Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document EESC-2021-02555-AC

Vélemény - Európai Gazdasági és Szociális Bizottság - Stratégiai autonómia, élelmezésbiztonság és fenntarthatóság

EESC-2021-02555-AC

VÉLEMÉNY

Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

Stratégiai autonómia, élelmezésbiztonság és fenntarthatóság

_____________

Stratégiai autonómia, élelmezésbiztonság és fenntarthatóság
[saját kezdeményezésű vélemény]

NAT/822

Előadó: Klaas Johan OSINGA

HU

Közgyűlési határozat:

2021. 03. 25.

Jogalap:

az eljárási szabályzat 32. cikkének (2) bekezdése

saját kezdeményezésű vélemény

Illetékes szekció:

„Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és környezetvédelem” szekció

Elfogadás a szekcióülésen:

2021. 10. 04.

Elfogadás a plenáris ülésen:

2021. 10. 20.

Plenáris ülés száma:

564.

A szavazás eredménye:
(mellette/ellene/tartózkodott)

128/0/1

1.Következtetések és ajánlások

1.1Az EGSZB javasolja a nyitott stratégiai autonómia fogalmának meghatározását, amelyet az élelmiszertermelésen, a munkaerőn és az élelmiszer-kereskedelmen alapuló élelmiszerrendszerekre alkalmaznak, azzal az átfogó céllal, hogy igazságos, egészséges, fenntartható és rugalmas élelmiszerellátás révén minden uniós polgár számára garantálják az élelmezésbiztonságot és fenntarthatóságot.

1.2Különösen az uniós élelmiszerrendszereket kell diverzifikáltabbá tenni; a mezőgazdasági munkaerőt meg kell erősíteni, elsősorban fiatalok bevonásával, valamint méltányos munkakörülmények és bérek biztosításával; a kereskedelempolitikát összhangba kell hozni az EU élelmezés-fenntarthatósági normáival és a versenyképességgel 1 .

1.3A nyitott stratégiai autonómia és az élelmiszerrendszerek fenntarthatósága leginkább egy olyan eszköztár kidolgozásával garantálható, amely olyan kockázatkezelési intézkedéseket tartalmaz, amelyek segítik az élelmiszer-ellátási láncokat a szélsőséges helyzetek kezelésében, valamint a nemzeti és uniós hatóságokat az azonnali intézkedések meghozatalában.

 

1.4A Covid19, az éghajlati összeomlás miatti szélsőséges időjárás és a kibertámadások okozta közelmúltbeli események azt mutatják, hogy javítani kell az élelmiszerrendszerek rezilienciáját és fenntarthatóságát. A „termelőtől a fogyasztóig” stratégia keretében az Európai Bizottság kidolgozza az EU élelmiszer-ellátási és élelmezésbiztonsági szükséghelyzeti tervét és az ahhoz kapcsolódó uniós élelmezésbiztonsági válságkezelési mechanizmust 2 . Ennek elő kell segítenie a kockázatokkal kapcsolatos tudatosítás növelését, és magában kell foglalnia a legfontosabb kockázatok azonosítását, értékelését, feltérképezését és nyomon követését a kritikus rendszerek uniós és tagállami szintű stressztesztje segítségével, valamint elő kell segítenie a felmerült problémák megoldását célzó intézkedések végrehajtását.

1.5Az EU-nak szüksége van egy olyan rendszerre, amely megakadályozza, hogy az olyan események, mint az áramkimaradások, hálózatkiesések vagy kibertámadások az egymástól való kölcsönös függések miatt kezelhetetlenné fokozódjanak (például: egy város, amelyet több hétre le kell zárni; egy több napig tartó áramkimaradás; egy élelmiszeripari vállalat vagy kiskereskedő elleni kibertámadás).

1.6A problémamegoldási mechanizmusok javítása érdekében fejleszteni kell a meglévő élelmiszerrendszereket, és egyúttal diverzifikálni kell az élelmiszerrendszereket, beleértve a gazdaságok termékeit közvetlenül árusító üzletek, a városi gazdálkodás, a vertikális gazdálkodás és általában a „helyi termékek helyi fogyasztásra” megközelítés élelmiszeripari üzleti modelljeit. Ez megköveteli, hogy a gazdálkodók és termesztők szélesebb körben alkalmazzák a kutatás és az innováció eredményeit, hozzájárulva ahhoz, hogy minimálisra csökkenjen az „élelmiszer-sivatagok” („food deserts”), vagyis a friss és jó minőségű élelmiszerrel kevésbé ellátott területek kialakulásának és a termelés túlzott specializálódásának kockázata 3 . Ugyanakkor növelni kell a gazdaságokat, valamint a feldolgozást és a piacokat is felölelő hatékony forgalmazási rendszer előnyeit.

1.7Az elegendő mennyiségű és egészséges élelmiszerek hosszú távú termelésének és a megfelelő megélhetésnek a biztosítása érdekében fontos, hogy a természeti erőforrásokat fenntartható módon használják, megőrizve a talaj- és vízkészleteket, küzdve az éghajlatváltozás és a biológiai sokféleség csökkenése ellen, valamint védve az állatok jólétét. Az EU-nak emellett meg kell erősítenie a helyi és regionális termelést is annak érdekében, hogy összehangolja a kiegyensúlyozott élelmiszer-termelést és -feldolgozást az alacsony szén-dioxid-kibocsátással.

1.8A KAP létfontosságú gazdasági, társadalmi és környezeti szerepet játszik. Stabilizálnia kell a piacokat a válságok idején, miközben biztonsági hálót nyújt a mezőgazdasági termelőknek és feldolgozóknak, és védi a környezetet, az éghajlatot, a munkaerőt és az állatok jólétét. A KAP szerepet játszik a stratégiai termelési kapacitás, az élelmiszer- és élelmezés-biztonság fenntartásában.

1.9A gazdaságok, termékeny mezőgazdasági földterületek és vizek olyan stratégiai értéket képviselnek, amelyet egy bizonyos szintig Unió-szerte védeni kell: ezek alkotják nyitott stratégiai élelmiszer-önrendelkezésünk gerincét.

1.10Az EGSZB megismétli azt az ajánlását, hogy vizsgálják meg egy többszereplős és többszintű európai élelmiszer-politikai tanács létrehozásának lehetőségét 4 . A nyitott stratégiai autonómia keretében egy ilyen tanács többek között ellenőrző szerepet tölthetne be, és segíthetne az élelmiszer-ellátási lánc kockázatainak értékelésében és előrejelzésében.

1.11Az EU-nak biztosítania kell a határok biztonságos nyitva tartását, valamint a munkaerő és az élelmiszertermelés és -elosztás logisztikájának fenntartását („zöld sávok”) az EU-n belül és harmadik országok felé egyaránt. Ehhez erős koordinációs mechanizmusra van szükség a tagállamok, az Európai Bizottság és a harmadik országok között.

2.Bevezetés

2.1E saját kezdeményezésű vélemény célja, hogy megvizsgálja Európa „nyitott stratégiai autonómiájának” koncepcióját a jövőbeli élelmezésbiztonság és fenntarthatóság szempontjából, és a civil társadalomtól származó jövőorientált álláspontokat és szakpolitikai ajánlásokat mutasson be. A vélemény különösen a közelmúltbeli események, például a Covid19, a szélsőséges időjárás, a kibertámadások és a politikai/társadalmi feszültségek kapcsán felmerülő kérdésekhez nyújt „gondolatébresztőt”.



2.2A „nyitott stratégiai autonómiát” lehetőségnek kell tekinteni arra, hogy az EU garantálja az élelmiszer-ellátás biztonságát és magas szintű fenntarthatósági normákat határozzon meg, különösen az európai zöld megállapodással és az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival összefüggésben. Az élelmezés fenntarthatóságával kapcsolatos európai kihívást mind az Unión belül, mind az Unión kívül kezelni kell, és ez a vélemény azt is meg fogja vizsgálni, hogy miként lehetne biztosítani és javítani a fenntartható élelmiszerek hozzáférhetőségét minden uniós polgár számára, különösen válságok idején.

2.3A vélemény számos olyan javaslatra és konkrét elképzelésre épül, amelyet az EGSZB már korábbi munkája során is előterjesztett 5 . Ezeket a javaslatokat a következőképpen összegezhetjük:

·egy átfogó élelmezéspolitika előmozdítása az EU-ban, amelynek célja a fenntartható élelmiszerrendszereken alapuló egészséges étrend kialakítása, a mezőgazdaság összekapcsolása a táplálkozással és az ökoszisztéma-szolgáltatásokkal, valamint olyan ellátási láncok biztosítása, amelyek az európai társadalom minden rétege tekintetében biztosítják a közegészség védelmét. Egy ilyen politika – amely most már tükröződik az Európai Bizottság „termelőtől a fogyasztóig” stratégiájában – javíthatja az élelmiszerekkel kapcsolatos szakpolitikai területek közötti összhangot, újból értékkel ruházhatja fel az élelmiszereket, és hosszú távra előmozdíthatja az élelmiszerekkel kapcsolatos termelékenység- és fogyasztóközpontúság helyett a tudatos polgároknak az élelmiszerlánc alakításában való aktív részvételét („food citizenship”),

·a rövid élelmiszerellátási láncokban rejlő lehetőségek kiaknázása, agroökológia és termékminőségi rendszerek,

·tisztességes árak szavatolása és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok betiltása,

·a zöld megállapodás „termelőtől a fogyasztóig” stratégiájának és biodiverzitási stratégiájának globális fenntarthatósági normaként való beépítése minden jövőbeli uniós kereskedelmi megállapodásba,

·a civil társadalom és az élelmiszer-ellátási lánc valamennyi érdekelt fele strukturált bevonásának és részvételének biztosítása, többek között az európai élelmiszer-politikai tanácson keresztül.

2.4Végezetül pedig a saját kezdeményezésű vélemény célja az is, hogy értékes információkkal szolgáljon a zöld megállapodás „termelőtől a fogyasztóig” stratégiájával, a KAP-pal, a kereskedelempolitika felülvizsgálatával és a stratégiai előrejelzési programmal kapcsolatos folyamatban lévő munkához, az elemzés középpontjába az EU élelmezésbiztonságát és az élelmezés fenntarthatóságát állítva.

2.52021 szeptemberében az ENSZ élelmezési rendszerekről szóló csúcstalálkozót tartott azzal a céllal, hogy segítse az országokat a 17 fenntartható fejlődési cél, különösen a 2. fenntartható fejlődési cél, az éhezés megszüntetése elérésében. Az EGSZB közreműködött ebben a vitában 6 .

3.A nyitott stratégiai autonómia – az élelmiszerrendszer kulcselemei

3.1Az Európai Bizottság szerint a „nyitott stratégiai autonómia” azt jelenti, hogy – a stratégiai érdekeit és értékeit tükröző vezető szerep és elkötelezettség révén – az EU képes meghozni a maga döntéseit és formálni a körülötte levő világot. Ez lehetővé teszi, hogy az EU gazdaságilag és geopolitikailag is erősebbé váljon azáltal, hogy 7 :

·nyitott a kereskedelem és a beruházások előtt, ami segít az EU gazdaságának abban, hogy kilábaljon a válságokból, valamint megőrizze versenyképességét, és kapcsolatban maradjon a világgal,

·fenntartható és felelősségteljes, nemzetközi szinten vezető szerepet vállal egy zöldebb és igazságosabb világ kialakításában, megerősíti a meglévő szövetségeket, és számos partnerrel együttműködik,

·határozottan fellép a tisztességtelen és kényszerítő gyakorlatokkal szemben, és kész érvényt szerezni jogainak, miközben a globális problémák megoldása érdekében mindig a nemzetközi együttműködést részesíti előnyben.

3.2A „nyitott stratégiai autonómiát” az élelmiszerrendszerek tekintetében jobban meg kell határozni. Az EGSZB hozzá kíván járulni az arról való gondolkodáshoz, hogy az EU hogyan készülhet fel jobban a jövőbeli válságokra. Ennek az európai helyreállítási terv részét kell képeznie, például a Next Generation EU forrásainak felhasználásán keresztül.

3.3Az EGSZB azt javasolja, hogy a nyitott stratégiai autonómia fogalmát az élelmiszertermelés, a munkaerő és a méltányos kereskedelem alapján határozzák meg, azzal az átfogó céllal, hogy igazságos, fenntartható és reziliens élelmiszer-ellátás révén minden uniós polgár számára garantálják az élelmezés biztonságát és fenntarthatóságát.

3.4Élelmiszer-termelés

3.4.1Az élelmezésbiztonságot nemzetközi, nemzeti és helyi perspektívából kell megközelíteni. A világ lakosságának 55%-a olyan városokban él, ahol kevés friss élelmiszert termelnek – ezek az úgynevezett „élelmiszer-sivatagok”. Az ENSZ azzal számol, hogy 2050-re ez az arány 68%-ra emelkedik. Az előrejelzések szerint az urbanizáció és a világ népessége általános növekedésének együttes hatására 2050-re további 2,5 milliárd emberrel fog bővülni a városi területek lakossága 8 . Az európai urbanizáció szintje 2050-re várhatóan körülbelül 83,7%-ra fog növekedni 9 .

3.4.2Az Európai Unió belső piacán naponta szállítanak élelmiszereket elsősorban a vidéki területekről és a feldolgozóiparból a városi szupermarketekbe. A 2020–21es lezárások idején azonban egyre nagyobb népszerűségnek örvendtek a fogyasztók körében a helyi mezőgazdasági üzemek saját boltjai és a webáruházak.‑

3.4.3A rövid ellátási láncok fejlesztése hozzájárul Európa rezilienciájához. A helyi csatornáknak összhangban kell lenniük a lakosság igényeivel és a területi és éghajlati sajátosságokkal. A feldolgozási kapacitásokat helyi szinten jobban kell fejleszteni.

3.4.4A termelés diverzifikációja szintén segít növelni az EU rezilienciáját. A „termelőtől a fogyasztóig” stratégia előirányozza a biogazdálkodásra szánt mezőgazdasági földterületek növelését, emellett pedig a konyhakertek és a városi és a vertikális gazdálkodás 10 is olyan érvényes lehetőségek, amelyek csökkentik az élelmiszerek szállítási útját, és egyre népszerűbbé válnak. Ezeket a kezdeményezéseket össze kell kapcsolni más helyi és regionális élelmiszer-termeléssel és -feldolgozással, hogy biztonsági hálót lehessen létrehozni.

3.4.5A veszélyeztetett pontok feltérképezésének kiemelt helyet kell kapnia az EU napirendjén. A tagállamoknak és az Európai Bizottságnak együtt kell működniük a hiányosságok feltárásában, az élelmiszer-pazarlás csökkentésében, a forgatókönyvek kidolgozásában, valamint a célzott képzés és kommunikáció összehangolásában.

3.4.6Az intelligens élelmiszerkészlet-gazdálkodásnak az EU nyitott élelmiszer-önrendelkezési stratégiájának részét kell képeznie. Ennek magában kell foglalnia a stratégiai készletek rendszeres rotációját, miközben el kell kerülni a kereskedők spekulációit – például az áruk és az élelmiszerek termelési költségek alatti áron való felvásárlását 11 , – és az erős piaci reakciókat a piac átláthatóságának biztosításával.

3.5Munkaerő

3.5.1Nincs elég képzett és gazdálkodni akaró fiatal. 2016-ban minden 35 évnél fiatalabb uniós gazdálkodóra több mint hat 65 évnél idősebb gazdálkodó jutott 12 .

3.5.2Emellett a katasztrófák által okozott károk és veszteségek aránytalanul nagy részét továbbra is a mezőgazdasági termelők viselik. A katasztrófák növekvő gyakorisága és intenzitása, valamint a kockázatok rendszerszintű jellege felborítja az emberek életét, tönkreteszi a megélhetésüket, és veszélyezteti egész élelmiszerrendszerünket.

3.5.3Alapvető fontosságú, hogy Európában növeljük a mezőgazdasági munkaerő létszámát, védjük a gazdálkodást és a termékeny mezőgazdasági földterületeket, valamint biztosítsuk a mezőgazdasági ismeretek és innovációk megfelelő rendszereit (AKIS). A fiatalokat és a nőket ösztönözni kell arra, hogy kezdjenek el gazdálkodni, és vonzóvá kell tenni számukra, hogy több évre a gazdaságokban maradjanak.

3.5.4A fenntartható és rugalmas élelmiszerrendszer megvalósításának előfeltétele, hogy az uniós és nem uniós munkavállalók számára tisztességes munkakörülményeket biztosítsunk a mezőgazdaságban és az élelmiszeripari ágazatban az ellátási lánc minden szintjén. Megfelelő finanszírozást, tisztességes és magasabb béreket, tisztességes árakat, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz nyújtott támogatásokat és szezonális munkavállalói jogokat kell biztosítani.

3.5.5Az EGSZB véleménye szerint az átfogó uniós élelmiszer-politikának a következőkre kell kiterjednie: gazdasági, környezeti és társadalmi-kulturális fenntarthatóság. Ezért feltétlenül biztosítani kell, hogy „a termelőtől a fogyasztóig” stratégia alapjaiban alakítsa át az ellátási lánc dinamikáját, és tartós javulást érjen el a mezőgazdasági termelők jövedelme és megélhetése terén 13 . Kérdéses, hogy ez a szükséges alapvető változás bekövetkezik-e, ha nem vezetik be a megfelelő politikai és gazdasági ösztönzőket?

3.6Kereskedelem

3.6.1Az EU-27 agrár-élelmiszeripari exportjának értéke 2020-ban 184,3 milliárd euró volt, ami 1,4%-os növekedést jelent 2019-hez képest, míg a behozatal 122,2 milliárd euró volt, 0,5%-kal több az előző évinél. Az agrár-élelmiszeripari kereskedelmi többlet 2020-ban 62 milliárd euró volt, 3%-kal több, mint 2019-ben 14 . A Közös Kutatóközpont szerint 1 milliárd eurónyi agrár-élelmiszeripari export átlagosan 20 000 munkahelyet teremt, ebből 13 700 munkahelyet a primer szektorban. Ugyanakkor 2016-ban a mezőgazdaság az EU teljes foglalkoztatásának mintegy 4,2%-át tette ki 15 .

3.6.2Az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok, Kína, Svájc és Japán voltak az EU legnagyobb agrár-élelmiszeripari piacai; ezekbe az országokba irányult a teljes export több mint 52%-a. Az EU agrár-élelmiszeripari importjának legnagyobb forrásai 2020-ban az Egyesült Királyság, Brazília, az USA, Ukrajna és Kína voltak.

3.6.3Az EU jelentős szerepet játszik az agrár-élelmiszeripari termékek globális kereskedelmében, és alapvető fontosságú, hogy kereskedelempolitikája összhangban legyen fenntarthatósági célkitűzéseivel. Egy korábbi véleményében 16 az EGSZB azt javasolta, hogy a zöld megállapodás „termelőtől a fogyasztóig” stratégiáját és biodiverzitási stratégiáját globális fenntarthatósági normaként építsék be minden jövőbeli uniós kereskedelmi megállapodásba. Elismerte a szabályokon alapuló, egyenlő versenyfeltételek mellett működő kereskedelem fontosságát és értékét, ahogy azt is, hogy ez nagymértékben hozzá fog járulni a Covid19-válságot követő gazdasági helyreállításhoz.

3.6.4A mezőgazdasági termeléshez felhasznált alapanyagoktól való függőség csökkentése érdekében az EU-nak támogatnia kell az alacsony alapanyag-felhasználású gyakorlatokat, különösen a fosszilis tüzelőanyagok és a növényvédő szerek tekintetében, és elő kell mozdítania a mezőgazdasági alapanyagok európai termelési kapacitását.

3.6.5Innovatív rendszerekre van szükség a természeti erőforrások védelme és bővítése érdekében, miközben elősegítik a hatékony termelést 17 . Az új technológiák, robotok és oltóanyagok fontos fejlesztendő eszközök.

4.Kockázatkezelés és stressztesztelési forgatókönyv

4.1A FAO szerint az emberiség és az élelmezésbiztonságunk számos új és korábban nem látott fenyegetéssel néz szembe, például éghajlati összeomlás miatt bekövetkező szélsőséges időjárással, betegségekkel és világjárványokkal. A mezőgazdaságnak is sokféle kockázattal kell szembenéznie, amelyek kölcsönhatásban állnak egymással egy rendkívül összekapcsolt világban 18 .

4.2A FAO jelentése szerint 2020–2021-ben az élelmiszerárak 2011 óta a legmagasabb szintre emelkedtek 19 . Gyakran számolnak be arról, hogy az áringadozást részben a spekuláció hajtja. Az ENSZ és az OECD jelentése szerint 2020-ban 720–811 millió ember éhezett. 2020-ban a világon majdnem minden harmadik ember (2,37 milliárd) nem jutott megfelelő élelmiszerhez, ami egy év alatt 320 millió fős növekedést jelent 20 .

4.3A Covid19-világjárvány rámutat arra, hogy az élelmezésbiztonság még Európában sem tekinthető magától értetődőnek. Az élelmiszerlánc minden szereplője és tevékenysége rendkívüli módon összefonódik egymással. A világjárvány idején az országok kereskedelmi korlátozásokat vezettek be. A tagállamok még az EU-n belül is egyoldalú intézkedéseket hoztak a határok lezárására, veszélyeztetve az élelmiszerek szállítását és az idénymunkások mozgását. A mezőgazdasági termelők és az élelmiszerláncon belüli partnerek gyors alkalmazkodásának köszönhetően a termelés, a feldolgozás és a forgalmazás folytatódott. Az Európai Bizottság intézkedéseket hozott a belső piac működésének fenntartása érdekében is. A válság azonban sok vállalkozót sújtott gazdaságilag, mivel az utazást korlátozták, az idegenforgalmat és vendéglátást pedig felfüggesztették.

4.4A kibertámadások, például a zsarolóvírus-támadások valós válságokhoz vezetnek, mivel ma már sok minden online működik („a dolgok internete”). Az AP sajtóügynökség jelentése szerint a kiberbűnözőknek fizetett átlagos összeg 2020-ban 311%-kal, 310 000 dollárra emelkedett. Az áldozatok átlagosan csak 21 nap után kapták vissza a hozzáférést az adataikhoz 21 .

4.52021 áprilisában a legnagyobb holland áruházláncnál (Albert Heijn) több napra kifogytak bizonyos sajtkészítmények, mert az egyik nagy forgalmazót kibertámadás érte 22 . Nemrégiben megtámadták a világ legnagyobb húscsomagoló vállalatát, a JBS-t. Ez felerősítette az Egyesült Államokban az ország élelmiszerellátásának biztonságával kapcsolatos aggodalmakat 23 . Úgy tűnik, hogy a vállalatok sok kibertámadást nem jelentenek be, hogy elkerüljék a piaci reakciókat, például a felhalmozást és az árak felszökését. A kibertámadások akkor is jelentős hatást fejtettek ki a vállalatokra, ha nem ők voltak a támadás közvetlen célpontjai; ilyen volt például 2021 júliusában a svédországi Cooperative csoport több száz üzletének bezárása az amerikai Kaseya szoftverszállítót ért zsarolóvírus-támadást követően 24 .

4.6Ugyanilyen aggasztó volt, hogy 2021. április elején egy 200 000 tonnás konténerszállító hajó elzárta a Szuezi-csatornát. Az ilyen incidensek a globális ellátási láncok sebezhetőségére mutatnak rá. Ha ezek a láncok néhány napra megszakadnak, hosszú időbe telik, amíg újra helyreállnak, és ez áremelkedést okozhat a fogyasztók és a vállalatok számára.

4.7Szeptemberben az Európai Bizottság közzétette 2021. évi stratégiai előrejelzési jelentését, amely a nyitott stratégiai autonómiát helyezi a középpontba 25 . Az Európai Bizottság a „fenntartható és reziliens élelmiszerrendszerek biztosítását” az EU globális vezető szerepének megerősítése szempontjából kulcsfontosságú stratégiai területnek tartja. E tekintetben megemlíti, hogy az ellenállóképes és fenntartható élelmiszerrendszerek megóvása érdekében be kell ruházni az innovációba 26 .

4.8Ezenfelül a Közös Kutatóközpont nemrégiben kiadott technikai dokumentuma adja a hátterét az Európai Bizottság 2020. évi stratégiai előrejelzési jelentésében bemutatott reziliencia-eredménytábláknak 27 . Ez magában foglalja a helyi szolgáltatásokhoz való hozzáféréssel és az élelmiszerimporttól való függéssel kapcsolatos sebezhetőségi mutatókat, és alátámasztja az élelmiszerek geopolitikai jelentőségét. Az eredménytábla segít a sebezhetőség feltérképezésében és a célzott stressztesztek kidolgozásában. Ez azonban általános megközelítés, mivel nincs egyetlen mutató, és a reziliencia-eredménytáblák jelenleg felülvizsgálat alatt állnak.

4.9Az ellátási láncoknak az időzített termelésről és szállításról át kell térniük arra, hogy felkészülnek minden lehetőségre. Monopolhelyzetben lévő beszállítóktól való függés esetén bizonyos áruk esetében ellenséges kormányok beavatkozásával is számolni lehet. Ez a probléma a mezőgazdasági termelők és az élelmiszer-feldolgozók alapanyag-ellátása kapcsán is felmerülhet. Az EGSZB ezért az EU-ban az élelmiszerek rendelkezésre állásának biztonsági felülvizsgálatát szorgalmazza. Ezt forgatókönyv-elemzésekkel kellene elvégezni.

4.10A sebezhetőségek feltárására stressztesztelést kell alkalmazni. Például: milyen következményei lehetnek egy több napig tartó helyi/regionális/országos energia- és távközlési hálózati kiesésnek? Széles körben elfogadott tény, hogy ez az egyik legnagyobb kockázat bármely ország kritikus infrastruktúrájára nézve, beleértve az élelmiszerellátást is. Az élelmiszerellátásra gyakorolt közvetlen hatások a következők: az áram-, víz- és gázellátás kiesése; a hűtési és fagyasztási kapacitás csökkenése; a főzési, sütési és feldolgozási/gyártási létesítmények leállása; a fűtés és a világítás leállása; nem tudják biztosítani az alapvető élelmiszer-higiéniát; valamint nem tudják beszerezni az elosztó járművekhez vagy az ellátási lánc egyéb területeihez szükséges üzemanyagot. Ugyanakkor az egyéb kritikus infrastruktúrára gyakorolt hatásokból eredő közvetett hatások is jelentős következményekkel járhatnak. A távközlés és adatkommunikáció tartós hiánya komoly és azonnali kihívások elé állítaná a vállalatok belső kommunikációját, valamint a kormányzati szervekkel, beszállítókkal, ügyfelekkel és fogyasztókkal folytatott kommunikációját, amelynek célja a létfontosságú információk terjesztésének elősegítése, valamint az újabb rendelések és a kifizetések működtetése, többek között a banki kapcsolatrendszereken keresztül.

4.11Az EGSZB ennek a forgatókönyvnek a további vizsgálatát ajánlja.

5.Ajánlások további intézkedésekre

5.1A nyitott stratégiai autonómia koncepciója lehetőségeket kínál, de kockázatokat is rejt magában. Az EU jóléte a világkereskedelemtől is függ, és így a kereskedelemre vonatkozó egyértelmű szabályoktól és intézkedések meghatározásától.

5.2Élelmiszerhiány vagy annak látszata esetén pánikszerű vásárlásokra kerülhet sor, s eközben a fogyasztóknak nem lesz sok kedvük az éghajlatra, a biológiai sokféleségre vagy az állatjólétre gondolni. Európa tehát csak akkor válhat zöldebbé, ha reziliensebbé is válik.

5.3A Covid19 rámutatott arra, hogy ha az ellátási láncok hosszabb időre megszakadnak, annak tovagyűrűző hatásai vannak az egész gazdaságban. Több évbe is beletelhet, mire visszaáll a normális állapot.

 

5.4A nyitott stratégiai élelmiszer-önrendelkezés nem létezhet tisztességes és nyitott kereskedelempolitika nélkül. Az Európai Unió nem térhet vissza a protekcionista politikákhoz, mert ez új sebezhetőségeket teremtene, és nagy károkat okozhatna 28 . Például: az EU gabonát szállít Észak-Afrikába és a Közel-Keletre. A nemzetközi ellátási láncok gyakran hatékonyabbak és diverzifikáltabbak, és ezért gyorsabban képesek alkalmazkodni az új sokkhatásokhoz, mint a helyi ellátási láncok.

5.5Az EU-nak értékelnie kell, hogy mely esetekben és mely termékek esetében az önállóságra törekvés az észszerű megközelítés. Jobban kell tudatosítani a fogyasztók és a nagyközönség körében az ellátási láncok működési módját.

5.6Az EU-nak az ENSZ-szel és kereskedelmi partnereivel együtt foglalkoznia kell az élelmiszer-ellátás bizonytalanságának kiváltó okaival, és közre kell működnie az élelmiszerrendszer olyannyira szükséges átalakításában, amely a mezőgazdaságot a sokkhatásokkal szemben ellenállóbbá teszi. A kormányoknak szerepük van abban, hogy támogassák az ellátási láncok fenntarthatóbbá, szilárdabbá és biztonságosabbá válását.

5.7Franciaország és Hollandia egy nemrégiben kiadott közös informális dokumentumban szigorúbb uniós kereskedelmi feltételeket, többek között egy felelős üzleti magatartásra (RBC) vonatkozó uniós tervet sürgetett. Ennek koherens és harmonizált politikát kell biztosítania, miközben fenntartja az egyenlő versenyfeltételeket az EU belső piacán. A tisztességes kereskedelem, a felelős termelés és az ellátási láncok irányításának előmozdítására irányuló uniós megközelítés átfogó stratégiáját a felelős üzleti magatartásra vonatkozó uniós tervnek kell szolgáltatnia.

5.8Spanyolország és Hollandia nemrégiben közös informális dokumentumot dolgozott ki arról, hogy a nyitott gazdaság megőrzése mellett hogyan kell törekedni a stratégiai autonómiára. Az említett dokumentum egyik pontja az volt, hogy a „nyitott stratégiai autonómiának” az Európa jövőjéről szóló konferencián megvitatandó kérdések között kell szerepelnie.

5.9Ebben az összefüggésben jelentőséggel bír a kellő gondosságról 29 és a „termelőtől a fogyasztóig” stratégiához kapcsolódó magatartási kódexről 30 folyó uniós vita is. E tekintetben az agrár-élelmiszeripari ágazatban működő vállalatoknak és szervezeteknek most lehetőségük van arra, hogy aláírják a felelősségteljes üzleti és marketinggyakorlatokra vonatkozó magatartási kódexet, amelyet az Európai Bizottság a „termelőtől a fogyasztóig” stratégia részeként indított el 31 .

Kelt Brüsszelben, 2021. október 20-án.

Christa Schweng
az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke

_____________

(1)      Ahhoz, hogy egy átfogó uniós élelmiszer-politika valóban releváns legyen az európai fogyasztók szempontjából, elengedhetetlen, hogy az EU-ban fenntartható módon termelt élelmiszerek versenyképesek legyenek. Ezt azt jelenti, hogy az európai agrár-élelmiszeripari ágazat képes olyan élelmiszereket kínálni a fogyasztóknak, amelyek ára már tartalmazza a fenntarthatósággal, az állatjóléttel, az élelmiszer-biztonsággal és a tápértékkel kapcsolatos többletköltségeket, és a termelőknek is tisztességes részesedés jut belőle, ugyanakkor a fogyasztók döntő többsége továbbra is ezeket az élelmiszereket választja. HL C 129., 2018.4.11., 18. o. ; HL C 429., 2020.12.11., 268. o.
(2)     Szükséghelyzeti terv , Európai Bizottság.
(3)     COVID-19 and the food phenomena , FAO
(4)       HL C 129., 2018.4.11., 18. o. , valamint HL C 429., 2020.12.11., 268. o.
(5)      Többek között: HL C 129., 2018.4.11., 18. o. , HL C 190., 2019.6.5., 9. o. , HL C 429., 2020.12.11., 268. o. , HL C 429., 2020.12.11., 66. o. , HL C 440., 2018.12.6., 165. o. , az EGSZB véleménye: Egy méltányos élelmiszer-ellátási lánc felé (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).
(6)     Hozzájárulás az élelmezési rendszerekről szóló 2021. évi ENSZ-csúcstalálkozóhoz , EGSZB.
(7)     A kereskedelempolitika felülvizsgálata , Európai Bizottság.
(8)       2050-re a világ népességének 68%-a városi térségekben fog élni , ENSZ.
(9)       Urbanizáció Európában , Európai Bizottság; A világ urbanizációs kilátásai: 2018-as felülvizsgálat .
(10)       Vertical farming , WUR.
(11)     Az EGSZB véleménye: „Egy méltányos élelmiszer-ellátási lánc felé” (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).
(12)       CAP – Structural change and generational renewal , Európai Bizottság.
(13)     HL C 429., 2020.12.11., 268. o.
(14)       2020 a year of stability for EU agri-food trade , Európai Bizottság.
(15)     Mezőgazdasági termelők és mezőgazdasági munkaerő – statisztika , Eurostat
(16) HL C 429., 2020.12.11., 66. o.
(17)       The future of food and agriculture , FAO.
(18)       The impact of disasters and crises on agriculture and food security: 2021 , FAO.
(19)       A FAO élelmiszerár-indexe , FAO.
(20)       2021 State of Food Security and Nutrition in the World , WFP.
(21)       Cyber attack on US pipeline is linked to criminal gang , AP News.
(22)       Kaasschaarste bij Albert Heijn na hack leverancier , de Volkskrant.
(23)       Hacking American beef: the relentless rise of ransomware , Financial Times.
(24)       NCSC statement on Kaseya incident , NCSC.
(25)     2021. évi stratégiai előrejelzési jelentés , Európai Bizottság.
(26)     Az EU nyitott stratégiai autonómiájának kialakítása és biztosítása 2040-ig és azon túl , Közös Kutatóközpont.
(27)     Reziliencia-eredménytáblák , Európai Bizottság.
(28)    Minden jövőbeli uniós kereskedelmi megállapodásnak globális fenntarthatósági normaként tartalmaznia kell a zöld megállapodás „termelőtől a fogyasztóig” és biodiverzitási stratégiáit is. HL C 429., 2020.12.11., 66. o.
(29)       Towards a mandatory EU system of due diligence for supply chains , Euractiv.
(30)       Felelősségteljes üzleti és marketinggyakorlatokra vonatkozó magatartási kódex , Európai Bizottság.
(31)     Az EGSZB véleménye: Az élelmiszer-vállalkozási stratégiák és tevékenységek összehangolása a fenntartható fejlődési célkitűzésekkel a Covid19 utáni fenntartható helyreállítás érdekében (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).
Top