Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52011XC0111(01)

A Bizottság közleménye – A finanszírozási lehetőségek elérésének támogatására irányuló állami támogatási intézkedésekhez a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válságban alkalmazott ideiglenes közösségi keretszabály EGT-vonatkozású szöveg

HL C 6., 2011.1.11, p. 5–15 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

11.1.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 6/5


A Bizottság közleménye – A finanszírozási lehetőségek elérésének támogatására irányuló állami támogatási intézkedésekhez a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válságban alkalmazott ideiglenes közösségi keretszabály

(EGT-vonatkozású szöveg)

2011/C 6/05

1.   A pénzügyi és gazdasági válság, annak hatása a reálgazdaságra és az ideiglenes intézkedések szükségessége

1.1.   A pénzügyi és gazdasági válság és hatása a reálgazdaságra

A világméretű pénzügyi és gazdasági válság 2008 őszi kezdete óta a Bizottság több közleményt adott ki. Ezek részletes iránymutatásul szolgáltak azokról a feltételekről, amelyek alapján a bankok és a nem pénzügyi vállalkozások számára nyújtott tagállami támogatás összeegyeztethető az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSz.) 107. cikke (3) bekezdésének b) pontjában szereplő követelményekkel. A Bizottság 2009. január 19-én elfogadta az „Ideiglenes közösségi keretrendszer a finanszírozási lehetőségek elérésének támogatására irányuló állami támogatási intézkedésekhez a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válságban” (ideiglenes keretszabály) című bizottsági közleményt (1).

A pénzügyi és gazdasági válság következtében nagymértékben visszaesett a reálgazdaság, ami súlyosan érintette a háztartásokat, vállalkozásokat és munkahelyeket egyaránt. A növekedéssel kapcsolatos várakozások gyorsan alábbhagytak, illetve a kereskedelem és a beruházási kedv szintén rohamosan csökkent. A bankok egyfelől az adósságrátájuk csökkentésére és a veszteségeik fedezésére, másfelől a kockázatok újbóli értékelésére kényszerültek, minek következtében kockázatkerülőbbé váltak. Hirtelen még a hitelképes vállalkozások számára is nehézséget jelentett finanszírozáshoz jutni (2).

Az ideiglenes keretszabályt azért hozták létre, hogy lehetőséget adjon a tagállamoknak olyan kiegészítő állami támogatási intézkedések elfogadására, amelyek célja, hogy megkönnyítsék a vállalatok számára a finanszírozási lehetőségek elérését, és ezzel egy időben arra ösztönözzék az utóbbiakat, hogy ezen kivételes körülmények között is folytassák a jövőbe történő beruházásokat. Az ideiglenes keretszabály 2010. december 31-én járna le. A valamennyi tagállamra alkalmazandó egységes keretszabály elfogadásával a Bizottság összehangolt fellépésre bátorított, hogy mind a vállalkozások, mind a tagállamok számára biztosítsa az átláthatóságot és az egyenlő versenyfeltételeket az egységes piacon.

Az ideiglenes keretszabályt 2009 februárjában (3) egységes szerkezetbe foglalták és módosították és 2009 decemberében (4) újra módosították, technikai jellegű kiigazítások céljából, különös tekintettel a kezességvállalás formájában nyújtott támogatásokra. 2009 októberében a Bizottság egy másik módosítást is végrehajtott az ideiglenes keretszabályon abból a célból, hogy lehetővé tegye az összeegyeztethető, korlátozott összegű támogatást 15 000 EUR értékben a mezőgazdasági ágazatok számára (5).

1.2.   Az ideiglenes keretszabály alkalmazása és bizonyos intézkedések módosításának és a keretszabály felváltásának szükségessége

Elfogadása óta a tagállamok jelentős mértékben éltek az ideiglenes keretszabályból adódó lehetőségekkel. A Bizottság által összegyűjtött bizonyítékok azt mutatják, hogy a keretszabály olyan hasznos kiegészítő eszköznek bizonyult, amely a válság idején biztosította a hiteláramlást a vállalkozásokhoz.

A Bizottság 2009 októberében végezte el először az ideiglenes keretszabály értékelését annak eldöntése céljából, hogy 2009. december 31. után is szükséges-e azt fenntartani. A Bizottság 2010. március 17-én kiadott egy második nyilvános kérdőívet, amely az ideiglenes keretszabály hatására és a finanszírozási lehetőségek elérésének reaktiválásban való hatékonyságára összpontosított.

Az ideiglenes keretszabályban jelenleg foglalt intézkedések fokozatos megszüntetéséről szóló döntéskor a következő tényezőket kell figyelembe venni: egyrészt a gazdasági helyzet alakulását, valamint a pénzügyi intézmények és a piac kapacitását a hitelképes vállalati szféra megfelelő tőkével való ellátására. Másrészt azt, hogy az ideiglenes keretszabály megfelelő eszköz-e a gazdasági fellendülés hosszabb távú fenntartásához, valamint a keretszabálynak a vállalkozások közötti és több tagállamra kiterjedő versenyre gyakorolt hatásait.

A 2010 eleje óta lassan kibontakozó gazdasági élénkülés az ez év korábbi időszakában vártnál valamivel gyorsabb ütemet mutat. Az élénkülés ugyan még törékeny és az Unión belül egyenlőtlen mértékű, egyes tagállamokban már szerény, sőt, néhol erőteljes növekedés figyelhető meg. Ezenfelül a bankszektor állapota az egy évvel ezelőttihez képest – néhány sebezhető területet leszámítva – általánosan javult. A magánszektornak szóló hitelnyújtási tevékenység a korábbiakhoz hasonlóan ismét kedvezőre fordult. Mivel a gazdasági élénkülés egyre biztosabb lábakon áll és a fiskális fenntarthatósággal kapcsolatos aggodalmakra megoldások születnek, a pénzügyi piaci feltételek további javulása várható és ez támogatni fogja a gazdasági élénkülést. Mindazonáltal a bizonyos piaci szegmensekben és bizonyos országokkal kapcsolatban mutatkozó bizonytalanság továbbra is fennáll (6). A finanszírozás jövőbeli alakulása ennélfogva továbbra is bizonytalan és változatlanul fennáll a kockázata, hogy amikor megnövekszik a hitelek iránti kereslet, a bankrendszer esetleg nem áll készen a fellendülés fenntartására, kivéve ha a bankok teljes mértékben végrehajtják a szükséges szerkezetátalakításokat.

A pénzügyi piacok magas volatilitására és a gazdasági kilátásokkal kapcsolatos bizonytalanságra tekintettel a piaci körülmények indokolják az ideiglenes keretszabályban jelenleg foglalt bizonyos intézkedések 2011 végéig történő meghosszabbítását, amely intézkedések célja, hogy megkönnyítsék a finanszírozási lehetőségek elérését a vállalatok számára. Ugyanez a helyzet a környezetbarát termékek előállításához nyújtott átmeneti támogatások vonatkozásában is, tekintettel arra, hogy a pénzügyi és gazdasági válság miatt a vállalkozások számára továbbra is nehézséget okoz, hogy a környezetbarátabb termékek előállítását célzó finanszírozáshoz jussanak.

Annak ellenére, hogy a rendkívüli piaci feltételek miatt továbbra is rendelkezésre állnak az EUMSz. 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja szerinti támogatási intézkedések, az átmeneti rendkívüli támogatások leépítésének folyamata nem állhat le. Ami a bankszektort illeti, a Gazdasági és Pénzügyek Tanácsa 2009. december 2-i következtetéseiben megállapította, hogy ki kell dolgozni a támogatási intézkedések leépítésére vonatkozó stratégiát, amelyet a káros továbbgyűrűző hatások elkerülése érdekében átláthatóvá kell tenni és össze kell hangolni a tagállamok között. Következésképpen a Bizottság már 2010-ben megtette az első lépést a bankokat célzó támogatási intézkedések fokozatos leépítésére. (7)

Az ideiglenes keretszabály intézkedéseivel kapcsolatosan ilyen lépésekre még nem került sor. Ezért a Bizottság úgy véli, hogy az ideiglenes keretszabályban jelenleg foglalt bizonyos intézkedések korlátozott idejű meghosszabbítása és a meghosszabbított intézkedésekre vonatkozó szigorúbb feltételek bevezetése együttesen képezik a szokásos állami támogatási szabályokhoz való fokozatos visszatérés központi elemét, és ugyanakkor az említett intézkedések versenyre gyakorolt hatásait is korlátozzák. Így különösen az alkalmazható levonások csökkentése és a nagy vállalkozásokra vonatkozóan a kkv-khoz képest szigorúbb feltételek bevezetése.

Továbbá a támogatási intézkedéseknek azokra a beruházásokra kell irányulniuk, amelyek az életképes vállalkozásoknak nyújtott támogatások révén hozzájárulnak a hosszú távon fenntartható gazdasághoz. Még pénzügyi és gazdasági válságok idején is végre kell hajtani a nehéz helyzetben lévő vállalkozások szükséges szerkezetátalakítását, hogy hosszú távon szilárd alapokra helyezzék azokat. Ez azért lényeges, hogy ne odázzák el a gazdaság szükséges szerkezetátalakítását és ne mélyítsék el ezáltal a gazdasági visszaesést és annak hosszú távú hatásait. Ezért a jövőben a gazdasági nehézségekkel küzdő vállalkozások nem részesülhetnek az ideiglenes keretszabály intézkedései által nyújtott lehetőségekből.

Az összeegyeztethető, korlátozott összegű támogatásnyújtás különleges intézkedésként került bevezetésre az ideiglenes keretszabályba, hogy a tagállamok számára kiegészítő eszközt jelentsen a pénzügyi és gazdasági válság csúcspontján, noha nem szolgált semmilyen konkrét célt. Fontos megjelölni, hogy ezen intézkedés az EUMSz. 107. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozik, mivel meghaladja a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendeletben (8) (a de minimis rendelet) megjelölt, vállalkozásonkénti 200 000 EUR-s küszöbértéket.

Az ideiglenes keretszabály alkalmazásának teljes időszaka alatt, ezt az intézkedést a legtöbb tagállam alkalmazta (23 program 23 tagállamban). Azonban az ezen intézkedés alapján a tagállamok által odaítélt és a Bizottság által jóváhagyott forrásoknak csak nagyon alacsony százalékát fizették ki ténylegesen (körül-belül 7 %). Továbbá az ezen intézkedés alapján kifizetett támogatások zöme egy tagállamra koncentrálódik, Németországra (a nyújtott források 78 %-a), míg az olyan tagállamok, mint az Egyesült Királyság és Olaszország az ezen intézkedésre kiadott teljes összeg 8 %-át, illetve 1,1 %-át adták ki (9).

Ebből következően tehát bár ez az intézkedés rövid távú eszközként hasznos lehetett, amikor a gazdasági kilátások a legbizonytalanabbak voltak, azonban a belső piacon aránytalanságokhoz is vezetett. A Bizottság ezért úgy véli, hogy a felszámolási stratégia keretében vissza kell térni azokhoz az állami támogatási intézkedésekhez, amelyek kevésbé torzítanak és jobban növekedésorientáltak, különösen azáltal, hogy olyan ellentételezést követelnek a kedvezményezettektől, amely egy közös érdekű különleges célt szolgál. Ezentúl a Bizottság úgy ítéli meg, hogy 2010. december 31. után az összeegyeztethető, korlátozott összegű támogatás már nem tartható fenn; mindazonáltal az ezen időpont előtt a Bizottság által jóváhagyott támogatási programok alapján tett kérelmek sérelme nélkül, amelyek feldolgozása később történhet.

A kis- és középvállalkozásokba történő kockázatitőke-befektetések előmozdítását célzó állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás (10) (a kockázati tőkéről szóló iránymutatás) átmeneti kiigazítása kedvező jelzést adott a tagállamok és a piaci szereplők számára. Az adatok arra utalnak, hogy a kockázatitőke-piacokon érződik a pénzügyi és gazdasági válság hatása, és megnőtt a kkv-k sajáttőke-hiányának felső határa. A Bizottság ezért úgy véli, hogy a pénzügyi és gazdasági válságtól eltérő helyzetben is alkalmazható a kkv-ként tizenkét hónapos időszakra megengedett finanszírozás megemelt maximális összege. A Bizottság ennek megfelelően módosítja a kockázati tőkéről szóló iránymutatást, amely az EUMSz. 107. cikke (3) bekezdésének c) pontján alapul.

Végezetül, a kereskedelmi finanszírozási eszközökhöz való hozzáférést illetően, a rendelkezésre álló adatokból és a tagállamok által benyújtott információk alapján úgy tűnik, hogy a piaci feltételek lassan javulnak; azonban számos szektorban és sok tagállamban még mindig nehézségekbe ütközik, hogy a vállalatok hozzájussanak a magántulajdonú hitelbiztosítók által nyújtott fedezethez. Következésképpen 2011 folyamán továbbra is indokolt a rövid távú exporthitel-biztosítási eljárásról szóló közleményben foglaltaknak (11) az ideiglenes keretszabály által bevezetett egyszerűsítése.

Tekintettel arra, hogy az ideiglenes keretszabály bizonyos intézkedéseit már módosítani kellett és most további módosításokra van szükség azért, hogy megfeleljenek a jelenlegi gazdasági helyzethez, az átláthatóság érdekében indokolt a jelenlegi ideiglenes keretszabályt e közleménnyel felváltani.

2.   A 107. cikk (3) bekezdése b) pontjának alkalmazhatósága

2.1.   Általános elvek

Az EUMSz. 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja alapján a Bizottság a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilváníthatja azt a támogatást, amelyet „egy tagállam gazdaságában bekövetkezett komoly zavar megszüntetésére” nyújtanak. Ezzel összefüggésben a Törvényszék megállapította, hogy a szóban forgó zavarnak az adott tagállam gazdaságának egészét, és nem csupán valamelyik régióját vagy területének egyes részeit kell érintenie. Ez összhangban van azzal a követelménnyel is, hogy bármely eltérési rendelkezést – mint amilyen az EUMSz. 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja – megszorítóan kell értelmezni (12).

A Bizottság (13) határozathozatali gyakorlata következetesen alkalmazza a megszorító értelmezés elvét.

Ezzel összefüggésben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a jelenlegi globális válság idején a pénzügyi rendszernek nyújtott sürgősségi támogatáson túlmenő, kivételes szakpolitikai fellépésekre lehet még szükség. Mivel ez a válság eltérő módon és mértékben ugyan, de valamennyi tagállamot érinti, továbbá tekintettel az európai nemzetgazdaságok és a pénzügyi piacok integrációjának jelenlegi szintjére és mostani sebezhetőségére, nagyobb a kockázata annak, hogy az egyéni válság súlyosan továbbgyűrűzik a rendszerben. Ezért nyitva kell hagyni annak lehetőségét, hogy a tagállamok kellően indokolt esetben igénybe vegyék az EUMSz. 107. cikke (3) bekezdésének b) pontját.

A jelenlegi pénzügyi és gazdasági válság súlyossága és a tagállamok egész gazdaságainak egészére gyakorolt hatása alapján a Bizottság úgy ítéli meg, hogy e nehézségek orvoslásához indokolt lehet az állami támogatások bizonyos kategóriáinak korlátozott idejű alkalmazása, és ezeket az EUMSz. 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja alapján a belső piaccal összeegyeztethetőnek lehet nyilvánítani.

A fentiek alapján a Bizottságnak e keretszabály alapján bejelentett állami támogatási intézkedések esetében tehát a tagállamoknak alá kell támasztaniuk, hogy az intézkedés szükséges, megfelelő és arányos ahhoz, hogy orvosolja az érintett tagállam gazdaságának súlyos zavarát, és igazolniuk kell, hogy valamennyi feltétel teljesül.

2.2.   Összeegyeztethető, korlátozott összegű támogatás

A Bizottság az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén tekinti az ilyen támogatásokat az EUMSz. 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja értelmében a belső piaccal összeegyeztethetőnek:

a)

a kedvezményezett legkésőbb 2010. december 31-én benyújtja a teljes pályázati anyagot egy a Bizottság által az ideiglenes keretszabály alapján jóváhagyott nemzeti támogatási program szerint, illetve legkésőbb 2011. március 31-én mezőgazdasági termékek elsődleges előállításával foglalkozó vállalkozások esetén (14);

b)

a támogatások teljes összege nem haladja meg az 500 000 EUR pénzösszeget vállalkozásonként; minden összeg bruttó, azaz valamennyi adó vagy díj levonása előtti; amennyiben a támogatást nem pénzösszeg formájában nyújtják, akkor a támogatás összege a támogatás bruttó támogatási egyenértéke;

c)

a támogatást egy program formájában nyújtják;

d)

a támogatást olyan vállalkozásnak nyújtják, amely nem volt nehéz helyzetben (15)2008. július 1-jén; nyújtható olyan vállalkozásoknak, amelyek nem voltak nehéz helyzetben abban az időpontban, de később a globális pénzügyi és gazdasági válság következtében nehéz helyzetbe kerültek;

e)

a támogatási program nem alkalmazható olyan vállalkozásokra, amelyek a halászati szektorban működnek;

f)

a támogatás nem exporttámogatás és nem a hazai árukat az import árukkal szemben előnyben részesítő támogatás;

g)

a támogatási rendszer ebben a formában alkalmazandó a mezőgazdasági termékek feldolgozásával és forgalmazásával (16) foglalkozó vállalkozásokra, kivéve akkor, ha a támogatásnak előfeltétele, hogy azt részben vagy egészében az elsődleges termelőknek továbbadják. Ha a támogatást mezőgazdasági termékek elsődleges előállításával foglalkozó vállalkozásoknak ítélik oda (akár közvetlenül, akár úgy, hogy mezőgazdasági termékeket (17) feldolgozó és értékesítő vállalkozások adják tovább), a készpénzes támogatás (illetőleg a bruttó támogatási egyenérték) nem haladhatja meg a 15 000 EUR-t vállalkozásonként; a mezőgazdasági termékek elsődleges előállításával foglalkozó vállalkozásoknak nyújtott támogatást nem a forgalomba hozott termékek ára vagy mennyisége alapján határozzák meg; a mezőgazdasági termékek feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozásoknak nyújtott támogatást nem az elsődleges termelőktől felvásárolt, illetőleg az érintett vállalkozások által forgalomba hozott termékek ára vagy mennyisége alapján határozzák meg;

h)

a tagállam arról szóló írásos vagy elektronikus nyilatkozatot szerez be az érintett vállalkozástól, hogy az milyen más de minimis vagy egyéb támogatásban részesült a folyó pénzügyi évben ezen intézkedés alapján, és ellenőrzi, hogy a vállalkozás által a 2008. január 1-jétől2011. december 31-ig tartó időszakban kapott támogatás teljes összege ezzel együtt sem haladja meg az 500 000 EUR-s, illetőleg – mezőgazdasági termékek elsődleges előállításával foglalkozó vállalkozásoknak nyújtott támogatás esetében – a 15 000 EUR-s küszöböt;

i)

a támogatást legkésőbb 2011. december 31-én nyújtják;

j)

a nemzeti támogatási programot, amely engedélyezi a támogatás 2010. december 31. utáni nyújtását, a tagállam bejelentette és a Bizottság jóváhagyta az EUMSz. 108. cikkének (3) bekezdése szerint.

2.3.   Kezességvállalás formájában nyújtott támogatás

Annak érdekében, hogy tovább ösztönözzék a finanszírozási lehetőségek elérését, és csökkentsék a bankok jelenleg tapasztalható kockázatkerülését, a kölcsönökre nyújtott kezességvállalás korlátozott ideig történő támogatása megfelelő és célirányos megoldás lehet a vállalkozások finanszírozáshoz juttatására.

A Bizottság az EUMSz. 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja alapján a belső piaccal összeegyeztethetőnek fogja tekinteni az ilyen állami támogatást, ha a következő feltételek mindegyike teljesül:

a)

a kkv-k esetében a tagállamok akár 15 %-kal csökkenthetik az éves fizetendő díjat a mellékletben szereplő mentesülési (safe harbour) rendelkezések szerint nyújtott új kezességvállalások esetében;

b)

nagyvállalatok esetében a tagállamok a mellékletben szereplő mentesülési rendelkezések szerint számíthatják ki az új kezességvállalások éves díját;

c)

amennyiben a kezességvállalási rendszerek támogatási elemét valamely, a Bizottság által bejelentésük után elfogadott állami támogatási rendelet (18) szerint a Bizottság által már elfogadott módszerekkel állapítják meg, a tagállamok kkv-k esetében szintén hasonlóan, legfeljebb 15 %-kal csökkenthetik az új kezességvállalásokért fizetendő éves díjat;

d)

a kölcsön maximális összege nem haladja meg a kedvezményezett 2010. évi teljes éves bérköltségét (beleértve a szociális járulékokat és a vállalat telephelyén munkát végző, de hivatalosan valamely alvállalkozó alkalmazásában álló személyzet költségét). A 2010. január 1-jén vagy azután alapított vállalatok esetén a kölcsön maximális összege nem haladhatja meg a működés első két évére vonatkozó éves becsült bérköltséget. A beruházási hitelek esetében a tagállamok a kölcsön maximális összegét a 27 uniós tagállamra vonatkozóan számított átlagos évi bérköltség alapján is kiszámíthatják (19);

e)

a kezességvállalást 2011. december 31-ig ítélik oda;

f)

a kezességvállalás nem haladja meg a kölcsön 80 %-át a kölcsön időtartama alatt;

g)

a kkv-k számára a kezességvállalás beruházási és működőtőke-kölcsönre is nyújtható; a nagyvállalatok számára csak beruházási kölcsönre nyújtható kezességvállalás;

h)

a kezességvállalás díjának csökkentését a kkv-k esetében a kezességvállalás odaítélésétől számítva legfeljebb két éven át alkalmazzák. Amennyiben a kapcsolódó kölcsön futamideje meghaladja a két évet, a tagállam további legfeljebb nyolc évig csökkentés nélkül alkalmazhatja a mellékletben meghatározott mentesülő díjakat; nagyvállalatok esetében a tagállamok legfeljebb 10 évig alkalmazhatják a mellékletben meghatározott rendelkezéseket;

i)

a nehéz helyzetben lévő vállalkozások (20) ki vannak zárva az intézkedés alkalmazási köréből.

2.4.   Támogatott kamatláb formájában nyújtott támogatások

A jelenlegi piaci körülmények között előfordulhat, hogy a vállalatoknak nehézséget okoz a finanszírozási lehetőségek megtalálása. Ezért a Bizottság elfogadhatónak fogja tartani, hogy a tagállamok állami vagy magánforrásból kölcsönt nyújtsanak, amennyiben annak kamatlába egyenlő legalább a központi bank napi kamatával, plusz az egyéves átlagos bankközi kamat és a központi bank 2007. január 1-je és 2008. június 30. közötti időszakra vonatkozó átlagos napi kamatának különbségével egyenlő díjjal, plusz a referencia-kamatláb és a leszámítolási kamatláb megállapítási módjának módosításáról szóló bizottsági közleményben (21) meghatározott kedvezményezetti kockázati profilnak megfelelő hitelkockázati díjjal.

A Bizottság ideiglenesen úgy tekinti, hogy a fenti kamatláb, illetve a referencia-kamatláb és a leszámítolási kamatláb megállapítási módjának módosításáról szóló bizottsági közleményben meghatározott referencia-kamatláb különbségeként jelentkező támogatási elem az EUMSz. 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja alapján összeegyeztethető a belső piaccal a következő feltételek együttes teljesülése esetén:

a)

ez a módszer valamennyi, 2011. december 31-ig kötött szerződésre alkalmazandó. A módszer tetszőleges futamidejű kölcsönre alkalmazható; a kamatlábak csökkentését a 2013. december 31-ig (22) eszközölt kamatkifizetések esetében lehet alkalmazni; a fenti időpont utáni kölcsönök esetében legalább a referencia-kamatláb és a leszámítolási kamatláb megállapításáról szóló bizottsági közleményben meghatározott kamatlábbal egyenlő kamatlábat kell alkalmazni;

b)

a kkv-k számára a csökkentett kamatláb beruházási és működőtőke-kölcsönre is nyújtható; a nagyvállalatok számára csak beruházási kölcsönre;

c)

a nehéz helyzetben lévő vállalkozások (23) ki vannak zárva az intézkedés alkalmazási köréből.

2.5.   Környezetbarát termékek előállításához nyújtott támogatás

A jelenlegi pénzügyi és gazdasági válság következtében a vállalatok a környezetbarátabb termékek előállítása tekintetében is nehezebben juthatnak finanszírozási lehetőséghez. A kezességvállalás formájában nyújtott támogatás nem feltétlenül elegendő olyan költséges projektek finanszírozásához, amelyek célja a környezetvédelem erősítése azáltal, hogy a később bevezetésre kerülő normákhoz korábban igazodnak, vagy azokon túllépnek.

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a környezetvédelmi célkitűzések megvalósítása a pénzügyi és gazdasági válság idején is prioritás kell hogy maradjon. A környezetbarátabb – köztük forrás- és energiahatékony – termékek előállítása összhangban van az Európa 2020 stratégiával, az Unió érdekében áll, és e célkitűzés megvalósulását még a válság sem hátráltathatja.

Ezért a „zöld” termékek előállítását támogatott kölcsönök formájában nyújtott további intézkedésekkel lehetne ösztönözni. Ugyanakkor, mivel a támogatott kölcsönök súlyosan torzíthatják a versenyt, alkalmazásukat szigorúan korlátozni kell bizonyos helyzetekre és célzott beruházásokra.

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy korlátozott időre a tagállamoknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy kamatlábcsökkentés formájában támogatást nyújtsanak.

A Bizottság a beruházási kölcsönre nyújtott kamattámogatást abban az esetben fogja az EUMSz. 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja alapján a közös piaccal összeegyeztethetőnek tekinteni, ha az megfelel az összes következő feltételnek:

a)

a támogatás olyan beruházási kölcsönökre irányul, amelyek a környezetvédelmet jelentős mértékben javító új termékek előállítására irányuló projekteket finanszíroznak (24);

b)

a támogatás új projekt elindításához szükséges; már elindult projektek esetében támogatás akkor nyújtható, ha az új gazdasági helyzet következtében a projekt folytatásához szükségessé válik;

c)

a támogatás csak olyan termékek előállítására irányuló projektekre nyújtható, amelyek a környezetvédelem szintjét növelő, még nem hatályos későbbi uniós normákhoz (25) való idejekorán történő alkalmazkodásra vagy e normák meghaladására irányulnak;

d)

a későbbi uniós környezetvédelmi normákhoz alkalmazkodó vagy azokon túllépő termékek esetében a beruházás legkésőbb 2011. december 31-én elkezdődik azzal a célkitűzéssel, hogy a termék a norma hatálybalépése előtt legalább két évvel a piacra kerül;

e)

a kölcsönök a tárgyi eszközökbe és az immateriális javakba (26) eszközölt beruházásokat is fedezhetik, de ez alól kivételt képeznek az olyan beruházásokra nyújtott kölcsönök, amelyek olyan termékpiacokon (27) irányulnak több mint 3 %-os termelési kapacitásbővítésre, amelyeken az EGT-piaci látható fogyasztás átlagos éves növekedési rátája értékadatokban kifejezve a beruházás kezdetét megelőző öt évben alacsonyabb volt, mint ugyanazon ötéves időszakban számítva az Európai Gazdasági Térség GDP-jének éves növekedési rátája;

f)

a kölcsönt legkésőbb 2011. december 31-én nyújtják;

g)

a támogatás mértékének megállapításakor a kedvezményezettre vonatkozó, e közlemény 2.3. pontjában foglalt módszer alapján meghatározott egyedi kamatlábból kell kiindulni. E módszer alapján a vállalat által fizetendő kamatot a következőképpen csökkenthetik:

nagyvállalatok esetében 15 %-kal,

kkv-k esetében 25 %-kal;

h)

a kamattámogatás a kölcsön odaítélésétől számítva legfeljebb két éven keresztül alkalmazható;

i)

a kamatlábcsökkentést az állam vagy állami pénzügyi intézmények által nyújtott kölcsönökre, valamint magán pénzügyi intézmények által nyújtott kölcsönökre lehet alkalmazni. Biztosítani kell az állami és magánintézmények közötti megkülönböztetésmentességet;

j)

a nehéz helyzetben lévő vállalkozások (28) ki vannak zárva az intézkedés alkalmazási köréből;

k)

a tagállamok biztosítják, hogy a támogatást sem közvetlenül, sem közvetve nem folyósítják pénzintézeteknek.

2.6.   Támogatáshalmozás

Az e közleményben megállapított támogatási határok attól függetlenül alkalmazásra kerülnek, hogy a támogatott projektnek nyújtott támogatást teljes mértékben állami forrásokból finanszírozzák, vagy részben az Unió finanszírozza.

Az e közleményben meghatározott ideiglenes támogatási intézkedések ugyanazon támogatható költség tekintetében nem halmozhatók a de minimis rendelet hatálya alá tartozó támogatással.

Az ideiglenes támogatási intézkedések halmozhatók más összeegyeztethető támogatással vagy más formában nyújtott uniós finanszírozással, amennyiben betartják a vonatkozó iránymutatásban vagy a csoportmentességi rendeletben feltüntetett maximális támogatási intenzitást.

Az EU Strukturális Alapok és egyéb uniós finanszírozási eszköz által történő társfinanszírozás esetén az alkalmazandó szabályokat be kell tartani.

3.   Egyszerűsítő intézkedések

3.1.   Rövid lejáratú exporthitel-biztosítás

Az EK-Szerződés 93. cikkének (1) bekezdése értelmében a Szerződés 92. és 93. cikkének a rövid lejáratú exporthitel-biztosításra történő alkalmazásáról szóló, a tagállamokhoz címzett bizottsági közlemény (29) kimondja, hogy a piacképes kockázatok nem fedezhetők a tagállamok által támogatott exporthitel-biztosítással. A piacképes kockázatok az említett közlemény mellékletében felsorolt országokban székhellyel rendelkező állami és nem állami adósokhoz kapcsolódó olyan kereskedelmi és politikai kockázatok, amelyek kockázati időszaka legfeljebb két év. A tagállamokban és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) további nyolc tagállamában székhellyel rendelkező adósokhoz kapcsolódó kockázatokat a Bizottság piacképesnek tekinti.

A Bizottság úgy véli, hogy a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válságból következően nem minden tagállamban áll fenn biztosítási és viszontbiztosítási kapacitáshiány, de nem zárható ki, hogy bizonyos országokban időlegesen nincs fedezet a piacképes kockázatokra.

Az előbb említett közlemény 4.4. pontja szerint:

„… Ilyen körülmények között ezeket az időlegesen nem piacképes kockázatokat biztosíthatja valamely állami vagy államilag támogatott exporthitel-biztosító az állam számlájára vagy kezességvállalása mellett. A biztosítónak, amennyire csak lehetséges, az ilyen kockázatokra vonatkozó díjait a magántulajdonú exporthitel-biztosítók által a szóban forgó kockázattípus esetén felszámított díjhoz kell igazítania.

Ha valamely tagállam a védzáradékkal kíván élni, tervezett döntését haladéktalanul be kell jelentenie a Bizottságnak. A bejelentésnek olyan piaci jelentést kell tartalmaznia, amely kimutatja, hogy a magánbiztosítási piacon nem áll rendelkezésre fedezet a kockázatra, és ezt két nagy, közismert, magántulajdonú nemzetközi exporthitel-biztosító, illetve egy hazai hitelbiztosító támasztja alá, ily módon indokolva a védzáradék alkalmazását. A bejelentésnek ezen túlmenően tartalmaznia kell azoknak a feltételeknek a leírását, amelyeket az állami vagy államilag támogatott exporthitel-biztosító alkalmazni kíván az ilyen kockázatok tekintetében.

A bejelentés átvételétől számított két hónapon belül a Bizottság megvizsgálja, hogy a védzáradék alkalmazása megfelel-e a fent említett feltételeknek és összeegyeztethető-e a Szerződéssel.

Ha a Bizottság arra az álláspontra jut, hogy a védzáradék alkalmazásának feltételei teljesültek, az összeegyeztethetőséget kimondó határozata a határozat keltétől számított két évre korlátozódik, feltéve, hogy ebben az időszakban a védzáradék alkalmazását indokoló piaci feltételek nem változnak meg.

Ezen túlmenően a Bizottság, a többi tagállammal konzultálva, felülvizsgálhatja a védzáradék alkalmazásának feltételeit; továbbá dönthet annak megszüntetése vagy más, megfelelő rendszerrel való helyettesítése mellett.”

Ezek a nagyvállalatokra és kkv-kre egyaránt alkalmazandó rendelkezések, a jelenlegi gazdasági helyzetben megfelelő eszközök, amennyiben a tagállamok úgy vélik, hogy bizonyos piacképes hitelkockázatok és/vagy a kockázatvédelem bizonyos vevői esetén a magánbiztosítási piacon nem áll rendelkezésre megfelelő fedezet.

Az eljárások tagállamok számára történő felgyorsítása érdekében a Bizottság engedélyezi, hogy 2011. december 31-ig a tagállamok a piac hiányát a magánbiztosítási piacon az adott kockázatra vonatkozó fedezet hiányát igazoló megfelelő bizonyítékkal bizonyíthassák. A mentesítési záradék alkalmazása mindenképpen indokoltnak tekinthető a következő esetekben:

a)

egy jól ismert, nemzetközi magántulajdonú exporthitel-biztosító és egy nemzeti hitelbiztosító igazolással bizonyítja, hogy a fedezet nem áll rendelkezésre; vagy

b)

a tagállam legalább négy elismert exportőre igazolással bizonyítja, hogy meghatározott műveletek esetében a biztosítók megtagadták a biztosítást.

A Bizottság az érintett tagállamokkal szorosan együttműködve biztosítani fogja, hogy a védzáradék alkalmazása tekintetében gyors határozathozatalra kerüljön sor.

4.   Felügyelet és jelentéstétel

Az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1999. március 22-i 659/1999/EK tanácsi rendelet (30) és az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 659/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2004. április 21-i 794/2004/EK bizottsági rendelet (31) éves jelentések Bizottsághoz történő benyújtását írják elő a tagállamok számára.

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a jelen közleményben meghatározott támogatásokra vonatkozó részletes nyilvántartásokat megőrzik. A nyilvántartásokat, amelyek a feltételek betartásának megállapításához szükséges valamennyi információt tartalmazzák, 10 éves időtartamig kell megőrizni, és kérésre be kell mutatni a Bizottságnak.

Ezenkívül a tagállamoknak legkésőbb 2011. szeptember 15-ig jelentést kell benyújtaniuk a Bizottság részére az e közlemény alapján hozott intézkedésekről.

A Bizottság a támogatásnyújtást illetően további információkat kérhet annak ellenőrzésére, hogy betartották-e a támogatási intézkedést jóváhagyó bizottsági határozat feltételeit.

5.   Záró rendelkezések

Ez a közlemény 2011. január 1-jétől2011. december 31-ig alkalmazandó.

A közlemény létét a banki válsághoz kapcsolódó, jelenlegi kivételes és átmeneti finanszírozási problémák indokolják. A tagállamokkal való konzultációt követően a Bizottság 2011. december 31. előtt – fontos versenypolitikai vagy gazdasági megfontolásokra hivatkozva – felülvizsgálhatja a közleményt. Amennyiben ez segítséget jelenthet, a Bizottság gondoskodhat bizonyos kérdésekkel kapcsolatos álláspontjának további tisztázásáról.

E közlemény nem alkalmazható a következő támogatásokra:

a)

olyan támogatási programok, amelyek nem zárják ki kifejezetten egyedi támogatás kifizetését olyan vállalkozás számára, amellyel szemben egy adott támogatást jogellenesnek és a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánító bizottsági határozaton alapuló visszafizetésre kötelező határozatot hoztak;

b)

ad hoc támogatás olyan vállalkozás javára, amelyre valamely korábbi, támogatás visszafizetésére kötelező bizottsági határozat van érvényben, amely a támogatást jogellenesnek és a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánította.

A jogszerűtlen állami támogatás értékelésénél alkalmazható szabályok megállapításáról szóló bizottsági közleménnyel (32) összhangban, a Bizottság a következőket alkalmazza a be nem jelentett állami támogatás esetén:

a)

amennyiben a támogatást 2011. január 1. után ítélték oda, ezt a közleményt;

b)

minden más esetben a támogatás nyújtásakor éppen hatályos iránymutatást.


(1)  HL C 16., 2009.1.22., 1. o.

(2)  Lásd Európai Bizottság, Gazdasági és pénzügyek: Időközi előrejelzés 2010, valamint IMF: World Economic Outlook, 2010 október. Lásd továbbá EKB: The Euro Area Bank Lending Survey, 2010. október és EKB: Survey on the access to finance of SMEs in the Euro area, 2010. március–szeptember.

(3)  A Bizottság közleménye – Ideiglenes közösségi keretrendszer a finanszírozási lehetőségek elérésének támogatására irányuló állami támogatási intézkedésekhez a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válságban (HL C 83., 2009.4.7., 1. o.).

(4)  A Bizottság közleménye – az ideiglenes közösségi keretszabály a finanszírozási lehetőségek elérésének támogatására irányuló állami támogatási intézkedésekhez a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válság során című közlemény módosításáról (HL C 303., 2009.12.15., 6. o.).

(5)  A Bizottság közleménye – az Ideiglenes közösségi keretrendszer a finanszírozási lehetőségek elérésének támogatására irányuló állami támogatási intézkedésekhez a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válságban című közlemény módosítása, (HL C 261., 2009.10.31., 2. o.).

(6)  Lásd Európai Bizottság, Gazdasági és pénzügyek: Autumn Forecast 2010 (2010. november 29.).

(7)  2010. július 1-je óta a Bizottság szigorúbb feltételeket alkalmaz a 107. cikk (3) bekezdésének b) pontja szerinti állami kezességvállalások összeegyeztethetősége tekintetében. Lásd a Versenypolitikai Főigazgatóságnak az állami támogatásokra vonatkozó szabályok hitelviszonyt megtestesítő, valamely bank által 2010. április 30. után kibocsátott értékpapírral kapcsolatban nyújtott állami garanciarendszerekre történő alkalmazásáról szóló szolgálati munkadokumentuma.

(8)  HL L 379., 2006.12.28., 5. o.

(9)  A tagállamok által a Bizottságnak az ideiglenes keretszabály alkalmazására vonatkozó kérdőívére adott válaszként benyújtott adatai alapján. Nyilvános konzultáció 2010.3.18-tól2010.4.26-ig Portugália, Szlovákia nem adott választ és Franciaország nem szolgáltatott adatott ezen intézkedéssel.

(10)  HL C 194., 2006.8.18., 2. o.

(11)  Az EK-Szerződés 93. cikkének (1) bekezdése értelmében a Szerződés 92. és 93. cikkének a rövid lejáratú exporthitel-biztosításra történő alkalmazásáról szóló, a tagállamokhoz címzett bizottsági közlemény (HL C 281., 1997.9.17., 4. o.).

(12)  A T-132/96. és T-143/96. sz., Freistaat Sachsen, Volkswagen AG és Volkswagen Sachsen GmbH kontra Bizottság egyesített ügyekben hozott ítélet (EBHT 1999., II-3663. o.) 167. pontja.

(13)  A Bizottság 98/490/EK határozata a C 47/96 Crédit Lyonnais ügyben (HL L 221., 1998.8.8., 28. o.), 10.1. pont, a Bizottság C 28/02. sz. Bankgesellschaft Berlin-ügyben hozott 2005/345/EK határozatának (HL L 116., 2005.5.4., 1. o.) 153. és azt követő pontjai, valamint a Bizottság 2008/263/EK határozata a C 50/06 BAWAG ügyben (HL L 83., 2008.3.26., 7. o.), 166. pont. Lásd ezenfelül az NN 70/07. sz. Northern Rock ügyben hozott bizottsági határozatot (HL C 43., 2008.2.16., 1. o.), az NN 25/08. sz. Rescue aid to WestLB Risikoabschirmung ügyben hozott bizottsági határozatot (HL C 189., 2008.7.26., 3. o.) és a C 9/08. sz. SachsenLB állami támogatás ügyben hozott 2008. június 4-i bizottsági határozatot (HL L 104., 2009.4.24., 34. o.).

(14)  A Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról és a 70/2001/EK rendelet módosításáról szóló, 2006. december 15-i 1857/2006/EK bizottsági rendelet 2. cikkének (3) és (4) bekezdésében meghatározottak szerint (HL L 358., 2006.12.16., 3. o.).

(15)  A Közösség iránymutatása a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról című bizottsági közlemény 2.1. pontja szerinti meghatározás (HL C 244., 2004.10.1., 2. o.).

(16)  Ezek meghatározását lásd az 1857/2006/EK rendelet 2. cikkének 3. és 4. pontjában.

(17)  Ezek meghatározását lásd az 1857/2006/EK rendelet 2. cikkének 2. pontjában.

(18)  Például az a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendelet (általános csoportmentességi rendelet) (HL L 214., 2008.8.9., 3 o.), a Szerződés 87. és 88. cikkének a nemzeti regionális beruházási támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2006. október 24-i 1628/2006/EK rendelet (HL L 302., 2006.11.1., 29 o.) vagy az 1857/2006/EK rendelet, (HL L 358., 2006.12.16., 3. o.), amennyiben a jóváhagyott módszer kifejezetten kitér a szóban forgó kezességvállalási típusokra és az azokhoz tartozó tranzakciókra.

(19)  Forrás: Eurostat Legfrissebb rendelkezésre álló adatok: EU-27 2007. Havi bérköltségek: 3 028 EUR.

(20)  L. 15. lábjegyzet.

(21)  HL C 14., 2008.1.19., 6. o.

(22)  Az e lehetőséggel élni kívánó tagállamoknak közölniük kell az interneten a napi kamatlábukat, és a Bizottság rendelkezésére kell azt bocsátaniuk.

(23)  L. 15. lábjegyzet.

(24)  Lásd a környezetvédelem állami támogatásáról szóló közösségi iránymutatás 2.2. szakasza (fogalommeghatározások) 70. pontjának 1. alpontjában található meghatározást (HL C 82., 2008.4.1., 1. o.).

(25)  A későbbi uniós norma olyan már elfogadott, de még nem hatályos kötelező uniós normát jelent, amely meghatározza az Unió területén értékesített termékek esetében a környezetvédelmi szempontból elérendő szinteket.

(26)  A környezetvédelem állami támogatásáról szóló iránymutatás 70. pontjában szereplő definíció szerint.

(27)  Ennek meghatározását lásd a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó nemzeti regionális támogatásokról szóló iránymutatás 69. pontjában.

(28)  L. 15. lábjegyzet.

(29)  HL C 281., 1997.9.17., 4. o.

(30)  HL L 83., 1999.3.27., 1. o.

(31)  HL L 140., 2004.4.30., 1. o.

(32)  HL C 119., 2002.5.22., 22. o.


MELLÉKLET

Az ideiglenes keretszabály szerint mentesülő díjak (safe harbour díjak) bázispontokban kifejezve (1)

Hitelminősítési kategória

(Standard & Poor’s)

Biztosítékokkal való fedezettség

Magas

Normál

Alacsony

AAA

40

40

40

AA +

AA

AA –

40

40

40

A +

A

A –

40

55

55

BBB +

BBB

BBB –

55

80

80

BB +

BB

80

200

200

BB –

B +

200

380

380

B

B –

200

380

630

CCC vagy alacsonyabb

380

630

980


(1)  Azon vállalatok esetében, amelyek nem rendelkeznek hitelfelvevői múlttal vagy mérlegszemléletű megközelítésen alapuló hitelminősítéssel (mint például bizonyos meghatározott célra létrehozott vállalkozások vagy új vállalkozások), a tagállamok az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kezességvállalás formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló bizottsági közleményben () meghatározott 3,8 %-os mentesülő díjat legfeljebb 15 %-kal csökkenthetik. A díj azonban semmiképpen nem lehet alacsonyabb annál, mint amit az anyavállalat(ok) esetében alkalmaznának.

(2)  HL C 155., 2008.6.20., 10. o.


Top