódóan keletkező egyéb bevétel teljes bruttó összege, amelyet a naptári évben vagy más adatszolgáltatási időszakban a számlára (vagy a számlához kapcsolódóan) befizettek vagy azon jóváírtak; és

ii.

a Pénzügyi eszközök értékesítéséből vagy visszaváltásából származó teljes bruttó bevétel, amelyet a naptári évben vagy más adatszolgáltatási időszakban a számlára befizettek vagy azon jóváírtak, és amely tekintetében az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény letétkezelőként, brókerként, meghatalmazottként vagy más módon a Számlatulajdonos megbízottjaként működött közre;

f)

betétszámla esetében a naptári évben vagy más adatszolgáltatási időszakban a számlára befizetett vagy azon jóváírt kamat teljes bruttó összege; és

g)

az e) pontban vagy az f) pontban nem szereplő számlák esetében a naptári évben vagy más adatszolgáltatási időszakban a Számlatulajdonos részére a számlával kapcsolatban kifizetett vagy jóváírt teljes bruttó összeg, amelynek az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény a kötelezettje vagy adósa, beleértve a naptári évben vagy más adatszolgáltatási időszakban a visszaváltásokból származó, a Számlatulajdonos részére teljesített kifizetések összevont összegét.

Az e bekezdés alapján végzett információcsere céljából – amennyiben e bekezdés vagy a mellékletek eltérően nem rendelkeznek – az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlához kapcsolódóan teljesített kifizetések összegét és jellemzőit az információt közlő tagállam nemzeti jogszabályaival összhangban kell meghatározni.

E bekezdés első és második albekezdése alkalmazandó az (1) bekezdés c) pontja vagy bármely más uniós jogi eszköz, többek között a 2003/48/EK tanácsi irányelv (3) helyett annyiban, amennyiben a kérdéses információcsere az (1) bekezdés c) pontja vagy bármely más uniós jogi eszköz hatálya alá tartozna, beleértve a 2003/48/EK irányelvet is.

(3)  A Tanács 2003/48/EK irányelve (2003. június 3.) a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról (HL L 157., 2003.6.26., 38. o.).”"

c)

Az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5)   A Bizottság 2017. július 1. előtt jelentést nyújt be, amelyben áttekinti és értékeli a kapott statisztikai adatokat és információkat, így például az automatikus információcsere adminisztratív és egyéb kapcsolódó költségeit és előnyeit, valamint az ezekhez kapcsolódó gyakorlati kérdéseket. A Bizottság adott esetben javaslatot nyújt be a Tanácsnak az (1) bekezdésben megállapított kategóriákkal és feltételekkel – ideértve azt a feltételt is, hogy rendelkezésre álljanak a más tagállamban illetőséggel rendelkező személyekkel kapcsolatos információk –, vagy a (3a) bekezdésben említett elemekkel, vagy mindkettővel kapcsolatban.

A Bizottság által benyújtott javaslat megvizsgálása során a Tanács értékeli az automatikus információcsere hatékonyságának további fokozását, működésének és minőségének javítását, az alábbiak előírása céljából:

a)

az automatikus csere révén minden tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának közölnie kell bármely más tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságával a 2017. január 1. utáni adómegállapítási időszakokra vonatkozó, a másik tagállamban illetőséggel rendelkező adóalanyokkal kapcsolatos információkat az (1) bekezdésben felsorolt – az információt közlő tagállam nemzeti jogszabályai szerinti értelmezésben vett – összes jövedelem- és tőkekategória tekintetében; valamint

b)

az (1) és a (3a) bekezdésben meghatározott kategóriák és elemek listáját ki kell egészíteni más kategóriákkal és elemekkel, beleértve a jogdíjakat is.”

d)

A (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(6)   Az információ közlésére az alábbiak szerint kerül sor:

a)

az (1) bekezdésben meghatározott kategóriák esetében évente legalább egyszer, a tagállam azon adóévének végét követő hat hónapon belül, amelyikben az információk hozzáférhetővé váltak;

b)

a (3a) bekezdésben meghatározott adatok esetében évente, azon naptári év vagy más adatszolgáltatási időszak végét követő kilenc hónapon belül, amelyikre az információk vonatkoznak.”

e)

A cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(7a)   Az I. melléklet VIII. szakasza B.1.c), illetve C.17.g) pontjának alkalmazásában minden tagállam 2015. július 31-ig eljuttatja a Bizottságnak azon szervezetek és számlák jegyzékét, amelyeket Adatszolgáltatásra nem kötelezett pénzügyi intézményként, illetve Adatszolgáltatási kötelezettség alá nem tartozó számlaként kell kezelni. Minden tagállam tájékoztatja továbbá a Bizottságot, ha e tekintetben bármilyen változás történik. A Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszi és szükség esetén frissíti a kapott információk alapján összeállított listát.

A tagállamok biztosítják, hogy az Adatszolgáltatásra nem kötelezett pénzügyi intézmények, illetve az Adatszolgáltatási kötelezettség alá nem tartozó számlák típusai megfeleljenek az I. melléklet VIII. szakasza B.1.c), illetve C.17.g) pontjában felsorolt valamennyi követelménynek és különösen, hogy ne hiúsítsa meg ezen irányelv céljait az, hogy egy Pénzügyi intézmény Adatszolgáltatásra nem kötelezett pénzügyi intézménynek, illetve egy számla Adatszolgáltatási kötelezettség alá nem tartozó számlának minősül.”

3.

A 20. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   A 8. cikk szerinti automatikus információcserét a Bizottság által a 26. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban elfogadott, egységes számítógépes formátum használatával kell elküldeni, amelynek az ilyen automatikus csere megkönnyítése, és amely a 2003/48/EK irányelv 9. cikke értelmében már létező számítógépes formátumon alapszik, amelyet minden típusú automatikus információcseréhez használni kell.”

4.

A 21. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A Bizottság felelős a CCN-hálózatnak a tagállamok közötti információcseréhez szükséges fejlesztéséért és a CCN-hálózat biztonságáért.

A tagállamok felelősek saját rendszereiknek a CCN-hálózaton keresztül végzett információcsere lehetővé tételéhez szükséges fejlesztéséért és a rendszereik biztonságáért.

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az adatai biztonságának megsértéséről minden olyan Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy, aki magánszemély, értesítést kapjon arról, ha valószínűsíthető, hogy az adatbiztonság megsértése hátrányosan érinti a személyes adatai vagy a magánélete védelmét.

A tagállamok lemondanak az ezen irányelv alkalmazásából eredő költségek megtérítése iránti minden igényükről, kivéve, megfelelő esetben a szakértőknek fizetett díjakat.”

5.

A 25. cikk a következőképpen módosul:

a)

a 25. cikk jelenlegi szövege a 25. cikk (1) bekezdésére változik;

b)

a cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:

„(2)   Az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmények, valamint a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai a 95/46/EK irányelv alkalmazásában adatkezelőknek minősülnek.

(3)   Az (1) bekezdés ellenére minden tagállam gondoskodik arról, hogy a joghatósága alá tartozó minden Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény az összes olyan Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó érintett személyt, aki magánszemély, egyenként tájékoztassa arról, hogy az őt érintő, a 8. cikk (3a) bekezdésében említett adatokat ezen irányelvvel összhangban össze fogják gyűjteni és továbbítani fogják, továbbá gondoskodik arról, hogy az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény az érintett személynek minden olyan tájékoztatást, amelyhez az adott személynek a 95/46/EK irányelvet átültető tagállami jogszabályok értelmében joga van, megfelelő időn belül megadjon annak érdekében, hogy az érintett élhessen adatvédelmi jogaival, de mindenképpen még azt megelőzően, hogy az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény továbbítaná a 8. cikk (3a) bekezdésében említett adatokat az illetősége szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága részére.

(4)   Az ezen irányelvvel összhangban feldolgozott adatok legfeljebb az ezen irányelv céljainak teljesüléséhez szükséges ideig – de mindenképpen az adatkezelőre vonatkozó nemzeti jogi előírásokban foglalt elévülési idő betartásával – őrizhetők meg.”

6.

A szöveg az ezen irányelv mellékletében foglalt I. és II. melléklettel egészül ki.

2. cikk

(1)   A tagállamok 2015. december 31-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottság számára.

A tagállamok ezeket a rendelkezéseket 2016. január 1-jétől alkalmazzák.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2)   Az 1. cikk 2. pontjának b) alpontjában és az e cikk (1) bekezdésében foglaltaktól eltérve Ausztria ezen irányelv rendelkezéseit 2017. január 1-jétől alkalmazza az említett időponttal kezdődő adómegállapítási időszakok tekintetében.

(3)   A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

3. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

4. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2014. december 9-én.

a Tanács részéről

az elnök

P. C. PADOAN


(1)  HL C 67., 2014.3.6., 68. o.

(2)  A Tanács 2011/16/EU irányelve (2011. február 15.) az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 64., 2011.3.11., 1. o.).


MELLÉKLET

I. MELLÉKLET

A PÉNZÜGYI SZÁMLÁK ADATAIRA VONATKOZÓ ADATSZOLGÁLTATÁSI ÉS ÁTVILÁGÍTÁSI SZABÁLYOK

Ez a melléklet megállapítja az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmények által alkalmazandó adatszolgáltatási és átvilágítási szabályokat annak érdekében, hogy a tagállamok automatikus csere révén közölni tudják ezen irányelv 8. cikkének (3a) bekezdésében foglalt információkat. Ez a melléklet azokat a szabályokat és közigazgatási eljárásokat is ismerteti, amelyekkel a tagállamoknak rendelkezniük kell az alábbiakban megállapított adatszolgáltatási és átvilágítási eljárások tényleges alkalmazásának és betartásának biztosításához.

I. SZAKASZ

ÁLTALÁNOS ADATSZOLGÁLTATÁSI ELŐÍRÁSOK

A.

A C–E. pontban foglaltakra is figyelemmel minden Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény köteles minden egyes, általa vezetett, Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlával kapcsolatban az alábbi adatokat szolgáltatni a tagállama hatáskörrel rendelkező hatóságának:

1.

magánszemélyek esetében minden egyes, Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó Számlatulajdonos személy neve, lakcíme, az illetősége szerinti tagállam, az Adóazonosító száma, születési helye és ideje, Számlatulajdonos Szervezetek esetében pedig, amennyiben az V., a VI. és a VII. szakasszal összhangban lévő átvilágítási eljárás alkalmazásakor kiderül, hogy az Ellenőrzést gyakorló egy vagy több személy Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy, a Szervezet neve, címe, tagállama(i) és (ha van) az illetősége szerinti más, joghatósággal rendelkező terület(ek), továbbá az Adóazonosító száma(i), valamint minden egyes, Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy neve, lakcíme, az illetősége szerinti tagállam, az Adóazonosító száma, születési helye és ideje;

2.

számlaszám (számlaszám hiányában ezzel egyenértékű azonosító);

3.

az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény neve és azonosító száma (ha van);

4.

a számla egyenlege vagy értéke (Visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítás vagy Járadékbiztosítási szerződés esetében beleértve a Készpénz-egyenértéket vagy visszavásárlási értéket) a naptári év vagy az adatszolgáltatási időszak végén, illetve ha a számlát évközben vagy az időszak folyamán megszüntették, akkor a számla megszüntetését;

5.

letéti számla esetében:

a)

a kamat teljes bruttó összege, az osztalékok teljes bruttó összege, és a számlán tartott eszközökhöz kapcsolódóan keletkező egyéb bevétel teljes bruttó összege, amelyet a naptári évben vagy más adatszolgáltatási időszakban a számlára (vagy a számlához kapcsolódóan) befizettek vagy azon jóváírtak; és

b)

a Pénzügyi eszközök értékesítéséből vagy visszaváltásából származó teljes bruttó bevétel, amelyet a naptári évben vagy más adatszolgáltatási időszakban a számlára befizettek vagy azon jóváírtak, és amely tekintetében az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény letétkezelőként, brókerként, meghatalmazottként vagy más módon a Számlatulajdonos megbízottjaként működött közre;

6.

betétszámla esetében a naptári évben vagy más adatszolgáltatási időszakban a számlára befizetett vagy azon jóváírt kamat teljes bruttó összege; és

7.

az A. 5. vagy A. 6. pontban nem szereplő számlák esetében a naptári évben vagy más adatszolgáltatási időszakban a Számlatulajdonos részére a számlával kapcsolatban kifizetett vagy jóváírt teljes bruttó összeg, amelynek az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény a kötelezettje vagy adósa, beleértve a naptári évben vagy más adatszolgáltatási időszakban a visszaváltásokból származó, a Számlatulajdonos részére teljesített kifizetések összevont összegét.

B.

A szolgáltatott információnak tartalmaznia kell, hogy az egyes összegek pénznemét.

C.

Az A. 1. pont ellenére az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó olyan számlákhoz kapcsolódóan, amelyek Meglévő számlák, az Adóazonosító szám(ok)ról vagy a születési időről nem kötelező adatot szolgáltatni, ha ezek nincsenek meg az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény nyilvántartásában, és a tagállami jog vagy valamely uniós jogi eszköz nem írja elő az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény számára, hogy gyűjtse be ezt az információt. Mindazonáltal az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény köteles ésszerű intézkedéseket tenni annak érdekében, hogy az azon évet követő második naptári év végéig, amelyben a Meglévő számlát Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlának minősítették, a Meglévő számlákhoz kapcsolódóan beszerezze az Adóazonosító szám(ok)at és a születési időt.

D.

Az A. 1. pont ellenére nem kötelező adatot szolgáltatni az Adóazonosító számról, amennyiben az érintett tagállam vagy az illetőség szerinti, joghatósággal rendelkező terület nem ad ki Adóazonosító számot.

E.

Az A. 1. pont ellenére nem kötelező adatot szolgáltatni a születési időről, kivéve, ha:

1.

az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény a tagállami jog értelmében egyébként is köteles beszerezni ezt az információt, és adatot szolgáltatni róla, illetve valamely jelenleg hatályos vagy az ezen irányelv 2015. január 5-én hatályos uniós jogi eszköz értelmében egyébként is köteles vagy köteles volt beszerezni ezt az információt, és adatot szolgáltatni róla; és

2.

az információ rendelkezésre áll az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény elektronikusan lekérdezhető adatbázisában.

II. SZAKASZ

ÁLTALÁNOS ÁTVILÁGÍTÁSI ELŐÍRÁSOK

A.

Egy számla attól a naptól kezelendő Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlaként, amelyen a II–VII. szakaszban megállapított átvilágítási eljárások alapján annak minősítették, és – ellenkező rendelkezések hiányában – az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlához kapcsolódó információkról évente kell adatot szolgáltatni, mégpedig az azon évet követő naptári évben, amelyre az információ vonatkozik.

B.

A számla egyenlegét vagy értékét a naptári év vagy más adatszolgáltatási időszak utolsó napján kell meghatározni.

C.

Amennyiben egy egyenleg- vagy értékhatárt valamely naptári év utolsó napján kell meghatározni, az érintett egyenleget vagy értéket azon adatszolgáltatási időszak utolsó napján kell meghatározni, amely a szóban forgó naptári évvel vagy éven belül zárul.

D.

Minden tagállam a nemzeti jogában foglaltaknak megfelelően engedélyezheti, hogy az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmények szolgáltatót vegyenek igénybe a rájuk háruló adatszolgáltatási és átvilágítási kötelezettségek teljesítéséhez, de a kötelezettségek teljesítéséért továbbra is az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmények viselik a felelősséget.

E.

Minden tagállam engedélyezheti, hogy az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmények az Új számlákra vonatkozó átvilágítási eljárásokat alkalmazzák a Meglévő számlákra, illetve a Magas egyenlegű számlákra vonatkozó átvilágítási eljárásokat alkalmazzák az Alacsony egyenlegű számlákra. Amennyiben egy tagállam engedélyezi az Új számlákra vonatkozó átvilágítási eljárások alkalmazását a Meglévő számlákra, a Meglévő számlákra egyébként érvényes szabályok továbbra is alkalmazandók.

III. SZAKASZ

ÁTVILÁGÍTÁS MAGÁNSZEMÉLY TULAJDONÁBAN LÉVŐ MEGLÉVŐ SZÁMLÁK ESETÉBEN

A.

Bevezetés. Annak meghatározására, hogy a Magánszemély tulajdonában lévő meglévő számlák közül melyek az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlák, az alábbi eljárásokat kell alkalmazni.

B.

Alacsony egyenlegű számlák. Az Alacsony egyenlegű számlák esetében az alábbi eljárásokat kell alkalmazni:

1.

Lakcím. Amennyiben az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény nyilvántartásában szerepel a magánszemély Számlatulajdonos Bizonyító okirattal igazolt jelenlegi lakcíme, az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény annak meghatározása céljából, hogy ez a magánszemély Számlatulajdonos Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy-e, úgy tekintheti, hogy a Számlatulajdonos adózási szempontból abban a tagállamban vagy más joghatósággal rendelkező területen rendelkezik illetőséggel, amelyben a cím található.

2.

Elektronikus keresés az adatállományban. Amennyiben az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény nem a magánszemély Számlatulajdonos Bizonyító okirattal igazolt jelenlegi lakcíme alapján jár el a B. 1. pontban foglaltak szerint, akkor az elektronikusan lekérdezhető adatbázisában az alábbi szempontok mindegyike alapján kell keresnie, és a B. 3.–B. 6. pontban foglaltakat kell alkalmaznia:

a)

a Számlatulajdonos valamely tagállamban illetőséggel rendelkezik-e;

b)

jelenlegi levelezési vagy lakcíme (postafiók is) valamely tagállamban;

c)

egy vagy több telefonszám valamely tagállamban, viszont nem található telefonszám az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény tagállamában;

d)

(nem Betétszámlához kapcsolódó) rendszeres átutalási megbízások egy valamely tagállamban vezetett számlára;

e)

valamely tagállamban címmel rendelkező személynek adott, jelenleg érvényes meghatalmazás vagy aláírási jog; vagy

f)

»postán maradó küldemény« megbízás vagy »kézbesítési megbízott (c/o cím)« valamely tagállamban, amennyiben az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény nem rendelkezik a Számlatulajdonos egyéb címével.

3.

Amennyiben az elektronikus keresés a B. 2. pontban felsorolt egyetlen szempontra sem ad ki találatot, akkor mindaddig nincs szükség további intézkedésre, amíg a körülményekben olyan változás nem áll be, amelynek eredményeképpen egy vagy több szempont a számlához kapcsolódik, vagy a számla Magas egyenlegű számlává válik.

4.

Amennyiben az elektronikus keresés a B. 2. a)–B. 2. e) pontban felsorolt bármely szempontra találatot ad ki, vagy a körülményekben olyan változás áll be, amelynek eredményeképpen egy vagy több szempont a számlához kapcsolódik, akkor az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek adózási szempontból minden olyan tagállamban illetőséggel rendelkezőnek kell tekintenie a Számlatulajdonost, amelyre a keresés találatot adott ki, kivéve, ha a B. 6. pont alkalmazása mellett dönt, és az ott megállapított valamely kivétel alkalmazható a számlával kapcsolatban.

5.

Amennyiben az elektronikus keresés »postán maradó küldemény« megbízásra vagy »kézbesítési megbízott (c/o címre)« hoz ki találatot, viszont más címet és a B. 2. a)–B. 2. e) pontban felsorolt egyéb szempontokhoz kötődő utalást nem talál a Számlatulajdonosra vonatkozóan, akkor az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény köteles a körülményeknek leginkább megfelelő sorrendben a papíralapú nyilvántartásában keresni a C. 2. pontban foglaltak szerint, illetve meg kell kísérelnie, hogy a Számlatulajdonostól beszerezzen egy nyilatkozatot vagy Bizonyító okiratot annak megállapítása érdekében, hogy adózási szempontból a Számlatulajdonos hol rendelkezik illetőséggel. Amennyiben a papíralapú keresés nem vezet eredményre, és nyilatkozatot vagy Bizonyító okiratot sem sikerül beszerezni, akkor az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény köteles jelenteni a tagállama hatáskörrel rendelkező hatóságának, hogy a számla nem dokumentált számla.

6.

Annak ellenére, hogy a B. 2. pontban felsorolt szempontokra a keresés találatot adott ki, az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény nem köteles a Számlatulajdonost valamely tagállamban illetőséggel rendelkezőnek tekinteni, ha:

a)

a Számlatulajdonos adatai között szerepel az adott tagállamban található, naprakész levelezési cím vagy lakcím, egy vagy több telefonszám az adott tagállamban (viszont nem található telefonszám az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény tagállamában) vagy (Betétszámlától eltérő Pénzügyi számlához kapcsolódó) rendszeres átutalási megbízások egy valamely tagállamban vezetett számlára, és az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény beszerzi az alábbiakat vagy azokat korábban ellenőrizte, és szerepelnek a nyilvántartásában:

i.

a Számlatulajdonos nyilatkozata az illetősége szerinti tagállam(ok)ról vagy más joghatósággal rendelkező terület(ek)ről, amelyek között nem szerepel a szóban forgó tagállam; és

ii.

a Számlatulajdonos Bizonyító okirata arról, hogy adatszolgáltatásra nem kötelezett;

b)

a Számlatulajdonos adatai között szerepel az érintett tagállamban címmel rendelkező személynek adott, hatályos meghatalmazás vagy aláírási jog, és az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény beszerzi az alábbiakat vagy azokat korábban ellenőrizte, és szerepelnek a nyilvántartásában:

i.

a Számlatulajdonos nyilatkozata az illetősége szerinti tagállam(ok)ról vagy más joghatósággal rendelkező terület(ek)ről, amelyek között nem szerepel a szóban forgó tagállam; vagy

ii.

a Számlatulajdonos Bizonyító okirata arról, hogy adatszolgáltatásra nem kötelezett.

C.

Magas egyenlegű számlák esetében elvégezendő kiterjesztett ellenőrzési eljárás. Magas egyenlegű számlák esetében az alábbi kiterjesztett ellenőrzési eljárásokat kell alkalmazni:

1.

Elektronikus keresés az adatállományban. Magas egyenlegű számlák esetében az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek a B. 2. pontban szereplő szempontok mindegyike alapján kell keresnie az elektronikusan lekérdezhető adatbázisában.

2.

Papíralapú keresés az adatállományban. Amennyiben az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény elektronikusan lekérdezhető adatbázisa a C. 3. pontban felsorolt összes adatmezőt tartalmazza és az összes adat megtalálható benne, akkor nincs szükség papíralapú keresésre. Amennyiben az elektronikus adatbázisban nem található meg az összes információ, akkor Magas egyenlegű számla esetében az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek ellenőriznie kell az érvényes központi ügyfél-nyilvántartást is, és ha az információk abban sem találhatók, akkor a számlához kapcsolódó, és az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény által az előző öt év folyamán beszerzett alábbi dokumentumokat is, hogy tartalmazzák-e a B. 2. pontban felsorolt valamely szempontot:

a)

a számlához kapcsolódóan beszerzett legutóbbi Bizonyító okiratok;

b)

a legutóbbi számlanyitási szerződés vagy dokumentáció;

c)

az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény által a Pénzmosás elleni átvilágítási eljárások keretében vagy egyéb jogszabályban előírt célból beszerzett legutóbbi dokumentáció;

d)

hatályos meghatalmazás vagy aláírási jogosultságot igazoló okirat; és

e)

(nem Betétszámlához kapcsolódó) hatályos, rendszeres átutalási megbízás.

3.

Mentesség, amennyiben az adatbázisok elegendő információt tartalmaznak. Az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény nem köteles elvégezni a C. 2. pontban ismertetett papíralapú keresést, amennyiben az elektronikusan lekérdezhető adatbázisa tartalmazza a következőket:

a)

a Számlatulajdonos illetőséggel rendelkezőként való minősítése;

b)

a Számlatulajdonos lakcíme és levelezési címe, amely az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény nyilvántartásában szerepel;

c)

a Számlatulajdonos telefonszáma(i), ha van, amely az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény nyilvántartásában szerepel;

d)

betétszámlától eltérő Pénzügyi számlák esetében, vannak-e a számlán lévő pénz másik számlára történő átutalására szóló rendszeres megbízások (beleértve az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény másik fiókjánál vagy egy másik Pénzügyi intézménynél vezetett számlákat);

e)

adott-e a Számlatulajdonos »postán maradó küldemény« megbízást vagy »kézbesítési megbízottat (c/o címet)«; és

f)

kapcsolódik-e a számlához meghatalmazás vagy aláírási jog.

4.

Az ügyfélkapcsolati felelős megkérdezése a tényleges ismereteiről. A C. 1. és C. 2. pontban ismertetett elektronikus és papíralapú keresések mellett, az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlaként kell kezelnie minden, valamely ügyfélkapcsolati felelőshöz rendelt Magas egyenlegű számlát, (beleértve a Magas egyenlegű számlával összevont Pénzügyi számlákat is), amennyiben az ügyfélkapcsolati felelősnek tényleges tudomása van arról, hogy a Számlatulajdonos Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy.

5.

A találat következményei

a)

Amennyiben a Magas egyenlegű számlákra vonatkozó, a C. pontban ismertetett kiterjesztett ellenőrzés a B. 2. pontban szereplő egyetlen szempontra sem eredményez találatot, és a C. 4. pont alapján a számla tulajdonosa nem minősül Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személynek, akkor mindaddig nincs szükség további intézkedésre, amíg a körülményekben olyan változás nem áll be, amelynek eredményeképpen egy vagy több szempont a számlához kapcsolódik.

b)

Amennyiben a Magas egyenlegű számlákra vonatkozó, a C. pontban ismertetett kiterjesztett ellenőrzés a B. 2. a)–B. 2. e) pontban felsorolt bármely szempontra találatot ad ki, vagy a körülményekben később olyan változás áll be, amelynek eredményeképpen egy vagy több szempont a számlához kapcsolódik, akkor az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek minden olyan tagállam tekintetében Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlának kell tekintenie a számlát, amelyre a keresés találatot adott ki, kivéve, ha a B. 6. pont alkalmazása mellett dönt, és az említett pontban megállapított valamely kivétel alkalmazható a számlával kapcsolatban.

c)

Amennyiben a Magas egyenlegű számlákra vonatkozó, a C. pontban ismertetett kiterjesztett ellenőrzés »postán maradó küldemény« megbízásra vagy »kézbesítési megbízottra (c/o címre)« hoz ki találatot, viszont más címet és a B. 2. a)–B. 2. e) pontban felsorolt egyéb szempontokhoz kötődő utalást nem talál a Számlatulajdonosra vonatkozóan, akkor az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény köteles beszerezni a Számlatulajdonostól egy nyilatkozatot vagy Bizonyító okiratot annak megállapítása érdekében, hogy adózási szempontból a Számlatulajdonos hol rendelkezik illetőséggel. Amennyiben az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény nem tudja beszerezni a nyilatkozatot vagy a Bizonyító okiratot, akkor köteles jelenteni a tagállama hatáskörrel rendelkező hatóságának, hogy a számla nem dokumentált számla.

6.

Amennyiben egy Magánszemély tulajdonában lévő meglévő számla 2015. december 31-én nem minősül magas egyenlegű számlának, de valamely azt követő naptári év utolsó napján Magas egyenlegű számlává válik, akkor az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény az azon évet követő naptári év folyamán, amelyben a számla Magas egyenlegű számlává vált, köteles lefolytatni a számlára vonatkozóan a C. pontban ismertetett kiterjesztett ellenőrzési eljárást. Amennyiben az ellenőrzés megállapítja, hogy a számla Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számla, az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény évente köteles adatot szolgáltatni az érintett számláról arra az évre vonatkozóan, amelyben a számla Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlának minősült, valamint az azt követő évekre vonatkozóan is, kivéve, ha a Számlatulajdonos már nem minősül Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személynek.

7.

Amennyiben az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény egy Magas egyenlegű számla esetében elvégezte a C. pontban ismertetett kiterjesztett ellenőrzési eljárást, ugyanazon Magas egyenlegű számlával kapcsolatban – az ügyfélkapcsolati felelősnek a C. 4. pont szerinti megkérdezése kivételével – egyetlen következő évben sem köteles az eljárást megismételni, kivéve, ha nem dokumentált számláról van szó, amely esetben az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek mindaddig évente újra el kell végeznie az ellenőrzést, amíg a számla nem dokumentált jellege meg nem szűnik.

8.

Amennyiben egy Magas egyenlegű számla esetében a körülményekben olyan változás áll be, amelynek eredményeképpen a B. 2. pontban felsorolt egy vagy több szempont a számlához kapcsolódik, akkor az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek minden olyan tagállam tekintetében Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlának kell tekintenie a számlát, amelyre a keresés találatot adott ki, kivéve, ha a B. 6. pont alkalmazása mellett dönt, és az említett pontban megállapított valamely kivétel alkalmazható a számlával kapcsolatban.

9.

Az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek olyan eljárásokat kell végrehajtania, amelyek biztosítják, hogy az ügyfélkapcsolati felelős észlelje az adott számlához kapcsolódó körülmények megváltozását. Például, ha egy ügyfélkapcsolati felelős arról értesül, hogy a Számlatulajdonosnak új levelezési címe van valamely tagállamban, akkor az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek az új címet a körülmények megváltozásának kell tekintenie, és amennyiben a B. 6. pont alkalmazása mellett dönt, akkor a Számlatulajdonostól be kell szereznie a megfelelő dokumentációt.

D.

A Magánszemély tulajdonában lévő meglévő magas egyenlegű számlák ellenőrzését 2016. december 31-ig le kell zárni. A Magánszemély tulajdonában lévő, meglévő alacsony egyenlegű számlák ellenőrzését 2017. december 31-ig le kell zárni.

E.

Az e szakasz értelmében Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlának minősített, Magánszemély tulajdonában lévő meglévő számlákat minden további évben is Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlának kell tekinteni, kivéve, ha a Számlatulajdonos már nem minősül Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személynek.

IV. SZAKASZ

ÁTVILÁGÍTÁS MAGÁNSZEMÉLY TULAJDONÁBAN LÉVŐ ÚJ SZÁMLÁK ESETÉBEN

A Magánszemély tulajdonában lévő új számlák közül az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlák kiválasztására az alábbi eljárásokat kell alkalmazni:

A.

Magánszemély tulajdonában lévő új számlák esetében az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek a számlanyitáskor nyilatkozatot kell bekérnie, amire sor kerülhet a számlanyitási dokumentáció összeállítása keretében is, mely lehetővé teszi, hogy az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény megállapítsa a Számlatulajdonos adózási szempontú illetőségét, valamint a számlanyitáshoz bekért adatoknak – köztük a Pénzmosás elleni átvilágítási eljárások keretében összeállított dokumentáció tartalmának – ésszerű mérlegelése útján ellenőrizze, hogy a nyilatkozat helytálló-e.

B.

Amennyiben a nyilatkozatban az áll, hogy a Számlatulajdonos adózási szempontból tagállami illetőségű, akkor az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény köteles a számlát Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlaként kezelni, és a nyilatkozatnak tartalmaznia kell a Számlatulajdonosnak az érintett tagállamban kiadott Adóazonosító számát (az I. szakasz D. pontjára is figyelemmel) és a születési idejét.

C.

Ha egy Magánszemély tulajdonában lévő új számlával kapcsolatos körülményekben olyan változás következik be, melynek eredményeként az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek tudomására jut vagy okkal feltételezheti, hogy az eredeti nyilatkozat hibás vagy nem megbízható, akkor az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény nem hagyatkozhat az eredeti nyilatkozatra, hanem olyan érvényes nyilatkozatot kell beszereznie, amelyből megállapítható a Számlatulajdonos adózási szempontú illetősége.

V. SZAKASZ

SZERVEZET TULAJDONÁBAN LÉVŐ, MEGLÉVŐ SZÁMLÁK ESETÉBEN ALKALMAZANDÓ ÁTVILÁGÍTÁSI ELŐÍRÁSOK

A Szervezet tulajdonában lévő, meglévő számlák közül az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlák kiválasztására az alábbi eljárásokat kell alkalmazni:

A.

Szervezet tulajdonában lévő számlák, amelyek esetében nem kötelező az ellenőrzés, azonosítás vagy adatszolgáltatás. Ha az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény másként nem dönt – akár minden, Szervezet tulajdonában lévő, meglévő számla, akár ezen számlák valamely világosan körülhatárolt csoportja vonatkozásában –, a Szervezetek tulajdonában lévő, azon meglévő számlák esetében, amelyek összesített egyenlege vagy értéke 2015. december 31-én nem haladja meg a 250 000 USD-nak megfelelő, a tagállam nemzeti valutájában kifejezett összeget, mindaddig nem szükséges az ellenőrzés, azonosítás vagy Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlaként való kezelés, amíg a számla összesített egyenlege vagy értéke valamely következő naptári év utolsó napján meg nem haladja az említett összeget.

B.

Szervezet tulajdonában lévő, ellenőrzendő számlák. A Szervezetek tulajdonában lévő, azon meglévő számlákat, amelyek összesített egyenlege vagy értéke 2015. december 31-én meghaladja a 250 000 USD-nak megfelelő, a tagállam nemzeti valutájában kifejezett összeget, valamint a Szervezetek tulajdonában lévő, azon meglévő számlákat, amelyek összesített egyenlege vagy értéke 2015. december 31-én nem haladja meg az említett összeget, de bármely későbbi naptári év utolsó napján meghaladja azt, a D. pontban meghatározott eljárásoknak megfelelően ellenőrizni kell.

C.

Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, Szervezet tulajdonában lévő számlák. A B. pontban említett, Szervezetek tulajdonában lévő, meglévő számlák közül kizárólag azon számlákat kell Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlaként kezelni, amelyek tulajdonosa egy vagy több olyan Szervezet, amely Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy, vagy olyan Passzív nem pénzügyi szervezet, amely egy vagy több, Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személynek minősülő, Ellenőrzést gyakorló személy ellenőrzése alatt áll.

D.

Ellenőrzési eljárások az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, Szervezetek tulajdonában lévő számlák kiszűrésére. A B. pontban említett, Szervezetek tulajdonában lévő, meglévő számlák esetében az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek a következő ellenőrzési eljárásokat kell alkalmaznia annak megállapítására, hogy a számla tulajdonosa egy vagy több Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy vagy olyan Passzív nem pénzügyi szervezet-e, amely egy vagy több, Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személynek minősülő, Ellenőrzést gyakorló személy ellenőrzése alatt áll:

1.

Annak megállapítása, hogy a Szervezet Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy-e.

a)

Ellenőrizni kell a jogszabályban előírt vagy ügyfélkapcsolati célokból nyilvántartott adatokat (beleértve a Pénzmosás elleni átvilágítási eljárások keretében gyűjtött információkat is) annak megállapítása céljából, hogy az adatok arra utalnak-e, hogy a Számlatulajdonos tagállami illetőségű személy. E tekintetben tagállami illetőségre utaló adatnak tekintendő például a tagállamban található székhely, bejegyzés helye vagy lakcím.

b)

Ha az adatok arra utalnak, hogy a Számlatulajdonos tagállami illetőségű, az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény köteles a számlát Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlaként kezelni, kivéve, ha a Számlatulajdonos nyilatkozatban közli, vagy az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény a birtokában lévő vagy nyilvánosan hozzáférhető adatokat ésszerűen mérlegelve megállapítja, hogy a Számlatulajdonos nem Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy.

2.

Annak megállapítása, hogy a Szervezet egy vagy több, Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személynek minősülő, Ellenőrzést gyakorló személy ellenőrzése alatt álló Passzív nem pénzügyi szervezet-e. Szervezet tulajdonában lévő, meglévő számlák tulajdonosai esetében (ideértve az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személynek minősülő Szervezeteket is) az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek meg kell állapítania, hogy a Számlatulajdonos olyan Passzív nem pénzügyi szervezet-e, amely egy vagy több, Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személynek minősülő, Ellenőrzést gyakorló személy ellenőrzése alatt áll. Amennyiben bármely olyan Ellenőrzést gyakorló személy, akinek/amelynek a Passzív nem pénzügyi szervezet az ellenőrzése alatt áll, Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy, a számlát Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlaként kell kezelni. A mérlegelés során az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek a D. 2. a)–c) pontokban foglalt iránymutatást kell követnie a körülményeknek legmegfelelőbb sorrendben.

a)

Annak megállapítása, hogy a Számlatulajdonos Passzív nem pénzügyi szervezet-e. Annak megállapítása céljából, hogy a Számlatulajdonos Passzív nem pénzügyi szervezet-e, az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek nyilatkozatot kell beszereznie a Számlatulajdonostól annak minősítésére vonatkozóan, kivéve, ha a birtokában lévő vagy nyilvánosan hozzáférhető adatokat ésszerűen mérlegelve azt állapítja meg, hogy a Számlatulajdonos Aktív nem pénzügyi szervezet vagy olyan egyéb, a VIII. szakasz A. 6. b) pontjában említett Befektetési szervezettől eltérő Pénzügyi intézmény, amely nem minősül Részt vevő joghatóság pénzügyi intézményének.

b)

A Számlatulajdonos felett Ellenőrzést gyakorló személyek azonosítása. A Számlatulajdonos felett Ellenőrzést gyakorló személyek azonosítása céljából az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény támaszkodhat a Pénzmosás elleni átvilágítási eljárások keretében összegyűjtött és gondozott adatokra.

c)

Annak megállapítása, hogy a Passzív nem pénzügyi szervezet felett Ellenőrzést gyakorló személy Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy-e. Annak megállapítása céljából, hogy a Passzív nem pénzügyi szervezet felett Ellenőrzést gyakorló személy Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy-e, az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény támaszkodhat:

i.

a Pénzmosás elleni átvilágítási eljárások keretében gyűjtött és gondozott adatokra azon, egy vagy több Nem pénzügyi szervezet tulajdonában lévő, Meglévő számlák esetében, amelynek összesített egyenlege vagy értéke nem haladja meg az 1 000 000 USD-nak megfelelő, a tagállam nemzeti valutájában kifejezett összeget; vagy

ii.

a Számlatulajdonos vagy az említett Ellenőrzést gyakorló személy nyilatkozata arról, hogy mely tagállamban vagy egyéb joghatósággal rendelkező területen rezidens adózási szempontból.

E.

Az ellenőrzés időzítése és egyéb alkalmazandó eljárások Szervezet tulajdonában lévő, meglévő számlák esetében

1.

Szervezet tulajdonában lévő, azon meglévő számlák ellenőrzését, amelyek összesített egyenlege vagy értéke 2015. december 31-én meghaladja a 250 000 USD-nak megfelelő, a tagállam nemzeti valutájában kifejezett összeget, 2017. december 31-ig el kell végezni.

2.

Szervezet tulajdonában lévő, azon meglévő számlák ellenőrzését, amelyek összesített egyenlege vagy értéke 2015. december 31-én nem haladja meg a 250 000 USD-nak megfelelő, a tagállam nemzeti valutájában kifejezett összeget, de valamely későbbi év december 31-ére már meghaladja azt, az ezen összeghatár túllépését követő naptári éven belül kell elvégezni.

3.

Ha egy Szervezet tulajdonában lévő, meglévő számlával kapcsolatos körülményekben olyan változás következik be, melynek eredményeként az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek tudomására jut vagy okkal feltételezheti, hogy a számlához kapcsolódó nyilatkozat vagy más dokumentáció hibás vagy nem megbízható, akkor az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény köteles a D. pontban meghatározott eljárásokkal összhangban újra meghatározni a számla minősítését.

VI. SZAKASZ

SZERVEZET TULAJDONÁBAN LÉVŐ, ÚJ SZÁMLÁK ESETÉBEN ALKALMAZANDÓ ÁTVILÁGÍTÁSI ELŐÍRÁSOK

A Szervezetek tulajdonában lévő, új számlák közül az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlák kiválasztására az alábbi eljárásokat kell alkalmazni:

Ellenőrzési eljárások az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, Szervezet tulajdonában lévő számlák azonosítására. A Szervezetek tulajdonában lévő, új számlák esetében az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek a következő ellenőrzési eljárásokat kell alkalmaznia annak megállapítására, hogy a számla tulajdonosa egy vagy több Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy vagy olyan Passzív nem pénzügyi szervezet-e, amely egy vagy több, Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személynek minősülő, Ellenőrzést gyakorló személy ellenőrzése alatt áll:

1.

Annak megállapítása, hogy a Szervezet Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy-e.

a)

Nyilatkozat bekérése – amelyre sor kerülhet a számlanyitási dokumentáció összeállítása keretében is –, mely lehetővé teszi, hogy az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény megállapítsa a Számlatulajdonos adózási szempontú illetőségét, valamint a számlanyitáshoz bekért adatoknak – köztük a Pénzmosás elleni átvilágítási eljárások keretében összeállított dokumentáció tartalmának – ésszerű mérlegelése útján ellenőrizze, hogy a nyilatkozat helytálló-e. Amennyiben a szervezet úgy nyilatkozik, hogy nem rendelkezik adózási szempontú illetőséggel, az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény a Számlatulajdonos illetőségének meghatározása céljából alapul veheti a Szervezet székhelyének címét.

b)

Amennyiben a nyilatkozatban az áll, hogy a Számlatulajdonos tagállami illetőségű, akkor az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény köteles a számlát Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlaként kezelni, kivéve, ha a birtokában lévő vagy nyilvánosan hozzáférhető adatokat ésszerűen mérlegelve azt állapítja meg, hogy a Számlatulajdonos az adott tagállam viszonylatában nem Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy.

2.

Annak megállapítása, hogy a Szervezet egy vagy több, Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személynek minősülő, Ellenőrzést gyakorló személy ellenőrzése alatt álló Passzív nem pénzügyi szervezet-e. A Szervezetek tulajdonában lévő új számlák tulajdonosai esetében (ideértve az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személynek minősülő Szervezeteket is) az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek meg kell állapítania, hogy a Számlatulajdonos olyan Passzív nem pénzügyi szervezet-e, amely egy vagy több, Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személynek minősülő, Ellenőrzést gyakorló személy ellenőrzése alatt áll. Amennyiben az az Ellenőrzést gyakorló személy, akinek/amelynek a Passzív nem pénzügyi szervezet az ellenőrzése alatt áll, Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy, a számlát Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlaként kell kezelni. A mérlegelés során az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek az A. 2. a)–c) pontokban foglalt iránymutatást kell követnie a körülményeknek legmegfelelőbb sorrendben.

a)

Annak megállapítása, hogy a Számlatulajdonos Passzív nem pénzügyi szervezet-e. Annak megállapítása céljából, hogy a Számlatulajdonos Passzív nem pénzügyi szervezet-e, az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek a Számlatulajdonos saját minősítéséről adott nyilatkozatára kell támaszkodnia, kivéve, ha a birtokában lévő vagy nyilvánosan hozzáférhető adatokat ésszerűen mérlegelve azt állapítja meg, hogy a Számlatulajdonos Aktív nem pénzügyi szervezet vagy olyan egyéb, a VIII. szakasz A. 6. b) pontjában említett Befektetési szervezettől eltérő Pénzügyi intézmény, amely nem minősül Részt vevő joghatóság pénzügyi intézményének.

b)

A Számlatulajdonos felett Ellenőrzést gyakorló személyek azonosítása. A Számlatulajdonos felett Ellenőrzést gyakorló személyek azonosítása céljából az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény támaszkodhat a Pénzmosás elleni átvilágítási eljárások keretében összegyűjtött és gondozott adatokra.

c)

Annak megállapítása, hogy a Passzív nem pénzügyi szervezet felett Ellenőrzést gyakorló személy Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy-e. Annak megállapítása céljából, hogy a Passzív nem pénzügyi szervezet felett Ellenőrzést gyakorló személy Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy-e, az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény támaszkodhat a Számlatulajdonos vagy az Ellenőrzést gyakorló személy nyilatkozatára.

VII. SZAKASZ

KÜLÖNÖS SZABÁLYOK AZ ÁTVILÁGÍTÁSRA VONATKOZÓAN

A fent leírt átvilágítási eljárások végrehajtásakor a következő szabályokat is alkalmazni kell:

A.

Nyilatkozatok és Bizonyító okiratok felhasználása. Az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény nem támaszkodhat egy nyilatkozatra vagy Bizonyító okiratra, ha tudomása van arról, vagy okkal feltételezi, hogy a nyilatkozat vagy a Bizonyító okirat hibás vagy nem megbízható.

B.

Alternatív eljárások a Visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződések és a Járadékbiztosítási szerződések egyedi kedvezményezettjeinek, valamint a Visszavásárlási értékkel rendelkező csoportos biztosítási szerződések és a Csoportos járadékbiztosítási szerződések kedvezményezettjeinek a Pénzügyi számláira vonatkozóan. Az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény egy olyan személyről, aki Visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződés vagy Járadékbiztosítási szerződés haláleseti juttatásban részesülő egyedi kedvezményezettje (de nem szerződő fél a biztosításban), feltételezheti, hogy nem Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy, és Pénzügyi számláját Adatszolgáltatási kötelezettség alá nem tartozó számlaként kezelheti, kivéve, ha ténylegesen tudomása van arról, vagy okkal feltételezi, hogy a kedvezményezett Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy. Az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény okkal feltételezheti, hogy a Visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződés vagy Járadékbiztosítási szerződés haláleseti juttatásban részesülő egyedi kedvezményezettje Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy, ha az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény által gyűjtött, a kedvezményezettel kapcsolatos adatok a III. szakasz B. pontjában említett utalásokat tartalmaznak. Ha egy Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek ténylegesen tudomása van arról, vagy okkal feltételezheti azt, hogy a kedvezményezett Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy, akkor a III. szakasz B. pontja alapján kell eljárnia.

Az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény azokat a Pénzügyi számlákat, amelyek Visszavásárlási értékkel rendelkező csoportos biztosítási szerződésben vagy Csoportos járadékbiztosítási szerződésben fennálló tagsághoz kapcsolódnak, mindaddig Adatszolgáltatási kötelezettség alá nem tartozó számlaként kezelheti, amíg esedékessé nem válik valamely kifizetés a munkavállaló/a biztosítási igazolás birtokosa vagy a kedvezményezett részére, feltéve, hogy a Visszavásárlási értékkel rendelkező csoportos biztosítási szerződésben vagy Csoportos járadékbiztosítási szerződésben fennálló tagsághoz kapcsolódó Pénzügyi számla megfelel az alábbi követelményeknek:

i.

a Visszavásárlási értékkel rendelkező csoportos biztosítási szerződést, illetve Csoportos járadékbiztosítási szerződést munkáltató számára bocsátották ki, és a biztosítottak köre legalább huszonöt főből (biztosítási igazolással rendelkezők/alkalmazottak) áll;

ii.

a munkavállalók/a biztosítási igazolások birtokosai jogosultak a tagságukhoz kapcsolódóan bármely biztosítási összeg átvételére, valamint a munkavállaló halála esetén kifizetendő juttatás kedvezményezettjeinek megnevezésére; és

iii.

az egyes munkavállalóknak/biztosítási igazolások birtokosainak kifizetendő összeg mindösszesen nem haladja meg az 1 000 000 USD-nak megfelelő, a tagállam nemzeti valutájában kifejezett összeget.

A »Visszavásárlási értékkel rendelkező csoportos biztosítási szerződés« olyan Visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződés, amely i. a valamely munkáltató, szakmai szövetség, szakszervezet vagy egyéb egyesület vagy csoport révén összetartozó személyek számára biztosít fedezetet; és ii. a csoport (vagy az azon belüli tagsági osztály) minden tagja számára egyéni biztosítási díjat számít fel, amelynek megállapítására az életkor, a nem és az esetleges dohányzási szokások kivételével az adott csoporttag (vagy azon belüli tagsági osztály) egyéni egészségügyi jellemzőitől függetlenül kerül sor.

A »Csoportos járadékbiztosítási szerződés« olyan Járadékbiztosítási szerződés, amelynek kötelezettjei valamely munkáltató, szakmai szövetség, szakszervezet vagy egyéb egyesület vagy csoport révén összetartozó személyek.

C.

Számlaegyenleg-összesítési és devizaátváltási szabályok.

1.

Magánszemély tulajdonában lévő számlák összesítése. A magánszemélyek Pénzügyi számlái összesített egyenlegének vagy értékének megállapítása céljából az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény köteles az általa vagy valamely Kapcsolt szervezet által vezetett összes Pénzügyi számlát összesíteni; ez azonban csak azoknak a Pénzügyi számláknak az összesítését jelenti, amelyek az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény számítógépes rendszereiben olyan adatelemek alapján, mint például az ügyfélszám vagy az Adóazonosító szám, összekapcsolhatók egymással, lehetővé téve a számlaegyenlegek vagy értékek összesítését. Az ebben az alpontban foglalt összesítési követelmények alkalmazása során a közös tulajdonban lévő Pénzügyi számlák minden egyes tulajdonosához a Pénzügyi számla teljes egyenlegét, illetve értékét hozzá kell rendelni.

2.

Szervezet tulajdonában lévő számlák összesítése. A Szervezetek Pénzügyi számlái összesített egyenlegének vagy értékének megállapítása céljából az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény köteles az általa vagy valamely Kapcsolt szervezet által vezetett összes Pénzügyi számlát figyelembe venni; ez azonban csak azoknak a Pénzügyi számláknak az összesítését jelenti, amelyek az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény számítógépes rendszereiben olyan adatelemek alapján, mint például az ügyfélszám vagy az Adóazonosító szám, összekapcsolhatók egymással, lehetővé téve a számlaegyenlegek vagy értékek összesítését. Az ebben az alpontban foglalt összesítési követelmények alkalmazása során a közös tulajdonban lévő Pénzügyi számlák minden egyes tulajdonosához a Pénzügyi számla teljes egyenlegét, illetve értékét hozzá kell rendelni.

3.

Ügyfélkapcsolati felelősökre alkalmazandó különleges összesítési szabály. A valamely magánszemély tulajdonában lévő Pénzügyi számlák összesített egyenlegének vagy értékének megállapításakor – annak megállapítása céljából, hogy a Pénzügyi számla Magas egyenlegű számlának tekintendő-e – az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek összesítenie kell mindazokat a Pénzügyi számlákat is, amelyekről az ügyfélkapcsolati felelős tudja vagy okkal feltételezi, hogy azok közvetlenül vagy közvetetten ugyanazon személy tulajdonát képezik vagy irányítása alatt állnak, vagy ugyanazon személy hozta azokat létre (kivéve, ha ezt bizalmi minőségében tette).

4.

A megadott összegekbe a más pénznemekben kifejezett egyenérték is beleszámítandó. A tagállamok valutáiban kifejezett összegekbe minden esetben az egyéb pénznemekben kifejezett egyenérték is beleszámítandó, az adott ország jogában foglalt előírásoknak megfelelően.

VIII. SZAKASZ

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

Ezen irányelv alkalmazásában:

A.   Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény.

1.

»Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény«: minden olyan tagállami Pénzügyi intézmény, amely nem minősül Adatszolgáltatásra nem kötelezett pénzügyi intézménynek. »Tagállami pénzügyi intézmény«: i. minden olyan Pénzügyi intézmény, amely tagállami illetőségű, e Pénzügyi intézmények azon fióktelepei kivételével, amelyek az adott tagállamon kívül találhatók, valamint ii. a nem tagállami illetőségű Pénzügyi intézmények azon fióktelepei, amelyek valamely tagállamban találhatók.

2.

»Részt vevő joghatóság pénzügyi intézménye«: i. minden olyan Pénzügyi intézmény, amely valamely Részt vevő joghatóság illetőségével rendelkezik, e Pénzügyi intézmények azon fióktelepei kivételével, amelyek az adott Részt vevő joghatóság területén kívül találhatók, valamint ii. a Részt vevő joghatóságban illetőséggel nem rendelkező Pénzügyi intézmények azon fióktelepei, amelyek valamely Részt vevő joghatóságban találhatók.

3.

»Pénzügyi intézmény«: bármely Letétkezelő intézmény, Betéti intézmény, Befektetési szervezet vagy Meghatározott biztosító.

4.

»Letétkezelő intézmény«: olyan Szervezet, amely üzleti tevékenysége meghatározó részeként mások számlájára Pénzügyi eszközök tartásával foglalkozik. Egy Szervezetről akkor tekinthető úgy, hogy az üzleti tevékenysége meghatározó részeként mások számlájára Pénzügyi eszközöket tart, ha a Szervezet Pénzügyi eszközök tartásából és ehhez kapcsolódó pénzügyi szolgáltatásokból származó bruttó bevétele a következő két időtartam közül a rövidebbik során a Szervezet bruttó bevételének legalább 20 %-a: i. az ennek megállapítási időpontja szerinti évet megelőző év december 31-ével (vagy a naptári évvel nem egybeeső számviteli év utolsó napjával) záruló hároméves időszak; vagy ii. a Szervezet fennállásának ideje.

5.

»Betéti intézmény«: olyan Szervezet, amely szokásos banki vagy ahhoz hasonló üzleti tevékenysége részeként betéteket fogad el.

6.

»Befektetési szervezet«: olyan Szervezet,

a)

amelynek üzleti tevékenységét elsősorban az alkotja, hogy ügyfelei részére vagy megbízásából az alábbi egy vagy több tevékenységet, illetve műveletet végzi:

i.

kereskedés pénzpiaci eszközökkel (csekk, váltó, letéti jegy, származtatott eszközök, stb.), külföldi devizával, árfolyam-, kamatláb- és indexalapú instrumentumokkal, átruházható értékpapírokkal; vagy árutőzsdei határidős ügyletek kötése;

ii.

egyéni vagy csoportos portfóliókezelés; vagy

iii.

megbízás alapján pénzügyi eszközökbe való egyéb befektetés, illetve azok gondozása vagy kezelése;

vagy

b)

amelynek bruttó bevétele elsősorban Pénzügyi eszközökbe való befektetésből, újrabefektetésből, illetve azokkal való kereskedésből származik, feltéve, hogy a Szervezet egy olyan másik Szervezet irányítása alatt áll, amely Betéti intézmény, Letétkezelő intézmény, Meghatározott biztosító vagy az A. 6. a) pontban említett Befektetési szervezet.

Egy Szervezetről akkor tekinthető úgy, hogy üzleti tevékenységét elsősorban az A. 6. a) pontban említett egy vagy több tevékenység alkotja, illetve az A. 6. b) pont alkalmazásában egy Szervezet bruttó bevétele akkor tekinthető úgy, hogy elsősorban Pénzügyi eszközökbe való befektetésből, újrabefektetésből, illetve azokkal való kereskedésből származik, ha a Szervezetnek az érintett tevékenységekből származó bruttó bevétele a következő két időszak közül a rövidebbik során keletkező teljes bruttó bevételének legalább az 50 %-át teszi ki: i. az ennek megállapítási időpontja szerinti évet megelőző év december 31-ével záruló hároméves időszak; vagy ii. a Szervezet fennállásának ideje. A »Befektetési szervezet« fogalma nem foglalja magában azokat a Szervezeteket, amelyek Aktív nem pénzügyi szervezetek, ha azok a D. 8. d)–g) pontokban foglalt bármely feltételnek megfelelnek.

Ezt a pontot a »Pénzügyi intézmény« fogalommeghatározására vonatkozóan a Pénzügyi Akció Munkacsoport ajánlásaiban foglalt hasonló rendelkezésekkel összhangban kell értelmezni.

7.

A »Pénzügyi eszköz« fogalma magában foglalja az értékpapírokat (például: részvények egy vállalkozásban; tulajdonosi vagy tényleges tulajdoni részesedés valamely széles tulajdonosi körrel rendelkező, illetve tőzsdén jegyzett gazdasági társulásban vagy vagyonkezelői alapban; váltó, kötvény, illetve egyéb hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok), a gazdasági társulásokban fennálló részesedéseket, az árutőzsdei ügyleteket, a swapügyleteket (például: kamatláb-csereügyletek, deviza-csereügyletek, bázisswap-ügyletek, kamatplafon- és kamatpadlóügyletek, árutőzsdei csereügyletek, részvényalapú és részvényindex-alapú swapügyletek és egyéb, ezekhez hasonló megállapodások), Biztosítási szerződések vagy Járadékbiztosítási szerződések, továbbá az értékpapírokban, gazdasági társulásokban, árutőzsdei ügyletekben, csereügyletekben, illetve Biztosítási szerződésekben vagy Járadékbiztosítási szerződésekben fennálló bárminemű érdekeltséget (ideértve a tőzsdei vagy tőzsdén kívüli határidős ügyleteket vagy opciókat is). A »Pénzügyi eszköz« fogalma nem foglalja magában az ingatlanban fennálló nem adósságjellegű, közvetlen érdekeltséget.

8.

»Meghatározott biztosító«: olyan Szervezet, amely biztosítóként (vagy egy biztosító holdingtársaságaként) Visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződést vagy Járadékbiztosítási szerződést bocsát ki vagy ilyen szerződés keretében kifizetési kötelezettséggel tartozik.

B.   Adatszolgáltatásra nem kötelezett pénzügyi intézmény

1.   »Adatszolgáltatásra nem kötelezett pénzügyi intézmény«: az a Pénzügyi intézmény, amely:

a)

Államigazgatási szerv, Nemzetközi szervezet vagy Központi bank, kivéve azon kifizetések viszonylatában, amelyek alapját olyan jellegű kereskedelmi-pénzügyi tevékenységből fakadó kötelezettség képezi, amilyen tevékenységet a Meghatározott biztosítók, a Letétkezelő intézmények, illetve a Betéti intézmények folytatnak;

b)

széles járulékfizetői körrel rendelkező nyugdíjalap; Szűk járulékfizetői körrel rendelkező nyugdíjalap; Államigazgatási szerv, Nemzetközi szervezet vagy Központi bank nyugdíjalapja; vagy Minősített hitelkártya-kibocsátó;

c)

minden egyéb olyan Szervezet, amellyel összefüggésben csekély az adókijátszás kockázata, és amely a B. 1. a)–b) pontokban ismertetett Szervezetekéhez alapvetően hasonló jellemzőkkel rendelkezik, valamint amely szerepel az Adatszolgáltatásra nem kötelezett pénzügyi intézményeknek ezen irányelv 8. cikke (7a) bekezdésében említett jegyzékében, feltéve, hogy az említett Szervezet Adatszolgáltatásra nem kötelezett pénzügyi intézményként való minősítése nem ellentétes ezen irányelv céljaival;

d)

Adatszolgáltatási kötelezettség alá nem tartozó kollektív befektetési eszköz; vagy

e)

vagyonkezelői alap, amennyiben vagyonkezelője Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény, amely az I. szakasz alapján adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó minden adatot bejelent, az alap valamennyi Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlája tekintetében.

2.   »Államigazgatási szerv«: tagállam vagy egyéb joghatósággal rendelkező terület kormánya, tagállam vagy egyéb joghatósággal rendelkező terület valamely politikai alegysége (amely – az egyértelműség kedvéért – lehet többek között állam, tartomány, megye vagy település), vagy teljes mértékben a tagállam, az egyéb joghatósággal rendelkező terület vagy az előzőekben említett egy vagy több (önmagában is Államigazgatási szervnek minősülő) valamely politikai egység tulajdonában álló hivatal vagy szerv. Ez a kategória a tagállam vagy egyéb joghatósággal rendelkező terület szerves részeit, ellenőrzött szervezeteit és politikai alegységeit foglalja magában.

a)

Valamely tagállam vagy egyéb joghatósággal rendelkező terület »szerves része« minden olyan személy, szervezet, hivatal, iroda, alap, szerv vagy egyéb szervezeti egység – megnevezésétől függetlenül –, amely az adott tagállam, illetve egyéb joghatósággal rendelkező terület kormányzó hatóságának minősül. A kormányzó hatóság nettó bevételét a saját, vagy az adott tagállam vagy egyéb joghatósággal rendelkező terület más számláin kell jóváírni, és az semmilyen részben nem kerülhet magánszemélyhez. Nem minősül a tagállam vagy egyéb joghatóság szerves részének az a természetes személy, aki uralkodó, tisztviselő vagy ügyintéző, de mint magánszemély jár el.

b)

»Ellenőrzött szervezet«: olyan Szervezet, amely formailag elkülönül a tagállamtól vagy az egyéb joghatósággal rendelkező területtől, vagy egyéb módon külön jogi személynek minősül, feltéve, hogy:

i.

teljes mértékben egy vagy több Államigazgatási szerv tulajdonában és irányítása alatt áll, akár közvetlenül, akár egy vagy több ellenőrzött szervezeten keresztül;

ii.

nettó bevételét a saját számláján vagy egy vagy több Államigazgatási szerv számláján írják jóvá, és az semmilyen részben nem kerülhet magánszemélyhez; továbbá

iii.

megszűnése esetén a vagyona egy vagy több Államigazgatási szervre száll át.

c)

A bevétel a fentiek alkalmazásában nem tekintendő úgy, hogy magánszemélyhez került, ha az adott személy valamely kormányzati program célzott kedvezményezettje, és a program tevékenységeire a közjólét érdekében, a köz szolgálatában kerül sor, vagy azok a kormányzati igazgatás valamelyik funkciójához kapcsolódnak. Ugyanakkor, amennyiben a bevétel valamely Államigazgatási szervnek egy kereskedelmi jellegű tevékenység – például magánszemélyek számára pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó kereskedelmi banki tevékenység – folytatására való felhasználása révén keletkezett, akkor azt magánszemélyhez került bevételnek kell tekinteni.

3.   »Nemzetközi szervezet«: bármely nemzetközi szervezet és annak hivatalai, illetve szervei, amennyiben teljes mértékben a nemzetközi szervezet tulajdonában állnak. Ez a kategória magában foglal minden olyan kormányközi szervezetet (a nemzetek feletti szervezeteket is), i. amelyet elsősorban kormányok alkotnak; ii. amely a tagállammal székhely-megállapodást vagy lényegét tekintve ahhoz hasonló megállapodást kötött; és iii. amelynek bevétele nem kerül magánszemélyhez.

4.   »Központi bank«: az az intézmény, amely jogszabály vagy állami intézkedés értelmében a tagállam kormányától eltérő azon legfőbb hatóság, amely fizetőeszközként forgalomba kerülő eszközöket bocsát ki. A Központi banknak részét képezheti olyan szerv, amely elkülönül a tagállam kormányától, függetlenül attól, hogy az részben vagy egészben a tagállam tulajdonában áll-e.

5.   »Széles járulékfizetői körrel rendelkező nyugdíjalap«: olyan alap, amely abból a célból jött létre, hogy öregségi nyugdíjat, rokkantsági ellátást vagy haláleseti juttatásokat, vagy ezek valamely kombinációját biztosítsa olyan kedvezményezettek számára, akik egy vagy több munkáltatónak jelenlegi vagy korábbi munkavállalói – vagy az ilyen munkavállalók által kijelölt személyek számára –, az általuk nyújtott szolgáltatások ellentételezéseképpen, feltéve, hogy az alap:

a)

nem rendelkezik olyan kedvezményezettel, aki egyedül jogosult az alap vagyonának több mint 5 %-ára;

b)

állami szabályozás alá tartozik és adatszolgáltatást teljesít az adóhatóságok részére; valamint

c)

az alábbi követelmények közül legalább egynek megfelel:

i.

az alap általánosan mentesül a befektetésből származó jövedelem utáni adózás alól, vagy az ilyen jövedelemre az előtakarékossági vagy egyéb nyugdíjrendszeri minősítéséből adódóan halasztott vagy csökkentett kulcsú adózás vonatkozik;

ii.

az alapba érkező járulékbefizetések legalább 50 %-a (a B. 5–7. pontokban említett más rendszerekből vagy a C. 17. a) pontban említett nyugdíj-előtakarékossági és egyéb nyugdíjszámlákról áthozott eszközök kivételével) a munkáltatóktól származik;

iii.

az alapból történő kifizetések vagy kivonások csak a nyugdíjba vonulással, fogyatékossággal vagy halálesettel kapcsolatos bizonyos események bekövetkezése esetén engedélyezettek (kivéve a B.5–7. pontokban említett más nyugdíjalapokba vagy a C. 17. a) pontban említett nyugdíj-előtakarékossági és egyéb nyugdíjszámlákra való átvitelekkel kapcsolatos kifizetéseket), vagy az ilyen események bekövetkezése előtt végrehajtott kifizetésekre, illetve kivonásokra csökkentések vonatkoznak;

iv.

az alapba történő munkavállalói járulékbefizetés (bizonyos megengedett pótlólagos járulékbefizetések kivételével) a munkavállaló által megkeresett jövedelem függvényében korlátozott vagy évente nem haladhatja meg az 50 000 USD-nak megfelelő, a tagállam nemzeti valutájában kifejezett összeget, a VII. szakasz C. pontjában meghatározott számlaösszesítési és deviza-átváltási szabályok alkalmazásával.

6.   »Szűk járulékfizetői körrel rendelkező nyugdíjalap«: olyan alap, amely abból a célból jött létre, hogy öregségi nyugdíjat, rokkantsági ellátást vagy haláleseti juttatásokat biztosítson olyan kedvezményezettek számára, akik egy vagy több munkáltatónak jelenlegi vagy korábbi munkavállalói – vagy az ilyen munkavállalók által kijelölt személyek számára –, az általuk nyújtott szolgáltatások ellentételezéseképpen, feltéve, hogy:

a)

az alapnak kevesebb mint 50 résztvevője van;

b)

az alapot egy vagy több olyan munkáltató támogatja, amely nem Befektetési szervezet vagy Passzív nem pénzügyi szervezet;

c)

az alapba történő munkavállalói és munkáltatói járulékbefizetések (a C. 17. a) pontban említett nyugdíj-előtakarékossági és egyéb nyugdíjszámlákról áthozott eszközök kivételével) a munkavállaló által megkeresett jövedelem és ellentételezés függvényében külön-külön korlátozottak;

d)

a nem az alap székhelye szerinti tagállami illetőségű résztvevők az alap eszközeiből legfeljebb 20 %-ra jogosultak; és

e)

az alap állami szabályozás alá tartozik és adatszolgáltatást teljesít az adóhatóságok felé.

7.   »Államigazgatási szerv, nemzetközi szervezet vagy központi bank nyugdíjalapja«: valamely Államigazgatási szerv, Nemzetközi szervezet vagy Központi bank által azzal a céllal létrehozott alap, hogy öregségi nyugdíjat, rokkantsági ellátást vagy haláleseti juttatásokat biztosítson olyan kedvezményezettek vagy résztvevők számára, akik jelenlegi vagy korábbi munkavállalóik – vagy ilyen munkavállalók által kijelölt személyek –, vagy nem jelenlegi vagy korábbi munkavállalóik ugyan, de a számukra biztosított ellátások az e kedvezményezettek vagy résztvevők által az Államigazgatási szerv, Nemzetközi szervezet vagy Központi bank számára nyújtott személyes szolgáltatások ellentételezésére szolgálnak.

8.   »Minősített hitelkártya-kibocsátó«: olyan Pénzügyi intézmény, amely megfelel az alábbi követelményeknek:

a)

pusztán azért minősül Pénzügyi intézménynek, mert olyan hitelkártya-kibocsátó, amely csak olyan módon fogad el betéteket, hogy amennyiben az ügyfél a kártya esedékes egyenlegét túllépő befizetést hajt végre, a túlfizetést nem térítik vissza azonnal számára; és

b)

a Pénzügyi intézmény 2016. január 1-jétől vagy korábbi időponttól kezdődően olyan üzletpolitikákat és eljárásokat alkalmaz, amelyekkel vagy megelőzhető, hogy az ügyfelek a fizetési kötelezettségüket többel, mint 50 000 USD-nak megfelelő, a tagállam nemzeti valutájában kifejezett összeggel meghaladó túlfizetést teljesítsenek, vagy biztosítható, hogy a fizetési kötelezettségüket az említett összegnél többel meghaladó túlfizetést teljesítő ügyfelek 60 napon belül visszakapják a túlfizetett összeget – minden esetben alkalmazva a VII. szakasz C. pontjában meghatározott számlaösszesítési és devizaátváltási szabályokat. Az esetleges túlfizetés összegének meghatározásakor a díjvitákból eredő pozitív egyenlegeket nem, az áruvisszaküldésből eredő pozitív egyenlegeket viszont figyelembe kell venni.

9.   »Adatszolgáltatási kötelezettség alá nem tartozó kollektív befektetési eszköz«: olyan kollektív befektetési eszközként szabályozott Befektetési szervezet, amelynek esetében a befektetési eszközben fennálló minden érdekeltség olyan magánszemélyek vagy Szervezetek birtokában van, vagy mások olyan magánszemélyek vagy Szervezetek révén tartják azokat a befektetési eszközben, akik vagy amelyek nem Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személyek; nem tartoznak ugyanakkor ide az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személynek minősülő, Ellenőrzést gyakorló személyek ellenőrzése alatt álló Passzív nem pénzügyi szervezetek.

A kollektív befektetési eszközként szabályozott Befektetési szervezet pusztán amiatt, hogy bemutatóra szóló részvényeket bocsátott ki fizikai formában, még megfelelhet az Adatszolgáltatási kötelezettség alá nem tartozó kollektív befektetési eszközre vonatkozó, a B. 9. pontban foglalt kritériumnak, feltéve, hogy:

a)

2015. december 31-e után nem bocsát ki több bemutatóra szóló részvényt fizikai formában;

b)

visszaváltás esetén minden ilyen részvényt kivon a forgalomból;

c)

lefolytatja a II–VII. szakaszban foglalt átvilágítási eljárásokat, és az ilyen részvények tekintetében fennálló minden adatszolgáltatási kötelezettségnek eleget tesz azok visszavásárlásakor, illetve azok alapján egyéb kifizetések teljesítésekor; és

d)

megfelelő üzletpolitikákkal és eljárásokkal rendelkezik annak biztosítására, hogy az ilyen részvények visszavásárlására vagy immobilizációjára a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb 2018. január 1-jéig sor kerüljön.

C.   Pénzügyi számla

1.   »Pénzügyi számla«: valamely Pénzügyi intézménynél vezetett számla, amely egyrészt egy Betétszámlából áll, másrészt egy Letéti számlából, harmadrészt pedig:

a)

Befektetési szervezet esetében valamilyen, a Pénzügyi intézményben fennálló sajáttőke-részesedést vagy azzal szembeni hitelviszonyt megtestesítő eszközből. Ugyanakkor a »Pénzügyi számla« nem tartalmazhat olyan Szervezetben fennálló sajáttőke-részesedést vagy azzal szembeni hitelviszonyt megtestesítő eszközt, amely pusztán azért minősül Befektetési szervezetnek, mert az e Szervezettől eltérő egyéb Pénzügyi intézménynél az ügyfél nevében elhelyezett Pénzügyi eszközökkel kapcsolatos beruházási, kezelési és ügyintézési műveletek céljából i. befektetési tanácsadói szolgáltatásokat nyújt az ügyfél részére és eljár az ügyfél megbízásából, vagy ii. portfóliókezelési szolgáltatásokat nyújt az ügyfél részére és eljár az ügyfél megbízásából;

b)

a C. 1. a) pontban említetteken kívüli Pénzügyi intézmény esetében valamely abban fennálló sajáttőke-részesedésből vagy azzal szembeni hitelviszonyt megtestesítő eszközből, amennyiben az adott eszköztípus alkalmazásának célja az I. szakaszban foglalt adatszolgáltatási kötelezettség elkerülése volt; valamint

c)

egy olyan, Visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződésből vagy Járadékbiztosítási szerződésből, amelyet Pénzügyi intézmény bocsátott ki vagy tart fenn, az olyan nem befektetéshez kötött, nem átruházható azonnali életjáradék-szerződések kivételével, amelyeket magánszemély részére bocsátanak ki, és amelyek Adatszolgáltatási kötelezettség alá nem tartozó pénzügyi számlára teljesített öregséginyugdíj- vagy rokkantsági jogosultság készpénzre váltására szolgálnak.

A »Pénzügyi számla« fogalma nem foglalja magában az Adatszolgáltatási kötelezettség alá nem tartozó számlának minősülő számlákat.

2.   »Betétszámla«: minden olyan kereskedelmi számla, csekkszámla, takarékszámla, lekötött betét, takarékszámla, illetve minden olyan számla, amit letéti jegy, megtakarítási igazolás, befektetési igazolás, adósságról szóló igazolás vagy bármilyen olyan hasonló instrumentum igazol, amelyet a Pénzügyi intézmény vezet szokásos banki vagy egyéb hasonló tevékenysége keretében. Szintén Betétszámlának minősül, amikor egy biztosító valamely összeget garantált befektetési szerződés vagy egyéb hasonló, kamat fizetésére vagy jóváírására vonatkozó megállapodás alapján tart az ügyfél számára.

3.   »Letéti számla«: olyan (Biztosítási szerződésektől és Járadékbiztosítási szerződésektől eltérő) számla, amely egy vagy több Pénzügyi eszköz valamely harmadik személy javára való tartására szolgál.

4.   »Sajáttőke-részesedés«: Pénzügyi intézménynek minősülő gazdasági társulás esetében a gazdasági társulásban fennálló tőke- vagy nyereségrészesedés. Pénzügyi intézménynek minősülő vagyonkezelői alap esetében a Sajáttőke-részesedés tulajdonosának kell tekinteni az alap teljes vagy részvagyonának vagyonrendelőjét vagy kedvezményezettjét, vagy bármely más természetes személyt, aki az alap felett a tényleges végső ellenőrzést gyakorolja. Az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személyt abban az esetben kell vagyonkezelői alap kedvezményezettjének tekinteni, ha jogosult arra, hogy közvetlenül vagy közvetetten (például meghatalmazotton keresztül) kötelező juttatást kapjon az alaptól, illetve ha közvetlenül vagy közvetetten diszkrecionális juttatást kaphat az alaptól.

5.   »Biztosítási szerződés«: olyan szerződés (a Járadékbiztosítási szerződés kivételével), amelynek alapján a kibocsátó vállalja, hogy halálesettel, megbetegedéssel, balesettel, illetve felelősségi vagy vagyoni kockázattal járó meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése esetén kifizet egy összeget.

6.   »Járadékbiztosítási szerződés«: olyan szerződés, amelynek alapján a kibocsátó vállalja, hogy kifizetéseket teljesít egy olyan időtartam során, amelyet részben vagy egészben egy vagy több egyén várható élettartama alapján határoznak meg. Ide tartoznak azok a szerződések is, amelyek azon tagállam vagy más joghatósággal rendelkező terület joga, szabályozása vagy gyakorlata szerint, amelyben a szerződést kibocsátották, Járadékbiztosítási szerződésnek minősülnek, és amelyeknek alapján a kibocsátó vállalja, hogy többéves időtartam során kifizetéseket teljesít.

7.   »Visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződés«: olyan Biztosítási szerződés (a két biztosító között megkötött, kártérítés-viszontbiztosítási szerződés kivételével), amely Visszavásárlási értékkel rendelkezik.

8.   »Visszavásárlási érték«: a következő két érték közül a nagyobbik: i. az az összeg, amelyre a biztosításikötvény-tulajdonos a biztosítási szerződés visszavásárlása vagy megszüntetése esetén jogosult (a visszavásárlás »árának« vagy a kötvénykölcsön értékének levonása nélkül kalkulálva), illetve ii. az az összeg, amelyet a biztosításikötvény-tulajdonos a biztosítási szerződés keretében vagy arra tekintettel kölcsönként felvehet. Az előzőektől függetlenül a »Visszavásárlási érték« nem tartalmazza a következő, a Biztosítási szerződés keretén belül kifizetendő összegeket:

a)

a kizárólag az életbiztosítási szerződésben biztosított egyén halála esetén kifizetendő összeg;

b)

a személyi sérülés vagy betegség alapján teljesített kifizetés vagy más, a biztosított kockázat bekövetkezéséből fakadó gazdasági károkat fedező kártérítési szolgáltatás;

c)

a Biztosítási szerződés (befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződés vagy járadékbiztosítási szerződés kivételével) alapján korábban megfizetett biztosítási díj visszatérítése (levonva a biztosítási díjak költségeit, függetlenül attól, hogy azok ténylegesen felmerültek-e), amire a kötvény felmondása vagy megszüntetése miatt, a kockázati kitettségnek a biztosítási szerződés időtartama során bekövetkező csökkenése miatt, illetve a biztosítási díjjal kapcsolatos könyvelési vagy egyéb hasonló hibák miatt került sor;

d)

a biztosításikötvény-tulajdonosnak kifizetett nyereségrészesedés (a megszűnéskori nyereségkifizetés kivételével), feltéve, hogy a nyereségrészesedés olyan Biztosítási szerződéshez kapcsolódik, amelynek alapján kizárólag a C. 8. b) pontban meghatározott juttatások kifizetésére kerülhet sor; vagy

e)

biztosításidíj-előleg vagy biztosításidíj-letét visszatérítése olyan Biztosítási szerződéshez kapcsolódóan, amelynek biztosítási díja legalább évente fizetendő, feltéve, hogy a biztosításidíj-előleg vagy biztosításidíj-letét összege nem haladja meg a szerződés értelmében fizetendő következő éves díjat.

9.   »Meglévő számla«:

a)

adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynél vezetett, 2015. december 31-én már meglévő Pénzügyi számla;

b)

bármely Számlatulajdonos bármely Pénzügyi számlája, a számlanyitás dátumától függetlenül, amennyiben:

i.

a Számlatulajdonosnak ugyanannál az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynél (vagy az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény tagállamával azonos tagállamban lévő Kapcsolt szervezetnél) már van olyan Pénzügyi számlája, amely a C. 9. a) pont értelmében Meglévő számlának minősül;

ii.

az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény (illetve adott esetben az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény tagállamával azonos tagállamban lévő Kapcsolt szervezet) mind a VII. szakasz A. pontjában meghatározott adatszerzési követelmények teljesítése szempontjából, mind pedig bármelyik Pénzügyi számla egyenlegének vagy értékének a számla-küszöbérték alkalmazása céljából történő meghatározása szempontjából egyetlen Pénzügyi számlaként kezeli mindkét fent említett pénzügyi számlát és a Számlatulajdonos minden egyéb, a b) pont értelmében Meglévő számlának minősülő Pénzügyi számláját;

iii.

olyan Pénzügyi számla esetében, amelyre vonatkozóan el kell végezni a Pénzmosás elleni átvilágítási eljárásokat, az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény a C. 9. a) pont szerinti Meglévő számlára vonatkozóan elvégzett átvilágítási eljárásokra hagyatkozva is eleget tehet a Pénzmosás elleni átvilágítási követelményeknek; és

iv.

a Pénzügyi számla nyitása nem kívánja meg, hogy a Számlatulajdonos – az ezen irányelv alkalmazásában közlendő adatokon túl – új, kiegészítő vagy módosított ügyfél-információkat adjon meg.

10.   »Új számla«: olyan, Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynél vezetett, 2016. január 1-jén vagy azt követően nyitott Pénzügyi számla, amely nem minősül Meglévő számlának a C. 9. b) pont értelmében.

11.   »Magánszemély tulajdonában lévő meglévő számla«: olyan Meglévő számla, amelynek Számlatulajdonosa egy vagy több magánszemély.

12.   »Magánszemély tulajdonában lévő új számla«: olyan Új számla, amelynek Számlatulajdonosa egy vagy több magánszemély.

13.   »Szervezet tulajdonában lévő meglévő számla«: olyan Meglévő számla, amelynek Számlatulajdonosa egy vagy több szervezet.

14.   »Alacsony egyenlegű számla«: olyan, Magánszemély tulajdonában lévő meglévő számla, amelynek összesített egyenlege vagy értéke 2015. december 31-én nem haladja meg az 1 000 000 USD-nak megfelelő, a tagállam nemzeti valutájában kifejezett összeget.

15.   »Magas egyenlegű számla«: olyan, Magánszemély tulajdonában lévő meglévő számla, amelynek összesített egyenlege vagy értéke 2015. december 31-én vagy azt követően bármely év december 31-én meghaladja az 1 000 000 USD-nak megfelelő, a tagállam nemzeti valutájában kifejezett összeget.

16.   »Szervezet tulajdonában lévő új számla«: olyan Új számla, amelynek Számlatulajdonosa egy vagy több szervezet.

17.   »Adatszolgáltatási kötelezettség alá nem tartozó számla«: a következő számlák valamelyike:

a)

olyan nyugdíjszámla, amely megfelel az alábbi követelményeknek:

i.

az egyéni öregséginyugdíj-számlákra vonatkozó szabályok hatálya alá tartozik, vagy olyan elismert vagy szabályozott nyugdíjrendszer része, amelynek célja nyugdíj, illetve egyéb ellátások biztosítása (beleértve a rokkantsági és az özvegyi, illetve árvaellátást is);

ii.

a számlához adókedvezmény kapcsolódik (például a számlára történő befizetések, amelyek egyébként adókötelesek lennének, levonhatók a Számlatulajdonos bruttó jövedelméből vagy abba nem beszámítandók, vagy azok után alacsonyabb adókulccsal kell adózni, illetve a számlából származó befektetési jövedelem után halasztottan vagy alacsonyabb adókulccsal kell adózni);

iii.

a számlával összefüggésben az adóhatóság részére való adatszolgáltatási kötelezettség áll fenn;

iv.

a kifizetések feltétele meghatározott nyugdíjkorhatár elérése, rokkantság vagy haláleset, illetve az e meghatározott események bekövetkezését megelőzően történő kifizetésekre csökkentést kell alkalmazni; és

v.

vagy i. az éves befizetések felső határa egy 50 000 USD-nak megfelelő, a tagállam nemzeti valutájában kifejezett összeg vagy annál kevesebb, vagy pedig ii. a teljes élettartam során teljesíthető összbefizetés felső határa egy 1 000 000 USD-nak megfelelő, a tagállam nemzeti valutájában kifejezett összeg vagy annál kevesebb – minden esetben alkalmazva a VII. szakasz C. pontjában meghatározott számlaösszesítési és devizaátváltási szabályokat.

Azokat a Pénzügyi számlákat, amelyek egyébként megfelelnek a C. 17. a) pont v. alpontjában meghatározott követelményeknek, nem kell az említett követelményeknek nem megfelelőknek tekinteni pusztán azért, mert azokra vagyoni vagy pénzeszközök utalhatók át egy vagy több, a C. 17. a) vagy b) pont követelményeit teljesítő Pénzügyi számláról, illetve egy vagy több, a B. 5–7. pont bármelyikében foglalt követelményeket teljesítő nyugdíjalapból;

b)

olyan számla, amely megfelel az alábbi követelményeknek:

i.

vagy a nyugdíj-előtakarékosságtól eltérő célú befektetési eszközökre vonatkozó szabályozás hatálya alá tartozik, és valamely szabályozott értékpapírpiacon rendszeresen kereskednek vele, vagy pedig a nyugdíj-előtakarékosságtól eltérő célú megtakarítási eszközökre vonatkozó szabályozás hatálya alá tartozik;

ii.

a számlához adókedvezmény kapcsolódik (például a számlára történő befizetések, amelyek egyébként adókötelesek lennének, levonhatók a Számlatulajdonos bruttó jövedelméből vagy abba nem beszámítandók, vagy azok után alacsonyabb adókulccsal kell adózni, illetve a számlából származó befektetési jövedelem után halasztottan vagy alacsonyabb adókulccsal kell adózni);

iii.

a kifizetések feltétele a befektetési vagy megtakarítási számla céljához (például oktatási vagy egészségügyi juttatások nyújtásához) kapcsolódóan meghatározott kritériumok teljesülése, illetve az e kritériumok teljesülését megelőzően történő kifizetés esetén csökkentést kell alkalmazni; és

iv.

az éves befizetések felső határa egy 50 000 USD-nak megfelelő, a tagállam nemzeti valutájában kifejezett összeg vagy annál kevesebb – a VII. szakasz C. pontjában meghatározott számlaösszesítési és devizaátváltási szabályokat alkalmazva.

Azokat a Pénzügyi számlákat, amelyek egyébként megfelelnek a C. 17. b) pont iv. alpontjában meghatározott követelményeknek, nem kell az említett követelményeknek nem megfelelőknek tekinteni pusztán azért, mert azokra vagyoni vagy pénzeszközök utalhatók át egy vagy több, a C. 17. a) vagy b) pont követelményeit teljesítő Pénzügyi számláról, illetve egy vagy több, a B. 5–7. pont bármelyikében foglalt követelményeket teljesítő nyugdíjalapból;

c)

olyan életbiztosítási szerződés, amelynek fedezeti időszaka véget ér, mielőtt a biztosított magánszemély betölti a 90. életévét, feltéve, hogy a szerződés megfelel az alábbi követelményeknek:

i.

az idő előrehaladtával nem csökkenő, rendszeres biztosítási díj legalább évente fizetendő a szerződés fennállása alatt vagy addig, amíg a biztosított be nem tölti a 90. életévét – e két időtartam közül a rövidebbet figyelembe véve;

ii.

a szerződésnek nincs olyan szerződési értéke, amelyhez valamely személy hozzáférhet (kivét, hitel útján vagy más módon) a szerződés megszüntetése nélkül;

iii.

a szerződés felmondása vagy megszüntetése esetén fizetendő összeg (kivéve a halálesethez kapcsolódó ellátást) nem haladhatja meg a szerződés alapján fizetett biztosítási díjak összegét, levonva abból a szerződés fennállásának időszakára vagy időszakaira számított, elhalálozással, betegséggel és egyéb kiadásokkal kapcsolatos költségek összegét (függetlenül attól, hogy azok ténylegesen felmerültek-e) és a szerződés felmondása vagy megszüntetése előtt kifizetett bármely összeget; és

iv.

a szerződés átruházása esetén ahhoz új tulajdonosa nem ellenszolgáltatás fejében jutott;

d)

kizárólag hagyatékhoz kapcsolódó számla, ha a számlával kapcsolatos dokumentáció tartalmazza az elhunyt végrendeletének vagy a halotti anyakönyvi kivonatának másolatát;

e)

a következők közül bármelyikkel összefüggésben létrehozott számla:

i.

bírósági végzés vagy ítélet;

ii.

ingatlan vagy személyes vagyontárgy eladása, cseréje vagy bérbeadása, feltéve, hogy a számla megfelel az alábbi követelményeknek:

a számlára kizárólag a következők kerülnek: olyan összegű foglaló, előleg vagy letét, amely elegendő az ügylethez közvetlenül kapcsolódó kötelezettség teljesítéséhez, vagy hasonló befizetés, illetve olyan Pénzügyi eszköz, amelyet az ingatlan vagy vagyontárgy eladásához, cseréjéhez vagy lízingjéhez kapcsolódóan helyeznek a számlára,

a számlát kizárólag azért hozták létre és arra használják, hogy biztosítsa a vásárlónak az ingatlan vagy vagyontárgy vételárának kifizetéséhez kapcsolódó kötelezettsége teljesítését, az eladó bármely függő kötelezettségének kifizetését, vagy a bérleti szerződésnek megfelelően a lízingelt ingatlanhoz vagy vagyontárgyhoz kapcsolódó bármely kárból eredő kártérítési kötelezettségnek a bérbeadó vagy a bérlő általi teljesítését,

a számlán lévő eszközöket, ideértve az azokon keletkezett jövedelmet is, a vásárló, az eladó, a bérbeadó vagy a bérlő javára való kifizetésre vagy más módon való jóváírásra szánják (ideértve az említett személyek kötelezettségeinek teljesítését is), amikor az ingatlan vagy vagyontárgy eladására, cseréjére vagy a lízingszerződés felmondására sor kerül, vagy amikor a lízingszerződés megszűnik,

a számla nem tőkeáttételes kereskedési számla vagy hasonló számla, amelyet egy Pénzügyi eszköz eladásával vagy cseréjével kapcsolatban hoztak létre, és

a számla nem kapcsolódik a C. 17. f) pontban leírtak szerinti számlához;

iii.

kizárólag az ingatlannal biztosított hitelt nyújtó Pénzügyi intézmény arra vonatkozó kötelezettsége, hogy a törlesztőrészlet egy részét tartalékolja azért, hogy megkönnyítse az ingatlanhoz kapcsolódó adók vagy biztosítás későbbiekben való kifizetését;

iv.

kizárólag a Pénzügyi intézmény arra vonatkozó kötelezettsége, hogy megkönnyítse az adók egy későbbi időpontban való kifizetését;

f)

olyan Betétszámla, amely megfelel az alábbi követelményeknek:

i.

a számlát kizárólag azért hozták létre, mert valamely ügyfél a hitelkártya vagy más rulírozó hitellehetőség esedékes egyenlegét meghaladó összegben teljesítette befizetési kötelezettségét, és a különbözetet nem térítik vissza azonnal az ügyfélnek; és

ii.

a Pénzügyi intézmény 2016. január 1-jétől vagy korábbi időponttól kezdődően olyan üzletpolitikákat és eljárásokat alkalmaz, amelyekkel vagy megelőzhető, hogy az ügyfelek a fizetési kötelezettségüket többel, mint az 50 000 USD-nak megfelelő, a tagállam nemzeti valutájában kifejezett összeggel meghaladó túlfizetést teljesítsenek, vagy biztosítható, hogy a fizetési kötelezettségüket az említett összegnél többel meghaladó túlfizetést teljesítő ügyfelek 60 napon belül visszakapják a túlfizetett összeget – minden esetben alkalmazva a VII. szakasz C. pontjában meghatározott devizaátváltási szabályokat. Az esetleges túlfizetés összegének meghatározásakor a díjvitákból eredő pozitív egyenlegeket nem, az áruvisszaküldésből eredő pozitív egyenlegeket viszont figyelembe kell venni;

g)

minden egyéb olyan számla, amellyel összefüggésben csekély az adókijátszás kockázata, és amely a C. 17. a)–f) pontokban ismertetett számlákéhoz alapvetően hasonló jellemzőkkel rendelkezik, valamint amely szerepel az Adatszolgáltatási kötelezettség alá nem tartozó számláknak ezen irányelv 8. cikke (7a) bekezdésében említett jegyzékén, feltéve, hogy az említett számla Adatszolgáltatási kötelezettség alá nem tartozó számlának minősítése nem ellentétes ezen irányelv céljaival.

D.   Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számla

1.

»Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számla«: olyan Pénzügyi számla, amelyet valamely tagállam Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménye vezet, és tulajdonosa egy vagy több Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy, vagy olyan Passzív nem pénzügyi szervezet, amelyben egy vagy több Ellenőrzést gyakorló személy egyúttal Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy, feltéve, hogy a számlát a II–VII. szakaszban meghatározott átvilágítási eljárások során Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlának minősítették.

2.

»Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy«: olyan Tagállami személy, aki/amely nem az alábbiak egyike: i. olyan vállalat, amelynek részvényeivel rendszeresen kereskednek egy vagy több szabályozott értékpapír-piacon; ii. bármely olyan vállalat, amely az i. alpontban meghatározott vállalat Kapcsolt szervezete; iii. Államigazgatási szerv; iv. Nemzetközi szervezet; v. Központi bank; vagy vi. Pénzügyi intézmény.

3.

»Tagállami személy«: az egyes tagállamok viszonylatában értelmezve, olyan személy vagy Szervezet, aki vagy amely az adott más tagállam adóügyi jogszabályai értelmében más tagállambeli illetőségű, illetve olyan elhunyt hagyatéka, aki más tagállambeli illetőségű volt. E rendelkezés alkalmazásában az olyan Szervezetet, például gazdasági társulást, korlátolt felelősségű gazdasági társulást vagy hasonló jogi konstrukciót, amely nem rendelkezik adóügyi illetőséggel, úgy kell kezelni, mint abban a joghatóságban illetőséggel rendelkezőt, amelyben a tényleges üzletvezetési helye található.

4.

»Részt vevő joghatóság« az egyes tagállamok vonatkozásában:

a)

bármely más tagállam;

b)

bármely más joghatósággal rendelkező terület, i. amellyel az érintett tagállamnak olyan hatályos megállapodása van, amelynek értelmében az említett joghatósággal rendelkező szerinti terület közli az I. szakaszban meghatározott adatokat, és ii. amely szerepel az érintett tagállam által közzétett és az Európai Bizottsággal közölt jegyzékben;

c)

bármely más joghatósággal rendelkező terület, i. amellyel az Uniónak olyan hatályos megállapodása van, amelynek értelmében az említett joghatósággal rendelkező terület közli az I. szakaszban meghatározott adatokat, és ii. amely szerepel az Európai Bizottság által közzétett jegyzékben.

5.

»Ellenőrzést gyakorló személy«: olyan természetes személy, aki ellenőrzést gyakorol egy Szervezet felett. Vagyonkezelői alap esetében ez a fogalom a vagyonrendelő(ke)t, a vagyonkezelő(ke)t, a védnökö(ke)t (amennyiben van ilyen), a kedvezményezette(ke)t vagy a kedvezményezettek csoportját/csoportjait, illetve bármely más természetes személyt jelent, aki(k) vagy amely(ek) az alap felett a tényleges végső ellenőrzést gyakorolja/gyakorolják, vagyonkezelői alaptól eltérő jogi forma esetében pedig az egyenértékű vagy hasonló pozícióban lévő személyeket jelenti. Az »Ellenőrzést gyakorló személy« fogalmát a Pénzügyi Akció Munkacsoport ajánlásaival összhangban kell értelmezni.

6.

»Nem pénzügyi szervezet«: olyan Szervezet, amely nem Pénzügyi intézmény.

7.

»Passzív nem pénzügyi szervezet«: i. olyan Nem pénzügyi szervezet, amely nem Aktív nem pénzügyi szervezet; vagy ii. olyan, az A. 6. b) pontban meghatározott Befektetési szervezet, amely nem valamely Részt vevő joghatóság pénzügyi intézménye.

8.

»Aktív nem pénzügyi szervezet«: minden olyan Nem pénzügyi szervezet, amely teljesíti a következő feltételek bármelyikét:

a)

az előző naptári évben vagy más megfelelő adatszolgáltatási időszakban a Nem pénzügyi szervezet bruttó jövedelmének kevesebb mint 50 %-a volt passzív jövedelem, és az előző naptári évben vagy más megfelelő adatszolgáltatási időszakban a Nem pénzügyi szervezet eszközeinek kevesebb mint 50 %-a állt olyan eszközökből, amelyek passzív bevételt termelnek, vagy azért tartják őket, hogy passzív bevételt termeljenek;

b)

a Nem pénzügyi szervezet részvényeivel rendszeresen kereskednek szabályozott értékpapír-piacon, vagy a Nem pénzügyi szervezet egy olyan Szervezet Kapcsolt szervezete, amelynek részvényeivel rendszeresen kereskednek szabályozott értékpapír-piacon;

c)

a Nem pénzügyi szervezet Államigazgatási szerv, Nemzetközi szervezet, Központi bank, vagy olyan Szervezet, amely teljes egészében az említettek szerinti egy vagy több szervezet tulajdonában van;

d)

a Nem pénzügyi szervezetnek lényegében minden tevékenysége egy vagy több olyan leányvállalat jegyzett tőkéjének (részben vagy egészben történő) birtoklásához vagy az ezek számára biztosított finanszírozáshoz és szolgáltatásnyújtáshoz köthető, amelyek a Pénzügyi intézmények tevékenységétől eltérő üzleti tevékenységet folytatnak, azzal a fenntartással, hogy a Szervezet nem tekinthető Aktív nem pénzügyi szervezetnek abban az esetben, ha a Szervezet befektetési alapként működik (vagy akként jelöli meg magát), ideértve például a magántőke-alapot, a kockázatitőke-alapot, a hitelből történő kivásárlásra szakosodott alapot vagy bármely olyan befektetési eszközt, amelynek célja, hogy vállalatokat vásároljon fel vagy finanszírozzon, és ezáltal ezekben a vállalatokban – befektetési céllal – tőkeeszközök formájában részesedéssel rendelkezzen;

e)

a Nem pénzügyi szervezet még nem végez tevékenységet, és előzőleg sem működött, de tőkét fektet be eszközökbe valamely, a Pénzügyi intézményekétől eltérő tevékenység működtetése céljából –, feltéve, hogy a Nem pénzügyi szervezet megalapítását követő 24 hónap elteltével az már nem teljesíti ezt a kritériumot;

f)

a Nem pénzügyi szervezet az elmúlt öt évben nem volt Pénzügyi intézmény, és folyamatban van az eszközeinek a felszámolása vagy az átszervezése annak érdekében, hogy tevékenységét a Pénzügyi intézményekétől eltérő tevékenységként folytassa vagy indítsa újra;

g)

a Nem pénzügyi szervezet elsősorban finanszírozási és fedezeti ügyleteket folytat olyan Kapcsolt szervezetekkel vagy azok részére, amelyek nem Pénzügyi intézmények, és nem biztosít finanszírozási vagy fedezeti szolgáltatást olyan Szervezetek részére, amelyek nem Kapcsolt szervezetek, feltéve, hogy az említett Kapcsolt szervezetek csoportja elsősorban a Pénzügyi intézmények tevékenységétől eltérő tevékenységet folytat; vagy

h)

a Nem pénzügyi szervezet megfelel az alábbi követelmények mindegyikének:

i.

az illetősége szerinti tagállamban vagy az illetősége szerinti más joghatóságban kizárólag vallási, jótékonysági, tudományos, művészeti, kulturális, sport- vagy oktatási céllal hozták létre és működtetik, vagy az illetősége szerinti tagállamban vagy az illetősége szerinti más joghatóságban hozták létre és ott működtetik, és szakmai szervezet, ipari egyesület, kereskedelmi kamara, munkavállalói szervezet, mezőgazdasági vagy kertészeti szervezet, polgári szervezet vagy kizárólag a társadalmi jólét előmozdítása érdekében tevékenykedő szervezet;

ii.

az illetősége szerinti tagállamban vagy az illetősége szerinti más joghatóságban mentes a jövedelemadó alól;

iii.

nincsenek olyan részvényesei vagy tagjai, akiknek vagy amelyeknek a szervezet jövedelmében vagy az eszközeiben tulajdonosi vagy kedvezményezetti érdekeltségük van;

iv.

a Nem pénzügyi szervezet illetősége szerinti tagállamban vagy az illetősége szerinti más joghatóságban hatályos jogszabályok vagy a Nem pénzügyi szervezet létesítő okiratai nem teszik lehetővé, hogy a Nem pénzügyi szervezet bármilyen jövedelmét vagy eszközét valamely magánszemélynek vagy nem jótékonysági Szervezetnek juttassa vagy javára fordítsa, kivéve, ha erre a Nem pénzügyi szervezet által folytatott jótékonysági tevékenység keretében vagy a nyújtott szolgáltatásokért fizetett ésszerű ellentételezésként, vagy a Nem pénzügyi szervezet által vásárolt ingatlan valós piaci értékének megfelelő kifizetésként kerül sor; és

v.

a Nem pénzügyi szervezet illetősége szerinti tagállamban vagy az illetősége szerinti más joghatóságban hatályos jogszabályok vagy a Nem pénzügyi szervezet létesítő okiratai előírják, hogy a Nem pénzügyi szervezet felszámolása vagy megszüntetése esetén annak teljes eszközállománya egy Államigazgatási szervet vagy más nonprofit szervezetet, vagy a Nem pénzügyi szervezet illetősége szerinti tagállam vagy az illetősége szerinti más joghatóság kormányát vagy annak bármely közigazgatási alegységét illeti meg.

E.   Egyéb

1.

»Számlatulajdonos«: az a személy, akit vagy amelyet a Pénzügyi intézmény az általa vezetett Pénzügyi számla tulajdonosaként tart nyilván vagy azonosított. Ezen irányelv alkalmazásában nem kezelendő Számlatulajdonosként az a személy, aki vagy amely nem Pénzügyi intézmény, és aki vagy amely képviselőként, hivatalos gyámként, gondnokként, meghatalmazottként, aláírási joggal rendelkezőként, befektetési tanácsadóként vagy közvetítőként egy másik személy javára vagy részére Pénzügyi számlát tart fenn; ebben az esetben az említett másik személyt kell a számla tulajdonosának tekinteni. Visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződés vagy Járadékbiztosítási szerződés esetében a Számlatulajdonos az a személy, akinek vagy amelynek jogában áll felvenni a Visszavásárlási összeget, vagy megváltoztatni a szerződés kedvezményezettjét. Ha nincs olyan személy, akinek vagy amelynek jogában áll felvenni a Visszavásárlási összeget, vagy megváltoztatni a szerződés kedvezményezettjét, akkor az a személy minősül Számlatulajdonosnak, akit vagy amelyet a szerződésben szerződő félként neveztek meg, vagy aki/amely a szerződés értelmében jogosult a kifizetésre. A Visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződés vagy Járadékbiztosítási szerződés lejáratakor minden olyan személyt, akit vagy amelyet kifizetés illet meg, Számlatulajdonosként kell kezelni.

2.

»Pénzmosás elleni átvilágítási eljárások«: az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény azon átvilágítási eljárásai, amelyeket a rá vonatkozó, a pénzmosás elleni küzdelemmel kapcsolatos vagy hasonló előírások értelmében végez.

3.

»Szervezet«: jogi személy vagy valamilyen jogi konstrukció, például vállalat, gazdasági társulás, vagyonkezelői alap vagy alapítvány.

4.

Egy Szervezet akkor tekintendő egy másik szervezet »Kapcsolt szervezetének« ha i. bármelyik Szervezet a másik Szervezet ellenőrzése alatt áll; ii. a két Szervezet közös ellenőrzés alatt áll; vagy iii. a két Szervezet az A. 6. b) pontban meghatározott Befektetési szervezet, közös vezetésük van, és a közös vezetés eleget tesz a két Befektetési szervezet átvilágítási kötelezettségeinek. E rendelkezés alkalmazásában ellenőrzés a Szervezetben gyakorolt szavazati jogoknak és a szervezet értékének több mint 50 %-ával való közvetett vagy közvetlen rendelkezés.

5.

»Adóazonosító szám«: az adóalany azonosítására szolgáló szám (vagy ha ilyen nincs, akkor a funkcionális megfelelője).

6.

»Bizonyító okirat«: a következők bármelyike:

a)

az azon tagállam vagy egyéb joghatóság erre felhatalmazott kormányzati szerve (például kormány vagy hivatala, illetve önkormányzat) által kiállított illetőségigazolás, amelyben a kedvezményezett állítása szerint adóilletőséggel bír;

b)

magánszemély esetében bármely erre felhatalmazott kormányzati szerv (például kormány vagy hivatala, illetve önkormányzat) által kiállított érvényes azonosító okmány, amely tartalmazza a magánszemély nevét, és jellemzően azonosítási célokat szolgál;

c)

Szervezet esetében bármilyen felhatalmazott állami szerv (például kormány vagy hivatala, illetve önkormányzat) által kiállított hivatalos irat, amely tartalmazza a Szervezet nevét és vagy az abban a tagállamban vagy joghatóságban lévő székhelyének a címét, ahol állítása szerint adóilletőséggel bír, vagy annak a tagállamnak vagy joghatóságnak a megnevezését, amelyben a Szervezetet bejegyezték vagy megalapították;

d)

auditált pénzügyi kimutatás, harmadik személy által készített hiteljelentés, csődnyilvántartás vagy értékpapír-szabályozói jelentés.

Szervezet tulajdonában lévő meglévő számla esetében az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény Bizonyító okiratként használhat fel a saját nyilvántartásaiban szereplő, a Számlatulajdonosra vonatkozó bármely olyan minősítést, amelyet egységes ágazati osztályozási rendszer alapján határoztak meg, és amelyet az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény a szokásos üzleti gyakorlatával összhangban vett nyilvántartásba a Pénzmosás elleni átvilágítási eljárásai céljából vagy más, jogszabályban előírt (adóügyi céloktól eltérő) célból, továbbá amelyet az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény azt megelőzően alkalmazott, hogy a Pénzügyi számlát Meglévő számlának minősítette, feltéve, hogy az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek nincs tudomása arról, vagy nincs oka azt feltételezni, hogy a minősítés nem helytálló vagy nem megbízható. Az »egységes ágazati osztályozási rendszer« olyan osztályozási rendszer, amelynek alkalmazásával a vállalkozásokat adóügyi céloktól eltérő egyéb célból üzlettípus szerint besorolják.

IX. SZAKASZ

GYAKORLATI VÉGREHAJTÁS

Ezen irányelv 8. cikke (3a) bekezdésének értelmében a tagállamoknak szabályokkal és közigazgatási eljárásokkal kell rendelkezniük a fent megállapított adatszolgáltatási és átvilágítási eljárások tényleges alkalmazásának és betartásának biztosításához, ideértve többek között az alábbiakat:

1.

olyan szabályok, amelyekkel megakadályozható, hogy a Pénzügyi intézmények, személyek vagy közvetítők az adatszolgáltatási és átvilágítási eljárások megkerülésére irányuló gyakorlatokat alkalmazzanak;

2.

olyan szabályok, amelyek arra kötelezik az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézményeket, hogy vezessenek nyilvántartást a fent említett eljárások során megtett lépésekről és minden alapul vett bizonyítékról, valamint megfelelő intézkedések ezen nyilvántartások rendelkezésre állásának biztosítására;

3.

közigazgatási eljárások annak ellenőrzésére, hogy az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmények teljesítik-e az adatszolgáltatási és átvilágítási kötelezettségeiket; közigazgatási eljárások az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménnyel való kapcsolatfelvételre nem dokumentált számlák észlelése esetén;

4.

közigazgatási eljárások annak biztosítására, hogy a továbbiakban is csekély maradjon annak a kockázata, hogy a tagállami jogban Adatszolgáltatásra nem kötelezett pénzügyi intézményként, illetve Adatszolgáltatási kötelezettség alá nem tartozó számlaként meghatározott Szervezeteket és számlákat adókijátszás céljára vegyék igénybe; és

5.

nem megfelelés esetén alkalmazandó, az előírások betartását biztosító hatékony rendelkezések.

X. SZAKASZ

VÉGREHAJTÁSI IDŐPONTOK AZ AUSZTRIÁBAN TALÁLHATÓ, ADATSZOLGÁLTATÁSRA KÖTELEZETT PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYEK VONATKOZÁSÁBAN

Az Ausztriában található, Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmények esetében az e mellékletben szereplő összes, 2016-ra és 2017-re történő hivatkozást 2017-re, illetve 2018-ra történő hivatkozásként kell értelmezni.

Az Ausztriában található, Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmények által vezetett, Meglévő számlák esetében az e mellékletben szereplő összes, 2015. december 31-re történő hivatkozást 2016. december 31-re történő hivatkozásként kell értelmezni.

II. MELLÉKLET

A PÉNZÜGYI SZÁMLÁK ADATAIRA VONATKOZÓ KIEGÉSZÍTŐ ADATSZOLGÁLTATÁSI ÉS ÁTVILÁGÍTÁSI SZABÁLYOK

1.   A körülmények megváltozása

A »körülmények megváltozása« minden olyan változás, amelynek következtében egy adott személy minősítését érintő új információk merülnek fel, vagy amely bármely más módon ellentmondást eredményez egy adott személy minősítésével szemben. A körülmények megváltozásának tekintendők továbbá a Számlatulajdonos számlájával kapcsolatos új vagy megváltozott információk (többek között új számlatulajdonos megjelenése, a korábbi Számlatulajdonos helyébe új számlatulajdonos lépése vagy bármilyen más, a Számlatulajdonost érintő változás), illetve a vizsgált számlához kapcsolódó bármely számlát érintő új vagy megváltozott információk (alkalmazva az I. melléklet VII. szakaszának C. 1–3. pontjában meghatározott számlaösszesítési szabályokat), amennyiben az új vagy megváltozott információk befolyásolják a Számlatulajdonos minősítését.

Ha az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény az I. melléklet III. szakaszának B. 1. pontjában meghatározott, a lakcímre vagy a székhely, illetve telephely címére irányuló vizsgálat eredményeit vette alapul, és a körülmények olyan változása következett be, amelynek következtében az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény tudomást szerez arról, vagy okkal feltételezheti, hogy az eredeti Bizonyító okirat (vagy más, azzal egyenértékű dokumentáció) hibás vagy nem megbízható, akkor az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek az adott naptári év vagy más megfelelő adatszolgáltatási időszak utolsó napjáig, vagy – amennyiben az későbbi időpont – a körülmények megváltozásának észlelésétől vagy az arról szóló értesítéstől számított 90 naptári napon belül be kell szereznie a Számlatulajdonos nyilatkozatát és az új Bizonyító okiratot a Számlatulajdonos adóügyi illetőségének meghatározásához. Ha az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény az említett határidőig nem tudja beszerezni a Számlatulajdonos nyilatkozatát és az új Bizonyító okiratot, akkor az I. melléklet III. szakaszának B. 2–6. pontjában meghatározott, az adatállományban való elektronikus keresési eljárást kell alkalmaznia.

2.   A számlatulajdonos nyilatkozata Szervezet tulajdonában lévő új számlák esetében

Szervezet tulajdonában lévő új számlák esetében annak megállapítása céljából, hogy a Passzív nem pénzügyi szervezet felett Ellenőrzést gyakorló személy Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy-e, az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény kizárólag a Számlatulajdonos vagy az Ellenőrzést gyakorló személy nyilatkozatát veheti alapul.

3.   A Pénzügyi intézmény illetősége

Egy adott Pénzügyi intézmény akkor tekintendő valamely tagállamban »illetőséggel rendelkező«-nek, ha az említett tagállam joghatósága alá tartozik (azaz a tagállam be tudja tartatni a Pénzügyi intézménnyel az adatszolgáltatási előírásokat). Általánosságban elmondható, hogy ha egy Pénzügyi intézmény adóügyi szempontból illetősséggel rendelkezik egy tagállamban, akkor annak a tagállamnak a joghatósága alá tartozik, így tehát Tagállami pénzügyi intézménynek tekintendő. Ha egy vagyonkezelői alap Pénzügyi intézmény (függetlenül attól, hogy egy adott tagállamban adóügyi illetőséggel rendelkezik-e), abban az esetben kell úgy tekinteni, hogy a tagállam joghatósága alá tartozik, ha egy vagy több vagyonkezelője a szóban forgó tagállamban rendelkezik illetőséggel, kivéve, ha a vagyonkezelői alap az ezen irányelv értelmében szolgáltatandó, az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlákra vonatkozó valamennyi adatot egy másik tagállamnak szolgáltatja, mivel adóügyi szempontból abban a tagállamban rendelkezik illetőséggel. Ha azonban egy Pénzügyi intézmény (amely nem vagyonkezelői alap) nem rendelkezik adóügyi illetőséggel (például mert adózási szempontból átláthatónak tekinthető vagy olyan joghatósággal rendelkező szerinti területen található, amelyben nincsen jövedelemadó), akkor abban az esetben kell úgy tekinteni, hogy egy tagállam joghatósága alá tartozik, tehát Tagállami pénzügyi intézmény, ha:

a)

az említett tagállam jogszabályainak megfelelően alapították;

b)

a vezetésének székhelye (ideértve a tényleges üzletvezetését) az említett tagállamban található; vagy

c)

az említett tagállam pénzügyi felügyelete alá tartozik.

Ha egy Pénzügyi intézmény (amely nem vagyonkezelői alap) kettő vagy több tagállamban rendelkezik adóügyi illetőséggel, akkor abban a tagállamban kell teljesítenie az adatszolgáltatási és átvilágítási kötelezettségeit, amelyben a Pénzügyi számlá(ka)t vezeti.

4.   Számlavezetés

Általánosságban úgy tekintendő, hogy a számlát az alábbiak szerinti Pénzügyi intézmény vezeti:

a)

Letéti számla esetében az a Pénzügyi intézmény, amely a számlán lévő eszközök letéti őrzését végzi (ideértve azt az esetet is, amikor a Pénzügyi intézmény a megbízó nevén tart eszközöket a Számlatulajdonos számára).

b)

Betétszámla esetében az a Pénzügyi intézmény, amely a számla tekintetében kifizetéseket köteles végezni (kivéve a Pénzügyi intézmény megbízottját, függetlenül attól, hogy maga a megbízott Pénzügyi intézmény-e).

c)

Pénzügyi intézményben fennálló sajáttőke-részesedés vagy Pénzügyi intézmény által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír esetében – amennyiben a részesedés vagy értékpapír Pénzügyi számlának tekintendő – maga a szóban forgó Pénzügyi intézmény.

d)

Visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződés vagy Járadékbiztosítási szerződés esetében az a Pénzügyi intézmény, amely a szerződés tekintetében a kifizetéseket köteles végezni.

5.   Passzív nem pénzügyi szervezetnek minősülő vagyonkezelői alapok

Az olyan Szervezetet, például gazdasági társulást, korlátolt felelősségű gazdasági társulást vagy hasonló jogi konstrukciót, amely nem rendelkezik adóügyi illetőséggel, az I. melléklet VIII. szakaszának D. 3. pontja értelmében úgy kell kezelni, mint azon joghatósággal rendelkező terület illetőségével rendelkezőt, amelyben a tényleges irányításának a helyszíne található. E rendelkezés alkalmazásában egy jogi személy vagy jogi konstrukció akkor tekintendő gazdasági társuláshoz vagy korlátolt felelősségű gazdasági társuláshoz »hasonlónak«, ha egy tagállam adóügyi jogszabályainak értelmében az adott tagállamban nem tekintendő adóalanynak. A kétszeres adatszolgáltatás elkerülése érdekében azonban (tekintettel arra, hogy vagyonkezelői alapok esetében az Ellenőrzést gyakorló személy fogalma igen tágan értelmezhető) a Passzív nem pénzügyi szervezetnek minősülő vagyonkezelői alapok nem tekinthetők hasonló jogi konstrukciónak.

6.   A Szervezet székhelyének címe

Az I. melléklet VIII. szakaszának E. 6. c) pontjában előírt követelmények egyike szerint egy Szervezet hivatalos dokumentációjának tartalmaznia kell vagy a Szervezet abban a tagállamban vagy joghatósággal rendelkező területen lévő székhelyének a címét, ahol a szervezet állítása szerint adóilletőséggel bír, vagy annak a tagállamnak vagy joghatósággal rendelkező területnek a megnevezését, amelyben a Szervezetet bejegyezték vagy megalapították. A Szervezet székhelyének címe általánosságban az a hely, ahol a szervezet tényleges üzletvezetésének a helye található. Nem tekinthető a Szervezet székhelyének annak a Pénzügyi intézménynek a címe, amelynél a Szervezet számlát tart fenn, illetve a postafiók vagy a kizárólag levelezési célokat szolgáló cím, kivéve abban az esetben, ha ez a Szervezet által használt egyetlen cím, és a Szervezet létesítő okirataiban a Szervezet bejegyzett címeként jelenik meg. Nem tekinthető továbbá a Szervezet székhelyének az olyan cím, amelyre vonatkozóan »postán maradó küldemény« megbízás van érvényben.


Top