18.8.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 299/90

(1)

A Bizottság 2015. november 26-án elfogadta az éves növekedési jelentést, és ezzel elindult a gazdaságpolitikai koordináció 2016. évi európai szemesztere. Az Európai Tanács a 2016. március 17–18-i ülésén jóváhagyta az éves növekedési jelentés prioritásait. 2015. november 26-án a Bizottság az 1176/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján elfogadta a riasztási mechanizmus keretében készült jelentést, amelyben Szlovéniát azon tagállamok közé sorolta, amelyek vonatkozásában részletes vizsgálatra kerül sor. A Bizottság ugyanezen a napon az euroövezet gazdaságpolitikájáról szóló tanácsi ajánlásra vonatkozó ajánlást is elfogadott. Ezt az ajánlást az Európai Tanács a 2016. február 18–19-i ülésén jóváhagyta, a Tanács pedig 2016. március 8-án elfogadta. (3) Mivel Szlovénia pénzneme az euro, továbbá tekintettel a gazdasági és monetáris unió gazdaságai közötti szoros összefonódásokra, Szlovéniának gondoskodnia kell az ajánlás teljes körű és megfelelő időben történő végrehajtásáról.

(2)

A Szlovéniára vonatkozó 2016. évi országjelentést 2016. február 26-án tették közzé. Az országjelentésben értékelték a Tanács által 2015. július 14-én elfogadott országspecifikus ajánlások, valamint az Európa 2020 stratégia nemzeti szintre lebontott célkitűzései kapcsán Szlovénia által elért eredményeket. Az országjelentés magában foglalta az 1176/2011/EU rendelet 5. cikke szerinti részletes vizsgálatot is. A Bizottság 2016. március 8-án bemutatta a részletes vizsgálat eredményeit. Elemzése alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Szlovéniában makrogazdasági egyensúlyhiány áll fenn. A bankszektor hiányosságai, a vállalatok adósságállománya, a beruházások hiánya és a költségvetés hosszú távú fenntarthatóságával kapcsolatos kockázatok sebezhetővé teszik az országot, és megoldásra várnak. A szlovén bankszektorba vetett bizalom helyreállt, ennek ellenére a hitelállomány továbbra sem bővül, és a nemteljesítő hitelek szintje továbbra is viszonylag magas. Alapvető fontosságú, hogy Szlovénia kezelje azokat a kockázatokat, amelyek az egészségügyi ellátására és nyugdíjrendszereire nehezedő fokozódó nyomás miatt veszélyeztetik a költségvetési fenntarthatóságot, és csökkentse a megnövekedett államadósságot. A beruházások előtt álló akadályok további csökkentésére van szükség, mindenekelőtt a közigazgatás területén. Fokozottabban be kell vonni a szociális partnereket a strukturális reformok szakpolitikai tervezésébe és végrehajtásába, különösen a nyugdíjakkal, az egészségüggyel, a tartós ápolással-gondozással és a munkaerőpiaccal kapcsolatos szakpolitikák esetében.

(3)

Szlovénia 2016. április 15-én benyújtotta 2016. évi nemzeti reformprogramját és 2016. évi stabilitási programját. A kettő közötti kapcsolódási pontok figyelembevétele érdekében a két program értékelésére egyidejűleg került sor.

(4)

A 2014–2020-as időszakra vonatkozó európai strukturális és beruházási alapok programozását a vonatkozó országspecifikus ajánlások figyelembevételével alakították ki. Az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 23. cikke szerint, amennyiben az a vonatkozó tanácsi ajánlások végrehajtásának elősegítése érdekében szükséges, a Bizottság kérheti egy tagállamtól partnerségi megállapodása és releváns programjai felülvizsgálatát és azokhoz módosítások javaslatát. A Bizottság az európai strukturális és beruházási alapok eredményességét és a gondos gazdasági irányítást összekapcsoló intézkedések alkalmazására vonatkozó iránymutatásokban további részletekkel szolgált arról, hogyan alkalmazná ezt a rendelkezést.

(5)

Szlovénia 2016. évi stabilitási programja szerint a menekültek rendkívüli beáramlása jelentős költségvetési vonzattal jár, és megfelelő módon igazolja ezen költségvetési többletterhek mértékét és jellegét. A Bizottság szerint a figyelembe vehető többletkiadások 2015-ben a GDP 0,06 %-át tették ki, és a jelenlegi becslések szerint 2016-ban elérik a GDP 0,07 %-át. E többletkiadások figyelembevételét az 1466/97/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében és 6. cikkének (3) bekezdésében meghatározott rendelkezések lehetővé teszik, tekintettel arra, hogy a menekültek beáramlása kivételes esemény, amelynek hatása a szlovén államháztartásra jelentős, a középtávú költségvetési célhoz vezető korrekciós pályától való ideiglenes eltérés engedélyezése pedig nem veszélyezteti a fenntarthatóságot. Ez a rendelkezés azonban nem alkalmazható 2015-re, mivel akkor Szlovénia túlzott hiány esetén követendő eljárás alatt állt; a 2016-ra – ideértve a figyelembe vehető összegekre – vonatkozó végleges értékelésre a szlovén hatóságok által benyújtott tényleges adatok alapján 2017 tavaszán kerül sor.

(6)

A túlzotthiány-eljárás megszüntetését követően Szlovénia a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ágához és az átmeneti adósságszabály hatálya alá tartozik. A 2016. évi stabilitási program alapján a kormány arra számít, hogy az államháztartás egyenlege fokozatosan javul, és a 2016-os 2,2 %-os mértékről 2019-ben eléri a GDP 0,4 %-ának megfelelő mértéket. A középtávú költségvetési célt – a Stabilitási és Növekedési Paktum követelményeit nem teljesítő, strukturális értelemben kiegyensúlyozott költségvetést – a tervek szerint a programidőszakon túl, 2020-ban sikerül elérni. Ugyanakkor az újraszámított strukturális egyenleg (5) a GDP 1,2 %-át kitevő strukturális hiányt mutat 2019-re. A stabilitási program szerint a GDP-arányos államadósság 2016-ban várhatóan 80,2 %-ra esik vissza, majd 2019-ben tovább csökken 73,8 %-ra. A költségvetési előrejelzéseket alátámasztó makrogazdasági forgatókönyv megalapozott. Ugyanakkor a 2017-től tervezett hiánycélok eléréséhez szükséges intézkedések nem kellőképpen meghatározottak. A Bizottság 2016. tavaszi előrejelzése szerint Szlovéniában a kibocsátási rés a becslések szerint a GDP 1,8 %-át, a potenciális növekedés az előrejelzések szerint a GDP 1,1 %-át, a reál-GDP-növekedés pedig a GDP 2,3 %-át teszi ki 2017-ben. Ezek alapján úgy értékelhető, hogy Szlovéniában kedvező lesz a helyzet 2017-ben, és a GDP 1 %-ának megfelelő strukturális kiigazításra lesz szükség. Ugyanakkor a munkaerőpiac sajátos helyzete, a 2008 és 2013 között végbement különösen nagy gazdasági recesszió és a végrehajtás alatt álló strukturális reformok miatt Szlovénia konkrét esetében jelentős mértékű bizonytalanság övezi a potenciális növekedés és a kibocsátási rés számítását. A kibocsátási rés egy hosszabb időtávra szóló, a becslési módszer folyamatban lévő felülvizsgálatát tükröző alternatív becslései visszafogottabb helyzetet feltételeznek a szlovén kibocsátási rést illetően, ami alapján korai lenne arra következetni, hogy a szlovén gazdaságban 2017-ben kedvező lesz a helyzet. Következésképpen a jelenlegi helyzetben megfelelőbbnek tűnik a rendes időkben fennálló feltételekkel összhangban álló strukturális kiigazítást előírni 2017-re. Fennáll a kockázata annak, hogy Szlovénia 2016-ban valamelyest, míg – változatlan politika mellett – 2017-ben jelentősen el fog térni a középtávú költségvetési cél eléréséhez ajánlott kiigazítástól. A 2016-ra vonatkozó következtetés akkor is változatlan maradna, ha az értékelés során nem vennék figyelembe a menekültek rendkívüli beáramlásának költségvetési hatását. Az előrejelzések szerint Szlovénia 2016-ban meg fog felelni, 2017-ben pedig nagyjából meg fog felelni az átmeneti adósságszabálynak. A stabilitási program értékelése alapján és a Bizottság 2016. tavaszi előrejelzésének figyelembevételével a Tanács véleménye szerint fennáll a kockázata annak, hogy Szlovénia nem fog megfelelni a Stabilitási és Növekedési Paktum rendelkezéseinek. Ezért további intézkedésekre lesz szükség a megfelelés biztosításához 2016-ban és 2017-ben.

(7)

2015 júliusában a parlament elfogadta a költségvetési szabályozási törvényt. Ennek ellenére eddig még nem került sor a szabályok végrehajtását felügyelő független költségvetési tanács kinevezésére. Ezenkívül továbbra is várat magára az államháztartási törvény felülvizsgálata, amely a költségvetési szabályozási törvény teljes körű működőképessé tételéhez szükséges, és amelynek célja a többéves költségvetés-tervezési megközelítés jogszabályi alapokra helyezése.

(8)

Az államadósság magas, a GDP 60 %-át jóval meghaladó szintje Szlovéniát sebezhetővé teszi a nominális növekedést és kamatlábsokkokat illetően. Emellett Szlovénia esetében a legtöbb tagállamhoz képest gyorsabb ütemű a népesség elöregedése. Szlovéniának jelentős kockázatokkal kell szembenéznie az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságát illetően, mivel a nyugdíjakkal kapcsolatos közkiadások, az egészségügyi és a tartós ápolási-gondozási költségek előre jelzett növekedéséből eredően a tagállamok közül itt a legmagasabb a hosszú távú fenntarthatósági rés mutatója. A nyugdíjakkal kapcsolatos közkiadások előre jelzett szintje a tagállamok közül Szlovéniában a legmagasabb, és a becslések szerint a 2013. évi 11,8 %-ról a GDP 15,3 %-ára fog emelkedni 2060-ig. Az időskori függőségi ráta az előrejelzések szerint több mint kétszeresére emelkedik 2013 és 2060 között, ami jelentős nyomást gyakorol majd a nyugdíjrendszerekre. Az előrejelzések szerint az elöregedéshez kapcsolódó költségekkel összefüggő rejtett kötelezettségek hosszú távú kihívásokat hordoznak az idősödő népesség szempontjából. Emellett a nem teljes szakmai életpályával rendelkező munkavállalók esetében megfelelőségi problémákkal kell számolni a jövőben, miközben – a többek között a kései vagy időszakos munkavállalás és az alacsony járulékok miatt – egyre növekszik a hiányos vagy rövid szakmai életpályájúak száma. 2016 áprilisában a nyugdíjakról szóló fehér könyvet tettek közzé, amely egy széles körű nyilvános konzultáció alapjául fog majd szolgálni. A konzultáció eredményeit átültetik a jelenlegi jogalkotási ciklusban elfogadandó új nyugdíjreformba, amely kezdeteként a szociális partnerekkel gyors megállapodást alakítanak ki a reform kulcselemeivel, így a nyugdíjkorhatárral, a nyugdíjszinttel, az indexálással és a második pillér optimalizálásával kapcsolatban.

(9)

A tartós ápolással-gondozással kapcsolatos közkiadások az előrejelzések szerint 2060-ra több mint kétszeresükre növekednek a népességelöregedés következtében. Ez a költségvetési fenntarthatóság szempontjából jelentős kihívás elé állítja Szlovéniát. A 80 éves és annál idősebb népesség aránya háromszorosára, a 2013-as 4,6 %-ról 2060-ig 12,4 %-ra emelkedik az előrejelzések szerint. 2003 és 2013 között a tartós ápolás-gondozás kapcsán jelentkező összkiadás 85 %-kal emelkedett úgy, hogy a magánkiadások a közkiadásoknál gyorsabb ütemben nőttek. Szlovénia nem rendelkezik integrált tartós ápolási-gondozási rendszerrel. Az ország kiadásait formális természetbeni juttatásokra összpontosítja, amelynek nagyobb részét inkább intézményi, mint otthoni ápolásra fordítja, jóllehet a számadatok mindkét ápolási forma esetében elmaradnak az uniós átlagtól. Az alapellátás kapuőri szerepének javítását célzó intézkedések megerősítése, a fekvőbeteg-ellátás felől a járóbeteg-ellátás felé való elmozdulás, a kórházak hatékonyságának és irányításának javítása, az egészségügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó szerződéskötési és kifizetési eljárások javítása, a bevezetett diagnózis-esetcsoportok (DRG) kiigazításához pontosabb költséginformációk kialakítása és egy minőségi nyomonkövetési keret kifejlesztése révén jelentősen növelni lehetne az egészségügyi rendszerek költséghatékonyságát. A közös közbeszerzés aránya alacsony, és odaítélési szempontként központi szerepet játszik a „legalacsonyabb ár”. Befejeződött az egészségügyi rendszer átfogó felülvizsgálata, és a kormány 2015 végén, majd a parlament 2016 márciusában elfogadta a 2016–2025-ös időszakra szóló nemzeti egészségügyi tervre vonatkozó állásfoglalást. Az állásfoglalás az egészségügyi rendszer fejlesztését célzó stratégiai tervet vázol fel. Egyes intézkedéseinek végrehajtása folyamatban van, a további kulcsfontosságú, kötelező erejű végrehajtási intézkedésekre irányuló javaslatok azonban még előkészítés alatt állnak, és később kerülnek benyújtásra. Egyelőre az is tisztázatlan, hogy a reform foglalkozni fog-e olyan kulcsfontosságú kérdésekkel, mint például az üzleti ciklus alatti bevételingadozásokat tompító, beépített automatikus stabilizátori rendszerek és a szolgáltatásnyújtás hozzáférhetősége és minősége. A tartós ápolásra-gondozásra vonatkozó törvény és az egészségügyi ellátásról és a betegségbiztosításról szóló törvény elfogadása ismételten késik, és az elfogadásuk jelenlegi ütemterve optimistának tűnik 2016 második felét illetően.

(10)

A munkaerőpiac teljesítménye fokozatosan javul, és a szociális feltételek stabilizálódtak. A munkahelyteremtés jelentősen felélénkült, a munkanélküliség pedig csökkenőben van. Ennek ellenére az idősebb és az alacsony szakképzettségű munkavállalók részvételi aránya továbbra is kihívást jelent. A munkanélküliek több mint fele továbbra is tartósan munkanélküli, és a tartósan munkanélküli személyek jelentős hányada az alacsony szakképzettségűek vagy az 50 évnél idősebbek közül kerül ki. Az aktív munkaerő-piaci intézkedésekre vonatkozó iránymutatások (2016–2020) az eddig végrehajtott megközelítés folytatását jelentik, míg az erre a szakpolitikai területre szánt kiadások továbbra is alacsonyak. 2015 novemberében elfogadták a munkaadók ideiglenes mentesítését a társadalombiztosítási járulékok alól az 55 évnél idősebb munkavállalók új foglalkoztatása esetén. 2016-ban további intézkedések előterjesztése várható a munkában töltött életszakasz meghosszabbítására, így például a munkakörnyezet adaptálására vonatkozóan, és ezek az intézkedések a nyugdíjrendszer fenntarthatósága szempontjából is jelentőséggel bírnak. A bérnövekedés összhangban maradt a termelékenység fokozódásával, és továbbra is támogatta a külső versenyképességet. 2015 novemberében a parlament elfogadta a szakszervezetek által javasolt azon törvényt, amely egyes prémiumok kizárásával újradefiniálta a minimálbért. Ennek következtében a munkáltatói szervezetek kihátráltak a szociális megállapodásból, ezzel jelentősen gyengítve a szociális párbeszédet.

(11)

Előrelépés történt a nemteljesítő hitelek szanálásával kapcsolatban, de azok szintje továbbra is magas a válságot megelőző időszakhoz képest. A bankszektor fenntarthatóságának javítása érdekében Szlovénia több szakpolitikai intézkedést is végrehajtott. Ilyen intézkedés például a bankok szanálási kapacitásának növelése és olyan lépések bevezetése, amelyek konkrét célokat határoznak meg a nemteljesítő hitelek csökkentésére. Szlovénia emellett számos intézkedést bevezetett a hitelkockázat kezelésére is. Kedvező eredmények 2016 közepére várhatók. Ennek ellenére rövid távon továbbra is a nemteljesítő hitelek további szanálása és a hitelkockázat kezelése képezik a szakpolitikai prioritásokat. Befejeződött a nagyvállalatok működési és pénzügyi szerkezetátalakítása, és folyamatos a szerkezetátalakítási keretmegállapodások nyomon követése. A banki eszközkezelő társaság teljes körűen működőképes, és elkészült a 2017–2022-re szóló stratégiája. Jóllehet a banki eszközkezelő társaság előrelépést tett hitelállományának szanálása terén, a hitelállomány az államháztartás fenntarthatósága szempontjából továbbra is jelentős kockázatot jelent. A társaság tevékenységei 2015-ben a GDP 1 %-ának megfelelő mértékkel járultak hozzá a 2,9 %-ot kitevő költségvetési hiányhoz. A banki eszközkezelő társaság tevékenységeinek felügyelete elégtelennek tűnik, mivel a hatóságok jelentős mértékben (a GDP 0,7 %-ával) alábecsülték a banki eszközkezelő társaság 2015. évi hiányát, és úgy tűnt, hogy nem voltak tisztában a társaság által végrehajtott leírások szintjével. További szerkezetátalakítási eszközök is rendelkezésre állnak. A nagyvállalatok szerkezetátalakítása terén elért lényeges előrehaladás mellett Szlovénia elkezdte számos kkv szerkezetátalakítását is. A kkv-k szerkezetátalakítására vonatkozó iránymutatásokat jelenleg a bankok hajtják végre. Előrelépés történt a kkv-k és a mikrovállalkozások finanszírozási eszközökhöz való hozzáférését illetően. Ennek ellenére korlátozottan hozzáférhetőek az olyan alternatív finanszírozási források, mint például a kockázatitőke-alapok. A kis vállalkozások még mindig túlságosan függnek a banki kölcsönöktől, jóllehet növekszik a hitel- és tőkefinanszírozási eszközök elérhetősége a piacon. Ennélfogva ez a szegmens nagyon ki van téve a hitelpiac fejleményeinek.

(12)

A beruházások növekedése lelassult az elmúlt években, ami határt szabott Szlovénia gazdasági teljesítményének és jövőbeli növekedési kilátásainak. A magánberuházások erőteljesen visszaestek a gazdasági válság idején, és a GDP-n belüli részesedésük azóta is csökkenőben van. Mivel a közberuházások nagymértékben függnek az uniós források dinamikájától, a gazdasági növekedés ösztönzéséhez és fenntartásához több termelő beruházásra van szükség. A Szlovéniába irányuló közvetlen külföldi befektetés határozottan nőtt az elmúlt két évben, mindenekelőtt a fokozottabb privatizációs törekvéseknek köszönhetően. Ennek ellenére Szlovénia vállalkozási környezetét továbbra is hátráltatja a folyamatban lévő tőkeáttétel-csökkentés és az adminisztratív terhek magas szintje, különösen az építőipar, a területfejlesztés és az adóadóügyi megfelelés terén, de akadályt jelent még a szabályozott szakmákban való elhelyezkedésre és az e szakmák gyakorlására vonatkozó korlátozó szabályozás is, ami gátolja a befektetések beáramlását. Ahhoz, hogy a vállalkozások könnyebben végezhessenek üzleti tevékenységet Szlovéniában, fokozottabb üzleti bizalomra, valamint arra van szükség, hogy folytatódjon a közigazgatásnak és a bürokráciának a törvények és rendelkezések nagy számából és a gyakori jogszabályváltozásokból eredő elégtelenségeinek felszámolása. A kormány egységes dokumentumában előírt, az adminisztratívteher-csökkentéssel kapcsolatos intézkedések mintegy felét már végrehajtották, de néhány lényeges, főleg az építési engedélyekkel és a területfejlesztéssel kapcsolatos intézkedés végrehajtása késik.

(13)

A közigazgatás fejlesztésére vonatkozó 2015–2020-as stratégia – amelyet Szlovénia a 2014–2020-ra szóló európai strukturális és beruházási alapok elérésére meghatározott előfeltételek teljesítése részeként fogadott el – különböző portfóliókat ölel fel, így megfelelő és időben történő végrehajtása minisztériumok közötti koordinációt tesz szükségessé. 2016 februárjában a kormány elfogadta a „Zéró tolerancia a korrupcióval szemben” elnevezésű program végrehajtására vonatkozó második időközi jelentést. A program végrehajtása terén történt némi előrehaladás. Ugyanakkor a program egyes intézkedései (közös közbeszerzés az egészségügy terén, a bankszektoron belüli bűnözés vizsgálata, valamint a feddhetetlenségre és a korrupció megelőzésére vonatkozó törvény elfogadása) késnek. A feddhetetlenségre és a korrupció megelőzésére vonatkozó törvény tervezett módosítása lehetőséget fog biztosítani a korrupció megelőzésével foglalkozó bizottság működésének javítására a hitelességgel kapcsolatos kérdések rendezése és a bizottság által végzett munka hatékonyságának javítása révén. Az igazságszolgáltatási rendszer keretében tovább csökkent a tárgyalások hossza, és a folyamatban lévő ügyek korábbi nagyon magas száma is visszaesett, részben a bejövő ügyek számának csökkenése miatt. A csökkenéshez – bizonyos mértékig – a végrehajtási ügyek eljárási és statisztikai kezelésének változásai is hozzájárultak. A legfelsőbb bíróság folytatja az üzleti tevékenységekkel kapcsolatos bírósági eljárások aktualizálását és az ügyviteli rendszer reformját. Annak ellenére, hogy javult a fizetésképtelenség jogi kerete és ezáltal a vállalkozásoknak több lehetőségük van a szerkezetátalakításra, a felszámolási eljárások továbbra is hosszadalmasak és eredménytelenek.

(14)

Továbbra is nagyfokú az állam gazdasági szerepvállalása. Az állam a legnagyobb munkaadó, eszközkezelő és vállalati hitelező Szlovéniában. A témával kapcsolatban 2012 és 2015 között Szlovénia számára megfogalmazott ajánlásokra válaszul az ország új keretet hozott létre a szlovén állami vagyonkezelő szerv számára. E keret részét képezi az állami tulajdon kezelésével kapcsolatos stratégia, az eszközök teljesítményére vonatkozó kritériumok és a 2016-ra szóló gazdálkodási terv. Ez a rendszer kiegészíti az állami tulajdonban lévő vállalatokra vonatkozóan 2014 végén elfogadott új vállalatirányítási kódexet. A stratégia megerősíti az állam jelenlegi gazdasági szerepvállalásának mértékét, és az állami tulajdonban lévő vállalatok teljesítményének javítását helyezi a középpontba. Ennélfogva a szlovén állami vagyonkezelő szerv megújított keretének végrehajtása még inkább fontos ahhoz, hogy garantálni lehessen a kormányzat tulajdonosi és szabályozói szerepének szétválasztását, valamint az állami tulajdonban lévő vállalatok szakszerű irányítását. Mindez – a kiválasztott eszközök további privatizációjával együtt – elvileg csökkenteni fogja e terület költségvetést terhelő feltételes kötelezettségeit. A szlovén állami vagyonkezelő szerv gazdálkodási terve szerint 2016-ban megkezdődik a Nova Ljubljanska Banka (NLB) privatizációja.

(15)

Az európai szemeszter keretében a Bizottság átfogó elemzést készített Szlovénia gazdaságpolitikájáról, és azt a 2016. évi országjelentésben közzétette. A Bizottság értékelte továbbá a stabilitási programot és a nemzeti reformprogramot, valamint az előző években Szlovéniának címzett ajánlások végrehajtása érdekében hozott intézkedéseket. Mivel az Európai Unió átfogó gazdasági kormányzásának erősítése érdekében a jövőbeli nemzeti döntések során az uniós szempontokra is tekintettel kell lenni, a Bizottság nemcsak azt vette figyelembe, hogy az intézkedések milyen jelentőséggel bírnak a fenntartható szlovéniai költségvetési és társadalmi-gazdasági politika szempontjából, hanem azt is, hogy megfelelnek-e az uniós szabályoknak és iránymutatásoknak. Az európai szemeszter keretében tett ajánlásokat az alábbi 1–4. ajánlás tükrözi.

(16)

A Tanács ezen értékelés fényében megvizsgálta a stabilitási programot; véleményét (6) mindenekelőtt az alábbi 1. ajánlásban foglaltak tükrözik.

(17)

A Bizottság által elvégzett részletes vizsgálat és ezen értékelés fényében a Tanács megvizsgálta a nemzeti reformprogramot és a stabilitási programot. A Tanácsnak az 1176/2011/EU rendelet 6. cikke szerinti ajánlásait az alábbi 1., 3. és 4. ajánlás tükrözi,

1.

A túlzott hiány kiigazítását követően a középtávú költségvetési cél elérése érdekében 2016-ban és 2017-ben hajtson végre a GDP 0,6 %-ának megfelelő mértékű éves költségvetési kiigazítást. Állapítson meg olyan középtávú költségvetési célt, amely teljesíti a Stabilitási és Növekedési Paktum követelményeit. Független költségvetési tanács kinevezése és az államháztartási törvény módosítása révén erősítse meg a költségvetési keretet. Fejezze be és hajtsa végre a tartós ápolási-gondozási és egészségügyi rendszerekre vonatkozó reformot, amelynek keretében a hozzáférhető és színvonalas ellátás hosszú távú fenntarthatóságának biztosítása érdekében gondoskodjon azok nagyobb költséghatékonyságáról. 2017 végéig fogadja el a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságának és megfelelőségének biztosításához szükséges intézkedéseket.

2.

A szociális partnerekkel egyeztetve növelje az alacsony szakképzettségű és az idősebb munkavállalók foglalkoztathatóságát, többek között az egész életen át tartó tanulásra és aktivizálásra irányuló, célzott intézkedéseken keresztül.

3.

Javítsa a hitelképes vállalkozásokra vonatkozó finanszírozási feltételeket, egyebek mellett a nemteljesítő hitelek tartós szanálásának és alternatív finanszírozási források elérhetőségének lehetővé tételével. Gondoskodjon a banki eszközkezelő társaságra vonatkozó stratégia megfelelő végrehajtásáról.

4.

Hozzon intézkedéseket a közigazgatás korszerűsítésére, és csökkentse a vállalkozások adminisztratív terheit. Javítsa az állami tulajdonban lévő vállalatok irányítását és teljesítményét.