Az EU kapcsolatai Kínával

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

2616/85/EGK rendelet az EU és a Kína közötti kereskedelmi és gazdasági együttműködési megállapodás megkötéséről

Megállapodás az Európai Gazdasági Közösség és a Kínai Népköztársaság közötti kereskedelmi és gazdasági együttműködésről

EU–Kína 2020 stratégiai együttműködési menetrend

Közös közlemény (JOIN(2016) 30 final) – A Kínára vonatkozó új uniós stratégia elemei

A Tanács következtetései a Kínára vonatkozó uniós stratégiáról

MI E DOKUMENTUMOK CÉLJA?

A dokumentumok megalapozzák az EU–Kína stratégiai partnerséget, amely kereskedelmi és gazdasági együttműködésből alakult ki, továbbá kiterjed a külügyi és biztonsági ügyekre, valamint az éghajlatváltozáshoz és a globális gazdasági kormányzáshoz hasonló kihívásokra.

FŐBB PONTOK

Az EU–Kína 2020 stratégiai együttműködési menetrend a két fél közötti kapcsolat irányadó dokumentuma. A dokumentum négy fő kategóriára van lebontva:

• Béke és biztonság: az EU és Kína támogatja a globális vonatkozású nemzetközi és regionális biztonsági kérdésekkel kapcsolatos, megerősített együttműködést és párbeszédet.
• Jólét: az EU és Kína a következőkhöz hasonló kulcsfontosságú kezdeményezésekre összpontosít:
  • nyitottabb kereskedelem és beruházások;
  • ipari információk cseréje;
  • együttműködés a mezőgazdasági kutatásban; és
  • további együttműködés a közlekedésben és az infrastrukturális fejlesztésben.
• Fenntartható fejlődés: az EU és Kína közös felelősségükre összpontosítanak a globális fejlődésnek a következőkkel kapcsolatos együttműködésen keresztüli előmozdítása tekintetében:
  • tudomány, technológia és innováció;
  • energia;
  • fenntartható urbanizáció;
  • éghajlatváltozás és környezetvédelem;
  • a tengerekkel kapcsolatos tudás; valamint
  • regionális és közpolitika.
• Emberek közötti kapcsolatok: az EU és Kína együtt a világ népességének több mint egynegyedét teszi ki, ily módon az emberi kapcsolatok mindkét oldalról történő bővítése jelentős a közös álláspontok megerősítése tekintetében. Ezért a hangsúly a kultúrára, az oktatásra és az ifjúsági párbeszédre kerül. Az EU és Kína több mint hatvan rendszeres párbeszédet folytat fontos külpolitikai területeken, továbbá olyan műszaki témákat is érint, mint például az iparpolitika, az oktatás, a vámok, a nukleáris energia és a fogyasztóvédelem.

Új megközelítés

• A EU Kínával való kapcsolatára vonatkozó, a következő öt évre szóló stratégia és politika alapját a következők képezik:
  • az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének 2016. évi közös közleménye, valamint az Európai Bizottság „Kínára vonatkozó új uniós stratégia elemei” című közleménye;
  • a 2016 júliusában elfogadott Kínára vonatkozó uniós stratégiáról szóló tanácsi következtetések.
• E dokumentumok a következőkre összpontosítanak:
  • az EU erőteljes, egyértelmű és egységes álláspontjának kialakítása a Kínával kapcsolatos megközelítése tekintetében, amely előmozdítja a demokráciát, a jogállamiságot, az emberi jogokat, az Egyesült Nemzetek Alapokmányában szereplő elvek tiszteletben tartását és a nemzetközi jogot;
  • átfogó beruházási megállapodás megkötésével a kereskedelem és a beruházás fokozása. Ez egyenlő versenyfeltételeket hivatott teremteni, továbbá piaci lehetőségek feltárását is lehetővé teheti az EU és Kína számára egyaránt, illetve megfelelő feltételek esetén nagyobbra törő kereskedelmi ambícióknak adhat teret, például hosszú távú célkitűzésként egy szabadkereskedelmi megállapodásnak. Az EU egy, a földrajzi jelzésekre vonatkozó, a legmagasabb szintű nemzetközi védelmen alapuló megállapodás megkötését is előirányozta; valamint
  • elvközpontú, praktikus és pragmatikus együttműködés fokozása az uniós és a kínai külügy- és biztonságpolitika között. Mindkét oldal egyre szorosabb együttműködést folytat kétoldalú szinten és – az ENSZ-hez hasonló – többoldalú szervezetek szintjén egyaránt, a migrációhoz, a fejlesztési támogatáshoz és az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez hasonló globális problémák kezelése céljából.

HÁTTÉR

• Az EU (az akkori EGK) és Kína közötti diplomáciai kapcsolatokat 1975-ben hozták létre. A partnerség azóta sokat fejlődött a globális kihívások széles skálájának kezelése céljából a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozásától kezdve az ázsiai biztonsági kérdéseken és a globális felmelegedésen keresztül egészen az illegális migráció és az emberkereskedelem elleni küzdelemig.
• Az EU és Kína között – stratégiai partnerségükből adódóan – erősödik az együttműködés bizonyos kulcsfontosságú nemzetközi és regionális kérdésekkel kapcsolatban, a két oldal közös felelőssége a béke, a jólét és a fenntartható fejlődés mindenki javát szolgáló előmozdítása.
• Az EU Kína legnagyobb kereskedelmi partnere, míg az EU számára Kína a második legnagyobb kereskedelmi partnerként lép fel. A kettejük közötti kereskedelmi és beruházási kapcsolat a jólét, a munkahelyek, a fejlődés és az innováció jelentős forrása mindkét fél számára.
• További információkért lásd:
  • „Kína és az EU” az Európai Külügyi Szolgálat weboldalán.

FŐ DOKUMENTUMOK

A Tanács 2616/85/EGK rendelete (1985. szeptember 16.) az Európai Gazdasági Közösség és a Kínai Népköztársaság közötti kereskedelmi és gazdasági együttműködési megállapodás megkötéséről (HL L 250., 1985.9.19., 1. o.)

Megállapodás az Európai Gazdasági Közösség és a Kínai Népköztársaság közötti kereskedelmi és gazdasági együttműködésről (HL L 205., 1985.9.19., 2–7. o.)

EU–Kína 2020 stratégiai együttműködési menetrend.

Közös közlemény az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak – A Kínára vonatkozó új uniós stratégia elemei (JOIN(2016) 30 final, 2016.6.22.)

Kínára vonatkozó uniós stratégia – a Tanács következtetései, (Brüsszel, 2016.7.18.)

utolsó frissítés 20.03.2017