(1)

Az uniós állam-, illetve kormányfők a 2022. március 11-i versailles-i találkozójukon elkötelezték magukat amellett, hogy Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújára tekintettel megerősítik az európai védelmi képességeket. Megállapodtak abban, hogy jelentősen növelik a védelmi kiadásokat, további ösztönzőket dolgoznak ki a tagállamok közös projektekbe való, együttműködésen alapuló beruházásainak és a védelmi képességek közös beszerzésének az ösztönzésére, további beruházásokat eszközölnek a missziók és műveletek teljes skálájának végrehajtásához szükséges képességekbe, támogatják a szinergiákat és ösztönzik az innovációt, valamint megerősítik és fejlesztik az európai védelmi ipart, a kis- és középvállalkozásokat (a továbbiakban: a kkv-k) is beleértve.

(2)

Oroszországnak az Ukrajna elleni, 2022. február 24-i indokolatlan inváziója és folyamatban lévő agressziós háborúja egyértelművé tette, hogy kritikus fontosságú sürgősen cselekedni a meglévő hiányosságok kezelése érdekében. A nagy intenzitású hadviselés és területi konfliktusok Európába való visszatérése negatív hatást gyakorol az Unió és a tagállamok biztonságára és megköveteli a tagállamok azzal kapcsolatos kapacitásának jelentős növelését, hogy pótolják a legsürgetőbb és legkritikusabb hiányokat, különösen azokat, amelyeket a védelmi termékek Ukrajna részére történő átadása tovább súlyosbított.

(3)

Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja drámai módon hangsúlyozta azt, hogy az európai védelmi technológiai és ipari bázist (a továbbiakban: az EDTIB) hozzá kell igazítani a strukturális változásokhoz, fokozni kell az Unió katonai kutatását és fejlesztését, korszerűsíteni kell a katonai felszereléseket, és meg kell erősíteni a tagállamok közötti együttműködést a védelmi területen folytatott beszerzések keretében.

(4)

2022. május 18-án az Európai Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (a továbbiakban: a főképviselő) előterjesztette „a védelmi beruházási hiányok elemzéséről és a következő lépésekről” szóló közös közleményt. A közös közlemény kiemelte a védelmi terület évek óta tartó alulfinanszírozásának hatásait és az Unió védelmi szektorában fennálló pénzügyi, ipari és képességbeli hiányosságok meglétét. A közös közlemény rámutatott arra, hogy a hadviselés visszatérése Európába a katonai készletek hiányainak és hiányosságainak halmozódását, csökkent ipari termelési kapacitást és korlátozott mértékű közös beszerzést és együttműködést fedett fel. A közös közlemény rávilágított továbbá olyan hiányosságokra, amelyek közvetlenül érintik a tagállamok fegyveres erőinek cselekvési szabadságát, valamint annak sürgető szükségére, hogy egyes készletek feltöltésre, az elavult katonai felszerelések, például a volt Szovjetunióban tervezett vagy ott előállított felszerelések lecserélésre, és a stratégiai képességek megerősítésre kerüljenek.

(5)

A közös közlemény egy, a szolidaritás szellemében kialakított, célzott, rövid távú eszköz létrehozására is javaslatot tett, mintegy a tagállamokat a legsürgetőbb és legkritikusabb hiányok, különösen Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújára adott válasz következtében keletkezett hiányok önkéntes alapon, közös beszerzéssel történő pótlására ösztönzés eszközeként.

(6)

A javasolt új, célzott, rövid távú eszköz célja, hogy hozzájáruljon a közös védelmi beszerzések megerősítéséhez és – a kapcsolódó uniós finanszírozás révén – az uniós védelmi ipari képességek megerősítéséhez, többek között a védelmi termékek előállításának növelésével. Az eszköz emellett hozzá fog járulni az Európai Védelmi Ügynökség irányítóbizottsága által 2007-ben beazonosított, a felszerelések európai, együttműködésen alapuló beszerzésére vonatkozó 35 %-os, a felszerelések beszerzésének teljes költsége közös referenciaértékének az eléréséhez is.

(7)

Az említett törekvéseknek ezért elsősorban az EDTIB megerősítésére kell irányulniuk. Valóban, továbbra is léteznek nehézségek és hiányosságok, és továbbra is jellemző a széttagoltság, aminek következtében hiányzik a kellő mértékű együttműködésen alapuló tevékenység és a termékek interoperabilitása.

(8)

Az e rendeletben megállapított sajátos struktúra, jogosultsági feltételek és kritériumok kifejezetten a célzott, rövid távú eszközre vonatkoznak, és azokat sajátos körülmények és az aktuális veszélyhelyzet határozzák meg.

(9)

A fokozott biztonsági fenyegetés és egy nagy intenzitású konfliktus reális kilátása jellemezte jelenlegi védelmi piaci helyzetben a tagállamok gyorsan növelik védelmi költségvetésüket, és védelmi termékekből hasonló beszerzésekre törekednek. Ez akkora keresletet eredményez, amely meghaladhatja az EDTIB gyártási kapacitásait, amelyek jelenleg békeidőben történő gyártásra szabottak.

(10)

Ennek következtében erőteljes árinflációra, valamint a szállítási időket illetően hosszabb késésekre lehet számítani, ami veszélyeztetheti az Unió és a tagállamok biztonságát. A védelmi iparágaknak biztosítaniuk kell a megrendelések feldolgozásához szükséges gyártási kapacitást, valamint a kritikus fontosságú nyersanyagokat és alösszetevőket. Ebben az összefüggésben a gyártók előnyben részesíthetnek nagyobb megrendeléseket, potenciálisan kiszolgáltatott helyzetbe hozva így a legsérülékenyebb országokat, amelyek nem rendelkeznek a nagy megrendelések biztosításához szükséges kritikus mérettel és pénzügyi eszközökkel.

(11)

A keleti szomszédság országainak jelenlegi geopolitikai helyzete megmutatta, hogy miközben az erőfeszítések megkettőzése elkerülendő, a diverzifikált védelmi piac hozzájárulhat a piacon azonnal elérhető termékek sokféleségéhez, és ezért előnyös lehet a tagállamok sürgős szükségleteinek megfelelő kielégítése szempontjából.

(12)

Ezen túlmenően erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy a megnövekedett kiadások sokkal erősebb EDTIB-t eredményezzenek az Unió egészében. A megnövekedett nemzeti beruházások – koordináció vagy együttműködés hiányában – valójában elmélyíthetik a széttagoltságot.

(13)

A fenti kihívások és kapcsolódó strukturális változások fényében szükségesnek tűnik az EDTIB alkalmazkodásának felgyorsítása, versenyképességének és hatékonyságának az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 173. cikkével összhangban történő fokozása, és ezáltal a tagállamok védelmi ipari képességeinek megerősítéséhez és megreformálásához való hozzájárulás. Az ipari hiányosságok kezelésének ki kell terjednie a legsürgetőbb hiányok haladéktalan felszámolására.

(14)

Különösen ösztönözni kell a közös beruházást és védelmi beszerzést, mivel az ilyen, együttműködésen alapuló tevékenységek biztosítanák, hogy az EDTIB-ben szükséges változások együttműködésen alapuló módon valósuljanak meg, elkerülve a további széttagolódást és növelve az interoperabilitást.

(15)

E célból létre kell hozni egy célzott, a tagállamoknak a védelmi beszerzés szakaszában történő együttműködése fokozását szolgáló, rövid távú eszközt (a továbbiakban: az eszköz). Az eszköznek együttműködésen alapuló tevékenységek végrehajtására kell ösztönöznie a tagállamokat, különösen pedig arra, hogy amikor az említett hiányok pótlása érdekében beszerzést végeznek, ezt közösen tegyék meg, az interoperabilitás fokozásával, valamint védelmi ipari képességeik megerősítésével és megreformálásával.

(16)

A költségvetési hatóság előjogainak sérelme nélkül, az eszközhöz rendelt forrásokat a meglévő többéves pénzügyi kereten belül fogják finanszírozni, anélkül, hogy ez kihatással lenne a konkrét uniós tevékenységekre már lekötött finanszírozásra.

(17)

Az eszköz várhatóan ellensúlyozni fogja a közös beszerzéshez kapcsolódó összetettséget és kockázatokat, ugyanakkor méretgazdaságosságot tesz majd lehetővé az EDTIB megerősítése és korszerűsítése érdekében tett tagállami tevékenységek terén, különös tekintettel a kkv-kra és a közepes piaci tőkeértékű vállalatokra, ezáltal növelve az Unió kapacitását, rezilienciáját és ellátásbiztonságát. A közös beszerzés ösztönzésének eredményeképpen az adott rendszerek adminisztratív terheivel és életciklus-kezelésével kapcsolatos költségek is csökkennének. Az eszközt az európai védelmi és biztonsági piacok, szolgáltatások és rendszerek megerősítésére, valamint a valamennyi tagállam szállítói számára történő egyenlő versenyfeltételek biztosítására irányuló erőfeszítéseknek kell kísérniük. Az EDTIB közös piacán megvalósuló, közös beszerzés méretgazdaságosságot tesz lehetővé, és biztosítja az innovációt és a hatékonyságot a termelésben és a technológia terén.

(18)

Az eszköz a Bizottság és a főképviselő és az Európai Védelmi Ügynökség vezetője által – a 2022. május 18-i közös közleménnyel összhangban – létrehozott, a közös védelmi beszerzéssel foglalkozó munkacsoport munkájára hagyatkozik és azt veszi figyelembe, hogy koordinálja a nagyon rövid távú védelmi beszerzési igényeket, és hogy párbeszédet folytasson a tagállamokkal és a védelmi ipar uniós gyártóival, hogy – különösen az Ukrajnának nyújtott támogatás fényében – a készletek feltöltése érdekében támogassa a közös beszerzést.

(19)

Az európai biztonsági helyzet miatt sürgősen át kell gondolni, hogy miként mérsékelhető önálló uniós kezdeményezések révén a túlzott széttagoltság, és hogyan lehet stratégiailag összekapcsolni a releváns eszközöket. Az eszköz arra hivatott, hogy összhangot biztosítson a meglévő, együttműködésen alapuló, védelmi vonatkozású uniós kezdeményezésekkel, például a képességfejlesztési tervvel, a koordinált éves védelmi szemlével, az Európai Védelmi Alappal és az állandó strukturált együttműködéssel, valamint hogy szinergiákat teremtsen más uniós programokkal. Az eszköz teljes mértékben összhangban van a biztonság és a védelem területére vonatkozó stratégiai iránytű szerinti törekvésekkel. Adott esetben regionális és nemzetközi prioritások – többek között azok, amelyek az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének összefüggésében kerültek meghatározásra – szintén figyelembe vehetők, ha összhangban vannak az uniós prioritásokkal, és nem akadályozzák egyetlen tagállam vagy társult ország részvételét sem, törekedve eközben a szükségtelen párhuzamosságok elkerülésére.

(20)

Mivel az eszköz célja az uniós védelmi ipar versenyképességének és hatékonyságának fokozása, az eszköz előnyeiben való részesedés érdekében közös beszerzés eredményeként létrejött szerződéseket kell kötni olyan, az Unióban vagy a társult országokban letelepedett vállalkozókkal vagy alvállalkozókkal, amelyek nem állnak nem társult harmadik ország, illetve nem társult harmadik országbeli szervezet ellenőrzése alatt. Ebben az összefüggésben vállalkozók vagy alvállalkozók felett gyakorolt ellenőrzés alatt az arra vonatkozó képesség értendő, hogy valamely vállalkozó vagy alvállalkozó felett akár közvetlenül, akár pedig egy vagy több köztes jogalanyon keresztül közvetve meghatározó befolyást gyakoroljanak. Ezen túlmenően az Unió és a tagállamok biztonsági és védelmi érdekeinek védelme érdekében a közös beszerzésben részt vevő vállalkozók és alvállalkozók azon infrastruktúrájának, létesítményeinek, eszközeinek és erőforrásainak, amelyeket az említett beszerzéshez használnak, valamely tagállam vagy társult ország területén kell lenniük.

(21)

Bizonyos körülmények fennállása esetén lehetővé kell tenni az eltérést attól az elvtől, amely szerint azon vállalkozók és alvállalkozók, amelyek részt vesznek valamely, az eszköz által támogatott, közös beszerzésben, nem állhatnak nem társult harmadik országok, illetve nem társult harmadik országbeli szervezetek ellenőrzése alatt. Ebben az összefüggésben az Unióban vagy egy társult országban letelepedett, és nem társult harmadik ország vagy nem társult harmadik országbeli szervezet ellenőrzése alatt álló vállalkozó vagy alvállalkozó számára lehetővé kell tenni, hogy vállalkozóként vagy alvállalkozóként részt vehessen a közös beszerzésben, feltéve, hogy teljesülnek az Uniónak és tagállamainak az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) V. címe szerinti közös kül- és biztonságpolitika keretében meghatározott biztonsági és védelmi érdekeihez – többek között az EDTIB megerősítéséhez fűződő érdekhez – kapcsolódó szigorú feltételek.

(22)

Ezenkívül a közös beszerzési eljárásoknak és a közös beszerzés eredményeként létrejött szerződéseknek tartalmazniuk kell arra vonatkozó követelményt is, hogy a védelmi termék nem képezi valamely nem társult harmadik ország vagy nem társult harmadik országbeli szervezet által alkalmazott olyan korlátozás tárgyát, amely korlátozza a tagállamoknak az említett védelmi termék használatára vonatkozó képességét. Sürgős esetekben, amikor az EDTIB kapacitása a tagállamok készleteiben fennálló legsürgetőbb és legkritikusabb hiányok pótlására nem elegendő, vagy az EDTIB nem képes megfelelő időn belül biztosítani a szükséges védelmi termékeket, az említett követelmény nem alkalmazandó, ha a beszerzett termékek 2022. február 24. előtt már használatban voltak a közös beszerzésben részt vevő tagállamok többségének fegyveres erőinél. Amennyiben az említett eltérés alkalmazandó, a közös beszerzésben részt vevő országoknak meg kell vizsgálniuk, hogy a korlátozást előidéző összetevők helyettesíthetők-e az Unióból vagy társult országokból származó, korlátozásmentes összetevőkkel.

(23)

Az eszköz keretében nyújtott vissza nem térítendő támogatásoknak – a szükséges ösztönző hatás elérése érdekében – költségfüggetlen finanszírozási formában kell megvalósulniuk és a közös beszerzési eljárás munkacsomagjaihoz, mérföldköveihez vagy célértékeihez képest elért eredményeken kell alapulniuk.

(24)

Ezen rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a többéves munkaprogram elfogadása tekintetében, a finanszírozási prioritásokat és az alkalmazandó finanszírozási feltételeket meghatározandó. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (3) megfelelően kell gyakorolni.

(25)

Az ösztönző hatás elérése érdekében lehetővé kell tenni, hogy az uniós hozzájárulás szintjét minden egyes tevékenység esetében olyan tényezők alapján differenciálják, mint a közös beszerzés összetettsége, az együttműködés jellemzői, vagy a részt vevő tagállamok vagy társult országok száma, illetve további tagállamok vagy társult országok bevonása a meglévő együttműködésekbe, de az nem haladhatja meg az eszköz teljes költségvetésének 15 %-át, és nem lehet magasabb a közös beszerzés eredményeként létrejött szerződés becsült értékének 15 %-ánál tagállamok és társult országok alkotta konzorciumonként. A nagyobb számú vállalkozót, illetve a megvásárolt felszerelések harmadik országoknak történő átadását magukban foglaló beszerzési eljárások lefolytatásához általában kapcsolódó magasabb költségek miatt az említett felső határt a teljes költségvetés 20 %-ára és a közös beszerzés eredményeként létrejött szerződés becsült értékének 20 %-ára kell emelni tagállamok és társult országok alkotta konzorciumonként abban az esetben, ha Ukrajna vagy Moldova az egyik címzettje a beszerzési tevékenység keretében beszerzett védelmi termékek további mennyiségének, vagy ha a közös beszerzés eredményeként létrejött szerződés becsült értékének legalább 15 %-át – vállalkozóként vagy alvállalkozóként eljáró – kkv-k vagy közepes piaci tőkeértékű vállalatok számára különítik el. Lehetővé kell tenni, hogy – a részt vevő tagállamok egyetértésével – védelmi termékek további mennyisége legyen beszerezhető Ukrajna és Moldova számára, tekintettel az e két uniós tagjelölt országban Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújára tekintettel kialakult különleges biztonsági helyzetre.

(26)

A tagállamoknak és a társult országoknak beszerzési megbízottat kell kijelölniük arra, hogy az a nevükben közös beszerzést folytasson. A beszerzési megbízottnak valamely tagállamban vagy társult országban letelepedett – a 2014/24/EU irányelv (4) 2. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában és a 2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) 3. cikkének (1) bekezdésében meghatározott – ajánlatkérő szervnek vagy az Európai Védelmi Ügynökségnek vagy valamely nemzetközi szervezetnek kell lennie.

(27)

A 2018/1046/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) 193. cikkének (2) bekezdésével összhangban már megkezdett tevékenységre is odaítélhető vissza nem térítendő támogatás, feltéve, hogy a pályázó igazolni tudja, hogy a tevékenységet a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás aláírása előtt meg kellett kezdenie. Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja drasztikus változást okozott a védelmi piaci feltételekben, amelyekhez az EDTIB-nek nagyon szoros időkorlátok között kell alkalmazkodnia. Tekintettel az említett alkalmazkodás sürgősségére és komolyságára, valamint arra, hogy fennáll a kockázata a belső piac és a releváns védelmi termékek ellátási láncai további szétaprózódásának, a tagállamok részéről közös beszerzést szolgáló együttműködés megkezdésére irányuló tevékenységekre volt azonnal szükség annak érdekében, hogy határozott jelzést küldjenek a piacnak és az EDTIB-nek. Következésképpen lehetővé kell tenni az Unió általi korai pénzügyi támogatást. A költségvetési rendelet 193. cikkétől eltérve tehát lehetővé kell tenni, hogy a finanszírozási határozatban a 2022. február 24-től kezdődő időszakokra vonatkozó tevékenységek esetében is lehessen pénzügyi hozzájárulásról rendelkezni, még akkor is, ha azok a vissza nem térítendő támogatás elnyerésére irányuló pályázat benyújtása előtt kezdődtek meg, feltéve, hogy nem zárultak le a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás aláírását megelőzően.

(28)

Ez a rendelet nem sérti a 2009/81/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (7) megállapított szabályokat. Ez a rendelet azonban konkrétabb jogosultsági követelményeket határoz meg. A 2009/81/EK irányelv kimondja, hogy a tagállamok jogszabályaikba belefoglalhatják azt a lehetőséget, hogy a szerződési dokumentáció az ellátásbiztonságnak vagy az információbiztonságnak a védelmével kapcsolatos követelményeket írjon elő. E rendelet a 2009/81/EK irányelv említett rendelkezéseire épül, és kötelezettségeket állapít meg a beszerzési megbízottak számára a szerződési dokumentációba foglalandó jogosultsági követelmények tekintetében. Az ilyen kötelezettségeknek elsőbbséget kell élvezniük az érintett beszerzési megbízott letelepedésének helye szerinti tagállam és társult országok ellentmondó jogszabályaival szemben.

(29)

Az (EU) 2018/624 bizottsági ajánlás (8) célja, hogy megkönnyítse a védelmi ágazatban tevékenykedő kkv-k és köztes társaságok határokon átnyúló piacra jutását. Így különösen, az ajánlás arra szólítja fel a tagállamokat, hogy éljenek a 2009/81/EK irányelv által kínált rugalmassági mechanizmusokkal, például az annak 21. cikkében bevezetett rugalmassági mechanizmussal, illetve a részekre bontás vagy az elektronikus közbeszerzés fokozott alkalmazása által kínálttal. Felszólítja a tagállamokat arra is, hogy enyhítsék a beszerzésekkel kapcsolatos adminisztratív terheket, különösen azáltal, hogy biztosítják az információkérések, illetve a kiválasztási kritériumok arányosságát. E rendelettel összefüggésben a tagállamok és a társult országok által kinevezett beszerzési megbízottaknak a lehető legjobban ki kell használniuk a Bizottság ajánlásait a közös beszerzés lebonyolítása során annak érdekében, hogy biztosítsa a kkv-k méltányos hozzáférését a támogatott beszerzéshez.

(30)

Ez a rendelet pénzügyi keretösszeget határoz meg az eszköz számára a 2023. október 27-től 2025. december 31-ig tartó időszakra, és ez a keretösszeg az éves költségvetési eljárás során az elsődleges referenciaösszeget jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról, valamint az új saját forrásokról és az új saját források bevezetésére irányuló ütemtervről szóló, az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság közötti, 2020. december 16-i intézményközi megállapodás (9) 18. pontja értelmében.

(31)

A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel (10), a 2988/95/Euratom, EK (11), a 2185/96/Euratom, EK (12) és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendeletekkel (13) összhangban az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedések útján kell védeni, ideértve a szabálytalanságok – többek között a csalás – megelőzésére, feltárására, korrekciójára és kivizsgálására, az elveszített, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált források visszafizettetésére és adott esetben a közigazgatási szankciók kiszabására vonatkozó intézkedéseket. Így különösen az Európai Csalás Elleni Hivatal (a továbbiakban: az OLAF) a 2185/96/Euratom, EK és a 883/2013/EU, Euratom rendeletekkel összhangban hatáskörrel rendelkezik arra, hogy vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat – végezzen annak megállapítása céljából, hogy történt-e olyan csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az Európai Ügyészség az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban hatáskörrel rendelkezik arra, hogy nyomozást és vádhatósági eljárást folytasson az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv (14) értelmében vett, az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények esetében. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, aki vagy amely uniós forrásokban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelme céljából, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, a Számvevőszék, valamint – az (EU) 2017/1939 rendelet szerinti megerősített együttműködésben részt vevő tagállamok esetében – az Európai Ügyészség számára a szükséges jogokat és hozzáférést, továbbá gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

(32)

Az (EU) 2021/1764 tanácsi határozat (15) 85. cikke (1) bekezdésének értelmében a tengerentúli országokban vagy területeken letelepedett személyek és szervezetek jogosultak finanszírozásban részesülni az eszköz szabályaira és célkitűzéseire, valamint azon tagállam esetleges megállapodásaira is figyelemmel, amelyhez a tengerentúli ország vagy terület kapcsolódik.

(33)

E rendelet alkalmazásában védelmi termékek alatt a 2009/81/EK irányelv hatálya alá tartozó, az említett irányelv 2. cikkében meghatározott védelmi termékeket, különösen a fegyvereknek, lőszereknek és hadianyagoknak a Tanács 1958. április 15-i 255/58 határozatában (16) foglalt jegyzékében szereplő terméktípusokat kell érteni. Az említett jegyzék kizárólag olyan felszereléseket tartalmaz, amelyeket kifejezetten katonai célokra terveztek, fejlesztettek ki és gyártottak. A jegyzék azonban általános, és azt tágan, a technológia, a beszerzési politikák és katonai követelmények folyamatosan változó jellegét figyelembe véve kell értelmezni – mivel mindez új típusú felszerelések fejlesztéséhez vezet –, például az Európai Unió közös katonai listája alapján. E rendelet alkalmazásában a védelmi termékek körébe tartoznak azok a termékek is, amelyeket bár eredetileg polgári felhasználásra fejlesztettek ki, később katonai célokra alakítva fegyverekként, lőszerekként és hadianyagokként használnak.

(34)

Az EUSZ 4. cikkének (2) bekezdése alapján a nemzeti biztonság az egyes tagállamok kizárólagos feladata marad. A tagállamok – nemzeti jogszabályaikkal és rendelkezéseikkel összhangban – egymás között határozzák meg a közös beszerzések alkalmazásában használt minősített adatok védelmére alkalmazandó szabályokat.

(35)

A Bizottság az (EU, Euratom) 2015/444 bizottsági határozatban (17) foglalt biztonsági szabályoknak megfelelően védi az EU-minősített adatokat. Az Európai Uniónak a Tanács keretében ülésező tagállamai közötti, az Európai Unió érdekében kicserélt minősített adatok védelméről szóló, 2011. május 4-i megállapodással (18) és a 2013/488/EU tanácsi határozattal (19) összhangban a tagállamok az EU-minősített adatokat a 2013/488/EU tanácsi határozatban meghatározott, a Tanács biztonsági szabályai által biztosítottal egyenértékű védelemben részesítik.

(36)

A Bizottságnak legkésőbb 2026. december 31-ig értékelő jelentést kell készítenie az eszközről és be kell nyújtania azt az Európai Parlament és a Tanács részére. Az értékelő jelentésnek értékelnie kell az eszköz keretében végzett tevékenységek hatását és hatékonyságát, ugyanakkor kritikusan, előre át kell gondolnia az uniós védelmi ellátási láncban szükséges valamennyi összetevő biztosításának a módjait, kellő tekintettel az ellátásbiztonsági megállapodások jelentőségére és az EDTIB működésére. Az értékelő jelentésben továbbá a Kritikus Technológiák Megfigyelőközpontja keretében végzett munkára építve azonosítani kell a nyersanyagok, az összetevők és a termelési kapacitások tekintetében fennálló hiányosságokat és a nem társult harmadik országoktól való kritikus függőségeket. Az értékelő jelentésnek információkkal kell szolgálnia a Bizottság számára annak a technológiai ütemtervekkel kapcsolatos munkájához, beleértve az említett hiányosságok és kritikus függőségek kezelését célzó enyhítő intézkedéseket is.

(37)

Ez a rendelet nem sérti a tagállamoknak a védelmi vonatkozású termékek exportjára vonatkozó politikájuk tekintetében fennálló mérlegelési jogkörét.

(38)

Mivel e rendelet céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat a szubszidiaritásnak az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt elvével összhangban. Az arányosságnak az említett cikkben foglalt elvével összhangban ez a rendelet nem lépi túl az említett célok eléréséhez szükséges mértéket.

(39)

Annak érdekében, hogy e rendelet végrehajtása a lehető leghamarabb megkezdődhessen, e rendeletnek sürgősen hatályba kell lépnie,

1.

„közös beszerzés”: legalább három tagállam által közösen végzett beszerzés;

2.

„vállalkozó vagy alvállalkozó tekintetében fennálló ellenőrzés”: egy vállalkozó vagy alvállalkozó felett közvetlenül vagy egy vagy több köztes jogalanyon keresztül közvetve meghatározó befolyás gyakorlására való képesség;

3.

„ügyvezetési struktúra”: a jogalany olyan, a nemzeti jognak megfelelően kijelölt és adott esetben a vezérigazgatónak beszámolni köteles szerve, amely hatáskörrel rendelkezik arra, hogy meghatározza az említett jogalany stratégiáját, céljait és általános irányítását, és amely felügyeli és nyomon követi a vezetői döntéshozatalt;

4.

„nem társult harmadik országbeli szervezet”: nem társult harmadik országban letelepedett jogalany, vagy olyan, az Unióban vagy valamely társult országban letelepedett jogalany, amelynek ügyvezetési struktúrája nem társult harmadik országban található;

5.

„beszerzési megbízott”: valamely tagállamban vagy társult országban letelepedett, a 2014/24/EU irányelv 2. cikke 1. bekezdésének 1. pontjában és a 2014/25/EU irányelv 3. cikkének (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérő szerv, az Európai Védelmi Ügynökség vagy olyan nemzetközi szervezet, amelyet a tagállamok és társult országok jelöltek ki arra, hogy a nevükben közös beszerzést folytasson le;

6.

„védelmi termékek”: a 2009/81/EK irányelv hatálya alá tartozó és az említett irányelv 2. cikkében meghatározott termékek, a harctéri egészségügyi felszereléseket is beleértve;

7.

„minősített adat”: bármilyen formát öltő információ vagy anyag, amelynek jogosulatlan közzététele különböző mértékekben sértheti az Unió vagy egy vagy több tagállam érdekeit, és amelyet az Európai Uniónak a Tanács keretében ülésező tagállamai közötti, az Európai Unió érdekében kicserélt minősített adatok védelméről szóló megállapodással létrehozott uniós vagy annak megfelelő minősítési jelöléssel láttak el (20);

8.

„érzékeny információ”: olyan nem minősített információ és adat, amelyet az uniós vagy adott esetben a nemzeti jogban meghatározott kötelezettségek miatt, vagy természetes vagy jogi személy adatvédelmének vagy biztonságának megóvása érdekében védeni kell a jogosulatlan hozzáféréssel vagy közzététellel szemben.

a)

a tagállamok hatóságai;

b)

a társult országok hatóságai;

c)

a beszerzési megbízottak.