Accept Refuse

EUR-Lex Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32011L0092

Az Európai Parlament és a Tanács 2011/92/EU irányelve ( 2011. december 13. ) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról EGT-vonatkozású szöveg

OJ L 26, 28.1.2012, p. 1–21 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
Special edition in Croatian: Chapter 15 Volume 027 P. 3 - 23

In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2011/92/oj

28.1.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 26/1


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2011/92/EU IRÁNYELVE

(2011. december 13.)

az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról

(kodifikált szöveg)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 192. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1)

Az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 1985. június 27-i 85/337/EGK tanácsi irányelvet (3) több alkalommal jelentősen módosították (4). Az áttekinthetőség és érthetőség érdekében ezt az irányelvet kodifikálni kell.

(2)

A Szerződés 191. cikke alapján az Unió környezetvédelmi politikája az elővigyázatosság és a megelőzés elvén alapul, valamint azon az elven, hogy a környezeti károkat elsődlegesen a forrásuknál kell elhárítani, továbbá a „szennyező fizet” elven. A környezeti hatásokat minden technikai tervezési és döntéshozatali folyamat lehető legkorábbi fázisában figyelembe kell venni.

(3)

A környezeti hatásvizsgálat alapelveit össze kell hangolni, különös tekintettel a vizsgálandó projekt típusára, a projektgazda főbb kötelezettségeire és a vizsgálat tartalmára. A tagállamok azonban szigorúbb szabályokat is megállapíthatnak a környezet védelme érdekében.

(4)

Továbbá a környezet védelmének és az élet minőségének védelméhez az Unió egyik céljának megvalósítására van szükség.

(5)

Az uniós környezetvédelmi jogszabályok olyan rendelkezéseket tartalmaznak, amelyek lehetővé teszik, hogy a hatóságok és más testületek olyan határozatokat hozzanak, amelyek jelentős hatást gyakorolhatnak a környezetre, valamint az emberek egészségére és jólétére.

(6)

Általános alapelveket kell előírni a környezeti hatásvizsgálathoz, tekintettel a környezetre várhatóan jelentőst hatást gyakorló köz- és magánprojektekre vonatkozó engedélyezési eljárások kiegészítésére és összehangolására.

(7)

A környezetre várhatóan jelentős hatást gyakorló köz- és magánprojektek engedélyezése kizárólag a várhatóan jelentős környezeti hatások értékelése után történhet meg. Ezt a vizsgálatot a projektgazda által szolgáltatott megfelelő adatok alapján kell végezni, amit kiegészíthetnek a hatóságok és az a nyilvánosság, amelyet a kérdéses projekt valószínűleg érinteni fog.

(8)

Bizonyos típusú projektek jelentős hatást gyakorolnak a környezetre, és azokat a projekteket főszabály szerint módszeres vizsgálatnak szükséges alávetni.

(9)

Egyéb, más jellegű projektek várhatóan nem minden esetben gyakorolnak jelentős hatást a környezetre, és azokat a projekteket abban az esetben kell megvizsgálni, ha a tagállam úgy ítéli meg, hogy a projektek feltehetően jelentős hatással vannak a környezetre.

(10)

A tagállamok meghatározhatnak küszöbértékeket vagy szempontrendszert annak eldöntésére, hogy ezek közül a projektek közül melyek esetében kell a vizsgálatot elvégezni a környezeti hatásuk jelentősége alapján. A tagállamok nem kötelezhetőek arra, hogy esetenként vizsgálják meg azokat a projekteket, amelyek a küszöbértéket nem haladják meg, illetve kívül esnek azon a szempontrendszeren, amelyeket eseti alapon vizsgálnak.

(11)

Amikor a tagállamok ilyen küszöbértéket vagy szempontrendszert állítanak fel, vagy esetenként vizsgálják meg, hogy mely projektek esetében kell a hatásvizsgálatot elvégezni ezek jelentős környezeti hatása miatt, figyelembe kell venniük az ezen irányelvben előírt megfelelő kiválasztási szempontokat. A szubszidiaritás elvének megfelelően a tagállamok vannak a legjobb helyzetben ahhoz, hogy azokat a szempontokat az egyes esetekre alkalmazzák.

(12)

Azokról a projektekről, amelyek vizsgálatra kötelezettek, egy bizonyos minimális mennyiségű információt szükséges szolgáltatni a projekt és annak hatásai tekintetében.

(13)

Helyénvaló előírni egy olyan eljárást, amely alapján a projektgazda megkapja a hatáskörrel rendelkező hatóság véleményét a vizsgálathoz kidolgozandó és csatolandó információk tartalmára és mértékére vonatkozóan. A tagállamok ennek az eljárásnak a keretén belül kötelezhetik a projektgazdát, hogy nyújtson be alternatív lehetőségeket arra a projektre vonatkozóan, amelyre engedély iránti kérelmet szándékozik benyújtani.

(14)

A projektek környezetre gyakorolt hatásait meg kell vizsgálni annak érdekében, hogy figyelembe vegyük az emberi egészség védelmével kapcsolatos kérdéseket, a környezeti feltételek javításával hozzájáruljunk az élet minőségének javításához, a fajok sokféleségének fenntartásához és az ökoszisztémának az élet alapvető forrását jelentő szaporodási képességének fenntartásához.

(15)

Tanácsos szigorúbb környezeti hatásvizsgálati rendelkezések határokon átterjedő keretekben történő előírása annak érdekében, hogy a fejlődést nemzetközi szinten vegyék figyelembe. Az Európai Közösség 1991. február 25-én aláírta, és 1997. június 24-én ratifikálta az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló egyezményt.

(16)

A nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő hatékony részvétele lehetőséget nyújt a nyilvánosság számára az adott határozatok szempontjából lényeges vélemények és aggodalmak kifejezésére, illetve a döntéshozók számára azok figyelembevételére, növelve ezzel a döntéshozatali folyamat számonkérhetőségét és átláthatóságát, valamint hozzájárulva a környezetvédelemmel kapcsolatos kérdések tudatossá tételéhez és a meghozott határozatok támogatásához.

(17)

A részvételt – beleértve a szövetségek, szervezetek és csoportok, különösen a környezetvédelmet előmozdító nem kormányzati szervezetek részvételét – ennek megfelelően támogatni kell, többek között a nyilvánosság környezetvédelmi nevelésének támogatásával.

(18)

Az Európai Közösség aláírta a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló ENSZ-EGB egyezményt (Aarhusi Egyezmény) 1998. június 25-én, és ratifikálta 2005. február 17-én.

(19)

Az Aarhusi Egyezmény egyik célja, hogy biztosítsa a környezeti ügyekben a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételhez való jogát, hozzájárulva ily módon a személyes egészségnek és jólétnek megfelelő környezetben való élethez fűződő jog védelméhez.

(20)

Az Aarhusi Egyezmény 6. cikke előírja az Egyezmény I. mellékletében felsorolt meghatározott tevékenységekre és a mellékletben nem felsorolt, de a környezetre esetleg jelentős hatást gyakorló tevékenységekre vonatkozó határozatok meghozatalában a nyilvánosság részvételét.

(21)

Az Aarhusi Egyezmény 9. cikkének (2) és (4) bekezdése előírja a bírósági és egyéb eljárásokhoz való jogot a határozatok, jogi aktusok és mulasztások anyagi vagy eljárási jogszerűségének kifogásolása céljából az egyezmény 6. cikkének a nyilvánosság részvételére vonatkozó rendelkezéseire is figyelemmel.

(22)

Ez az irányelv azonban nem alkalmazható azokra a projektekre, amelyek elemeit különleges nemzeti jogszabály hagyta jóvá, mivel ez az irányelv a jogalkotási folyamaton keresztül valósítja meg célját, ideértve az információnyújtást is.

(23)

Továbbá kivételes esetekben lehetséges különleges projekteknek az ebben az irányelvben meghatározott vizsgálati folyamat alól történő mentesítése, amennyiben erről a Bizottságot és az érintett nyilvánosságot megfelelően tájékoztatják.

(24)

Mivel ezen irányelv célját a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az intézkedés léptéke és hatása miatt az uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(25)

Ez az irányelv nem érinti az V. melléklet B. részében említett irányelveknek a nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségeket,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

(1)   Ez az irányelv azoknak a köz- és magánprojekteknek a környezeti hatásvizsgálatára vonatkozik, amelyek várhatóan jelentős hatást gyakorolnak a környezetre.

(2)   Jelen irányelv alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

a)   „projekt”:

épületek vagy egyéb létesítmények kivitelezése,

egyéb beavatkozások a természetes környezetbe és tájba, beleértve az ásványkincsek kiaknázását is;

b)   „projektgazda”: egy magánprojektre vonatkozó engedély kérelmezője, vagy egy projektet kezdeményező állami hatóság;

c)   „engedély”: a hatáskörrel rendelkező hatóság vagy hatóságok olyan döntése, amely feljogosítja a projektgazdát a projekt elvégzésére;

d)   „nyilvánosság”: egy vagy több természetes vagy jogi személy, valamint a nemzeti jogszabályokkal, illetve gyakorlattal összhangban azok szövetségei, szervezetei, illetve csoportjai;

e)   „érintett nyilvánosság”: a 2. cikk (2) bekezdésében említett, a környezettel kapcsolatos döntéshozatali eljárásokban érintett vagy valószínűleg érintett, illetve abban érdekelt nyilvánosság. E meghatározás alkalmazásában a környezetvédelmet előmozdító és a nemzeti jog szerinti követelményeknek megfelelő nem kormányzati szervezeteket érdekeltnek kell tekinteni;

f)   „hatáskörrel rendelkező hatóság” vagy „hatóságok”: az(ok) a hatóság(ok), amelye(ke)t a tagállamok az ebből az irányelvből következő feladatok teljesítéséért felelős hatóságként kijelölnek.

(3)   A tagállamok, ha a nemzeti jog azt előírja, eseti alapon úgy határozhatnak, hogy ezt az irányelvet nem alkalmazzák a nemzetvédelmi célokat szolgáló projektekre, amennyiben úgy ítélik meg, hogy az irányelv alkalmazása e célokra kedvezőtlen hatást gyakorolna.

(4)   Mivel ez az irányelv a jogalkotási folyamaton keresztül valósítja meg célját – ideértve az információnyújtást is –, jelen irányelv nem vonatkozik azokra a projektekre, amelyek részleteit különleges nemzeti jogszabály határozza meg.

2. cikk

(1)   A tagállamok meghoznak minden olyan intézkedést, amely ahhoz szükséges, hogy az engedély megadása előtt többek között a jellegüknél, méretüknél vagy elhelyezkedésüknél fogva a környezetre várhatóan jelentős hatást gyakorló projektek engedélyezése kötelező legyen, és esetükben hatásvizsgálatot végezzenek. Ezeket a projekteket a 4. cikk határozza meg.

(2)   A környezeti hatásvizsgálat elvégezhető a tagállamban meglévő, a projektek engedélyezésére vonatkozó eljárás, vagy ennek hiányában más eljárás alkalmazásával, vagy az ennek az irányelvnek való megfelelés céljából kialakítandó eljárásokkal.

(3)   A tagállamok gondoskodhatnak egységes eljárásról is ennek az irányelvnek, valamint a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló, 2008. január 15-i 2008/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) követelményeinek való együttes megfeleléshez.

(4)   A 7. cikk sérelme nélkül, a tagállamok kivételes esetekben egyes projekteket teljesen vagy részben mentesíthetnek az ebben az irányelvben meghatározott rendelkezések hatálya alól.

Ebben az esetben a tagállamok:

a)

megvizsgálják, hogy egyéb vizsgálati mód megfelelő-e;

b)

az érintett nyilvánosság rendelkezésére bocsátják az a) pontban említett egyéb vizsgálati módok során szerzett információkat, a mentességet megadó határozatra vonatkozó adatokat, valamint a mentesség engedélyezésének okait;

c)

az engedély megadása előtt tájékoztatják a Bizottságot a mentesítés okairól, és ahol alkalmazható, rendelkezésére bocsátják a saját állampolgáraik számára hozzáférhetővé tett adatokat.

A Bizottság késedelem nélkül továbbítja a kapott iratokat a többi tagállamhoz.

A Bizottság évente jelentést készít az Európai Parlament és a Tanács részére e bekezdés alkalmazásáról.

3. cikk

A környezeti hatásvizsgálat minden egyedi esetre vonatkozóan, a 4–12. cikkel összhangban, megfelelő módon azonosítja, leírja és értékeli az egyes projektek közvetlen és közvetett hatásait a következő tényezőkre:

a)

emberek, állat- és növényvilág;

b)

talaj, víz, levegő, éghajlat és táj;

c)

anyagi javak és kulturális örökség;

d)

az (a), (b) és (c) pontban említett tényezők közötti kölcsönhatás.

4. cikk

(1)   A 2. cikk (4) bekezdésére is figyelemmel az I. mellékletben felsorolt projekteket vizsgálatnak vetik alá, az 5–10. cikkel összhangban.

(2)   A 2. cikk (4) bekezdésére is figyelemmel a II. mellékletben felsorolt projektekre a tagállamok határozzák meg, hogy a projektet alá kell-e vetni az 5–10. cikknek megfelelő vizsgálatnak. A tagállamok ezt meghatározzák:

a)

esetenkénti vizsgálattal;

vagy

b)

a tagállamok által megállapított küszöbértékek vagy szempontrendszer alapján.

A tagállamok dönthetnek úgy is, hogy az a) és a b) pontnak megfelelő mindkét eljárást alkalmazzák.

(3)   Amikor a (2) bekezdés alkalmazásában esetenkénti vizsgálatot végeznek vagy küszöbértékeket, illetve szempontrendszert állapítanak meg, figyelembe veszik a III. mellékletben előírt lényeges kiválasztási szempontokat.

(4)   A tagállamok biztosítják, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóság a (2) bekezdés alapján hozott döntését a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi.

5. cikk

(1)   Azon projektek esetében, amelyek a 4. cikk alapján ezzel a cikkel és a 6–10. cikkel összhangban környezeti hatásvizsgálatra kötelezettek, a tagállamok elfogadják azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a projektgazda a IV. mellékletben meghatározott alábbi információkat megfelelő formában közli, amennyiben:

a)

a tagállamok úgy ítélik meg, hogy az információ lényeges az engedélyezési eljárás adott szakaszában és az adott projekt, projekttípus vagy a várhatóan érintett környezeti jellemzők szempontjából;

b)

a tagállamok úgy ítélik meg, hogy figyelembe véve többek között a jelenlegi ismereteket és a vizsgálati módszereket, ésszerűen elvárható a projektgazdától ennek az információnak az összeállítása.

(2)   A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóság nyilvánítson véleményt, hogy a projektgazda az (1) bekezdésnek megfelelően mely információkat nyújtsa be, ha az engedély iránti kérelmének benyújtása előtt ezt kéri. A hatáskörrel rendelkező hatóság a véleménynyilvánítás előtt konzultál a projektgazdával és a 6. cikk (1) bekezdésében megnevezett hatóságokkal. Az a tény, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóság véleményt nyilvánított e bekezdésnek megfelelően, nem zárja ki azt, hogy a projektgazdától további adatokat kérjen.

A tagállamok megkövetelhetik a hatáskörrel rendelkező hatóságtól, hogy ilyen véleményt nyilvánítson, függetlenül attól, hogy azt a projektgazda kérelmezi-e vagy sem.

(3)   A projektgazda által az (1) bekezdés alapján benyújtandó információ legalább a következőket tartalmazza:

a)

a projekt leírása, beleértve a projekt helyére, kialakítására és méretére vonatkozó információkat;

b)

a jelentős kedvezőtlen hatások elkerülésére, csökkentésére és – lehetőség szerint – megszüntetésére tervezett intézkedések leírása;

c)

a projekt várható fő környezeti hatásainak meghatározásához és vizsgálatához szükséges adatok;

d)

a projektgazda által megvizsgált főbb alternatívák áttekintése, és a választás főbb okainak megjelölése, figyelembe véve a környezeti hatásokat;

e)

az a)–d) pontokban említett adatok nem technikai jellegű összefoglalása.

(4)   A tagállamok – szükség esetén – biztosítják, hogy azok a hatóságok, amelyek fontos információkkal rendelkeznek, különös tekintettel a 3. cikkre, azokat a projektgazda rendelkezésére bocsássák.

6. cikk

(1)   A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy környezeti feladataik kapcsán a projektben várhatóan érintett hatóságok lehetőséget kapjanak véleménynyilvánításra a projektgazda által benyújtott információkról és az engedélyezési kérelemmel kapcsolatban. E célból a tagállamok általánosságban vagy esetről esetre kijelölik azokat a hatóságokat, amelyekkel konzultálni kell. Az 5. cikk alapján kapott információt közlik e hatóságokkal. A konzultációra vonatkozó részletes szabályokat a tagállamok állapítják meg.

(2)   A nyilvánosságot vagy közzététel útján, vagy más alkalmas módon, például – ha rendelkezésre áll – elektronikus média útján tájékoztatják a 2. cikk (2) bekezdésében említett, a környezettel kapcsolatos döntéshozatali eljárás kezdetén, de legkésőbb akkor, amint az információ ésszerű módon rendelkezésre bocsátható a következőket illetően:

a)

engedély iránti kérelem;

b)

a tény, hogy a projektet környezeti hatásvizsgálatnak kell alávetni, valamint adott esetben, hogy a 7. cikket kell alkalmazni;

c)

a döntéshozatalért, a releváns információk szolgáltatásáért, az észrevételek vagy kérdések fogadásáért felelős hatáskörrel rendelkező hatóságok adatai, valamint az észrevételek vagy kérdések továbbítására vonatkozó határidők részletei;

d)

a lehetséges határozatok, vagy amennyiben készült ilyen, a határozattervezet jellege;

e)

az 5. cikk alapján összegyűjtött információk hozzáférhetőségére vonatkozó adatok;

f)

a releváns információk rendelkezésre bocsátása idejének, helyének, valamint módjának a megjelölése;

g)

a nyilvánosság részvételére vonatkozóan az e cikk (5) bekezdése alapján hozott intézkedések részletei.

(3)   A tagállamok biztosítják, hogy megfelelő időkereteken belül az érintett nyilvánosság számára rendelkezésre bocsátják a következőket:

a)

az 5. cikk alapján összegyűjtött összes információ;

b)

a nemzeti jogszabályokkal összhangban a főbb jelentések és javaslatok, amelyeket az érintett nyilvánosságnak az e cikk (2) bekezdésével összhangban történő tájékoztatásakor a hatáskörrel rendelkező hatóság vagy hatóságok számára alkottak;

c)

a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2003. január 28-i 2003/4/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) rendelkezéseivel összhangban az e cikk (2) bekezdésében említett információktól eltérő olyan információ, amely ezen irányelv 8. cikkével összhangban a határozat szempontjából lényeges, és amely csak akkor válik hozzáférhetővé, miután az érintett nyilvánosságot e cikk (2) bekezdésével összhangban tájékoztatták.

(4)   Az érintett nyilvánosság számára kellő időben hatékony lehetőséget kell biztosítani a 2. cikk (2) bekezdésében említett, a környezettel kapcsolatos döntéshozatali eljárásokban történő részvételre, ebből a célból az jogosult észrevételei és véleménye kifejezésre juttatására, amikor a hatáskörrel rendelkező hatóság vagy hatóságok előtt még minden lehetőség nyitva áll, még mielőtt az engedélyezési kérelemről a határozatot meghozzák.

(5)   A nyilvánosság tájékoztatására (például plakátok kihelyezése egy adott körzeten belül, vagy a helyi újságokban történő közzététel útján) és az érintett nyilvánossággal folytatott konzultációra (például írásbeli beadványok vagy közvéleménykutatás révén) vonatkozó részletes intézkedéseket a tagállamok határozzák meg.

(6)   A különböző szakaszokra ésszerű időkereteket kell előírni, amelyek elegendő időt biztosítanak a nyilvánosság tájékoztatására, valamint az érintett nyilvánosság felkészülésére és a környezettel kapcsolatos döntéshozatalban történő hatékony részvételére e cikk rendelkezéseire is figyelemmel.

7. cikk

(1)   Amennyiben egy tagállam megállapítja, hogy egy projekt várhatóan jelentős hatással lesz a környezetre egy másik tagállam területén, vagy ha egy tagállam, amelyre a projekt várhatóan jelentős hatással lesz, azt kérelmezi, az a tagállam, amelynek területén a projektet meg kívánják valósítani, a lehető leghamarabb, de legkésőbb saját nyilvánosságának a tájékoztatásakor megküldi az érintett tagállam számára többek között a következő információkat:

a)

a projekt leírása az országhatáron esetlegesen átterjedő hatásaira vonatkozó minden hozzáférhető információval együtt;

b)

a várható határozat jellegére vonatkozó információ.

A tagállam, amelynek területén a projektet meg kívánják valósítani, megfelelő időt biztosít a másik tagállam számára, amelyen belül az jelzi, hogy részt kíván-e venni a 2. cikk (2) bekezdésében említett, a környezettel kapcsolatos döntéshozatali eljárásokban, valamint mellékelheti az e cikk (2) bekezdésében említett információkat.

(2)   Ha a tagállam, amely az (1) bekezdés értelmében az információkat megkapta, jelzi, hogy részt kíván venni a 2. cikk (2) bekezdésében említett, a környezettel kapcsolatos döntéshozatali eljárásokban, a tagállam, amelynek területén a projektet meg kívánják valósítani, az érintett tagállamnak megküldi a 6. cikk (2) bekezdése értelmében megküldendő és a 6. cikk (3) bekezdésének a) és b) pontja értelmében rendelkezésre bocsátott információt, amennyiben ezt még nem tette meg.

(3)   Az érintett tagállamok aszerint, amilyen mértékben érintettek:

a)

intézkednek arról, hogy az (1) és a (2) bekezdésben említett információt ésszerű határidőn belül a 6. cikk (1) bekezdésében említett hatóságok és azon tagállam nyilvánosságának a rendelkezésére bocsássák, amely tagállam területére várhatóan jelentős hatással lesz a projekt; és

b)

biztosítják, hogy a 6. cikk (1) bekezdésében említett hatóságok és az érintettek lehetőséget kapjanak arra, hogy véleményüket még az engedély megadása előtt, ésszerű határidőn belül eljuttassák annak a tagállamnak a hatáskörrel rendelkező hatóságához, amelynek területén a projekt megvalósítását tervezik.

(4)   Az érintett tagállamok konzultációt kezdenek – többek között – a projekt lehetséges, határokon átterjedő hatásairól, és az ilyen hatások csökkentését vagy megelőzését célzó tervezett intézkedésekről, továbbá megállapodnak a konzultációs szakasz ésszerű időtartamában.

(5)   Az e cikk végrehajtására vonatkozó részletes intézkedéseket az érintett tagállamok határozhatják meg oly módon, hogy azok lehetővé tegyék az érintett tagállam területén az érintett nyilvánosság számára a 2. cikk (2) bekezdésében említett, a projektre vonatkozó, a környezettel kapcsolatos döntéshozatali eljárásokban történő hatékony részvételt.

8. cikk

A konzultációk eredményeit és az 5., 6. és 7. cikk alapján kapott információt figyelembe veszik az engedélyezési eljárás során.

9. cikk

(1)   Amennyiben az engedély megadására vagy elutasítására vonatkozóan határozatot hoztak, a hatáskörrel rendelkező hatóság vagy hatóságok a megfelelő eljárásokkal összhangban erről tájékoztatják a nyilvánosságot és a nyilvánosság rendelkezésére bocsátják a következő információkat:

a)

a határozat tartalma és az ahhoz kapcsolódó bármilyen feltétel;

b)

az érintett nyilvánosság által kifejezésre juttatott aggodalmak és vélemények vizsgálatát követően a határozat alapjául szolgáló főbb indokok és megfontolások, beleértve a nyilvánosság részvételének folyamatára vonatkozó információkat;

c)

szükség esetén a jelentős kedvezőtlen hatások elkerülése, csökkentése és lehetőség szerint ellensúlyozása céljából hozott főbb intézkedések leírása.

(2)   A hatáskörrel rendelkező hatóság vagy hatóságok az e cikk (1) bekezdésében említett információk továbbításával tájékoztat(nak) minden olyan tagállamot, amellyel a 7. cikk értelmében konzultált(ak).

A konzultációban részt vevő tagállam biztosítja, hogy ezen információkat a megfelelő módon a saját területén lévő érintett nyilvánosság rendelkezésére bocsássák.

10. cikk

Ennek az irányelvnek a rendelkezései nem befolyásolják a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak azt a kötelezettségét, hogy figyelembe vegyék az ipari és gazdasági titoktartással – beleértve a szellemi tulajdont is – kapcsolatos, valamint a közérdek védelmére vonatkozó, a nemzeti törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezésekben megállapított, és az elfogadott jogi gyakorlattal összefüggő korlátozásokat.

A 7. cikk alkalmazása esetén az információnak a másik tagállam számára való átadására és az információnak a másik tagállam által való fogadására azok a korlátozások vonatkoznak, amelyek abban a tagállamban vannak hatályban, amelyben a projektet kivitelezni tervezik.

11. cikk

(1)   A tagállamok biztosítják, hogy vonatkozó nemzeti jogrendszerükkel összhangban az érintett nyilvánosság azon tagjainak, akik:

a)

kellő mértékben érdekeltek; vagy

b)

jogsérelemre hivatkoznak, amennyiben a tagállam közigazgatási eljárásjoga ezt előfeltételként írja elő,

a bíróság vagy a törvény értelmében létrehozott, más független és pártatlan testület előtt felülvizsgálati eljáráshoz legyen joguk a határozatok, jogi aktusok és mulasztások anyagi vagy eljárási jogszerűségének kifogásolása céljából, ezen irányelvnek a nyilvánosság részvételére vonatkozó rendelkezéseire is figyelemmel.

(2)   A tagállamok meghatározzák, hogy az eljárás melyik szakaszában kezdeményezhető a határozatok, jogi aktusok és mulasztások kifogásolása.

(3)   Hogy mi minősül kellő mértékű érdekeltségnek és jogsérelemnek, azt a tagállamok határozzák meg összhangban azzal a célkitűzéssel, amely szerint biztosítják az érintett nyilvánosságnak az igazságszolgáltatáshoz való széles körű jogát. Ebből a célból az 1. cikk (2) bekezdésében említett követelményeknek megfelelő nem kormányzati szervezetek érdekeltségét az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában kellő mértékűnek kell tekinteni. Továbbá e szervezetek jogait az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásában olyan jogoknak kell tekinteni, amelyek sérülhetnek.

(4)   E cikk rendelkezései nem zárják ki a közigazgatási hatóság előtt folytatott előzetes felülvizsgálati eljárás lehetőségét, és nem érintik a bírósági felülvizsgálati eljárások kezdeményezését megelőzően a közigazgatási felülvizsgálati eljárások kimerítésének a követelményét, amennyiben a nemzeti jog alapján ilyen követelmény fennáll.

Az eljárásnak igazságosnak, méltányosnak és gyorsnak kell lennie, és nem lehet mértéktelenül drága.

(5)   E cikk rendelkezései hatékonyságának növelése céljából a tagállamok biztosítják, hogy a közigazgatási és bírósági felülvizsgálati eljárásokról gyakorlati információk álljanak a nyilvánosság rendelkezésére.

12. cikk

(1)   A tagállamok és a Bizottság kicserélik a jelen irányelv alkalmazásával kapcsolatban szerzett tapasztalatokra vonatkozó információkat.

(2)   A tagállamok különösen bármely olyan szempontról vagy küszöbértékről tájékoztatják a Bizottságot, amelyet a 4. cikk (2) bekezdésével összhangban megállapítottak a kérdéses projektek kiválasztására vonatkozóan.

(3)   A fenti információcsere alapján, amennyiben szükséges, a Bizottság kiegészítő javaslatokat nyújt be az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz annak érdekében, hogy biztosítsák ezen irányelv megfelelően koordinált alkalmazását.

13. cikk

A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket a jelen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

14. cikk

Az V. melléklet A. részében említett irányelvekkel módosított 85/337/EGK irányelv hatályát veszti, az V. melléklet B. részében említett irányelveknek a nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségek sérelme nélkül.

A hatályon kívül helyezett irányelvre történő hivatkozásokat ezen irányelvre való hivatkozásnak kell tekinteni, és a VI. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.

15. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

16. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Strasbourgban, 2011. december 13-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

J. BUZEK

a Tanács részéről

az elnök

M. SZPUNAR


(1)  HL C 248., 2011.8.25., 154. o.

(2)  Az Európai Parlament 2011. szeptember 13-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2011. november 15-i határozata.

(3)  HL L 175., 1985.7.5., 40. o.

(4)  Lásd a VI. melléklet A. részét.

(5)  HL L 24., 2008.1.29., 8. o.

(6)  HL L 41., 2003.2.14., 26. o.


I. MELLÉKLET

A 4. CIKK (1) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT PROJEKTEK

1.

Nyersolaj-finomítók (kivéve azokat a vállalkozásokat, amelyek kizárólag kenőanyagokat készítenek a nyersolajból) és olyan létesítmények, amelyek napi legalább 500 tonna szén vagy bitumenes pala gázosítását vagy cseppfolyósítását végzik;

2.

a)

300 megawattos vagy magasabb hőteljesítményű hőerőművek és egyéb égetőművek;

b)

atomerőművek és egyéb atomreaktorok, ideértve az ilyen erőművek és reaktorok (1) leszerelését és üzemen kívül helyezését (kivéve azokat a hasadóképes és termelő anyagot tartalmazó anyagokat gyártó és feldolgozó kísérleti célú létesítményeket, amelyek maximális teljesítménye nem haladja meg az 1 kilowatt folyamatos hőteljesítményt);

3.

a)

kiégett nukleáris üzemanyag újrafeldolgozására szolgáló létesítmények;

b)

tervezett létesítmények:

i.

a nukleáris üzemanyag termelésére vagy dúsítására;

ii.

kiégett nukleáris üzemanyag vagy nagy aktivitású radioaktív hulladék feldolgozására;

iii.

kiégett nukleáris üzemanyag végleges ártalmatlanítására;

iv.

kizárólag radioaktív hulladék végleges ártalmatlanítására;

v.

kizárólag kiégett nukleáris üzemanyagok (tíz évnél hosszabb időre tervezett) vagy radioaktív hulladék termelési helyétől eltérő helyen történő tárolására;

4.

a)

öntöttvas és acél olvasztására szolgáló integrált kohók;

b)

kohászati, vegyi vagy elektrolitikus eljárással, nemvas nyersfémek ércből, dúsított ércből vagy másodlagos nyersanyagokból történő előállítására szolgáló létesítmények;

5.

az azbeszt kivonására, valamint az azbeszt és az azbesztet tartalmazó termékek feldolgozására és átalakítására szolgáló létesítmények: azbesztcement termékek esetén évi 20 000 tonna feletti késztermék, súrlódó termékek esetén évi 50 tonna feletti késztermék és az azbeszt egyéb felhasználási területei esetén évi 200 tonna feletti felhasználással;

6.

integrált vegyiművek, azaz anyagok kémiai átalakítási eljárások révén történő ipari méretű előállítása, amelyben több, egymás melletti és funkcionálisan összekapcsolt egység van, amelyek az alábbi célokra szolgálnak:

a)

szerves vegyi alapanyagok gyártása;

b)

szervetlen vegyi alapanyagok gyártása;

c)

foszfor-, nitrogén- vagy káliumalapú műtrágyák (egyszerű vagy összetett műtrágyák) gyártása;

d)

növényvédelmi termékek és biocidek alapanyagainak gyártása;

e)

alapvető gyógyszeripari termékek kémiai vagy biológiai eljárással történő gyártása;

f)

robbanóanyagok gyártása;

7.

a)

távolsági vasútvonalak és 2 100 méteres vagy azt meghaladó hosszúságú kifutópályával rendelkező repülőterek (2) építése;

b)

autópályák és gyorsforgalmi utak (3) építése;

c)

négy- vagy ennél több sávos új utak építése, vagy meglévő, egy- vagy kétsávos utak áthelyezése és/vagy kiszélesítése négy- vagy több sávossá akkor, ha az új vagy átalakított és/vagy kiszélesített útszakasz egybefüggően legalább 10 km hosszú vagy annál hosszabb;

8.

a)

belvízi hajózóutak és a belvízi közlekedés kikötői, amelyek 1 350 tonnánál nehezebb hajók fogadására alkalmasak;

b)

kereskedelmi tengeri kikötők, parthoz vagy előkikötőhöz kapcsolódó be- és kirakó kikötőhelyek (kivéve a kompkikötőhelyeket), amelyek 1 350 tonnánál nehezebb hajók fogadására alkalmasak;

9.

veszélyes hulladékok égetésére, a hulladékokról szóló, 2008. november 19-i 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) I. mellékletének D9 pontja alatt meghatározott kémiai kezelésre szolgáló hulladékártalmatlanító létesítmények, vagy azon irányelv 3. cikke 2. pontjában meghatározott veszélyeshulladék-lerakók;

10.

nem veszélyes hulladékok égetésére vagy a 2008/98/EK irányelv I. mellékletének D9 pontja alatt meghatározott kémiai kezelésre szolgáló, 100 tonna/nap kapacitást meghaladó hulladékártalmatlanító létesítmények;

11.

felszín alatti vízkivétel vagy a felszín alatti vízbe való mesterséges víz-visszatáplálási létesítmények, ahol a kivett vagy visszatáplált víz mennyisége legalább tízmillió köbméter;

12.

a)

a folyók vízgyűjtői közötti vízkészlet-átvezetést szolgáló létesítmények, ahol a vízátvezetéssel vízhiányt próbálnak megakadályozni, és ahol az átvezetett víz mennyisége több mint százmillió köbméter évente;

b)

minden más esetben olyan folyók vízgyűjtői közötti vízkészlet-átvezetést szolgáló létesítmények, ahol a vízkivétel vízgyűjtőjében az éves vízhozam sokéves átlaga meghaladja a kétezer millió köbmétert, és ahol az átvezetett víz mennyisége meghaladja e vízhozam 5 %-át.

Mindkét esetben kivételt képeznek a vezetékes ivóvízellátó rendszerek;

13.

a 150 000 lakosegyenértéket meghaladó kapacitású szennyvíztisztító telepek, ahogyan azt a települési szennyvíz kezeléséről szóló, 1991. május 21-i 91/271/EGK (5) tanácsi irányelv 2. cikkének 6. pontja meghatározza;

14.

kőolaj és földgáz kereskedelmi célú kitermelése, ahol a kitermelt mennyiség meghaladja kőolaj esetében a napi 500 tonnát, földgáz esetében a napi 500 000 m3-t;

15.

duzzasztógátak és víz visszatartására vagy állandó tározására tervezett más létesítmények, ahol az új vagy a további visszatartott vagy tározott víz mennyisége meghaladja a tízmillió köbmétert;

16.

vezetékek, amelyek átmérője meghaladja a 800 mm-t, hossza pedig a 40 km-t, és amelyek az alábbiakra szolgálnak:

a)

gáz, olaj, vegyi anyagok szállítása;

b)

geológiai tárolásra szánt CO2-áramok szállítása, beleértve a kapcsolódó nyomásfokozó állomásokat is;

17.

baromfi és sertés intenzív tenyésztését végző telepek több mint:

a)

85 000 hellyel brojlercsirkék, 60 000 hellyel tojók számára;

b)

3 000 hellyel (30 kg feletti) sertések számára; vagy

c)

900 hellyel kocák számára;

18.

ipari üzemek, amelyek

a)

fa- és egyéb rostszálalapú papírpépet gyártanak;

b)

papírt és kartont gyártanak, napi 200 tonna termelőkapacitás felett;

19.

kőbányák, és külszíni bányák, ahol a kitermelési felület meghaladja a 25 hektárt, vagy tőzegkitermelés, ahol a kitermelési felület meghaladja a 150 hektárt;

20.

220 kV vagy annál nagyobb feszültségű és 15 km-nél hosszabb nagyfeszültségű villamos légvezetékek;

21.

kőolaj, petrokémiai és vegyipari termékek tárolására szolgáló létesítmények, amelyek kapacitása eléri vagy meghaladja a 200 000 tonnát;

22.

a szén-dioxid geológiai tárolásáról szóló, 2009. április 23-i 2009/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) értelmében vett tárolóhelyek;

23.

a 2009/31/EK irányelv értelmében geológiai tárolásra szánt CO2-áramok elkülönítésére szolgáló létesítmények, ha ezek a CO2-áramok e melléklet hatálya alá tartozó létesítményekből származnak, vagy az évente elkülönített CO2-mennyiség legalább 1,5 megatonna;

24.

az e mellékletben felsorolt projektek bármilyen változtatása vagy bővítése, ha az ilyen változtatás vagy bővítés önmagában eléri az e mellékletben adott esetben meghatározott küszöbértékeket.


(1)  Az atomerőművek és egyéb atomreaktorok nem tekinthetőek atomerőműnek vagy atomreaktornak, ha a nukleáris üzemanyagot és a többi radioaktívan szennyezett elemet a létesítményből tartósan eltávolították.

(2)  Ezen irányelv alkalmazásában a „repülőtér” olyan repülőtér, amely megfelel az 1944-ben megkötött, a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetet létrehozó Chicagói Egyezmény szerinti meghatározásnak (14. melléklet).

(3)  Ezen irányelv alkalmazásában a „gyorsforgalmi út” olyan út, amely megfelel az 1975. november 15-én kelt, a nemzetközi forgalmú nagy utakról szóló európai megállapodás szerinti meghatározásnak.

(4)  HL L 312., 2008.11.22., 3. o.

(5)  HL L 135., 1991.5.30., 40. o.

(6)  HL L 140., 2009.6.5., 114. o.


II. MELLÉKLET

A 4. CIKK (2) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT PROJEKTEK

1.   MEZŐGAZDASÁG, ERDŐGAZDÁLKODÁS ÉS AKVAKULTÚRA

a)

Birtokrendezési projektek;

b)

művelés alatt nem álló vagy félig természetes állapotú földterületek intenzív mezőgazdasági hasznosítását célzó projektek;

c)

mezőgazdasági vízgazdálkodási projektek, beleértve az öntözést és a vízelvezetést;

d)

erdő (első) telepítése és erdőirtás más földhasználatra történő áttérés céljából;

e)

intenzív állattartás létesítményei (az I. mellékletben nem szereplő projektek);

f)

intenzív haltenyésztés;

g)

területnyerés a tengertől.

2.   NYERSANYAG-KITERMELŐ IPARÁGAK

a)

Kőbányák, külszíni bányák és tőzegkitermelés (az I. mellékletben nem szereplő projektek);

b)

mélyművelésű bányák;

c)

ásványi anyagok kitermelése tengeri vagy folyami kotrással;

d)

mélyfúrások, különösen:

i.

geotermikus fúrás;

ii.

nukleáris hulladék tárolásával összefüggő fúrás;

iii.

vízellátással összefüggő fúrás,

a talaj szilárdságának vizsgálatára irányuló fúrások kivételével;

e)

felszíni ipari létesítmények szén, kőolaj, földgáz és ércek, valamint bitumenes pala kitermelésére.

3.   ENERGIAIPAR

a)

Ipari létesítmények villamos energia, gőz és meleg víz előállítására (az I. mellékletben nem szereplő projektek);

b)

gáz, gőz és meleg víz szállítására szolgáló ipari létesítmények; villamos energia szállítására szolgáló légvezetékek (az I. mellékletben nem szereplő projektek);

c)

földgáz felszíni tárolása;

d)

éghető gázok felszín alatti tárolása;

e)

fosszilis tüzelőanyagok felszíni tárolása;

f)

szén és lignit ipari brikettezése;

g)

radioaktív hulladékokat tároló és feldolgozó létesítmények (kivéve, ha az I. mellékletben már szerepelnek);

h)

vízerőművek;

i)

energiatermelés céljából szélenergiát hasznosító létesítmények (szélerőműpark);

j)

az ezen irányelv I. mellékletének hatálya alá nem tartozó létesítményekből származó, a 2009/31/EK irányelv értelmében geológiai tárolásra szánt CO2-áramok elkülönítésére szolgáló létesítmények.

4.   FÉMEK GYÁRTÁSA ÉS FELDOLGOZÁSA

a)

Nyersvas vagy acél gyártására szolgáló létesítmények (elsődleges vagy másodlagos olvasztás), beleértve a folyamatos öntést;

b)

vasfémek feldolgozására szolgáló létesítmények:

i.

meleghengerművek;

ii.

kovácsüzemek kalapácsokkal;

iii.

olvasztott fém védőbevonatok felhordása;

c)

vasfémek öntödéi;

d)

olvasztásra szolgáló létesítmények, ideértve a nemvasfémek ötvözését és a visszanyert termékeket is (finomítás, öntés stb.), kivéve a nemesfémeket;

e)

fémek és műanyagok felületi kezelésére elektrolitikus vagy vegyi eljárást alkalmazó létesítmények;

f)

gépjárművek gyártása és összeszerelése és gépjárműmotorok gyártása;

g)

sólyatér;

h)

légijárművek gyártására és javítására szolgáló létesítmények;

i)

vasúti berendezések gyártása;

j)

süllyesztékes kovácsolás robbanóanyaggal;

k)

fémércek pörkölésére és szinterelésére szolgáló létesítmények.

5.   ÁSVÁNYIPAR

a)

Kokszolókemencék (száraz szénlepárlás);

b)

cementgyártó létesítmények;

c)

azbeszt és azbeszttermékek gyártására szolgáló létesítmények (az I. mellékletben nem szereplő létesítmények);

d)

üveggyártás létesítményei, beleértve az üvegszál gyártását;

e)

ásványi anyagok olvasztására szolgáló létesítmények, ideértve az ásványi szálak gyártását;

f)

égetéssel előállított kerámia termékek, különösen tetőcserép, tégla, tűzálló tégla, csempe, kőedény vagy porcelán gyártása.

6.   VEGYIPAR (AZ I. MELLÉKLETBEN NEM SZEREPLŐ PROJEKTEK)

a)

Köztes vegyipari termékek kezelése és vegyi anyagok gyártása;

b)

peszticidek és gyógyszeripari termékek, festékek és lakkok, elasztomerek és peroxidok gyártása;

c)

kőolaj, petrokémiai és vegyipari termékek tárolására szolgáló létesítmények.

7.   ÉLELMISZERIPAR

a)

Növényi és állati olajok és zsírok gyártása;

b)

növényi és állati termékekből konzerv gyártása;

c)

tejtermékek gyártása;

d)

sörfőzés és malátagyártás;

e)

édesség- és szirupgyártás;

f)

vágóhidak;

g)

ipari keményítőgyártás;

h)

halliszt és halolaj gyártása;

i)

cukorgyárak.

8.   TEXTIL-, BŐR-, FA- ÉS PAPÍRIPAR

a)

Papír- és kartongyártás ipari létesítményei (az I. mellékletben nem szereplő projektek);

b)

szálak és textilanyagok előkezelését (mint például mosás, fehérítés, mercerezés), vagy festését végző üzemek;

c)

bőr és irha cserzését végző létesítmények;

d)

cellulóz feldolgozására és gyártására szolgáló létesítmények.

9.   GUMIIPAR

Elasztomeralapú termékek gyártása és feldolgozása.

10.   INFRASTRUKTURÁLIS PROJEKTEK

a)

Ipari területek fejlesztésére vonatkozó projektek;

b)

városfejlesztési projektek, ideértve a bevásárlóközpontok építését és parkolóhelyek létesítését;

c)

vasútépítés és más intermodális átrakodó állomások, és intermodális terminálok építése (az I. mellékletben nem szereplő projektek);

d)

repülőterek építése;

e)

utak, kikötők és kikötői létesítmények építése, ideértve a halászkikötőket is (az I. mellékletben nem szereplő projektek);

f)

az I. mellékletben nem szereplő belvízi hajózási utak építése, folyócsatornázás és árvízvédelmi művek;

g)

duzzasztógátak és víz visszatartására vagy állandó tározására tervezett más létesítmények (az I. mellékletben nem szereplő projektek);

h)

villamospályák, magas- vagy földalatti vasutak, függővasutak vagy hasonló, különleges építésű vasutak, amelyeket kizárólag vagy elsősorban személyszállításra használnak;

i)

olaj- és gázvezetékek létesítményei, valamint geológiai tárolásra szánt CO2-áramok szállítására szolgáló csővezetékek (az I. mellékletben nem szereplő projektek);

j)

víztávvezetékek;

k)

erózió ellen védő tengerparti művek és a tengerben létesített műtárgyak, amelyek például védőgát, kikötőgát, móló vagy más parti védelmi művek építésével alkalmasak a tengerpart módosítására, kivéve az ilyen művek fenntartását és helyreállítását;

l)

felszín alatti vízkivétel és a felszín alatti vízbe való mesterséges víz-visszatáplálási létesítmények, amelyet az I. melléklet nem tartalmaz;

m)

a folyók vízgyűjtői közötti vízkészlet-átvezetést szolgáló létesítmények, amelyeket az I. melléklet nem tartalmaz.

11.   EGYÉB PROJEKTEK

a)

Állandó verseny- és tesztpályák gépjárművek részére;

b)

hulladék ártalmatlanítására szolgáló létesítmények (az I. mellékletben nem szereplő projektek);

c)

szennyvíztisztító telepek (az I. mellékletben nem szereplő projektek);

d)

szennyvíziszap-lerakó telepek;

e)

ócskavastárolók, ideértve a járműroncsokat is;

f)

próbapadok motorokhoz, turbinákhoz és reaktorokhoz;

g)

mesterséges ásványi szálak előállítása;

h)

a robbanásveszélyes anyagok visszanyerésére vagy megsemmisítésére szolgáló létesítmények;

i)

állatihulladék-ártalmatlanító létesítmény.

12.   TURIZMUS ÉS SZABADIDŐ

a)

sípályák, sífelvonók, drótkötélpályák és azok kiegészítő létesítményei;

b)

jachtkikötők;

c)

a városi területeken kívüli üdülőtelepek, szállodakomplexumok és azok kiegészítő létesítményei;

d)

egész évben üzemelő kempingek;

e)

szabadidőparkok;

13.

a)

az I. vagy ebben a mellékletben felsorolt már engedélyezett, kivitelezett vagy kivitelezés alatt lévő projektek bármely olyan megváltoztatása vagy bővítése, amelynek jelentős ártalmas hatása van a környezetre (az I. mellékletben nem szereplő változtatás vagy bővítés);

b)

az I. mellékletben felsorolt, kizárólag vagy elsősorban új módszerek vagy termékek kifejlesztésére és tesztelésére szolgáló, és két évnél nem hosszabb ideig működő projektek.


III. MELLÉKLET

A 4. CIKK (3) BEKEZDÉSE SZERINTI KIVÁLASZTÁSI KRITÉRIUMOK

1.   A PROJEKTEK JELLEMZŐI

A projektek jellemzőinél különösen a következőket kell figyelembe venni:

a)

a projekt nagysága;

b)

más projektekkel való kumulálódása;

c)

a természeti erőforrások felhasználása;

d)

a hulladékkeletkezés;

e)

környezetszennyezés és károsítás;

f)

baleseti kockázatok, különös tekintettel a felhasznált anyagokra és technológiákra.

2.   A PROJEKTEK HELYE

Azon földrajzi területek környezeti érzékenységét, amelyekre a projektek várhatóan hatással lesznek, különösen a következő pontok figyelembevételével kell értékelni:

a)

a meglévő földhasználat;

b)

a terület természeti erőforrásainak gazdagsága, minősége és regenerációs képessége;

c)

a természetes környezet terhelhetősége, különös figyelmet fordítva a következő területekre:

i.

vizes élőhelyek;

ii.

partmenti övezetek;

iii.

hegyvidékek és erdős területek;

iv.

természetvédelmi területek és parkok;

v.

a tagállamok jogszabályai szerint osztályozott vagy védett területek; a vadon élő madarak védelméről szóló, 2009. november 30-i 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) és a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelv (2) alapján a tagállamokban kijelölt különleges védelem alá helyezett területek;

vi.

azok a területek, ahol az uniós jogszabályok által megállapított környezeti minőségi szabványokat már túllépték;

vii.

sűrűn lakott térségek;

viii.

történelmi, kulturális vagy régészeti jelentőségű tájak.

3.   A LEHETSÉGES HATÁS JELLEMZŐI

A projektek lehetséges jelentős hatásait az 1. és 2. pontok szempontjai alapján kell megítélni, különös figyelemmel:

a)

a hatás kiterjedésére (földrajzi terület és az érintett lakosság nagyságára);

b)

a hatás határokon átnyúló jellegére;

c)

a hatás nagyságára és összetettségére;

d)

a hatás valószínűségére;

e)

a hatás időbeli tartamára, gyakoriságára és visszafordíthatóságára.


(1)  HL L 20., 2010.1.26., 7. o.

(2)  HL L 206., 1992.7.22., 7. o.


IV. MELLÉKLET

AZ 5. CIKK (1) BEKEZDÉSE SZERINTI INFORMÁCIÓK

1.

A projekt jellemzése, beleértve különösen:

a)

az egész projekt fizikai jellemzőinek leírását és a területhasználati igényt az építkezés és az üzemelés szakaszában;

b)

a termelési folyamat lényeges jellemzőinek leírását, például a felhasznált anyagok jellegére és mennyiségére vonatkozóan;

c)

a tervezett projekt működtetése során keletkező hulladékok és kibocsátások (víz-, levegő- és talajszennyezés, zaj, rezgés, fény, hő, sugárzás stb.) típusára és mennyiségére vonatkozó becslést.

2.

A projektgazda által megvizsgált főbb alternatívák áttekintése és a választás főbb okainak megjelölése, figyelembe véve a környezeti hatásokat.

3.

A javasolt projekt által várhatóan jelentősen érintett környezeti tényezők leírása, különös tekintettel a lakosságra, az állat- és növényvilágra, a talajra, a vízre, a levegőre, az éghajlati tényezőkre, az anyagi javakra, beleértve az építészeti és régészeti örökséget és a tájat, és a fentiek közötti kölcsönhatásokat.

4.

A javasolt projekt várhatóan jelentős környezeti hatásainak jellemzése (1), amelyek a következőkből erednek:

a)

a projekt létesítményeinek megléte;

b)

a természeti erőforrások használata;

c)

szennyező anyagok kibocsátása, környezetkárosítás okozása és a hulladék ártalmatlanítása.

5.

A projektgazda által a 4. pontban meghatározott környezeti hatások előrejelzésére használt módszerek jellemzése.

6.

A környezetre gyakorolt jelentős kedvezőtlen hatások megelőzésére, csökkentésére és amennyiben lehetséges, ellensúlyozására tervezett intézkedések leírása.

7.

Az 1–6. pontok alapján megadott információk nem technikai jellegű összefoglalása.

8.

A szükséges információk összeállítása során a projektgazda által tapasztalt bármilyen nehézségek (technikai hiányosságok, ismeretek hiánya) megjelölése.


(1)  Az ismertetés kiterjed a projekt valamennyi közvetlen és bármely közvetett, másodlagos, kumulált, rövid, közép- és hosszú távú, tartós és átmeneti, kedvező és kedvezőtlen hatására.


V. MELLÉKLET

A.   RÉSZ

A hatályon kívül helyezett irányelv és egymást követő módosításainak jegyzéke

(lásd a 14. cikket)

A Tanács 85/337/EGK irányelve

(HL L 175., 1985.7.5., 40. o.)

 

A Tanács 97/11/EK irányelve

(HL L 73., 1997.3.14., 5. o.)

 

Az Európai Parlament és a Tanács 2003/35/EK irányelve

(HL L 156., 2003.6.25., 17. o.)

Csak a 3. cikk

Az Európai Parlament és a Tanács 2009/31/EK irányelve

(HL L 140., 2009.6.5., 114. o.)

Csak a 31. cikk

B.   RÉSZ

A nemzeti jogba való átültetésre előírt határidők

(lásd a 14. cikket)

Irányelv

Az átültetés határideje

85/337/EGK

1988. július 3.

97/11/EK

1999. március 14.

2003/35/EK

2005. június 25.

2009/31/EK

2011. június 25.


VI. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

85/337/EGK irányelv

Ez az irányelv

1. cikk, (1) bekezdés

1. cikk, (1) bekezdés

1. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés

1. cikk, (2) bekezdés, bevezető szöveg

1. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés, bevezető szöveg

1. cikk, (2) bekezdés, a) pont, bevezető szöveg

1. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés, első franciabekezdés

1. cikk, (2) bekezdés, a) pont, első franciabekezdés

1. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés, második franciabekezdés

1. cikk, (2) bekezdés, a) pont, második franciabekezdés

1. cikk, (2) bekezdés, harmadik albekezdés

1. cikk, (2) bekezdés, b) pont

1. cikk, (2) bekezdés, negyedik albekezdés

1. cikk, (2) bekezdés, c) pont

1. cikk, (2) bekezdés, ötödik albekezdés

1. cikk, (2) bekezdés, d) pont

1. cikk, (2) bekezdés, hatodik albekezdés

1. cikk, (2) bekezdés, e) pont

1. cikk, (3) bekezdés

1. cikk, (2) bekezdés, f) pont

1. cikk, (4) bekezdés

1. cikk, (3) bekezdés

1. cikk, (5) bekezdés

1. cikk, (4) bekezdés

2. cikk, (1) bekezdés

2. cikk, (1) bekezdés

2. cikk, (2) bekezdés

2. cikk, (2) bekezdés

2. cikk, (2a) bekezdés

2. cikk, (3) bekezdés

2. cikk, (3) bekezdés

2. cikk, (4) bekezdés

3. cikk, bevezető szöveg

3. cikk, bevezető szöveg

3. cikk, első franciabekezdés

3. cikk, a) pont

3. cikk, második franciabekezdés

3. cikk, b) pont

3. cikk, harmadik franciabekezdés

3. cikk, c) pont

3. cikk, negyedik franciabekezdés

3. cikk, d) pont

4. cikk

4. cikk

5. cikk, (1) bekezdés

5. cikk, (1) bekezdés

5. cikk, (2) bekezdés

5. cikk, (2) bekezdés

5. cikk, (3) bekezdés, bevezető szöveg

5. cikk, (3) bekezdés, bevezető szöveg

5. cikk, (3) bekezdés, első franciabekezdés

5. cikk, (3) bekezdés, a) pont

5. cikk, (3) bekezdés, második franciabekezdés

5. cikk, (3) bekezdés, b) pont

5. cikk, (3) bekezdés, harmadik franciabekezdés

5. cikk, (3) bekezdés, c) pont

5. cikk, (3) bekezdés, negyedik franciabekezdés

5. cikk, (3) bekezdés, d) pont

5. cikk, (3) bekezdés, ötödik franciabekezdés

5. cikk, (3) bekezdés, e) pont

5. cikk, (4) bekezdés

5. cikk, (4) bekezdés

6. cikk

6. cikk

7. cikk, (1) bekezdés, bevezető szöveg

7. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés, bevezető szöveg

7. cikk, (1) bekezdés, a) pont

7. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés, a) pont

7. cikk, (1) bekezdés, b) pont

7. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés, b) pont

7. cikk, (1) bekezdés, záró szöveg

7. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés

7. cikk, (2)–(5) bekezdés

7. cikk, (2)–(5) bekezdés

8. cikk

8. cikk

9. cikk, (1) bekezdés, bevezető szöveg

9. cikk, bevezető szöveg

9. cikk, (1) bekezdés, első franciabekezdés

9. cikk, (1) bekezdés, a) pont

9. cikk, (1) bekezdés, második franciabekezdés

9. cikk, (1) bekezdés, b) pont

9. cikk, (1) bekezdés, harmadik franciabekezdés

9. cikk, (1) bekezdés, c) pont

9. cikk, (2) bekezdés

9. cikk, (2) bekezdés

10. cikk

10. cikk

10a. cikk, első bekezdés

11. cikk, (1) bekezdés

10a. cikk, második bekezdés

11. cikk, (2) bekezdés

10a. cikk, harmadik bekezdés

11. cikk, (3) bekezdés

10a. cikk, negyedik és ötödik bekezdés

11. cikk, (4) bekezdés, első és második albekezdés

10a. cikk, hatodik bekezdés

11. cikk, (5) bekezdés

11. cikk, (1) bekezdés

12. cikk, (1) bekezdés

11. cikk, (2) bekezdés

12. cikk, (2) bekezdés

11. cikk, (3) bekezdés

11. cikk, (4) bekezdés

12. cikk, (3) bekezdés

12. cikk, (1) bekezdés

12. cikk, (2) bekezdés

13. cikk

14. cikk

15. cikk

14. cikk

16. cikk

I. melléklet, 1. pont

I. melléklet, 1. pont

I. melléklet, 2. pont, első franciabekezdés

I. melléklet, 2. pont, a) alpont

I. melléklet, 2. pont, második franciabekezdés

I. melléklet, 2. pont, b) alpont

I. melléklet, 3. pont, a) alpont

I. melléklet, 3. pont, a) alpont

I. melléklet, 3. pont, b) alpont, bevezető szöveg

I. melléklet, 3. pont, b) alpont, bevezető szöveg

I. melléklet, 3. pont, b) alpont, első franciabekezdés

I. melléklet, 3. pont, b) alpont, i. franciabekezdés

I. melléklet, 3. pont, b) alpont, második franciabekezdés

I. melléklet, 3. pont, b) alpont, ii. franciabekezdés

I. melléklet, 3. pont, b) alpont, harmadik franciabekezdés

I. melléklet, 3. pont, b) alpont, iii. franciabekezdés

I. melléklet, 3. pont, b) alpont, negyedik franciabekezdés

I. melléklet, 3. pont, b) alpont, iv. franciabekezdés

I. melléklet, 3. pont, b) alpont, ötödik franciabekezdés

I. melléklet, 3. pont, b) alpont, v. franciabekezdés

I. melléklet, 4. pont, első franciabekezdés

I. melléklet, 4. pont, a) alpont

I. melléklet, 4. pont, második franciabekezdés

I. melléklet, 4. pont, b) alpont

I. melléklet, 5. pont

I. melléklet, 5. pont

I. melléklet, 6. pont, bevezető szöveg

I. melléklet, 6. pont, bevezető szöveg

I. melléklet, 6. pont, i. alpont

I. melléklet, 6. pont, a) alpont

I. melléklet, 6. pont, ii. alpont

I. melléklet, 6. pont, b) alpont

I. melléklet, 6. pont, iii. alpont

I. melléklet, 6. pont, c) alpont

I. melléklet, 6. pont, iv. alpont

I. melléklet, 6. pont, d) alpont

I. melléklet, 6. pont, v. alpont

I. melléklet, 6. pont, e) alpont

I. melléklet, 6. pont, vi. alpont

I. melléklet, 6. pont, f) alpont

I. melléklet, 7–15. pont

I. melléklet, 7–15. pont

I. melléklet, 16. pont, bevezető szöveg

I. melléklet, 16. pont, bevezető szöveg

I. melléklet, 16. pont, első franciabekezés

I. melléklet, 16. pont, a) alpont

I. melléklet, 16. pont, második franciabekezdés

I. melléklet, 16. pont, b) alpont

I. melléklet, 17–21. pont

I. melléklet, 17–21. pont

I. melléklet, 22. pont

I. melléklet, 24. pont

I. melléklet, 23. pont

I. melléklet, 22. pont

I. melléklet, 24. pont

I. melléklet, 23. pont

II. melléklet, 1. pont

II. melléklet, 1. pont

II. melléklet, 2. pont, a), b) és c) alpont

II. melléklet, 2. pont, a), b) és c) alpont

II. melléklet, 2. pont, d) alpont, bevezető szöveg

II. melléklet, 2. pont, d) alpont, bevezető szöveg

II. melléklet, 2. pont, d) alpont, első franciabekezdés

II. melléklet, 2. pont, d) alpont, i. franciabekezdés

II. melléklet, 2. pont, d) alpont, második franciabekezdés

II. melléklet, 2. pont, d) alpont, ii. franciabekezdés

II. melléklet, 2. pont, d) alpont, harmadik franciabekezdés

II. melléklet, 2. pont, d) alpont, iii. franciabekezdés

II. melléklet, 2. pont, d) alpont, záró szöveg

II. melléklet, 2. pont, d) alpont, záró szöveg

II. melléklet, 2. pont, e) alpont

II. melléklet, 2. pont, e) alpont

II. melléklet, 3–12. pont

II. melléklet, 3–12. pont

II. melléklet, 13. pont, első franciabekezdés

II. melléklet, 13. pont, a) alpont

II. melléklet, 13. pont, második franciabekezdés

II. melléklet, 13. pont, b) alpont

III. melléklet, 1. pont, bevezető szöveg

III. melléklet, 1. pont, bevezető szöveg

III. melléklet, 1. pont, első franciabekezdés

III. melléklet, 1. pont, a) alpont

III. melléklet, 1. pont, második franciabekezdés

III. melléklet, 1. pont, b) alpont

III. melléklet, 1. pont, harmadik franciabekezdés

III. melléklet, 1. pont, c) alpont

III. melléklet, 1. pont, negyedik franciabekezdés

III. melléklet, 1. pont, d) alpont

III. melléklet, 1. pont, ötödik franciabekezdés

III. melléklet, 1. pont, e) alpont

III. melléklet, 1. pont, hatodik franciabekezdés

III. melléklet, 1. pont, f) alpont

III. melléklet, 2. pont, bevezető szöveg

III. melléklet, 2. pont, bevezető szöveg

III. melléklet, 2. pont, első franciabekezdés

III. melléklet, 2. pont, a) alpont

III. melléklet, 2. pont, második franciabekezdés

III. melléklet, 2. pont, b) alpont

III. melléklet, 2. pont, harmadik franciabekezdés, bevezető szöveg

III. melléklet, 2. pont, c) alpont, bevezető szöveg

III. melléklet, 2. pont, harmadik franciabekezdés, a) alpont

III. melléklet, 2. pont, c) alpont, i. franciabekezdés

III. melléklet, 2. pont, harmadik franciabekezdés, b) alpont

III. melléklet, 2. pont, c) alpont, ii. franciabekezdés

III. melléklet, 2. pont, harmadik franciabekezdés, c) alpont

III. melléklet, 2. pont, c) alpont, iii. franciabekezdés

III. melléklet, 2. pont, harmadik franciabekezdés, d) alpont

III. melléklet, 2. pont, c) alpont, iv. franciabekezdés

III. melléklet, 2. pont, harmadik franciabekezdés, e) alpont

III. melléklet, 2. pont, c) alpont, v. franciabekezdés

III. melléklet, 2. pont, harmadik franciabekezdés, f) alpont

III. melléklet, 2. pont, c) alpont, vi. franciabekezdés

III. melléklet, 2. pont, harmadik franciabekezdés, g) alpont

III. melléklet, 2. pont, c) alpont, vii. franciabekezdés

III. melléklet, 2. pont, harmadik franciabekezdés, h) alpont

III. melléklet, 2. pont, c) alpont, viii. franciabekezdés

III. melléklet, 3. pont, bevezető szöveg

III. melléklet, 3. pont, bevezető szöveg

III. melléklet, 3. pont, első franciabekezdés

III. melléklet, 3. pont, a) alpont

III. melléklet, 3. pont, második franciabekezdés

III. melléklet, 3. pont, b) alpont

III. melléklet, 3. pont, harmadik franciabekezdés

III. melléklet, 3. pont, c) alpont

III. melléklet, 3. pont, negyedik franciabekezdés

III. melléklet, 3. pont, d) alpont

III. melléklet, 3. pont, ötödik franciabekezdés

III. melléklet, 3. pont, e) alpont

IV. melléklet, 1. pont, bevezető szöveg

IV. melléklet, 1. pont, bevezető szöveg

IV. melléklet, 1. pont, első franciabekezdés

IV. melléklet, 1. pont, a) alpont

IV. melléklet, 1. pont, második franciabekezdés

IV. melléklet, 1. pont, b) alpont

IV. melléklet, 1. pont, harmadik franciabekezdés

IV. melléklet, 1. pont, c) alpont

IV. melléklet, 2. és 3. pont

IV. melléklet, 2. és 3. pont

IV. melléklet, 4. pont, bevezető szöveg

IV. melléklet, 4. pont, első albekezdés, bevezető szöveg

IV. melléklet, 4. pont, első franciabekezdés

IV. melléklet, 4. pont, első albekezdés, a) alpont

IV. melléklet, 4. pont, második franciabekezdés

IV. melléklet, 4. pont, első albekezdés, b) alpont

IV. melléklet, 4. pont, harmadik franciabekezdés

IV. melléklet, 4. pont, első albekezdés, c) alpont

IV. melléklet, 4. pont, záró szöveg

IV. melléklet, 5. pont

IV. melléklet, 5. pont

IV. melléklet, 6. pont

IV. melléklet, 6. pont

IV. melléklet, 7. pont

IV. melléklet, 7. pont

IV. melléklet, 8. pont

V. melléklet

VI. melléklet


Top