This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52013DC0594
REPORT FROM THE COMMISSION TO THE EUROPEAN PARLIAMENT AND THE COUNCIL Annual Report 2013 on the European Union's Development and external assistance policies and their implementation in 2012
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK 2013. évi jelentés az Európai Unió fejlesztéspolitikájáról és külső segítségnyújtási politikáiról, valamint ezek 2012. évi végrehajtásáról
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK 2013. évi jelentés az Európai Unió fejlesztéspolitikájáról és külső segítségnyújtási politikáiról, valamint ezek 2012. évi végrehajtásáról
/* COM/2013/0594 final */
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK 2013. évi jelentés az Európai Unió fejlesztéspolitikájáról és külső segítségnyújtási politikáiról, valamint ezek 2012. évi végrehajtásáról /* COM/2013/0594 final */
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI
PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK 2013. évi jelentés az Európai Unió
fejlesztéspolitikájáról és külső segítségnyújtási politikáiról, valamint
ezek 2012. évi végrehajtásáról A globális jövő felelősségteljes és
szolidaritáson alapuló kialakítása 2012-ben az Európai Unió (a továbbiakban: EU)
kapta a Nobel-békedíjat az európai béke, demokrácia és emberi jogok
előmozdításában játszott szerepéért. José Manuel Barroso, az Európai
Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) elnöke a Nobel-díj átadási ünnepélyén
mondott beszédében ezt a teljesítményt összekapcsolta a globális
szolidaritással és felelősséggel: „Olyan kontinensként, amely a
pusztulásból újjászületve a világ egyik legerősebb gazdaságává vált, amely
a leghaladóbb jóléti rendszereket működteti és a világ legnagyobb
segélyezője, különleges felelősséggel tartozunk a szükséget
szenvedő milliók iránt.” És valóban, Európa központi szerepet játszik
azokban a világszintű törekvésekben, amelyek a fejlesztés révén próbálják
jobbá tenni az emberek életét. Az EU a tagállamokkal együtt továbbra is a világ
legnagyobb donora: 2012-ben az európaiak összesen 55,2 milliárd EUR
értékű hivatalos fejlesztési támogatást nyújtottak[1]. 2012 volt a változtatási
program[2]
végrehajtásának első éve, ami erősítette az EU
fejlesztéspolitikájának a szegénység csökkentésére gyakorolt hatását. Ezzel
párhuzamosan tovább haladt a 2015 utáni globális keret előkészítése,
amelyben az EU kulcsszerepet játszott. Az EU gyors és döntő fontosságú
támogatást is nyújtott válsághelyzetekben és instabil helyzetekben, mint
például a Száhil övben pusztító szárazság, valamint a Szíriában és Maliban
zajló konfliktusok esetében. A változtatási program végrehajtása A Tanács által
2012. május 14-én elfogadott változtatási program stratégiaibb megközelítést
fogalmaz meg a szegénységcsökkentést illetően, és az uniós fejlesztési
politika hatásának további növelését célozza[3].
E célból számos fontos változtatást javasol az uniós támogatásnyújtás
módszereiben. Ezek közé tartozik többek közt a differenciált megközelítés, hogy
a támogatások oda irányuljanak, ahol a leginkább szükség van rájuk, és ahol a
legnagyobb hatást érhetik el a szegénységcsökkentés tekintetében; az uniós
fellépések legfeljebb három ágazatra koncentrálása az egyes országokban; egyértelműbb
hangsúly helyezése a jó kormányzásra, a demokráciára és az emberi jogokra,
valamint az inkluzív és fenntartható növekedésre; az innovatív finanszírozási
mechanizmusok fokozottabb alkalmazása; a szakpolitikák koherenciájának
javítása, a koordináció növelése, és együttes fellépések a tagállamokkal. A változtatási program végrehajtása jelenleg
zajlik. Több 2012 folyamán elfogadott közlemény konkrét szempontokra
koncentrál, mint például a „Szociális védelem az Európai Unió fejlesztési
együttműködésében”[4];
„A demokrácia és a fenntartható fejlődés gyökerei: Európa
együttműködése a civil társadalommal a külkapcsolatokban”[5] és „Az EU
rezilienciapolitikája: az élelmiszerválságok tanulságai”[6]. Az Európai Fejlesztési Napok –
a globális témákkal és fejlesztési együttműködéssel foglalkozó éves
esemény – központi témája a változtatási program volt: a humán fejlesztést
szolgáló inkluzív és fenntartható növekedés. 2012-ben a Bizottság növelte a támogatási formák ötvözésének
alkalmazását, melynek során egy adott projekthez a finanszírozás megfelelő
kombinációjának kialakítása érdekében ötvözik a vissza nem fizetendő
forrásokat olyan visszafizetendő forrásokkal, mint például a kölcsönök és
a tőkebefektetés. Az EU három új támogatások ötvözésére szolgáló
mechanizmust alakított ki Ázsia, a Karib-térség és a Csendes-óceán részére.
Ennek eredményeként a több mint 400 millió EUR uniós támogatás
befektetési projekteket tett lehetővé a kedvezményezett országokban, és a
projektek összvolumene mintegy 10 milliárd EUR-t tett ki. A Bizottság
megkezdte az eredményekről szóló jelentések átfogó keretének, valamint a
projektek és programok végrehajtásához kapcsolódó nyomonkövetési és jelentési
rendszerek reformjának meghatározását is. 2012-ben hat országban (Etiópia,
Ghána, Guatemala, Laosz, Mali és Ruanda) került sor az EU és a tagállamok
közötti közös programozásra. Haitin és Dél-Szudánban már egy korábbi folyamat
részeként megkezdődött a közös programozás a segélyek eredményeinek és
hatásainak javítása érdekében. A közös programozás kiterjesztésének folyamata
is elindult, a megvalósíthatóságot több mint 40 új országban értékelték. Élelmezésbiztonság és táplálkozás 2012-ben még mindig 870 millió ember nem
jutott elegendő élelmiszerhez. Az októberben elfogadott
rezilienciapolitikáról szóló közlemény tíz kritikus lépést vázolt fel a világ
legkiszolgáltatottabbjai ellenálló-képességének növelésére. Ezek spektruma a
nemzeti rezilienciastratégiáktól és katasztrófamegelőzési/ -kezelési
tervektől a katasztrófáknak kitett országok hatékony korai
előrejelző rendszereiig, valamint a kockázatkezelés innovatív
megközelítéseiig terjed. A szakpolitika az EU Száhil övben és Afrika szarván
indított reziliencianövelő kezdeményezésének ígéretes eredményeire épít:
ezek az Alliance Globale pour l'Initiative Résilience (AGIR-Sahel) és az
Afrika szarva rezilienciájának javítását szolgáló kezdeményezés (SHARE).
Mindkét kezdeményezés a szárazság, éhezés és szegénység ördögi körének
megtörését célozza a humanitárius segélyek és a fejlesztési segélyek közötti
folyamatos koordináción keresztül. Három év alatt az EU 1
milliárd EUR összegű élelmezésfinanszírozási eszköze 49 ország több
mint 59 millió emberének életén javított, és további mintegy
93 millió embernek nyújtott közvetett támogatást. Ezeket az
előrelépéseket két program segítette: az élőállat-oltási program, melynek
keretében több mint 44,6 millió állatot oltottak be, valamint a
mezőgazdasági termelésről szóló képzési program, amelyben
1,5 millió ember vett részt. A táplálkozás kulcsfontosságú fejlesztési
politika. 2012-ben az EU kötelezettséget vállalt arra, hogy segítséget nyújt a
partnerországoknak a növekedésben elmaradott gyermekek számának 2025-ig
legalább 7 millióval történő csökkentéséhez. Ebből következően
az EU élelmezésbiztonsági tematikus programja 5 millió EUR-t nyújtott
a Scaling Up Nutrition (SUN) mozgalom titkárságán keresztül a nemzeti
erőfeszítések támogatására és a megfelelő táplálkozás biztosítására a
terhesség kezdetétől a gyermek második születésnapjáig. 2012 végéig a
világ 165 millió növekedésben elmaradott gyermekéből
59 milliónak otthont adó harminchárom fejlődő ország
csatlakozott a SUN-hoz. Az EU a G8-ak májusi csúcstalálkozóján is aktív
szerepet játszott, ahol útjára indult az „élelmezés- és táplálkozásbiztonság
javításával foglalkozó új szövetség”[7].
A anyai és a gyermektáplálkozás előtérbe helyezéséről szóló közlemény
előkészítése is megkezdődött 2012 őszén, melynek elfogadását
2013 márciusára tervezték. Szociális védelem Sajnos túl
gyakori, hogy a jólét megteremtéséből kimaradnak a társadalom
legkiszolgáltatottabb tagjai. A világ népességének csupán 20 %-a jut hozzá
a megfelelő szociális védelemhez, melynek hiánya akadályozza a hosszú távú
és fenntartható fejlődést. Augusztusban a Bizottság elfogadta a szociális
védelemről szóló közleményt, amely bemutatja, hogy a fejlesztési
együttműködés hogyan erősítheti a szociális védelmi politikákat és
rendszereket. A közlemény javaslatokat tesz a partnerországok támogatására, nem
utolsó sorban a szociális védelmi minimumok terén a munkahelyteremtésre és a
jobb foglalkoztatási lehetőségekre vonatkozó intézkedések elfogadását és
végrehajtását illetően, valamint a szociális biztonság hiányát
előidéző okok kezelését célzó uniós támogatásra. A javaslatokat – a
humán fejlődés változtatási programban foglalt átfogóbb megközelítésének
megfelelően – széles nyilvános konzultáció keretében tárgyalták, és
2013-ban az uniós fejlesztési miniszterek és az Európai Parlament napirendjén
fognak szerepelni. Az EU támogatta a nemzeti szinten meghatározott szociális
védelmi minimum koncepcióját is, hozzájárult ennek G20 általi jóváhagyásához,
valamint a szociális védelmi minimumokról szóló ajánlás elfogadásához a 2012.
évi Nemzetközi Munkaügyi Konferencián. Az átalakulóban lévő országok támogatása Az októberben elfogadott „A fenntartható változás uniós támogatása az
átalakulóban lévő társadalmakban” című közös közlemény[8] azt vizsgálta, milyen
segítséget nyújthat az EU az átalakulóban lévő országoknak a sikeres és
fenntartható átalakulás megvalósításához. A közlemény az EU-nak a bővítési
folyamat, a szomszédságpolitika és a fejlesztési együttműködés során
szerzett saját tapasztalataira, valamint a közös kül- és biztonságpolitikára
(KKBP) és a közös biztonság- és védelempolitikára (KBVP) épít. A közös
közlemény számos konkrét intézkedést sorol fel, amelyek javíthatják az Unió
módszereit az átalakulóban lévő országoknak a tartós reformok
megvalósításához nyújtott támogatások terén. Fenntartható energia mindenkinek A „Fenntartható
energia mindenkinek” (SE4ALL) ENSZ-kezdeményezés célkitűzéseinek
támogatása nagy lendületet kapott 2012-ben. A magas szintű munkacsoport –
melynek Andris Piebalgs fejlesztési biztos is tagja – irányította a
kezdeményezés első szakaszát, melynek célja a kormányok, a magánszektor és
a civil társadalom mozgósítása annak érdekében, hogy mindenki hozzáférhessen a
modern energiaszolgáltatásokhoz, minden szinten javuljon az energiahatékonyság,
és hogy duplájára növekedjen a megújuló energiák aránya a globális
energiaszerkezetben. A Bizottság és az
Európai Unió Tanácsának dán elnöksége áprilisban uniós SE4ALL csúcstalálkozót
szervezett, melynek során Barroso bizottsági elnök azt az ambiciózus célt
tűzte ki, hogy segítsük a fejlődő országokat abban, hogy 2030-ra
500 millió ember számára biztosítsanak hozzáférést a fenntartható
energiaszolgáltatásokhoz. A Bizottság 400 millió EUR-t különített el
a támogatások ötvözésén keresztül energiával kapcsolatos tevékenységekre
Szubszaharai-Afrikában. A Bizottság 65 millió EUR értékű
technikai segítségnyújtási eszközt is indít, és több mint 75 millió EUR-t
tervez vidéki villamosítási projektekre az AKCS-régióban. Több mint
12 millióan élvezhetik a modern energiaszolgáltatásokhoz való jobb
hozzáférés előnyeit olyan projekteknek köszönhetően, amelyeket az
energiaügyi pénzügyi mechanizmus szerte az AKCS-régióban finanszírozott. Rio+20: egy zöldebb gazdaság a cél A júniusban rendezett fenntartható
fejlődéssel foglalkozó ENSZ-konferencián (Rio+20) az EU-nak sikerült
elérnie, hogy olyan területekkel kapcsolatban szülessenek
kötelezettségvállalások, mint a víz, az óceánok, a termőföld és az
ökoszisztémák, a méltányos munka, a szociális védelem, az energia, a
fenntartható mezőgazdaság és az élelmezésbiztonság. A konferencia
elfogadta „A jövő, amit akarunk” című nyilatkozatot[9]. A konferencia első ízben
ismerte fel, hogy az inkluzív zöld gazdaság fontos eszköz a fenntartható
fejlődés megvalósításához és a szegénység csökkentéséhez. Azt is
elismerte, hogy sürgősen cselekedni kell a nem fenntartható termelési és
fogyasztási minták kezelése érdekében. Felmerült annak lehetősége, hogy az
arra kész országok széles köre közös vállalkozásként együtt alakítson ki zöld
gazdasággal kapcsolatos szakpolitikákat. Arról is döntés született, hogy ki
kell dolgozni a fenntartható fejlesztési célokat, valamint a hatékony
fenntartható fejlesztésfinanszírozási stratégia lehetőségeit. A millenniumi fejlesztési célok megvalósítása Az uniós projektek és programok minden
kontinensen és régióban segítik a millenniumi fejlesztési célok megvalósítását.
Összességében a világ látványos haladást ért el a millenniumi fejlesztési célok
terén. A legfrissebb rendelkezésre álló adatok[10]
szerint világszinten máris, a 2015-ös céldátum előtt felére csökkent a
rendkívüli szegénységben élő emberek aránya. A biztonságos
ivóvízhez való hozzáférés, az általános iskolai beiratkozások és a globális
szintű HIV-fertőzési arányok jelentősen javultak, még akkor is,
ha ezekben a kérdésekben továbbra is vannak különbségek a városi és vidéki
területek között. Kihívások továbbra is vannak, különösen Szubszaharai-Afrika
egyes részei és a konfliktusok sújtotta országok vannak lemaradva. Globális
szinten különösen az éhezés, a csecsemőhalandóság és anyai halálozás
elleni küzdelem, valamint a vízminőség és a higiénia terén van még
tennivaló. 2012-ben számos program
indult az 1 milliárd EUR értékű, millenniumi fejlesztési
célokkal kapcsolatos uniós kezdeményezés keretében. A millenniumi fejlesztési
célokkal kapcsolatos kezdeményezés célja, hogy 36 AKCS-országban ösztönözze a
millenniumi fejlesztési célok felé való haladás felgyorsítását, finanszírozást
biztosítson a legkevésbé jól haladó célokhoz, valamint teljesítményalapú
finanszírozást biztosítson azon országok számára, amelyek sikeresen használták
fel a segélyeket. Működésben a
millenniumi fejlesztési célokkal kapcsolatos kezdeményezés: vízszolgáltatás Togo
elhanyagolt területein 16,7 millió EUR-t
különített el a millenniumi fejlesztési célokkal kapcsolatos uniós
kezdeményezés a víz- és higiéniai ágazat részére Togo déli tenger menti régiója
számára, ahol a lakosság majdnem fele él, és ahol a gazdasági tevékenység 90%-a
koncentrálódik. Ezen a területen az emberek csupán 13 %-a jut hozzá
biztonságos és tiszta ivóvízhez hagyományos víznyerő helyekről vagy kutakból.
2016-ra 467 víznyerő helyet és 6000 latrinát építenek vagy újítanak fel,
és 8500 állami alkalmazott és érintett fél részesül képzésben. A UNICEF-fel és
a német Vöröskereszttel közösen szervezett két projekt célja, hogy a régió 140
vidéki közössége számára biztosítson ivóvizet és higiéniás berendezéseket,
valamint higiéniával kapcsolatos képzést nyújtson családoknak, különös
figyelmet fordítva a gyerekekre. A 2015 utáni
keretek előkészítése A millenniumi
fejlesztési célok megvalósítása irányába tett előrelépések áttekintését
célzó különleges ENSZ-rendezvény (2013. szeptember) előkészítése, és
általában a 2015 utáni új keretekről szóló eszmecsere lendületet kapott
2012 folyamán. Júliusban megkezdődött egy bizottsági közlemény
kidolgozása, melynek keretében nyilvános konzultációt is tartottak, Piebalgs
biztost pedig kinevezték a ENSZ 2015 utáni menetrenddel foglalkozó magas
szintű munkacsoportja tagjának. A 2013 februárjában elfogadni tervezett
közlemény javaslatot tesz az átfogó 2015 utáni keretek uniós megközelítésének
alapelveire. A megközelítés együtt kezelné a szegénység felszámolását és a
fenntartható fejlődést, ide értve a millenniumi fejlesztési célok
felülvizsgálatát és a Rio+20 konferencia nyomon követését is. A tervek szerint
a megközelítést a Tanács 2013 júniusában hagyja jóvá. Az EU a
világban 2012-ben különös
hangsúlyt kapott a jó kormányzás, mint az inkluzív és fenntartható
fejlődés alapvető eleme. A változtatási programmal és az „Emberi
jogok és demokrácia az Európai Unió külső tevékenységének középpontjában:
egy hatékonyabb megközelítés felé” című 2011-es közös közleménnyel[11] összhangban az EU külső
fellépési eszközeinek teljes spektrumát felhasználta arra, hogy
előmozdítsa a reformokat az átalakulóban lévő országokban, hogy
aktívan beavatkozzon a válsághelyzetekbe a stabilitás biztosítása érdekében,
valamint hogy támogassa a szabad és tisztességes választásokat. Az EU
alacsonyabb szintre helyezte kapcsolatait az emberi jogokat megsértő
országokkal, és széleskörű korlátozó intézkedéseket foganatosított az elnyomó
rezsimekkel szemben, és a segélyeket a kormány helyett a civil társadalom és az
érintett lakosság felé irányította. Ez volt a helyzet Szíriában, ahol az
egyre súlyosabb humanitárius válság és az emberi jogok rendszeres megsértése
azt eredményezte, hogy az EU felfüggesztette a kétoldalú pénzügyi támogatásokat
és szigorú korlátozóintézkedés-csomagot léptetett életbe, a támogatást pedig
közvetlenül az érintett lakossághoz irányította. Összességében az uniós együttműködés a világ minden részén
továbbra is a millenniumi fejlesztési célok megvalósítására koncentrált. Annak
ellenére, hogy a mindenkire kiterjedő alapfokú oktatás 2015-ig
történő megvalósításának jók a kilátásai, Szubszaharai-Afrika még
mindig nem valószínű, hogy időben teljesíti a legfontosabb
millenniumi fejlesztési célokat. A rendkívüli szegénység, a gyermekhalandóság
és az anyák egészségének kérdése előtt még mindig jelentős kihívások
állnak. Az uniós támogatások szubszaharai-afrikai végrehajtásának eredményei
jók voltak 2012-ben; a finanszírozási kötelezettségvállalások összege
4,014 milliárd EUR volt. Számos ország túlteljesítette éves
célkitűzését, mivel a vártnál jobban sikerült a projektek és programok
végrehajtása. Ennek legfigyelemreméltóbb példája a Malawinak 2012
decemberében, az országban történt pozitív fejleményeket követően
folyósított 40 millió eurós költségvetés-támogatási részlet. A Száhil öv legkiszolgáltatottabb lakói rezilienciájának
fenntartható javítása érdekében a Bizottság magas szintű konferenciát
tartott júniusban. A konferencián megállapodtak arról, hogy számos érintett
szereplőt tömörítő kezdeményezés útján reziliencia-partnerséget hoznak
létre ((AGIR–Sahel/Alliance globale pour l'initiative Résilience - Sahel). Az AGIR ütemtervet ad meg a régió krónikus alultápláltságban
szenvedő áldozatai rezilienciájának növelésére. Konszenzus született egy
olyan 750 millió eurós potenciális befektetésről, amelynek
keretében három éven át szezonális védőhálók épülnek ki, valamint arról,
hogy befektetésekre van szükség az egészségügybe és más szociális ágazatokba,
az élelmiszerpiacok működésébe és a nők – köztük a mezőgazdaságban
dolgozók – jogokkal való felruházásába. A 2011-es szárazságot követően az Afrika
szarvának nyújtott nagyszabású uniós támogatásokat kiegészítve a Bizottság
elindította az Afrika szarva rezilienciájának javítását szolgáló kezdeményezést
(SHARE) a helyreállítás és a reziliencia területén történő befektetések
bátorítására. A több mint 250 millió EUR-ra becsült tervek célja az
EU 2012–2013-as vállalásainak fokozása volt. Ezek közé tartozott a
mezőgazdasági termeléshez és állattenyésztéshez, táplálkozáshoz, állategészségügyhöz
és vízellátáshoz, valamint a természeti erőforrásokkal való gazdálkodáshoz
nyújtott támogatás. A SHARE keretében a Bizottság azt hangsúlyozza, hogy
nagyobb viszonylagos hangsúlyt kell kapnia Afrika szarva alföldjeinek, mely
területek nagyrészt megegyeznek azokkal, ahol domináns az (agro-)
állattenyésztés. A SHARE az Afrika szarva térségre vonatkozó stratégiai keret
részét képezi, amely holisztikus megközelítést biztosít az EU régióbeli
kötelezettségvállalásaihoz, és amely abban támogatja az ott élő embereket,
hogy felelős kormányzat mellett érjenek el nagyobb fokú békét,
stabilitást, biztonságot és jólétet. Fejlesztési együttműködési projektek
széles skálája és négy folyamatban lévő KKBP misszió és művelet is
hozzájárul ehhez a stratégiai kerethez. 2012 folyamán az
EU kulcsszerepet játszott Maliban a nemzetközi mozgósítás biztosításában
a hadsereg felfegyverzését/ államcsínyt, valamint azt a fenyegetést
követően, hogy Észak-Maliban esetlegesen terrorista csoportok veszik át a
hatalmat. A politikai helyzet feloldásán dolgozva az EU intézkedéseket tett a
hadsereg újraszervezésére, és az ENSZ BT 2013 eleji jóváhagyásával
jelentősen hozzájárult az afrikai és francia intervenciós csapatok
erőfeszítéseihez. Az ország újjáépítéséhez szükséges támogatások összegyűjtésére
az EU 2013 májusában donorkonferenciát tart Malinak. A válság rávilágított au
EU átfogó megközelítésének és az iránti elkötelezettségének helytállóságára,
hogy jelentős hozzájárulást tegyen az újjáépítéshez, a stabilizációhoz és
a tartós béke megteremtéséhez, különösen Mali északi részén. Bár a Maliban
zajló politikai és biztonsági válság tartós megoldása továbbra is
elengedhetetlen a teljes Száhil öv békéje és fejlődése szempontjából, nem
szabad elfeledkezni a teljes régiót érintő biztonsági és fejlesztési
kérdésekről sem. Az elsősorban a „demokrácia elmélyítésének”
támogatására törekvő megújított európai szomszédságpolitika (ENP)[12] központi elemeit a
kölcsönös elszámoltathatóság és az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság
melletti közös elkötelezettség képezik. A déli és keleti szomszédság további
támogatását célzó keretprogramok (A partnerség, a reformok és az inkluzív
növekedés támogatása – SPRING és a „keleti partnerség” integrációs és
együttműködési program – EaPIC) keretében számos allokációra került sor. A déli
szomszédság részein végigsöprő arab tavaszra az EU 2012 folyamán
reagált a többért többet elv[13]
alapján. Ez utóbbi egy olyan ösztönző alapú megközelítés, melyet a
reformokat teljesítő és a „demokráciát mélyítő” partnerek
támogatására terveztek. A SPRING nevű keretprogram kézzelfogható formába
önti a fenti elvet azzal, hogy további támogatást nyújt a valódi
elkötelezettséget és haladást mutató partnerországoknak. Oktatás biztosítása a lakóhelyüket elhagyni kényszerült szíriai
gyermekek részére Az oltatásból kiszorult, lakóhelyüket elhagyni kényszerült szíriai
gyermekeket egy 10 millió EUR értékű uniós program segíti. A
UNICEF által végrehajtott program célja, hogy 5500 kiszolgáltatott
helyzetű szíriai és jordániai gyermeknek biztosítson Jordánia szerte 39
iskolában hozzáférést az ingyenes hivatalos oktatáshoz és más kapcsolódó
oktatási szolgáltatásokhoz, a jordániai befogadó közösségekben élőkkel
együtt. A projekt nemzeti és közösségi szinten támogatja a jordániai oktatási
rendszert. A keleti szomszédságban az uniós
együttműködés tovább támogatta a partnerországok reformfolyamatait. A
májusi „Keleti partnerség: A 2013. évi őszi csúcstalálkozó ütemterve”
című májusi közös közlemény[14]
jelentős lépés volt a jövőbeni munka előkészítéséhez. A kapcsolódó
bilaterális és multilaterális ütemtervek mutatnak majd utat a partnerség
végrehajtásához a vilniusi csúcstalálkozó előtt. Az EaPIC Örményországot,
Grúziát és Moldovát megnövelt pénzügyi segítséggel támogatta. 2012-ben az EU különösen aktív volt Ázsiában,
minden korábbinál több magas szintű találkozóra, látogatásra és
csúcstalálkozóra került sor, melyek tetőpontja a novemberben Laoszban
rendezett 9. ASEM-csúcs volt. Számos ázsiai partnerrel jól haladtak a
keretmegállapodásokról, partnerségi és együttműködési megállapodásokról és
szabadkereskedelmi megállapodásokról szóló tárgyalások. Az EU továbbra is
együttműködött a regionális szervezetekkel. Új cselekvési tervről
állapodott meg a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségével (ASEAN), amely a
fenntartható fejlődésre és az inkluzív növekedésre koncentrál a 2013–17-es
időszakban. Mianmari/burmai reformok Az EU támogatja a
Mianmarban/Burmában zajló figyelemre méltó politikai és gazdasági átalakulást,
és 2012 májusában felfüggesztette a korlátozó intézkedéseket. A Bizottság
mostanra teljesen együttműködik a kormánnyal a fejlesztési
együttműködés terén, melynek értéke több mint kétszeresére nőtt,
hatálya pedig kiterjedt. 2012 februárjában Piebalgs biztos Mianmarba/Burmába látogatott,
és 150 millió EUR értékű támogatási csomagot jelentett be, amely
két éven keresztül támogatja az ország demokratikus reformjait és segít abban,
hogy a fenntartható növekedésből és fejlődésből a teljes
lakosság részesüljön. Ez a csomag, melyből 100 millió EUR-t
máris lekötöttek 2012 végén, a már meglévő támogatásokra épít az
egészségügy, az oktatás, a megélhetés, a lakóhelyüket elhagyni kényszerült
emberek és a kormány kapacitásépítése terén. Ashton
főképviselő/alelnök áprilisi látogatása alkalmával hivatalosan
megnyitotta az EU új irodáját Yangtonban, szeptemberben pedig az EU eljárást
kezdeményezett az általános preferenciarendszer visszaállítására, ami segíti
majd Mianmart/Burmát az Európába irányuló export kibővítésében. 2012.
novemberi látogatása során Barroso elnök megnyitotta az etnikumok közötti
megbékélés folyamatában rendkívül fontos szerepet játszó Mianmari
Békeközpontot, amely működésének megkezdéséhez uniós támogatásban
részesült. Afganisztán
továbbra is prioritásnak számít. Májusban a Tanács megerősítette az EU
hosszú távú elkötelezettségét az ország mellett, és ígéretet tett arra, hogy a
csapatok 2014-es kivonása után legalább szinten tartja az országnak nyújtott
támogatást, valamint hogy támogatja a civil rendőrség és a jogállamiság
megerősítését célzó afgán erőfeszítéseket. E kötelezettségvállalások
képezték az EU vállalásainak alapját a Chicagóban, Kabulban és Tokióban
rendezett nemzetközi konferenciákon. 2012 során az egészségügy és a szociális
védelem céljára folyósított uniós támogatás 185 millió EUR-t tett ki.
Az EU továbbra is aktív volt a jogállamiság terén, különös hangsúlyt helyezve a
rendőrségre. Afganisztán tematikus támogatási tételeknek is kedvezményezettje,
például az emberi jogok, a civil társadalom és az élelmezésbiztonság
tekintetében. A továbbra is instabil és rendkívül sérülékeny Közép-Ázsia
fontos régió az EU számára. Az uniós fejlesztési együttműködési
kötelezettségvállalások 2012-ben elérték a 117 millió EUR-t. A
2012-ben felülvizsgált[15]
EU–Közép-Ázsia stratégia továbbra is hatályos, a Külügyek Tanácsa pedig
üdvözölte a közép-ázsiai államokhoz fűződő kapcsolatok
megerősítését és elismerte a stratégia helytállóságát. A stratégia valamennyi
prioritási területe továbbra is fontos: az emberi jogok, a jogállamiság, a jó
kormányzás és a demokratizálódás; az ifjúság és oktatás; a gazdasági
fejlődés, a kereskedelem és a beruházás; az energiaügy és a közlekedés; a
környezeti fenntarthatóság és a víz, valamint a közös fenyegetések és kihívások
elleni fellépés. 2012-ben az uniós fejlesztési együttműködés hangsúlya az
oktatásra, az államháztartás igazgatására és a Közép-Ázsia beruházási eszközre
(IFCA), valamint a magánszektor fejlesztésére és a regionális szintű
határokon átnyúló biztonságra helyeződött. Latin-Amerika
egésze jelentős előrelépést tett a millenniumi fejlesztési célok
megvalósítása felé. A latin-amerikai országokkal folytatott kétoldalú uniós
együttműködés ágazatok széles skálájára koncentrált, köztük a jó
kormányzásra, a korrupció elleni küzdelemre, az oktatásra, az
éghajlatváltozásra és a biodiverzitásra, valamint a gazdaságnak nyújtott
támogatásra. A Karib-térséghez fűződő
kapcsolatok 2012 folyamán a korábbi években indult kezdeményezések nyomon
követésére és véglegesítésére fókuszált. Továbbra is elsőbbséget élvez a
régióval zajló politikai párbeszéd folytatása és megerősítése, és
politikai párbeszédre került sor az EU és az afrikai, karibi és csendes-óceáni
államok karibi fóruma (CARIFORUM) között. 2012-ben létrehozták a karibi
befektetési eszközt, mely hivatalosan 2013 elején kezdte meg működését. Meggyőző gazdasági teljesítményével
és egyre megalapozottabb és szélesebb körű elkötelezettségével a
demokratikus értékek és az emberi jogok iránt, a latin-amerikai és karibi régió
fontossága az EU számára egyre jobban növekedett 2012 folyamán is. Ugyanakkor a
kapcsolatokat a korlátozó kereskedelmi gyakorlat felé való elmozdulás aggasztó
trendje is jellemezte, mint például Argentína importengedélyezési korlátozásai,
amelyek visszásan hatottak a kereskedelmi kapcsolatokra. 2012-ben fogadták el a „Az EU és a
csendes-óceáni térség közötti megújult fejlesztési partnerség felé” című
közös közleményt[16].
A Csendes-óceán térsége iránti uniós elkötelezettség folytatódott,
melynek tetőpontjaként az EU részt vett az augusztusban a Cook-szigeteken
rendezett Csendes-óceáni Szigetek 43. Fórumán. Az eseményen a régió állam- és
kormányfői azért gyűltek össze, hogy azonosítsák a prioritásokat és
hozzájáruljanak a fejlesztési támogatások hatékonyságának növeléséhez. Az EU és
a Csendes-óceáni Szigetek Fóruma közötti júniusi második miniszteri találkozó
témái a következők voltak: biztonság, kormányzás, emberi jogok, a nemek
kérdése, fejlesztés, éghajlatváltozás, valamint az óceánok erőforrásaival
való fenntartható gazdálkodás. A folyamatos és koordinált erőfeszítések
ellenére a Csendes-óceán továbbra is elmarad a millenniumi fejlesztési célok
teljesítésének pályájától. 2012-ben számos uniós projektet hagytak jóvá a
csendes-óceáni AKCS-országokban a célok teljesítése felé való elmozdulás
támogatására, többek közt finanszírozást is a millenniumi fejlesztési célokkal
kapcsolatos kezdeményezésből. Júniusban a
Bizottság tanácsi határozatjavaslatot terjesztett elő az Európai Unió és a
tengerentúli országok és területek társulásáról[17]. A 10. TOT–EU fórumra
januárban került sor Brüsszelben, melyen a TOT-ok és az a négy tagállam
vett részt, amelyekhez a TOT-ok kapcsolódnak (Dánia, Franciaország, az Egyesült
Királyság és Hollandia). A fórum megvitatta a társulás megújítását, valamint az
Európai Fejlesztési Alap forrásainak programozását és végrehajtását. Távlatok 2013 fontos év
lesz a fejlesztéspolitika 2015 utáni kereteiről szóló tárgyalások
alakulása szempontjából. A Bizottság 2013 februárjában fogadja el a „Méltó
életet mindenkinek: A szegénység felszámolása és a világ fenntartható
jövőjének biztosítása” című közleményét. A Tanács várhatóan 2013
júniusában fogadja el a dokumentumra vonatkozó következtetéseit, melyek megszilárdítják
az EU közös megközelítését a 2015 utáni keretekről szóló párbeszéd
tekintetében. Ez különösen fontos a 2013. szeptemberi, a millenniumi
fejlesztési célok haladásának áttekintését célzó különleges ENSZ-rendezvény
fényében. A 2015 utánra vonatkozó új keret általános célja a „Méltó életet
mindenkinek” 2030-ig történő biztosítása kell, hogy legyen: a szegénység
és valamennyi (gazdasági, szociális, környezeti) dimenziójának felszámolása és
a világ fenntartható jövőjének biztosítása. A Bizottság ezt kiegészítendő jelentős
erőfeszítéseket fog tenni annak érdekében, hogy nyilvános vitát alakítson
ki a 2013 áprilisában megjelenő 2013. évi európai fejlesztési jelentés[18] mentén, melynek címe: „2015
után: globális fellépés az inkluzív és fenntartható jövő érdekében”.
Mindez további uniós adalékot szolgáltat majd a globális szinten zajló
párbeszédhez. A 2013. novemberi Európai Fejlesztési Napok is a fejlesztés
jövőjére koncentrálnak majd. Az Európai
Parlamenttel és a Tanáccsal a 2014–20-as többéves pénzügyi keretről (MFF)
folytatott tárgyalások folytatódni fognak annak érdekében, hogy a pénzügyi
eszközökről szóló rendeletek 2013-ig történő elfogadásához
vezető intézményközi megállapodás szülessen. A Bizottság tovább folytatja
a változtatási program végrehajtását, ami egyben a 2014–20-as MFF keretében
végzett programozás központi eleme lesz. Bár a differenciálás csak az új pénzügyi
eszközökkel kezdődik, a Bizottság máris dolgozik annak biztosításán, hogy
ne okozzon törést az új partnerségekre történő áttérés. A Bizottság a
jelenlegi MFF programjai végrehajtásának hosszú távú fenntarthatóságára fog
összpontosítani. [1] http://www.consilium.europa.eu/uedocs/cms_data/docs/pressdata/EN/foraff/137320.pdf
[2] COM(2011) 637 végleges, 2011.10.13. [3] http://www.consilium.europa.eu/uedocs/cms_Data/docs/pressdata/EN/foraff/130243.pdf [4] COM(2012) 446 végleges, 2012.8.20. [5] COM(2012) 492 végleges, 2012.9.12. [6] COM(2012) 586 végleges, 2012.10.3. [7] A Bizottság IP-12-490 sz. sajtóközleménye, 2012.5.18. [8] JOIN(2012) 27 final, 2012.10.3. [9] http://www.un.org/en/sustainablefuture [10] http://www.un.org/millenniumgoals/pdf/MDG%20Report%202012.pdf [11] COM(2011) 886 végleges, 2011.12.12. [12] Az ENP 2011. évi stratégiai felülvizsgálatát követően
határozták meg az EU alakulóban lévő kapcsolatait a szomszédság
partnereivel és a dél-mediterrán térségben zajló átmenettel kapcsolatban. A
2011. március 8-án elfogadott „Partnerség a demokráciáért és a közös jólétért a
dél-mediterrán térséggel” című közös közleményre építve a Bizottság és a főképviselő/alelnök
„Az átalakuló szomszédság új megközelítése” című 2011. május 25-i közös
közleménye vázolta fel az ENP új irányvonalát. [13] COM (2011) 0200 közös közlemény, 2011.3.8. [14] JOIN(2012) 13 final, 2012.5.15. [15] A
Külügyek Tanácsának 3179. ülése: http://www.consilium.europa.eu/uedocs/cms_Data/docs/pressdata/EN/foraff/131149.pdf [16] JOIN/2012/06
final, 2012.3.21. [17] COM(2012)362 final, 2012.7.16. A javaslat a jelenleg
hatályos határozat gondos elemzése, számos konzultáció eredménye, a Bizottság,
a Tanács, a TOT-ok és a tagállamok politikai nyilatkozatai, valamint külső
tanulmányok alapján készült. [18] http://www.erd-report.eu/erd/index.html