1.Következtetések és ajánlások

1.1Az EGSZB üdvözli az európai gondozási stratégiában foglalt, az európai gondozási infrastruktúra össztársadalmi megközelítéssel történő megerősítését célzó uniós és nemzeti szintű intézkedésekre irányuló javaslatokat, és elismerően nyilatkozik arról, hogy a stratégia a tanácsi ajánlásokon keresztül szorgalmazza, hogy a teljes életciklus során jobb minőségű szolgáltatásokat kell nyújtani.

1.2Az EGSZB megismétli az európai gondozási garancia létrehozására irányuló javaslatát, amelynek célja, hogy az EU valamennyi lakosa egész életén át hozzáférhessen megfizethető, minőségi egészségügyi ellátáshoz és gondozási szolgáltatásokhoz. Az eszköz sikeres megvalósítása hozzájárulna a gondozásban fennálló hiányosságok kezeléséhez, valamint a gondozók, köztük az informális gondozók tisztességes munkakörülményeinek előmozdításához.

1.3Az EGSZB hangsúlyozza annak fontosságát, hogy támogassák a családokat alapvető szerepük ellátásában. Ez magában foglalja a szociálpolitikákon túlmutató és a közösségekbe történő beruházásokat is. A megfelelően támogatott családok minden különbségükkel együtt biztonsági hálóként működnek, és a szolidaritáson alapuló, fenntartható gondozási rendszer alapvető elemei. Döntően fontos hangsúlyozni, hogy sokkhatásokra adott válaszintézkedések során prioritásként kell kezelni a gondozási szolgáltatások megfizethetőségét és folyamatosságát.

1.4Az EGSZB kulcsszerepet játszik a figyelemfelhívásban az eszközökkel és az infrastruktúrával kapcsolatos bevált gyakorlatok kulcselemeinek gyűjtése és azoknak a szociális partnerek és a civil társadalmi szervezetek körében történő terjesztése révén, valamint a gondozási szolgáltatások új formáinak megosztása révén. Kéri, hogy szánjanak külön költségvetést a gondozottak és a házi, illetve házhoz járó gondozók szükségleteinek feltérképezésére.

1.5A nemek közötti egyenlőség a stratégia végrehajtásának központi eleme kell hogy maradjon, többek között a formális és informális gondozási ágazatot romboló káros nemi sztereotípiák elleni fellépés révén. Az EGSZB megismétli, hogy erőfeszítéseket kell tenni annak ösztönzésére, hogy több férfi csatlakozzon az ápolási-gondozási munkaerőhöz, és hogy a háztartásokban biztosítsák az ellátási feladatok jobb megosztását.

1.6Az EGSZB hangsúlyozza, hogy életciklus-alapú megközelítést követve elő kell mozdítani az egészséges és tevékeny öregedést, ugyanakkor meg kell előzni az életkor alapján történő megkülönböztetést és a megkülönböztetés egyéb formáit, az idősek bántalmazását, az idősekkel való rossz bánásmódot és az idősekkel kapcsolatos sztereotípiákat, valamint védelmet kell nyújtani azok ellen. Az EGSZB kéri az idősekre vonatkozó európai stratégia kidolgozását.

1.7Az EGSZB kéri, hogy minden erőforrást mozgósítsanak a növekvő és sokszínű gondozási igények kielégítése érdekében: a növekedés és a foglalkoztatás fokozása érdekében megfelelő finanszírozást kell elkülöníteni a gondozási infrastruktúrára és a gondozókra. Szigorú minőségbiztosítási keretek között mozgósítani kell az ápolási-gondozási szolgáltatók teljes körét. A tagállamoknak ösztönözniük kell a minőségi munkahelyteremtést, és gondoskodniuk kell arról, hogy a szociális ellátás terén végzett munka vonzó, jól fizetett és megbecsült legyen, és jó karrierlehetőségeket kínáljon.

1.8Az összehasonlíthatóságnak, valamint a reformok megtervezéséhez és végrehajtásához szükséges átfogóbb információk rendelkezésre állásának a biztosítása érdekében az EGSZB jobb adatszolgáltatást szorgalmaz a gyermekek koragyermekkori nevelésben és gondozásban való részvételéről.

1.9Az EGSZB arra kéri az uniós intézményeket, hogy az együttműködés intézményesítése érdekében hozzanak létre egy kiegyensúlyozott nemi összetételű, a tartós ápolással-gondozással foglalkozó magas szintű szakértői csoportot, amelyben az összes szereplő és azok szervezetei közösen alakítják ki a jövő gondozási szolgáltatásait 1 . Ajánlott továbbá, hogy a gondozottak és a gondozók, valamint szervezeteik érdemben részt vegyenek a teljes szakpolitikai ciklusban.

1.10Az EGSZB hangsúlyozza, hogy figyelembe kell venni az ápolási-gondozási szakemberek mobilitását és a nem uniós országokból érkező munkaerő-migrációt, az olyan eszközökkel együtt, amelyek a kereslet és a kínálat összehangolását, valamint a képesítések elismerését szolgálják; és megjegyzi, hogy a stratégia nem veszi kellőképpen figyelembe, hogy Európában már most is sok, okmányokkal nem rendelkező munkavállaló nyújt gondozást.

1.11Az EGSZB kéri, hogy az uniós finanszírozási ciklust követve kerüljön sor az ajánlások félidős felülvizsgálatára a barcelonai célok és a tartós ápolási-gondozási reformok általános célkitűzéseinek nyomon követése alapján.

2.A vélemény célkitűzései és hatálya

2.1Az EGSZB üdvözli az európai gondozási stratégiában (a továbbiakban: stratégia) foglalt, az európai gondozási infrastruktúra megerősítését célzó uniós és nemzeti szintű intézkedésekre irányuló javaslatokat, amelyek a gondozottakat (születésüktől idős korukig) és a (formális és informális) gondozókat egyaránt támogatják. Elismerően nyilatkozik emellett a közlemény elemző megközelítéséről, amelyet az integrált színvonalas gondozási szolgáltatások nyújtását érintő hiányosságok, szűk keresztmetszetek és problémás területek azonosításához használ.

2.2A stratégia összhangban van a szociális jogok európai pillérének végrehajtására vonatkozó 2021. évi európai bizottsági cselekvési tervvel, hasznos útmutatást nyújt a tagállamok számára a gondozás iránti egyre nagyobb és sokrétűbb igény kielégítésére szolgáló hozzáférhető, megfelelő és minőségi gondozásról, ambiciózus célokat tűz ki a kisgyermekkori nevelés és gondozás kapcsán, valamint megbízható irányítási eszközöket biztosít a tartós ápolással-gondozással kapcsolatos intézkedések nyomon követéséhez. A stratégia a meglévő uniós keretekre 2 épül, ennélfogva horizontális jelleggel kezeli a gondozási hiányosságokat és mozdítja elő a gondozók és a gondozottak jogait.

2.3Számos tanulmány és vélemény áll rendelkezésre, amely iránymutatást nyújt a végrehajtáshoz, valamint a gondozást illetően több szempontból is ismeretekkel és adatokkal szolgál, beleértve a nemek közötti egyenlőséget 3 , 4 , az informális gondozás költségeit 5 , 6 , az európai tartós ápolási-gondozási rendszereket 7 , a munkaerőt és a foglalkoztatási feltételeket 8 , 9 is.

2.4Az Európai Parlament hangsúlyozta az állami gondozás hozzáférhetőségének és elérhetőségének fontosságát, valamint azt, hogy mindenkinek valódi választási jogot kell biztosítani a számukra és a családjuk számára megfelelő szolgáltatások (családi gondozás, közösségi alapú gondozás, betegközpontú gondozás, személyre szabott gondozás vagy más gondozási formák) tekintetében 10 .

3.Általános megjegyzések

3.1Az EGSZB üdvözli, hogy a stratégia elismeri: a gondozás nemcsak a családok, hanem az egész társadalom felelőssége; szintén üdvözli mindkét tanácsi ajánlásra irányuló javaslatot, amelyek a teljes életciklusra kiterjedően jobb minőségű szolgáltatásokat szorgalmaznak. Egyetért azzal, hogy az EU-ban társadalmi paradigmaváltásra van szükség a gondozás megbecsültségét és nyújtását illetően, áthidalva a különböző kulturális szempontokat és a nemzeti különbségeket.

3.2A stratégia célja, hogy a gondozásról folytatott európai vitát egy fenntartható és emberi jogokon alapuló ápolási-gondozási modell felé terelje, amely a formális és informális gondozás terén előmozdítja a nemek közötti egyenlőséget, valamint garantálja az emberi méltóságot, az önálló életvitelt és a közösségbe való beilleszkedést. A Covid19-világjárvány, amely felerősítette az alulfinanszírozottsághoz és a létszámhiányhoz hasonló strukturális problémákat, az Unió egészében próbára tette az ellátórendszerek rezilienciáját és megfelelőségét.

3.3A hatékony stratégiához olyan átalakító erejű és ambiciózus megközelítésre van szükség, amely a gondozottak és a gondozók alapvető jogait és szükségleteit helyezi a középpontba, többek között a konzultációkba és döntéshozatalba való teljes körű és érdemi bevonásuk révén.

3.4Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a megelőzési, habilitációs és rehabilitációs intézkedéseknek a stratégia végrehajtásának szerves részét kell képezniük. A fellépéseknek egyre inkább a korai beavatkozásra, az egészséges és tevékeny időskorra, a megelőző intézkedésekre és az autonómia támogatására kell összpontosítaniuk, amelyek minimálisra csökkenthetik a tartós ápolás-gondozás igénybevételének szükségességét, és növelhetik a társadalmi befogadást és az aktív polgári szerepvállalást, nevezetesen az idősekre vonatkozó átfogó európai stratégia létrehozásával.

3.5Az EGSZB a közelmúltbeli pénzügyi és gazdasági válság során tapasztalt megszorításokra emlékeztetve hangsúlyozza, hogy az ukrajnai háborúhoz, az energia- és a jelenlegi megélhetési válsághoz kapcsolódó jelenlegi sokkhatásokra adott válaszintézkedések során prioritásként kell kezelni a gondozási szolgáltatások megfizethetőségét és folyamatosságát.

3.6Üdvözlendő a nemek közötti egyenlőség stratégián belüli általános érvényesítése. A formális és informális gondozási ágazatban túlsúlyban vannak a nők: Az Unióban a nők 29%-a állítja, hogy főként a gondozási feladatok miatt nem vesznek részt aktívan a munkaerőpiacon vagy dolgoznak csak részmunkaidőben, míg a férfiaknak csupán 6%-a állítja ezt 11 . A gondozási feladatok ilyen egyenlőtlen megoszlása miatti költségek a becslések szerint évente 242 milliárd EUR-ra rúgnak 12 . Az ajánlások hasznos iránymutatásként szolgálnak a tagállamok számára a nemi sztereotípiák, valamint a nemek közötti bér- és nyugdíjszakadék és az ápolási-gondozási téren tapasztalható különbségek kezeléséhez.

3.7Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a családi és informális gondozás a fenntartható ellátórendszerek egyik fontos eleme, és kéri az ilyen típusú gondozással kapcsolatos szükségletek és helyzet mielőbbi feltérképezését. Az ilyen gondozást nyújtókat partnerként kell elismerni a gondozás folyamatosságának biztosításában, és átfogó támogatásban kell részesíteni őket, például készségérvényesítési rendszerekhez kapcsolódó képzési lehetőségeket kell kapniuk, valamint biztosítani kell részvételüket a munkaerőpiacon és a társadalmi életben az erőforrások, a szolgáltatások és időgazdálkodás – a munka és a magánélet közötti egyensúlyról szóló irányelvhez kapcsolódó – ötvözése révén, ugyanakkor biztosítani kell a szociális jogokhoz, az átmeneti gondozáshoz és a mentális egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésüket is 13 .

3.8Az EGSZB üdvözli, hogy hangsúlyt helyeznek a gondozók jogainak jobb védelmére. Kéri a tagállamokat, hogy foglalkozzanak az uniós munkajog érvényesítése terén tapasztalható hiányosságokkal, ratifikálják a háztartási alkalmazottak tisztességes munkafeltételeire vonatkozó normákról rendelkező 189. sz. ILO-egyezményt, és tegyenek lépéseket a házi gondozók 14 – köztük a migráns és az utazó munkavállalók – helyzetének szabályozására. Megjegyzi azonban, hogy a stratégia nem veszi kellőképpen figyelembe, hogy Európában már most is sok, okmányokkal nem rendelkező munkavállaló nyújt gondozást, és a stratégiában migrációs és tartózkodási jogállásuktól függetlenül az EU-ban élő összes gondozóra nagy figyelmet kell fordítani.

3.9Az EGSZB méltányolja az arra irányuló elkötelezettséget, hogy a gondozási ágazaton belül javítsák a munkafeltételeket továbbképzési és átképzési lehetőségek biztosítása, a készségek érvényesítése, béremelések, a szociális és munkavállalói jogok előmozdítása, a fizikai és pszichoszociális egészségügyi kockázatok figyelembevétele, valamint a munkahelyi erőszak és zaklatás kockázatának kezelése révén. Arra kéri a tagállamokat, hogy ratifikálják a munka világában tapasztalható erőszakról és zaklatásról szóló, 190. számú ILO-egyezményt. A szociális partnereknek és a kormányoknak együtt kell működniük annak érdekében, hogy felszámolják az ápolási-gondozási munka bizonytalan formáit, valamint erős szabályozási, pénzügyi és kollektív tárgyalási kereteket alakítsanak ki. A szakképzett munkaerő hiánya szinte minden tagállamban az egészségügyi ellátás és a gondozás színvonalának romlásához vezethet, különösen a demográfiai változásokkal, a munkavállalói mobilitással és az elöregedéssel összefüggésben.

4.Részletes megjegyzések

4.1Az EGSZB megismétli, hogy sürgősen ki kell dolgozni egy célzott európai gondozási garanciát 15 , amely a stratégia sikeres végrehajtásának alapvető eleme, és amely az azt biztosító szakpolitikai, gyakorlati és finanszírozási eszközök együttesén alapul, hogy a stratégia intézkedései teljes mértékben beépüljenek a nemzeti jogi, szakpolitikai, finanszírozási és szolgáltatási keretekbe. A normák meghatározása – a nyomon követésükkel együtt – alapvetően fontos az ágazat javulásának biztosításához 16 .

4.2Az európai gondozási stratégiát strukturált európai végrehajtási tervvel és finanszírozási programokkal kell kiegészíteni. A gondozás terén végrehajtott közberuházások sok tagállamban nem elégségesek. Mozgósítani kell az uniós strukturális és beruházási alapokat (ESZA+, ERFA), valamint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt és a Technikai Támogatási Eszközt azzal a céllal, hogy támogassa a tagállamokat a gondozással kapcsolatos konkrét területeken (a szakpolitikai tervezéstől a szolgáltatások megvalósításáig és a hatás nyomon követéséig), különösen társadalmilag felelős közbeszerzések keretében.

4.3Alapvető fontosságú lesz az előrehaladás, valamint a gondozásban részesülőkre és az ápolást-gondozást nyújtókra gyakorolt hatás értékelése. A nyomonkövetési és értékelési keretek kialakítására vonatkozó konkrét technikai iránymutatások a fenntartható gondozási szolgáltatási modellek kidolgozására, a hatásmérésre és a mutatókra vonatkozó konkrét iránymutatással támogathatják a nemzeti minisztériumokat. Az Európai Bizottság által végzett nyomon követésnek egyaránt ki kell terjednie a szakpolitikákról és a finanszírozásról szóló jelentésekre, valamint az ajánlások félidős felülvizsgálatára vonatkozó felhívásra. Fontos, hogy az európai szemeszter keretében célzottabb országspecifikus ajánlásokat fogalmazzanak meg, segítve a tagállamokat abban, hogy a gondozás megfelelő finanszírozását inkább produktív és fenntartható beruházásnak tekintsék, mint gazdasági tehernek.

4.4A két tanácsi ajánlás elfogadását követően az intézkedéseket és az iránymutatásokat mielőbb be kell építeni a nemzeti politikai és jogi keretekbe. Az EGSZB hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a tartós ápolás-gondozás nemzeti koordinátorai biztosítsák a koherenciát, és a gondozást más, a szociális és egészségügyi politikákon túlmutató területeken (lakhatás, közlekedés, energia, gazdaság stb.), minisztériumokban és kormányzati szinteken is általánosan érvényesítsék.

4.5A kockázatok nem kívánt szelektálása, az elüzletiesedés, valamint a bevétel- és profittermelés előnyben részesítése a gondozással és az egészséggel szemben súlyosbíthatja az egyenlőtlenségeket a gondozáshoz való hozzáférés terén. Arányos kontrollintézkedésekre van szükség, amelyek biztosítják az egészségtelen gyakorlatok megelőzését, valamint erős garanciákat nyújtanak a szolgáltatások magas színvonalára és a források megfelelő felhasználására vonatkozóan. A tartós ápolás-gondozás, valamint a kisgyermekkori nevelés és gondozás esetében tagállami szinten erős, a szolidaritáson, a szociális beruházásokon és a szociális gazdasági szereplőkön – köztük a biztosító egyesületeken – alapuló szociális védelmi rendszerekre és színvonalas közszolgáltatásokra van szükség, hogy a megfelelően képzett gondozók 17 által végzett közösségi és házi ellátás biztosításához különféle finanszírozási és költségmegosztási rendszerek álljanak rendelkezésre. Az ellátások finanszírozása érdekében fontolóra kell venni a társadalombiztosítási járulékok alternatíváit 18 . Az ápolási-gondozási és az egészségügyi rendszerek részére a nem profitorientált szervezetek által nyújtott önkéntes támogatást figyelembe kell venni, de az nem tekinthető költségcsökkentő intézkedésnek.

4.6Ami a nemzeti hatásköröket és a szubszidiaritást illeti, az Európai Bizottságnak biztosítania kell, hogy a tagállamok által kifejlesztett magas színvonalú gondozási szolgáltatások inkluzívak legyenek. A stratégiának – különösen erős és kötelezően alkalmazandó minőségi keretek révén – biztosítania kell, hogy minden gondozásra szoruló személy teljes körű és egyenlő hozzáféréssel rendelkezzen a szolgáltatásokhoz. Különös figyelmet kell fordítani a jellemzően kirekesztett csoportokra – romákra, migránsokra stb. –, valamint az interszekcionális és strukturális megkülönböztetés hatásaira. Ez azt is jelenti, hogy a gondozási infrastruktúrát hozzáférhetővé kell tenni a távoli és alacsony népsűrűségű területeken.

4.7A digitális infrastruktúrába való beruházás elősegítheti az ellátás hatékony tervezését és nyújtását, az információk tárolását és a különböző egészségügyi és szociális szolgáltatók közötti cseréjét és kommunikációját, ezáltal lehetővé téve a minőség és az egyenlő hozzáférés hatékony nyomon követését. Az olyan lehetőségek, mint például a segítő technológiák, a megelőző intézkedések, a robotika vagy a távegészségügy, teljes körű befogadás és hozzáférhetőség esetén támogathatják a gondozási szolgáltatások gondozottakhoz való eljutását, folytonosságát, koordinációját és magas színvonalát.

4.8A tartós ápolás-gondozásról szóló ajánlásra irányuló javaslat megállapítja, hogy a rendszereknek a fogyatékossággal élő személyek támogatási szükségleteit is figyelembe kell venniük, ugyanakkor egyértelműen hivatkozniuk kell a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményre. Az Európai Bizottságnak biztosítania kell, hogy a stratégia keretében mozgósított uniós források esetében tiszteletben tartsák az intézményi kitagolás célkitűzését, és a jól képzett munkaerővel rendelkező közösségi alapú szolgáltatások fejlesztésével támogassák a befogadást 19 . Az EGSZB megismétli, hogy támogatni kell a fogyatékossággal élő gyermekeket és szülőket 20 , és üdvözli, hogy a koragyermekkori nevelésre és gondozásra vonatkozó ajánlás hangsúlyt helyez erre.

5.A koragyermekkori nevelésre és gondozásra vonatkozó ajánlás végrehajtása

5.1Az EGSZB támogatja a barcelonai célok felülvizsgálatát, amelynek célja a hozzáférhető, megfizethető, inkluzív és minőségi gyermekgondozás elérhetőségének javítása. Azoknak a tagállamoknak, amelyek elérték vagy túlteljesítették a barcelonai célokat, nagyobb hangsúlyt kell fektetniük a minőségi előírások biztosítására, valamint a koragyermekkori nevelés és gondozás különböző korosztályoknak megfelelő formáinak kidolgozására. A koragyermekkori nevelés és gondozás elérhetőségének növelésére irányuló célokhoz minőségbiztosítási kereteknek és tisztességes munkakörülményeknek kell kapcsolódniuk. A tagállamoknak a felülvizsgált célokhoz kapcsolódó célkitűzések, valamint minőségi és egyéb normák teljesítése mellett a gondozáshoz való hozzáférés nyomon követésére szolgáló mutatókat kell kidolgozniuk a nemzeti preferenciák és különbségek figyelembevételével.

5.2Az EGSZB üdvözli azt a felhívást, hogy minden gyermeknek legyen törvényben előírt joga a minőségi szolgáltatásokhoz való hozzáférésre, valamint üdvözli a stratégia és az európai gyermekgarancia közötti kölcsönhatást, amely előmozdítja ez utóbbinak a munka és a magánélet közötti egyensúly és a családi jóllét szempontjából alapvetően fontos többgenerációs megközelítését. A rászoruló családok számára a koragyermekkori neveléshez és gondozáshoz biztosított ingyenes hozzáférést olyan intézkedésekkel kell kiegészíteni, amelyek magukban foglalják az ingyenes étkezést, a higiéniai termékek (pl. pelenkák) ingyenes biztosítását, valamint a testi és szellemi fejlődés támogatását (finommotoros készségek, beszéd- és nyelvterápia stb.).

5.3Az EGSZB üdvözli az uniós esélyegyenlőségi keretekre és a kiszolgáltatott helyzetben lévő gyermekekre való hivatkozásokat, amelyek a minden családi formát tiszteletben tartó, inkluzív rendszerek létrehozását szolgálják. A bevezetendő intézkedéseknek ki kell terjedniük a tájékoztatásra, továbbá a személyzet képzésére a szolgáltatások felhasználóinak jogairól, valamint a befogadásról és az elfogultságról. Az EGSZB különösen üdvözli a gyermekek és a személyzet megfelelő arányának biztosítására, a személyzet folyamatos szakmai képzésére, valamint az időtartamra vonatkozó követelményeknek a mutatókba való beépítésére irányuló javaslatokat, amelyek különösen relevánsak a fogyatékkal élő gyermekek szempontjából, akik gyakran csak részben férnek hozzá a koragyermekkori neveléshez és gondozáshoz.

5.4A tanácsi ajánlás végrehajtását célzó intézkedések középpontjában a kisgyermekkori neveléssel és gondozással kapcsolatos bevált gyakorlatokon alapuló modelleknek kell állniuk. Ezeket az intézkedéseket a gondozottak és a gondozók igényeinek feltérképezéséhez külön költségvetést biztosító szubnacionális szakpolitikai és finanszírozási keretek támasztják alá, valamint azokhoz a gondozási szolgáltatások új formáinak tesztelése is társul. A gyermekek jogainak továbbra is központi szerepet kell játszaniuk. Korai éveikben a gyermekeknek egészséges, gondoskodó környezetre van szükségük, legyen szó akár családi, akár professzionális gondozásról; ezért fontos az olyan különböző gondozási modellek (napközik, munkahelyi óvodák, gyermekgondozók, anyasegítők, játszócsoportok, iskolán kívüli gondozás) megléte, amelyek figyelembe veszik a különböző korú gyermekek fejlődési szükségleteit.

6.A tartós ápolásra-gondozásra vonatkozó ajánlás végrehajtása

6.1Az EGSZB határozott végrehajtási terveket szorgalmaz, amelyek lefedik a tartós ápolás-gondozás teljes spektrumát. Az Európai Bizottságnak hivatalossá kell tennie az együttműködést a tartós ápolás-gondozással foglalkozó magas szintű szakértői csoport létrehozásával, amely a szociális partnereket, a civil társadalmi szervezeteket, a nemzeti koordinátorokat, a tartós ápolás-gondozás kedvezményezettjeit, különösen az időseket és a fogyatékossággal élő személyeket, valamint más releváns szakértőket és szakembereket tömöríti. A csoport munkájához hozzájárulhat egy nyilvános online platform létrehozása, amely adatok és kutatások gyűjtésére szolgálna, és előmozdítaná a bevált gyakorlatok megosztását.

6.2Az EGSZB több véleményt 21 is megfogalmazott a tartós ápolás-gondozás EU-ban történő nyújtásáról, amelyekben hangsúlyozta, hogy beruházásra van szükség a magas színvonalú, fenntartható és mindenki számára hozzáférhető gondozás területén. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a lehető legmagasabb szintű komplementaritásra és szinergiára kell törekedni az állami és a magánszektorban működő (akár profitorientált, akár nem profitorientált) egészségügyi és ápolási szolgáltatásokat nyújtó valamennyi szolgáltató között annak érdekében, hogy mindenki számára elérhető legyen az egészségügyi ellátás. Figyelembe kell venni a tagállamok bevált gyakorlatait.

6.3Az EGSZB üdvözli, hogy a tartós ápolásról-gondozásról szóló javaslat elismeri a szociális gazdaság szereplői mint szolgáltatók fontosságát. Az EGSZB annak behatóbb vizsgálatára ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy miként alakíthatók ki strukturált kommunikációs csatornák a szociális gazdaság szereplői és az európai intézmények között a tartós ápolás-gondozás szakpolitikai területén.

6.4Az EGSZB megjegyzi, hogy a zöld és digitális átállás keretében indított különböző kezdeményezések fontosak ahhoz, hogy a lakásállomány inkluzívabb és fenntarthatóbb módon történő kialakítása, újragondolása és felújítása érdekében teljeskörűen ki lehessen aknázni a technológiákban rejlő lehetőségeket.

6.5A tartós ápolás-gondozás bevált gyakorlatnak számító modelljei közé tartozhatnak a következők: strukturáltabb és hatékonyabb otthoni segítségnyújtás, valamint új lakhatási alternatívák, például védett, felügyelt vagy közösségi lakások, együttélést szolgáló lakóegységek vagy más alternatívák, a gondozottak szükségleteinek és preferenciáinak megfelelően, jogszabályban jóváhagyott minőségi keretek alapján. Az ellátás teljes spektrumának integrált megközelítésben történő lefedése érdekében más típusú gondozási modelleket – többek között a mentális egészségi támogatást, a családi központokat, a szülői támogató csoportokat és a rövid távú lakhatási támogatást – is figyelembe kell venni úgy, hogy könnyebbé váljon a modellváltás, továbbá biztosított legyen a változó intenzitású és jellegű ellátás iránti igény kielégítése, valamint az ellátás folyamatossága.

Kelt Brüsszelben, 2023. január 24-én.

Christa Schweng

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke

_____________

(1)    Az EGSZB véleménye: Általános érdekű szolgáltatások közös létrehozása a részvételi demokrácia erősítése érdekében az EU-ban, HL C 486., 2022.12.21., 76.o.

(2)    A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló stratégia (2021–2030), a gyermekgarancia, az európai gyermekjogi stratégia, a munka és a magánélet közötti egyensúlyról szóló irányelv, a nemi esélyegyenlőségi stratégia és a szociális jogok európai pillérének egyéb vonatkozó kezdeményezései.

(3)    Gender inequalities in care and pay in the EU: https://eige.europa.eu/publications/gender-inequalities-care-and-pay-eu .

(4)    A nemek közötti egyenlőség mutatója: https://eige.europa.eu/gender-equality-index/2022 .

(5)    What if care work were recognised as a driver of sustainable growth? :  https://epthinktank.eu/2022/09/07/what-if-care-work-were-recognised-as-a-driver-of-sustainable-growth/ .

(6)    Study on exploring the incidence and costs of informal long-term care: https://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=738&langId=hu&pubId=8423&furtherPubs=no .

(7)    2021 Long-term care in the EU: https://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=738&langId=hu&pubId=8396 .

(8)    Long-term care workforce: Employment and working conditions: https://www.eurofound.europa.eu/hu/publications/customised-report/2020/long-term-care-workforce-employment-and-working-conditions .

(9)    Az EGSZB véleménye: Az egészségügyi munkaerőre és a gondozásra irányuló stratégia Európa jövőjéért, HL C 486., 2022.12.21., 37.o.

(10)    Az Európai Parlament 2022. június 22-i állásfoglalása: Jelentés a gondozással kapcsolatos közös európai fellépés felé történő elmozdulásról.

(11)    EIGE, uo.

(12)    Az Európai Parlament Kutatószolgálata, uo.

(13)    European Charter for Family Carers: https://coface-eu.org/european-charter-for-family-carers/ .

(14)     HL C 487., 2016.12.28., 7. o.

(15)    AZ EGSZB-véleménye: Az egészségügyi munkaerőre és a gondozásra irányuló stratégia Európa jövőjéért, HL C 486., 2022.12.21., 37.o.

(16)    OECD. 2019. Improving healthcare quality in Europe - Characteristics, effectiveness and implementation of different strategies.

(17)    Az EGSZB véleménye: A szociális beruházások hatásai a foglalkoztatásra és az államháztartásra, HL C 226., 2014.7.16., 21. o.

(18)    Event report: European Care systems: Solidarity and sustainability – friends or foes? https://www.aim-mutual.org/mediaroom/event-report-european-care-systems-solidarity-and-sustainability-friends-or-foes/ .

(19)    Az intézményi ellátásról a közösségi ellátásra való áttéréssel foglalkozó európai szakértői csoport, EU Guidance on independent living and inclusion in the community és EU funds. Checklist to promote independent living and deinstitutionalisation .

(20)    Az EGSZB véleménye: A fogyatékossággal élő személyeket és időseket gondozó családtagok szerepe: a jelenség robbanásszerű elterjedése a világjárvány idején, HL C 75., 2023.2.28., 75. o.

(21)     HL C 129., 2018.4.11., 44. o. ; HL C 487., 2016.12.28., 7. o. ; HL C 204., 2008.8.9., 103. o. ; Brosúra és az EGSZB véleménye: Gazdasági, technológiai és társadalmi változások az időseknek nyújtott fejlett egészségügyi szolgáltatások terén, HL C 240., 2019.7.16., 10. o. ; HL C 194., 2022.5.12., 19. o.